leti és alkotmányjogi ismeretek 1. Alkotmányjogi ismeretek:

Államelméleti leti és alkotmányjogi ismeretek 1. Alkotmányjogi ismeretek: Az alkotmány fogalma és s funkciói

Az alkotmány fogalma és s funkciói Előzetes megfontolások: Tantárgyi program Tantárgyi követelmk vetelmények A félév f v végén v n vizsga Segédanyagok Az alkotmány fogalma: Az alkotmány az adott ország g alaptörv rvénye, a legmagasabb szintű jogi norma. A társadalom t és s a közhatalom k viszonyát t szabályozza. Megállap llapítja az államhatalmi szervek korlátait, és s megadja az állampolgárok szabadságjogait. Formai szempontból: : 1. A jogforrási rendszer csúcs csán helyezkedik el, minden alacsonyabb rendű jogszabály vele összhangban kell, hogy legyen (Hans( Kelsen joglépcs pcső-elmélet). let). 2. MódosM dosításához különleges eljárási szabályok szüks kségesek.

Az alkotmány fogalma és s funkciói Tartalmi szempontból: : tartalmazza az ország társadalmi és s gazdasági gi rendjére vonatkozó szabályokat, állam- és s kormányform nyformát, az alapvető jogokat és s kötelezettsk telezettségeket, az állami szervek típusait és s működési m garanciáikat, ikat, jogrendszert, területi tagozódást, felségjelv gjelvényeket (főváros, himnusz, zászlz szló,, címer). c Alkotmányunk főbb f fejezetei: Preambulum (ideiglenes) Általános rendelkezések, Az Országgy ggyűlés, A köztk ztársasági elnök, Az Alkotmányb nybíróság, Az állampolgári jogok országgy ggyűlési biztosa és s a nemzeti és s etnikai kisebbségi jogok országgy ggyűlési biztosa,

Az alkotmány fogalma és s funkciói Az Állami Számvev mvevőszék és s a Magyar Nemzeti Bank, A Magyar Honvéds dség és s a rendvédelmi delmi szervek, A helyi önkormányzatok, nyzatok, A bírói b i szervezet, Az ügyészség, Alapvető jogok és s kötelessk telességek, A választások sok alapelvei, A Magyar KöztK ztársaság g fővárosa f és s nemzeti jelképei, ZáróZ rendelkezések Az alaptörv rvény stabilitását t szolgáló garanciák: Minősített többst bbség g (2/3, ¾), alkotmány ny-módosítást st kezdeményez nyezők k szűkebb köre, k mindkét t kamarának el kell azt fogadnia, Az alkotmányoz nyozó és s törvt rvényhozó hatalom szétv tválik, az egymást követő parlamenteknek azt jóváj kell hagyni, bizonyos rendelkezések nem módosm dosíthatók, megerősítő népszavazásra sra van szüks kség, g, alkotmánym nymódosítási si moratórium rium A magyar alkotmány Európa egyik legkönnyebben módosm dosítható alaptörv rvénye közék tartozik.

Az alkotmányok két k t fajtája ja Történeti alkotmányok (angol törtt rténeti alkotmány), íratlan alkotmány Kartális alkotmányok, írott alkotmányok: Történeti alkotmány: folyamatosan a törtt rténelem során n jön j n létre, l magát t az alkotmányt az egyes sarkalatos (alkotmányjogi jellegű jogszabályokb lyokból, l, törvt rvényekből l lehet levezetni, ill. összerakni) Magna Charta Libertatum (nemesi szabadságjogok, egyház függetlensége, ge, 1215, FöldnF ldnélküli li János); J Habeas Corpus (személyes szabadság g védelme v az önkényes nyes letartóztat ztatással szemben, 1679); Bill of Rights (a Parlament jogainak rögzítése, 1689), common law szerepe. Folyamatosan jön j n létre l és s alakul, módosul m történeti fejlődés s során n jön j n létre. l A jogszabályok viszonyát t a folyamatos együtt ttélés s jellemzi.

Az alkotmányok két k t fajtája ja Történeti alkotmány: A jogszabályok csak tartalmukban különbk nböznek egymást stól, megalkotási módjukban m nem. A szokásjog sjog szerepe nagy. A törvt rvényhozó és s az alkotmányoz nyozó hatalom nem válik v szét egymást stól. Az alkotmány stabilitását t nem biztosítj tják k tartalmi és s formai megoldások. Kartális alkotmány: Egy ország g meghatároz rozó alkotmányjogi szabályait egy a jogrendszer csúcs csán n elhelyezkedő alaptörv rvény foglalja magában (1949. évi XX. törvény; USA 1787. évi alkotmánya, 1831. évi belga alkotmány) Az alkotmányoz nyozó hatalom az alkotmányjogi szabályokat egy alaptörv rvényben (chartában) szabályozza. A jogrendszer csúcs csán álll,, elnevezésében és s megalkotásában is eltér r a többi t jogszabályt lytól. l.

Az alkotmányok két k t fajtája ja Kartális alkotmány: A törvt rvények és s más m s jogszabályok az alkotmánnyal, az abban megfogalmazottakkal nem állhatnak ellentétben. tben. Az egyes alkotmányjogi részletkr szletkérdéseket más m s törvt rvények tartalmazzák. A szokásjog sjog szerepe kisebb. A törvt rvényhozó és s alkotmányoz nyozó hatalom szétv tválhat egymást stól. Az alkotmány stabilitása sa többft bbféleképpen garantálhat lható. A modern kartális alkotmányok a polgári forradalmak, a felvilágosod gosodás s termékei. Szólon alkotmánya egy kevesek privilégium giumát t rögzr gzítette csak.

Az alkotmány tartalma, funkciói Legitimáci ciós s funkció (politikai rendszer, főhatalom). f Deklaratív v funkció (alapintézm zmények megfogalmazása). Védelmi funkció (védi a társadalmi t rendet, tulajdont). Alapjogok biztosítása. sa. Diszkrimináci ció tilalma (állampolg( llampolgárok egyenjogúsága). ga). Kormányforma. Közigazgatás. Helyi autonómia gyakorlásának formája. Igazságszolg gszolgáltatás s elvei, szervezetrendszere. Alkotmányoss nyosság g védelme v (jogi szabályoz lyozás). Szuverenitás s (felségjelv gjelvények, államközi együttm ttműködés, dualista és s monista rendszer)

Az alkotmányoss nyosság g követelmk vetelményei A következk vetkező szempontokat minden alkotmánynak tartalmaznia kell. Ezen szempontok az indikátorok, lakmusz papírk rként viselkednek. Népszuverenitás, s, népkn pképviselet: pviselet: Minden hatalom a népé, n, aki a népszuverenitást Közvetlen népszavazás s (vélem leménynyilvánító és ügydöntő), népi n kezdeményez nyezés, közvetett k választott képviselk pviselők útján gyakorolja. Aktív és s passzív v minden magyar állampolgárt megillet, kivéve ve akit ezen jogaitól l (közügyekt gyektől) eltiltották. Hatalmi ágak szétv tválasztása, sa, viszonylagos egyensúlya (fékek és ellensúlyok lyok rendszere amerikai terminológia). Szervezeti és s személyi szétv tválasztás: s: KülönbK nböző szervek, különbk nböző tevékenys kenységeket látnak l el. Ugyanaz a személy csak meghatározott tisztségeket láthat l el egyszerre. Klasszikus hatalmi ágak, Montesqieu-i megfogalmazásban: törvényhozó,, végrehajtv grehajtó,, bírói. b Jelentősége diktatúra, önkény ny elkerülése.

Az alkotmányoss nyosság g követelmk vetelményei Kormányform nyformák: a hatalommegosztás s rendjét t jelenti, annak rendszere, egyensúlyok mértm rtéke: A törvt rvényhozó hatalom erősebb: parlamentáris ris kormányform nyformák parlamentáris ris köztk ztársaság g (olasz, német, n magyar) és s parlamentáris ris monarchia (angol); A végrehajtv grehajtó hatalom túlst lsúlyban, lyban, ill. a két k t hatalmi ág g egyensúlyban van: prezidenciális kormányform nyformák alkotmányos monarchia (Marokkó), prezidenciális köztársaság g (USA). Kollegialitás (Svájc). Törvények uralma, jogállam Az emberek közötti k jogviszonyokat jogszabályok rendezik, vagy kötelező,, vagy diszpozitív módon. A törvt rvényesség g megtartására ra különböző intézm zmények jönnek j létre: l Alkotmányb nybíróság, közigazgatk zigazgatási bíráskodás, s, ombudsman stb. Alkotmány védelme. v Jogegyenlőség, g, egyenjogúság g elve Jogok azonos biztosítása, sa, kötelezettsk telezettségek azonos viselése az emberi méltóságot sérts rtő (indokolatlan) megkülönb nböztetés s nélkn lkül. l. A jog tele van megkülönb nböztetéssel: 18. 70. 62. életkor, cigi boltban stb., egyetemi, főiskolai f ponthatár, házassh zasság: 1 férfi f és s 1 nőn stb.

Az alkotmányoss nyosság g követelmk vetelményei Emberi jogok védelme: v egyetemesen elismert alapvető politikai és s erkölcsi eszmék k elfogadása. Az alkotmányjog jogági gi helyzete: Az alkotmány rendelkezései által meghatározott jogviszonyokat öleli fel. A közjog k része, r alapjogág. A jogalanyok közötti k egyenjogúság g a fenti jogviszonyokból l hiányzik. Kógens jogszabályok jellemzik, a jogalanyok részr szére kötelező előírásokat tartalmaznak. Rendelkezései átitatják, áthatják k az összes jogágat. gat.

Államelméleti leti és alkotmányjogi ismeretek 2. Alkotmányjogi ismeretek: A magyar alkotmányoss nyosság története

Állammodellek Magyarországon gon 1. Patrimoniális monarchia: A királyi hatalom alapja a földbirtokmennyisf ldbirtokmennyiség, patrimóniuma (Ajtony, Gyula, Koppány). Primitív államüzem: törvt rvényhozó,, legfőbb bíró, b, kormányz nyzó. Familiaritás: a hűbérish riség g magyar változata, v nincs hűbéri h szerződés, s, a személyess lyesség g a kulcsmomentum. X-XIII. XIII. század. zad. Rendi monarchia: A királyi birtokrendszer felbomlása, adományoz nyozási rendszer. Tartományurak és s a serviensek hatalma megnő,, harc jogaikért: 1222. Aranybulla, 1351. évi törvt rvények: kilenced, ősiség, II. András nem állhatott bosszút t felesége gyilkosain, IV. Béla B kiszolgáltatott ltatott helyzete a tatárok elleni harcban, 1514. Tripartitum. A rendek a feudális társadalom t azonos jogáll llású,, kiválts ltságokkal rendelkező csoportjai. XIII-XIX. XIX. sz. Rendek: praelati, barones, nobiles, civites.

Állammodellek Magyarországon gon 2. Abszolút t monarchia: Csak kísérletek k a Habsburg-ház z részr széről: az Országgy ggyűlést nem hívják össze, XVII-XIX. XIX. sz. Manufaktúra polgárs rság g finanszírozza az államot. Hivatalos hadseregek kialakulása. Expanzió Európán n kívüli k területek felé. Állam igazgatásának intézm zményesülése, se, bürokrb rokrácia. Trón n betölt ltése örökösödés útján. Feudális uralkodó réteg és s a feltörekv rekvő polgárs rság g egyensúlyi viszonyában jön j n létre. l Szociális intézked zkedések, vallási türelmi t politika. Alkotmányos monarchia 1848. évi törvt rvények: közös k s teherviselés, s, az úrbér, r, az úriszék eltörl rlése, a papi tized eltörl rlése, sajtószabads szabadság. Neoabszolutizmus időszaka: 1849-67.

Állammodellek Magyarországon gon 3. Parlamentáris ris monarchia: Kölcsönös s engedmények nyek az uralkodó és s az államalkotó nemzetek között. Nem foglalták k egységes ges struktúrába a magyar állami szerveket. Az új j rendszer alkotmányos alapjait meghatároz rozó törvények: 1867. 12. tc. kiegyezési törvt rvény, 1868. 30. tc. magyar-horv horvát t kiegyezés, 1869. 4. tc. a közigazgatk zigazgatás és s az igazságszolg gszolgáltatás kettéválaszt lasztása, sa, 1870. 18. tc. ÁSZ feláll llítása, sa, 1881. 21. tc. a rendőrs rségről, 1878. 5. tc. Csemegi-kódex dex,, 1871. 33. tc. az ügyészségről. 1867-1918. 1918. Népköztársaság: 1918. Tanácsk csköztársaság: 1919. Közjogi provizórium: rium: 1920. I. tc. az alkotmányoss nyosság helyreáll llításáról. l. 1946. évi I. tc.: köztk ztársaság. 1949. évi XX. tv.: NépkN pköztársaság.

Állammodellek Magyarországon gon 4. 1949. évi XX. tv.: NépkN pköztársaság. Az államhatalom legfelsőbb szerve az Országgy ggyűlés, aki engedelmes szavazógépk pként fogadta el az elé terjesztett törvényjavaslatokat. Évente 4-64 6 törvt rvényt fogadott el, melyben már m r a költsk ltségvetési és zárszámadási törvt rvényt is érteni kell. Az ülésszakok közötti k időszak törvényhozója a NET Népköztársaság g Elnöki Tanácsa volt, aki törvt rvényerejű rendelteket hozott. Az államfő feladatait látta l el kollektív államfői testületk letként és s az Országgy ggyűlést helyettesítette. tette. 1953. új ügyészi szervezet kialakítása. Demokratikus centralizmus. A tanácsrendszer háromszori h reformja: 1950, 1954 és s 1971-ben. Az Alkotmányban megfogalmazott alapvető jogok csak papíron léteztek. Békés s rendszervált ltás. A szocialista tömb t országai a gazdasági gi versenyben nem tudják k a lépést tartani a nyugati tömbt mb államaival (NSZK, USA, UK, Franciao., [Közös s Piac országai, Európai KözössK sség g országai]).

Állammodellek Magyarországon gon 5. A rendszert nem az ellenzék, hanem saját t gazdasági gi válsv lsága, csődje buktatta meg. Megmozdul a civil társadalom: t Szegényeket TámogatT mogató Alap, Duna Kör. Új j pártok p alakulnak (FIDESZ, SZDSZ, MDF), vagy egykor betiltott pártok alakulnak újjá,, kezdik meg ismét t működésüket m ket (MSZDP, FKGP). Az állampárton belül l is létrejl trejönnek a reformkörök. k. A tudomány világában, az MTA Államtudományi Kutatások Programirodában is kibontakozik egy reformirányzat: alapvető jogok tényleges t érvényesítése, se, alkotmányb nybíráskodás, s, állami számvev mvevőszék, közigazgatk zigazgatási bíráskodb skodás, s, népszavazn pszavazás s zászlz szlóra tűzése. 1988. nyara, Kulcsár r KálmK lmán n akadémikus igazságügyi gyi miniszter lesz. Ősszel megalakul a professzorok minisztériuma (Kulcsár, Kilényi nyi, Sárközy). 10 tematikus bizottság, és s 1 szerkesztő bizottság g az új j alkotmány kidolgozására.

Állammodellek Magyarországon gon 6. 1989. első felében új, sarkalatos jogszabályok kerülnek megalkotásra. Törvény az egyesülési si jogról, gyülekez lekezési jogról, népszavazn pszavazásról és népi kezdeményez nyezésről l szóló törvény, sztrájk törvt rvény stb. Alkotmányba belekerülnek lnek az Alkotmányb nybíróságra vonatkozó legfontosabb rendelkezések. Az Ellenzéki Kerekasztal észleli az állampárt alkotmányoz nyozó és törvényhozó szánd ndékát. Létrejön n a Nemzeti Kerekasztal. Tagjai: az Ellenzéki Kerekasztal,, MSZMP és s a Harmadik Oldal képviselői i (HF és s szakszervezetek). Tárgyalt témakt makörök: k: alkotmányoz nyozás, AB tv., ÁSZ tv., pártok p legalizálása, választv lasztójogi törvt rvény stb. Új j alkotmányt csak az új, demokratikusan elfogadott parlament hozhat. A regnáló Országgy ggyűlés s csak a régit r módosm dosíthatja. Eredmény: 1989. évi XXXI. tv., mely az 1949. évi XX. tv-t módosította.

Állammodellek Magyarországon gon 7. Tartalmi szempontból új j alkotmány született, mely viszont már m preambulumában ban jelzi ideiglenességét: békés s politikai átmenet előseg segítése érdekében az Országgy ggyűlés hazánk új j Alkotmány nyának nak elfogadásáig Magyarország g Alkotmány nyát Az első szabad parlamenti választv lasztások sok után n a rendszervált ltó pártok egy része r ellenzékbe vonult, így a gyökeres változtatv ltoztatás, az új alkotmány elfogadása mindmáig ig elmaradt. A napjainkig eltelt időszak. Az 1994-98 98-as koalíci ciónak megvolt a lehetősége új j alkotmány elfogadására, de csak egy alkotmány ny-előkészítő bizottságot küldk ldött ki. 1999. A magyar államiság g ezredik évfodulójára az IM egy javaslatot készített: 1949. évi XX. tv. helyett az elnevezés s legyen 2000. évi I. tv. az Alkotmány. Az alaptörv rvény élére kerülj ljön n egy méltm ltó preambulum. A XII. fejezet az alapvető jogokról l kerülj ljön n előre az alaptörv rvény II. fejezeteként.

Állammodellek Magyarországon gon 8. Alkotmányerej nyerejű törvények problematikája (francia minta szerint létrehozva): elfogadása csak az összes országgy ggyűlési képviselk pviselő 2/3- nak szavazatával val volt lehetséges. Az ország g ennek hatására kormányozhatatlann nyozhatatlanná vált (Antall József). J MDF-SZDSZ megállapod llapodás: a fenti törvt rvény a jogrendből l kikerült. Továbbra is maradt néhány n ny esetben a fenti 2/3, de az ilyetén n 2/3-os törvánnyel szabályozhat lyozható tárgykörök k száma csökkent. A fenti megoldás s helyett bevezetik a jelenlévő ogy-i képviselők k 2/3-nak szavazatával val elfogadható törvények intézm zményét. 1990. Tanácsrendszerr csrendszerről áttértek a helyi önkormányzati nyzati rendszerre, Alkotmány IX. fejezete.

Államelméleti leti és alkotmányjogi ismeretek 3. Alkotmányjogi ismeretek: Jogforrási rendszerünk nk

Jogforrási rendszerünk nk 1. Alkotmányjogi szempontból l kétfk tféle jogforrás s jelentést különíthetünk el: Anyagi, vagy belső jogforrás az a jogalkotó hatalom (szerv vagy személy), aki jogosult a jogalkotásra. Alaki vagy külsk lső jogforrás a jog külsk lső megjelenési formája, amelyből l az megismerhető. A Magyar KöztK ztársaság g jogforrási rendszere: Jogszabályok Az állami irány nyítás s egyéb b jogi eszközei zei Legfelsőbb Bíróság B g jogegységi gi határozatai Az Alkotmányb nybíróság g határozatai Nemzetközi zi szerződések sek Az EU jogforrásai Szokásjog Bírói i jog Alkalmazandó,, vonatkozó jogszabályok: 1949. évi XX. tv. és s az 1987. évi XI. tv. a jogalkotásr sról.

Jogforrási rendszerünk nk 2. Jogalkotásra jogosult szerv Országgy ggyűlés Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kormány Kormány tagja (miniszterelnök, miniszterek) Országos hatásk skörű szerv [Országos hatásk skörű szervet vezető államtitkár] Önkormányzatnyzat Jogszabályok Törvények Törvény erejű rendelet Kormányrendelet Rendelet [Államtitkári rendelkezés] Önkormányzati nyzati rendelet Megjelenési forma: jogi normák Állami irány nyítás s egyéb b jogi eszköze ze Határozat, jogi iránymutat nymutatás: irányelv, elvi állásfoglalás NET Határozat Kormányhat nyhatározat, jogi iránymutat nymutatás: irányelv, elvi állásfoglalás Utasítás, s, jogi iránymutat nymutatás: irányelv, tájékoztatt koztatás Utasítás, s, jogi iránymutat nymutatás: irányelv, tájékoztatt koztatás [Utasítás] s] Önkormányzati nyzati határozat Szokásjog elnökei között k van ellenzéki képviselk pviselő,, győztes párt p jelöltj ltjét t kéri k fel kormányalak nyalakításra a közt. k elnök. szokásos sos módon m hirdetik ki, don hirdetik ki, ogy-i bizottságok alakult ki. Pl. önkorm nkormányzati rendeletet a helyben nyzati rendeletet a helyben Törv rvényront nyrontó, -magyar magyarázó, -kieg kiegész szítő, -pótló hatással bírt. b Mai jogrendszerünkben nkben még m g nem

Jogforrási rendszerünk nk 3. Jogalkotásra jogosult szerv Önkormányzati nyzati szervek [Tanács] Jogszabályok [Tanácsi rendelet] Megjelenési forma: jogi normák Állami irány nyítás s egyéb b jogi eszköze ze Határozat [Tanácsi határozat] [Tanács VB] Magyar Nemzeti Bank Központi Statisztikai Hivatal Rendelet (Alkt( Alkt.. 32/D. (4)) (Jegybankelnök) k) [Tanácsi VB határozat] Jegybanki rendelkezés Statisztikai közlemk zlemény JOGSZABÁLY: Az Alkotmány által jogalkotási hatáskörrel felruházott szervek által kibocsátott és szabályszerűen kihirdetett normatív aktus, amely elvileg az állam területén, ill. önkormányzati rendelet esetén, a kibocsátó szerv illetékességi területén mindenkire nézve kötelező, ill. állami kényszer útján érvényre juttatható.

Jogforrási rendszerünk nk 4. Mindenkire nézven zve : Magyar KöztK ztársaság g terület letén n tartózkod zkodó valamennyi természetes és s jogi személy, ill. jogi személyis lyiséggel nem rendelkező egyéb b szervezet tekintet nélkn lkül állampolgárságra, vagy bejegyzés s helyére. Magyar állampolgárok esetén n akkor is ha külfk lföldön tartózkodnak. Úszó és s repülő államterület: let: magyar lobogó alatt közlekedő hajón n nemzetközi zi vizeken és s magyar lajstromozású repülőgép p fedélzet lzetén n nemzetközi zi légtl gtér felett. Állami kényszerk nyszer : : konkrét t joghátr trány, vagy annak kilátásba helyezése (pl. vagyoni szankció).

Jogforrási rendszerünk nk 5. Jogszabályok érvényessége: kiváltja a szánd ndékolt jogi hatásokat: Az arra feljogosított szerv, Jogilag megfelelő eljárás s folyamán n alkotta meg, és s hirdette ki. A jogszabály illeszkedjék k a jogszabályok hierarchiájába. Jogszabályok hatálya lya: : az érvényesség g terjedelmét értjük alatta. Területi hatály: mely földrajzi f területen alkalmazhatjuk a jogszabályt. Időbeli hatály: mely kezdő időpontt ponttól, mely végsv gső időpontig alkalmazhatjuk a jogszabályt. (Kezdő időpont hatályba lépés, l hatályveszt lyvesztés: s: saját t maga irányozza elő egy jövőbeli j időpontra nézve, zve, azonos vagy magasabb szintű jogszabály helyezi hatályon kívül, az AB megsemmisíti.) Személyi vagy alanyi hatály: mely személyekre nézve n alkalmazhatjuk a jogszabályt.

Jogforrási rendszerünk nk 6. Jogszabályok hatálya lya: : az érvényesség g terjedelmét értjük alatta. Visszaható hatály tilalma: a jogszabály a kihirdetését t megelőző időszakra, visszamenőlegesen nem állapíthat meg kötelezettsk telezettséget, vagy tehet valamely magatartást jogellenessé jogállamis llamiság g egyik garanciája. Elképzelhet pzelhető,, hogy valamely hatályon kívül k l helyezett rendelkezést mégis alkalmazunk a múltban m megtört rtént esemény, cselekmény elbírálására: ra: polgári jog szerződések, sek, büntetb ntetőjog bűncselekmény ny elbírálása. Törvény: A jogforrási hierarchia élén n az alaptörv rvényünk nk találhat lható,, mely formailag egyezik a többi t törvt rvényünkkel, nkkel, kivéve ve a módosm dosítási si módját, melyhez az ogy-i képviselők k 2/3-nak szavazata szüks kségeltetik. A többi t törvt rvényünk nk között k viszont nincs rangsor, valamennyi egyaránt fontos. Jat.. felsorolja a kizárólagos törvt rvényhozási tárgykt rgyköröket: ket: gazdasági, gi, társadalmi rend, államszervezet, alapvető jogok és s kötelessk telességek szabályoz lyozása.

Törvény: Jogforrási rendszerünk nk 7. Az országgy ggyűlésnek joga van ezen kívül k l bármely b társadalmi t vagy gazdasági gi viszonyt törvt rvényben szabályozni. Törvények fajtái, tárgyuk t szerint: Alapjogi törvt rvények, Költségvetési törvt rvények, Szervezeti törvt rvények, Egyéb b törvt rvények. Normatív v tartalmuk szerint: Normatív v törvt rvények, Nem normatív v törvt rvények. Elfogadási mód m d szerint: 1949. évi XX. tv. módosm dosításához az összes országgy ggyűlési képviselk pviselő 2/3- nak igenlő szavazata szüks kséges: 258 fő, f Alk.. 24. (3) (képvisel pviselők létszáma: 386 fő), f Jelen lévől országgy ggyűlési képviselk pviselők k 2/3-nak szavazata szüks kségeltetik: 129 fő f (határozatk rozatképesség: 194 fő), f Egyszerű szavazattöbs bséges, fapados törvények: jelen lévől országgy ggyűlési képviselk pviselők k több t mint felének szavazata szüks kséges (50%+1, 98 fő). f

Jogforrási rendszerünk nk 8. Törvényerejű rendelet (tvr.): Kibocsátó a NépkN pköztársaság g Elnöki Tanácsa, Kollektív államfői i testület, Ellátta mind a köztk ztársasági elnök, mind az országgy ggyűlés s feladatait. Az Országgy ggyűlést az évi 4-54 5 napos ülésezések sek között k helyettesítette. tette. Alkotmányt nem módosm dosíthatta. Ha kifogást emeltek ellene, azt az OGY megvitatta, és s döntd ntött tt felőle. le. Módosítása, sa, ill. hatályon kívül k l helyezése csak törvt rvénnyel lehetséges. Kormányrendelet: A Kormány, mint testület rendeleteket alkothat, melyeket a Miniszterelnök ír r alá. Törvénnyel nem lehet ellentétes. tes. Törvényi vagy tvr-i felhatalmazás s alapján, ill. saját t feladatkörében hozhat rendeletet. Hivatalos lapban ki kell hirdetni. (Alk( Alk.. 35. (2)).

Jogforrási rendszerünk nk 9. A Kormány tagjainak rendelete: Fajtái: Miniszterelnök k rendelete (egyenrangú a Kormány többi t tagjának rendeletével), tárct rcát t vezető Miniszter rendelete, tárca t nélküli li Miniszter rendelete, MEH-et vezető miniszter rendelete. Saját t feladatkörében, vagy törvt rvényi felhatalmazás s alapján, végrehajtási céllal c adhat ki rendeletet az érintett kormánytag. Pl. 123/2004. (XII. 12.) FVM rendelet.. Önkormányzat nyzat rendelete: törvény végrehajtv grehajtását, t, vagy a helyi gazdasági gi és s társadalmi t viszonyok szabályoz lyozását jelenti (helyi adók, szociális ellátások, építésügyi szabályok). Államtitkári rendelkezés: 1989. előtt a Minisztertanácsa alárendelts rendeltségében működőm országos hatásk skörű szerv vezetője adhatta ki (államtitk( llamtitkár, nem tévesztendt vesztendő össze a mai államtitkárokkal). ÁBMH Állami Bér-B és s Munkaügyi Hivatal, ÁISH Állami Ifjúsági és Sporthivatal, ÁH Országos Árhivatal, Országos KörnyezetK rnyezet- és Természetv szetvédelmi Hivatal, stb. Miniszteri jogáll llású személyeknek számítottak.

Jogforrási rendszerünk nk 10. Állami irány nyítás s egyéb b jogi eszközei zei Csak a kibocsátóra és s annak alárendelt szervére re vonatkoznak. Nem érintik közvetlenk zvetlenül l a polgárok jogait és s kötelezettsk telezettségeit. Felsorolásuk suk nem jelent hierarchiát. Határozat: Kibocsáthatja: OGY, Kormány, Önkormányzat, nyzat, [NET] Csak a normatív, szabályoz lyozó határozat minősül állami irány nyítás egyéb b jogi eszközének, az egyedi határozat (közigazgat zigazgatási ügyben, vagy valamely személyi döntd ntésben) nem. Határozat pl. a Kormány ügyrendje, az OGY HázszabH zszabálya, SZMSZ. Utasítás: s: Csak normatív v utasítások sok tartoznak ide, az egyediek nem. A miniszter és s az országos hatásk skörű szerv vezetője adhat ki közvetlen irány nyítás s szánd ndékával az alárendelt szervek felé. Pl. egészs szségügyi gyi miniszter egy oltóanyag előáll llítására és s tárolt rolására ra adja ki az összes tiszti főorvos f részr szére.

Jogforrási rendszerünk nk 11. Statisztikai közlemk zlemény: A KSH elnöke adhatja ki. Statisztikai fogalmat, módszert, m osztályoz lyozást, névjegyzn vjegyzéket és számjelet szabályoz vele. KSH hivatalos lapjában kell kihirdetni. Jogi iránymutat nymutatás: Három megjelenési formája lehetséges: irányelv (ajánl nlást ad a jogszabály alkalmazására Miniszter és s országos hatásk skörű szerv vezetője; OGY, Kormány célokat, programokat határoz meg bennük), elvi állásfoglalás (OGY és s Kormány ebben értelmezheti a jogszabályokat), tájékoztató (tény és s adat közlk zlése, amelyet a végrehajtó szervnek feladata végzv gzése során n ismernie kell). Nemzetközi zi szerződések: sek: Dualista és s monista rendszer, kell-e e transzformáci ció? Alkotmányb nybíróság g vizsgálhatja meg az Alkotmánnyal való összhangot (előzetes normakontroll), ill. más m s jogszabály és állami irány nyítás s egyéb b jogi eszközének a nemzetközi zi szerződésbe sbe való ütközése.

Jogforrási rendszerünk nk 8. Az Európai Unió jogforrásai: Luxemburgi Bíróság B g gyakorlata szerint akár r a magyar Alkotmány fölött is állnak. Fajtái: Rendelet egész szében és s mindenkire nézve n közvetlenk zvetlenül l kötelezk telező, Irányelv a kötelezk telezően en elérend rendő célt, ill. elveket határozza meg, de a megvalósítás s a tagállamra vár. v Határozat vagy döntd ntés a címzett c tagállamra nézve n közvetlenk zvetlenül kötelező, Ajánl nlások, vélemv lemények, állásfoglalások sok nem jelentenek kötelezettséget. A Bírói i jog : Preator ius facere non potest a prétor nem alkothat jogot. Alkotmányb nybíróság: negatív v jogalkotó,, jogszabálysz lyszöveg egész szének vagy egy részr szének átalakításával a jogi norma értelmét t is alakítja. Legfelsőbb Bíróság B g jogegységi gi határozata az ítélkezés s egységét biztosítja. tja.

Államelméleti leti és alkotmányjogi ismeretek 4. Alkotmányjogi ismeretek: Szuverenitás

Szuverenitás s 1. Szuverenitás=F s=főhatalom. Kérdések: Ki a hatalom forrása? Ki birtokolja az állami főhatalmat? f Definíci ció: A szuverenitás s a szabad és önálló hatalomgyakorlás s jogát és állapotát t jelenti. A szuverén n a maga dolgát t mindenki mástm stól függetlenül, l, szabad akarat-elhat elhatározással alakítja ki. Befelé szabad önrendelkezési jogot jelent, kifelé pedig szabad hatalomgyakorlást és s cselekvési si szabadságot jelent. A belső szuverenitás állami szinten a lakosság g feletti legfőbb hatalom gyakorlását t jelenti. A lakosságnak az államhatalom által hozott normatív v rendelkezéseket, aktusokat jogkövet vető állampolgárként el kell fogadnia. A külsk lső szuverenitás s az állam függetlensf ggetlenségét, t, szabad cselekvési si jogát, másik m államtól l való elkülönülését t jelenti, államközi kapcsolatait külsk lső kontroll nélkn lkül l hozza. Fogalomfejlődés: Jean Bodin (karmelita szerzetes, aki a rendből l kilép, jogász): Fejedelmi szuverenitás. s. A XVI. sz. francia hatalmi válsv lság g hozadéka, terméke.

Szuverenitás s 2. Hatalmi harcok: harc az egyház és s a királyi hatalom között k (függetlens ggetlenség g a pápától, p az egyházt ztól), harc az európai királyi családok által vezetett országok között k (csász szári és s királyi ellentét a nagy Római Birodalom pátosza), p harc a király és s hűbéresei h között k (a rendi partikuralizmus felszámol molása). Hat könyv k a köztk ztársaságról A szuverenitás s gyakorlója a fejedelem, akinek korlátot csak az isteni és természeti törvt rvény jelenthet. A szuverén n jog abszolút t jog. John Locke: : A hatalom forrása nem a fejedelem, hanem a nép. n Népszuverenitás. A Parlament igenis igényt tart arra, hogy a hatalomból l részesr szesüljön, azt gyakorolja a királlyal együtt (parlamenti szuverenitás). s). Thomas Hobbes: : Az állam feladata az, hogy az emberek békés b együtt ttélését t biztosítsa. tsa. Ehhez szüks kség g van egy teljhatalommal rendelkező szervezetre, ez az állam, akit a bibliai tengeri szörnnyel (Leviatan)) metaforizál. Ember embernek farkasa. Rousseau: Minden hatalom a népé, n, amely közvetlenk zvetlenül l gyakorolja a hatalmat. Ideája az ókori görög g g demokrácia, ahol mindenki örömmel ment a népgyn pgyűlésekre.

Szuverenitás s 3. Montesquieu: A megoldás s a népszuverenitn pszuverenitás, s, és s a hatalom feldarabolása, a hatalmi ágak elválaszt lasztása sa egymást stól, így a zsarnokság g elkerülhet lhető. A hatalmi ágak egymást kiegyensúlyozz lyozzák, egymást ellenőrzik. A közvetlen k hatalom gyakorlása kivitelezhetetlen. Az államügyek bonyolultsága nem engedi meg az ilyen hatalomgyakorlást. Elsődleges a közvetlen k képviselet k gyakorlása. Ma a szuverenitás s három h formáját, fogalmát különböztetjük k meg: Népszuverenitás: s: A hatalom forrása és s gyakorlója a nép. n Államszuverenitás: s: Egy adott állam mind a belső,, mind a külsk lső szuverenitás s jegyeivel rendelkezik. Nemzeti szuverenitás: s: Azonos nyelvvel, azonos kultúrával rendelkező népcsoport, amely saját ügyei, sorsa felett szabadon rendelkezik. SZU és s a hitleri NémetorszN metország? A nép n p a hatalmat közvetett k és s közvetlen k módon m gyakorolhatja: képviseleti k rendszer, ill. népszavazn pszavazás és népi kezdeményez nyezés.

Szuverenitás s 4. Az államszuverenitás s megvalósul sulási si formái: Unitárius állam: a szuverenitását t egységesen gesen és s osztatlanul gyakorolja. Terület letén n nincsenek önálló államisággal rendelkező egységek. gek. Területi tagozódása eltérő is lehet. Föderatív v (szövets vetségi) állam: A szuverenitás s megoszlik a szövets vetségi állam és s a tagállamok között. k Pl. NémetorszN metország, USA. Az egyes hatalmi ágakon belül l szövets vetségi és s tagállami tagozódást látunk. l A tagállamok államisága nem szűnik meg. Konföder deráció: államok közötti k lazább kapcsolat. Egyes célok, c vagy gazdasági gi érdekek mentén n két-k vagy többoldalt bboldalú szerződéseket seket kötnek. Az EU fejlődése is e felé tendál. Perszonáluni lunió: : Az államok egységét t a közös k s uralkodó, államfő köti össze. Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália (Brit Nemzetközöss sség). Reáluni lunió: : bizonyos államhatalmi jogosítv tványok közös k s gyakorlásáról döntenek. A közös k ügyek kezelésére közös k s szerveket hoznak létre. l Osztrák-Magyar Monarchia. Az államterület. let. Azt a térst rséget jelenti, ahol az állam főhatalma f érvényesül. Ezen területen belül l mindenki felett érvényesül l ezen joga: állampolgárok és s külfk lföldiek ldiek is.

Az államterület. let. Szuverenitás s 5. Magyar lobogó és s magyar lajstromozású hajók és s repülők k fedélzete nemzetközi zi vizeken és s nemzetközi zi légtl gtérben. A külkk lképviseletek területe. Az állam rendelkezik a felette húzódóh légtérrel, és s a földfelszf ldfelszín n alatt elhelyezkedő Föld-résszel is. Az államterület let alkotói: vizek, folyók, tengerrészek, szigetek, szigetek csoportjai. Világűr? Az állami szuverenitás s is korlátozott: nemzetközi zi mentességgel rendelkező diplomaták, közös k s határfoly rfolyó vízgazdálkodás, szabad áthaladás s joga hajózás, nemzetközi zi szolgalmak (vasút fenntartása egy másik m állam terület letén), nemzetközi zi szerződések. sek. Az államterületet letet az államhatár r fogja körül, k melyet a szomszédos államok kétoldalk toldalú szerződéssel ssel rögzr gzítenek. Határkijel rkijelölési elvek: népessn pesség összetétele, tele, természeti egységek, gek, történeti hagyományok, nemzetiségi eloszlások sok stb. Magyarország g terület letét t az 1947-es Párizsi P BékeszerzB keszerződés rögzítette. 1947. évi XVIII. tc.

Az állam felségjelv gjelvényei: Szuverenitás s 6. A Magyar KöztK ztársaság g nemzeti jelképeir peiről l az Alkotmány XIV. fejezete rendelkezik. A Magyar KöztK ztársaság g fővárosa: f Budapest. A Magyar KöztK ztársaság g himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz (1823) című költeménye Erkel Ferenc (1844) zenéjével. Zászló: : három, h egyenlő széless lességű,, piros, fehér, zöld z színű vízszintes sávból áll. A MK címere c hegyes talpú,, hasított pajzs, első mezeje vörössel v és s ezüsttel hétszer h vágott. v Második, M vörös v s mezejében zöld z hármas halomnak arany koronás s kiemelkedő középső részén ezüst st kettős s kereszt van. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik. Nemzeti ünnepeink: március 15., augusztus 20. és s október 23-a. Nemzetközi zi kapcsolatokban egyet ki kell emelni, az állami ünnepet, ami viszont szintén augusztus 20. A MK kitüntet ntetései: Magyar KöztK ztársaság Érdemrend, Magyar Köztársaság Érdemkereszt.. A miniszterelnök, ill. az illetékes miniszter előterjeszt terjesztése se alapján n a köztk ztársasági elnök k adományozza.