Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben

Hasonló dokumentumok
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Az ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A kémiai szinapszis (alapok)

Egy idegsejt működése

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

4. A humorális immunválasz október 12.

A somatomotoros rendszer

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

Vezikuláris transzport

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői

Szignalizáció - jelátvitel

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok

Immunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

Immunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és

Az immunrendszer szerepe

IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?

Immunitás és evolúció

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Immunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Antigén, Antigén prezentáció

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

A szervezet védekező reakciói II. Adaptív/szerzett immunitás Emberi vércsoport rendszerek

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc

JELÁTVITEL I A JELÁTVITELRŐL ÁLTALÁBAN, RECEPTOROK INTRACELLULÁRIS (NUKLEÁRIS) RECEPTOROK G FEHÉRJÉHEZ KÖTÖTT RECEPTOROK

Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése

A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai

Immunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Immunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban.

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ

AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin

Kommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

Endocitózis - Exocitózis

Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező metabolit aktiválja őket (mindkettő)

Tumor immunológia

Apoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút

Neurotranszmisszió. Prof. Dr. Kéri Szabolcs. SZTE ÁOK, Élettani Intézet, Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni?

Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok.

Antigén-felismerő receptorok (BCR, TCR) GYTK Immunológia

A sejtek membránpotenciálja (MP)

Jelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2018

Az immunológia alapjai

Allergia immunológiája 2012.

Interneurális kommunikáció

Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése

Idegsejtek közötti kommunikáció

Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

1b. Fehérje transzport

Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ

Immunológia alapjai

Szervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés

HOGYAN VÉDENEK A VÉDŐOLTÁSOK?

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45

Immunológia alapjai. T-sejt differenciálódás és szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe

Átírás:

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben és az immunrendszerben

A sejttől a szervezetig A sejtek között, ill. a sejtek és környezetük közötti jelátviteli folyamatok összessége az a struktúrált kölcsönhatásrendszer, ami a szervezet egységes működését lehetővé teszi. Egyes kölcsönhatások térben rögzítettek, és csak időben változnak, mégis, (mint pl. az idegrendszerben) igen komplex működéseket tesznek lehetővé sokrétű 3D szerkezetükből eredően, melyben a jelek időfüggő módon, a jelátvivő elemek molekuláris jellegzetességeitől és további elemekből kiinduló jelektől függően terjednek és hatnak egymásra. Más kölcsönhatások a sejtek hasonlóan széleskörű szabályozhatóságát, ugyanakkor nagyfokú mobilitását, és az általuk létrehozható kombinációk nagy variabilitását igénylik ahhoz, hogy a dinamikusan változó követelményeknek megfelelhessenek, pl. az immunrendszer a nyirokszerveken kívűl számos mobilis sejtfajtából áll, melyek a szervezet bármely zugában kifejtik működésüket.

Az idegszövet felépítő egységei Neuron Glia

Az idegsejt morfológiája dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális

A jel iránya Preszinaptikus Postszinaptikus A szinapszis jel terminális mito vezikulum A kapcsolat típusai Axo-szomatikus Axo-dendritikus Axo-axonikus Dendro-dendritikus A jel fajtái Gátló Serkentő Szinaptikus rész

A szinaptikus transzmisszió lehetőségei Gap junctio (elektromos szinapszis) Kémiai szinapszis (vezikuláris transzport, kalcium függés) Klasszikus transzmitterek (dense granulum) A transzmitter szintézise helyben történik, felvétel vezikulumokba V-ATPáz függő G prot. kapcsolt R: dopamin, adrenalin, noradrenalin, hisztamin Ioncsatorna működésű R: Glicin Mindkétfajta Receptora van: AcCh, Glu, 5-HT, GABA Neuropeptidek G prot. kapcsolt (dense core granulum) A transzmitter a RER-ben szintetizálódik, Golgiban processzálódik és csomagolódik, MT mentén szállítódik (kinezin) ACTH, bradykinin, opioidok, vazopressin, oxytocin, LHRH, TRH, P anyag NO (nem mondható szinaptikusnak, ált.-ban preszinaptikus pozitív visszacsatolás)

A Gap junkció speciális esete az elektromos szinapszis Preszinaptikus neuron Elektromos impulzus Preszinaptikus membrán Posztszinaptikus neuron Szabályozás: ph, kalcium, foszforiláció érzéstelenítők Csatorna (1-1 pórus mindkét membránban) Posztszinaptikus membrán

Kémiai szinapszis vezikuláris transzport Szinaptikus vezikulum Feszültségfüggő Ca 2+ csatorna Postszinaptikus denzitás neurotranszmitter Visszavételi pumpa Receptor Axon terminális Szinaptikus rés Posztszinaptikus neuron (dentrit, vagy axon vagy sejttest)

G proteinhez kapcsolt receptorok Serkentő ligand Adrenalin Noradrenalin dopamin Gátló ligand Adenozin Opioid Cannabinoid 5HT plazmamembrán A serkentő ligand receptora Serkentő G- protein komplex Adenilát cikláz A gátló ligand receptora Gátló G-protein komplex G protein által aktivált fehérjék adenilát cikláz (G s ) foszfolipáz C β (G o, G q ) ioncsatornák (Cl -, K +, Na +, Ca 2+ ) ISMÉTLÉS

Ioncsatorna működésű receptorok pl. acetilkolin receptor (nikotinerg- az ideg-vázizom kapcsolódásnál) ISMÉTLÉS Ligand (ACh) Külső tér Receptor fehérje (pentamer) Tyr foszforilációs szabályozás (deszenzitizálás) Ligand kötőhely Citoplazma Zárt állapot Nyitott (Kis szelektivitás)

Kémiai szinapszis vezikulum fúzió Vezikulum rögzítés: Synapsin - actin+spectrin. PKA és CamK függő foszforiláció >> disszociáció Synaptobrevin (V-SNARE) (botulinusz toxin hasítja) Kialakulás Rab3a NSF SNAP Synaptotagmin SNAP-25 (synaptosomal associated protein) Syntaxin (T-SNARE) (SNARE=SNAP Receptor) Fúzió (2 C2 Ca kötő domén) Leválás NSF = n-etil maleimid szenzitív faktor SNAP = Soluble NSF associated protein) Neurexin Preszinaptikus (target) membrán

Sejt - kölcsönhatások az immunrendszerben B sejtek humorális immunitás (keringő antitestek) T sejtek celluláris immunitás (sejt mediált ölés, aktiváció) Fő kihívások: Az ellenség (baktérium, virus, tumorsejtek) Gyorsan szaporodnak Nagyfokú variabilitást mutatnak Gyorsan mozognak a szervezeten belül A megfelelő válasz kulcselemei: Az immunkompetens sejtek Szintén gyorsan szaporodnak (klonális expanzió) Specifikus fegyverek (antitestek/receptorok) előre elkészített verzatilis repertoárjával rendelkeznek, valamint kontrollált aspecifikus fegyverekkel Mobilisak, a szervezeten bármely részére eljutnak

Humorális immunitás - alapja az antitest Epitóp Antitest (szolubilis, szekretált) Antitest (membránhoz kötött) Antigén Antigén kötő domén (variábilis régió) Fab Könnyűlánc sejtmembrán Fc (Effektor domén) Nehézlánc B limfocita (B sejt)

Szolubilis antigén felismerése B sejt által specifikus antitest termelése Antigén (pl. vírus, pollen, (gyógyszer is lehet)) Érési folyamat Plazmasejt Szekéció antitestek Idegen részecskék megkötése B limfocita antigén (A folyamathoz helper T sejt szükséges)

Differenciálódás memória- és plazmasejtté, plazmasejt proliferáció B sejt, amely antigénnel találkozott Memória B sejt sejtmag Találkozás óta eltelt napok riboszómák der Antitestek az ER lumenében Szekretált antitestek

Antigén specifikus B sejtek szaporodása révén sejtklón(ok) kialakulása a már kialakult B sejt repertoárból: klonális szelekció és expanzió Antigén független differenciáció a csontvelőben Antigén-függő differenciáció a perifériás nyirokszervekben Antigén 3 epitóppal A 2. epitóp ellen antitestet termelő klón Őssejt A 4. epitóp ellen antitestet termelő klón A 7. epitóp ellen antitestet termelő klón

Különböző, de sejtenként egyféle antitestet kifejezni, termelni képes sejtek szinte végtelen készletének kialakulása génszintű rekombinációk révén... ISMÉTLÉS variábilis régió konstans régió Példa az eredeti, embrionálistól eltérő DNS készlet kialakítására szomatikus sejtekben

Sejtes immunitás: T sejtek CTL citotoxikus (ölő) T limfocita T h - helper (segítő) T sejt CTL Vírussal fertőzött sejt Érési folyamat T limfocita Ölő reakció limfokinek Fertőzött sejt lízise Antigén felismerés: T sejt receptor (TcR)

Antigének (pl. vírusfehérje) darabjai MHC I-hez kötve prezentálásra kerülnek a testi sejteken és az ölő T limfociták (CTL) T-sejt receptorai (TCR) felismerik őket Testi sejt (célpont) ICAM-1 Immun szinapszis SMAC = Supra-molecular activating cluster koreceptor CD8 MHC I LFA-1 CD8-MHC I + 8-9 AS peptid Citotoxikus T limfocita

Antigének (pl. baktérium, pollen) darabjai MHC II-höz kötve prezentálásra kerülnek a professzionális antigén bemutató sejteken (pl.makrofág) és a segítő T limfociták (Th) T-sejt receptorai (TCR) felismerik őket makrofág ICAM-1 koreceptor CD4 MHC II Immun szinapszis SMAC = Supra-molecular activating cluster LFA-1 CD4-MHC II + 12-23 AS peptid Segítő T limfocita