TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0003 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés -innovatív intézményekben című pályázat A XXI. század korában Erdei iskolai program Átfogó intézményfejlesztés, innovációs tevékenység bemutatása Készítette: Móricz Zsigmond Gimnázium Biológia-kémia szakos tanárai Nyitrainé Mudris Gabriella Szabóné Balla Katalin Tiszakécske 2010
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA... 4 II. A KÖRNYEZETI NEVELÉS II.1. Fogalma... 6 II.2. Törvényi háttere... 6 II.3. Alapdokumentuma a pedagógiai program... 7 II.4. A pedagógiai program és a környezeti nevelési program viszonya... 7 II.5. A környezeti nevelés jellemzői... 8 II.6. A környezeti nevelés, oktatás különböző formái fejlesztésének stratégiai elemei a közoktatásban... 9 II.7. A környezeti nevelés és oktatás terepei, fajtái... 9 III. AZ ERDEI ISKOLA III.1. AZ ERDEI ISKOLA, MINT A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTERE... 10 III.1. Az erdei iskola európai története... 10 III.2. Magyarországi erdei iskolák... 11 III.2.1. Az erdei iskola fogalma... 12 III.2.2. Az erdei iskola jellemzői... 13 III.2.3. Az erdei iskolai és a hagyományos, tantermi tanítás közötti különbségek. 15 III.3. Az erdei iskola pedagógiai jellegzetességei... 16 III.4. Az erdei iskolai nevelés módszerei... 17 IV.AZ ERDEI ISKOLA TERVEZÉSÉVEL, SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS TEENDŐK IV.1. Az erdei iskolák típusai... 18 IV.2. Az erdei iskola szervezési formái... 18 IV.3. Célok meghatározása... 19 IV.4. A résztvevők felkészítése... 20 IV.4.1. Pedagógusok felkészítése, felkészülése... 20 IV.4.2. A tanuló felkészítése, felkészüélése... 20 IV.4.3. A szülők tájékolása 21 IV.5. Az erdei iskola költségeinek megtervezése... 21 IV.6. Az erdei iskolai program technikai háttere... 21 IV.7. Szakmai programok... 22 2
IV.8. Utómunkálatok... 25 IV.9. Általános napirend... 25 IV.10. Vizes témakörben feladatok 26 V. A KÖRNYEZETI NEVELÉS JOGI KERETEI ÉS INTÉZMÉNYEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN... 31 VI. ÖSSZEGZÉS... 33 VI.1. AZ ERDEI ISKOLA SZEREPE, JELENTŐSÉGE... 33 VI.2. AZ ERDEI ISKOLA HELYE, JÖVŐKÉPE... 36 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM... 38 3
I. A témaválasztás indoklása Bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Feladatunk a környezeti válság elmélyülésének megakadályozása. Az emberiségnek szembe kell néznie az általa okozott globális problémákkal, a bioszféra krízisével, a humán válsággal, a Föld eltartóképességének korlátaival. Új ökológiai szemléletre van szükség, és ezt megerősítő ismeretrendszerre. A szemléletváltás alapvető elemei közül elsőbbsége van a természettisztelő ember természet kapcsolatnak, a természet védelmének, a természet megőrzésének, a geoszféra-bioszféra folyamatai és az ember biológiai természete védelmének. A XXI. század elején fontos, hogy az új környezeti szemlélet az élet minden területén érvényesüljön a mindenki számára jobb életet biztosító, de a környezeti károkat is minimálisra csökkentő fenntarthatóság elve. Ennek a szemléletnek a kialakításában meghatározó szerepe van a jövő generációt nevelő pedagógusoknak. Ahhoz, hogy a felnövekvő generáció képes legyen a fenntartható fejlődés megvalósítására, olyan interaktív, képességfejlesztő pedagógiai módszerekkel kell az iskolában a tanulókat nevelni és oktatni, hogy cselekvőképes, környezettudatos polgárrá váljanak. A környezeti nevelést nem egy külön tantárgyként, hanem interdiszciplináris értelmezésű kerettantervben megjeleníthető témakörök összességének tekintjük. Mint ilyen, egy integrációt, új módszereket igényel olyan stratégiára építve, amely az európai irányokat követi. Mindez megköveteli a hazai és a nemzetközi gondolkodás összehangolását. A magyar környezeti nevelésnek mindig domináns része volt a természetvédelem, ez kitűnő alap a továbbfejlődéshez, egy fontos gondolattal kiegészülve, amely nem más, mint a fenntartható fejlődés, ami a természeti erőforrásokkal való körültekintő bánásmódot emeli ki, arra a gondolatra alapozva, hogy mindannyian felelősek vagyunk a jelen és a jövő generációjáért. A környezeti nevelés egyre előtérbe kerülését tükrözi a többször módosított Közoktatási törvény 48. (3) bekezdése, mely szerint az iskolai pedagógiai programban az 4
iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségügyi és környezeti nevelési programját. Az iskolai egészségnevelési programjának tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. Felismert tény, hogy a túlélés és a jobb élet követelménye nem a fejlődés, az előrehaladás minden áron történő elősegítése, hanem a fenntartható fejlődés biztosítása, amely úgy mozdítja elő a világ fejlődését, hogy nem korlátozza ezzel a jövendő generációk lehetőségeit. Ezt a világot nem őseinktől örököltük, hanem utódainktól kaptuk kölcsön idézik manapság gyakorta ezt az indián közmondást. A környezeti nevelés legfontosabb színterei a közoktatási intézmények. A környezeti nevelés nemcsak a biológia-, kémia- és földrajzórák feladata, hanem az összes tantárgyakat magába foglaló erdei iskoláé. Az erdei iskola a XX. század eleje reformpedagógiai mozgalmának részeként keletkezett. A középpontban itt is, mint minden, e korban születő kezdeményezésben a gyerekek felszabadításának, a hagyományos merev iskola bilincseitől való megszabadításnak a törekvése állt. Ez törvényszerűen vezetett el a magoltató, könyvszagú iskola tagadásához, a gyakorlati tevékenységek útján való tanítás eszméjéhez. Az oktatásnak és nevelésnek a gyermeki tevékenységre való ráépítése a tanulási folyamatot a korábbi befogadó jellegtől a kreatív alkotás felé mozdítja el. Ebből pedig az következik, hogy a gyakorlati tevékenységhez társak kellenek, kooperáció kell. A tanulás egy időre vele eddig nem társítható környezetbe, a természetbe tevődik át. Ez merész kihívás az iskola tradicionális fogalmával szemben. A helyszínváltoztatás a környezeti feltételekhez való igazodást kínálja és kívánja: tanulási forrásként, ismerethordozóként a tankönyv helyett magát a természetet és társadalmi környezetet, amelyet nem lehet többé a tantermi oktatás módszereivel tanulmányozni. A láncreakció a módszereket is érinti, méghozzá radikálisan, mivel az új körülmények megkövetelik a sokirányú aktivitást. 5
II. II.1. Környezeti nevelés Fogalma A környezeti nevelés olyan tevékenység, amely képessé tesz a környezet aktív megismerésére, a környezet változásainak összefüggő rendszerben való értelmezésére, a problémák okainak megértésére és megoldások keresésére, a megoldásokhoz szükséges egyéni, közösségi döntések felelősségének megértésére és meghozatalára, a környezettudatos cselekvésre." (Czippán Katalin) A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására." (IUCN 1970.) II.2. Törvényi háttere A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le: 18. A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Az alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását többek között az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják: A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. 1.cikkelye szerint minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 234/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. 6
A közoktatásról szóló törvény 48. (3) bekezdése szerint az iskolai pedagógiai programban az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségügyi és környezeti nevelési programját. A közoktatásról szóló törvény 2003. évi módosítása (114. (4).) után csak akkor lehet kötelezővé tenni az erdei iskola programot, ha az intézmény (fenntartó) a tanulók költségét átvállalja, vagy az iskolaszék, annak hiányában a szülői szervezet nyilatkozik arról, hogy ennek költségeit átvállalja. Ezeket a programokat csak akkor lehet a tanítási napok terhére megszervezni, ha részei a pedagógiai programnak. A közoktatásról szóló törvény rendelkezései engedik a tanórai foglalkozások iskolán kívüli megszervezésének lehetőségét. A foglalkozások két nagy csoportba oszthatók: - a tanórai - és a tanórán kívüli foglalkozásokra. A közoktatásról szóló törvény 53. -a (2) bekezdésének e) pontja értelmében fogalmazza meg azokat az osztály vagy csoportfoglalkozásokat (pl.: környezeti nevelés), amelyek kapcsolódnak az iskola pedagógiai programjának végrehatásához, így azok megszervezése a közoktatásról szóló törvény121. -a (1) bekezdésének 39. pontja alapján tanítási napnak minősül. II.3. Alapdokumentuma a pedagógiai program A pedagógiai program az iskolai környezeti nevelést meghatározó alapdokumentum. A nevelőközösségnek világossá kell tenni, hogy értékrendjében hová sorolja a környezetharmonikus, döntés és cselekvéskész életvitelre nevelést, a környezeti jogkövető állampolgárrá nevelést. A helyi tantervben meg kell határozni, hogy miként kívánatos teljesíteni a kereszttantervben szereplő célokat. II.4. A pedagógiai program és a környezeti nevelési program viszonya Az iskola pedagógiai programja nevelési programból és helyi tantervből áll. A környezeti nevelési program a nevelési program része. A környezeti nevelési program többféle módon is megjelenhet az iskola pedagógiai programjában: lehet a nevelési program önálló fejezete, önálló melléklete, vagy az egészségnevelési programmal egybeszerkesztett eleme is. A környezeti nevelési program egy fokkal konkrétabb a pedagógiai program által megfogalmazottaknál. A pedagógiai program leírja az iskola általános pedagógiai 7
küldetését, a környezeti nevelési program a környezeti nevelés területén megfogalmazott küldetést, konkrét, megvalósítható célt rögzít. II.5. A környezeti nevelés jellemzői Multi- és interdiszciplináris. Megjelenik a természet- és társadalomtudományok mindegyikében. Tudományközi abból a szempontból, hogy az egyes tudományok határterületeivel foglalkozik. Rendszerszemléletre nevel. A tanulók képesek lesznek arra, hogy az iskolai környezeti nevelés során elsajátított ismereteiket a napi életükben alkalmazzák. Lokális és globális egyszerre. A tanulók saját környezetében érzékelhető problémák megjelennek a világban, valamint, hogy saját tetteiknek következménye van nagyobb léptékben nézve. A helyi környezeti gondok mögött is legtöbbször globális társadalmi, gazdasági problémák húzódnak. Analitikus és holisztikus ugyanakkor. A világot és a felmerülő kérdéseket egyrészt részekre bontva, elemezve (mérések, modellalkotás, kísérletek) vizsgálja, másrészt pontosan ellenkező módon, az egészet, mint megbonthatatlan egységet tekinti. Folyamatos és élethosszig tartó. A gyerekek környezeti nevelését meghatározza a szülők környezettudatos magatartása. Ehhez szükséges a felnőtt generáció környezeti nevelése is. Értelmi és érzelmi nevelés is. Alternatív gondolkodás elsajátítása. Az egyes környezeti kérdések megválaszolására több alternatíva állítható fel, de ki kell tudni választani a legjobb megoldást. Aktuális és jövőbe tekinthető egyszerre. A jelen problémáit kell megoldani, de a döntések meghozatalánál erkölcsi kötelesség a jövő generáció érdekeinek figyelembe vétele (fenntarthatóság pedagógiája). A létminőség választása, és a megfelelő viselkedési normák kialakítása. 8
Az emberek gondolkodásában és cselekedeteikben is vissza kell tükröződnie annak, hogy a környezet minősége határozza meg létminőségünket. II.6. A környezeti nevelés, oktatás különböző formái fejlesztésének stratégiai elemei a közoktatásban A magyar iskolai környezetoktatás nem egyszerűen ismeretközlés, hanem készségfejlesztés, nevelés, tudat- és magatartásformálás, mely csak interaktív tanulásitanítási módszerekkel valósítható mag. Az általános iskola első két osztályában inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és környezetbarát szokások formálása a fő cél, és fokozatosan alakul a tudatosság és az elkötelezettség szintje. A közoktatásban legcélszerűbb a környezeti ismereteknek az integrált módon történő oktatása. A környezeti ismeretek szervesen épülnek a helyi tanterv tananyagaiba. II.7. A környezeti nevelés és oktatás terepei, fajtái környezeti nevelés-oktatás iskolarendszerű iskolarendszeren kívüli - az óvodában - - előadások, rendezvények formájában, - a közoktatásban - könyvkiadás, sajtó, tömegkommunikáció keretében, tanórai tanórán kívüli - a képzőművészet, film, (pl.: erdei iskola) színház irodalom közvetítésével, - a felnőttoktatásban - reklám, propaganda eszközeivel, - mozgósító hatású akciók szervezésével A közoktatásban egyre fontosabb szerepet kap a tanórán kívüli környezeti nevelés, és ezen belül az erdei iskola, ami az iskolai innováció egy sajátos formája. 9
III. Az erdei iskola III.1. Az erdei iskola, mint a környezeti nevelés színtere III.1.1. Az erdei iskola európai története Az erdei iskola két gyökérből ered. Az egyik gyökér pedagógiai. Mint oly sok más, napjainkig élő progresszív irányzat, a XX. századelő humanisztikus, gyermekközpontú reformpedagógiai mozgalmának időszakában keletkezett. A középpontban itt is mint minden, e korszakban születő kezdeményezésben - az a törekvés állt, hogy a gyermeket megszabadítsák a hagyományos iskola merev béklyóitól. Az erdei iskola keletkezésének másik gyökere szociálpolitikai, valamint egészségügyi. A pedagógiatörténet szerint az első erdei iskolák abból az egyszerű szükségletből keletkeztek, hogy a kíméletlen ipari fejlődéssel és urbanizációval együtt járó ártalmak miatt a városi szegénység megrendült egészségű gyermekeit olyan környezetbe kellett kimenekíteni, amely önmagában is gyógyító hatású, vagy legalábbis nem rejt magában újabb veszélyeket. Az erdei iskolák európai története Németországban kezdődött, ahol az erdei iskolákat elsősorban egészségügyi indíttatásból hozták létre. A nagymértékű ipari fejlődés következtében a XIX. század végén a lakosság nagy része tuberkolózisban betegedett meg Németország ipari városaiban. Hogy megelőzzék a betegséget, a veszélyeztetett nagyvárosi gyerekek számára kéthetes szünidei nyaraltatást szerveztek. A Berlin melletti Charlottenburgban alapította meg Bendix és Neufert 1904-ben azt az intézményt, amelyet a szakirodalom erdei iskolák őstípusának tart. Ezt az iskolát alapítói találóan szabadlevegős iskolának nevezték el. Ez a név kellően kifejezi az iskola megalapításának legfőbb okát, ami döntően egészségügyi. A gyerekek a kötelező iskola rendjéhez képest viszonylag kevés időt fordítottak a hagyományos értelemben vett tanulásra. Emiatt a hivatalos tanügyirányítás és a laikusok egyaránt fenntartással fogadták az iskolát, mert feltételezték, hogy tudásban kevesebbet nyújt a többi iskolánál. Figyelmen kívül hagyták viszont azt a körülményt, hogy nemcsak az idő, hanem a tanulói létszám is a fele volt az iskolainak egy-egy tanulócsoportban, ezért intenzívebb munkát lehetett végezni. Emellett az egész napos benntartózkodás lehetőséget biztosított arra is, hogy a gyerekekkel egyénileg is foglalkozhassanak. 10
A kezdeti nehézségek ellenére gyorsan terjedtek Németország szerte az erdei iskolák. Külön e célból épületeket hoztak létre természeti környezetben, és meghatározott időre ide kihozták a gyerekeket. Ezek a foglalkozások munka- és gyakorlatorientáltak voltak. Sokat mozogtak, túráztak, a helyi és a vidéki kultúrát és művészetet ismerhették meg. Mindezeket a tanulás sajátos formájaként beillesztették a tantervi munkába ezek mögött egyértelműen megfogalmazott reformpolitikai elvek és célok álltak: Az egészséges, egyszerű, de sokoldalú ember nevelése. A németek példáját számos ország követte: Anglia, Belgium, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, USA, stb. III.1.2. Magyarországi erdei iskolák Erdei iskolát hazánkban először a XX. század első évtizedében szerveztek. Létrehozását egyrészt a gyerekek egészségvédelme, másrészt a századelő reformpedagógiai törekvései indokolták. Akkoriban elsősorban az egészség megőrzését célzó, szabad levegőn való tanítással volt azonos, de már az első erdei iskolázók is tapasztalták, hogy mihelyt kilépünk a tantermek megszokott világából, megváltozik a tanítás-tanulás folyamata, hiszen más lesz a tanulóknak az egész helyzethez való viszonya. Két jellemző változással kellett elsősorban számolniuk. Egyrészt azzal, hogy nem minden tantárgy, tananyag lesz egyformán jól tanítható. Egyes ismeretek iránt kimondottan megnő az érdeklődés, míg mások tanításának ez az új motivációval jellemezhető helyzet nem kedvez. Általában az a tananyag lesz könnyebben tanítható, amelyet a környezet valóságában meg is vizsgálhatnak a diákok. Érdemes ezért környezethez illeszkedő szakszóval környezetadekvát tananyagot választani. Másrészt éppen a környezet megismerésének erős késztetése miatt a tanulás folyamatában előtérbe kerülnek a felfedező, az egyéni és csoportos vizsgálódásokra építő, alkotásra sarkalló helyzetek a kész ismeretek puszta befogadásával szemben. A tanulók aktivitása és tanulási önállósága tehát megnő. Az 1980-as években éledt újjá az erdei iskola. Az addigra alaposan megváltozott közoktatási helyzetben természetesen nem volt értelme egyszerűen reprodukálni a 20-as évek pedagógiai gyakorlatát, hanem új funkcióval ruházták fel azt. A környezeti nevelés szemléletével és eszközrendszerével, a projektpedagógia tanulásszervezési formáival gazdagodva több pedagógiai alternatíva, többféle nevelési tapasztalat és elképzelés szövedékéből alakultak ki a jelenkori erdei iskolák. A kezdetben tanóraszerű 11
foglalkozásokat mindinkább felváltotta a környezet komplex megismerését célzó tanulás. A pedagógusok ráébredtek arra is, hogy az erdei iskola az osztályközösség szocializációjának is fontos, meghatározó színtere. Egyre tudatosabban vizsgálták és tervezték a szabadidős programokat is. Az 1990-es évek derekától mód nyílt a programok megvalósításához minisztériumi pályázati forrásokat is megszerezni. A pályázatok tanúsága szerint azonban az erdei iskola fogalma, ismérvei, megvalósításának szakszerű formái számos bizonytalanságot mutattak. Számos esetben tanulmányi kirándulás, nyári táborozás, témahét programjával pályáztak erdei iskola címen. A Nemzeti Alaptanterv kiadása bátorítólag hatott a terepi oktatás, a környezetadekvát oktatási formák megszervezésére. A helyi pedagógiai programok az erdei iskolát, az intézmény arculatát, pedagógiai klímáját kedvezően érintő törekvésként fogalmazták meg. Fellendült az ilyen irányú innováció. A kerettantervek kiadásáról és bevezetéséről szóló miniszteri rendelet szerint a helyi tantervi tartalmak teljesíthetők a hagyományos tanórától eltérő tanulási formában, például erdei iskolában is. Az erdei iskola szakmai fejlesztése ezzel egy időben az oktatási tárca környezeti nevelési programjának egyik sarkalatos elemévé vált. 2000-re, azaz 15 év alatt a szórványos kezdeményezésekből országos programmá vált az erdei iskola. Sőt, az oktatási minisztériumnak deklarált célja, hogy lehetővé váljon minden általános iskolás korú gyermek számára, hogy legalább egyszer eljusson erdei iskolába. Az Oktatási Miniszter kezdeményezésére, több tárca együttműködésével 2003-ban Erdei Iskolai Program indult a környezeti nevelés, azon belül különösen az erdei iskolázás hazai feltételrendszerének biztosítására. Az Erdei Iskola Program 2003-2008 támogatja az általános iskolás korosztályt tanító pedagógusok környezeti neveléssel, erdei iskolázással kapcsolatos képzéseken történő részvételét. III.2.1. Az erdei iskola fogalma Az erdei iskola elnevezés egyrészt gyűjtőfogalom, másrészt fantázianév. Gyűjtőfogalma azoknak az iskoláknak, melyek működésük szerves részeként a szorgalmi időben időlegesen természeti környezetbe helyezik ki tevékenységük színterét. Fantázianév, hiszen a tevékenységek helyszínei olyan változatosak, mint a természet maga. 12
Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulás-szervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció." (Erdei Iskola szakmai találkozó 2001.) Az erdei iskola nem tanulmányi kirándulás, hiszen ahhoz képest jóval több tantervi feladatot teljesít, ráadásul nem is tanítás nélküli munkanapon. Nem bemutatóhelyek meglátogatása, mivel a tanulók többnapos, aktív ismeretszerző munkájára épít. Nem is tábor, mert az a szabadidő része. Nem lehet jutalmul kapni, mert a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására, bizonyos képességek fejlesztésére szerveződik. Nem témahét, mivel nem helyben tervezi a tevékenységet, s a helyszínnek döntő fontossága van. Nem is terepgyakorlat, hiszen a terepen végzett gyakorlásnál, tanulásnál több van benne. III.2.2. Az erdei iskola jellemzői Az iskola pedagógiai programjának integráns részét képezi: - Nem egyszeri, ötletszerű megvalósítást kíván. Az iskola pedagógiai alapelveinek megfelelően megszervezéséről a nevelőtestületnek kell döntenie. Helyi tantervi tartalmak megvalósítását szolgálja: - Az erdei iskolában tanítás is folyik. Ennek illeszkednie kell az egyes tantárgyak helyi tantervében megfogalmazott képességfejlesztéshez, tananyaghoz. A tanulók erdei iskolai teljesítményét értékelni szükséges. A szorgalmi időben valósul meg: - Mivel a helyi tanterv teljesítése a tanulók számára előírt, ezért a szabadidőben, vagy tanítási szünetben szervezett terepi program nem lehet erdei iskola. Elképzelhető azonban, hogy egy osztály tanulói közül nem mindenki érett az ilyen tanulásra. Ez esetben megfelelő csoportbontással az erdei iskolai program a differenciálás eszköze is lehet, s az otthon maradók számára más, kevesebb tanulási önállóságot kívánó módszerek alkalmazásával folyhat a tanítás. Többnapos: - E tanulásszervezési módhoz az egyes tantervi követelmények teljesítésén kívül olyan 13
jelentős személyiség- és közösségfejlesztési feladatok is kötődnek, amelyek csak részben teljesíthetők egynapos, vagy többször egynapos formában. Helyszíne a szervező iskola székhelyétől különböző, természetközeli környezet: - A természettel, a környezettel való személyes kontaktus kialakításának élménye szempontjából fontos az új helyszín. Az erdei iskolában a tanítás-tanulás folyamata a hagyományos iskolai ismeretközvetítéstől alapvetően különböző közegben szerveződik. A máshol-lét élményének hatására felbomlanak a hagyományos iskolai tanulásszervezési formák keretei, ezzel az erdei iskola azok korlátait túllépni, meghaladni is képes. A megismerés és ismeretalkalmazás tárgya az erdei iskola helyszínének természeti, épített és szociokulturális környezete: - A tanítás a valóságos környezet megismerésére, értékeinek befogadására, problémáinak értelmezésére támaszkodik. A fogalom-centrikus oktatással ellentétben a tanulás érzéki-megismerő oldala válik dominánssá. A tananyaggá szerkesztett kész ismeret átadása helyébe a valóság értékeivel és problémáival való személyes élményű találkozás, a cselekvő felfedező magatartás lép, s ez megváltoztatja mind a tananyaghoz, mind a tanuláshoz fűződő hagyományos viszonyt. A program megvalósítása a tanulók aktív megismerő tevékenységére épít: - A tanár nem afféle túravezetőként mutogatja meg a helyszín érdekességeit az őt követő diákoknak, hanem megismerő helyzeteket alakít ki, ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődésnek megfelelő tanulást, biztosítja is annak lehetőségét. Az ismeretszerzés folyamatát elsősorban együttműködő - beavatkozó (kooperatív-interaktív) tanulási technikákra, a projekt módszer alkalmazására építi: - Az erdei iskolai tanulás természetesen több módszerrel illetve azok együttesével is biztosítható. A fenti elvárásoknak viszont leginkább ezek a módszerek felelnek meg. Mindez persze nem zárja ki azt, hogy a program egyes részeit más tanítási módszerek alkalmazására építsék. Az együttes tevékenységekre alapozva biztosítja a szociális tanulás lehetőségét, a személyiség- és közösségfejlesztést: - A szabadidő megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos tevékenységek az együttesen megélt élmények is fontos részét képezik az erdei iskolai programnak. 14
III.2.3. Az erdei iskolai és a hagyományos, tantermi tanítás közötti különbségek A tantárgyak tanítása során általában elsődleges és adott az elsajátítandó tananyag. A fogalmak bővülését és mélyülését a tananyag egymásra épülése biztosítja, ezért a tananyag tantervi szerkezete a tanulás folyamatát is strukturálja. A környezethez illeszkedő oktatás során a megismerési folyamat az élet természetes komplexitásához igazodik. A tanulás szerves részévé válik a környezet és az ember kapcsolatának megértése. A környezet tulajdonságainak, jelenségeinek, folyamatainak felismerése és értelmezése, problémáinak feltárása és az értékekhez való viszonyulás egyaránt igényli új ismeretek megszerzését és a meglévők új helyzetben való felhasználását. A helyszín által felkínáltak közül a tanuló maga választhatja ki a tananyagot saját érdeklődése alapján. Míg az egyes tantárgyak tanulása az adott tudományág sajátos logikája szerint építkezik, s ennek elsajátítása nélkülözhetetlen a megértéshez, addig a környezet adekvát tanulás során a megismerés rendszerét a tanulónak magának kell létrehoznia. A tanórák során folyó ismeretszerzés elsősorban a valóság elemző, analitikus megismerésére alapoz. Az erdei iskolában a tananyagként kínálkozó valóság összetettsége viszont jó lehetőséget kínál az egészleges, holisztikus megismerés számára is. Az egyes tantárgyak inkább a konvergens, míg az erdei iskolában a környezet adottságaira építő tanulási helyzetek elsősorban a divergens gondolkodást fejlesztik. A tantárgyak tananyagának elsajátítása jellemzően tankönyvhöz, taneszközhöz kapcsolódik, az erdei iskolában a tanulást a közvetlen, természetes megismerés eszközeinek használata és technikáinak elsajátítása szervezi. Az erdei iskola élménypedagógiai szemléletet kíván. Azaz a megtanult tananyagnál fontosabb a tanulás folyamatában, mint élményhelyzetben való konstruktív részvétel. A tantárgyi tanulás jobbára individuális tevékenység, az erdei iskolai program elsősorban a közösségi, szociális tanuláshoz nyújt színteret. Az erdei iskola helyszíne, egyszerre értelmezhető valóságos és szimbolikus környezetként. Igen kedvez mindez a dramatikus formák, a drámapedagógiai 15
eszközök alkalmazásának. A tantárgyak egy tudományhoz, műveltségi területhez kötődőek. Az erdei iskolai tanulási tartalmak a környezet és az élet összetettségére, természetes integráltságára épülnek. A tanulási helyzetek, a közösségi tevékenységek és a szabadidő nem válik el élesen az erdei iskolában. III.3. Az erdei iskola pedagógiai jellegzetességei Az erdei iskolában a megismerési folyamat a hagyományos iskoláétól eltérő közegben: a természetben zajlik. Felbomlanak a tradicionális iskolai élet keretei és korlátai. Nem kell olyan szigorú szabályokhoz alkalmazkodni az erdei iskolában, mint a hagyományos iskolában. A természetben való tanulás alapvetően más technikákat és módszereket igényel, mint a hagyományos iskola. A természetben az ismeretszerzés érzéki oldala dominál. Itt a dolgokat a maguk természetes környezetében lehet és kell megfigyelni. Majd erre alapozva lehet megérteni és megtanulni az összefüggéseket. A cselekvő, felfedező magatartás kerül a középpontba. Az erdei iskola az iskola szerves része, saját tanulási-nevelési egység, amelyre a pedagógusnak és a tanulónak fel kell készülnie, és a tanév teljes időszakában építhetnek rá. Az idő az erdei iskolában nem számít, igazodik a gyerekek erőnlétéhez vagy tanulási üteméhez. Nem jelent a tantermi szabályozás sem korlátot. Az itt eltöltött idő szerves részévé válik az egész tanévi folyamatnak. Szocializációs színtér is, ahol a gyerekek közösségben vannak, megtanulnak kommunikálni és viselkedni egymással és tanáraikkal. Megtanulják az egymásra figyelést, a felelősségvállalást. A tanár tanulókapcsolat is eltér a hagyományostól. A tanár nemcsak irányít, hanem társa a tanulónak, együtt vizsgálódnak, dolgoznak meg a kitűzött célokért. 16
III.4. Az erdei iskolai nevelés módszerei - Készségek fejlesztése: problémamegoldó, együttműködési, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, konfliktuskezelési, megfigyelő, elemző, előadói. - Alkalmazott tevékenységek: önálló mérések, vizsgálatok, terepgyakorlatok, természet és környezetvédelmi tevékenységek, szituációs játékok, drámajátékok, riportkészítés, kérdőívek készítése, cikkelemzés, poszter készítése, tanulói előadások, csoportmunka, önálló munka. 17
IV. Az erdei iskola tervezésével, szervezésével kapcsolatos teendők Egyre több nevelőtestület kísérli meg a terepi oktatás e sajátos formáját. A kezdeti nehézségek után ígéretesnek bizonyuló oktatási nevelési forma meghatározóvá válik az iskola pedagógiai gyakorlatában. Az erdei iskola megszervezése úgy tűnik egy nevelőtestület pedagógiai célja. Holott ez a tanulásszervezési forma nem cél önmagában, hanem eszköz. Akkor érdemes tehát megszervezni általában nem kevés fáradsággal és ráfordítással ha a pedagógiai célok eléréséhez ez bizonyul a legcélravezetőbbnek. IV.1. Az erdei iskolák típusai Az erdei iskola környezete a maga egészében a projekt tárgyát képezi. 1.) Helyszín határozza meg a programot. Az iskola helyszínt választ az erdei iskolai tevékenység számára. Ezután készíti el programját, amelyet az adott helyszín határoz meg. Pl.: vizes környezet - vízvizsgálatok, erdő - erdei életközösség stb. 2.) A már meglévő program jellege szerint választjuk meg a helyszínt mert, az iskola különféle (környezeti neveléssel összefüggő, de nem erdei iskolai) munkaformákban már rendelkezik tradíciókkal és gyakorlattal. 3.) Keretprogrammal rendelkező erdei iskolák szolgáltatásait veszik igénybe az iskolák. A készen kapott programot elfogadják, teljesítik és annak megfelelően alakítják a helyi tantervet a kollégák. IV.2. Az erdei iskola szervezési formái Az erdei iskola programot egymás után következő tanítási napokra kell tervezni. A minden hónapban a természetben eltöltött egy-egy nap nem erdei iskola, hanem témanapok rendszere. Az egymást követő napokra ugyanis azért van szükség, hogy legyen elegendő idő az ott lét, a máshol lét élményét átérezni, átállni a helyszín kínálta tanulási lehetőségekre, ráhangolódni a természet közelségére. Az erdei iskola egyik legfontosabb pedagógiai eszköze ugyanis az, hogy a tanulókat kiemeli a szokásos iskolai környezetből, s 18
ezzel az ahhoz kötődő szociális szerepekből is. Az erdei iskolában a tanítás-tanulás folyamata a hagyományos iskolai ismeretközvetítéstől alapvetően különböző közegben szerveződik. Ennek az élménynek a hatására felbomlanak a megszokott tanulásszervezési formák keretei, az erdei iskola azok korlátait túllépni, meghaladni is képes. Ennek az összetett nevelő hatásnak az elérésére a legkedvezőbb természetesen az, ha a tanítási hét egészére új környezetbe költöznek a gyerekek. Lehetséges azonban, hogy a hosszantartó távollét mégis előnytelen, rontaná a program hatásfokát. Különösen kisebbeknél érdemes végiggondolni, hogy nem terheli-e meg túlságosan a programot a hazakívánkozás. A kisiskolások szívesen osztják meg élményeiket azok átélése után azonnal. Ilyenkor szinte újra átélik a történteket. Ha este megoszthatják családtagjaikkal aznapi kalandjaikat, az előnyösebbnek ígérkezik, mintha egy hét elteltével tehetik meg azt. A család támogatása is erősebb lehet ily módon. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a kijárós erdei iskola kisebb költségű, mint a bentlakásos, klasszikus forma. Olykor éppen a vállalható költségek miatt kell egyszerűbb szervezési formával élni. Végül elképzelhető, hogy a pedagógusok azért döntenek a naponkénti terepre járás mellett, mert a közösséget még nem tartják elég érettnek arra, hogy jelentősebb konfliktusok, folyamatos súrlódások, torzsalkodások, nézeteltérések, erősödő agresszivitás nélkül együtt töltse egész hetét. IV.3. Célok meghatározása: - Milyen ismereteket szeretnének elsajátíttatni, milyen úton? - Milyen képességeket szeretnének fejleszteni? - Milyen magatartásmintákat szeretnének megmutatni, közvetíteni? - Mit szeretnének a csoportban fejleszteni? Célszerű megnyerni a feladathoz: - a vezetőket, - a kollégákat, - a szülőket - további segítőket, támogatókat. Érdemes a döntést a kollégákkal, gyerekekkel, szülőkkel közösen megtenni. 19
IV.4. A résztvevők felkészítése IV.4.1. A pedagógusok felkészítése, felkészülése A tanárok együttesen döntik el, hogy a helyszíntől függően milyen tematikai súlypontok köré szervezik a programot. Ez mindig függ, hogy milyen szakemberek állnak rendelkezésre, a tanár szakmai felkészültségétől, hogy kész erdei iskolai programot vásárolnak-e meg, vagy saját ötletekkel is színesítik a kínálatot. Az éves tananyagból mely részeket szeretnék az erdei iskola sajátos feltételei között, milyen sajátos módon megtartani. Ehhez a kollégáknak rendkívül nyitottnak kell az újra, a másra. Fontos felhívni a pedagógusok figyelmét kötelezettségeikre: /Közoktatási tv. 19. (7)/ A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása, különösen: testi épségének megóvása, erkölcsi védelme, személyiségének fejlődéséről való gondoskodás, az ismeretek tárgyilagos közvetítése. Projektszerű tanítástervezés itt is jól alkalmazható. 1. az erdei iskola tevékenységrendszerének központjában nem egyetlen feladat áll, hanem a helyszín adottságainak és lehetőségeinek a felhasználásával és igénybe vételével oldható meg. 2. az erdei iskola komplexebb, gazdagabb, színesebb projekt, mintha csak az iskola szokásos keretei között valósítanák meg. Itt a teljes együttélés megszervezését és lebonyolítását is szükségképpen a tanulás, a szocializáció, a jellemformálás együttesen jelenik meg. Jelen van a tankkönyv, a természet, a tanulási tevékenység és személyes tapasztalás. IV.4.2. A tanulók felkészítése A tanulókat tájékoztatni kell arról, hogy milyen programban vesznek rész egy vagy több megbeszélés keretében. Sőt, a tanulókat vonjuk be a tervezésbe is, de ehhez pontos és részletes információra van szükség, azt erdei iskola helyéről a tevékenységeknek a helyszín adta lehetőségeiről. Tudniuk kell, hogy az adott évfolyam tanítási programjában milyen súlypontokkal szerepel az erdei iskola. Tehát mi az, ami nem az iskola fali között valósul meg a tanulás folyamatában. Érdemes bevonni a tanulókat az erdei iskolai élet sajátos szervezeti formáinak, különbségbeli megtervezésébe, ez lehet egy játékos szimbólum rendszer, ahol növények és állatok a szereplők stb. 20