INDIKÁTOR A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése S t a g n á l ó k e r e s l e t, b i z o n y t a l a n p i a c i k i l á t á s o k Az i felmérés eredményei alapján a hazai vállalatok mind belső, mind külső piaci kilátásai kedvezőtlenebbé váltak 2011. őszhöz képest: tovább csökkent a növekedésben bízó vállalkozások aránya, ugyanakkor a cégek többsége változatlan eredményekre, valamint stagnáló külföldi és re számít. Habár a vállalati válaszok alapján a következő ban jelentős visszaesésre nem kell számítani, a jelenlegi piaci helyzet és a bizonytalan kilátások a vállalatokat a hibernálódás felé sodorja: visszafogottak a fejlesztési és foglalkoztatási terveik is. Folytatódott mind az elmúlt ban eredményt elérő, mind a következő egy azt váró vállalatok arányának csökkenése 2012 tavaszán, s a kilátásokban bekövetkezett kedvezőtlen fordulat tartósságát jelzi, hogy 2011. ősz után ismét kevesebb azon cégek aránya, amelyek javuló eredményekkel számolnak, mint ahányan az elmúlt egy növekedésről beszámoltak. A külföldi vállalati eredményekre gyakorolt dinamizáló hatása tovább mérséklődött, ugyanakkor a külső piacok húzóerejének gyengülése várhatóan visszaesést nem, csak az exporttevékenységet (is) folytató vállalatok eredményeinek stagnálását okozhatja. A legerősebb exportorientációval rendelkező cégek között számol zsugorodó eredményekkel a következő egy : ez alig fele a nem exportáló cégek körében várható értéknek, ami jelzi, hogy az exporttevékenység hazai vállalatok eredményes működésében betöltött stabilizáló szerepe továbbra is erős. A humánerőforrással kapcsolatos kiadások (munkabér, járulékok) egyre jelentősebb tételt tesznek ki a vállalati költségeken belül, ami elsősorban az adóváltoztatásokkal összefüggésben a nettó bérek szinten tartásának érdekében az elmúlt ban végrehajtott jelentős bruttó béremelésekre vezethető vissza. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a technológiai színvonalnak, az alkalmazottak képzettségének szerepe visszaesett, ami a hosszabb távon versenyhátrányt okozhat a hazai vállalatok számára. Az árbevétel alakulását (ahogy a költségeket is) mind a fél, mind az egy évvel ezelőtti felméréshez képest is jobban befolyásolta a forintárfolyam volatilis mozgása, ami a kedvezőtlen piaci kilátások mellett szintén megnehezíti a vállalatok üzleti tervezését, így többek között a beruházásokról hozott döntéseket is. A következő ban a vállalati eredmények növekedését váró cégek körében a legmagasabb a külső forrásbevonást tervezők aránya: ez egyrészt a várhatóan intenzívebb beruházási aktivitásra, másrészt arra vezethető vissza, hogy ebben a vállalati körben a legmagasabb a kritikus finanszírozási helyzetben lévők aránya. Mind a három ban a következő ban változatlan i volumenre számító cégek vannak relatív többségben, ami egy elhúzódó stagnálási periódust ígér. A belső piacok hibernáltságát jelzi, hogy várhatóan a nagy- ill. középvállalatok sem képesek növelni üket, a nagyobb méret leginkább csak a hazai eladások további csökkenésétől képes megóvni. A mikro- és kisvállalatok esetében egy jelentősebb vállalati kör azonban még mindig kiszorulóban van a piacról. Ennek egyik ellenszere lehet a beszállítói kapcsolatok létesítése: a KKV-k körében sokkal kedvezőbb piaci helyzetben vannak a vertikális vállalati kapcsolatokkal rendelkező cégek. A külföldi növekedésében bízó vállalatok aránya visszaesett, egyelőre azonban ez a külső stagnálását, s nem a csökkenését vetíti előre a következő egy. Az ipari vállalatok körében (igaz a korábbiakhoz képest visszafogottabb ütemben) még tart az export lendülete. A külső piacok húzóerejének általános gyengülésére utal, hogy a cégeket gyakorlatilag mérettől függetlenül egyformán érintette. A Balkánt és Kínát leszámítva valamennyi exportpiac tekintetében visszaesett a ben bízó cégek aránya. A külföldi visszaesése ellen hatékony eszköznek bizonyult az exportorientáció erőssége, valamint az exportkoncentráció csökkentése, a célpiacok diverzifikálására való törekvés. Az elmúlt egy az agrárvállalatok voltak képesek jelentősebb arányban áremelést végrehajtani, a következő ban azonban a cégek túlnyomó többsége nem tervez változtatást a nettó árakban. A magas inflációs várakozásokat (átlagosan 6,1% a következő ban) így az indirekt adóemelésekre és az árfolyamgyengülésre visszavezethető külső hatások magyarázzák a vállalati válaszok alapján. A foglalkoztatás területén szintén a kivárás jellemzi a vállalatokat: miközben az elmúlt egy még a cégek -a csökkentette az alkalmazottai számát, a következő során már csak tervez létszámleépítést (ugyanakkor kevesebb, mint gondol új munkaerő felvételére). A felmérésben szereplő cégek átlagosan 8,-os bruttó béremelést hajtottak végre az elmúlt egy, ami valamelyest meghaladja a nemzetgazdasági átlagot (KSH - versenyszféra: +6, 2012. I. n. év / 2011. I. n. év). A bérfejlesztéseket elsősorban a nettó bérek szinten tartása indokolta, így különösen az alacsonyabb képzettségű munkaerőt foglalkoztató, humánerőforrás-intenzív ágazatokban működő cégek kényszerültek az átlagot meghaladó béremelésre. Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Vállalati eredmények alakulása I. Stagnálásra számítanak a mezőgazdasági és ipari cégek, továbbra is kezdvezőtlen kilátások a szolgáltató ban Mind a eredményt elérő, mind a következő ban azt váró vállalatok aránya tovább csökkent 2012 tavaszán (1. ábra). Az agráriumban és az iparban a cégek többsége eredményei stagnálását, ill. kisebb mértékű növekedését várja a következő ban, a tercier ban a vállalatok több mint fele eredményeinek további zsugorodásával kalkulál. Ez utóbbin belül kivételt elsősorban a mélypontról való elmozdulásban bízó cégek jelentik (ingatlanügyletek, gépjárműkereskedelem, nagyker). A legjobb kilátásokkal az elsősorban exportra termelő feldolgozóipari vállalatok rendelkeznek továbbra is (gépkocsi- és gépgyártás, vegyianyag előállítás) (2-3. ábra). A régiók közül Közép-Magyarországon kedvezőbb a helyzet: a cégek relatív többsége azonban itt is csak stagnálással számol (4. ábra). A külföldi, ill. az exportorientáció mértéke és a vállalati eredmények közötti pozitív kapcsolat tovább gyengült: a következő 12 hónapban az árbevétel legalább 7-át exportból szerző cégek mindössze -a vár javuló eredményeket, ugyanakkor ebben a vállalati körben fele akkora a visszaeséssel számolók aránya, mint a külföldön nem értékesítő vállalkozók körében (5. ábra). A legjobb kilátásokkal a nagyobb méretű, ill. külföldi ban lévő vállalatok rendelkeznek, míg az állami háttérrel rendelkező vállalkozások kétharmada zsugorodó eredményeket vár (6. ábra). 1. ábra: A vállalatok (adózás előtti) eredményeinek alakulása 2. ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének alakulása az egyes okban 2009. nyár 2009. tél 2010. nyár 2011. tavasz 2011. ősz 10 9 8 7 6 53% Az előző 1 vállalati eredményeket elérő cégek aránya A következő 1 vállalati eredményeket váró cégek aránya (bal t.) 3. ábra: A vállalat (adózás előtti) eredményének növekedését váró cégek aránya az egyes ágazatokban 3 10 9 8 7 6 4. ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének alakulása az egyes régiókban 2 53% 4 Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország Kelet-Magyarország 10 9 8 7 6 5. ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének alakulása az exportorientáció* tükrében 4 3 11% 5 Nincs külföldi 0-3 10-25- 50-7 75-10 Nincs külföldi 3 3 *a külföldi ből származó árbevétel aránya a teljes árbevételen belül 0-10- 25-50-7 75-10 6. ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének várható alakulása a következő ban méret és osi szerkezet alapján 10 9 8 7 6 3 46% Vállalati méret Belföldi 66% 67% Állami/önk-i Részben állami/önk-i részben Tulajdonosi szerkezet Csökken Nem változik Nő Külföldi 2
Vállalati eredmények alakulása II. A eredményekkel számoló cégek körében intenzívebb beruházási aktivitás és a tevékenység várható A forintárfolyam alakulása és a munkaerővel kapcsolatos kiadások szerepe erősödött elsősorban a vállalati költségeken belül az elmúlt fél, míg a technológia és az alkalmazottak képességének fontossága visszaesett. A kereslet árbevételre gyakorolt hatása gyengült, míg az árfolyamé hangsúlyosabbá vált (1. ábra). Az elmúlt ban a csökkenő eredményeket realizáló vállalatok -a a folyó költségeit sem volt képes saját forrásból fedezni, míg a következő egy a növekedést váró cégek között a legmagasabb az ilyen cégek aránya. Ez arra utal, hogy a hagyományos finanszírozási csatornák elzáródásával a kritikus pénzügyi helyzetben lévők cégek egyedül már csak egy piaci fordulatban bíz(hat)nak. Ezzel párhuzamosan a javuló eredményeket váró vállalatok körében tapasztalható a legmagasabb a forrásbevonási szándék (2-3. ábra). Az előző egyéves beruházási tevékenység pozitív hatást gyakorolt az eredmények várható alakulására: a legnagyobb arányban azok a cégek számítanak növekedésre, amelyek tevékenységüket bővítették, profilt váltottak/szélesítettek, vagy képezték az alkalmazottaikat (4. ábra). A fejlesztési tervek a eredményekkel számoló cégek esetében a legintenzívebbek, s ebben a vállalati körben a beruházási célok között hangsúlyosabb a termelés/szolgáltatás, míg a piaci helyzet stabilizálása kevésbé fontos (5-6. ábra). 1. ábra: A vállalatok (adózás előtti) eredményét befolyásoló tényezők megítélésének* változása 0,3 0,2 0,1 0,0-0,1-0,2-0,3 Munkabérek Járulékok Alkalmazottak képzettsége Technológiai színvonal Szérianagyság Tőkeköltség Energiaköltség Költségeket befolyásoló tényezők - 2011. ősz - 2011. tavasz *1-5-ig skálán: 5 - nagymértékben befolyásolja, 1 - kismértékben befolyásolja Árfolyamváltozás Termék/szolg. ára Termék/szolg. minősége Termék/szolg. ismertsége Belföldi kereslet Külföldi kereslet Árfolyamváltozás Árbevételt befolyásoló tényezők 3. ábra: A vállalatok finanszírozási tervének alakulása az adózás előtti eredmény változásának tükrében 10 9 8 7 6 10 9 8 7 6 Csökkent Nem változott Nőtt Csökken Nem változik az elmúlt ban a következő ban Biztosan tervez forrásbevonást a következő ban Valószínűleg tervez forrásbevonást a következő ban Kivár Valószínűleg nem tervez forrásbevonást a következő ban Biztosan nem tervez forrásbevonást a következő ban 5. ábra: A beruházási aktivitás várható alakulása a következő 12 hónapban a vállalati eredmény-kilátások tükrében 11% Csökkenő adózás előtti Változatlan adózás előtti Növekvő adózás előtti eredményt vár eredményt vár eredményt vár Biztosan beruház Valószínűleg beruház Egyelőre kivár Valószínűleg nem beruház Biztosan nem beruház 4 Nő 10 9 8 7 6 2. ábra: A vállalatok finanszírozási helyzete és adózás előtti eredményének alakulása VÉGZETT BERUHÁZÁST* Csökkent Nem változott Nőtt Csökken Nem változik Nő az elmúlt ban a következő ban Nincs szüksége külső forrásra (nem tervez beruházást) Nincs szüksége külső forrásra (tervez beruházást) Beruházásra már nem elegendőek a saját források A folyó költségek fedezésére sem elegendőek a saját források 4. ábra: A vállalat (adózás előtti) eredményének növekedését váró cégek aránya az elmúlt beruházási tevékenysége alapján NEM VÉGZETT BERUHÁZÁST* *az elmúlt ban Profilváltás/szélesítés Munkaerő képzése 6. ábra: A legfontosabb öt beruházási cél a következő ban a vállalati eredmények várható alakulásának tükrében Csökken az adózás előtti eredmény a következő 1 2 Ingatlan vásárlása/építése Informatikai fejlesztés Tevékenység átszervezése Nem változik az adózás előtti Nő eredmény a következő 1 a következő 1 3
Belföldi A stagnáló belső piacon még nem látszanak az élénkülés jelei, a KKV-k körében a beszállítói megrendelések a túlélés zálogai Tovább csökkent a növekedését elért, ill. a következő ban azt váró cégek aránya (1. ábra). Mindhárom ban a változatlan i volumennel kalkuláló cégek vannak relatív többségben, ami egy elhúzódó stagnálási periódust ígér (2. ábra). A hazai eladások bővülését nagyobb arányban csak az élelmiszeriparban, vegyianyag előállításban, fafeldolgozásban, valamint a turizmusban, ill. a mélypontról visszakapaszkodó gépkocsikereskedelemben várnak a cégek (3. ábra). A piac hibernáltságát jelzi, hogy a nagy- ill. középvállalatok sem képesek növelni üket (piaci pozíciójuk sem változik), a nagyobb méret leginkább csak a hazai eladások további csökkenésétől képes megóvni a cégeket. A mikro- és kisvállalkozások esetében egy jelentősebb vállalati kör azonban még mindig kiszorulóban van a piacról (4-5. ábra). Az állami háttérrel rendelkező vállalatok piaci helyzete stabil, a (magán) ban lévő cégek, a külföldi kézben lévő vállalatok esetében pedig számolt be pozíciójának romlásáról (5. ábra). A beszállítói kapcsolatok jó ellenszerei a hazai visszaesésének: különösen a mikrovállalkozók körében, de az egész KKV ban sokkal kedvezőbb piaci helyzetben vannak belföldön a vertikális vállalati kapcsolatokkal rendelkező cégek (6. ábra). 1. ábra: A külföldi alakulása 2. ábra: A alakulása az egyes okban 2 2009. nyár 2009. tél 2010. nyár 2011. tavasz 2011. ősz Az előző ban t elérő cégek aránya A következő ban t váró cégek aránya 10 9 8 7 6 51% 62% 3 46% 3. ábra: A növekedését a következő ban váró cégek aránya az egyes ágazatokban 4 10 9 8 7 6 4 4. ábra: A alakulása az egyes vállalati méretkategóriákban 2 3 2 52% 5 5. ábra: Vállalatok pozíciójának (versenyhelyzetének) változása az elmúlt ban méret és osi szerkezet alapján 10 9 8 7 6 4 4 4 57% 72% Vállalati méret 82% Belföldi Állami/önk-i 7 Részben állami/önk-i részben Tulajdonosi szerkezet Romlott Nem változott Javult 4 Külföldi 6. ábra: A beszállítói kapcsolatok szerepe a növekedésében az elmúlt, ill. a következő 1 év során Beszállító 1 Nem beszállító 1 várhatóan 1 1 várhatóan 1 1 várhatóan 4
Külföldi Stagnáló külföldi eladásokra számítanak a hazai cégek A vállalatok elmúlt egy éves külföldi e az előző két felméréshez hasonlóan alakult, a kilátások azonban tovább romlottak (1. ábra). Ez azonban egyelőre valamennyi esetében a növekedés lassulását, az export stagnálását, s nem pedig csökkenését vetíti előre (2. ábra). Több ipari alágazatban is tart még az export lendülete: a textil- és gépgyártással, vegyianyag előállítással foglalkozó cégek több mint -a az előző ban is külföldi t ért el, s a következő egy is azzal számol (3. ábra). A vállalati méretkategóriák között (a mikrovállalkozásokat leszámítva) nem fedezhető fel lényeges különbség, ami arra utal, hogy a stabilpiacokkal rendelkező KKV-k az export tekintetében nem szenvednek hátrányt a nagyvállalatokkal szemben (4. ábra). A fél évvel ezelőtti felméréshez képest az összes, míg a 2011. tavaszi válaszokhoz viszonyítva a Balkánt és Kínát leszámítva valamennyi exportpiac tekintetében visszaesett a ben bízó vállalatok aránya (5. ábra). A magasabb exportorientációval rendelkező vállalatok kilátásai is jobbak: az árbevételük legalább 7-át külföldi ből szerző cégek között minden második az export növekedését várja. A kisebb exportkoncentráció (több külföldi piacon való jelenlét) szintén pozitív irányú kapcsolatot mutat a külföldi várható jövőbeli alakulásával (6. ábra). 1. ábra: A külföldi alakulása 2. ábra: A külföldi alakulása az egyes okban 6 51% 46% 4 2009. nyár 2009. tél 2010. nyár 2011. tavasz 2011. ősz Az előző ban külföldi t elérő cégek aránya A következő ban külföldi t váró cégek aránya 6 10 9 8 7 6 5 5 4 2 3. ábra: A külföldi alakulása az egyes ágazatokban 4. ábra: A külföldi alakulása az egyes vállalati méretkategóriákban A következő ban a külföldi bővülését váró vállalatok aránya 7 6 12 7 8 10 23 9 4 5 6 1 - növénytermesztés 2 - állattenyésztés 3 - egyéb mezőgazdaság 4 - élelmiszeripar 5 - textilipar 6 - fafeldolgozás 7 - egyéb ipar 8 - vegyianyag gyártás 9 - fémfeldolgozás 10 - gépgyártás 11 - közúti gépjármű gyártás 12 - építőipar 13 - turizmus, vendéglátás 14 - nagykereskedelem 15 - kiskereskedelem 16 - szállítás, raktározás 17 - ingatlanügyletek 18 - egyéb szolgáltatás 19 - számviteli tanácsadás 18 3 11 2 16 20 14 15 1 21 13 22 19 17 6 8 10 20 - mérnöki tevékenység 21 - Az elmúlt ban a külföldi 22 - közösségi szolgáltatások növekedéséről beszámoló vállalatok aránya 23 - gépjárműker. és -jav. 10 9 8 7 6 4 4 5. ábra: A külföldi növekedését váró vállalatok aránya a célpiacok szerint Kelet-európai EU-tagok EU-15 Egyéb európai országok* Nem EU-tag balkáni országok Szovjet utódállamok, Kaukázus Kína Egyéb távol-keleti országok Észak-Amerika 57% 4 3 71% 66% 6 5 71% 7 6 57% 6 8 2011. tavasz 2011. ősz * Svájc, Norvégia, Izland, Málta, Ciprus 5 6. ábra: A külföldi várható alakulása a következő 12 hónapban az exportorientáció és a célpiacok számának függvényében 10 9 8 7 6 0-25- 50-7 3 11% 75-10 63% 1 2 3 4 5 6-10 >10 Exportorientáció* Exportkoncentráció** Csökken * a teljes árbevételen belül az exportből származó bevétel aránya Nem változik **exportpiacok száma: az exportpiacok számának növekedésével az Nő exportkoncentráció csökken
Értékesítési ár A stagnáló piac és a gyengülő külföldi kereslet gátat szab az i árak emelésének Az elmúlt ban a mezőgazdasági vállalatok többsége növelte i árait, miközben az ipari és szolgáltató vállalatainak 26, ill. -a árcsökkentésre kényszerült A külföldi árait a cégek többsége (tól függetlenül) nem változtatta (1. ábra). A stagnáló belső piac, ill. az export húzóerejének gyengülése kihat a vállalatok i árakkal kapcsolatos terveire is (2. ábra), egyedül az agrártermékek árában várható nagyobb változás (emelkedés) (3. ábra). A piaci verseny erősségének megítélése és a árakkal kapcsolatos tervek közötti összefüggés közepesen erős kapcsolatot mutat: azokban az ágazatokban képesek nagyobb arányban áremelést végrehajtani a cégek, ahol az elmúlt a verseny erőssége kevésbé változott kedvezőtlen irányba (ilyen pl. az állattenyésztés, az élelmiszeripar és a vegyianyag gyártás) (4. ábra). (Az inflációs várakozások és az áremelési tervek között mért gyenge negatív korreláció jelzi, hogy a kínálati oldal helyett az egyszeri adóhatások játszanak kiemelt szerepet a fogyasztói árak emelkedésében.) A vállalati méret a árak esetében meghatározó szerepet játszik: a nagyvállatok -a tervezi az árai emelését a hazai piacokon, míg a mikrocégek körében mindössze (6. ábra). 1. ábra: A i ár alakulása az elmúlt ban az egyes okban 2. ábra: Az i ár emelését tervező vállalatok aránya 10 9 8 7 6 6 67% 7% 5 Belföldi i árak Külföldi i árak Csökkentek Nem változtak Nőttek 6 4 Külföldi i ár Belföldi i ár 2009. nyár 2009. tél 2010. nyár 2011. tavasz 2011. ősz 3. ábra: A i árak várható alakulása a következő 12 hónapban az egyes okban 10 9 8 7 6 10 9 8 7 6 51% 3 2% 67% 63% 7 6% Belföldi i árak Külföldi i árak Csökkennek Nem változnak Nőnek 61% 3 5 52% 77% 6 6 11% 6% 6% 5. ábra: A és külföldi i árak várható alakulása a következő ban az egyes vállalati méretkategóriákban Belföldi i árak Külföldi i árak Csökkennek Nem változnak Nőnek 71% A piaci verseny elmúlt os változásának megítélése* 4. ábra: A piaci verseny elmúlt os változásának megítélése és a i árak emelését tervező vállalatok aránya 3,0 1 - növénytermesztés 2 2 - állattenyésztés 2,9 3 - egyéb mezőgazdaság 16 8 4 4 - élelmiszeripar 2,8 1 5 - textilipar 10 11 2,7 9 6 - fafeldolgozás 6 15 5 7 - egyéb ipar 2,6 20 14 8 - vegyianyag gyártás 3 7 18 22 2,5 9 - fémfeldolgozás 13 10 - gépgyártás 23 2,4 11 - közúti gépjármű gyártás 21 17 12 - építőipar 2,3 13 - turizmus, vendéglátás 12 2,2 14 - nagykereskedelem 19 15 - kiskereskedelem 2,1 16 - szállítás, raktározás 17 - ingatlanügyletek 2,0 18 - egyéb szolgáltatás 6 8 19 - számviteli tanácsadás A következő ban a i árak emelését 20 - mérnöki tevékenység 21 - tervező cégek aránya 22 - közösségi szolgáltatások *(1-5-ig skála, 1 - nagymértékben romlott, 3 - nem változott, 5 - nagymértékben javult)23 - gépjárműker. és -jav. 10 9 8 7 6 6. ábra: A i árak alakulása az import beszerzés* függvényében 3 53% 7 63% 63% 7% 3% 0-10- 25-50-7 75-10 0-10- 25-50-7 75-10 * az import beszerzés aránya a teljes (input) beszerzésen belül 6
Foglalkoztatás Stagnáló foglalkoztatás, alacsony munkaerőkereslet, lassuló bérkiáramlás A 2011. tavaszi terveknek megfelelően a vállalatok -a bővítette alkalmazottainak számát az elmúlt ban. A kilátások azonban kedvezőtlenek: tovább mérséklődött a következő egy a munkaerő bővítését tervezők aránya (1. ábra). Szektortól függetlenül a vállalatok harmada csökkentette dolgozói számát az elmúlt egy, a következő ban azonban a relatív többség sem elbocsátásokat, sem munkaerőfelvételt nem tervez. Mérsékelt munkaerőigény csak az ipari ban, az elsősorban exportra termelő ágazatokban mutatkozik (2-3. ábra). Az exportorientáció foglalkoztatásra gyakorolt hatása a külső kereslet visszaesésével gyengül: miközben az elmúlt ban az árbevétel legalább 7-át külső ből megszerző cégek 4-a bővítette alkalmazottainak a számát, a következő egy már csak 2-uk tervezi azt (4. ábra). A vállalati eredményeket váró cégek várhatóan a munkaerőpiacon is megjelennek (5. ábra). A felmérésben szereplő cégek az elmúlt ban átlagosan 8,-os bruttó bérfejlesztést hajtottak végre, míg a következő egy 5,-os fizetésemelést terveznek (6. ábra). Az elmúlt ban az alacsonyabb képzettségű munkaerőt foglalkoztató, humánerőforrás-intenzív ágazatokban működő cégek kényszerültek az átlagot meghaladó béremelésre a nettó bérek szinten tartása érdekében. 1. ábra: A foglalkoztatás alakulása 2. ábra: A foglalkoztatás alakulása az egyes okban 15,1% 13,3% 25,7% 22,2% 22, 14, 22,1% 14,6% 30, 25, 20, 15, 10, 2010. nyár 2011. tavasz 2011. ősz A következő ban a foglalkoztatottak számának bővítését tervező vállalatok aránya Az elmúlt ban a foglalkoztatottak számát bővítő vállalatok aránya 10 9 8 7 6 7% 7 2 62% 3 6 3. ábra: A foglalkoztatottak számának bővítését tervező vállalatok aránya az egyes ágazatokban 7% 11% 5. ábra: A foglalkoztatás alakulása a vállalati eredmények elmúlt 12 hónapos változása, ill. következő egy éves alakulásának tükrében 10 9 8 7 6 63% 73% Csökkent a vállalati eredmény Nem változott az eredmény 6 Nőtt a vállalati eredmény Csökken a vállalati eredmény 7 Nem változik Nő a vállalati az eredmény eredmény 4. ábra: A foglalkoztatás alakulása az exportorientáció* függvényében 10 9 8 7 6 6% 2% Nincs export 0-25- 50-7 4 2 75-10 71% 5 Nincs export 0-66% 25-50- 7 2 63% 75-10 * a teljes árbevételen belül az exportből származó bevétel aránya 6. ábra: A bruttó bérek* elmúlt os változása és következő egy éves várható alakulása 7, 6, 7, 8,3% 8,1% 6,2% 6, 5, 8,1% 5, 7, 6, 7,7% 9, 9,2% 6, 8, 5, 7, 5,6% 6,7% 5, 8,6% 4,7% 4, 4,2% 8, 5, 8, 7,3% 6,7% 6, 8,3% 6, 9,3% 6, 9, 6, 9,6% 5, 7,3% 5,3% 6,7% 5, 7,3% 4, 6, 4,1% Elmúlt *a számításhoz a mintát megtisztítottuk a szélső értékektől (felső és alsó 5--tól) 7