Nemzetközi kereskedelem Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat 2008
Világgazdaság: korábban nemzetgazdaságok összessége ma már globális világgazdaság Nagy árbevételű vállalatok nemzetközi versenye 160 140 120 100 80 60 40 20 0 General Motors Thaiföld Norvégia Ford Motor Co. Mitsui & Co. Szaud-Arábia Lengyelország Itochu Dél-Afrikai Köztársaság Royal Dutch Shell Marubeni Görögország Sumitomo Exxon Toyota Motor Wal Mart Stores Malajzia Izrael Kolumbia GDP, illetve értékesítési árbevétel (mrd USD)
Nemzetgazdaságok munkamegosztása helyett multinacionális és transznacionális vállalatok munkamegosztása Eltérő fejlettségű országok eltérő szerep a termelésben és a kereskedelemben Fejlett és fejlődő országok: hagyományosan a fejlettek késztermékeket, keket, a fejlődők nyersanyagokat (mg-i i termék, energiahordozó, ásványkincs, fa stb.) exportálnak.. Ez ma már nem igaz.
Külkereskedelem: az országhatárokat átlépő áruk és szolgáltatások, melyeket alapesetben vámok és illetékek terhelnek Probléma: vám- és illetékmentesség (lásd Schengeni Egyezmény) export kivitel; import behozatal a kettő különbsége a külkereskedelmi mérleg (mrd( USD, vagy ) A külkereskedelmi k teljes volumene a GDP arány nyában = (export + import) / GDP *100 export a GDP arány nyában = export / GDP *100 (%) import a GDP arány nyában = import /GDP *100 (%) nettó export a GDP arány nyában = export importból l származ rmazó export / GDP*100» importból származó export (reexport( reexport,, félkész termékek beépítése) A külkereskedelem tipizálása Fogalmak Reálkereskedelem (áruk és szolgáltatások) kb. 12,5 ezer mrd USD/év Pénzügyi- és tőkekapcsolatok (főleg számlapénz, többnyire spekulációs céllal) néhány nap alatt az egész éves reálkereskedelem értékének megfelelő elő összeg megfordul a nemzetközi pénzpiacon.
A külkereskedelmi mérleg hiánya az utóbbi években Magyarországon az utóbbi években jelentősen javult (2005-ben és 2006-ban), így annak értéke 2007-re 0,5 milliárd -ra csökkent, az export teljes összegéhez viszonyítva pedig 1% alá csökkent Forrás: KSH 2007
Külkereskedelemi cserearány ny: az vagy $ forintban meghatározott nominális árfolyamának %-os% változása a magyar árszintváltozás s mértm rtékéhez viszony onyítva vagyis: külkereskedelmi cserearány=export exportárak rak változv ltozása /importára ra változv ltozása pl. Egy országban 2005-ról 2006-re az exportárak rak 9, míg m g az importárak rak 11%-kal emelkedtek,, miközben az adott ország g 4,5%-kal növelte exportjának volumenét. 1. lépés l Külkereskedelmi cserearány = 1,09/1,11=0,982 0,982 Ez azt jelenti, hogy az adott időszakban 1,8%-kal romlott a külkereskedelmi k kereskedelmi cserearány (0,982-1= - 0,018) Fontos: Mint láthatl tható a számol molásnál egy bázishoz viszonyított %-os% aránnyal számolunk, vagyis esetünkben nem a 9 és s a 11%-os értékkel, hanem a 109 és s 111%- os értékkel! 2. lépés l Import volumenének változása = az export változv ltozása * külkereskedelmi k cserearány vagyis 1,045*0982 = 1,02619 Tehát a cserearány 1,8%-os romlása és az export 4,5%-os bővülése mellett az import 2,6%-kal növekedhet úgy, hogy a külkereskedelmi mérleg változatlan marad.
A külkereskedelmi cserearány Magyarországon az utóbbi években folyamatosan romlott, melynek oka egyrészt az energiahordozók árának növekedése, másrészt a magyar export (különösen a gépek és berendezések) forintárszintjének mérsékelt növekedése -2,2% -1,4% Forrás: KSH 2007
A külkereskedelmi mérleg alakulása Németországban, Japánban és az USA-ban, 2001-2005 Forrás: OECD
A külkereskedelem szabályozása I. Kereskedelmi szerződés két t vagy több t ország g között k létrejl trejöhet, melynek fajtái:» legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elve: A szerződő felek minden olyan kedvezményt megadnak (akár r egyoldalúan an is) amit lehetővé tesz az adott ország(ok) jogrendszere pl. USA, EU egyfajta gazdasági támogatásként adja meg (Kelet-Európa, Afrika stb.)» viszonyosság g elve: kölcsönös s bánásmb smódot feltételez telez (a( a szerződő országok egymásnak ugyanolyan kedvezményeket adnak)» egyenlő elbánás s elve: azonos elbánásban ban részesíti egy ország minden partnerét (nincs kiemelt kör!) Árucsere-forgalmi megállapod llapodások: Ezek az áruforgalom nagyságát és összetételét t szabályozz lyozzák. Nemzetközi zi áruegyezmények» árhatárok rok rögzr gzítése» kivitel behatárol rolása, korlátoz tozása» piacok felosztása sa» termelés s korlátoz tozása» kiegyenlítő készletek tartása Fizetési megállapodások: : klíring (számlapénzforgalom), barter
A külkereskedelem szabályozása II. Külkereskedelmi ügyletek típusai:» áruügyletek: fedezett vagy fedezetlen áruügylet, barter, reexport,, tranzit ügyletek, switch ügyletek (devizában törtt rténő vásárlás s tartozás kiegyenlítésére).» külkereskedelmi ügyletek: lízing, l franchise, licenc értékesítés, s, termelési együttm ttműködés» szolgáltat ltatásokra között k külkereskedelmi k ügyletek: a szolgáltat ltatások mindegyike ide sorolható. Speciálisan a külkereskedelem k szabályoz lyozása céljc ljából l jött j létre l a korábban ismertetett GATT/WTO is (a nemzetközi szervezeteknél lesz majd róla szó) Fő célja a LIBERALIZÁCIÓ (vámok, illetékek, protekcionizmus)
A külkereskedelem legfontosabb adatai Az utóbbi évtizedben töretlenül fejlődik (Orosz válság 1997-ben ben, Indonézia 1998-ban ban,, 9/11, majd Argentína 2002-ben ben) Éves bővülés: kb. 6-7% 6 Forrás: OECD 2006 A világkereskedelem volumene (szolgáltat ltatások nélkn lkül l 10 ezer milliárd USD, + a szolgáltat ltatások kb. 2.500 mrd USD ¾-e e az OECD országokhoz, kb. negyede egyéb b országokhoz köthető.
Az áruforgalom összetétele: kb. 70%-a a ipari termék, kb. 20%-a a bányászati termékek (fémes- és nemfémes ásványkincsek, energiahordozók), és kb. 10%-a a mg-i i termék a növekedési ütem is hasonló sorrendbe állítható Forrás: WTO 2006
Az USA, az EU, Kína és Japán a külkereskedelmi áruforgalom nagy részét lefedi Folyamatosan nő Kína részesedése (várható Oroszország felzárkózása + a gyorsan növekvő fejlődő országok + Kelet-Európa) A szénhidrogének terén kiemelkedő az OPEC országok és néhány független getlen termelő (pl. Norvégia, Oroszország) részesedése (felvevőpiacuk a fejlett világ pl. USA) A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek esetében meghatározó a fejlett országok (elsősorban az EU) szerepe A bányászati termékek esetében szintén az EU vezet, de a Közel-Kelet Kelet szorosan a nyomában van (szénhidrogének révén) A textil- és textilruházati (+ cipő stb.) iparban a fő exportőrök K-K és DK-Ázsiában vannak (Kína, India, Vietnam) Egyes országok között konfliktusok (EU vs.. USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland a mg-i i termékek esetében, EU vs.. USA a banán esetében) ágazat mezőgazdas gazdaság bányászat feldolgozóipar A külkereskedelem legfontosabb trendjei fő importálók EU, Ázsia Európa, Ázsia EU, Ázsia, Észak-Amerika fő exportálók EU, Ázsia, Észak-Amerika Ázsia, Európa, KözelK zel-kelet EU, Ázsia, Észak-Amerika
Néhány fontos árucikk fő exportőrei és importőrei Árucikk Szén Kőolaj Vasérc Búza Rizs Kukorica Nyers húsh kivitel Ausztrália, USA, Dél-D Afrikai Közt. K Szaúd-Ar Arábia, Norvégia, Irán, Oroszország, Venezuela Brazília, Ausztrália, India, Kanada USA, Kanada, Ausztrália, Franciaország, Argentína na Thaiföld, India, Vietnam, Kína, USA USA, Franciaország Argentína, na, USA, Hollandia, Franciaország, Ausztrália, Kína, DániaD behozatal Japán, Dél-Korea, D NémetorszN metország USA, Japán, Dél-Korea, D Franciaország, Olaszország Japán, Kína, K Nagy-Britannia, USA Egyiptom, Olaszország, Brazília, Japán, Dél-Korea Fülöp-szigetek, Irán, Indonézia, Brazília, Banglades Japán, Dél-Korea, D Mexikó,, KínaK Japán, Oroszország, Kína, K NémetorszN metország, Olaszország
Az egyes áruk külkereskedelmét (annak volumenét és értékét) jelentősen befolyásolja az ár (kereslet-kínálat) kínálat) Napjainkban magas pl. az energiahordozók (főleg az olaj), az acél, a nemesfémek világpiaci ára. Fő ok Kína és India fogyasztásának a növekedése Pl. az arany ára ma kb. 900 USD/uncia, miközben 2000-ben kb. 300 USD volt Az olaj ára (különböző árak!) átlag 100 USD/hordó körül van, miközben 2000-ben csupán 40-45 45 dollár körül volt (reálértéken) A kukorica ára a chicagói árutőzsdén 12 USD/véka áron vehető (1 véka=35,3 liter), de hasonló a helyzet szinte minden élelmiszer esetében
A nemzetközi kereskedelem megoszlása (export alapján) az egyes régiók között, 2005 Régió Áruk Szolgáltatások Mrd USD % Mrd USD % Világ összesen 10159 100,0 2415 100,0 Észak-Amerika 1478 14,5 422 17,5 Közép- és Dél-Amerika 355 3,5 68 2,8 Európa 4372 43,0 1245 51,6 EU-25 4001 39,4 1121 46,4 FÁK 340 3,3 42 1,7 Oroszország 244 2,4 - - Afrika 298 2,9 57 2,4 Közel-Kelet 538 5,3 55 2,3 Ázsia 2779 27,4 525 21,7 Kína 762 7,5 74 3,1 Japán 595 5,9 108 4,5
A nemzetközi kereskedelem megoszlása (import alapján) az egyes régiók között, 2005 Régió Áruk Szolgáltatások Mrd USD % Mrd USD % Világ összesen 10511 100,0 2345 100,0 Észak-Amerika 2285 21,7 366 15,6 Közép- és Dél-Amerika 298 2,8 70 3,0 Európa 4543 43,2 1120 47,8 EU-25 4135 39,3 1038 44,3 FÁK 216 2,1 62 2,6 Oroszország 125 1,2 - - Afrika 249 2,4 69 2,9 Közel-Kelet 322 3,1 85 3,6 Ázsia 2599 24,7 573 24,4 Kína 660 6,3 83 3,5 Japán 515 4,9 133 5,7
Az egyes régiók részesedése a külkereskedelmi árufogalomból (export alapján), 2005 (milliárd USD) Régió mezőgazdaság bányászat feldolgozóipar összesen Észak-Amerika 136,6 178,8 1102,9 1477,5 Közép- és Dél- Amerika 93,5 131,5 120,9 354,98 Európa 396,1 405,4 3485,3 4371,9 FÁK 26,5 204,4 95,9 340,2 Afrika 32,3 194,2 63 297,7 Ázsia 154,5 252,6 2308 2778,8 Közel-Kelet 12,4 381,6 135,4 538 Összesen 851,9 1748,5 7311,5 10159
A legnagyobb külkereskedelemmel jellemezhető országok rangsora, 2005 (Forrás: WTO 2006) Ország export import egyenleg EU-25 (egymás s közötti k kereskedelem nélkn lkül) l) 1328,3 1462,5-134,2 Németország 969,9 773,8 196,1 USA 904,4 1732,4-828 Kína 762 660 102 Japán 594,9 514,9 80 Franciaország 460,2 497,9-37,7 Hollandia 402,4 359,1 43,3 Egyesült Királys lyság 382,8 510,2-127,4 Olaszország 367,2 379,8-12,6 Kanada 359,4 319,7 39,7 Belgium 334,3 318,7 15,6 Dél-Korea 284,4 261,2 23,2 Oroszország 243,6 125,3 118,3
Ország export import egyenleg Írország 109,9 68 41,9 Ausztrália 105,8 123,3-17,5 Lengyelország 89,3 101-11,7 Csehország 78,2 76,7 1,5 Finnország 66 59 7 Magyarország 62,1 66-3,9 Szlovákia 32 35,3-3,3 Magyarország külkereskedelmi mérlege 2006-ban kb. 2 milliárd, 2007-ben pedig kb. 0,5 milliárd volt (elhanyagolható hiány).
Az EU-25 külkereskedelme (áruforgalom alapján), 2005 (Forrás: WTO 2006) Import az EU-ba Export az EU-ból Egyenlege (Mrd USD) Európa 4543 100% 4372 100 % -171 Európán belüli kereskedelem 3193,729 70,3 3200,304 73,2 6,575 EU-25 1567,335 34,5 2916,124 66,7 1348,789 Egyéb európai országok 263,494 5,8 284,18 6,5 20,686 Észak-Amerika 258,951 5,7 397,852 9,1 138,901 Dél- és Közép- Amerika 81,774 1,8 56,836 1,3-24,938 FÁK 181,72 4 109,3 2,5-72,42 Afrika 136,29 3 113,672 2,6-22,618 Közel-Kelet 90,86 2 113,672 2,6 22,812 Ázsia 554,246 12,2 332,272 7,6-221,974
A földgáz külkereskedelme, 2005
Az LNG külkereskedelme, 2005
A szén külkereskedelme, 2005
A vasérc külkereskedelme, 2005