A Csokvaomány Óvoda Pedagógiai Programja Készült: Csokvaomány 2013 Szerkesztette: Recskóné Balog Márta
BEVEZETŐ GONDOLATOK Ez a dokumentum az óvodában folyó nevelő munka eredményeire építve a jövő céljait, feladatait fogalmazza meg. Bár óvodánk apró, és a problémák nagyok de úgy érezzük tevékenyen kell szembe néznünk a XXI. század társadalmi változásai által új kihívásokat megfogalmazó magyar közoktatással. A kor követelményeit, az óvodával kapcsolatos igényeket, a partnerek igényeit pedagógiai programunk kidolgozásánál figyelembe vettük. Az óvodának sokféle igény kielégítését kell szolgálnia, szinkronban az óvoda óvó-védő, szociális és személyiségfejlesztő funkciójával. Csináljon bármit, Ami nyitogatja szemét és eszét, Szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi csak játszik. De mi tudjuk mire megy a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, Eleven eszű, tevékeny ember váljék belőle! (Varga Domonkos) 2
1. Az óvoda jellemző adatai 2. Költségvetési szerv neve: Csokvaomány Óvoda 3. Székhelye: 3647 Csokvaomány Petőfi út 21 4. Telefonszáma: 48/439-081 4. Alapító,fenntartó szerv neve: Csokvaomány Községi Önkormányzat 3647 Csokvaomány, Széchenyi út 1 5. Törzskönyvi azonosító szám: 636139 6. OM azonosító: 028771 7. Az intézmény alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: Óvodai nevelés 8. Az óvoda csoportszáma: 1 csoport 9. Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 33 fő 1. Záró rendelkezések: Az Alapító okirat 2013. október 18. lép hatályba. 3
2. Az intézmény bemutatása A Csokvaományi Napközi Otthonos Óvoda 1975-ben épült. Eredeti tervek szerint egy csoportos óvodának készült. A tervet módosították, mert a gyermeklétszám meghaladta a 25 főt, így a szolgálati lakásból is csoportszoba lett. Az óvoda a környező községekből is fogadta a gyerekeket. ( Sáta, Nekézseny, Lénárddaróc, Tólápa) Az eltelt időszak alatt az óvoda a szükséges korszerűsítési és felújítási munkálatokon esett át. 1993-ban az óvoda konyhája megszűnt, így mint melegítő konyha üzemelt tovább. A munkahelyek megszűnésével megindult a településről az elvándorlás, ezzel egyenes arányban a gyermek létszám is csökkeni kezdett. 2005. szeptember 1-jétől a szomszéd községgel, Lénárddaróccal intézmény fenntartó társulást hoztak létre a települések önkormányzatai. 2007 szeptemberétől a gyermek létszám jelentős mértékű lecsökkenése miatt a Csokvaományi óvoda újra egy csoporttal működik. A személyzeti létszám 4 fő, ebből 2 óvónő, 1 dajka, 1 pedig konyhai alkalmazott. 2008, szeptember 1-jétől a Lénárddaróci tagóvoda szünetelteti működését, majd 2009. november 1-jével a települések képviselő testületei határozatban mondják ki, hogy gyermekek hiányában az óvoda működését megszüntetik. Az ott dolgozó óvónő munkaviszonya felmentéssel megszűnik, a dajka a Csokvaományi óvoda konyháján kerül további foglalkoztatásra. A Csokvaomány- Lénárddaróc Közös Fenntartású Óvodai Intézmény hivatalosan 2013. októberében szűnt meg. A Lénárddaróci tagóvoda jogutódlással szűnt meg. A gyermek létszám időközben folyamatosan emelkedett ezért a Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012.augusztus 23.-án a 49/2012.(VIII:23.) Ökh. számú határozatával dönt, hogy 25 főről 33 főre emeli a maximálisan felvehető gyermekek létszámát. A megemelt létszám nem felel meg a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletben meghatározott 2 m 2 / fő az óvoda csoportszobájának, öltözőjének, mosdójának méretéhez. A gyerekek eltérő szociokulturális háttérrel érkeznek az óvodába. Lakókörzetünkben egyre több a szociokulturálisan hátrányos helyzetben nevelkedő hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. Mindezek a tényezők szükségessé teszik a hátrányos helyzet kompenzálását és az esélyegyenlőség megteremtését. Ennek ismeretében folyamatosan keressük a lehetőségeket, hogy nevelő munkánk minél hatékonyabb és rugalmasabb legyen. A Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Programot nem adaptáltuk teljes egészében, hanem alapjában felhasználva erre ráépítve önálló Pedagógiai Programot írtunk, melyben megjelennek a helyi óvodai sajátosságok. Igyekszünk sajátos arculatot kialakítani mely tükrözi pedagógiai programunkat, hogy színes kínálatot nyújthassunk a gyermekek és a szülők számára. 4
Ennek a munkának még a legelején tartunk, de igyekszünk minden lehetőséget megragadni, hogy célunkat elérjük. Az óvónők a továbbképzések során megismerkedtek a Tevékenység központú program (óvoda-iskola átmenet, népi kismesterségek, játék, érzelmi, erkölcsi nevelés) elméleti, pedagógiai, szakmai hátterével. A nevelőtestületünk szakképzett óvodapedagógusokból áll, akik elkötelezettek a minőségi munka, a maguk önképzése iránt. Fejlődő innovációs munka jellemzi intézményünket. A közösségünk összetétele, szakmai tapasztalata, végzettsége, fogékonysága, szemlélete alapján képes nyitottnak lenni, s a pedagógiai kihívásoknak megfelelni. Pedagógiai eredménynek tekinthető az a változás, amely végbement az óvodapedagógusok szakmai hozzáértésében, mely a gyermekek fejlesztésében hozott lényeges előrelépést. Az óvoda épülete, a csoportszobák állapota nagyon változó képet mutat. A csoportszoba, öltöző berendezési tárgyai, a bútorzat régiek, kopottak,a gyermekszékek a felújítások ellenére balesetveszélyesek. Igyekszünk a lehetőségekhez és saját erőforrásaink felhasználásával a jó felszereltséget és esztétikus környezetet biztosítani. Sajnos az óvodai pályázatok egyik alapfeltétele a csoport szám emelés, amihez a gyermekek létszáma még kevés! A személyi és tárgyi feltételek alap szinten biztosítottak. A családok többsége együttműködve, jó partnerként segíti nevelőmunkánkat. Az óvoda tárgyi felszereltségének biztosításában fontos szerepet kap a Szülői Munkaközösség odaadó munkája mellett, a helyi Önkormányzat valamint az óvoda egyéb támogatói köre. Tanuljuk a módszert, hogyan lehetne céljaink eléréséhez, még több, és adakozóbb támogatókat felkutatni. Szeretnénk alapítványt létrehozni melynek célja: Az óvodás gyermekek óvodai foglalkoztatásának segítése, támogatása. Az óvoda tárgyi felszereléseinek bővítése, játékok, eszközök, mozgásfejlesztő eszközök beszerzéséhez való hozzájárulás. Az óvodai kirándulások, ünnepségek, családi programok támogatása. A pedagógusok munkájának értékelésére nagy hangsúlyt kívánunk fektetni ezzel is elősegítve a lelkiismeretes, minőségi munkavégzés, valamint az önellenőrzés, önértékelés megvalósulását. Szükségesnek tartjuk a jó munkahelyi légkört és az együttműködés megteremtését, ahol a pedagógiai, szakmai szabadság és az önállóság biztosított. Óvodánk nyitott, a szülők betekintést nyerhetnek az óvoda életébe, megismerhetik pedagógiai programunk célkitűzéseit, feladatait. A családdal való új szemléletű együttnevelés több, mint az együttműködés. Az óvoda felvállalja a családok segítését is, a megelőzést, a prevenciót. 5
2. 1. Szervezetünk felépítése Intézményvezető: Óvodapedagógus: Dajka, Gyermekvédelmi felelős Recskóné Balog Márta Oroszné Varga Piroska Kocsisné Papp Ágnes 2.2. Nevelőtestület A gyermekekkel 2 óvodapedagógus foglalkozik. 1 óvodapedagógus szakvizsgázott, fejlesztő pedagógusi szakirányon. Másik óvodapedagógus tanítói másod diplomával, valamint ECDL tanúsítvánnyal rendelkezik. Fejlesztő munkánkat az Ózdi Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei, logopédus, fejlesztőpedagógus, esetenként pszichológus segíti. A nevelőmunkát segítő technikai dolgozó szakképzettsége révén, / középfokú óvónői végzettség/ egészségnevelő, esztétikai feladatoknak magas színvonalon tesz eleget. Megfelelő szinten tájékozott az óvoda pedagógiai, nevelési elveiről, módszereiről. Nevelőtestületünk minden tagja elkötelezett közös céljaink megvalósításáért, a közös értékrend, a kölcsönös bizalom és a színvonalas munkavégzés jellemzi mindennapos tevékenységeinket. Legfontosabb mindig a gyermekek érdeke, minden, ami az óvodában történik, ezt szolgálja. 2.3. Az intézmény tárgyi feltételei, felszereltsége Óvodánk épülete, tárgyi feltételei lehetőséget teremtenek a gyermekek fejlesztésére. Komfort fokozata elfogadhatónak minősíthető. Az udvar mérete, felszereltsége lehetőséget biztosít a különböző életkorú gyermekek zavartalan tevékenykedéséhez. Az udvari játékok folyamatosan fejlesztésre szorulnak, de anyagi forrásaink a nagyobb beruházásokhoz hiányoznak. A melegítő konyhánk felszereltsége változó (sok eszköz cserére szorul). Az óvoda tárgyi feltételei között hiányos az audiovizuális és informatikai háttér technika. Nincs az intézménynek számítógépe, internet kapcsolata, fénymásolója, videokamerája vagy digitális fényképezőgépe. 6
Az audiovizuális eszközök még használhatóak, de sok régi típusú, és korszerűtlen van közöttük. Az óvoda épületének folyamatos karbantartása ugyan cél, de igen behatároltak a lehetőségek. 2.4. Nevelőmunkánk eddigi eredményei Elégedett szülők és elégedett gyerekek. Nyitott óvoda tartalmas együttműködés a családokkal, sokféle közös program szervezése. A gyermekek fejlettségi szintjéhez igazodó egyéni képességfejlesztés. A fejlesztő tevékenységek tervezése, szervezése, az optimálisan fejlesztő feladatok és tárgyi feltételek megteremtése. Egyéni eltérések tolerálása, differenciálás, folyamatos személyiségfejlesztés. Programunkhoz kapcsolódó dokumentációk folyamatos felülvizsgálata, módosítása. Az óvoda alaptevékenységét kiegészítő speciális programjaink: hagyományápolás, a természet és környezet védelmére, szeretetére nevelés, az egészséges életmódra nevelés. Az óvoda arculatának folyamatos, a lehetőségekhez és igényekhez igazodó megújítása. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében: Az óvodáskorú gyermekek védelme, esélyegyenlőségének biztosítása, jogainak érvényre juttatása a nevelés és a törvények adta eszközökkel. Hátrányok kompenzálása, egyenlő hozzáférés biztosítása minden, illetve az arra rászoruló gyermekek számára. Valamely területen kiemelkedő képességgel rendelkező, tehetséget mutató gyermek támogatása képességeinek kiteljesedésében. 7
3. A Pedagógiai Program koncepciója Hitvallásunk a gyermekekről A gyermekből a lehető legjobb gyermek váljon, amilyen csak lehet (Suzanne Nociele) A gyermek fejlődő személyiség. Az óvodai élet folyamán törekszünk, hogy önmaguk és mások érdekében gyermekeink elmélyülten munkálkodóak, érdeklődőek legyenek, s feladataikat kreatívan tudják megoldani. Bízzanak önmagukban, bátran kezdeményezzenek, legyenek ötletgazdagok, a különböző lehetőségek közül a számukra megfelelő megoldásokat keressék. A gyermek is ember szellemi, személyes életre, szabadságra és felelősségre, közösségre, nyelvre és kultúrára van szüksége. Falusi óvoda vagyunk, így ideális körülményeink és lehetőségeink adódnak, hogy a gyerekeket a világ tevékeny megismerése közben készítsük fel az életre, az iskolára. Közvetlen megfigyelések és tapasztalatok során ismerkedhetnek meg az őket körülvevő környezettel (pl.: erdő-mező, állatok, baromfiudvar, veteményes kert). Valamint ők is alakíthatják, formálhatják környezetüket tevékenységük során. A fejlesztés tartalma a tevékenységeken keresztül érvényesül és a nevelési folyamatban valósul meg. A társadalmi gyakorlatra való általános felkészítés nem nélkülözheti a munkatevékenységet. Mi, óvónők az óvodánkban szívesen barkácsolunk, kirándulunk, örömmel végezzük a kerti, udvari munkákat, így példamutatással ösztönözve a gyerekek is kedvvel végezhetik a munkatevékenységeket és közben tapasztalatokat, ismereteket gyűjthetnek a további feladatok megoldásához. Elhatározásunkban, hogy ezt a programot választottuk, jelentős szerepet játszott, hogy dajkáink lelkiismeretesen, szívesen vesznek részt minden új feladat megvalósításában. Munkájukkal példát mutatva, tevékenyen vesznek részt, velünk együtt a gyerekek életrevaló felkészítésében. Szeretnénk munkánk során a gyerekeknek minden ismeretünket, tudásunkat átadni, hogy az óvodában szerzett ismereteket, tapasztalatokat gyarapítani és kamatoztatni tudják további tanulásuk során. 8
3.1. Gyermekképünk Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni: akik tele vannak élményekkel, tudnak játszani, kiegyensúlyozottak, képesek felfedezni, rácsodálkozni a dolgokra, majd önállóan megoldani feladatokat. Programunk gyermek és tevékenység központú, az egyéni fejlesztésre, a hátrányok kompenzálására, felzárkóztatásra törekszik. Tehát önmegvalósító, dönteni tudó, választásra képes individualizált, és jól szocializált gyermekek nevelését kívánjuk megvalósítani. 3.2 Óvodaképünk Esztétikus, inger gazdag környezetet, élményekkel teli óvodai életet igyekszünk biztosítani a gyermekek számára. Barátságos, családias, tevékenységre ösztönző légkört teremtünk a gyermekeknek, ahol választhatnak a tevékenységek, feladatmegoldások, technikák és az ismeretek mélysége tekintetében. Mi nem bízzuk a véletlenre az individualizációt /egyéniségkibontakoztatást és a szocializációt/ közösségivé válást, hanem mi magunk is teremtünk olyan helyzeteket, amelyekben ezt gyakorolhatják. A gyermekek egyéni fejlettségi ütemükben fejlődhetnek a szomatikus és pszichés területeken A program a szülőket partneri kapcsolatban, folyamatosan bevonja az óvodai nevelésbe, amelynek a lényege, az összehangolt, gyermeki érdeket előtérbe helyező, közös tájékoztatáson alapuló együttnevelés 3.3. Célunk A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése. A teljes gyermeki személyiség fejlesztése. Az életre való felkészítés a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. Arra törekszünk, hogy nyugodt, békés légkörben, egymással toleráns,türelmes, segítőkész, tevékeny gyermekeket neveljünk, valamint problémamegoldó, kompromisszumok kötésére és egészséges önérvényesítésre kész gyermekek legyenek, akik érdeklődnek a komplex világ iránt, s erről természetes helyzetben saját tevékenységük által kívánnak 9
minél többet megtudni. A felfedezés élménye olyan örömforrás számukra, amiből későbbi életükben is meríthetnek. Arculatunkat úgy alakítjuk ki, hogy megfeleljünk: A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak A szülők igényeinek A pedagógiai etika követelményeinek A fenntartó elvárásainak 3.4. Fő feladataink 3.4.1 Gondozás, személyes higiéniára, egészséges életmódra nevelés 3.4.2 Érzelmi nevelés és szocializáció 3.4.3 Az anyanyelvi fejlesztés, kommunikáció 3.4.4 Értelmi nevelés 3.4.5 Az iskolai lehetséges tanulási zavarok megelőzése (prevenciója) Nevelési gyakorlatunk rendszerének kiinduló pontja: fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzetek megteremtése. Meggyőződésünk, hogy a nevelés tudatos értékválasztás amely tevékenységek által valósítható meg. A megismerés alapja 3-7 éves korban a folyamatos cselekvés, tapasztalás. Nevelési koncepciónkat a gyermekek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembe vételével egyéni adottságaikból kiindulva valósítjuk meg. Mivel a gyermekcsoport összetétele is nagymértékben megváltozott, feladataink súlypontjai is áthelyeződtek. Több figyelmet szentelünk a higiéniára, önellátás készségeinek, szociális készségek fejlesztésére, társas kapcsolatok erősítésére valamint a másság elfogadására, pozitív magatartási modellek nyújtására. Nevelési rendszerünk középpontba állítja a gyermeki tevékenységre épülő nevelést és ezt az elvet az egész nevelési folyamaton keresztül kiemelten kezeli. Ez a program gyermekközpontú, amely a tevékenységeken keresztül és a tevékenységek által történő nevelést tekinti alapvető feladatának, valamint kiemelt feladatnak az egészséges életmódra nevelést. Ezenkívül fontos: A szegény szubkultúrában élő, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai közösségbe való integrálása. És az esélyegyenlőség feltételeinek a megteremtése. 10
Testi-lelki szükségletek kielégítése kellemes, harmonikus, nyugodt környezet biztosítása, a család szerepe, a nevelőmunkájának és az óvodai nevelésnek a közelítésére való törekvés/ a családi háttér ismeretének tükrében/, a helyes életritmushoz való közelítés, érzelmi alapigény kielégítése /biztonságérzet/, egymás iránti bizalom kialakítása, pozitív magatartási modellek, tevékenységek modelljeinek megmutatása, a társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodásra nevelés, civilizált, kulturált életmód szokásainak elsajátíttatása, a viselkedési nehézségekkel, zavarokkal küzdő gyermekek /agresszív, gátlásos/ sok figyelmet és megértő nevelői magatartást igényelnek. Az egészséges életmód alakítása, egészségnevelés A kitűzött nevelési feladataink között fő feladatunknak tekintjük az egészséges életmódra nevelést. Óvodánkban a gyermekek összetétele társadalmilag különböző szintű. A családok nagy része csak a családi pótlékból, munkanélküli segélyből, jövedelempótló támogatásból él. Ezen családok gyerekeinek nagy szükségük van az óvodai nevelésre. A gyermek fejlődő személyiség. Ezért fontos az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítása, az egészséges testi és lelki szükségletek kielégítése. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. Az egészséges életmód szokásainak kialakítását az óvodába lépéstől kell elkezdeni. Az alapvető követelményeket a gyermekeknek meg kell ismerni, azokat következetesen és rendszeresen gyakoroltatni kell velük, amíg a helyes cselekvésmódok megszilárdulnak, szokássá vállnak. Cél a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése testi képességek fejlődésének elősegítése 11
a környezet tisztán tartása, a környezet rendjére való igény kialakítása, a helyes testtartás elsajátítása, az egészséges életmód: a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegség megelőzés, az egészség megőrzés szokásainak kialakítása, nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó megteremtése az óvoda napirendjén keresztül, a gyermek egészégének védelme, edzése, óvása, megőrzése A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Önállóan: tudjanak tisztálkodni, az ehhez szükséges eszközöket kiválasztani és használni, használják a WC-t, a WC papírt, ápolják fogukat (ne játszanak a fogkefével), tudjanak öltözködni (helyes sorrend), tudják kiválasztani az adott hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő ruházatot, szolgálják ki magukat, ítéljék meg a kiszedett étel mennyiségét, Megfelelően használják: az evőeszközöket (kés, villa, kanál), a játék és egyéb eszközöket, az óvoda és az épület egyéb helyiségeit, a környezet tisztántartására szolgáló eszközöket (lábtörlő, takarítóeszközök), végezzék a naposi teendőket (terítés, szalvéta, takaró, ruházat). Tudjanak: cipőt fűzni és kötni, gombolni, csendesen közlekedni (ajtót nyitni, zárni) az asztal mellett egyenes testarttással ülni. Ismerjék: a kulturált étkezés szokásait (csukott szájjal rágni, ügyelni az asztal rendjére, tisztaságára), a zsebkendőhasználat módját, 12
a rendetlenség megszüntetésének módját. Segítsenek: a környezetük tisztántartása, a rend megőrzésére irányuló tevékenységekben, a kisebbeknek az önellátásra irányuló tevékenységekben. Feladat: Az aktuális megnyilvánulások értelmezése. A helyes cselekedetek kiemelése dicsérettel. Differenciált segítségnyújtás: - különleges ráfigyelés a csoportban esetleg előforduló gyenge lágyszájpadműködésű gyermek rágási szokásainak kialakulására (szükség esetén szakember bevonása). - a speciális eszközöket igénylő gyerekeknek (pl.: szemüveg, hallókészülék, stb. esetében). - mozgáskoordinációs zavarral küzdő, vagy a mozgásában részben korlátozott gyerekek részére, akik szakértői vélemény alapján részt vehetnek az óvodai életben. Az érzelmi nevelés, szocializáció, társas kapcsolatok A gyermekkel szemben támasztott két fő követelmény: tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni (kooperáció és kommunikáció). A társadalom élete a társas és közösségi kapcsolatok keretén belül zajlik, ezeken keresztül formálódik érzelmi magatartása, szokásrendszere. A tevékenységközpontú rendszer az a színtér, ahol a gyermekek kiteljesedhetnek, kapcsolatot alakíthatnak ki társaikkal. Cél Barátságos, derűs csoportlégkör alakítása, érzelmi biztonság, kiegyensúlyozott szeretetteli otthonosság megteremtése. 13
Erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése: figyelmesség, egymás segítése, kooperáció, kommunikáció, kitartás, együttérzés, felelősség, szabálykövetés, illemtudó viselkedés. Egymás közötti bizalom kiépítése (óvodapedagógus-gyermek, gyermek-gyermek, gyermek-dajka) Alá-, fölé és mellérendeltségi helyzetek átélése, elfogadása. Felnőttek modellszerepe. Egymás iránti tolerancia alakítása, különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés. Az érzelmeket kifejező gyermeki megnyilvánulások támogatása, a szükséges kontroll erősítése. A közösségi nevelés folyamatában erősödjön én-tudata, én-képe, önérvényesítő, önkifejező törekvése a különböző tevékenységek során. Az átlagostól bármely irányba eltérő fejlettségi szinten álló ( BTM; SNI; kiemelkedő képességű, tehetséges) gyerekek sajátos nevelése, szükség esetén szakember segítségével, bevonásával. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Sajátítsa el az alapvető viselkedési szokásokat és ezek alkalmazását a mindennapokban. (kérés, köszönés, köszönetnyilvánítás, válaszolás, megszólítás, véleménynyilvánítás döntésekben, választásokban, vállalt feladati elvégzésében) Ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit. Segítségnyújtás, önzetlenség, tolerancia. Együttműködés, tevékenykedés a csoport érdekében. Érdeklődéssel fordul társai és a környezetének felnőttei irányába. Értelmi fejlesztés, nevelés Cél A mindenkori csoport fejlettségi szintjéhez alkalmazkodva, élményszerzési lehetőségek biztosítása tapasztalatszerzés céljából Érdeklődés, kíváncsiság felébresztése egyes tevékenységek iránt. Testi, szellemi egészség egységének fejlesztése, megőrzése. 14
Differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés. Kommunikációs képességek alakítása és fejlesztése. Önálló gondolkodásra nevelés, döntési képesség fejlesztése Vizuális percepció (formaérzékletek, formaészlelések) fejlesztése. Taktilis kinesztéziás (mozgásérzeti) szféra mobilizálása. Fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére Bővüljön általános tájékozottsága, önmagáról és a környező világról alkotott ismerete. Törekedjen a végzett tevékenységek összefüggéseinek felfedezésére. Próbálja kifejezni a változások tartalmát szóban, rajzban. Rendelkezzék problémafelismerő és megoldó képességekkel. Tudja figyelmét rövid ideig, ugyanarra összpontosítani. Vegyen részt a különböző tevékenységekben. Segítséggel javítsa saját tévedéseit, ellenőrizze saját tevékenységét. Törekedjen az önértékelésre. Ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban is. A tevékenység szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek személyisége és a tevékenység kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek. Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban. Összefoglalva: - Valamennyi belső szükséglet kielégítésének vagy külső követelmény teljesítésének az eszköze, - képesség felhasználás, képességfejlesztés eszköze. A nevelő hatás a tevékenység tartalmából eredő feltételei: az egyén számára érdekes, a csoport számára fontos, hasznos tevékenység legyen (hasznosság szélesebb körben), a célkitűző és célmegvalósító tevékenység egysége érvényesüljön, 15
a tevékenység és az eredmény kölcsönös feltételezettsége biztosítva legyen (élményerő), a tevékenységrendszer teljessége zavartalan legyen, kettős szempontból: elégítse ki a gyermekek akció szükségletét, oldja meg az adott gyermekközösség valamennyi feladatát (az önkiszolgálástól a csoportélet kialakításáig a csoportélet kialakításától a környezet formálásáig. A nevelő hatás pedagógiai feltételei A tevékenység pedagógiai előkészítése (ráhangolás, tudatosítás, stb.) közös feladata az óvodapedagógusnak, dajkának, az egész óvodai környezetnek. A tevékenység pedagógiai megszervezése az óvoda dolgozói részéről nagy tapintatot igényel (semmit sem végezzünk el a gyermek helyett, de mindenben segítsük, amikor arra szüksége van). A tevékenység pedagógiai értékelése ugyancsak alapvető feladata az óvodapedagógusnak. A siker, sikertelenség okai, a jól vagy rosszul megválasztott tevékenységi mód, az együttműködés megléte vagy hiánya lehet az értékelés kiinduló alapja. A személyiség felfogható az egyénre jellemző tevékenységek egymásra épüléseként lehetőségek adása, az önállóan megválasztott belsőből fakadó tevékenységre, a 3-7 éves korú gyermekek tevékenységének jellemzői, tevékenységi vágy jellemzi, bármilyen mozgás, cselekvés, változás felkelti a gyermek figyelmét és utánzásra ösztönzi a megismerési vágy, a kíváncsiság életkori sajátossága az óvodáskorú gyermekeknek, a gyermek tevékenysége gyakran változik: kiscsoportos gyakran változtatja tevékenységét nagycsoportos hosszabb ideig képes tevékenykedni 16
az óvodapedagógusnak tudni kell, hogy életkor és az egyéni adottság nagymértékben meghatározzák a gyermeki tevékenység minőségét és mennyiségét, tehát ezt figyelembe véve segítheti elő a tevékenységek minél szélesebb kibontakozását a csoportban, a 3-7 éves korú gyermek élet megnyilvánulásaiban nem különülnek el élesen a különböző tevékenységek, a gyermek számára a játék lehet munka is és fordítva, a közösségért végzett feladat lehet játék, esetleg a szabadidő kellemes eltöltése. A nevelés feltételeinek biztosítása A helyi óvodai nevelés egymásra épülő, egymással komplex tevékenységek rendszerében fejti ki hatását. A tevékenységek megvalósulásának objektív és szubjektív feltételei vannak. Az óvodai nevelés objektív feltételei Az óvoda épülete, udvara, környezete Az óvodánk épülete és udvara megfelel az országos átlagnak, és az egészségügyi elvárásoknak. Két csoportszobával rendelkezünk, berendezve óvodai bútorokkal. A gyerekek a nap folyamán szabadon használhatják az öltözőt, a mosdót. A csoportszobák berendezésekor a nagy összefüggő közös tér mellett, gondolva a gyerekek elkülönülési igényeire, igyekeztünk kialakítani több kis kuckót, játszósarkot egymástól elválasztva. A játszóhelyek, tevékenységi terek, bútorok mozgatásával átrendezhetők, a terek megnövelhetők, hogy a célnak megfeleljenek. A belső terek az óvodapedagógus számára átláthatók, így figyelemmel tudja kísérni valamennyi gyerek mozgását. Az óvoda udvara is szerves része az épületnek. Nagy udvarral rendelkezünk. Sok a fűvel borított rész, van betonozott terület, homokozó hűvös, napos rész, babaház, csúszda, mászókák, ami a gyermekek játékát megfelelően kielégíti. Megkezdődött az óvoda udvari játékainak EUkonformmá tétele; a leginkább balesetveszélyes, vasból készült mászókákat lecseréltük. Kialakítottunk az óvoda udvarán konyhakertet, ezzel is növelve a tevékenykedési lehetőségeket, és van egy kis virágos kertünk is. 17
Az óvodai nevelés szubjektív feltételei A nevelőmunka során a legfontosabb a nyugodt, meleg, derűs, nyílt, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, az óvodapedagógus modell szerepe, az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése a nevelőmunka során, az óvodapedagógus és a dajka együttműködési formái az óvoda környezetében élők hatásai a nevelőmunkára. A legfontosabb alapelv, ami a nevelés lehetőségeit biztosítani tudja, az oldott, derűs, nyugodt, meleg, nyílt és szeretetteljes óvodai környezet megteremtése. Az óvodás gyermeki személyiséget: tisztelet elfogadás szeretet és megbecsülés övezze. Az óvodás gyermek számára az első perctől kezdve fontos és meghatározó, hogy milyen légkörben éli a napokat, heteket. Az óvodának olyan helynek kell lennie, ahol minden gyermek számára adott az esély a nyugodt játékra, az életkorának megfelelő tevékenységekre. Ahhoz, hogy ez a környezet megteremthető legyen, először számba kell venni, hogy milyen zavaró vagy bántó körülményeket kell elkerülnie az óvodának: A rohanó, kapkodó életmód, A rendszertelenség a gyermek mindennapjaiban, A magas állandó zajszint, A gyerek fizikai és szellemi túlterheltsége, A túlságosan sok, feldolgozhatatlan információ gyermek elé áradása, A testi érintés, ölelés, szeretgetés hiánya, A komor, túlfegyelmező, hideg nevelési alaphelyzet, A gyermeki félelmek feldolgozhatatlan sokasága, A zsúfoltság miatt a térbeli mozgás korlátozottsága, Az ötlettelen, unalmas, tevékenység nélküli óvodai élet káros hatásai, Az idővel való gazdálkodás hiánya, A gyermek siettetése, túl korai fejlesztése. 18
Az óvodai élet megszervezése A nyugodt légkör megteremtésének alapvető feltétele a megfelelő napirend biztosítása. Ez a gyermek számára egy kiszámítható, megszokott életritmust biztosít, ugyanakkor rugalmas és ezért alkalmanként szükség szerint változtatható, alakítható, módosítható. Összeállításánál az egyes tevékenységekre fordítható időt úgy kell meghatározni, hogy lehetővé tegye az elmélyült, nyugodt, hosszantartó játékot. Napirendünkben a játékra fordított idő a leghosszabb. Az étkezések meghatározott időintervallumban történnek. Az ezzel kapcsolatos feladatokat önkiszolgáló és naposi rendszerben oldjuk meg. Az egyes napirendi tevékenységek végzésénél igyekszünk kiküszöbölni a torlódást, a sorakoztatást. A gyermekek alapvető szükségleteiket a nap folyamán bármikor kielégíthetik. A nyugodt légkör kialakításához az is hozzátartozik, hogy az óvodai csoport zajszintje ne legyen túlságosan magas. Ezt is elsősorban az óvodapedagógus példamutatásával lehet megvalósítani. A meleg, derűs légkör azt jelenti, hogy van időnk a gyermekre, nyugodtan végighallgatjuk, amit mondani szeretne. A gyermek számára a testi kontaktus, a felnőttől áradó szeretet nyugalmat, biztonságot kölcsönöz. A gyermek jő közérzetéhez szükség van a testközelségre, a testi érintés gyakoriságára. Minden gyermeknek szüksége van a szeretetünkre. Az óvodapedagógusnak képesnek kell lennie a szeretet megmutatására. Az óvoda légkörének a kialakításakor a nyitottságra kell még hangsúlyt fektetni. Ez az alapja a szülőkkel való egyenrangú, egymást segítő, támogató együttműködésnek. A szülők szabadon bármikor bejöhetnek az óvodába és figyelemmel kísérhetik gyermekük fejlődését. Ezt a kapcsolatot tovább próbáljuk mélyíteni a különböző ünnepek, óvodai rendezvények, közös kirándulások, szülői értekezletek, játékdélutánok alkalmával. A nyíltság azt jelenti, hogy minden gyerek elmondhatja örömét, bánatát. Hazugságmentes légkört próbálunk meg kialakítani, ahol a gyermekek kisebb csínytevéseikért vállalják a felelősséget. Az óvodapedagógus modell szerepe a nevelés szubjektív feltétele között kiemelkedően fontos. Ki milyen elképzelésekkel, módszerekkel, ízléssel, beszéddel, esztétikai, erkölcsi tapasztalatokkal és tartással neveli a gyerekeket. A kulcsszereplő az óvodapedagógus. A gyermekek mintakövetése különösen a szeretett személy irányában óriási felelősséget ró a nevelőre. Nem mindegy tehát hogyan jelenünk meg a gyerekek előtt, mit mondunk és hogyan, mit tartunk szépnek, jónak, követhetőnek. A gyermekek mindazt átveszik a közvetlen környezetükből, amit látnak és hallanak, hiszen utánzás útján tanulnak, egyúttal azonosulnak azokkal a személyekkel, akik körülveszik. Az óvodapedagógus pedig a legfőbb minta, aki kiemelt azonosulást indukál a gyermekekben. 19
Pedagógiai és pszichológiai felkészültségével tartsa szem előtt a következőket: ismeri a rábízott gyermekek életkori szükségleteit, alkalmazza a differenciált, egyéni fejlesztést, a gyermek fejlődését nyomon követi, erről a szülőt tájékoztatja, módszereit változatosan alkalmazza a különleges nevelési igényű gyermekekre is, rendelkezik a gyermekek iránt megnyilvánuló együtt érző, oda és ráfigyelő magatartással, etikusan viselkedik az óvodán belül és kívül, igénye van az önképzésre, részt vesz a továbbképzéseken, problémamegoldó képességgel rendelkezik, a család mellett (és nem helyett) partnerként részt vesz a nevelési folyamatban, a gyermekek fejlődését szolgáló módszereket, értékeket, normákat közvetíti a szülők, kollégák felé, a helyi nevelési program alapján a gyermeknevelés során megválasztja módszereit, eszközeit, gondoskodik a gyermek testi épségének megóvásáról, közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermekekkel elsajátítja a közösségi együttélés szabályait, tiszteletben tartja a gyermek és a szülő jogait, a gyermekeket a helyes viselkedési normák betartására neveli. A szubjektív feltételek sorában szólni kell az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködéséről és egymásra hatásáról. A nevelés mindig kétpólusú tevékenység, hiszen a nevelő és nevelt egymáshoz viszonyított, egymástól függő, egymásra épülő közös cselekvéseiről van szó. A programunkban azt szeretnénk megvalósítani, hogy a nevelő kizárólagos irányítását felváltaná egy olyan attitűd, amiben lényegesen több önállóságot, szabadságot, beleszólási jogot kap a gyerek saját környezetének kialakításába. Tapasztalnia kell a gyermeknek, hogy saját akaratát érvényesítheti, elképzeléseit kivitelezheti. A differenciált fejlesztésnek is ez a szabad önálló nevelési szituáció nyújt széles lehetőségeket. A gyermeki szabadság és önállóság persze addig szélesíthető, amíg a csoport, a közösség kialakított normái, keretei ezt lehetővé teszik. A tevékenységre épülő óvodai élet mozgalmas, gyakran változó helyszínű, sok eszköz használatát feltételező rendszer. Az óvodapedagógus szerepe nem könnyű, ezért neki is szüksége van a segítőtársakra. Közülük a dajka szerepe a legkiemelkedőbb. A dajkáink aktívan részt vesz- 20
nek a csoportok életében. Nem csak külső szemlélői, hanem belső, tevékeny résztvevői a csoportban zajló eseményeknek. Segítői az óvodapedagógusoknak. A dajka is nevel, ő is hat a gyermekcsoportra, tehát neki is tudnia kell, milyen rendszer, elvek, elképzelések alapján nevelünk. A sok tevékenység figyelemmel kísérése, a terek megnövelése és hasznos játéktérré alakítása ugyancsak megköveteli, hogy a dajka szorosabban együttműködjön a csoporttal. Az óvoda környezetében élők szintén hatást gyakorolnak az intézmény nevelőmunkájára. A fenntartót képviselők, az iskola elvárásai, az intézmény környezetében élő emberek véleményt formálnak, igényeket támasztanak, direkt és indirekt módon befolyásolják a helyi nevelőmunkát. Az óvodának figyelnie és reagálnia kell a külső elvárásokra, véleményekre, javaslatokra. A tevékenységen alapuló nevelés feltételeinek megteremtése Az óvodapedagógus feladatai: A csoportok szokásrendszerének kialakítása: Az óvoda mindennapi zökkenőmentességét, harmonikusságát és nyugalmát biztosítja, ha megfelelő szokásrendszert sikerül kialakítani. A jó szokásrendszer a mindennap gyakorolt cselekvések sorozatának állandó ismétlése. A szokásalakításban elsődleges maga a cselekvés, a tevékenység, ami az egész személyiséget fejleszti. A szokásrendszer kialakítása az utánzáson és az ezzel összefüggő azonosuláson alapszik. A szoktatás esetében tehát a példamutatásnak van kiemelt szerepe. A személyiségfejlesztés szempontjából azért is van jelentősége, mert egy általános tudatmentesítő szerepe van. A jól kialakított szokások, melyek rendszert alkotnak, nem kívánnak akaratkifejtést a gyermektől, és nem kell koncentrálnia sem, hiszen automatikusan cselekszik. A szokásalakítás módja: utánzás ismétlés tudatossá váló cselekvés. Az óvodában kialakított szokásrendszerek alkalmazhatók a következő területeken: a napirend szokásai, a társas, közösségi együttélés szokásai, az egészséges életmód szokásai, a tevékenységek megvalósítását elősegítő szokások esetében. 21
A beszoktatás A gyermek egész későbbi óvodai életére kihat a beszoktatás minősége. A gyermekek beszoktatása nagyon sok türelmet, gyöngédséget és időt igényel. Nem célszerű az új gyermekeket egyszerre fogadni. Óvodánkban a beszoktatás fokozatosan és folyamatosan történik. Így 2-3 új gyermekre kell fokozott figyelmet fordítani és jut időnk a többi gyermekkel való foglalkozásra is. Eleinte rövidebb, majd egyre hosszabb időtartamot tölt a gyermek az óvodában. A beszoktatás ideje alatt és utána is lehetővé tesszük, hogy a gyerekek a kedvenc játékszereiket behozhassák az óvodába. A csoportban lévő régebbi gyermekeket előkészítjük az újak fogadására, hogy biztosítva legyen a szeretetteljes légkör és a jó hangulat az ismerkedés időszakában. Egyre több az egyszerre óvodába járó testvér párok. Náluk gördülékenyebb a beszoktatás hiszen a kicsiknek biztonságérzetet ad, a nagyoknak erősíti az önbizalmát, növeli a felelősség tudatukat. A beszoktatás ideje alatt nem kívánjuk meg egyetlen gyerektől sem, hogy bekapcsolódjon a csoportban folyó tevékenységekbe. Az utánzási hajlamra építve előbb-utóbb úgyis minden gyermeknél elérhetjük, hogy beilleszkedik a csoportba és bekapcsolódik a tevékenységekbe. A beszoktatás során kiépül a gyermekben az a bizalom, ami később az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködését meghatározza. A gyermek gondozásával kapcsolatos feladatok: A gondozás az óvodai nevelőmunkát megalapozó tevékenység. A gondozási feladatok végzése az óvodában dolgozó valamennyi felnőtt feladata, ami az óvodapedagógust nem mentesíti a tényleges teendőktől, csupán azt jelenti, hogy neki kell a többiek munkáját is koordinálni, átgondolni. Az óvodai környezet esztétikus, harmonikus és célszerű kialakítása, a veszélyforrások minimálisra csökkentése, az óvodai napirend helyes kialakítása a gondozási feladatok végzését könnyíti meg. A gondozás, a gyermekkel való törődés az első kapocs, ami közel viszi a felnőttet a kicsihez, ami lehetővé teszi az átmeneti problémák kezelését. A tevékenységközpontú óvodai nevelés álláspontja szerint addig nem fejleszthető a gyermek, amíg nincs biztonságérzete, komfortérzete, amíg valamennyi testi szükséglete nincs kielégítve. Ebből következően arra kell törekednünk, hogy a gyermekek kellemes, jó légkörben, várakozás és sorakozás nélkül, szükségleteiknek megfelelően végezhessék a tisztálkodással, a WC használatával, az öltözködéssel, az étkezéssel kapcsolatos teendőiket. A hátrányos helyzetű gyerekek esetében a gondozási teendők növekedésével számolhatunk. A célunk az, hogy a gyermek megtanulja önállóan ellátni magát. ehhez nyújtanak segítséget a felnőttek és a nagyobb gyermekek. Igyekszünk kihasználni a mosdóban, az udvaron, a reggeli gyülekezési időben, ünne- 22
pek, kirándulások alkalmával adódó lehetőségeket a különböző korú gyermekek együttműködésére, kommunikációjára a gondozási teendők ellátása közben. Fontosnak tartjuk ezen a területen is a családdal való együttműködést, egymás tájékoztatását. Az egyéni bánásmód, az egyes gyermekek sajátos igényeinek figyelembevétele a gondozás esetében is érvényesül. 23
A fejlesztés tartalma A játék Az óvodáskorú gyermek alapvető szükséglete, spontán szabad tevékenysége, örömforrása a játék. Integráló tevékenység, amelyet végig kísér a tanulás és a munka néhány jellemzője. A spontán tanulás színtere. Egyes játékfajtákban külső cél nélkül, a gyermek reprodukálja a felnőttek munkáját, majd a konstruálásban megjelenik a valaminek a létrehozására törekvés. A gyermekek játék közben számtalan ismerettel, tapasztalattal gazdagodnak. A játékszükségletből fakadó eszközkészítés során a felnőtt segítségével technikai megoldásokat tanulnak meg. A gyermek a játékban számtalan információt ad önmagáról, belső világáról, kellemes és kellemetlen élményeiről. A játékban integrálja a külső és a belső világot, híd a képzelete és a valóság között. Itt alakulnak társas kapcsolatai, gazdagodnak szociális érzelmei és a világról szerzett tapasztalatai, ismeretei. A tevékenység és a kommunikáció az összekötő fonal a gyermek, a társai és az óvodapedagógus között. A programban a szabad játék fogalmának használata jelzi azt, hogy a gyermekek önként vállalt tevékenységei időtartamban is dominánsak a nap folyamán. Ugyanakkor a szabad játék mellett, ugyanabban a tevékenységrendszerben, a gyermekek választásai, kezdeményezései, és az óvodapedagógus felajánlásai a játékban tanulás sajátos formáit eredményezik. A gyermekek a nem didaktikai mozzanatok alapján szervezett tevékenységeket életkoruktól és fejlettségüktől függően választhatják. Ezekre a helyzetekre szolgál az óvodapedagógus által felajánlott tevékenység elnevezés. Ezeket a gyermekek ugyanúgy örömforrásként élik meg, mint a szabad játékot. A felajánlott tevékenységekben az óvodapedagógus szempontjából vannak megkötések, a gyermekek a folyamatot önállóságuktól és kreativitásuktól függően szabadon alakítják. Ezek a tevékenységek a műveltségtartalmat tervszerűbben közvetítő, kezdeményezett vagy irányított játéknak is minősíthetők / például: szabályjáték-blokk kezdeményezése, a gyermekek által elképzelt, a szabad játékhoz szükséges eszközök készítését segítő technikák bemutatása, ének-zenei tevékenység kezdeményezése stb./. 24
A játék szabadsága nem jelenti a gyermekek magukra hagyását. Az óvodapedagógus fejlesztő, feltételteremtő, folyamatokat befolyásoló szerepe tudatos tevékenységet jelent. A gyermekek közös élményeinek gazdagítása, az élmények forrásainak tervezése, a szocializáció segítése, az érzelmek, a szokások, a magatartásmódok formálása, a kultúra közvetítése, a kevésbé önálló, nem kreatív, élményszegény gyermekek játékának fejlesztése, az óvodai nevelés vállalt funkcióinak érvényesítését jelentik. A mintaadó óvodapedagógus a játékbeli magatartásra is hat, elsősorban azzal, ha maga is bekapcsolódik a gyermekek igényeitől függően a játékba. A gyermekek egyéni, közös, közvetlen és közvetett tapasztalatai, élményei sokféle forrásból származnak. A gyermekek érdeklődési köre kitágult, a játéktémák többsége televíziós élmény, amely lehet nagyon pozitív is. Érthető módon gyakrabban élik újra játékukban a félelmeket keltő, kellemetlen élményeket. Az óvodapedagógus segít a gyermekek közötti megoldatlan konfliktusok rendezésében, a lehetséges megoldások demokratikus megvitatásában. A nagyobb gyermekek gyakran napokon keresztül folytatják érdekes témájú játékukat, amelyben maguk is kezdeményezik a felnőtt bekapcsolódását, még szerepet is osztanak az óvodapedagógusra. A játékszükségletből, ötletekből fakadó eszközigény kielégítése, a feltételek bővítése a gyermekekkel kooperálva előre megtervezhető, a szükséges anyagok folyamatos gyűjtésével, a családban nélkülözhető, érdekes eszközök felhasználásával. Az eszköztár az igények változását követi, aminek gyarapításába a szülők is bekapcsolódnak. A nyugodt játék feltételei, az óvodapedagógus feladatai a./ Megfelelő hely kialakítása A csoportszobában a mozgalmasabb és a csendesebb tevékenységek elkülönítése, megfelelő elhelyezése fontos szempont. A teremben a mozgás lehetővé tételére a legalkalmasabb: az építőjáték és az irodalmi, énekzenei tevékenységközpont, ahol mozgásfejlesztő szabályjátékok kezdeményezhetők. A mobil bútorokkal a terek igény szerint alakíthatók. A sok tároló felület alkalmas a gyermekek által készített kiegészítő eszközök elhelyezésére. A játékformák iránti igények alakulását követi a terek nagysága. Térelválasztó elemekkel a kuckósítás megvalósítható. b./ Játékidő A szabad játékra a napirendben megfelelő időt kell adni. A várakozási idő kivételeivel az egész nap a szabad játék rendelkezésére áll. Az óvodapedagógus által kezdeményezett, vá- 25
lasztható és kötelező tevékenységek időtartama a nagyok esetében nem haladhatja meg a 20 25 percet. c./ Az élmények A gyermekek játékának motiváló ereje az élmény, amely sokféle lehet. A gyermekek a kellemes és a kellemetlen élményeket újraélik a játékban. Nem minden átélt helyzet jelent élményt, és nem minden élmény indukál játékot. Az óvodapedagógus a gyermekek játékából és a kommunikációból tud következtetni az egyéni élményekre. Ezek az egyéni élmények változatosak, a családi háttér különbségeiből adódóan. Az ingerszegény környezetből érkező gyermekek egészséges személyiségfejlődése érdekében különösen fontos a sok közös óvodai élményforrás. Ezek a közös élmények intenzitásukkal játékra inspirálnak. Fontos tehát a gyermekekkel közösen megbeszélni, hová mennének szívesen élményszerzésre. A gyermekek tájékozottsága, érdeklődése, korábbi tapasztalatai befolyásolják azoknak a témáknak a számbavételét, amelyekkel kapcsolatban közös élmény szerezhető. A téma, a tartalom, és a szerepek a játék fontos elemei. A sok közös élmény, a gyűjtőmunka, a gyermekek által készített játékeszközök, a témák több szempontú megközelítése és tevékenységekhez kapcsolása gazdagítja a játékfajtákat. Intézményünk sajátos arculatát a hagyományápolás és a természet védelmére, szeretetére nevelés határozza meg. Tudatosan keressük azokat a megismerési lehetőségeket, amelyek természetesen illeszkednek a kisgyermek mindennapi életéhez. Az a gyermek, aki az óvodában olyan külsőségeiben és tartalmában visszatérő élményeket élhet át, amelyek a szülőföldjéhez, az otthonához kötik, egy életre szóló örökséget kap: a természet, a néphagyományok örökségét. d./ A szabályjátékok helye a tevékenységekben A gyermekek személyiségének ismeretében az óvodapedagógus a kezdeményezett szabály és társasjátékokkal tudatosan fejleszti az egyének képességeit, részképességeit. A mozgást, a kommunikációt, a pszichikus funkciókat fejlesztő játékok alkalmasak a gyermekek személyiségének formálására. A kezdeményezett, irányított szabályjátékban biztosítva van a gyermekek szabadsága, az óvodapedagógus épít érdeklődésükre. A gyermekek egyéni döntés alapján kapcsolódnak be a játékba. 26
Az óvodapedagógus a kezdeményezést követően indirekt formában segítse a tevékenységet, amennyiben / páros kapcsolatban / társként rész vesz a folyamatban. A gyermekek a témaprojektekhez társasjátékokat készíthetnek. Az óvodapedagógus kezdeményezéseivel legyen tekintettel az elmélyülten játszókra. Feladatok és feltételek megteremtése a gyermekek jelzéseinek megfigyelése és elemzése személyiségük megismerése érdekében a játéktevékenységben az együttműködés szokásainak, az udvarias magatartás formáinak alakítása a csoportélethez kötődő hagyományok ápolása a gyermekek fejlettségétől függően, igényeiknek megfelelően a játékfolyamat segítése a személyes kontaktus naponkénti kialakítása, a gyermek személyes problémáinak, egyéni élményeinek meghallgatása a társas kapcsolatok, egyéni kötődések támogatása A szabad, elmélyült, önkéntes, spontán játék lehetőségeinek biztosítása. A játéktevékenységeken keresztül a külvilág elemeinek megismertetése. Játék formáinak és tartalmának gazdagítása,gyermekek elképzeléseinek támogatása. A szociális kreativitás fejlesztése: együttműködés, magatartásmódok, viselkedési szabadság, ízlésszabadság, társas kapcsolatok, konfliktus megoldások. A csoportélethez kapcsolódó hagyományok ápolása. (A szülőkkel közös játékdélutánok szervezése) Közös élményeket nyújtó látogatások szervezése. Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyerekekkel. A játékban megjelenő fejlődésbeli különbségek tolerálása. Nyugodt légkör biztosítása. A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása, azok szituatív felhasználása. Elegendő játékidő. Sokféle játéklehetőség biztosítása csoportszobában és a játszóudvaron. 27
A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A gyermekek képesek kitartóan, több napon keresztül egyazon játéktémában együttesen részt venni. Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Ehhez a gyermekek önállóan alakítják a teret, és eszközöket biztosítanak Az ismert meséket többször dramatizálják, bábokkal eljátsszák. Bonyolult építményeket képesek létrehozni. Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására, képesek alkut kötni, konfliktusokat megoldani, kooperálni. Társas viselkedésükben megjelennek a közösen kialakított és preferált viselkedési szabályok. Interakciójuk gazdag, kultúrált, elfogadják egymás ötleteit, javaslatait. Szükségleteinek és életkorának megfelelő játékot válasszon. Legyenek önálló, kezdeményező megnyilvánulásaik. Alakuljanak ki pozitív érzelmei társai iránt. Vegyenek részt aktívan az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban. Legyenek képesek saját élményeinek az eljátszására Játékfajták a) Gyakorlójáték, b) Szimbolikus szerepjáték c) Konstruáló játék, d) Szabályjáték. 28
Tanulás A megfigyelés, az emlékezetbe vésés és felidézés a 3-7 éves életkorban a gyakorlati tevékenységbe ágyazottan fejlődik. A tanulás az életet végigkísérő folyamat, amely az óvodáskorban a különböző tevékenységekben a leghatékonyabb. Cél Az óvodás gyermek kompetenciájának fejlesztése, attitűdök erősítése, képességek fejlesztése, A gyermek képességeinek megfelelő szintű feladatok biztosítása, A gyermek életkori sajátosságaiból adódó alapvető kíváncsiságának kielégítése, Egyéni teljesítőképességek fejlesztése, A beszédészlelés és beszédértés, szóbeli kifejezés fejlesztése, Problémamegoldás, Sikerélmény biztosítása a gyermek önbizalmának, bátorságának erősítésére. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Fejlődjön lényeglátása, alapvető fogalmak ismereteinek megléte, Alakuljon feladattudata, feladattartása, monotónia tűrése, Ismerje saját értékeit, Legyen önálló a begyakorolt feladatok megoldásában, Végezzen önálló megfigyeléseket, Legyen képes gondolatait érthetően szavakba, mondatokba foglalni, Különítse el a mese és a valóság elemeit, Szándékos figyelmének tartama érje el a 10-10 percet, Fedezzen fel konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat Legyen kitartása, teljesítményigénye. 29
Feladatok: a) Értelmi képességek fejlesztése b) Lehetőséget kínálni a gyermekek számára olyan szituációk átélésére ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit. c) A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása. d) Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermeknek, amelyben saját teljesítőképességét is megismerheti. e) Szókincsfejlesztés, az anyanyelvi nevelés megvalósítása minden tanulási folyamatban. Munka Az életre való felkészítés nem nélkülözheti a munkatevékenység lehetőségeinek kiaknázását. A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék és a munkatevékenység. A gyermek kezdetben önmagáért, saját szükségletei kielégítéséért dolgozzon, később szívesen vállaljon munkát társaiért. Munkafajták a) önkiszolgálás b) naposság, c) a gyermek saját személyével kapcsolatos munkák, d) a csoport érdekében végzett munkák, e) növények gondozása, f) évszakokhoz kapcsolódó munkák, g) kerti munkák, h) gyűjtőmunkák, i) alkalmi munkák, j) segítségnyújtás kisebbeknek (üzenetközvetítés) k) csoporthagyományokhoz kapcsolódó munkák (ünnepek, meglepetés készítés) l) a gyermekek önként vállalt alkalmi tevékenységei (tízórai elkészítése, sütés, salátakészítés, stb.). Cél A család és az óvoda munkával kapcsolatos elvárásainak közelítése, 30
a munkában vállalt önkéntesség és a közösség érdekében végzett tevékenység örömének érzékeltetése, munkamegosztásra nevelés, a munka eredményének megbecsülésére való nevelés, a gyermek célirányos fegyelmének, kötelezettségvállalásának alakítása, jártasság eszközök, szerszámok használatában. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Törekedjen önállóságra, vállaljon önként is feladatokat, Ismerje meg az eszközök használatával járó veszélyeket is, Végezzen egyéni fejlettségi szintjének megfelelő feladatokat, Teljesítse pontosan megbízásait, Ismerje fel a segítségadás lehetőségeit, Legyen képes az eszközök megóvására és saját testi épségének megőrzésére, Gondozza, óvja a környezetében lévő növényeket, Tanuljon meg önállóan dönteni, a feladatokat egymás között megosztani. Szabadidős tevékenység A szabadidő igazi tartalma: a tevékenységek közötti szabad választás a gyermekek részéről. A helyi szokásokra, igényekre való tekintettel párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezése, szervezése. Cél a döntési készség kialakítása, önállóságra nevelés, egyénképességek kibontakoztatása, különböző tevékenységek gyakorlása (művészeti, testnevelés, matematika, díszítő munka, szövés) A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A felkínált játékok között tudjanak dönteni. Önállóan is tudjanak tevékenységeket és játékokat kezdeményezni. A szabadidőjüket tudják jól beosztani. Az egyéni képességek fejlődése, fantáziájuk fejlődése. Az illemszabályok betartása. 31