Értelmiségi Szakszervezet Tömörülés T s regionális szakképz pzési fórumf Budapest, 2009. augusztus 24. A licenc és s a kompetencia meghatároz rozásának összefüggése a munkaerıpiac kérdk rdéseivel Dr. Csák k RékaR Egészs szségügyi gyi Minisztérium Egészs szségpolitikai FıosztF osztály Ápolási és Ágazati Humáner nerıforrás s Stratégiai Osztály
Mottó: : hiába alkotjuk meg a legtökéletesebb letesebb szervezetet, ha a feladatok végrehajtv grehajtásához hoz szüks kséges és s megfelelı szinten felkész szített munkaerı nem áll rendelkezésre, de a humáner nerıforrás s tervezéshez szüks kséges ismerni azt a struktúrát feladataival együtt -,, amelyben a szakmai ismeretet hordozó humán n erıforr forrás érvényre juthat Sövényi Ferencné
Humáner nerıforrás s stratégia tervezés s / fejlesztés s az egészs szségügybengyben Az egészs szségügyi gyi ágazat fıbb f erıforr forrásai: Anyagi erıforr források Információs s erıforr források Strukturális erıforr források Humán n erıforr források ( EU-ban a foglalkoztatottak tizede ebben az ágazatban dolgozik, az eü.. költsk ltségvetés s 70%-a a fizetés és s a kapcsolódó bérekre fordítódik) dik)
Az egészs szségügyi gyi humáner nerıforrás s fıbb f problémái Mennyiségi problémák Kevés s az orvos és s az ápoló összességében, vagy csak területi aránytalans nytalanságok vannak? Elvándorl ndorlás s szakmán n belül, l, országon belül és s külfk lföldreldre
Az egészs szségügyi gyi humáner nerıforrás s fıbb f problémái Minıségi problémák A szakmai ismeretek nem megfelelısége ge vagy hiánya Szakmán n belüli li aránytalans nytalanságok: túlszakosodás, települési aránytalans nytalanságok
Oktatás, képzk pzés s problémái Az egészs szségügyi gyi szakképz pzés s nagyon zárt,, legtöbb esetben az eü.. saját t rendszerén n belül l is csak drága átképzéssel lehet munkaterületet, munkakört váltani v (forráshi shiány) Az alapképz pzések más m s tárct rcák k felügyelete alatt mőködnek, m így a szaktárca befolyásol soló eszközei zei pl. a mennyiségre vonatkozóan an hiányosak, következmk vetkezménye tervezhetetlenség A képzk pzı intézm zmény az egyén n számára optimális, ún. konvertálhat lható tudást kíván k n adni, míg m g a felhasználó számára ezzel szemben a specialista az értékes munkaerı
Munkamegosztás s problémái Évtizedek óta kedvezıtlen illetve meghatározatlan az orvos-ápol poló,, illetve más m s egészs szségügyi gyi szakképes pesítettek aránya, nincs etalon Két t fıf típusú tendencia érvényesül: az egyik a felülk lképzettség és s alulfoglalkoztatottság, g, a másik m az alulképzetts pzettség és s felülfoglalkoztatotts lfoglalkoztatottság. g. Mindkettı egyaránt demoralizál, l, ezen túl t l az elsı kiegész szül l a felesleges anyagi ráfordr fordítással, a második m pedig etikai és jogi kérdk rdéseket vet fel.
Nıi i foglalkoztatásb sból l eredı problémák Fıleg az ápolás s terület letén n a nık n k foglalkoztatásának aránya magas, és s az ezzel összefüggı hatások hatványozottan vannak jelen (anyaszerep, a nık n társadalmi, anyagi megbecsülése) se) Az ápolás s nehéz z fizikai munka, ápolást segítı eszközök hiánya vagy nem megfelelı volta
Az egészs szségügyi gyi humáner nerıforrás tervezést befolyásol soló általános tényezık Az új j egészs szségforradalom hatásai sai erısödnek (lakosság igénye növekszik n a saját t ellátásában való részvételre) Szélesedik az egészs szségmegırzés s ipara (reklám m nyomás, eszközrendszer zrendszer ajánlat dömping, d komplementer gyógy gyászat reklámja) A lakosság g részr szérıl l egyre nagyobb igény jelenik meg a holisztikus szemlélet lető ellátás s iránt A technikai haladás és s a technológiai fejlıdés s hatása
Az egészs szségügyi gyi humáner nerıforrás tervezést befolyásol soló egészs szségügyön n belüli li tényezık Az alapellátás, lakosság-közeli ellátás s elıtérbe kerülése Kórházi ellátásban elválik lik a high-tech és s kiszélesedik a day-care, amelynek következmk vetkezménye a rövid r idı alatti magas minıségő orvosi munkateljesítm tmény és s ezt követk vetıen en a rehabilitáci ció Közeledik a szociális és s az egészs szségügyi gyi ellátás, nın az igény a home care iránt A gazdaság g nem, vagy alig tudja követni k az eü.. költsk ltségek növekedését felerısödik az egészs szségügyi gyi dolgozók k felelıss ssége a források elosztásában és s felhasználásában Az irány nyított verseny növekszik, n szélesedik a magánell nellátás
Az egészs szségügyi gyi humáner nerıforrás stratégiai tervezést befolyásol soló tényezık tényezık Demográfiai helyzet változása Életmóddal, szokásokkal összefüggı változások Gazdasági helyzet, jövedelmi viszonyok alakulása Kezelés, gyógyítás új lehetıségei Nem egészségügyi végzettségőek az egészségügyben
Az egészs szségügyi gyi humáner nerıforrás s kulcskérd rdései Informáci ciós s rendszer (szakmai regiszter, demográfiai jellemzık) Munkaerı kereslet-kínálat lat tényezt nyezıi (demográfiai helyzet, társadalmi t trendek, gazdasági gi helyzet, jövedelmezıség stb) Munkaerı szüks kséglet és s forrás (állomány felmérése, természetes fogyás, fluktuáci ció,, utánp npótlás s lehetıség, migráci ció) Foglalkoztatás és s oktatáspolitika összehangolásasa Humáner nerıforrás s karbantartása, az életen át t tanulás lehetıségének biztosítása sa burn out szindróma kezelése A eü.. mint a munkaerıt t nagyon elhasználó rendszer támogatt mogatása
10,0 Az üres egészs szségügyi gyi szakdolgozói állások aránya 2000-2007. 2007. 8,0 % 6,0 4,0 2,0 0,0 Közép- Magyarország Közép-Dunántól Nyugat- Magyarország Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen 2000 9,5 5,5 4,2 4,1 3,6 2,9 4,3 5,8 2001 8,0 4,9 2,5 4,0 3,4 2,8 4,8 5,1 2002 7,4 3,1 1,1 2,7 2,6 2,4 3,6 4,2 2003 5,1 2,7 1,0 2,6 2,0 1,8 2,7 3,1 2004 5,4 2,9 1,4 3,1 2,4 2,4 2,4 3,4 2005 6,7 2,4 1,7 2,7 2,5 2,2 2,8 3,8 2006 5,4 3,2 2,3 3,1 3,2 2,6 4,4 3,9 2007 5,8 4,1 1,7 4,2 3,4 2,2 5,0 4,2 Forrás: KSH. Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, 2000-2007.
12,0 Az üres egészs szségügyi gyi szakdolgozói állások aránya a fekvıbeteg gyógyint gyintézetekben 2000-2007. 2007. 10,0 8,0 % 6,0 4,0 2,0 0,0 Közép- Magyarország Közép-Dunántól Nyugat- Magyarország Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen 2000 11,2 6,8 5,1 5,1 3,0 3,2 4,1 6,7 2001 8,4 5,3 2,7 5,0 3,6 2,5 4,1 5,3 2002 8,1 2,9 0,7 3,3 2,2 2,4 3,3 4,3 2003 4,9 2,0 1,0 2,9 2,0 1,8 2,2 3,0 2004 5,7 2,7 1,6 3,7 2,3 2,4 2,6 3,6 2005 8,0 2,1 2,7 3,2 2,8 2,3 3,2 4,5 2006 7,5 3,2 3,2 3,5 3,7 2,5 5,3 4,9 2007 9,1 5,1 2,0 6,3 5,0 2,4 4,7 5,7 Forrás: KSH. Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, 2000-2007.
Az üres egészs szségügyi gyi szakdolgozói állások aránya 2000-2007. 2007. 8,0 7,0 6,0 % 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Ápolói munkakörök 6,0 4,8 4,2 2,9 3,5 4,0 4,1 4,2 Assziszteni munkakörök 5,5 5,2 4,6 3,3 2,9 3,2 4,0 3,4 Egyéb szakir. felsıfokú 6,9 7,6 5,6 4,3 3,5 3,4 3,0 2,5 Egyéb 4,3 4,2 1,5 2,3 3,7 4,2 3,8 7,7 Összesen 5,8 5,1 4,2 3,1 3,4 3,8 3,9 4,2 Forrás: KSH. Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, 2000-2007.
10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% Az üres egészs szségügyi gyi szakdolgozói állások aránya 2000-2007. 2007. Rehabilitációt, Krónikus Aktív Járóbetegek Járóbetegek utókezelést és kórházi Háziorvosi Egyéb fekvıbetegellátás ellátása ellátása szakorvosi gondozóintézeti gondozást fekvıbetegellátás szolgálat szakfeladat nyújtó 2000 6,6% 6,4% 7,2% 1,4% 5,4% 9,6% 5,4% 2001 5,2% 6,0% 5,8% 1,3% 4,4% 5,4% 6,8% 2002 4,3% 4,4% 5,1% 1,3% 2,9% 4,4% 5,8% 2003 2,9% 4,5% 2,8% 1,0% 2,9% 6,9% 4,2% 2004 3,5% 4,2% 3,9% 1,1% 2,4% 1,5% 4,5% 2005 4,5% 4,2% 3,9% 0,7% 2,5% 2,3% 4,3% 2006 5,0% 4,5% 4,5% 0,8% 3,4% 2,2% 3,2% 2007 5,8% 5,5% 4,4% 0,7% 4,3% 2,3% 2,2% Forrás: KSH. Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, 2000-2007.
Munkakörre elıírt szakképes pesítéssel ssel rendelkezık k aránya 2000-2007. 2007. 110% 100% 90% 80% 70% 60% Ápolói munkakörök Assziszteni munkakörök Egyéb szakir. felsıfokú v. munkakörök Egyéb munkakörök Összesen 2000 93,4% 95,3% 98,6% 68,8% 92,0% 2001 96,9% 98,4% 100,0% 67,5% 94,8% 2002 98,1% 98,5% 100,9% 70,5% 95,8% 2003 98,6% 98,9% 100,9% 76,5% 96,7% 2004 97,8% 99,7% 101,1% 76,2% 96,4% 2005 98,9% 102,5% 103,4% 83,8% 98,7% 2006 100,3% 103,2% 104,5% 87,7% 100,2% 2007 104,9% 104,9% 106,4% 99,4% 104,5% Forrás: KSH. Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, 2000-2007.
Folyamatban lévıl humáner nerıforrást érintı feladatok, programok Minimumfeltételek telek újra meghatároz rozása Humáner nerıforrás s monitoring rendszer kialakítása Kompetenciák k meghatároz rozása Licence vizsgarendszer kialakítása
Kompetencia Ápolási tevékenys kenységet megfelelı szakképes pesítéssel ssel rendelkezı személy végezhet, a konkrét t tevékenys kenységi kompetenciák k meghatároz rozásával pontosításra sra kerül, hogy ki milyen képesítéssel ssel milyen szinten végezhet v bizonyos egyes tevékenys kenységeket
Licence vizsgarendszer kialakítása Sebkezelı licence Inkontinencia ellátás s licence Sztóma ellátás s licence Intravénás s gyógyszerel gyszerelés s licence Transzfúzi zió licence Tartós s fájdalomcsillapf jdalomcsillapítás s licence Szabad légút l t biztosítás s licence Otthoni szakápol polásban parenterális táplálás s licence Otthon szülés s licence
Köszönjük a figyelmet!