Bak és Vidéke TAKARÉKSZÖVETKEZET 8945 Bak, Széchenyi tér 2. Cg.: 20-02-050064 Üzleti jelentés 2014.12.31. Dátum: Bak, 2015. május 14. Bak és Vidéke Takarékszövetkezet Rétiné Varga Éva Horváth Józsefné Ügyvezető-igazgató Ügyvezető-főkönyvelő
Tartalomjegyzék 1. Bevezető 3 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség 4 3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok 6 4. Várható fejlődés 6 5. A K+F tevékenység 7 6. Környezetvédelem bemutatása 7 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája 7 8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) IAS 39 8 9. Kockázatkezelési politika 8 10. A hitel-, működési, deviza, kamat, likviditás- és koncentrációs kockázat bemutatása 12 1.sz. melléklet: Jövedelmezőségi mutatók 14 2.sz.melléklet: A betétállomány alakulása 15 3. sz. melléklet : Hitelállomány alakulása 16 4.sz.melléklet:Lejárati összhang 17 5.sz. melléklet: Követelések 18 6.sz. melléklet: Telephelyek bemutatása 19 2
1. Bevezető Gazdálkodási körülmények: A 2008. év utolsó negyedévében kirobbant gazdasági vállság jelentősen megváltoztatta a hitelintézetek piaci helyzetét, lehetőségeit. A válság hatására jelentősen csökkent a beruházások száma, ezzel egy időben jelentősen megnőtt a munkanélküliek száma is. A megváltozott piaci körülmények a mai napig hatással vannak az ügyfelek fizetőképességére. A gazdaság továbbra is stagnáló, a IV. negyedévtől indult meg a növekedés, azonban a válságból való kilábalásról még nem beszélhetünk. A munkanélküliségi ráta megyénkben 2014-ben 9,4 %, a mutató értéke 2,9 %-ponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ami lényegesen változott, az MNB kamatpolitikája és a kihelyezett olcsó hitel pozitív hatást gyakorolt a kihelyezésre, viszont szűkült a kamatmarzs. A 2014.évi XL.tv. előírása alapján 29 371 eft egyéb céltartalékot képeztünk a fogyasztási kölcsönszerződések felülvizsgálata alapján kiszámított 2015.-ben esedékes kötelezettségekre. Az ügyfélkörünkbe tartozó mikro-, kis- és közép vállalkozások megnövekedett hiteligényét, Szövetkezetünk a prudenciális szabályok figyelembe vétele mellett, óvatos, körültekintő hitelbírálattal, a biztosítéki rendszer megerősítésével igyekezett minél teljesebb körben kielégíteni. A lakossági szektorban kissé mérséklődött a hiteligény, a megtakarítások lakóingatlanba történő forgatása csökkent. Ügyfeleink inkább a szabad felhasználású jelzáloghiteleket, személyi hiteleket, valamint a folyószámla hiteleket igényelték. A hitelintézet eredményét jelentősen terhelte a jegybanki alapkamat csökkentése. A jegybanki alapkamat 2014. januártól decemberig 3,00 %-ról 7 lépésben 2,10 %-ra mérséklődött. A Takarékszövetkezet a jegybanki alapkamat változásához igazodva változatta betéti kamatait akciós betéti kamatok meghirdetésével -, valamint a hitel kamatait, amennyiben azok referencia kamathoz kötöttek, a referencia kamat változtatásakor módosítottuk. A 2014-es évben a Szövetkezetet is terhelő különadó, valamint a tranzakciós illeték is jelentős mértékben hozzájárult az eredmény csökkentéséhez. A Takarékszövetkezetek életében jelentős változással bírt a 2013. júliusában kihirdetett a 2013.évi CXXXV. törvény a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról. Szövetkezetünk is az Integrációs Szervezet tagja, így az integrációs törvény előírásainak megfelelően köteles a könyveit vezetni valamint pénzpiaci tevékenységét folytatni. A 2014-es évben fontos feladatként kezeltük az Integrációs törvény szerinti előírásoknak, a 2014. január 01.-én életbe lépő Bázel III. szabályoknak, a bankbiztonsági követelményeknek való teljeskörű megfelelés biztosítását. A Takarékszövetkezet 2014.évre azt a kettős célt tűzte ki, hogy eredményes gazdálkodással érjen el 54 millió Ft adózás előtti eredményt. Ugyanakkor feleljen meg a tagság bizalmának és stabilizálja a szövetkezet fizetőképességét, likviditását az üzleti terv elfogadásakor érvényben lévő jogszabályok betartásával. 3
A Szövetkezet vezetése ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, portfoliójának kívánatos összetételét, üzletpolitikai intézkedéseit. 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A takarékszövetkezet jövedelmezősége a különböző mutatószámok tükrében az 1. sz. mellékletben foglaltak alapján változott. A takarékszövetkezet jövedelmezőségi mutatóinak nagy része javulást mutat az előző évi adatokhoz képest. A mutatók pozitív irányú elmozdulásához nagymértékben hozzájárult: - Kamatkülönbözetünk növekedése ( 29 630 eft ) - Kapott jutalék- és díjbevételek emelkedése ( 48 880 eft ) - A hitelleírások miatt elszámolt tárgyévi értékvesztés 2013. évi összegénél jelentősen alacsonyabb szintje, - a pótlólagos tranzakciós illeték 2013-ban jelentkező eredménycsökkentő hatásának megszűnése ( 50 623 eft) A hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége mutató értéke az előző évhez képest 15,3 százalékpontos növekedést mutat. A szövetkezet bevételeinek fő forrása a hitelezési tevékenységből keletkezik. A 3.számú melléklet szemlélteti a hitelállomány változását. Összességében a 2014.12.31-én nyilvántartott hitelállomány alacsonyabb volt az előző évinél 423 718 eft-tal. A táblázatból jól látható, hogy a lakossági illetve a nem pénzügyi szektor hitelei csökkentek, míg az önálló vállalkozók, önkormányzatok hitelállománya megnövekedett az előző év végi állapothoz képest. A nem pénzügyi szektor állományának csökkenésében nagy szerepe van a támogatások megelőlegezésére folyósított hitelek év végi törlesztésének. A lakossági hitelek állományának mérséklődése valamennyi hitelfajta esetén fennáll. A szövetkezet tevékenysége eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg elsősorban. A csökkenő kamatmarge, valamint a hitelállomány-mérséklődés hatására a hitelintézeti műveletek jövedelmezősége 7,8 %-kal alacsonyabb az előző évinél. A pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményessége, vagyis a fedezet 2014-ben 19,5 %- kal emelkedett. Ennek oka, hogy az egyéb ráfordítások között az előző évben új elemként jelentkező pótlólagos tranzakciós illetékből adódó ráfordítás 2014-ben nem terhelte eredményünket. Jelentős mértékben csökkent 2013-hoz képest az egyéb ráfordítások között a leírt követelések ráfordítása. Jutalék bevételünk emelkedése is hozzájárult a pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményességének a emelkedéséhez. A takarékszövetkezet tőkeellátottsága, mint azt az előzőekből is érzékelni lehetett alacsonyabb jövedelmezőségi szint mellett, de javult. A mérleg-főösszeg a saját tőke 26,9-szeresét tette ki. A hitelintézeti törvényben előirt 8 %-os tőkemegfelelési mutatót a takarékszövetkezet túlteljesítette, mivel a fordulónapi értéke 11,77 %. A takarékszövetkezet kockázatvállalási mutatója 3,4 ami megfelelő üzletpolitikáról tanúskodik. Az előző évi értékhez képest 0,6 tizeddel emelkedett a mutató értéke. 4
A takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartotta és tartja a jövőben is a likviditási problémák megelőzését, mivel a megelőzés milliós nagyságrendű veszteségektől óvhatja meg a gazdálkodást a folyamatos fizetőkészség és - képesség fenntartásával. A takarékszövetkezet 2014-ben idegen banki forrás bevonására 880 000 eft értékben került sor, mivel a lekötött betéteink lejárati idő előtti felvételével nem kívántunk kamat veszteséget realizálni. A működés biztonságát jól szemléltetik a likviditási ráta mutatók is. A folyó források forgóeszközökkel való fedezettsége 0,48-szorosan biztosított. Ami 0,1 tizeddel tér el az előző évi adathoz képest. A likvid eszközök aránya az előző évi állapothoz képest 1,7 % ponttal mérséklődött, értéke 29,6 %. A mutató azt fejezi k, hogy a betéteseknek mekkora esélye van arra, hogy bármikor a pénzükhöz jussanak. A hitelek a betétek %-ában 60,6 % -ra mérséklődött a bázis 67,2 %-ról, köszönhetően a hitelek állománycsökkenésének és a betétek növekedésének. A fordulónapi lejáratok összhangjának elemzéséből következik, hogy összességében a fedezettség biztosított. A lejárati összhang biztosítására 2014.-ben is kiemelt figyelmet fordított a takarékszövetkezet. Alapvető gyakorlattá vált a kihelyezések szerkezetének a betételhelyezések szerkezetéhez történő igazítása. (4.sz melléklet) A hitelportfolió minősége kis mértékben romlott, mely a folytatódó pénzügyi válság, munkahely megszűnések következtében fizetési nehézségekkel küszködő ügyfeleink késedelmes állományának a rosszabb minősítési kategóriába történő sorolásából adódik. A mutató alakulását a problémamentes hitelállomány törlesztése is negatívan befolyásolta. Hatékony intézkedéseket tettünk, a nem problémamentes állomány megtérülése, behajtása érdekében. Mivel a fizetőkészség és fizető képesség nem javult kielégítően, további szigorításokat, megkötéseket vezettünk be a hitelezési gyakorlatunkban. A hitelveszteségi ráta előző évi 3,64 %-os értéke 1,91 % százalékponttal csökkent. A leírt követelésekre 100 %-os mértékű értékvesztést már a követelés leírását megelőzően elszámoltuk. Az értékvesztés elszámolása teljes egészében megtörtént. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva 29,4 %, ami 2013.dec.31.-én 35,8 % volt. A mérleg főösszeghez viszonyított értékvesztés arány 3,0 %. A mutató az előző évi értékhez képest 1,0 százalékponttal csökkent, ami azt jelzi, hogy kezelhető nagyságrendű problémáról van szó. A követelések lejárat szerinti összetétele is alátámasztja a követelés értékelés megalapozottságát. (5.sz.melléklet ) A bevételarányos költségszínt valamint az eszközarányos költségszint változásai az inflációs hatásokat tükrözi elsősorban. 5
A személyi jellegű ráfordításokkal arányos nyereség mutatója jelentős eltérést mutat a 2013- as évi mutatóhoz képest, annak ellenére, hogy a személyi jellegű ráfordítások a 2013. évihez képest emelkedtek. Az előző évi negatív összegű adózás utáni eredmény torzítja a mutató értékét. A különböző hatékonysági mutatók alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a szövetkezet a rendelkezésre álló eszközökkel, munkaerővel valamint a piaci tényezőket és a jogszabályi környezetet is figyelembe véve a tervezettől elmaradva gazdálkodott. 3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok A Takarékszövetkezet 2015. január hónapban közel 2 milliós (1 705 e Ft) adózott eredményt realizált. Ezzel is hozzájárulva vagyoni-, pénzügyi és jövedelmi helyzetének javításához. Hitelportfoliónk tekintetében 1,75%-os, betétállományunkat tekintve 0,05 %-os visszaesés volt tapasztalható 2015 első hónapjában. 4. Várható fejlődés A korábbi évek megváltozott piaci körülményei 2014-ben is érzékeltették hatásukat a bankszektor egészében. Ez alól a takarékszövetkezet sem volt kivétel. Az Integrációs közös üzleti célok elérése érdekében a Takarékszövetkezet közös tervezési és visszamérési struktúrát alakított ki és működtet. A tervezési folyamat kiinduló bázisa a Takarékbank által készített makrogazdasági előrejelzés és a Takarékbank által összeállított előzetes integrációs pénzügyi célkitűzések. A 2015-re vonatkozó, a Takarékbank által is elfogadott üzleti politikánkban feltételezzük, hogy a Takarékszövetkezet az eddiginél aktívabb hitelezési politikát folytatva végzi üzletági tevékenységét, s ennek megfelelően teljesíti az elvárt célkitűzéseket. Bruttó hitelállományunk növekedését 20,8 %-ban határoztuk meg, melynek teljesítéséhez nagyban hozzájárulhat a Növekedési Hitelprogram folytatása, az Integráción belüli új hitelkonstrukciók bevezetése. A betéti oldalon az állomány 5,2 %-os növekedését és a hozzá kapcsolódó forrásköltségek 2014. év végi állapotához képest mérsékeltebb összegét tűzte ki célul a Takarékszövetkezet, s a jövedelmezőség, a hitel/betét arány, a likviditás stb. szem előtt tartása mellett fontosnak ítéli a passzív üzletág kiemelt céljai között szerepeltetni a befektetési szolgáltatási tevékenység bővítését. A 2015. évben a törvényi szabályozás értelmében a különadó hasonló mértékben eredménycsökkentő hatású, mint az előző években, illetve a tranzakciós illeték is jelentősen csökkenti eredményességünket. Ez negatívan hat a tőkeellátottságra is. 6
Mindezek következtében a Takarékszövetkezet a 2015. évben a mérlegfőösszeg 3 %-os növekedésével és a mérleg szerinti eredmény 64,7 mft-ban meghatározott értéke mellett készítette el üzleti tervét. A befektetési tevékenység aktivitását célul tűztük ki az üzleti tervben, az állomány nagymértékű növekedésével kalkulálunk, egyúttal feltételezve a forrásköltségek mérséklődését és a díjbevétel növekedését. Előtérbe kell helyeznünk a jutalékos tevékenységek esetében a dinamikusan növekvő díjbevételt (KÖT, SIGNÁL, Fundamenta). Az Integrációs stratégiai elképzelések vonatkozásában is fontos dönteni az ügyfélkiszolgálás a térség pénzügyi szolgáltatásokkal való mind teljesebb ellátása érdekében. Élve a MasterCard kínálta lehetőségnek az ügyfélkörünkbe szeretnénk POS terminálokat PayPass adapterrel együtt kihelyezni. Fontosnak ítéljük, hogy az ügyintézést az ügyféltérben fel kell, hogy váltsa az értékesítés, vagy még tovább fejlesztve a tanácsadás. E cél elérése érdekében a dolgozók intenzív tanfolyamokon vesznek részt folyamatosan. Adózás előtti eredményként a fentiek ismeretében 79,9 mft-ot határoztunk meg terveinkben. 5. A K+F tevékenység Nem jellemző információ. 6. Környezetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet mint környezetet szennyező anyagokat az alábbiakat bocsátja ki: A személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olajat, akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. Az informatika területén jelentkező veszélyes hulladékok (selejtezett számítástechnikai berendezések, adathordozók) megsemmisítését a velünk szerződésben álló hulladékgyűjtő és hasznosító cég bonyolítja. 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma 2014-ben 69 fő volt, amely 1 fővel haladja meg az egy évvel korábbi ( 68) adatot. Stratégiánk alapja a szellemi tőkénk. A dolgozóink többsége a tulajdonosai is a szövetkezetnek. A tudás, képesség, motiváció mellett ez a tulajdonosi szemlélet, ami jellemzi a foglalkoztatáspolitikát, ami természetesen nem mehet a hatékonyság és a termelékenység rovására. 7
8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) IAS 39 1 Származékos ügyletet Takarékszövetkezetünk nem kötött és jelenleg sem rendelkezünk ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. Pénzügyi instrumentumok állománya IAS 32 I. Pénzügyi eszközök 12 249 840 13 281 954 108% a) Készpénz 771 784 856 499 111% b)szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénügyi eszközhöz lehessen jutni 11 396 737 12 344 136 108% c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval 0 0 0% d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma 81 319 81 319 100% II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) 11 910 599 12 975 611 109% a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között 11 910 599 12 975 611 109% 0 0 0% 9. Kockázatkezelési politika Ahhoz, hogy a pénzügyi szektorban kialakult élesedő versenyben a Takarékszövetkezet fenn tudjon maradni egyrészt alkalmazkodni kell a környezeti változásokhoz, másrészt az eddigieknél kockázatosabb üzleteket kénytelen vállalni. Ezt felismerve alakítottuk ki a kockázatkezelési politikánkat. Főbb kockázataink az alábbiak: Hitelkockázat Működési kockázat Piaci kockázatok ( deviza-, kamatláb) Likviditási kockázat Koncentrációs kockázat Ellenőrzési/vezetési kockázat Stratégiai kockázat Külső tényezők kockázata 1 IAS= Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra való hivatkozás 8
A kockázatok kezelése szerves részét képezi a tevékenységünknek. Kiemelt figyelmet fordítunk a külső tényezők kockázatainak kezelésére, a versenyképesség megtartására, hogy működésünket a jövőben is színvonalas szolgáltatásokkal, alacsony működési költségekkel fenn tudjuk tartani. Vannak mérhető és nem mérhető kockázataink. A fejlett számítástechnikának köszönhetően egyre teljesebben tudjuk számszerűsíteni és behatárolni a kockázatokat és olyan kockázatcsökkentő eljárásokat tudunk alkalmazni, hogy a működésünket rendkívüli események sem veszélyeztethetik. A jövedelmezőség, likviditás és a biztonság számunkra egyaránt fontos működési kritérium. A Takarékszövetkezet egyik legjelentősebb feladatának tekinti, hogy a kamatlábkockázatokat azonosítsa, folyamatosan mérje, ellenőrizze, limitálja, kezelje. Az Igazgatóság 2014. évben minden alkalommal megtárgyalta a kamatlábbal kapcsolatos előterjesztést és mindig meghozta a szükséges döntéseket a piaci kamatmozgások megfelelő kihasználására. A Takarékszövetkezet megfelelő információs rendszerrel rendelkezik a kamatkockázati kitettség mérésére, figyelésére, ellenőrzésére és jelentésére. A hitelkockázat kezelésére, a prudens működésre kötelez bennünket a jogi környezet és a szabályozás. Megemlítjük, hogy szigorúan a törvényi keretek között végezzük az engedélyezett tevékenységeket. Az ügyfélkockázatot az ügyfelek minősítési rendszere nagy mértékben kezelni tudja. A partnerkockázat igen alacsony szintű, hiszen a Takarékbank Zrt a fő partnerünk, amelynek egyben meghatározó tulajdonosai is vagyunk integrációs szinten. A hitelkockázat kézben tartása az alábbi módszerekkel, eszközökkel történik alapvetően: pozíciók korlátozásával, ennek fő eszköze a limitrendszerünk kárvalószínűségek csökkentésével. Diverzifikáljuk hitel termékeinket, szektor, futamidő, fedezet stb. oldalról. Alapvető követelmény a biztosítékok rendszere, a fedezetalapú hitelezés, a jövedelemalapú hitelezés esetén pedig az ügyfél mögötti biztosítékok alkalmazása. A különböző hitelkockázatot hordozó portfoliók és kitettségek folyamatos nyomon követésével, ellenőrzésével, Tőkemegfelelés: A 2014. január 1.-től életbe lépett az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról határozza meg a hitelezési kockázatok kezelése és tőkekövetelményének számítása során alkalmazandó szabályokat. A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája: A 2014-ben érvényben lévő kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. Az MNB-nek (korábban PSZÁF) a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés felépítése, szervezeten belüli elhelyezkedése Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 9
648/2012/EU rendelet módosításáról szabályozza a nyilvánosságra hozatali követelményeket, mely szerint: Az intézményeknek minden egyes kockázati típus tekintetében nyilvánosságra kell hozniuk a kockázatkezelési célkitűzéseiket és szabályaikat. A kockázati stratégiát az Ügyvezetők együttesen készítették el, és az Igazgatóság hagyta jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerültek. Takarékszövetkezetünk 2014.12.05.-i hatállyal felvételre került az Integráció egyetemes felelősségű belső körébe a 2013. évi CXXXV. törvény 20/A. -a alapján. A Takarékbank Zrt. Igazgatósága a 2013. évi CXXXV. tv. (ISztv.) 19. (5) bekezdés vonatkozásában kötelező alkalmazásra kibocsátotta a szövetkezeti hitelintézeti integráció kockázatkezelési szabályzatait, úgymint Kockázati Stratégia, Hitelkockázat-kezelési Szabályzat, Ügyfél- és Partnerminősítési Szabályzat, Likviditási Kockázatkezelési Szabályzat, és Befektetési Szabályzat, amelyek 2015.04.01.-től kötelező hatályúak. A tőketervezés és a belső tőkeszükséglet meghatározása, a belső tőkemegfelelés számítása A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 97. (1) bekezdése szerint a hitelintézet megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és folyamatokkal rendelkezik annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőben felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű szavatoló tőkéjét meghatározza és folyamatosan fenntartsa. (2) A hitelintézet legalább évente felülvizsgálja az (1) bekezdés szerinti stratégiáját és eljárását annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek a tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. (5) A tőkemegfelelés belső értékelési eljárására vonatkozó rendelkezéseket a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet a központi szervével együttesen teljesíti. A törvényi előírásoknak megfelelően a Takarékszövetkezetnek terveznie kell tőkéjét, hogy mindenkor biztosítsa a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelő tőkeszintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez is. A tőketervezés a Takarékszövetkezet tervezésének szerves része. Az üzleti tervvel és a kockázati stratégiával összhangban gördülő módon - három évre előre éves bontásban határozza meg a szabályozási, belső szempontból rendelkezésre álló tőkét, valamint a minimális szabályozási tőkekövetelményt és a belső tőkeszükségletet. A tőketervezés magában foglalja a következőket: a szavatoló tőke és belső tőke elemeinek meghatározása és az elemek figyelembe vehetősége, és a rendelkezésre álló tőke számszerűsítése a minimális tőkekövetelmény kiszámítása figyelembe véve a Felügyelet által megkövetelt tőketöbbletet 10
belső tőkeszükséglet számítása a lényeges kockázati típusok belső tőkeszükségletének meghatározása a különböző kockázati típusok belső tőkeszükséglete alapján a limiten belüli kockázatok és a nem-számszerűsíthető kockázatok fedezéséhez szükséges tőketöbblet meghatározása a szabályozás által előírt tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet összehasonlítása a rendelkezésre álló tőke összehasonlítása a belső tőkeszükséglettel és a szabályozás által előírt tőkekövetelménnyel Szavatoló tőke és a belső tőke meghatározása A Takarékszövetkezet a szavatoló tőkét az 575/2013/EU rendelete alapján, legalább a Felügyeleti adatszolgáltatásban szereplő formátumban számolja. A belső tőkeszámítás céljára a Takarékszövetkezet a szabályozás által meghatározott szavatoló tőkét alkalmazza. Kockázatok összesítése A különböző típusú kockázatok számszerűsített belső tőkeszükségletét, a meghatározott tőkepuffert és a számított stressz-puffert a Takarékszövetkezet az építőkocka elv alapján összesíti, amely az előzőek összeadását jelenti. Az építőkocka elv konzervatív megközelítést jelent, mert azon a feltételezésen alapul, hogy a különböző típusú kockázatokra feltételezett veszteségek mindegyike egyszerre következik be. Az építőkocka elv alkalmazását indokolja, hogy a sztenderd módszerek alkalmazása nem teszi lehetővé a kockázatok közötti összefüggések számszerűsítését. Tőkemegfelelés alakulásának figyelése A Takarékszövetkezet - havi gyakorisággal - közvetlenül a felügyeleti adatszolgáltatás beküldését megelőzően meghatározza a szabályozási, valamint a belső tőkemegfelelését, az alábbiak figyelembe vételével: Havonta számolja a szavatoló tőkét és a minimális szavatoló tőke követelményt, a hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásban; Havonta számolja a számszerűsített kockázatok belső tőkeszükségletét a tőkepuffer nélkül, hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásban; Havonta elvégzi a tőkepuffer mértékének felülvizsgálatához a kockázatok stressz-tesztjét. Évente kell elvégezni a tőkepuffer mértékének meghatározásához az önértékelést. Tőkemegfelelésről szóló jelentések A Takarékszövetkezet a szabályozói és belső tőkemegfelelésről negyedévente készít jelentést az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak. Az Ügyvezetés a Takarékszövetkezet tőkemegfelelésének alakulását havonta nyomon követik. A tőkemegfelelésről szóló belső jelentések tartalmának és formátumának összhangban kell lenni a takarékszövetkezet szabályzatában szereplő táblázatokkal. 11
A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatának felülvizsgálata A Takarékszövetkezet évente elvégezte a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatának felülvizsgálatát, amelyet a Takarékszövetkezet Igazgatósága hagyott jóvá. A felülvizsgálat minimálisan az alábbiakra terjedt ki: A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó módszertan változásai, amennyiben a változtatást kellően megalapozott tényezők indokolják; A kockázati stratégia felülvizsgálata, új 3 éves időszakra történő tovább görgetése A tőketerv felülvizsgálata, új 3 éves időszakra történő továbbgörgetése A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatával kapcsolatos szervezeti változások és felelősségi körök változása Takarékszövetkezetünk 2014.12.05.-i hatállyal egyetemes felelősségű belső körébe felvételre kerülésével a Takarékbank központilag kiadott szabályzatai határozzák meg a jövőben a tőkemegfelelés számításának módszertanát. 10. A hitel-, működési, deviza, kamat, likviditás- és koncentrációs kockázat bemutatása I. Pillér alatti kockázataink: Hitelkockázat A Takarékszövetkezet 2014. évben is megfelelően kezelte a hitelezési kockázatot. A hitelkockázat számszerűsítésére a sztenderd módszert alkalmazza Szövetkezetünk. Kockázattal súlyozott kitettségeink értéke: 4 076 701 eft, melynek tőkekövetelménye: 326 136 eft. Működési kockázat Működési kockázataink kezelését és tőkekövetelményének számítását a 200/2007. (VII.30.) Korm.rendelet előírásai alapján végezzük. Számszerűsítésére az alapmutató módszert alkalmazzuk. E kockázatunk tőkekövetelménye 2014. december 31.-én 144 114 eft. Devizaárfolyam kockázat: Devizaárfolyam kockázataink tőkekövetelményének meghatározását a 244/2000 (XII:234.) Korm.rendelet szabályozza. Devizapozícióinkat a rendeletben foglaltak szerint értékeltük, illetve deviza árfolyam kockázatunkat a rendelet előírásai szerint mértük. Nettó hosszú pozíciónk a beszámolási időszak végén 3 028 eft, ennek tőkekövetelménye nem keletkezett. II.Pillér alatti kockázatok: Kamatkockázat A Takarékszövetkezet hitelezési kockázatát követően a legjelentősebb kockázati tényező, amivel mindig számolunk. A kamatkockázaton belül az átárazási kockázatot is megfelelően kezelni tudtuk azzal, hogy hiteleink jelentős része a jegybanki alapkamathoz kötött és annak ellenére, hogy csökkentek a forrásköltségeink, jövedelem kiesés következett be, mert ugyan az alapkamathoz kötött hitelek kamatai is hasonlóan emelkedtek, viszont a több mint 800 mft Növekedési Hitelprogram keretében kifolyósított hitel kamatai ennél mérsékeltebben árazottak. 12
A II. Pillér alatti kockázatok tőkekövetelményének számítása során alkalmazott stressz teszt eredményeképpen kamatkockázatunk tőkekövetelménye 8 350 eft. Likviditási kockázat A likviditáskezelés szintén az alapvető működési feladatok közé tartozik. A Takarékszövetkezet a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával az idegen és saját forrásokkal oly módon gazdálkodik, hogy folyamatosan fenntartja a likviditását. Mindent elkövet annak érdekében, hogy az esedékes és jogos kötelezettségek azonnali kifizetéséhez mindig rendelkezzen a szükséges mennyiségű pénzeszközzel. Folyamatosan biztosítja likviditását, forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett végzi és a lejárati struktúra megfelelő összhangjával biztosítja. Mindenkor teljesítettük és teljesítjük a jegybanki tartalékolási kötelezettségünket, annak megfelelő menedzselését. 2014-ben az átlagos tartalékolási előírás 430 477 eft, a tényleges teljesítés pedig 431 658 eft volt. Egyetlen napon sem csökkent az elhelyezés - a tartalékolás - az előírt szint alá. A napi likviditás alapvetően a szolvencia tervezésével és fenntartásával érhető el, tisztában vagyunk és kezelni tudjuk a teljes eszköz és forrás állomány lejárati szerkezetét. 13
1.sz. melléklet: Jövedelmezőségi mutatók 1. A vagyoni-,pénzügyi és jövedelmi helyzet S.sz. Megnevezés Me. 2013.év 2014.év Eltérés+,- Jövedelmezőségi mutatók 1 Bevételarányos nyereség % -15,7% 1,6% 17,3% 2 Eszközarányos bevétel % 11,2% 8,9% -2,3% 3 Eszközarányos nyereség % -1,8% 0,1% 1,9% 4 Saját tőke arányos nyereség % -43,9% 3,8% 47,7% 5 Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége % 63,1% 78,4% 15,3% 6 Pénzügyi és befekt.i szolgáltatás eredményessége % -17,0% 2,5% 19,5% 7 Hitelintézeti műveletek jövedelmezősége % 28,0% 20,2% -7,8% 8 Kamatmarge % 4,89% 4,76% -0,13% Tőkeellátottsági mutatók 9 Tőkeáttételi mutató 24,9 26,9 2,0 10 Fizetőképességi mutató (hitelezési kockázat szintjén) % 9,49% 11,77% 2,28% 11 Hitelfedezettségi mutató % 15,0% 15,9% 0,9% 12 Kockázatvállalási mutató 2,8 3,4 0,6 Likviditás, szolvencia 13 3 hónapos fedezettség % 80,5% 81,7% 1,2% 14 Likviditási ráta I. 0,47 0,48 0,01 15 Likviditási ráta II.(gyorsráta) 0,36 0,35-0,01 16 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez % 31,3% 29,6% -1,7% Eszközminőségi mutatók 17 Eszközportfólió minősége(nem problment.arány) % 13,5% 12,6% -0,9% 18 Hitelveszteségi ráta % 3,64% 1,73% -1,91% 19 Elszámolt értékvesztés arány % 35,8% 29,4% -6,4% 20 Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés % 4,0% 3,0% -1,0% Hatékonysági mutatók 21 Bevételarányos költségek (rezsi/pü.i -bef.szolg.bev.) % 45,0% 53,2% 8,2% 22 Eszközarányos költségek % 4,7% 4,4% -0,3% 23 Szem.i jellegű ráford.arányos nyereség % -64,1% 5,2% 69,3% 14
2.sz.melléklet: A betétállomány alakulása adatok Ft-ban 2013.12.31 2014.12.31 Megnevezés Záró db szám Záró tőke Megoszlás (%) Záró db szám Záró tőke Megoszlás (%) 1. Kamatozó betét éven belül 982 28 097 985 0,26% 996 32 907 875 0,29% 2. Kamatozó betét rövid lej. 1 501 361 458 061 3,30% 1 410 324 699 139 2,84% 3. Kamatozó betét hosszú lej. 56 8 448 233 0,08% 54 8 300 829 0,07% 4. Takaréklevél betét + kamat 71 15 027 071 0,14% 43 5 885 722 0,05% 5. Lakáscélú megtakarítás 11 4 622 131 0,04% 11 4 726 239 0,04% 6. Lakossági folyószámla (látra szóló) 5 885 1 715 496 076 15,68% 6 003 1 941 879 500 16,99% 7. Lakossági folyószámla éven belül 123 166 628 173 1,52% 148 201 941 375 1,77% 8. Garancia betét éven belül + kamat 4 1 822 290 0,02% 4 1 890 273 0,02% 9. Garancia betét éven túl + kamat 0 0 0,00% 0 0 0,00% 10. Értékjegy, Letéti jegy + kamat 3 202 611 0,00% 3 202 611 0,00% 11. Takarékszámlabetét (rövid+hosszú) 1 724 1 179 336 702 10,78% 1 706 1 124 664 492 9,84% 12. Takarékszelvény 2 477 3 262 750 200 29,82% 2 779 3 985 034 673 34,86% 13. Kamatjegy 1 823 2 080 569 347 19,02% 1 329 1 373 089 433 12,01% 14. Tartós befektetési számla 58 151 335 767 1,38% 54 146 507 116 1,28% 15. Lakossági betétek összesen 14 718 8 975 794 647 82,04% 14 540 9 151 729 277 80,05% 16. Önálló váll. folyószámla betéte 679 371 603 666 3,40% 722 515 243 610 4,51% 17. Önálló váll. éven bel. lekötött betét 12 25 500 284 0,23% 8 38 027 252 0,33% 18. Egyéni vállalkozók összesen 691 397 103 950 3,63% 730 553 270 862 4,84% 19. Háztartások betétei összesen 15 409 9 372 898 597 85,67% 15 270 9 705 000 139 84,89% 20. Nem pénzügyi váll. folyószámla betét 777 742 098 617 6,78% 744 929 997 304 8,13% 21. Nem pénzügyi váll. rövid lejáratú betét 35 127 451 243 1,16% 34 60 116 789 0,53% 22. Nem pénzügyi váll. hosszú lejáratú betét 0 0 0,00% 0 0 0,00% 23. Nem pénzügyi váll. Összesen 812 869 549 860 7,95% 778 990 114 093 8,66% 24. Háztartást segítő nonprofit int. folyószámla betét 307 186 231 338 1,70% 321 214 453 425 1,88% 25. Háztartást segítő nonprofit int. rövid. lej. betét 33 51 286 780 0,47% 30 47 682 206 0,42% 26. Önkormányzatok folyószámla betéte 390 451 173 768 4,12% 415 464 931 105 4,07% 27. Önkormányzatok folyószámla betét éven belül 2 10 000 000 0,09% 2 10 000 000 0,09% 28. Egyéb szektorok összesen 732 698 691 886 6,39% 768 737 066 736 6,45% 29. Mindösszesen 16 953 10 941 140 343 100,00% 16 816 11 432 180 968 100,00% 15
3. sz. melléklet : Hitelállomány alakulása H I T E L F A J T Á K 2013.12.31 2014.12.31 adatok Ft-ban Darab Állomány Megoszlás(%) Darab Állomány Megoszlás(%) 1. Építési hitelek max. 5 év 35 30 605 253 0,42% 30 29 932 056 0,43% 2. Építési hitel 5 éven túl 584 1 691 815 790 23,01% 572 1 610 350 903 23,25% 3. Személyi és áruvás. hit. max. 5 év 451 83 549 221 1,14% 332 59 942 701 0,87% 4. Személyi és áruvás. hit. 5 éven túl 127 72 096 150 0,98% 129 66 863 875 0,97% 5. Egyéb röv. lej. hit. 2 8 523 952 0,12% 0 0 0,00% 6. Egyéb hosszú lej. Hitel 4 1 067 891 0,01% 0 0 0,00% 7. Egyéb rövid lejáratú (jelzálog) hitel 1 7 992 000 0,11% 1 7 144 495 0,10% 8. Egyéb (jelzálog) hitel max. 5 év 21 24 595 381 0,33% 17 15 369 960 0,22% 9. Egyéb (jelzálog) hitel 5 éven túl 176 700 858 169 9,53% 179 636 934 159 9,19% 10. Lakossági folyószámla hitel 1 344 25 898 586 0,35% 434 18 686 686 0,27% 11. LAKOSSÁGI HITELEK ÖSSZ.: (1+11) 2 745 2 647 002 393 36,01% 1 694 2 445 224 835 35,30% 12. Önálló vállalkozók folyószámla hitele 229 607 212 469 8,26% 120 616 725 296 8,90% 13. Önálló vállalkozók rövid lej. hitele 17 92 519 898 1,26% 16 75 103 034 1,08% 14. Önálló váll. hosszú lej. hit. max. 5 év 87 334 040 421 4,54% 83 344 256 060 4,97% 15. Önálló váll. hosszú lej. hit. 5 éven túl 43 317 772 129 4,32% 53 416 090 326 6,01% 16. ÖNÁLLÓ VÁLLALKOZÓK HITELE(13...+16) 376 1 351 544 917 18,39% 272 1 452 174 716 20,96% 17. HÁZTARTÁSOK ÖSSZESEN (12+17) 3 121 3 998 547 310 54,40% 1 948 3 823 731 849 55,20% 18. Nem pü-i váll. folyószámla hitele 256 789 035 841 10,73% 126 647 420 459 9,35% 19. Nem pü-i váll. jelzálog hit. 5 éven túl 9 367 328 795 5,00% 5 160 451 334 2,32% 20. Nem pü-i váll. építési jelz. tip. 5 éven túl 6 151 391 857 2,06% 5 148 433 719 2,14% 21. Nem pü-i váll. rövid lej. hitele 34 222 154 214 3,02% 22 174 550 788 2,52% 22. Nem pü-i váll. hosszú lej. hit. max. 5 év 57 737 326 819 10,03% 58 666 695 211 9,62% 23. Nem pü-i váll. hosszú lej. hitele 5 éven túl 80 1 024 750 924 13,94% 92 1 155 316 144 16,68% 24. NEM PÜ-I VÁLL. HITELEK ÖSSZ.: (19+...25) 442 3 291 988 450 44,78% 308 2 952 867 655 42,63% 25. Önkormányzatok folyószámla hitele 4 7 627 0,00% 0 0 0,00% 26. Önkormányzatok rövid lej. hitele 5 14 427 997 0,20% 5 29 093 855 0,42% 27. Önkormányzatok hosszú lej. hitele (max 5 év-5 éven túl) 5 8 414 032 0,11% 3 8 899 465 0,13% 28. Háztartást segítő nonprof. szerv. folyószla hitele 21 36 665 0,00% 1 11 139 0,00% 29. Háztartást segítő nonprof. szerv. rövid lej hitele 5 37 514 086 0,51% 5 38 946 451 0,56% 30. EGYÉB SZEKTOROK HITELE ÖSSZ.:(27+...31) 40 60 400 407 0,82% 14 76 950 910 1,11% 31. MINDÖSSZESEN: (18+26+32) 3 603 7 350 936 167 100,00% 2 288 6 927 218 116 100,00% 16
4.sz.melléklet:Lejárati összhang Megnevezés Lejárt 0-30 nap 31-90 nap 91-180 nap 181-365 nap 1-2 év 2-3 év 3-5 év 5-10 év adatok eft-ban 10 é felett lej. nélkül Összesen a b c d e f g h i j k l Finansz. rés I. (Eszk.-Forrás) 278 543-2 892 454 704 117 202 162 706 272 2 296 733 1 421 813 1 852 913 896 744 450 517-5 601 858 315 502 Eszközök 924 232 1 838 813 1 087 004 474 034 1 146 463 2 508 904 1 706 210 2 140 241 1 373 749 450 638 500 439 14 150 727 Források 645 689 4 731 267 382 887 271 872 440 191 212 171 284 397 287 328 477 005 121 6 102 297 13 835 225 Mérlegen kívüli követelések 0 Mérlegen kívüli kötelezettségek 0 Finansz.rés II.(E-F-Mérl.k.) 278 543-2 892 454 704 117 202 162 706 272 2 296 733 1 421 813 1 852 913 896 744 450 517-5 601 858 315 502 Bevételek 97 851 195 702 293 553 603 414 1 190 520 Ráfordítások 0 91 284 182 567 273 851 562 914 1 110 616 Finanszírozási résiii.(eredm.tét.korr.) 278 543-2 885 887 717 252 221 864 746 772 2 296 733 1 421 813 1 852 913 896 744 450 517-5 601 858 395 406 Értékpapírok átcsoportosítása 0 Hitel-tőke konv.szárm.vagy.érd.,átv.eszk. 117 000 34 430 7 330-158 760 0 Források átcsoportosítása -530 000-2 904 000-50 000 45 000 163 000 1 172 500 960 000 910 000 233 500 0 Finanstzírozási rés IV-V. 808 543 18 113 767 252 176 864 583 772 1 241 233 496 243 950 243 663 244 450517-5 760 618 395 406 17
5.sz. melléklet: Követelések KÖVETELÉSEK LEJÁRAT SZERINT 2014. 12. 31. MNB sorszám MNB kód Megnevezés Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken) Nem lejárt 1-30 nap 31-90 nap 91-365 nap 1 év felett Összesen 1 8NACT0 I. LEJÁRATI ESEDÉKESSÉGGEL RENDELKEZŐ KÖVETELÉSEK 11 560 143 83 445 216 676 85 456 743 323 12 689 043 2 8NACT1 Értékpapírok 3 537 825 0 0 0 0 3 537 825 3 8NACT2 Jegybanki és bankközi betétek 2 224 000 0 0 0 0 2 224 000 4 8NACT3 Hitelek 5 798 318 83 445 216 676 85 456 743 323 6 927 218 5 8NACT31 Hitelek - Belföld - Pénzügyi vállalatok 0 0 0 0 0 0 ebből: Hitelek - Belföld - Pénzügyi 6 8NACT311 vállalkozások 0 0 0 0 0 0 Hitelek - Belföld - Nem pénzügyi vállalatok (járulékos vállalkozásokkal) 2 300 681 9 681 78 587 46 776 517 142 2 952 867 7 8NACT32 8 8NACT321 ebből: projektfinanszírozási hitelek 0 0 0 0 80 000 80 000 9 8NACT33 Hitelek - Belföld - Háztartások 3 422 718 73 764 138 089 38 680 224 149 3 897 400 10 8NACT331 Hitelek - Belföld - Háztartások - Lakosság 2 185 428 69 395 39 520 18 387 132 495 2 445 225 11 8NACT3311 ebből: Jelzáloghitel 1 983 157 53 220 32 614 14 846 126 826 2 210 663 12 8NACT332 Hitelek - Belföld - Háztartások - Önálló vállalkozók 1 237 290 4 369 98 569 20 293 91 654 1 452 175 13 8NACT3321 ebből: projektfinanszírozási hitelek 0 0 0 0 0 14 8NACT34 Hitelek - Belföld - Egyéb 74 919 0 0 0 2 032 76 951 ebből: Hitelek - Belföld - Egyéb - Önkormányzatok 35 972 0 0 0 2 021 37 993 15 8NACT341 16 8NACT3411 ebből: projektfinanszírozási hitelek 0 0 0 0 0 0 17 8NACT35 Hitelek - Külföld 0 0 0 0 0 0 18 8NACT351 ebből: projektfinanszírozási hitelek 0 0 0 0 0 0 19 8NACT4 Egyéb követelések 0 0 0 0 0 0 18
6.sz. melléklet: Telephelyek bemutatása A Takarékszövetkezet telephelyei és főbb jellemzői Átlagos statisztikai létszám fő Betétállomány eft Hitelállomány eft S.sz. Cím 1. Bak, Széchenyi tér 2. központ 24 0 0 Bak, Széchenyi tér 2. kirendeltség 9 2 261 648 3 228 053 2. Pusztaszentlászló, Kossuth L. u. 90. 1 475 444 48 976 3. Hahót, Kossuth tér 2. 1 525 138 86 390 4. Zalaegerszeg, Eötvös ü. 1-3. 10 2 398 151 2 146 096 5. Gutorfölde, Verseny u. 4. 1 450 063 11 863 6. Zalaszentbalázs, Kossuth u. 92. 1 311 608 2 660 7. Nova, Néphadsereg utca 2. 2 449 234 56 978 8. Pacsa, József Attila u. 3. 4 847 320 326 219 9. Búcsúszentlászló, Széchenyi u. 7. 2 486 338 82 873 10. Gelse, Kossuth u. 35. 2 288 592 46 361 11. Zalaszentmihály, Deák F. u. 35. 1 238 134 19 292 12. Surd, Kossuth u. 9/b. 2 867 783 60 381 Nagykanizsa, Kápona tér 19. 13. (Miklósfa) 1 335 741 21 891 14. Murakeresztúr, Állomás tér 1. 2 300 616 114 414 15. Nagykanizsa, Rozgonyi u. 9. 4 736 600 674 383 16. Söjtör, Deák F. u. 130. 1 209 499 1 17. Nagykapornak, Fő u. 30/d 1 250 272 387 Takarékszövetkezet összesen: 69 11 432 181 6 927 218 19