Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ
|
|
- István Dudás
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ Tanulási támpontok 6. és 7. Dr. Kékesi Gabriella Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Ismertesse a mediátorok (jelátvivő anyagok) típusait: parakrin és autokrin jelzőmolekulák, hormonok, neurotranszmitterek, neurohormonok és interleukinok. Ismertesse a receptor, ligand, agonista, antagonista (kompetitív, nem kompetitív) fogalmakat. Receptorok osztályozása: 1. elhelyezkedésük alapján (membrán- és cytosolreceptorok, magreceptorok, intracelluláris membránreceptorok (IP 3, ryanodin), 2. működésük alapján (ionotrop és metabotrop receptorok, receptorenzimek, illetve enzimhez kapcsolt receptorok). Ionotrop receptorok: szelektív és nem szelektív receptorok, kation- és anioncsatornák. Említsen egy-egy példát. G-protein-kapcsolt metabotrop receptorok: heterotrimer G-fehérjék szerkezete, típusai (G s /G i /G q ), működésük.definiálja a másodlagos hírvivő fogalmát, ismertesse a legfontosabbakat (camp, cgmp, kalcium, IP 3 /DAG, arachidonsav). Vázolja fel a szignalizációs útvonalat, a szignáltranszdukció elemeit és jelentőségüket a sejtben. Receptorenzimek, illetve enzimhez kapcsolt receptorok szerkezetének és működésének bemutatása egy-egy példán keresztül (tirozin-kináz receptorok). Írja le a membránhoz kötött receptorok következő folyamatait: aktiváció, inaktiváció, internalizáció, upreguláció, downreguláció, szenzitizáció és deszenzitizáció. Intracelluláris receptorokhoz kapcsolódó jelátvitel: cytosolaris és magreceptorok felépítésének és működésének bemutatása egy-egy példán keresztül (pl. szteroid és pajzsmirigy hormon receptorok). 1
2 7. Neurotranszmisszió Jellemezze az elektromos szinapszisokat, illetve az azokban található réskapcsolatok (gap junction) felépítését és működését. Hasonlítsa össze az ingerületátvitelt elektromos és kémiai szinapszis esetében (információtovábbítás iránya, sebessége, módja). Írja le a kémiai neurotranszmisszió időben egymást követő folyamatait (a praesynapticus membrán depolarizációjától a postsynapticus membránon keletkező gradált válasz (PSP) kialakulásáig). Írja le az alábbi lokális potenciálok ionális hátterét: excitatoros postsynapticus potenciál (EPSP), inhibitoros postsynapticus potenciál (IPSP), véglemezpotenciál (EPP) és receptorpotenciál. Írja le a postsynapticus potenciálok (EPSP és IPSP) időbeli és térbeli szummációját és szerepüket az akciós potenciál keletkezésében. Írja le a klasszikus neurotranszmitterek jellemzőit. Csoportosítsa a klasszikus és nem klasszikus neurotranszmittereket kémiai felépítésük alapján: 1. acetilkolin, 2. aminosavak (glutamát, glicin, GABA), 3. biogén aminok (dopamin, noradrenalin, adrenalin, hisztamin, szerotonin), 4. gázok (NO, CO), 5. lipidek (endocannabinoidok), 6. peptidek (endorfinok, enkefalinok, dinorfinok, P-anyag, CGRP, VIP), 7. purinok. NO szintézise, hatásmechanizmusa és jelentősége. Ismertesse a felszabadult neurotranszmitterek sorsát. Normálértékek: szinaptikus késés: 1-1,5 ms. Sejtek működésének összehangolása Sejtek összehangolt működése Réskapcsolatok (gap junction) segítségével Extracelluláris jelzőmolekulák közvetítésével Helyi vagy távoli eredetűek Sejtszintű válasz (pl. elektromos változás, enzimaktivitás-módosulás, sejtproliferáció, transzkripciós változások ) Jelátvitel szignáltranszdukció folyamata Kommunikáció gap junction-on keresztül Kommunikáció kémiai hirvivő molekulákkal 2
3 Extracelluláris jelzőmolekulák Rögzített információs molekulák Szomszédos sejtek sejtfelszíni molekulái; strukturált EC matrix makromolekulái Mobilis információs molekulák MEDIÁTOROK Kémiai kommunikáció funkcionális felosztás Parakrin és autokrin jelzőmolekulák (növekedési faktorok, citokinek, arachidonsav származékok, hisztamin, bradikinin ) Hormonok Neurotranszmitterek és neurohormonok (pl. CRH, TRH ) Neurotranszmisszió - Szinapszis Sejt közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed át (kémiai vagy elektromos jel) Idesejt effektor sejt (izom, mirigy) Idegsejt idegsejt Típusai Elektromos, kémiai Axodendritikus, axoszomatikus, axoaxonális 3
4 Elektromos szinapszis Kémiai szinapszis Elektromos szinapszis Kémiai szinapszis Gap junction réskapcsolat (~2 nm) Connexonok 6 connexin alegység 4 TM molekula Nincs szinaptikus késés közvetlen ionáramlás Mindkét irányba vezet 1. n. vagus elektromos ingerlése Otto Loewi (1936 Nobel-díj) DONOR béka szív 3. Perfúziós oldatból mintavétel 4. Perfúziós oldat injektálása a RECIPIENS béka szívbe 2. Szívfrekvencia csökken 5. Szívfrekvencia csökken Funkció: összerendezett gyors válasz Szinaptikus késés: 1-1,5 ms Szinaptikus rés : nm Serkentő / gátló 4
5 Interneuronális szinapszisok ~ szinapszis / neuron Konvergencia, divergencia elv CNS: neuron 2 x szinapszis Axo-dendritikus szinapszis Axo-szomatikus szinapszis Axa-axonális szinapszis Transzmitter-felszabadulás mechanizmusa Preszinaptikus sejt Szinaptikus rés Akciós Potenciál (AP) 1. AP eléri AP eléri az az axon-végződést axonvégződést 2. Feszültségfüggő kalciumcsatornák ff. kálcium-csatornák nyílnak kinyílnak 3. Kalcium beáramlás Kálcium beáramlás 4. Kalcium-jel a vezikulumoknak 5. A vezikulumok a membránhoz közelednek 6. A dokkolt vezikulumok exocitózissal kiürítik a neurotranszmittert 7. A neurotranszmitter diffúzióval eljut a szinaptikus résen keresztül a receptorokhoz Posztszinaptikus sejt 5
6 H + -Neurotranszmitter antiporter Neurotranszmitter felvétele a vezikulumba Aktív zónához közeledés Dokkolás az axonterminál membránján Kalcium-aktivált exocitózis Clathrin-mediált vezikulum endocitózis Axonterminál citoplazmája Szianaptikus rés Dokkoló és kalcium-szenzor fehérjék Dokkoló (SNARE) fehérjék: syntaxin, SNAP-25; synaptobrevin, syntagmin. Transzmitter felszabadulás Kvantumok Dale-elv: a neuron minden axon-végződésből ugyanaz az egy transzmitter szabadul fel Co-existance : kémiailag különböző transzmitterek együttes előfordulása a neuronban Ach + VIP; NA + NPY; SP + CGRP Co-transmission : kémiailag különböző transzmitterek együttes felszabadulása Ingerlési frekvencia-függő felszabadulás Alacsony frekvenciájú ingerlés esetén a kis molekulájú transzmitterek, míg nagy frekvenciájú ingerlés esetén a peptidek IS felszabadulnak 6
7 Boyd and Martin Transzmitterfelszabadulás kvantalis elmélete Felszabadult transzmitterek sorsa Kismolekulájú neurotranszmitterek Gáz transzmitterek neuropeptidek Receptorkötés 2. Enzimatikus lebontás a szinaptikus résben 3. Diffúzió kapillárisokba, nyirokerekbe, extraszinaptikus receptorokhoz 4. Visszavétel a preszinaptikus axonvégződésbe; felvétel a glia sejtekbe (transzporterek révén) 7
8 Transzmitter-felszabadulás és hatás preszinaptikus módosításának lehetőségei 1. Transzmitter szintézis befolyásolása Pl. α-metil-p-tirozin gátolja a tirozin-hidroxiláz enzimet, így gátolva a katekolaminok szintézisét 2. Axonális transzport befolyásolása Pl. a kolhicin a mikrotubulusok károsításával akadályozza az axonális transzportot 3. Akciós potenciál terjedésének befolyásolása Pl. a gömbhalból kivonható tetrodotoxin (TTX) blokkolja a feszültségfüggő nátrium-csatornákat 4. Transzmitterek vezikuláris felvételének befolyásolása Pl. rezerpin gátolja a transzmitter felvételt a vezikulumokban 5. Transzmitter felszabadulás befolyásolása Pl. ff. Kalcium-csatorna blokkolók (verapamil) gátolják; amfetamin fokozza a noradrenalin felszabadulást; fekete özvegy pók mérge kiüríti az Ach raktárakat; botulinum toxin csökkenti az Ach felszabadulást 5. Transzmitter felszabadulás befolyásolása preszinaptikus receptorokon keresztül Pl. a koffein és az adenozin ugyanazon receptorért versenyeznek, így csökkenti az adenozin gátló hatását 6. Transzmitter preszinaptikus visszavételének befolyásolása Pl. a a kokain és az amfetamin gátolja a transzmitterek visszavételét, ezzel fokozva a szinaptikus aktivitást; antidepresszánsok (SSRI) Transzmitterhatás posztszinaptikus módosításának lehetőségei 1. Transzmitterek inaktivációjának befolyásolása Pl. fizosztigmin AChE gátló 2. Posztszinaptikus receptorok számának a befolyásolása Pl. az alkohol emeli a GABA receptorok számát 3. Posztszinaptikus receptorok gátlása Pl. antipszichotikumok; kurare 4. Posztszinaptikus receptorok aktiválása Pl. nikotin; LSD 5. Másodlagos hírvivők befolyásolása Pl. lítium (camp ); PDE gátlók (Viagra) 8
9 Neuromuszkuláris junkció (NMJ) I.: a motoros ideg és a beidegzett vázizom közötti ingerületátvitel helye 1. Akciós potenciál (AP) az α motoneuron axonján 2. ff. kalcium-csatornák nyílás 3. ACh tartalmú vezikulumok exocitózisa 4. nach receptorok aktiválása a posztszinaptikus vázizomroston 5. Na + -ion beáramlás, K + -ion kiáramlás véglemezpotenciál (EPP) 6. ff. Na + -csatornák nyílása 7. Na + -ionok beáramlása AP keletkezése 8. Az izomsejt membránján végigterjedő AP 9. ACh enzimatikus lebontása (AChE) Neuromuszkuláris junkció II. Kompetitív nach antagonisták Preszinaptikus toxinok Pl. botulinum toxin Nem-depolarizáló izomrelaxánsok Pl.:d-tubokurarin, gallamin Depolarizáló izomrelaxánsok Pl.:szukcinil-kolin AChE gátlók Pl.: fizosztigmin, neosztigmin; harci gázok 9
10 1. Preszinaptikus sejt Akciós potenciáljának felszálló szára Retrográd transzmitterek pl. endokannabinoidok, NO A posztszinaptikus sejtből felszabaduló lipidoldékony anyagok a preszinaptikus végződéshez diffundálva befolyásolják annak transzmitterleadását Pl.: 2-AG (arachidonoil-glicerol) csökkenti a glutamát preszinaptikus felszabadulását Posztszinaptikus elektromos jelenségek Helyi, elektrotónusos, posztszinaptikus potenciál változások EPSP (Excitátoros posztszinaptikus potenciál); IPSP (inhibítoros posztszinaptikus potenciál) 4. Akciós potenciál a posztszinaptikus sejten 3. EPSP Axondomb Ingerküszöb Szummáció az axondombon 2. Kalcium beáramlása (Llinás 1982.) 10
11 Szinaptikus integráció posztszinaptikus potenciálok összegződése Időbeli szummáció Térbeli szummáció Transzmitter-felszabadulás preszinaptikus szabályozása Szelektíven befolyásol egyetlen befutó pályát A/ preszinaptikus facilitáció B/ preszinaptikus gátlás 11
12 Szinaptikus gátlás és facilitáció Posztszinaptikus gátlás (IPSP, glycin) Preszinaptikus facilitáció Axo-axonális szinapszisok Fokozott transzmitter felszabadulás nagyobb EPSP Preszinaptikus gátlás Axo-axonális szinapszisok Csökkent transzmitter felszabadulása kisebb EPSP Transzmitter felszabadulásra kifejtett direkt gátló hatás (toxinok) GABA-mediált gátlás Szinaptikus plaszticitás 1. Rövid-távú változások szinapszisban résztvevő neuronok aktivitása határozza meg a szinaptikus átvitel erősségét (ingerületáttevődés hatásfokát) - a két neuron közötti kapcsolat erősségének változása Preszinaptikus változások 1. Facilitáció: egymást rövid időn belül követő preszinaptikus ingerületek egyre növekvő PSP-kat váltanak ki 1. Egyre magasabb preszinaptikus [Ca 2+ ] IC - több transzmitter szabadul fel 2. Classified as: 1. neural facilitation, synaptic augmentation or post-tetanic potentiation 2. Depresszió: vezikulumok depletálásának a következménye 12
13 Szinaptikus plaszticitás 2. Hosszú-távú változások (>órák) Posztszinaptikus váltizások 1. LTP (long-term potentiation = hoszzú távú potenciáció): Magas frekvenciájú preszinaptikus ingerületsorozatot követően a további preszinaptikus aktiválással kiváltott EPSP amplitudója meghaladja az ingerületsorozat előtt kiváltott EPSP amplitudóját 1. ok pl. hippocampus eltérő glutamát receptorai (AMPA, NMDA) 2. LTD (long term depression= hoszzú távú depresszió): egy szinapszis hatékonyságának aktivitás-függő csökkenése Posztszinaptikus receptorsűrűség csökkesés és/vagy csökkent transzmitter felszabadulás Memóriatárhelyek ürítése Kezdeti depolarizáció Mg 2+ elmozdulása NMDA receptor aktivációja Ca 2+ beáramlás Ca 2+ beáramlás újabb AMPA receptorok kihelyeződése - szenzitizáció Alacsony frekvenciás ingerlés eltérő kalcium jel keletkezik AMPA receptorok endocitózisa csökkent szenzitivitás 13
14 LTP kialakulása NMDA receptor Neurotranszmitterek kémiai csoportosítása Klasszikus, kismolekulájú neurotranszmitterek Acetil-kolin Biogén aminok Katekolaminok: dopamin, adrenalin, noradrenalin Szerotonin Hisztamin Aminosav-származékék Ingerlő: glutamát, aszpartát Gátló: GABA (γ-aminovajsav); glicin Purin nukleotidok ATP, adenozin Gázok NO, CO, H 2 S Peptidek neuropeptidek (TRH, vazopresszin, oxytocin, VIP, opioidok, CGRP, SP), hormonok, citokinek, növekedési faktorok Egyéb neurotranszmitterek Lipidek: prosztaglandinok, leukotriének, anandamid Szteroidok (hormonok): kortizol, aldoszteron, nemi homonok 14
15 Acetil-kolin szintézise és metabolizmusa Acetil-koenzim A kolin Kolin-acetiltranszferáz (ChAT) Acetil-kolin Acetil-kolin-észteráz (AChE) acetát kolin Katekolaminok szintézise és metabolizmusa Noradrenalin Normetadrenalin Dihidroximandulasav Mandulasav Adrenalin Metadrenalin MAO: monoamin-oxidáz COMT: katekol-o-metiltranszferáz 15
16 Szteroidok szintézise Helye: sima felszínű endoplazmás retikulum (SER); mitokondrium Lipofilek egyszerű diffúzió Nem tárolódnak vezikulumokban szükségletnek megfelelő szintézis és felszabadulás Koleszterin Progeszteron Kortikoszteron Dehidroepiandtroszteron Kortizol Aldoszteron Androsztendion Tesztoszteron Ösztron Dihidrotesztoszteron Ösztradiol Ösztriol 16
17 Gáz mediátorok: NO, CO, H 2 S EDRF = NO Neurotranszmitter is Nem raktározódnak vezikulumokban Nem exocitózissal szabadulnak fel (egyszerű diffúzió) Nem kvantumokban szabadulnak fel Néhány másodperces féléletidő NOS: nitrogén-monoxid-szintáz (konstitutív - kalcium-függő, indukálható) Szolubilis guanilát-cikláz enzim ~ IC receptor Sejtek aktiválódása Reaktív oxigénszármazékok Jelátviteli folyamatok fokozása Szövetkárosító hatás L-cisztein H 2 S Vazodilatáció, gyulladáscsökkentő, sejtek túlélése Hem-oxigenáz Hem Guanilátcikláz Proeinkináz G Fehérjék Nitrogén-monoxid szintáz L-arginin Foszfodiészteráz Peptidek szintézise 1. A prepropeptid a szintézist követően a durva felszínű endoplazmás (DER) retikulumba kerül 2. Proteolitikus enzimek lehasítanak néhány aminosavat, kialakul a propeptid 3. A sima felszínű endoplazmás retikulumban (SER) becsomagolódnak a transzport vezikulumokba 4. A vezikulumok elszállítódnak a Golgi-apparátusba 5. A Golgi-apparátusban átcsomagolódnak a szekréciós vezikulumokba. Itt történik meg a pro-szekvenciák lehasítása kialakul a fehérjék végleges aminosav szekvenciája (peptid) 6. A peptidek exocitózissal felszabadulnak 17
18 Lipidek - eikozanoidok Membrán foszfolipidek PLA 2 arachidonsav Ciklooxigenáz út Lipoxigenáz út Prosztaglandinok, leukotriének gyulladás Prosztaciklin, thromboxánok véralvadás Membrán foszfolipidek Foszfolipáz A 2 ARACHIDONSAV Ciklooxigenáz út Lipoxigenáz út Prosztaglandinok Prosztaciklinek Thromboxánok Leukotriének Kémiai mediátorok szállítása (transzportja) Egyszerű diffúzió (autokrin, paracrin anyagok, neurotranszmitterek) vagy vér útján (hormonok, neurohormonok) Hidrofil mediátorok a vérben oldottan vagy szállító fehérjékhez kötve (katekolaminok) Hidrofób mediátorok (szteroidok és pajzsmirigy hormonok) szállító fehérjékhez kötve. Vérben levő mediátorok: metabolizmus: máj kiválasztás: vese Szállító fehérjékhez kötött mediátorok félélet-ideje hosszabb Hidrofil mediátor Hidrofób mediátor 18
19 Receptorok Receptor: speciális felismerő fehérjék, melyek a hírvivő molekulákkal (ligand) kapcsolódva közvetítik azok hatását (ligandspecificitás). Nagy affinitás, reverzibilis kötés Szerkezeti változás (konformáció változás, dimerizálódás) Ligand: a receptorhoz specifikusan kötődő, biológiai hatással rendelkező, bármilyen eredetű molekula Agonista: aktiválja a receptort és megindítja a jelátviteli folyamatokat Antagonista: a receptoron megkötve gátolja az agonista hatását Kompetitív vs nem-kompetitív A legtöbb ligand több receptortípussal is rendelkezik. Receptor lehet pre- és posztszinaptikus elhelyezkedésű Deszenzitizáció (foszforiláció), internalizáció Receptorok csoportosítása Elhelyezkedés alapján: Membrán receptorok Intracelluláris receptorok Citoplazmatikus és nukleáris receptorok Működésüket tekintve: Metabotróp (G-fehérjéhez kapcsolt; A) Enzimhez-kapcsolt, vagy enzimaktivitással rendelkező (B) Ionotróp receptorok (C) 19
20 Metabotróp receptorok I. 7 TM szerkezet G-fehérjéhez kapcsolt Gi/Gs/Gq Trimer szerkezet: α, β és γ alegység GDP/GTP kötés GTP-áz aktivitás Közvetlen ioncsatorna aktiválás/gátlás vagy másodlagos hírvivők felszabadítása Inaktív receptor aktivált receptor G fehérjék hatásai 1. Lassú, ligand-függő ioncsatornák közvetlen aktiválása vagy gátlása. (lassabb, de hosszabb hatás, mint az ionotróp receptorok esetén). 2. Másodlagos hírvivők szintézisének serkentése vagy gátlása fehérje foszforiláció sejtszintű válasz 20
21 Metabotróp receptorok II. másodlagos hírvivők camp (ciklikus adenozin-monofoszfát); cgmp (ciklikus guanozin-monofoszfát) IP 3 (inozitol-trifoszfát), DAG (diacilglicerol) Kalcium Arachidonsav Másodlagos hírvivők erősítő/sokszorozó funkció 1. Egy molekula számos fehérjét képes aktiválni 2. A hírvivő alacsony koncentrációja mellett is biztosítja a sejt szenzitivitását 3. Kaszkád folyamat, melyben az egymást követő lépések mind erősebb választ eredményeznek 21
22 Metabotróp receptorok III/1. jelátviteli folyamatok Gs/Gi Adenilát-cikláz enzim (AC) camp proteinkináz A enzim (PKA) Pl.: α 2 ( ) és β 1-3 adrenerg receptorok ( ); M 2,4 acetilkolin receptor ( ); Guanilát-cikláz enzim (GC) cgmp proteinkináz G enzim (PKG) Pl.: (atrialis natriuretikus peptid (ANP) receptor; NO Metabotróp receptorok III/2. jelátviteli folyamatok G q Foszfolipáz C enzim (PLC) foszfatidilinozitol 4,5-biszfoszfát (PIP 2 ) inozitoltrifoszfát (IP 3 ) + diacilglicerol (DAG) IP 3 IC kalcium felszabadulás DAG proteinkináz C enzim (PKC) Pl.: α 1 adrenerg receptor; M 1, 3, 5 acetilkolin receptor 22
23 Metabotróp receptorok III/3. jelátviteli folyamatok G q Foszfolipáz A enzim (PLA) arachidonsav (AA) prosztanoidok: prosztaglandinok, leukotriének Pl.: egyes hisztamin és bradikinin receptorok Metabotróp receptorok IV. példák Muszkarinos acetilkolin receptorok (M 1-5 ) Adrenerg receptorok (α 1-2, β 1-3 ) Szerotonin receptorok (5HT 1-2, 4-7 ) Hisztamin receptorok GABA-B receptor Dopamin receptorok Metabotróp glutamát receptorok Adenozin receptorok Peptid receptorok Py receptorok (ATP) 23
24 G q G i G s Símaizom kontrakció, glikogenolízis NA felszabadulás gátlása Símaizom kontrakció Símaizom relaxáció, glikogenolízis, szívizom kontrakció Intracelluláris receptorok Citoplazma és nukleáris receptorok Szteroidok és pajzsmirigy hormonok Ligand-kötő domén: ligandspecificitás; DNS-kötő domén: hatásspecificitás Génátírás szabályozása fehérjeszintézis változása Lassú, hosszú-távú hatás 24
25 Enzim- vagy enzimhez kapcsolt receptorok 1 TM szerkezet Extracelluláris ligandkötőhely Intracelluláris enzim aktivitás, vagy enzimhez kapcsolódás (pl. tyrozin-kinázok) Pl.: növekedési faktorok, citokinek, inzulin Ionotróp receptorok I. Tetramer vagy pentamer szerkezet A receptor maga egy ioncsatorna Ligand kötése (1.) konformáció változás ioncsatorna nyílik (2.) ionpermeábilitás megváltozik (3.) Ligand-aktivált ioncsatornák Serkentő / Gátló pl.: GABA A, GABA C Glicin receptor nach receptor NMDA, non-nmda (AMPA, Kainát) receptor P x (ATP) receptor 5HT 3 receptor 25
26 NMDA receptor-komplex sematikus ábrázolása Glutamát kötőhely Poliamin kötőhely Zn 2+ kötőhely Extracelluláris tér Glicin kötőhely Intracelluláris tér Ionotróp nikotinos Acetil-kolin (Ach) receptor szerkezete ACh kötőhely (2!) Metabotróp muszkarinos Acetil-kolin (Ach) receptor Ionotróp nikotinos Acetil-kolin (Ach) receptor PLCβ [Ca 2+ ] IC AC ff. Ca ++ -csatorna PKC [Ca 2+ ] IC 26
Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ
Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ Tanulási támpontok 6. és 7. Dr. Kékesi Gabriella 2019 6. Receptorok, szignáltranszdukció - jelátviteli mechanizmusok Ismertesse a mediátorok
Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor
a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János
A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő
A somatomotoros rendszer
A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus
Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok
Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Sántha Péter 2016.09.16. A sejtfunkciók szabályozása - bevezetés A sejtek közötti kommunikáció fő típusai: Endokrin Parakrin - Autokrin Szinaptikus
Szignalizáció - jelátvitel
Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
S-2. Jelátviteli mechanizmusok
S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés
Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt
Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt apoláros szerkezet (szabad membrán átjárhatóság) szteroid hormonok, PM hormonok, retinoidok hatásmech.: sejten belül
2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?
Sejtbiológia ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-02-25 20:35:53 : Felhasznált idő 00:01:02 Név: Minta Diák Eredmény: 0/121 azaz 0% Kijelentkezés 1. Mi jellemző a connexin fehérjékre? (1.1)
IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel
IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum
Kommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció
Kommunikáció Sejtek közötti kommunikáció soksejtűekben elengedhetetlen összehangolni a sejtek működését direkt és indirekt kommunikáció direkt kommunikáció: rés-illeszkedés (gap junction) 6 connexin =
Receptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok
Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2018
Neurotranszmisszió Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2018 Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni? Szinaptopátia: olyan idegrendszert érintő betegségek, amelyekben a szinapszisok zavara
Endokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon
Közös jellemzők: Endokrinológia nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások váladékuk a hormon váladékukat a vér szállítja el - bő vérellátás távoli szervekre fejtik ki hatásukat (legtöbbször)
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
Neurotranszmisszió. Prof. Dr. Kéri Szabolcs. SZTE ÁOK, Élettani Intézet, Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni?
Neurotranszmisszió Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2019 Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni? Szinaptopátia:olyan idegrendszert érintő betegségek, amelyekben a szinapszisok zavara
Szinaptikus folyamatok
Szinaptikus folyamatok Jelátvitel az idegrendszerben Elektromos szinapszisok Kémiai szinapszisok Neurotranszmitterek és receptoraik Szinaptikus integráció Szinaptikus plaszticitás Kettős információátvitel
Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan
Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás
Jelátviteli útvonalak 1
Jelátviteli útvonalak 1 Információ metabolizmus Szignál transzdukció 1 Jelátviteli séma Mi lehet a jel? Hormonok Növekedési faktorok Fejlődési szignálok Neurotranszmitterek Antigének Sejtfelszíni glikoproteinek
Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben és az immunrendszerben A sejttől a szervezetig A sejtek között, ill. a sejtek és környezetük közötti jelátviteli folyamatok összessége az a struktúrált kölcsönhatásrendszer,
Interneurális kommunikáció
Interneurális kommunikáció 2010/2011 Sejtélettan II. Szinapszisok osztályozása Na channel Transmitter vesicle Local circuit current Na 2+ Ca channel PRE- SYNAPTIC Ca++ PRE- SYNAPTIC Ca-induced exocytosis
A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ
A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet 1. Endokrin szignalizáció: belső elválasztású mirigy véráram célsejt A jelátvitel:
A kémiai szinapszis (alapok)
A preszinapszis A kémiai szinapszis (alapok) preszinaptikus neuron 1 akciós potenciál 2 Ca 2+ axon végbunkó (preszinapszis) Ca 2+ szinaptikus vezikula feszültség-függő Ca 2+ csatorna citoplazma szinaptikus
Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése
Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer
Idegsejtek közötti kommunikáció
Idegsejtek közötti kommunikáció Idegrendszer funkcionális alapegysége: neuron (idegsejt) Neuronok morfológiája: Morfológia leírása: Soma és dendritek geometria leírása: dendritek száma, elágazások száma
Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező metabolit aktiválja őket (mindkettő)
Szignáltranszdukció Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező metabolit aktiválja őket (mindkettő) Információ átvitel másodlagos hírvivőkkel vagy fehérje-fehérje
Egy idegsejt működése
2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán
8. előadás. Sejt-sejt kommunikáció és jelátvitel
8. előadás Sejt-sejt kommunikáció és jelátvitel A sejt-sejt szignalizáció evolúciója A Saccharomyces cerevisiae (sörélesztő) élesztőnek két párosodási típusa van: a és α A különböző párosodási típusokba
16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció)
16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció) 2016. február 25. Lippai Mónika lippai@elte.hu Minden sejt érzékel többféle, más sejtek által kibocsájtott jelmolekulát. - A jeleket
A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban
A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban 17. Központi idegrendszeri neuronok ingerületi folyamatai és szinaptikus összeköttetései 18. A kalciumháztartás zavaraira
A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája
A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája 1. Saját enzimaktivitás nélküli receptorok 1a. G proteinhez kapcsolt pl. adrenalin, szerotonin, glukagon, bradikinin receptorok 1b. Tirozin kinázhoz kapcsolt
JELÁTVITEL I A JELÁTVITELRŐL ÁLTALÁBAN, RECEPTOROK INTRACELLULÁRIS (NUKLEÁRIS) RECEPTOROK G FEHÉRJÉHEZ KÖTÖTT RECEPTOROK
JELÁTVITEL I A JELÁTVITELRŐL ÁLTALÁBAN, RECEPTOROK INTRACELLULÁRIS (NUKLEÁRIS) RECEPTOROK G FEHÉRJÉHEZ KÖTÖTT RECEPTOROK A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ
Farmakodinámia. - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás. - Receptorok és felosztásuk
Farmakodinámia A gyógyszer hatása a szervezetre - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás - Receptorok és felosztásuk - A gyógyszer-receptor kölcsönhatás összefüggései Szerkezetfüggő és
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása Panyi György www.biophys.dote.hu Mesterséges membránok
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika
Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Panyi György 2014. November 12. Mesterséges membránok ionok számára átjárhatatlanok Iontranszport a membránon keresztül:
Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai
Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai Élettani és Neurobiológiai Tanszék MTA-ELTE NAP B Idegi Sejtbiológiai Kutatócsoport Schlett Katalin a kurzus anyaga elérhető: http://physiology.elte.hu/agykutatas.html
Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció
A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció A sejtmembrán protektív és szelektív barrier kompartmentalizáció: sejtfelszín és sejtorganellumok borítása 1926 szénhidrát 1943 zsírsav 1972 poláros
Jelátviteli útvonalak 2
Jelátviteli útvonalak 2 Információ metabolizmus Szignál transzdukció GPCR: PLC és foszfoinozitid kaszkád Szignál (pl. adrenalin) + receptor (pl. 1 -adrenerg) G q foszfolipáz-c (PLC) IP 3 (hidrofil) + DAG
2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.
2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton
A neuroendokrin jelátviteli rendszer
A neuroendokrin jelátviteli rendszer Hipotalamusz Hipofízis Pajzsmirigy Mellékpajzsmirigy Zsírszövet Mellékvese Hasnyálmirigy Vese Petefészek Here Hormon felszabadulási kaszkád Félelem Fertőzés Vérzés
Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i
Zsírsav szintézis Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P 2 i A zsírsav szintáz reakciói Acetil-CoA + 7 Malonil-CoA + 14 NADPH + 14 H = Palmitát + 8 CoA-SH + 7 CO 2 + 7
CzB 2010. Élettan: a sejt
CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal
4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból
AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert. Összefoglaló
AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert Összefoglaló Az idegsejtek közt az ingerületátvitel döntően kémiai természetű, míg az idegsejten belül az elektromos jelterjedés a jellemző. A
Intracelluláris és intercelluláris kommunikáció
Intracelluláris és intercelluláris kommunikáció Transzportfolyamatok a sejten belül Ciklózis: Az endoplazma sejten belüli (sejtmag körüli) áramlása A ciklózis teszi lehetővé, hogy a sejten belül az egyik
FARMAKODINÁMIA. mit tesz a gyógyszer a szervezettel
FARMAKODINÁMIA mit tesz a gyógyszer a szervezettel Gyógyszerhatások alapvető mechanizmusai 1. Kötődés FEHÉRJÉKHEZ - receptorok - enzimek - ioncsatornák - transzportfehérjék (carrierek) - szerkezeti fehérjék
A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa. kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok
A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok A kommunikáció módjai szomszédos sejtek esetén autokrin
MOLEKULÁRIS FORRÓDRÓTOK Jeltovábbító folyamatok a sejtekben
WILHELM IMOLA KRIZBAI ISTVÁN MOLEKULÁRIS FORRÓDRÓTOK Jeltovábbító folyamatok a sejtekben A mikor azt mondjuk, kommunikáció az élõvilágban, általában az egyedek (állatok, emberek) közötti verbális és nonverbális
Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.
Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom
IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója
IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója A Golgi-impregnáció kulcsfontosságú módszer a struktúra megismerésében rer: tigroid vs Nissl rögök Tigroid: Lenhossék
DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.
Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)
Sejtek közötti kommunikáció
Sejtek közötti kommunikáció Szerv/szövet homeosztázisa szempontjából fontos: A sejt érzékeli a változásokat környezetében és arra megfelelő választ ad. Többsejtűekben a szignál molekulák koordinálják a
TÁMOP /1/A
Előadás száma Előadás címe Dia sorszáma Dia címe 1. Bevezetés 1. 2. Bevezetés 1. (Cím) 3. Történet 4. Jelátvitel 5. Sejt kommunikációs útvonalak 1. 6. Sejt kommunikációs útvonalak 2. 7. A citokinek hatásmechanizmusai
RECEPTOROK JELÁTVITEL Sperlágh Beáta
RECEPTOROK JELÁTVITEL perlágh Beáta Összefoglalás A receptorok az élővilág jelfelismerésre specializálódott makromolekulái, központi szerepet játszanak a sejtek közötti információátvitelben. Az ezernél
A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció
A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció A sejtmembrán I.véd II.szelektál (átmenő anyagtranszport szigorúan szabályozott) III.elválaszt (barrier) extracelluláris (sejten kívüli) intracelluláris
(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok
A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok kémiai anyag közvetítése a jeladó - jel - csatorna - jelfogó rendszerben szöveti hormon hormon szövet közötti tér véráram neurotranszmisszió neurotranszmitter
3. Főbb Jelutak. 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3.
Jelutak 3. Főbb Jelutak 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3. Egyéb jelutak I. G-protein-kapcsolt receptorok 1. által közvetített
MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai
Limbikus rendszer Tanulás, memória
Limbikus rendszer Tanulás, memória Limbikus kéreg Részei: septum, area piriformis, preapiriformis, amygdala, hippocampus, hypothalamus thalamus bizonyos részei. Limbikus rendszer: Funkciója: motiváció,
Sejtek közötti kommunikáció
Sejtek közötti kommunikáció Szerv/szövet homeosztázisa szempontjából fontos: A sejt érzékeli a változásokat környezetében és arra megfelelő választ ad. Többsejtűekben a szignál molekulák koordinálják a
Vezikuláris transzport
Molekuláris Sejtbiológia Vezikuláris transzport Dr. habil KŐHIDAI László Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. november 3. Intracelluláris vezikul uláris transzport Kommunikáció
A mellékvesekéreg. A mellékvesekéreg hormonjai
A mellékvesekéreg A mellékvesekéreg hormonjai a két mellékvese egyenként 4-5 g tömegű szerv a vese felső pólusán, zsírba ágyazva velőállomány: adrenalin (80%) és noradrenalin (20%) kéregállomány: zona
Szignáltranszdukció: jelátvitel általános jellemzői, másodlagos hírvivők: szabad gyökök és intracelluláris szabad Ca2+
Szignáltranszdukció: jelátvitel általános jellemzői, másodlagos hírvivők: szabad gyökök és intracelluláris szabad Ca2+ Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező
A sejtek membránpotenciálja (MP)
A sejtek membránpotenciálja (MP) XVIII. sz. Galvani, Aldani: "állati elektromosság" az izom és az idegszövet elektromosan ingerlékeny az izom és az idegszövet elektromosan vezetıképes 1939, Hodgkin és
Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet
Integráció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Anyagcsere jóllakott állapotban Táplálékkal felvett anyagok sorsa szénhidrátok fehérjék lipidek
Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus
Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus Ravi L. Rungta, Louis-Philippe Bernier, Lasse Dissing-Olesen, Christopher J. Groten,Jeffrey M. LeDue,
Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben
A nyugalmi potenciál jelentősége Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben Transzportfolyamatok a sejt nyugalmi állapotában a sejt homeosztázisának (sejttérfogat, ph) fenntartása ingerlékenység érzékelés
Riboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia
Molekuláris sejtbiológia d-er Riboszóma Golgi Dr. habil KŐHIDAI László egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. október 27. Endoplamatikus = sejten belüli; retikulum
A plazmamembrán felépítése
A plazmamembrán felépítése Folyékony mozaik membrán Singer-Nicholson (1972) Lipid kettősréteg Elektronmikroszkópia Membrán kettősréteg Intracelluláris Extracelluláris 1 Lipid kettősréteg foszfolipidek
1b. Fehérje transzport
1b. Fehérje transzport Fehérje transzport CITOSZÓL Nem-szekretoros útvonal sejtmag mitokondrium plasztid peroxiszóma endoplazmás retikulum Szekretoros útvonal lizoszóma endoszóma Golgi sejtfelszín szekretoros
A T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés
Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés Hormonok szerepe a reproduktív működésben érett ivarsejtek létrehozása és fenntartása a megtermékenyítés körülményeinek optimalizálása a terhesség fenntartása,
ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA
ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis
Kalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős:
Kalcium anyagcsere A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős: 2/13 szervetlen sók, főleg hidroxiapatit Ca 5 (PO 4 ) 3 (OH) formájában a belső vázat alkotja másrészt oldott állapotban az extracelluláris
JELUTAK 2. A Jelutak Komponensei
JELUTAK 2. A Jelutak Komponensei TARTALOM - 1. Előadás: A jelutak komponensei 1. Egy egyszerű jelösvény 2. Jelmolekulák 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelmolekulák 1 1.1. Egy tipikus jelösvény sémája
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
JELUTAK 1. A Sejtkommunikáció Alapjai: Általános lapelvek
JELUTAK 1. A Sejtkommunikáció Alapjai: Általános lapelvek 1 ÖSSZ-TARTALOM: 1. Az alapok 1. Előadás 2. A jelutak komponensei 1. Előadás 3. Főbb jelutak 2. Előadás 4. Idegi kommunikáció 3. Előadás TARTALOM
Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45
Élettan előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 oktató: Dr. Tóth Attila, adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet, Élettani és Neurobiológiai tanszék
Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással
Izomműködés Az izommozgás az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással történő mozgás van Galenus id. II.szd. - az idegekből animal spirit folyik
Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.
Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás
IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-
Ionáromok IONCSATORNÁK 1. Osztályozás töltéshordozók szerint: 1. pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ 2. negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-3. Non-specifikus kationcsatornák: h áram 4. Non-specifikus anioncsatornák
Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert
Az akciós potenciál (AP) 2.rész Szentandrássy Norbert Ismétlés Az akciós potenciált küszöböt meghaladó nagyságú depolarizáció váltja ki Mert a feszültségvezérelt Na + -csatornákat a depolarizáció aktiválja,
Az ingerületi folyamat sejtélettani alapjai
Az ingerületi folyamat sejtélettani alapjai Dr. Oláh Attila DEOEC Élettani Intézet 2011.09.15. Alapvetések I. Mi az a membránpotenciál? Az intakt sejtmembrán elektromosan szigetel -> a rajta keresztül
Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018
Az autonóm (vegetatív) idegrendszer Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018 VEGETATÍV vagy AUTONÓM IDEGRENDSZER Simaizmok, szívizom, mirigyek működtetéséért felelős zsigeri motoros rendszer.