Gyód Község Önkormányzata Gyódi Óvoda és Művelődési Ház Óvodájának Pedagógiai Programja 1
TARTALOM 1. INTÉZMÉNY ADATAI 4. 2. HELYZETKÉP AZ INTÉZMÉNYRŐL 7. 2.1. Az óvodánk szerkezete 7. 2.2. Környezetünk bemutatása 7. 3. PROGRAMUNK CÉLJA 7. 4. PROGRAMUNK ALAPELVEI 9. 5. GYERMEKKÉP 12. 6. ÓVODAKÉP 13. 7. PEDAGÓGUSKÉP 14. 8. ÓVODAI NEVELÉSÜNK RENDSZERE 15. 9. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJAI ÉS FELADATAI 16. 9.1 A beszoktatás 18. 9.2. Az egészséges életmód alakításának feladatai, egészségfejlesztési program 19. 9.3. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 29. 9.3.1. A befogadás 29. 9.3.2. A gyermekek érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelése 31. 9.3.3. Az értékelés, jutalmazás 33. 9.4 Az anyanyelvi-, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 34. 9.5. A kompetencia alapú nevelés megvalósulása 38. 10. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI 41. 10.1. A játék 42. 10.2. Verselés, mesélés 44. 10.3. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc 46. 10.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka 48. 10.5. Mozgás 52. 10.6. A külső világ tevékeny megismerése 54. 10.7. Munka jellegű tevékenységek 57. 10.8. A tevékenységben megvalósuló tanulás 59. 10.9. Nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok 62. 10.10. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 66. 2
10.10.1. Az óvodába lépés feltételei 68. 10.10.2 Az iskolába lépés feltételei 70. 11. INKLUZÍV NEVELÉS 72. 11.1. Hátrányos helyzetűek integrációja. 73. 11.2. Migráns szülők gyermekeinek integrációja 74. 11.3. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése 76. 12. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 79. 12.1. Személyi feltételek 79. 12.2. Tárgyi feltételek 81. 12.3. Intézményünk csoportszerkezete 82. 12.4. Napirend 83. 12.5. Pedagógiai szempontok, alapelvek a hetirend elkészítéséhez 85. 12.6. Az óvoda kapcsolatrendszerei 85. 12.7.Az óvoda gyermekvédelmi feladatai, szociális hátrányok enyhítése, esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések 89. 13. INTÉZMÉNYÜNK SZOLGÁLTATÁSAI, HAGYOMÁNYAI 92. 13.1. Nevelési időben szervezett szolgáltatások 92. 13.2. Hagyományaink, ünnepeink, jeles napjaink 92. 14. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK RENDSZERE 94. 15. ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT 96. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 97. MELLÉKLETEK 1.számú melléklet: Felhasznált irodalom 98. 2. számú melléklet: Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése 100. 3. számú melléklet: 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete 151. 3
1. Intézmény adatai: Gyódi Óvoda és Művelődési Ház Cím: 7668 Gyód, Fő utca 98. Telefonszáma: 06 (72) 461-269 E-mail: gyodiovi@gmail.com Az intézményalapító neve: Gyód Község Önkormányzatának képviselő-testülete Az intézmény fenntartója: Gyód Község Önkormányzata 7668 Gyód, Fő utca 62. Az óvodai csoportok száma: 1 4
Mottónk: A természet varázsát osztja bőven: A fában, a virágban és a kőben. Ó, nincs a földön oly silány anyag, Mely így vagy úgy ne szolgálná javad; De nincs oly jó, melyben ne volna vész, Ha balga módra véle visszaélsz! (Shakespeare) Programunkat az érvényes törvényi szabályozásokat figyelembe véve, jól működő hagyományainkra, értékeinkre építve, pedagógiai- és pszichológiai, elméleti- és gyakorlati ismereteinket összefoglalva hitvallásunk alapján készítettük. Az új program megírását óvodánk önálló intézménnyé válása, a törvényi változások, valamint a 2012-ben módosított Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja tette szükségessé. Óvodánk 2013-tól a Pécsi Kistérségi ÁMK jogutódjaként működik tovább, így Pedagógia Programunk az ÁMK Helyi Nevelési Programjának szellemében, annak módosításával készült. A TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében 2010-ben kezdődött el a Kompetencia alapú Óvodai Programcsomag bevezetése az intézménybe. Kollégáink rendelkeznek A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása óvodai programcsomag képzettséggel, hospitáltunk a programcsomagot már alkalmazó kollégáknál az ÁMK más intézményegységeiben. A kompetencia alapú óvodai programcsomag használóiként a TŰZ, VÍZ, FÖLD, LEVEGŐ műveltségtartalmak szerinti tématerv-javaslatokkal, és annak kiegészítő segédletei alapján, a különböző tanulás szervezési eljárások alkalmazásával, a pedagógiai- módszertani szabadság meghagyásával az óvoda hagyományainak, helyi sajátosságainak figyelembe vételével készítettük el a helyi pedagógiai programunkat. Óvodánkban 1984 óta német nemzetiségi nevelés folyik, az összes gyermek (100%) részt vesz a nemzetiségi programban. Figyelembe vettük a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit. 5
E dokumentumban az óvodánkban dolgozók egységes nevelési elveit, céljait, feladatait rögzítettük, melynek során figyelembe vettük lakókörnyezetünk sajátosságait, a szociokulturális hátteret, az óvodánkba járó gyermekek szüleinek velünk szemben támasztott igényeit. A Program bemutatja a szülők, érdeklődők számára óvodai életünket és segíti pedagógusaink napi munkáját. 6
2. HELYZETKÉP AZ INTÉZMÉNYRŐL 2.1. Az óvodánk szerkezete A gyermekek három-négy évig ugyanabban a csoportszobában élik óvodás életüket. A csoport szerkezete - a gyermekek életkorát tekintve - vegyes életszervezésű. A gyermekeket óvodába érkezésüktől távozásukig ugyanazok az óvodapedagógusok nevelik. Az intézmény élén óvodavezető áll. 2.2. Környezetünk bemutatása Gyód 700 fős lakosságával eredetileg sváb falu, az itt élők igénylik a német nemzetiségi hagyományok ápolását, a német kisebbségi nevelést nyújtó kétnyelvű óvodai ellátást. Az intézmény a Fő utca közepén helyezkedik el, egy impozáns épületegyüttesben a templommal. Óvodai nevelésünk gyerekközpontú, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk.. Mivel az óvoda és az iskola egy épületegyüttesben helyezkedik el, a gyerekek ismerik leendő tanítóikat, így könnyebb az átmenet. A beiskolázási körzetben élő családok szociális, anyagi kulturális helyzete egymástól nagy mértékben eltér. 3. PROGRAMUNK CÉLJA Az ember is úgy nő, mint a fa, gyökérzetével kapcsolatai szerteágazó rostjaival. Minél több, épebb kapcsolattal szívja a világot, annál magasabb lombot vethet..." /Németh László / A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának és jóllétének megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi / etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével kompetenciájának figyelembevételével, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést a családi nevelést kiegészítve. 7
Az egyenlő esélyekhez jutást, a társadalmi beilleszkedést segítjük: A hátrányos, valamint halmozottan hátrányos helyzetű, a szegény és a periférián élő családok gyermekei esetében a hátrányoknak és következményeiknek enyhítésére törekvéssel, szükség esetén más intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel együttműködve. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek esetében fontos a hovatartozás tiszteletben tartásával, biztosítva a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek esetében az önazonosság megőrzésének, ápolásának, erősítésének biztosításával, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségével, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmével. A csoportban integráltan gondozható, nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek esetében, minél fiatalabb életkortól kezdve a gondozásba ágyazott fejlesztés formájában, sérülésspecifikus eszközökkel segítjük a habilitációt és a rehabilitációt. Személyiségközpontú, kompetenciaalapú fejlesztés az óvodai élet gyermeki tevékenységein keresztül. A gyermekek egyéni fejlettségéhez, igényeikhez, szükségleteikhez, érési tempójukhoz igazodó, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó differenciált személyiségfejlesztés, hátránykompenzálás és tehetséggondozás a tanuláshoz szükséges képességek és részképességek megalapozása a játékban és szervezett tevékenységekbe ágyazottan. A környezetben jól eligazodó, jó kapcsolatteremtő problémájára saját megoldást találó gyermekek nevelése. 8
Természetszeretet, természet óvásának kialakítása. Néphagyományok, népszokások ápolása, beépítése az óvodai életbe. Német nemzetiségi nevelés beépítése az óvodai életbe. Profilunkat úgy alakítjuk, hogy megfeleljünk: a gyermek életkori sajátosságainak, a szülők, saját pedagógiai etikánk és a fenntartó elvárásainak. 4. PROGRAMUNK ALAPELVEI: A családi nevelés elsődlegességének tisztelete, annak kiegészítése A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Intézményünk a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és lehetőség szerint erősítve vesz részt a gyermekek gondozásában, nevelésében, illetve szükség esetén lehetőségeihez mérten törekedve a családi nevelés hiányosságainak kompenzálására, korrigálására. Mindezek értelmében fontos tehát a szülők számára lehetővé tenni a tevékeny, különböző szinteken és módokon megvalósuló bekapcsolódást óvodánk életébe. A gyermeki személyiség tiszteletének elve A gyermeket mint fejlődő személyiséget a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye / ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. A nálunk folyó nevelés-gondozás értékközvetítő és értékteremtő folyamat, amely a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív kompetenciák fejlődésének segítésére irányul, az emberi jogok és az 9
alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával. A nevelés és gondozás egységének elve A nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. Az egyéni bánásmód elve A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme, megbecsülése, a kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség biztosítása az egyes élethelyzetekben, a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. Az óvodapedagógus meleg, szeretetteljes odafordulással, a megfelelő környezet kialakításával, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. Fontos a tehetséggondozás, hogy az intézményünkbe járó gyermekek mindegyike folyamatosan érezze a róla gondoskodó felnőtt elfogadását, bizalmát akkor is, ha lassabban fejlődik, akkor is, ha esetleg több területen jelentős eltérést mutat az átlagos fejlődéstől, ha különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű, ha viselkedése bizonyos esetekben különbözik a megszokottól, emiatt nehezebben kezelhető. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára a szükséges segítség, gondozás, nevelés biztosítása. A pedagógus elfogadja, tiszteletben tartja a gyermek, vallási, nemzetiségi/etnikai, kulturális stb. hovatartozását, és a lehetőségek szerint segíti az identitástudat kialakulását és fejlődését, segíti a saját és a más kultúra és hagyományok megismerését és tiszteletben tartását. A biztonság és a stabilitás elve A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága ( saját óvónő-, dajka, csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot 10
eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek biztonságérzetét. A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. A biztonság nyújtása természetszerűleg magában foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak minden formájától való védelmet. Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve A gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, az önállóság és az aktivitás tevékenység-specifikusságának, fizikai és pszichés állapottól függésének elfogadása, a gyermek felé irányuló szeretet, elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. A biztonságos és tevékenységre motiváló személyi és tárgyi környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek meghallgatása, véleményének figyelembevétele, a kompetenciájának megfelelő mértékű döntési lehetőség biztosítás a nevelés-gondozás egyik kiemelt feladata. Pedagógusaink az élményszerzés lehetőségének biztosításával, saját példamutatásával, az egyes élethelyzeteknek a gyermek számára átláthatóvá, befogadhatóvá, kezelhetővé tételével, a tapasztalatok feldolgozásának segítésével, az egyes viselkedésformákkal való próbálkozások bátorításával segíti a tanulást. Az egységes nevelő hatások elve A nevelés értékközvetítés és értékteremtés egyben. Eredményessége érdekében fontos, hogy a gyermekkel foglalkozó felnőttek a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával a gyermek elfogadásában, a kompetenciájának és pillanatnyi szükségleteinek megfelelő fizikai és érzelmi biztonság és szeretetteljes gondoskodás nyújtásában, öntevékenységének biztosításában egyetértsenek, az alapvető értékek, erkölcsi normák és célok tekintetében nézeteiket egyeztessék, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítsék. Kompetencia alapú nevelés elve A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást, és nevelést. Olyan rugalmas rendszerben fejlődhessen, mely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez. 11
A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg, és cselekvésen keresztül maga sajátít el. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át, és természetes kíváncsiságát kiélhesse. Ezért a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás úja. (Labáth Ferencné: Általános szakmai koncepció Óvodai nevelés kompetenciaterület, Elméleti alapvetések.) Alapelvek, melyek vonatkoznak az óvodáskorú gyermekekre: a gyermeki személyiség szeretete, elfogadása, tisztelete, megbecsülése és bizalma az egyéni készségek és képességek tevékenységközpontú kibontakoztatása, a tevékenységhez hely, idő, tér biztosítása, nyugodt, meleg, derűs légkör megteremtése, érzelmi biztonság, egy-egy gyermekre szabott differenciált fejlesztés, másság elfogadása, tiszteletben tartása, önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése tehetséggondozás 5. GYERMEKKÉP Engem ne emeljen magasba senki, ha nem tud addig tartani, míg tényleg megnövök. Guggoljon ide mellém, ha nemcsak hallani, de érteni akar, hogy közel legyen a szívdobogásunk. " (Birtalan Ferenc) A gyermek személyiségét az Országos Alapprogram alapján így definiáljuk: szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény. Sikerorientált, a környezetben jól eligazodó, problémájára aktívan közreműködve saját megoldást találó, jó kapcsolatteremtő készséggel rendelkező gyermek nevelése a célunk. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos 12
törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, biztosítja minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, valamint az egyenlő hozzáférést. Kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését, elősegítjük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe a meghatározó. 6. ÓVODAKÉP A szeretet magja magunkból pereg. Megfogan a tenyér simogatásában, a szem pillantásában, minden ölelésben. Öntözni jó szóval kell, elültetni mindenhová, még szikes talajba is " (Kun Erzsébet) Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelőszemélyiségfejlesztő) a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei." Feladatunk az EMBERNEVELÉS. Nevelőtestületünk minden tudásával a nevelőmunka minden területén biztosítja a gyermeki személyiség tiszteltét, elfogadását, szeretetét, megbecsülését, bizalmát. Külső és belső környezetünket úgy alakítjuk, hogy az családias, értékeket, érzelmeket sugárzó legyen. A ránk bízott kisgyermekek az óvodában töltött 3-4 évüket boldogan, kiegyensúlyozottan, biztonságban éljék - legfőbb törekvésünk. A szülő a nevelés aktív közreműködője legyen. Mindent megteszünk azért, hogy a szülő nyomon követhesse gyermeke óvodai fejlődését, megfigyelhessen, kérdezhessen, javasolhasson, kezdeményezhessen. 13
7. PEDAGÓGUSKÉP A pedagógus király lehet a gyermek birodalmában, ha nemcsak törvényeket talál ki, hanem figyelembe veszi a gyermek törvényeit is. (Ancsel Éva) Óvodánkban legfontosabb, amit a gyermekeknek nyújthatunk, a meleg, barátságos, érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes légkör, környezet. Mindenféle pedagógiai hatás csak ilyen légkörben érvényesülhet. A gyermeket értő, elfogadó, bizonyos kereteket, elvárásokat közvetítő, biztonságot adó környezetben kívánjuk gyermekeinket nevelni. Nevelőmunkánk során abból indulunk ki, hogy a gyermek alapvető és legfontosabb tevékenysége a mással nem helyettesíthető játék, mely egyszerre örömforrás és egyben a személyiség fejlesztés eszköze. Játék során fejlődik a gyermekek mozgása, az értelmi képességeik, a nyelvi kifejező készségük. A játék lehetőséget ad a viselkedési szabályok megismerésére, és a játékban fejlődnek a gyermekek társas kapcsolatai. Szemléletünk szerint minden kisgyermek tehetséges valamilyen területen. A tehetséggondozást, az egyéni szintek kibontakoztatását, a kreatív önkifejezés fejlődésének lehetőségét támogatjuk. Ehhez adunk érzelmi biztonságot, inger gazdag környezetet és biztosítjuk a szabad játék és korai tanulás minden feltételét. A tehetséges gyerekek felismerését, differenciált fejlesztését - egyénileg és kiscsoportos formában - szintén kiemelt feladatnak tekintjük. A feltételek kialakításával, a tevékenységek szervezésével, de elsősorban a gyermekek saját aktív tevékenységén keresztül segítjük a fejlődésüket. Mindezt úgy tesszük, hogy a gyermekek számára örömforrás legyen és minden egyes nap élményekkel gazdagon menjenek haza az óvodából Az óvoda és a család jó kapcsolatának kialakulását, fejlesztését, elmélyítését "odafordulással" egymás iránti megbecsüléssel, a különbözőség tiszteletben tartásával kívánjuk megalapozni. Fontos alapelvnek tartjuk a családdal való együttnevelést, a kölcsönös őszinte együttműködést. 14
Hajolj felém, tanulj meg engem. Próbáld meghallani csepp hangomat, hogy rám ismerj" (Szabó Magda) 8. ÓVODAI NEVELÉSÜNK RENDSZERE Cél és feladat Fő területek A nevelés alapvető keretei A gyermek Kapcsolat más intézményekkel tevékenység formái Játék A fejlesztési tématerv -Család Komplex fejlesztés területei: -Iskola -Közművelődési Verselés, mesélés intézmény Ének, zene, énekes játék, tánc -Szakszolgálatok Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka -Fenntartó, Néphagyományok ápolása, -Egészségügyi népszokások szervek Külső világ tevékeny megismerése -Szakmai Mozgás, szervezetek Munka jellegű tevékenység Tevékenységben megvalósuló tanulás Német nyelvi nevelés A komplex fejlesztés tartalma Egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztési program; érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés; anyanyelvi és értelmi fejlesztés, nevelés A fejlődés jellemzői 15
9. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJAI ÉS FELADATAI Céljainkat, feladatainkat az Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint a Nemzeti és etnikai kisebbség óvodai nevelése irányelveinek megfelelően fogalmaztuk meg. A fejlesztés a nevelési folyamat egészén belül történik, melynek keretei az óvodai élet tevékenységi formái, melyek kötelező és kötetlen szervezési formában valósíthatók meg. Programunk vegyes, osztott és részben osztott csoportokban egyaránt alkalmazható. Az óvónők döntési körébe tartozik a pedagógiai módszerek megválasztása és a napirend kialakítása. Gyermekközpontú szemléletre törekszünk. Valljuk, hogy a változások időszakában is érvényes a gyermekközpontú nevelés. A pedagógiai szabadsággal tudni kell élni. Az óvónő felelőssége a döntés: miért, mit választ. Nevelésfelfogásunk egyik alaptézise, hogy az óvoda pedagógiai gyakorlata csakis a családi nevelésre építve, annak céljait és eredményeit figyelembe véve lehet eredményes. Céljaink: - Fejlődjön gyermekeink mozgása, legyenek edzettek, törekedjenek az önállóságra. - Érezzék magukat biztonságban, forduljanak bizalommal a felnőttekhez, és társaikhoz egyaránt. - Fejlődjön éntudatuk, legyenek tekintettel társaikra, tartsák tiszteletben a különbözőséget. - Fejlődjön alkati, erkölcsi tulajdonságuk, viselkedéskultúrájuk. - Fejlődjenek értelmi képességeik, kreativitásuk. Feladataink: - gyermekeink gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlesztése, - gyermeki testi képességek fejlődésének segítés, - gyermekeink egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, - az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak 16
alakítása, egészséges és biztonságos környezet biztosítása, - érzelmi biztonság, kedves, derűs, otthonos szeretet-teli légkör biztosítása - az óvodába lépés első pillanatától kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket, - az emberi kapcsolatokat pozitív érzelmi töltés jellemezze, - sok közös élményen keresztül a társas szükségletek kielégítésével a közösségi élet szokásai kialakuljanak a gyermekek éntudatának fejlődésével összhangban. - neveljük a gyermekeket a különbözőségek elfogadására, - biztosítsunk közös élményeket, erre épülő közös tevékenységeket, - segítsük a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, egymás iránti figyelem), alkati tulajdonságaik (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejlődését, - segítsük elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, óvja, tisztelje és becsülje azt, - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából viselkedésünk modell értékű legyen, - a gyermek érdeklődésére, cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira, játékosságára - mint életkori sajátosságra - építve változatos, komplex tevékenységrendszereket biztosítsunk, mely során tapasztalatokat szerezhet természeti és társadalmi környezetéről, - az anyanyelv és a kommunikáció különböző formáinak alakítása nevelő tevékenységünk során, - a spontán szerzett gyermeki tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, bővítése, valamint az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése, életkoruknak megfelelő műveltségtartalmak átörökítése. - A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében fontos az együttműködő szerep az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. - A kétnyelvű csoportban a gyermekei tudjanak tájékozódni a kommunikációs helyzetekben. Így gyermekeink az óvodáskor végére a belső érés, a családi és óvodai nevelés 17
eredményeként, rendelkezni fognak azokkal a tulajdonságokkal, amelyek lehetővé teszik számukra az iskola megkezdését, örömmel várják azt. Testi, értelmi közösségi fejlődésük olyan szintre jut, hogy a gyermekek meg tudnak felelni az ISKOLAI ALKALMASSÁG igényeinek. 9.1. A beszoktatás Az első találkozás az intézménnyel, annak emberi és tárgyi környezetével szinte minden gyermek esetében alapvetően befolyásolja az óvodához fűződő későbbi kapcsolatát. A család és az óvoda együttműködésének első próbája, ahogyan együttesen segítenek a gyermeknek, hogy az óvodába családból közvetlenül kerülő gyerekkel az óvodapedagógus először az otthonában találkozzék. Hívja fel a figyelmet a fokozatos beszoktatás előnyeire, esetleg több heti szülői jelenléttől se zárkózzék el. A beszoktatásnak ez a módja gondos előkészítő és szervezőmunkát igényel. Tennivalók a gyermek óvodába érkezése előtt: Környezettanulmány elkészítése (kérdőíves kikérdezés, szükség esetén családlátogatás, beszélgetés). A gyermek személyi anyagának felvétele. Informálódás a gyermek családban betöltött helyéről, érzelmi (anyagyermek) kapcsolatairól. Az első szülői értekezlet, az óvoda pedagógiai rendszerének bemutatása, szervezési kérdések, a szülők kérései, igényei. Beszoktatás idején egy hétig mindkét óvodapedagógus a teljes nyitva tartás ideje alatt dolgozik. Az óvodapedagógus a beszoktatás ideje alatt a szülőkkel is foglalkozzék, hogy oldódjon szorongásuk. Hiszen ők is aggódnak: jó helyre kerül-e a gyermekük? Különös gyengédséggel foglalkozzék az óvónő az új gyermekekkel a délutáni lefektetésnél, adjon lehetőséget kedvenc tárgyaik óvodai használatára. 18
9.2. Az egészséges életmód alakításának feladatai, egészségfejlesztési program Cél: Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés. A 3-7 éves korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezzük a gondozási tevékenységeket, a mozgásigény kielégítésének feltételeit, az egészség védelmét. Az egészség fejlesztő tevékenység során az egészségi állapot pozitív irányú változása. Az óvodapedagógus feladatai: - Az egészséges életmód, betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak megalapozása. - Mozgásigény kielégítése, és a testi képességek fejlesztése. - A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. - A környezet védelméhez kapcsolódó szokások kialakítása. Az egészségfejlesztés területei: egészséges táplálkozás mindennapos testnevelés, testmozgás személyi higiéné testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése a bántalmazás, erőszak megelőzése baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Egészséges táplálkozás Alapelvek: Az óvodás gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének (komplettálásának) szorgalmazását szolgálja. Az óvodás gyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek 19
biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban - minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrend-összeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. Az óvoda étkezését biztosító konyha kapcsolattartójával havonta történik egyeztetés az étlap összeállításáról, melyhez az ANTSZ ajánlást vesszük figyelembe. A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszercsoport mindegyik tagjából kell fogyasztania Az alapélelmiszer-csoportok között a következőket tartjuk számon: (1) kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs (2) gyümölcs, zöldség, (3) hús, hal, tojás, (4) tej és tejtermék, (5) olaj, margarin, vaj, zsír. Nincs azonban egyetlen olyan táplálék, ételféleség sem, amely a felsorolt alapélelmiszer-csoportokban található szükséges tápanyagot megfelelő mennyiségben tartalmazná. Az óvodai élelmezés jelenleg nem tudja biztosítani a gyermekek számára az egész napra szóló élelmiszerek szükségességét. Az óvoda és a pedagógus feladatai a helyzet javításáért: Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. Fokozottan ügyel a táplálék érzékeny gyermekek diétájára (család biztosítja). Szerveznek az óvónők a szülőkkel, támogatókkal közösen hetenként legalább egy-két gyümölcs- és zöldség-napot. Tanácsot adnak (szülői értekezleten, fogadóórán, kötetlen beszélgetés keretében), hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki: Kerüljék a családi étkezés során a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat. Töröljék étkezési szokásrendjükből a cukrozott szörpöket, befőtteket, kólaféléket, a kekszet, a 20
ropit, a chipset. Szerepeljen a családi étrendben kevesebb füstölt hús, felvágott, húskonzerv, állati zsiradék, és annál több alacsony zsírtartamú tej, tejföl, sajt, hal, baromfi (bőr nélkül), barna kenyér. Óvodai napirend keretében ismertetik meg az óvónők a dajkákkal együttműködve a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. Az étkezést örömtelivé teszik, jó hangulatot teremtenek az ételek elfogyasztásához. Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében kapcsolják be a napi programba az alternatív egészségfejlesztő programot, (pl projektek), játékos alkalmat teremtenek arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. saláta készítés, tízórai összeállítás). A nevelési év során legalább 2 alkalommal kerül lebonyolításra az egészséges táplálkozást népszerűsítő szervezett tevékenység az 5-7évesek körében. - Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai adnak alapot e tevékenységeknek. Így a gyerekek őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik még vonzóvá a gyermekek részére az óvónők. A legvonzóbbak a kóstolók és salátakészítés zöldségből, gyümölcsből. Az étkezések során előforduló mindenféle tejterméket kóstoljanak meg a gyerekek. Beszélgetnek a tej fontosságáról miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. Mindennapos testnevelés, testmozgás Az óvodapedagógus feladatai a mozgásigény kielégítése a testi képességek fejlesztéséért: Változatos napi-, és hetirendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. Minden nap szervez mozgástevékenységet (tornaszobában vagy udvaron). Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást vezet. Edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap kihasználásával biztosítja. Megtervezi a helyet, időt, és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. 21
Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegő és napfény edzést biztosít a fokozatosságot betartva. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építi (kivétel az erős napsugárzás miatt a 11-15 óra közötti időszak). Személyi higiéné Óvodapedagógus feladatai: Tisztálkodás A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. Ezen belül a test tisztán tartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását, a ruházat higiéniája a tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk tisztán tartására is hangsúlyt fektet. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. Öltözködés Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcán. A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és tevékenységek között. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot tesz. Például: váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő megfelelő méretű cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása. Pihenés Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, ellenőrzi a terem szellőztetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb távolságban). A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, 22
énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja. Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik kéthetente és a gyermek minden megbetegedése alkalmával. Egészséges tiszta biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet. A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról gondoskodik, az óvoda orvosa, fogorvosa, védőnője, szakszolgálatok segítségével. A logopédus kollégával konzultál, aki hetente tart foglalkozásokat óvodánkban. A nevelési év elején a logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a fejlesztő foglalkozásokat megtervezi. A Szakértői Bizottság pszichológusával, egyéb szakemberével kapcsolatot tart, aki évi rendszerességgel megvizsgálja a fejlődésben akadályoztatott gyermekeket, javaslatot ad az egyéni bánásmódra és a fejlesztésre, valamint speciális terápiára fogadja őket. Az óvodapedagógus a javaslatokat beépíti az egyéni fejlesztő munkába. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Alapelvek: A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt 23
dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei: Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga gyermek is (valamely aktuális eseménnyel, élménnyel, filmjelenettel stb. kapcsolatosan). A szabad beszélgetésben kisebb, önkéntesen csatlakozó gyermekcsoport vehet részt beszámolóval, események értékelésével, képek nézegetésével, stb. párhuzamosan. Fontos: az önkéntes részvétel, a szabad megnyilatkozás és vélemény-nyilvánítás. A dohányzás ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére a következő alkalmakat, lehetőségeket alkalmazzuk: Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás (lebarnulás), szabad mozgás, jókedv, veszélyek (napozás, növényzet), értéke: füstmentesség, pormentesség, szabad légzés, erőkifejtés, sok mozgás. Városi, falusi élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az áruházak levegője, gyárak környékének kedvezőtlen viszonyai, utazás tömegközlekedési járművön, "talponállók", ivók, vendéglők külső képe, az utcai porképződés, az otthoni állattartással járó szagok. Élmények elmondása a dohányfüstös helyiségekről: saját lakásunk levegője, szórakozó helyek füstje, gyárkémények füstje, füstmérgezéses balesetek; a családban dohányzók megszokott dohányzási helyei, vendégségben tapasztalt dohányzás. Ismeretek átadása a dohányzás ártalmairól a gyermeki élményekkel kapcsolatosan: károsítja a tüdőt, az idegrendszert, valamint a gyomor és a szív munkáját; másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt, kellemes-e a füstös levegőjű teremben tartózkodni, hogyan védekezhetünk ellene (szabad levegőn tartózkodás, a lakás szellőztetése). Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni; segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni; mit kell ezért tenni, mit kell elkerülni (elhatározom, hogy nem kezdem el a dohányzást). 24
A bántalmazás, erőszak megelőzése Alapelvek A WHO definíciója: A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során 25
elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik: egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, a gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció, vagy más jogellenes szexuális aktivitás formájában, - a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, videó felvételek, vagy előadások, megnyilvánulások formájában. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel 26
összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezleteken megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések, filmek kivédését is. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Alapelvek: Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy 27
egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Általános előírások : A gyermekekkel - az óvodai nevelési év, valamint - szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz a felnőtt öltözőben található. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére : Kulturáltan étkezik Helyesen használja az evőeszközöket Önállóan használja a vécét Önállóan és helyesen mos kezet, szájat öblít Szükség szerint használja a zsebkendőt Helyesen, megfelelő sorrendben öltözködik, vetkőzik, ruháját helyrerakja Szívesen kezdeményez mozgásos játékokat, szívesen vesz részt benne Az egészségfejlesztés szempontjait, alapjait ismeri 28
9.3. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés: A szeretet terhet nem érez, fájdalmat számba nem vesz, többet mer, mint bír, a lehetetlent nem panaszolja, mert mindent lehetségesnek és szabadnak tart. " (Kempis Tamás) Nevelőtestületünk egységes érvényű feladatrendszerének tekinti a gyermekek emocionális biztonságának megteremtését; önállóságának, személyes jogainak tiszteletét és gyakorlati érvényesítését, egyéniségének és fejlettségének megfelelő módszerek alkalmazását; családja elsődleges nevelő hatásának elfogadását s ennek beépítését az óvodapedagógusok által elfogadott nevelési rendszerbe. 9.3.1. A befogadás Cél: Olyan módszerek eljárások alkalmazása, amelyek megkönnyítik a gyerekek alkalmazkodását a megváltozott körülményekhez, biztonságot, és nyugalmat adnak. Megkönnyíteni a szülőktől való elválást, biztosítani a folyamatosságot a bölcsődéből érkezőknél. Megismertetni a gyerekeket új környezetükkel, eközben érzelmi bázist találjanak bennünk, óvónőkben. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek érzelmi biztonságának kialakítása, folyamatos befogadás. Az óvónők és szülők kapcsolatának kiépítése, az óvónő és gyermek érzelmi kapcsolatának megalapozása. Az első szülői értekezlet keretében az óvoda napi életéről tájékoztatást ad a szülőknek. Bemutatja az óvodai nevelés törekvéseit. 29
Megbeszéli az óvodakezdés ütemezését, ismerteti, hogy kit, mely napokon hoznak be először az óvodába. Megbeszéli az átadás, búcsúzás körülményeit is. Ezzel a szülők előkészítő munkáját támogatja. Az óvónők közösen készülnek az új gyermekek fogadására: a csoportszobák berendezése, dekorálása, játékok előkészítése, óvodai jelek elkészítése, a környezeti feltételek biztosítása. A családi környezetből érkező gyerekek szüleinek az óvoda megismertetése különösen fontos, mert első alkalommal találkoznak a gyermek közösségben történő nevelésével. A vegyes csoportba már járó gyermekeket felkészíti az újonnan érkezők fogadására. Az óvoda vonzóvá tételével minden kisgyermekkel érezteti, hogy várta már, és örül az érkezésének. Kiemelt figyelmet fordít arra, hogy pozitív érzelmi hatások érjék őket már az előzetes óvodalátogatásuk során is. Az óvodapedagógus-gyermek, gyermekdajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze az első pillanattól. A szülős beszoktatás során a gyermek eddigi fejlődési jellemzőit megismeri, a szülő tájékoztatása alapján. Az elválást megkönnyíti azzal, hogy addig itt maradhat a biztonságot nyújtó hozzátartozó, amíg a körülmények ezt igénylik. Szeretetteljes óvónői magatartással, fokozott törődéssel, az egyéni bánásmód érvényesítésével alakítja érzelmi kötődésüket. Engedi, hogy a gyerekek kedvenc játékaikat vagy a szívükhöz nőtt kedves holmit magukkal hozhassák, sajátos szokásaikat elfogadjuk. Barátságának elfogadtatása által az óvodai élet megkedveltetésére törekszik. Közös játékokat, élményeket és tevékenységeket biztosít, amelyekben szívesen vesznek részt az új gyermekek is. Kooperatív magatartással a gyermekek beilleszkedő-, és alkalmazkodó készségét erősíti. Az egyes gyermekek szokásainak alakításával, érzelmi kötődéseknek segítésével a meghitt kapcsolatok kiépítésére törekszik. A befogadás időszakában megfigyeli, hogy a gyermek miként fogadta el az új környezetet, hogyan reagált a szülőtől való elválásra, magára talált-e a játékban, hogyan alakult a kapcsolata az óvónőkkel, hogyan illeszkedett be az óvodai élet ritmusába, mi okozott számára örömet vagy nehézséget, hogyan reagált a társakra. 30
A megfigyeléseket írásban rögzíti a gyermekek személyiséglapjain. 9.3.2. A gyermekek érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelése Cél: Derűs, vidám, élményekben gazdag, szeretetteljes érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott óvodai légkör és kapcsolatrendszer alakulása, amelyben a gyermekek jól érzik magukat, és lehetővé válik pozitív tulajdonságaik minél teljesebb kibontakozása. Az óvodapedagógus feladatai: - A gyermekek közötti kapcsolatrendszer bővítése, társas szükségleteik kielégítése. - A szociális érzékenység fejlesztése. - Az erkölcsi és akarati tulajdonságok alakítása. Fontos szerepet tulajdonít mintaadó személyiségének és irányító tevékenységének. A közte és a gyerekek között létrejövő érzelmi kötődésre építve saját maga modell értékével hat és teremti meg a feltételeket a gyermekek között kialakuló őszinte, biztonságos, toleráns egymás mellett éléshez. Az óvodapedagógus-gyermek, dajkagyermek és gyermek-gyermek kapcsolatot a pozitív attitűd jellemezze. Az intézmény összes alkalmazottjával mintát ad a kommunikációra, bánásmódra. Arra törekszik, hogy gyermekkel igazságosan és differenciáltan, egyéni sajátosságaihoz igazodva bánjon, találja meg a gyermekben azt az egyedi képességet, megnyerő tulajdonságot, mely a fejleszthetőség alapját képezi. A gyermekkel megérezteti, később elfogadtatja mit, miért tart helyesnek, illetve utasít el. Kialakítja a társaikkal való együttjátszás, egymáshoz való alkalmazkodás normáit. A gyermekeket a különbözőségek elfogadására és tiszteletére neveli. Az együttjátszó barátok és kisebb csoportok között segíti az együttműködést. Együtt örül a közös óvodai eseményeknek, ünnepléseknek. A társas együttélés szokásait, szabályait fokozatosan megismerteti. Az én tudat alakulását és az én érvényesítő törekvést segíti. A gyermek önmagához való viszonyát, énképét, önismeretét, önértékelését, 31