Minőségfejlesztési modell kipróbálása a felsőoktatásban. Felsőoktatási mintaprojekt (meghívásos pályázat). Megbízó: Oktatási Minisztérium. 2000. június-2001 július. ÖSSZEFOGLALÁS Projekt felelős: Dr. Reischl Gábor, Főigazgató Témafelelős: Dr. Bálint Julianna, tanszékvezető 2001 július
Tartalom 1. A Szent István Egyetem Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar ismertetése 3 2. A felsőoktatás jelenlegi minőségügyi helyzetének ismertetése. 3 A projekt indokolása 3. A projekt céljai 5 4. A projekt kidolgozásának körülményei 5 5. A munka tervezése 7 6. Vizsgálatok 9 1. A szervezeti kultúra vizsgálata. 10 2. A Tanulmányi Osztály (TO) vizsgálata 13 3. A vevőközpontú Szolgáltatási osztály 15 4. SWOT elemzés a Tanszékekről és a Tanulmányi Osztályról 16 5. Elégedettség vizsgálatok 18 6. A vezetői magatartás vizsgálata 20 7. A felsővezetők és a tanszékvezetők elvárásainak vizsgálata 23 8. Az oktatók hallgatói véleményezése 26 9. A középiskolák elvárásainak és megelégedettségének megismerése 30 10. Az első éves hallgatók megkérdezése a beiskolázás körülményeiről, 34 valamint az év kezdés tapasztalatairól. 11. Az építőanyag oktatás értékelése a hallgatók tudásán keresztül. 36 12.Menedzser szakos hallgatók véleménye a szakról 37 13. Szakmai gyakorlat 2000. Önértékelés a hallgatói vélemények alapján 39 14. Az államvizsga elnökök véleményének vizsgálata 41 15. Végzős hallgatók véleménye az oktatásunkról és a főiskolán töltött évekről 42 16. A végzett hallgatók és az alkalmazó cégek véleményének vizsgálata 45 Összefoglaló javaslat 49 Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J. 2
1. A Szent István Egyetem Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar ismertetése A Főiskolai Kar az 1879-ben alakult Középipartanodából fejlődött a mai Egyetemi karrá A fejlődés nevezetes állomásai: 1898-ban az a Budapesti Magyar Királyi Állami Felsőépítő Ipariskola létesítése, az 1901-es költözése a mai épületünkbe, a Thököly útra. Említésre méltó, hogy az ipariskola keretében végezte munkáját az egyetlen Építőmesteri Vizsgabizottság, amelynek első elnöke Ybl Miklós volt. 1950-től magasépítő, mélyépítő és anyagipari tagozattal technikum lett az iskola, majd 1963-tól Felsőfokú Ipari Technikumként működött és kivitelező szakembereket képezett. 1971-től városgazdálkodási szak indult. 1972-ben létrehozták az Ybl Miklós Műszaki Főiskolát a budapesti építőipari és a debreceni épületgépészeti felsőfokú technikum összevonásával. Mindkét kar üzemmérnök diplomát adott. 1980-tól tűzvédelmi mérnök szak indult Budapesten, illetve beindult a posztgraduális szaküzemmérnök képzés, 1994- től pedig a menedzserképzés. A főiskola nevét 1991-ben a Kormány Műszaki Főiskolára módosította. 1995-től a debreceni kar a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Főiskolai Karaként működik. 1982-től a tanszékek alaptárgyi és szakok szerinti csoportosításával a tanszékek megtartásával - Intézetek alakultak. Az utóbbi évek legsikeresebb szervezeti változása a tanszéki rendszer visszaállítása, a szervezeti piramis lelapítása, ami 1998-ban következett be. A legjelentősebb változás az un. felsőoktatási integráció ami azt jelenti, hogy Főiskolánk 2000-től a Szent István Egyetem főiskolai karaként működik. Ettől kezdve egy 10 karból és további két intézetből álló társulás tagjai vagyunk. A karok Gödöllő, Budapest, Gyöngyös és Jászberény helyszíneken találhatók. Mintegy 27 000 hallgató, kb. 1000 tanár és további 2000 munkatárs tartozik az intézményhez. Főiskolai karunkon csaknem 90 oktató és ugyanennyi nem oktató dolgozó, mintegy 850 nappali és 400 egyéb hallgatót képez. Az intézményünk 9 tanszékből a nyelvi lektorátusból és a testnevelési csoportból áll. Öt szakon - építészmérnök, építőmérnök, településmérnök, tűzvédelmi mérnök és műszaki menedzser- képezzük a hallgatókat. A képzési idő minden szakon 6 félév, kivéve a műszaki menedzser szakot, ahol 7 félév, ugyanis a 4. félév után egy gyakorlati félév következik. Levelező és posztgraduális, valamint tanfolyami képzések egészítik ki kínálatunkat. A hazai hallgatók mellett külföldi hallgatók készítik diplomamunkájukat karunkon. 2. A felsőoktatás jelenlegi minőségügyi helyzetének ismertetése. A projekt indokolása Az oktatási tárca és személy szerint az Oktatási Miniszter kiemelkedő fontosságúnak tartja az oktatás minőségének kérdését. A minőségfejlesztés a kormányzati oktatáspolitika alapvető célkitűzései közé került. Az oktatási tárca az egész oktatásra dolgozta ki a minőségfejlesztési politikát, ami az intézményi minőségbiztosítás megvalósítását, valamint a külső értékelés intézményeinek létrehozását vagy átalakítását jelenti a közoktatásban és a felsőoktatásban. A közoktatásban ennek kapcsán kidolgozásra került a minőségfejlesztési program, amelynek kipróbálása, bevezetése folyik. A program fontos jellemzője egyrészt a szervezeti tanácsadói - megközelítések szabadsága a megvalósítás módját illetően, ami az intézmény Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J. 3
adottságaihoz, szervezeti kultúrájához legmegfelelőbb megközelítés alkalmazását és az uniformizálásra való törekvés mellőzését jelenti. A felsőoktatásban a minőségbiztosításra vonatkozó igények a fenntartók részéről a MAB-on keresztül fogalmazódnak meg és teljesítésük az akkreditációs eljárásnál és a pályázatok elbírálásánál előnyt jelent. A kredit rendszer és a teljesítményarányos finanszírozás bevezetése, ugyancsak része lehet a minőségbiztosítás megvalósításának. Az oktatás partnerei részéről egyre jobban jelentkezik a minőség, illetve az elvárások kielégítésének igénye. A felsőoktatásban javasolt minőségfejlesztési modell a közoktatási modellhez hasonlóan a teljes körű minőségirányítás kialakítását célozza. III. szint Teljes körű minőségirányítás. TQM II. szint Minőségközpontú intézményvezetés I. szint Partnerközpontú működés A felsőoktatás minőségfejlesztésének javasolt modellje A modell első szintje a partnerközpontú működés kialakítása. Ennek során a legfontosabb partnerekkel, a hallgatókkal, az intézmény oktató és nem oktató munkatársaival, a hallgatókat alkalmazó cégekkel, valamint az intézmény beszállítóival, azaz a középiskolákkal kell foglalkozni. Ez után lehet folytatni a minőségközpontú vezetés kialakításával, ami a minőség vezetési filozófiakénti alkalmazását jelenti, azaz a teljes vezetési folyamatot a minőség szemlélet irányítja. A második szinten megvalósul a vezetési folyamatok szabályozása, és a folyamatos átmenet a harmadik szintre, ami az intézmény legfontosabb folyamatainak szabályozását és a teljes TQM kultúra kialakítását jelenti. A modellbe beletartozik a közös tanulás és a tanuló szervezetté válás, ami az elért eredmények mérését, a módszerek terjesztését és a tapasztalatok másokkal való megosztásának gyakorlatát, a mások tapasztalataiból való tanulást - akár nemzetközi szinten is - jelenti. A minőségfejlesztő program során az oktatási intézménynek el kell végeznie a helyzetfelmérését önértékelés formájában, meg kell fogalmaznia a jövőképét és a küldetését a partnerek igényei és a szervezet külső és belső lehetőségei alapján. Majd ki kell alakítania a Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J. 4
stratégiáját a céljainak eléréséhez. Végül mérnie kell az eredményeit, hogy képet kapjon a célok megvalósulásának mértékéről, és fejleszteni tudja működését. A minőségfejlesztő program első lépéseire való felkészülést több intézményben megkezdték, megindult az oktatók hallgatói véleményezése és folynak az előkészületek hallgatók pályakövetésének megvalósítására. A felsőoktatási modell első szintjének kipróbálására dolgozta ki az Ybl Miklós Főiskolai Kar jelen mintaprojektet, az Oktatási Minisztérium megbízására. 3. A projekt céljai Az elsődleges cél a minőségfejlesztési modell első szintjének a partnerközpontú működésnek a kipróbálása volt. Ezen belül helyzetelemzés készítése az intézményről módszerek kidolgozása a partnerek igényeinek és elégedettségének megismerésére, többek között az oktatók véleményezésére és a hallgatók pályakövetésére a minőségfejlesztési projekt irányítás olyan módszerének a kipróbálása, amikor a témafelelős a tanszékvezetők egyikeként, belső munkatársként végzi a külső tanácsadó és a belső koordinátor feladatait egy személyben. További célok megvalósulására is számítunk - bár tudatában vagyunk annak, hogy a minőség fejlesztési munka hosszú távú folyamat - arra, hogy a projekt eredményeképpen megindul a közös gondolkodás az intézményen belül a jövőnkről, fejlődik a szervezeti kultúra, a folyamatos fejlesztés beépül az emberek gondolkodásmódjába és intézményünk mindennapi tevékenységébe, elterjed a csoportmunka használata, és esetleg oktatási módszerré is válik, az oktatásunk jobban megfelel majd a hallgatók és az őket alkalmazó cégek igényeinek. Mindezek eredményeképpen megvalósul a partnerközpontú főiskola. Elképzeléseink és a projekttel kapcsolatos elvárások szerint a felsőoktatásban terjeszthetők lesznek az alkalmazott módszereink, és elért eredményeink. 4. A projekt kidolgozásának körülményei Az utóbbi években Főiskolánknak számos kihívással és új problémával kell szembenéznie. A problémák nagy része a felsőoktatási intézmények általános problémája. Intézményi integráció, ami az összehangolt oktatási, kutatási és szaktanácsadási feladatok összehangolását, a hallgatók számára nagyobb lehetőségeket hivatott biztosítani, ugyanakkor a működésbeli hiányosságok többletterheket jelentenek, időnként megkérdőjelezik az eddig elfogadhatóan működő egységek és karok működtethetőségét A kredit rendszer bevezetése ami a hallgatók és az intézmény érdekeit jobban szolgáló flexibilitást, a hallgatói mobilitás elősegítését, a különböző helyeken hallgatott tantárgyak és a diplomák kölcsönös értékelhetőségét és elismerését segíti elő. Ugyanakkor a bevezetés kidolgozása nagy munkát és többletterheket jelent, főleg a vezetőknek Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J. 5
Felértékelődik a minőség, a partnerek igényeinek és elvárásainak kielégítése. Ugyanakkor hiányoznak partneri elvárásokra és megelégedettségre vonatkozó ismeretek Az oktatás globalizációja és az erre való felkészülés szükségessége, ami a gazdasági élethez hasonlóan egyszerre jelent versenyt és együttműködést az intézmények között. Egyre fokozódó verseny a hallgatókért az egyes intézmények között. A fenntartó fokozott igénye a pénzforrások hatékony és átlátható felhasználására, és egyre nagyobb rész vállalására a működés finanszírozásból A finanszírozott és a szükségesnek tartott óraszám közötti különbségek Az intézmény keretein belül végzett szerződéses munkák többségének versenyképtelensége a különböző vállalkozási formák keretei között végzett munkákkal szemben Megnövekedett hallgatói létszám és ezt nem követő finanszírozás, munkatársi létszám és infrastruktúra. A tömegtermelés és/vagy elitképzés kérdésének megoldása Gyengébb felkészültségű, tanulásra nehezen motiválható hallgatók beiskolázása és megtartásuk nehézsége A magasan kvalifikált, piacképes tudással rendelkező oktatók alacsony anyagi megbecsülése, ami miatt a gazdasági életben keresik és találják meg boldogulásukat. Így a főállású oktatók egy része is csak óraadóként, vendég tanárként vesz részt az intézmény életében. Az oktatók és a dolgozók motiválásának korlátozott lehetőségei Az oktatói gárda fiatalításának szükségessége és ennek nehézségei A felelősségek és hatáskörök egy részének tisztázatlansága A partneri igényeket csak részben követő tantervek és tantárgyprogramok A különböző tantárgyak összehangolásának a hiánya az egyes szakokon belül Nem eléggé kiterjedt intézményi szakmai kapcsolatok Sok esetben konzervatív oktatási módszerek és szemlélet A folyamatok egy részének szabályozatlansága Sok esetben a döntések nem alapulnak tényeken és információkon Sok esetben nem megfelelő a kommunikáció a tanszékek, a tanszékek és a felső vezetőség között Elmaradott vagy nem megfelelően kihasznált infrastruktúra Fenti problémák közül a projekt kidolgozásának idején két probléma nehezedett fokozott súllyal Intézményünkre: az integráció okozta működésbeli nehézségek és a kredit rendszer bevezetésének kidolgozása. Ezek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a projekt egyes lépéseinek kidolgozása nehézségekbe ütközött és a vártnál kisebb mértékű volt a munkatársak részvétele az egyes lépések kidolgozásában, valamint a felső vezetőség részéről kevésbé valósultak meg a visszacsatolások az egyes lépések után. Ugyanakkor fontos lehetőség volt a projekt sikere szempontjából a főigazgatói támogatás, a felső vezetőség támogatása, a tanszékvezetők többségének együttműködése és a munkatársak Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J. 6
egy részétől az érdeklődés és segítség megnyilvánulása. A projekt teljes időtartama alatt tapasztalható volt a jóindulat és a segíteni akarás, még akkor is, ha utóbbi sok esetben nem valósult meg tettek formájában. Időnként tapasztalható volt a közömbösség, amit a sok próbálkozás ellenére is nehezen lehetett érdeklődésre változtatni. A projekttel vagy a témafelelőssel szemben negatív megnyilvánulás nem volt. A konfliktusok végig kezelhetők és megoldhatók voltak és a projekt megvalósítását segítették. Fontos támogató lépés volt a projekt témafelelősének minőségügyi felelőskénti megbízása a SZIE és a Főiskolai kar közötti minőségügyi feladatok koordinálására illetve a Főiskola minőségügyi feladatainak ellátására. 5. A munka tervezése A projekt indítása előtt a dolgozók összdolgozói értekezleten kaptak tájékoztatást a projektről, és a minőségfejlesztéssel kapcsolatos alapismeretekről. A projekt állásával, az elvégzendő feladatokkal kapcsolatos tájékoztatásra ezen kívül több alkalommal került sor, a havi rendszeres Tanszékvezetői Tanácsok alkalmával és informális kötetlen beszélgetéseken. Minden vizsgálatra gondos tervezés után került sor. A tervezés fontos alapelve volt, hogy bármilyen problémát és így az intézményi minőségfejlesztést is egyidejűleg három szinten kell megoldani: A gondolkodás szintjén amit a tények megfigyelése, az okok és a következmények megértése és a racionális megoldás elképzelése jelent; az érzelmek szintjén, hogy felmérjük az adott helyzet összes résztvevőjének érzéseit és olyan megoldást tudjunk javasolni, amelyik mindenki számára elfogadható; a tevékenység szintjén, ami azt jelenti, hogy az adott munkát el kell végezni, az adatokat össze kell gyűjteni, fel kell dolgozni stb., és mindezekhez az erőforrásokat biztosítani kell. Az általános lépések minden vizsgálatnál a következők voltak: 1. A elvárt eredmény, a kiinduló adatok, feltételek és módszerek meghatározása. A szükséges anyagi és emberi erőforrás tervezése 2. A vizsgálat folyamatának meghatározása. 3. A vizsgálatban érintettek, résztvevők, feladatok tervezése. 4. Főigazgatói, kari titkári tájékoztatás, egyeztetés: A vizsgálat céljának és feladatainak ismertetése, a bevonandó résztvevők köre, a részükről várható időszükséglet, adminisztratív lebonyolítás, pl. időpont, terem egyeztetés, stb. 5. Felső vezetői értekezlet, Tanszékvezetői Tanács tájékoztatása, véleményének meghallgatása, jóváhagyása, szükség szerint. 6. A vizsgálat lefolytatása kis mintán. Ennek során kiválasztásra kerültek azok az érintett személyek akik kulcs szerepet játszhattak, érdeklődésük felkelthető volt. Őket már ezen a szinten bevontuk a munkába, véleményük és javaslatuk figyelembevétele céljából. Ezeknek a kulcs embereknek nagyon fontos szerepe volt a hangulat befolyásolásában, a tájékoztatásban. Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J. 7
A témafelelős által vezetett Építőanyag és minőségirányítás tanszék munkatársai akik az első perctől fogva támogatták a programot minden vizsgálatnál beletartoztak ebbe a körbe, nagy segítséget nyújtottak a vizsgálatok kipróbálásához. Kérdőív összeállításába mindig bevontuk az érintett személyeket vagy csoportokat. Az első változatot mindig ők, illetve a tanszék munkatársai próbálták ki. 7. A vizsgálat folyamatának szükség szerinti módosítása, javítása. 8. A vizsgálatban érintettek tájékoztatása. 9. A vizsgálat lefolytatása. 10. Az eredmények feldolgozása, értékelése. Az Összefoglalás és javaslatok elkészítése 11. Az Összefoglalás és javaslatok megküldése a Főigazgatónak és az érintetteknek. 12. Az Összefoglalás és javaslatok megbeszélése a Főigazgatóval. 13. Egyes esetekben sor került az Összefoglalás és javaslatok megvitatására felső vezetői értekezleten, tanszékvezetői értekezleten, illetve az érintettekkel. A vizsgálatokat két nagy csoportra osztottuk: 1. Milyenek vagyunk? Intézményi helyzetfelmérés amelynek során kialakul a belső párbeszéd az intézményről, arról, hogy milyennek látják a munkatársak saját magukat, tanszéküket egységüket, melyek az erősségeik és fejlesztendőik, valamint mit gondolnak arról, hogy a partnereknek milyen elvárásai vannak és mit gondolnak az intézmény tevékenységéről, mennyire elégedettek. Meghatároztuk a vizsgálatokba bevont legfontosabb partnereket, - hallgatók, munkatársak, alkalmazó és fogadó cégek, legfontosabb beszállító iskolák- valamint kidolgoztuk a módszereket, kiválasztottuk a fórumokat, és kapcsolattartó személyeket az elvárásaik és véleményük megismerésére. 2. Hogyan látnak a partnereink? Igényeik, elvárásaik elégedettségük meghatározása A legfontosabb partnerek igényeinek és véleményének, elégedettségének felmérésére valamint kidolgoztuk a módszereket, meghatároztuk a fórumokat, kapcsolattartó személyeket. Minden egyes vizsgálat után, az igények elemzése során kiválasztásra kerültek azok a teljesíthető és megalapozott igények, amelyek bekerülhetnek az intézmény céljai közé. A végső elemzés és célmeghatározás a témafelelős és felső vezetők részvételével történt, és egyenlőre a legsürgősebb megoldandó feladatokra korlátozódott. Ennek oka egyrészt a tanév vége, másrészt a kredit rendszer bevezetésével kapcsolatos feladatok miatti túlterheltség volt. A rövid, közép és hosszú távú célok meghatározását felső és középvezetői körben kívánja a felső vezetőség elvégezni, azonban ez a vizsgálatok és elemzések részletes megismerése után a következő tanév feladata lesz. Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J. 8
6. Vizsgálatok Milyenek vagyunk? 1. A szervezeti kultúra vizsgálata. 2. A Tanulmányi osztály 3. A Szolgáltatási osztály 4. SWOT elemzés a tanszékeken és a Tanulmányi Osztályon. Hogyan látnak a partnereink? Igényeik, elvárásaik elégedettségük 5. Dolgozói megelégedettség vizsgálata. 6. A vezetői magatartás véleményezése 7. A felső vezetők elvárásai a tanszékvezetők felé és a tanszékvezetők elvárásai a vezetőség felé. 8. Oktatók hallgatói véleményezése. 9. Középiskolák -a legfontosabb beszállítók- elvárásai, véleménye a főiskola tájékoztatásáról, képzéséről, a főiskola elvárásai a középiskolák felé. 10. Az első éves hallgatók megkérdezése a beiskolázás körülményeiről, valamint az év kezdés tapasztalatairól. 11. Az építőanyag oktatás értékelése a hallgatók tudásán keresztül. 12. A menedzser szakos hallgatók véleménye a szakról KJS módszer 13. Hallgatók szakmai gyakorlatainak önértékelése 14. Államvizsga elnökök véleménye 15. Végzős hallgatók véleménye az oktatásunkról és a főiskolán töltött évekről 16. Végzett hallgatók és cégek elvárásai és véleménye az oktatásunkról. A munkában részt vesz az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J. 9
Milyenek vagyunk? 1. A szervezeti kultúra vizsgálata. 1999. novemberi vizsgálatok. A vizsgálat célja Az elsődleges cél volt - a helyzetfelmérés részeként - alapvető információk nyerése az intézményi szervezeti kultúráról valamint a fejlesztendő területek meghatározása. Ezen túlmenően további cél volt a munkatársak projekthez való hozzáállásának és magatartásának a vizsgálata, pl. bevonhatósága egy kérdőíves vizsgálatba. Módszer A vizsgálatokhoz a kérdőíves módszert választottuk. A vizsgálatot az összoktatói tájékoztató értekezlethez kötöttük, így a kérdőívek kiadására és begyűjtésére a Minőségbiztosítás bevezetésének lehetőségei főiskolánkon c. előadást és vitát követően került sor. A használt kérdőív az egyik ismert (Csáth Magdolna által kidolgozott) kérdőív adaptálása volt. A vizsgálat előtt az alapelveket rögzítettük és ismertettük a résztvevőkkel: a kérdőívek kitöltése szigorúan névtelen, az értékelés nem az egyes személyekre, hanem a szervezet egészére vonatkozik. A vizsgálat értékelése Az értékelés a feldolgozott kérdőívek alapján történt. Az értékelhető kérdőívek aránya a jelenlévők számának 36 %-a, a meghívottak számának 17 %-a. A jelenlét értékelése: az 53 %-os részvételi arány szakmai előadás esetén jó, összoktatói értekezlet esetén fejlesztendő. Az információ áramlás sebessége: a meghívók 10 nappal a rendezvény előtt mindenkinek a postájában voltak. Mégis, csak a kérdőívet kitöltők 50 %-a kapta meg a meghívót legalább 7 nappal előbb és 22 % csak 1-4 nappal előbb. Az okok feltárása után fejlesztendő. Meg kell jegyezni, hogy a meghívás eljárása fejlesztendő: a névsorban hibák vannak, az aktualizálás nem megoldott, stb. A meghívottak és a résztvevők aránya figyelemreméltó különbségeket mutat az egyes egységek között. Az érdeklődés értékelése: Az előadás témája minden válaszadót érdekel. Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J. 10
A válaszadók kb. fele hallott már róla és kb. ugyanennyien szívesen hallanának többet. A minőségirányítás bevezetését fontosnak tartja a válaszadók több mint 70 %-a, megvalósíthatónak kb. harmada és szívesen részt venne a munkában több mint a fele. Mindez biztató, még akkor is, ha a teljes létszám megkérdezése feltehetően rosszabb képet mutatna. Elgondolkodtató, hogy a főiskola 20 oktató és nem oktató- vezetője közül 12 fő jött el (1 beteg) 6 fő válaszolt 5 vezető fontosnak tartja a minőségbiztosítás bevezetését, de csak 3 venne benne részt, 1 nem venne részt, 1 semleges. 1 vezető semleges a fontosság és a részvétel kérdésében is. A szervezeti kultúra értékelése, a válaszok elemzése A válaszokat három csoportra osztottam, a pontszámok alapján. 1. Erősségek A munka szeretete, az ötletek megvalósíthatósága, a képességek kihasználásának lehetősége A munkatársak közötti jó kapcsolatok (rendkívül pozitív jelzés). A főiskolai célokkal való egyetértés (nem biztos, hogy mindenki számára ugyanazok, beszélni kellene róla). A hallgatói véleményeket érintő kíváncsiság (biztató a véleménykérés megvalósításához). 2. Fejlesztendők Az információk adása A problémák feltárásának szükségessége Az egységek minőségének javítása (a saját egység minőségének helyzetét jobbnak ítélik a főiskolainál) A felső vezetés és a közvetlen vezetés vegye figyelembe a dolgozói véleményeket A szakmai fejlődés és a dolgozók közötti együttműködés javítása Segítségnyújtás A vezetői támogatás erősítése 3. Sürgősen fejlesztendők A szolgálati út rövidítése, a szervezeti struktúra lelapítása Az egyes egységek együttműködésének javítása, a hallgatók képzési folyamatának megfelelő horizontális - tanszékek közötti valamint a tanszékek és a többi egységek közötti - kapcsolatok erősítése Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J. 11
A teljesítmény arányos anyagi elismerés és a teljesítménytől függő előrejutás A minőség javítása A konfliktusok kezelése Az egyének fejlődésre való ösztönzése A dolgozók bevonása a döntéshozatalba Az ellentmondás feloldása, "a szeretem a munkámat" és "a barátaimnak is szívesen ajánlanám" kérdések között (Az ellentmondás az anyagi megbecsülés hiányára adott válasszal magyarázható, de a munkahelyi légkör javításának, a szervezettel való azonosulás elősegítésének a szükségességére is utalhat) 1. Az elemzés megismertetése a vezetőkkel és a dolgozókkal, véleményük megkérdezése 2. A fejlesztendő területek és prioritások meghatározása a részvételükkel, a "sürgősen fejlesztendő" területek előtérbe helyezésével 3. Az önértékelési munka folytatása a fejlesztendő területek meghatározására és pontosítására 4. A szemléletfejlesztő program folytatása 5. A fejlesztések elindítása, csoportmunka formájában 6. A munka sebességének meghatározása a személyek leterheltségének és terhelhetőségének figyelembevételével történjék. Megjegyzés: Az 1999. decemberi főiskolai tanács megszavazta Főigazgató úr javaslatát az intézeti rendszer megszüntetéséről. (A szervezeti piramis lelapításáról) Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J. 12
2. A Tanulmányi Osztály (TO) vizsgálata A TO működjön vevőszolgálatként A vizsgálat célja A Tanulmányi Osztály a Főiskola egyik legfontosabb egysége, mert a külső partnereink vele kerülnek először kapcsolatba. Ezért a TO-val szembeni elvárások és megelégedettség vizsgálata elsőrendű fontosságú. A vizsgálat további célja a TO helyzetfelmérése, milyennek látják, hogyan ítélik meg saját tevékenységüket az ott dolgozó munkatársak. Ugyancsak fontos cél volt a TO dolgozói igényeinek és elvárásainak, elégedettségének megismerése. A vizsgálatok alapján elkészült a fejlesztendők rangsorolása, a prioritások meghatározása és javaslat a fejlesztésekre. Közvetett cél volt a hallgatói-oktatói közös csoportmunka valamint a TO dolgozókkal végzett csoportmunka konfliktusok kezelése- jelentőségének és hatásának bemutatása. Módszer A vizsgálat munkaértekezleteken, csoportmunkákban folyt. A használt eszközök, ötletroham és halszálka elemzés. A csoportmunkákat vezette: Bálint Julianna. 1. Munkaértekezlet. Résztvevők: oktatók és hallgatók A csoportmunka témái 1) Miért jöttünk össze 2) Ismerkedjünk össze 3) Mi tetszik és mi nem tetszik a TO munkájában 4) Kik a TO vevői 5) Melyek az igényeik és elvárásaik 6) Mit jelent az, hogy a TO vevőszolgálatként működik 2. A munkaértekezlet Résztvevők A TO vezetője és dolgozói, a Főigazgató és az oktatási Főigazgató helyettes A csoportmunka témái: 1. Milyen az ideális TO? 2. Kik a TO "vevői" (partnerei), melyek az igényeik és elvárásaik? 3. Miért nem egészen olyan a TO, mint amilyennek szeretném? Összefoglalásként megbeszéltük, hogy: Mit jelent az, hogy a TO vevőszolgálatként működik. Az 1. kérdés feldolgozásánál csoportosítottam a válaszokat a halszálka diagram csoportjainak megfelelően. (Az 1. kérdés a 3. előkészítése volt.) A 2. kérdés a partnerek, valamint igényeik és elvárásaik tudatos végiggondolását célozta. Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J. 13
A 3. kérdés feldolgozását ok-okozat (halszálka vagy ISHIKAWA) diagram segítségével végezték. A diagramot táblázatos formára átalakítottam át, az eredeti az összes többi dokumentummal együtt nálam megőrzésre kerül és bármikor megtekinthető. Azért ezt a módszert választottam, mert ez a legegyszerűbb, könnyen megtanulható. A diagram készítés természetesen nem tökéletes, az alokok elemzése nem sikerült egészen, de a célnak megfelelő elemzések készültek. A munkát a TO dolgozói 2 csoportban önállóan végezték, segítséget csak a technikához kaptak. A 4. kérdés a munka összefoglalása volt: Mit értünk az alatt, hogy a TO vevőszolgálatként működik? 1. Igyekszik megismerni a "vevőinek" (partnereinek) igényeit és elvárásait, valamint arra törekszik, hogy minél jobban kielégítse azokat. 2. Az észrevételeit, a kapott jelzéseket igyekszik visszajuttatni az érintettekhez - vezetőségnek, tanszékeknek, tanároknak, stb.- a főiskola működésének és az oktatás minőségének a javítása céljából 3. A saját munkájával kapcsolatos észrevételek és visszajelzések alapján folyamatosan javítja működését és tevékenységét. A vizsgálat értékelése A munkaértekezletek jó légkörben folytak, a résztvevők hozzáállása pozitív és segítőkész volt. A hallgatók és az oktatók közötti távolságtartás hamar leküzdhető volt. A TO dolgozói utólag elmondták, hogy előzőleg tartottak a számukra új helyzettől, de nagyon jól érezték magukat és úgy érzik, hogy minden javító szándékkal történt. És ez volt a legfontosabb, akár a problémák mélyebb feltárásának a rovására is! Ezen túlmenően, elég jó képet kaptunk egy egység és az egész főiskola tevékenységét érintő problémákról és okaikról. 1. Nagyon fontos, hogy ezek után valami történjen. Ha semmilyen lépés nem lesz, az egész csak idő pazarlás volt. 2. A felső vezetőség nézze át a 3. pontban felsorolt okokat és válassza ki azokat, (egy is jobb mint a semmi!) amelyeket intézkedéseivel meg tud szüntetni. Legalább néhány okra kellene összpontosítani és javítást kezdeményezni. 3. Megbeszélés a TO dolgozóival a hallgatók-oktatók csoport észrevételeinek ismertetésére. Nagyon várják! Fontos a megfelelő tálalás és előkészítés. Hiszen nem szoktuk meg a véleményekkel való szembesülést. A javítás kezdeményezése az ő részükről is fontos. 4. A felső vezetőség rangsorolja a 3. pontban lévő okokat fontosság és megvalósíthatóság szempontjából, a prioritást élvező fejlesztendő területek meghatározása céljából. Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J. 14
3. A vevőközpontú Szolgáltatási osztály tárgyában 2000. 04. 06-án a felső vezetés és a tanszékvezetők, valamint a HÖK elnök részvételével tartott munkaértekezlet témaköreinek feldolgozása A vizsgálat célja Az elsődleges cél a tanszékvezetők és a felsővezetők elvárásainak megismerése a Szolgáltatási osztály munkájával kapcsolatban. A másodlagos cél a Szolgáltatási osztály működésével kapcsolatos konfliktusok feltárása és kezelése, a Szolgáltatási osztály felügyeletével megbízott új vezető munkájának segítése. A csoportmunka alkalmazási lehetőségének - problémamegoldás csoportmunkában- bemutatása a vezetők számára. Módszer Csoportmunka a felsővezetők, a tanszékvezetők és a HÖK elnökének részvételével. Ötletroham, ok-okozat halszálka- elemzés. 1. A fejlesztendő területek meghatározásánál a felső vezetőség vegye figyelembe az alábbi felsorolást, az erőforrások figyelembevételével határozza meg a prioritásokat és alakítson ki sorrendet. A legfontosabbnak ítélt fejlesztendő területek 1. Oktatástechnika 2. Számítógépes tervezés 3. Könyvtár 4. Termek infrastruktúrája 5. Személyzeti munka 6. Oktatás társadalmi elismertsége (Megj.: nem a főiskola kompetenciája) 7. Épület 8. Termek, műtermek, workshopok 9. Információs technológia 2. A munkához szükséges szolgáltatások csoportjai abban a sorrendben ahogy a résztvevők a legtöbb fejlesztési javaslatot adták. 1. Információs technológia 2. Épület 3. Könyvtár 4. Oktatástechnika 5. Termek infrastruktúrája 6. Személyzeti munka 7. Termek, műtermek, workshop 3. A jó szolgáltatási osztály kialakításánál a vezetőség vegye figyelembe a tanszékvezetők véleményét. Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J. 15
4. SWOT elemzés a Tanszékekről és a Tanulmányi Osztályról A munka célja Annak felmérése, hogy a tanszékek és a TO munkatársai milyennek látják egységüket. A véleményeket egyénileg és névtelenül adják. Lehetőleg közösen határozzák meg a fő fejlesztési területeket. A tanszéken kívüli problémák jussanak el a felső vezetőséghez. Határozzák meg a fejlesztendő területeket mind tanszéki mind pedig főiskolai szinten. Az vizsgálat módszere A vizsgálatot a SWOT elemzés szokásos táblázat kitöltős módszerével végeztük. A SWOT kérdéseket kissé átalakítottam és ember közelibbé tettem. SWOT kérdések: 1. Önnek mi tetszik a tanszék működésében, tevékenységében? Mi az amivel dicsekedhetünk, hogy mi milyen jól csináljuk? 2. Önnek mi nem tetszik a tanszék működésében, tevékenységében? Mi az amivel nem dicsekedhetünk, sőt jó lenne másképpen csinálni? 3. Milyen lehetőségeket lát a tanszék érvényesülése, boldogulása számára a Főiskolán belül és a Főiskolán kívül? 4. Mik akadályozzák vagy esetleg gátolják a tanszék érvényesülését, boldogulását a Főiskolán belül és a Főiskolán kívül? A válaszadásra számítógépes válaszadást kértünk, a tanszéken mindenki számára hozzáférhető gépre Ez sok helyen nehézséget okozott. (Központi gép hiánya, az oktatók nem tudnak számítógépen dolgozni). Egy tanszéken a floppyt adták körbe és mindenki hozzáírt. A kézzel írt táblázatkitöltésre is volt lehetőség. Ebben az esetben azonban a válaszadók nem látták egymás válaszát. Mindenki a saját válaszait pontozta, úgy, hogy egy táblázatra, 6 pontot oszthatott szét, ezzel súlyozva a válaszainak fontosságát. A táblázatokat tanszékenként összegeztük, az azonos véleményeket összevontuk és a pontszámok alapján rangsoroltunk. A vizsgálat eredményei A tanszékek fő erősségüknek jelölték meg a szakmai és oktatási színvonalat, a hallgatóközpontú működést, a jó munkatársi kapcsolatokat és légkört, az oktatók szakmai elismertségét, valamint minden tanszék megjelölt speciális területet, pl. kiállítások, TDK, laboratórium, stb. Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J. 16
fejlesztendő területként jelölték meg a nagyobb részvételt a tanszék életében, a számonkérések módját, az alacsony fizetéseket (nem ide tartozik), több helyen a vezetés hiányosságait, az oktatási segéderő hiányát, a belső kommunikáció hiányosságait lehetőségek: az alaptárgyak nagyobb elismerése a szaktárgyakat oktatók részéről, jobb szakmai együttműködés a munkatársak között, külső szakmai kapcsolatok, közös vállalkozások, a megbízások növelése, a kredit rendszer nyújtotta nagyobb szabadság, pl. felzárkóztató programok indítása, stb., piaci képzések, együttműködés a SZIE más karaival és más egyetemekkel, a képzési idő megnövelése gyakorlati félévvel. veszélyek: a tanszékek munkájának összehangolatlansága, az integrációból adódó ellehetetlenülés a gazdaságilag is jól működő tanszékeket sújtja, a gyenge képességű hallgatók, a tömegtermelés, növekvő külső elvonások, az oktatói munka erkölcsi és anyagi megbecsülésének hiánya, pénz és felszereltség hiánya, a szakoknak nem megfelelő tantárgyi struktúra. A Tanulmányi Osztály fő erősségének jelölte meg a hallgatókkal és az oktatókkal szemben tanúsított szolgálatkész magatartást. fő fejlesztendő területként jelölte meg az alacsony munkabéreket (nem ide tartozik) a gazdasági feladatok csökkentését, a munkához való hozzáállást és az osztály vezetését. lehetőségei a humánerőforrás gazdálkodás, a dolgozók motiválása, és a munkavégzés átszervezése. veszélyként ismét az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiányát említették, a munkavégzés szabályozatlanságát, - mindenki másképp csinálja-, a viselkedési és egyéb hibák hatását. A SWOT kérdésekre adott válaszokból világosan kitűnnek az egyes tanszékek fő erősségei, a hiányosságok és fejlesztendő területek, egy tanszéken pedig a komoly belső konfliktusok. A vizsgálatokban kilenc tanszékből hét vett részt. A tanszékek önképét a hallgatói véleményekkel összevetve megállapítható, hogy a tanszékek lényegesen jobbnak ítélik meg munkájukat mint a hallgatók az egyes tanárok munkája alapján. A Tanulmányi Osztály egyes válaszai a külső hallgatói-oktatói véleményeknél szintén valamivel jobb, mások viszont megegyező, esetleg kedvezőtlenebb képet adnak. 1. A tanszékvezetők, TO vezetője használják fel munkájuk segítésére a kapott véleményeket. 2. Tanszéki, TO értekezleten beszéljék mg a tennivalókat és válasszanak ki fontos fejlesztendő területeket. 3. A felső vezetők elemezzék a kapott véleményeket, hasonlítsák össze a hallgatói véleményekkel és használják a fontos fejlesztési területek meghatározására. Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J. 17
Milyennek látnak a partnereink? Igényeik, elvárásaik, elégedettségük. A vizsgálat célja. 5. Elégedettség vizsgálatok A 2000. júniusában végzett elégedettség vizsgálatok Az oktató és nem oktató munkatársak elégedettségének vizsgálata. A vizsgálatok eredményei alapján a fejlesztendő területek meghatározása Módszer Kérdőíves, névtelenséget biztosító módszert alkalmaztunk. A kérdőívet a minőségdíj kérdéseinek felhasználásával állítottuk össze. A kérdőívek kiadására a júniusi pedagógusépítő napi összejövetelt választottuk. Itt mód nyílt a munkatársak tájékoztatására, és a kötetlen beszélgetésre a felmérés céljáról. A kérdőívek begyűjtésére a portán elhelyezett a szavazásoknál használt zárt gyűjtőláda szolgált. A vizsgálat célcsoportjai a tanszékvezetők, oktató, és nem oktató munkatársak voltak. A eredmények értékelése Legkevésbé elégedettek az oktatók. Mindhárom célcsoport igen rossznak minősítette a teljesítménnyel arányos anyagi elismerését. Ugyanakkor a tanszékvezetők egyáltalán nem tekintették ezt fontosnak, az oktatók kissé fontosnak és a dolgozók közepesnél fontosabb kérdésnek ítélték. A tanszékvezetők legrosszabbnak minősítették a családias légkör kérdését, a munkavégzéshez szükséges feltételeket (eszközök, karbantartás, személyek) a munkakörülményeket az előmenetel lehetőségét Ezek közül azonban csak a munkavégzéshez szükséges feltételeket minősítették a közepesnél fontosabbnak. Valamivel jobbnak találták az elegendő információ kérdését és ezt nagyon fontosnak ítélik. Az oktatók ugyancsak rossznak minősítették a munkavégzéshez szükséges feltételeket (eszközök, karbantartás, személyek,) a munkakörülményeket az elegendő információ kérdését Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J. 18
Mindezeket nagyon fontosnak ítélték. Mind az oktatók, mind pedig a tanszékvezetők nem túl jónak tartják az egységükben a kollégák közötti együttműködést, és ezt a közepesnél fontosabbnak ítélik. Ugyanakkor a közvetlen munkatársakkal való kapcsolatát mindenki nagyon jónak ítéli. A vezetők elismerését az oktatók kapják meg legkevésbé és ők ítélik ezt a legkevésbé fontosnak. Annyira nem szoktak hozzá, hogy már nem is igénylik! Elgondolkodtató, hogy a szakmai fejlődés lehetőségének és az arra való ösztönzésnek a kérdését az oktatók igen gyengének minősítették, és nem is tekintik ezt nagyon fontos kérdésnek. Az is elgondolkodtató, hogy az oktatók a képességeiknek megfelelő munka végzésének kérdését sem minősítették.túl jónak és ezt kevésbé érzik fontosnak mint a tanszékvezetők vagy a dolgozók. Az elemzés alapján javasolható, hogy a következő területeken történjen fejlesztés: az információáramlás elősegítése elsősorban az oktatók és kisebb mértékben a tanszékvezetők számára a munkavégzéshez szükséges feltételek, szolgáltatások a munkakörülmények az oktatók szakmai fejlődésének ösztönzése és segítése a munkatársak és különösen az oktatók, dicsérettel való ösztönzése a vezetők részéről. (annak ellenére, hogy ezt a kérdést nem tartották fontosnak) Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J. 19
6. A vezetői magatartás vizsgálata A vezetői magatartás véleményezése a 2000. júniusi felmérés alapján A vizsgálat célja. A tanszékvezetők valamint az oktató és nem oktató munkatársak vezetőik magatartásával való elégedettségének vizsgálata. A vizsgálatok eredményei alapján párbeszéd kialakulása, a szervezeti kultúra és a szervezet működésének fejlesztése, a fejlesztendő területek meghatározása. Módszer Kérdőíves, névtelenséget biztosító módszert alkalmaztunk. A kérdőívet a minőségdíj kérdéseinek felhasználásával állítottuk össze. A kérdőívek kiadására a júniusi pedagógus napépítők napja alkalmából rendezett összejövetelt választottuk. Itt mód nyílt a munkatársak tájékoztatására, és a kötetlen beszélgetésre a felmérés céljáról. A kérdőívek begyűjtésére a portán elhelyezett a szavazásoknál használt zárt gyűjtőláda szolgált. A vizsgálat célcsoportjai a tanszékvezetők, oktató, és nem oktató munkatársak voltak. Az eredmények értékelése A leadott és értékelhető kérdőívek száma igen alacsony, ami az érdektelenséget, az ilyen kultúra hiányát, (értékelhetetlenül kitöltött kérdőívek nagy száma) valamint a bizalom hiányát (úgy sem fog történni semmi) egyaránt mutathatja. A kérdőíveken is lehet javítani, egyszerűsíthetők (lázmérő típus alkalmazása a pontozás helyett) és személyesebbé tehetők. Főigazgató A véleményt adó tanszékvezetők általában nagyon jónak ítélték meg. A tanszékvezetők lényegesen jobbnak ítélték meg mint az oktatók és dolgozók. Feltehetően kommunikációs problémák vannak. Igen jónak ítélik meg a főiskola iránti elkötelezettségét, azt, hogy sokat tesz a főiskola kedvező megítélése érdekében és a jó elképzeléseit illetően. Az, hogy mindezeket a dolgozók kevésbé észlelik, mint a tanszékvezetők vagy az oktatók, és az oktatók kevésbé mint a tanszékvezetők ugyancsak kommunikációs probléma jele. Legrosszabbnak ítélték a elősegíti a szakmai fejlődésemet ellát a szükséges információval beszél velem az elvárásairól figyelembe veszi az ötleteimet Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J. 20
területeket. Furcsa, hogy ezek közül az utolsó kettőt nem ítélték fontosnak. Ennek ellenére kell vele foglalkozni! Az első kettő teljes összhangban van a az oktatók elégedettség vizsgálatának eredményével: információ hiány és szakmai fejlődési lehetőség hiányolása. Mindkét területen a tanszékvezetőknek is kellene fejlődniük! A nem dönt a beosztottai meghallgatása nélkül kérdésre adott alacsony osztályzat azt mutatja, hogy javulnia kell ezen a területen. Meg kell hallgatnia.! Ugyancsak gyenge minősítést kapott a jó teljesítmény esetén megdicsér kérdés, elképesztő, hogy ezt nem tartják fontosnak. Ennek ellenére itt is fejlődnie kellene. Gazdasági igazgató Nagyon jó minősítést kapott a beosztottaitól. Az oktatóktól rosszabbat, kár, hogy a néhány oktató véleményét csak jelzés értékűnek lehet venni. A főiskola iránti elkötelezettségét, a főiskola érdekében végzett tevékenységét, jó elképzeléseit és vezetői képességeit igen jónak minősítették. A vélemények alapján a következő területeken kellene javulnia elősegíti a szakmai fejlődésemet jó teljesítmény esetén megdicsér kíváncsi a véleményemre nem dönt a beosztottai meghallgatása nélkül ellát a szükséges információval Tanulmányi főigazgató h. Az értékelés a 2001. június előtti Tanulmányi főigazgató h.-re vonatkozik A nem oktató dolgozók, igen jónak értékelték. Az oktatók viszont lényegesen gyengébbnek. Az alábbi területekre adott gyengébb értékelés, azt mutatja, hogy itt kellene fejlődnie beszél velem az elvárásairól kíváncsi a véleményemre nem dönt a beosztottai meghallgatása nélkül elősegíti a szakmai fejlődést ösztönöz a jobb teljesítményre Tudományos főigazgató h. Az értékelés a 2000. június előtti Tudományos főigazgató h-re vonatkozik. A tanszékvezetők lényegesen jobbnak értékelték, mint az oktatók és dolgozók. Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J. 21
A főiskola iránti elkötelezettségét, és a főiskola érdekében végzett tevékenységét jónak értékelték Főleg a konfliktus kezelés, információval való ellátás területeken kell fejlődnie. Tanszékvezetők Korrektség és szakmai kompetencia területét ítélték nagyon fontosnak és itt nagyon jónak minősítették a tanszékvezetőket. Fejlődniük kellene a nem túl jónak, ugyanakkor fontosnak ítélt alábbi területeken a példamutatás, a beosztottak igazságos megítélése, az elvárások közlése, a beosztottak meghallgatása a döntésekhez A jó teljesítmény esetén megdicsér kérdést közepesnek minősítették, és furcsa, hogy nem tartják nagyon fontosnak. Ugyancsak gyengébb értékelést kapott a szakmai fejlődés elősegítése, és ez jól egyezik a megelégedettség vizsgálatokkal. A tanszékvezetők gyengébb értékelést kaptak a főiskola iránti elkötelezettségük és a főiskola érdekében végzett tevékenységüket illetően, mint a felső vezetők. Javaslat A vélemények alapján a vezetők vizsgálják meg, hogy mely területen kell fejlődniük Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J. 22
7. A felsővezetők és a tanszékvezetők elvárásainak vizsgálata A vizsgálat célja A felső vezetők és a tanszékvezetők elvárásainak kölcsönös megismerése, párbeszéd kialakulása, a szervezeti kultúra és a szervezet működésének fejlesztése, a fejlesztendő területek meghatározása. Módszer Csoportmunka a felső vezetők és a tanszékvezetők részvételével, az elvárásaik összegyűjtésére. Az elvárások feldolgozása után kérdőív készült, amelyet az érintettek - a felső vezetők és a tanszékvezetők - kitöltöttek annak felmérésére, hogy hogyan érzékelikértékelik saját és egymás elvárásainak teljesülését. A vizsgálat eredményei A felsővezetők elvárásai Dr. Reischl Gábor Főigazgató elvárásainak teljesülése A gazdálkodás teljesülését viszonylag jónak ítéli, (70%), és egyezik a véleménye a tanszékvezetők, (73%) és a gazdasági igazgató véleményével. (75%). A helyettesek ennek a teljesülését nagyon rossznak minősítették. A többi elvárásának a teljesülését alacsonyan ítéli (10-25%), és lényegesen alacsonyabbnak, mint a tanszékvezetők. Elvárásait mind a felső vezetők, mind a tanszékvezetők hozzá hasonlóan nagyon fontosnak ítélik meg, legfontosabbnak az információ áramlást, láncolatot. Mind a felső vezetők mind a tanszékvezetők véleménye között nagy a szórás a gazdálkodás megítélésében. Dr. Szandtner Gábor Főigazgató h. elvárásainak teljesülése Elvárásainak teljesülését jobbnak ítéli meg mint a vezető társai átlagosan és valamivel rosszabbnak, mint a tanszékvezetők átlagosan. Elvárásait a tanszékvezetők hozzá hasonlóan nagyon fontosnak tartják. Dr. Telekes Gábor Főigazgató h. elvárásainak teljesülése Elvárásainak teljesülését jobbnak ítéli meg mint a vezető társai átlagosan, bár nem mindegyikre érkezett válasz. Elvárásait általában fontosabbnak tartja mint a vezető társai átlagosan. Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J. 23
Elvárásainak teljesülését a tanszékvezetők kissé rosszabbnak, és kevésbé fontosnak ítélték. A válaszok szórása elég nagy. Sárdi Jánosné Gazdasági igazgató elvárásainak teljesülése Elvárásainak teljesülését jobbnak ítéli mint a vezető társai átlagosan. Különösen szembetűnő ez a gazdasági események dokumentálása elvárásnál, ahol lényegesen rosszabb a vezető társai véleménye és némileg a tanszékvezetőké is a teljesülés mértékére vonatkozóan.(75, 36,7, 67%, rendre). Elvárásait mind vezető társai mind pedig a tanszékvezetők nagyon - bár nálánál némileg kevésbé - fontosnak tartják. A válaszok szórása nagyobb a vezető társainál, mint a tanszékvezetőknél. Lajkó Istvánné Főtitkár Némileg rosszabbnak ítéli meg elvárásainak teljesülését mint a felső vezetők átlagosan, a megtalálható kollégák kérdésében pedig lényegesen rosszabbnak. Ennek az elvárásnak a teljesülésében a felső vezetők és a tanszékvezetők véleménye gyakorlatilag egyforma. Lényegesen rosszabbnak ítéli meg elvárásainak teljesülését mint a tanszékvezetők, akik gyakorlatilag közepesnek ítélik meg. Elvárásai teljesülését mind a felső vezetők, mind a tanszékvezetők fontosnak ítélik, bár nálánál némileg kevésbé fontosnak, különösen a megtalálható kollégák tekintetében. A tanszékvezetők elvárásai Lényegesen rosszabbnak ítélik meg a tanszékvezetők a lobbizás (tanszékvezetők: 40%, felsővezetők:73%), a válaszadás, (56, 70) a jövőkép (29, 43), a 3 évenkénti tanterv revízió (28, 41), a kevesebb bürokrácia, (35, 48), a nagyobb jelenlét a rendezvényeken, (42, 60) a főiskolai programok listája és támogatásuk, (52, 75) elvárások teljesülését mint a felső vezetők. A felső vezetők nagyon fontosnak ítélik a tanszékvezetők elvárásait. A legkevésbé teljesülő elvárások a tanszékvezetők szerint: Elvárás Tanszék vezetők Felső vezetők teljesülés fontosság teljesülés fontosság 1. 3 évenként tanterv revízió 28 84 41 84 2. Jövőkép 29 92 43 98 3. 2 órán belüli értekezlet 32 83 29 83 4. Működő eszközgazdálkodás 33 74 42 83 5. Email használata 34 88 38 85 6. Kevesebb bürokrácia 35 71 48 100 7. Kari stratégiai fejlesztési terv 39 85 39 83 Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J. 24
8. A szakok közötti jobb 40 80 47 93 együttműködés elősegítése 9. Lobbizás mindenkiért 40 84 73 93 10. Nagyobb hajlandóság a változásokra 42 80 52 90 A legkevésbé teljesülő és fontosnak ítélt elvárások a tanszékvezetők szerint: Jövőkép, Email használata, kari stratégiai fejlesztési terv, 3 évenként tanterv revízió, lobbizás mindenkiért. A legfontosabbnak ítélt elvárások a tanszékvezetők szerint: Válaszadás, a vezetés egysége, jövőkép, az összes szak arányos és hatékony képviselete, Email használata. Szükséges néhány fejlesztendő terület meghatározása, mind a felső vezetők, mind a tanszékvezetők számára. Ez a vizsgálatok eredményeinek megismerése után, az érintettek részvételével célszerűen csoportmunkában történjen. Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J. 25
8. Az oktatók hallgatói véleményezése A munka célja Az oktatók hallgatók általi véleményezésének három fő célja van: az adott oktató megkapja a hallgatók véleményét és ennek alapján javítsa, fejlessze a saját tevékenységét. szervezetfejlesztés: tegyük lehetővé az oktatók fejlődését azokon a területeken, ahol gyengébbnek bizonyulnak a trendek megállapítása után az oktatói munka minősítésének egyik elemeként használható. A jelenlegi kezdeti lépéseknél, - a véleményezés elfogadtatása az oktatókkal, a kultúra kialakítása a hallgatókban és az oktatókban - csak az első cél megvalósítását tűztük ki; a másodikat csak később lehet megcélozni, a harmadikhoz pedig két-három vizsgálat után lehet használni. A véleményezés megkezdésével azonban - várakozásaink szerint - további célok is megvalósulnak: elősegíti a hallgatók partnerként való tekintését és partnerkénti viselkedését, segíti a csoportmunka kultúrájának elterjesztését, a hallgatói - oktatói csoport összeállítása segíti a hallgatók és oktatók közeledését módszert dogoztunk ki a legfontosabb partnerünk véleményének megtudására egy meglehetősen nehéz területen, ahol sok oktatási intézmény sikertelen Módszer A vizsgálatot kérdőíves módszerrel végeztük. A kérdéseket hallgatói-oktatói csoport állította össze csoportmunkában. A módszert megterveztük, kis mintán kipróbáltuk, majd javítottuk, fejlesztettük. Ez után került sor a nagy minta vizsgálatára. A következő alapelveket rögzítettük és mindenkinek írásban - a tudomására hoztuk: Az oktatók hallgatók általi véleményezésének alapelvei: A véleményezés célja nem az oktatók rangsorolása, a jók és rosszak keresése, hanem az, hogy mindenki saját maga szembesüljön avval, hogy milyennek látják a tevékenységét a hallgatók, elemezze a véleményeket és javítson a munkáján. Ezért a véleményeket a véleményezett oktató kapja meg. Az értékelés eredménye csak név nélkül hozható nyilvánosságra. Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J. 26
A hallgatói véleményezés az oktatói munka értékelésének csak egyik aspektusa, ezen kívül számos egyéb létezik. Az oktatók hallgatói véleményezését a hallgatóknak kellene önállóan végezni. Mivel ennek nincsenek hagyományai a főiskolánkon, szakmai segítségnek tekintem ezt a munkát, de remélem, hogy nemsokára a hallgatók önállóan fogják végezni és az oktatók el fogják fogadni. Különös figyelmet fordítottunk a hallgatók védelmére: a kitöltés körülményeire, a névtelenség biztosítására, és a véleményeket az oktatók csak a vizsgaidőszak utolsó napján kapták meg. Fontos alapelv volt az oktatók gyanakvásának, ellenállásának leküzdésére annak többszöri hangsúlyozása, hogy az oktató vezetője nem kapja meg névvel a véleményeket, ugyanis ez nem lehet a szankcionálás eszköze. Az oktatók további védelme érdekében a javaslatom szerint- egy vizsgálat eredménye nem használható az oktatói munka értékelésére. A vizsgálat összefoglaló elemzése 1. A felvetett szempontok fontosak, és viszonylag jó átlagokat kaptak a tanárok. Általában magas átlagok, jobbra ferde, csúcsos eloszlások (a ferdeség mutatók negatívak, a csúcsossági mutatók általában pozitívak): 2. A kérdések teljesülése és fontossága A legjobban teljesülő kérdések Az órára felkészülten megy be, 10. Naprakész és jövőbe mutató szakmai ismeretekkel rendelkezik, 9. A követelményeit előre megadja, 1. Követelésnél, számonkérésnél korrekt, 3. A legkevésbé teljesülő kérdések Érdekesen, a hallgatók figyelmét lekötve adja elő a tananyagot, 4. Többet ad mint amit a jegyzet tartalmaz, 7. Jól szemléltet, 6. A barátomnak is ajánlanám, hogy ezt a tanárt válassza,14. Érthető, követhető, jegyzetelhető, 5. A legfontosabb kérdések Követelésnél, számonkérésnél korrekt, 3. A követelményeit előre megadja, 1. A követelményei teljesíthetőek, 2. Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J. 27