Fejér Megyei Önkormányzat Kossuth Zsuzsanna Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM 2011.
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ... 5 1.1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 7 1.1.1 AZ EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY SZAK- ÉS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSAI... 8 1.2 AZ ISKOLA TANULÓNÉPESSÉGE - SZOCIOLÓGIAI HELYZETKÉPE... 11 1.3. AZ INTÉZMÉNY SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI... 12 1.3.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK... 12 1.3.2. TÁRGYI FELTÉTELEK... 13 1.4. AZ ISKOLA EGÉSZÉT ÁTFOGÓ HAGYOMÁNY RENDSZERE... 14 1.5. AZ ISKOLA TÁRSADALMI KAPCSOLATAI... 14 2. NEVELÉSI PROGRAM... 15 2.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI... 15 2.2.1 A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS PEDAGÓGIAI ALAPELVEI... 17 2.2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS CÉLJAI... 20 2.2.1. ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 20 2.2.2. NEVELÉSI - OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI CÉLOK AZ ALAPFOKÚ OKTATÁS BEVEZETŐ SZAKASZÁBAN... 21 2.2.3. NEVELÉSI - OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI CÉLOK AZ ALAPFOKÚ OKTATÁS KEZDŐ SZAKASZÁBAN... 22 2.2.4. NEVELÉSI - OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI CÉLOK AZ ALAPFOKÚ OKTATÁS ALAPOZÓ SZAKASZÁBAN... 22 2.2.5. NEVELÉSI - OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI CÉLOK AZ ALAPFOKÚ OKTATÁS FEJLESZTŐ SZAKASZÁBAN... 23 2.2.6. NEVELÉSI - OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI CÉLOK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS ÁLTALÁNOS MŰVELTSÉGET MEGSZILÁRDÍTÓ SZAKASZÁBAN... 25 2.2.7. NEVELÉSI - OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI CÉLOK A SZAKKÉPESÍTÉS MEGSZERZÉSÉRE FELKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOKON... 25 2.3 A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS... 26 2.3.2 A KULCSKOMPETENCIÁK... 27 2.3.3 A KULCSKOMPETENCIÁK MEGJELENÉSE INTÉZMÉNYÜNK OKTATÁSI NEVELÉSI FEJLESZTÉSI RENDSZERÉBEN... 27 2.4 AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI-OKTATÁSI FELADATAI... 38 2.5 ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK... 39 3. AZ ISKOLAI CSOPORTOK SZERVEZÉSÉNEK PEDAGÓGIAI INDOKLÁSA... 44 3.1 A TANÓRÁN ÉS A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK PEDAGÓGIAI ELVEI... 46 3.2 A TANULÁSI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJA ÉS FELADATA A HABILITÁCIÓS, REHABILITÁCIÓS CÉLÚ FOGLALKOZÁSOKON... 47 3.2.1. AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK PEDAGÓGIAI SZAKASZ... 47 3.2.2. A HARMADIK PEDAGÓGIAI SZAKASZ... 49 3.2.3. A NEGYEDIK PEDAGÓGIAI SZAKASZ... 50 3.2.4. A TANULÁSI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJA ÉS FELADATA A KÖZÉPFOKÚ NEVELÉS OKTATÁS ÁLTALÁNOS MŰVELTSÉGET MEGSZILÁRDÍTÓ SZAKASZÁBAN... 50 2
3.2.5. A TANULÁSI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJA ÉS FELADATA A SZAKKÉPESÍTÉS MEGSZERZÉSÉRE FELKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOKON... 51 4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS, KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS... 51 4.1 A SZOCIALIZÁLTSÁGI, NEVELTSÉGI SZINT ERŐSÍTÉSÉNEK FELADATAI TEVÉKENYSÉGEI... 53 4.1.1. Feladatok és tevékenységek az általános iskolában... 53 4.1.2 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A SPECIÁLIS SZAKISKOLÁBAN... 54 4.2 A TANULÁS... 55 4.2.1 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN... 55 4.2.2. FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A SPECIÁLIS SZAKISKOLÁBAN.... 56 4.3 A KOMMUNIKÁCIÓS NEVELÉS... 56 4.3.1. FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN... 56 4.3.2 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A SPECIÁLIS SZAKISKOLÁBAN... 57 4.4 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD... 57 4.5 A TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM... 58 4.6 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSBEN A TANULÁS IRÁNTI MOTIVÁCIÓ FEJLESZTÉSÉNEK ISKOLAI CÉLKITŰZÉSEI ÉS TEVÉKENYSÉGRENDSZERE, A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A TANULÓI MOTIVÁCIÓ FEJLESZTÉSÉBEN.... 59 5. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK... 61 6. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG... 62 7. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉG... 65 7.1 A GYERMEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉG FONTOSABB FELADATAI AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁS KORÚAKNÁL... 65 7.2 A GYERMEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉG FONTOSABB FELADATAI A SPECIÁLIS SZAKISKOLÁBAN... 65 8. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM... 66 9. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ISKOLAI FELADATOK 67 10. A SZÜLŐ, TANULÓ, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI... 68 11. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS PROGRAMJA... 70 11.1 ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, CÉLOK... 70 11.1.1. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI SZEMLÉLETE... 70 11.1.2. ALAPELVEK... 72 11.1.3. CÉLOK... 73 11.2. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KEREK... 73 11.2.1. TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK... 73 11.2.2. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK... 74 11.2.3. TÁJÉKOZTATÓ FÓRUMOK... 74 3
11.2.4. ISKOLÁN KÍVÜLI RENDEZVÉNYEK... 74 11. 3. MÓDSZEREK... 75 11.4. MINDENNAPOS ISKOLAI TESTEDZÉS... 75 11.4.1. ALAPELVEK... 75 11.4.2. A MINDENNAPOS TESTEDZÉS MEGVALÓSULÁSA AZ INTÉZMÉNYBEN... 76 11.5. SEGÍTŐ KAPCSOLATOK SZÍNTEREI... 77 12. A KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA... 77 12.1. ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, CÉLOK... 77 12.1.1. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI SZEMLÉLETE... 77 12.1.2. A KÖRNYEZETI NEVELÉS ALAPELVEI... 78 12.1.3. CÉLOK... 78 12.2. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK... 80 12.2.1. TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK... 80 12.2.2. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK... 80 12.3. MÓDSZEREK... 81 12.4. TANESZKÖZÖK... 81 12.5. KOMMUNIKÁCIÓ... 81 12.6 A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 82 12.6.1 A FOGYASZTÓVÉDELEM CÉLJA... 82 12.6.2 A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS TARTALMI ELEMEI... 82 12.6.3 A FOGYASZTÓVÉDELEM BEÉPÜLÉSE AZ EGYES TANTÁRGYAK TANÓRAI FOGLALKOZÁSAIBA 85 12.6.3 TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK... 86 12.6.4 MÓDSZERTANI ELEMEK... 86 13. A SZÜLŐK ÁLTAL INGYENESEN IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK... 87 14. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK JEGYZÉKE... 88 15. ZÁRADÉK... 103 4
1. Bevezető Az intézmény neve: Fejér Megyei Önkormányzat Kossuth Zsuzsanna Általános Iskolája, Székhelye: 7000 Sárbogárd, József Attila u. 20. Az iskola fenntartója: Fejér Megyei Önkormányzat Az iskola működési területe: Sárbogárd város és körzete Az intézmény beiskolázási körzete: Sárbogárd és körzete Az intézmény jogállása: önálló jogi személy Az intézmény gazdálkodása: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A költségvetési szerv saját költségvetéssel rendelkezik, önálló gazdálkodási jogköre és felelőssége van. Az alaptevékenységet önállóan látja el azzal, hogy a pénzügyi és gazdálkodási és számviteli feladatait a Fejér Megyei Önkormányzat Integrált Gazdasági Szervezete látja el az alapító szerv által jóváhagyott együttműködési megállapodás alapján. Az intézmény alaptevékenysége: többcélú közös igazgatású (gyógypedagógiai nevelésioktatási, egységes gyógypedagógiai módszertani) közoktatási intézmény Az intézmény alaptevékenységébe tartozó feladatok: 562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés. 852012-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852022-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 5
853132-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) 853132-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853222-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 855912-1 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855915-1 Sajátos nevelési igényű tanulók tanulószobai nevelése 856011-1 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység 856020-1 Pedagógiai szakmai szolgáltatások 869042-1 Ifjúság - egészségügyi gondozás 931204-1 Iskolai, diáksport tevékenység és támogatása Otthoni ellátás keretében biztosított különleges (gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai) gondozás Alapító okirat száma, kelte: 19/ 1984 (IX. 24.) sz. Tanácshatározat 6
1.1. Az intézmény bemutatása Iskolánk l984. szeptember l. óta működik önálló intézményként, alapítása óta feladata Sárbogárd, és közvetlen vonzáskörzetében élő, tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott, tanköteles korú tanulók iskolai nevelése, oktatása. Tanulóinkat a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság javaslatai alapján vesszük fel az iskolába. Pedagógiai programunkat, helyi tantervünket meghatározza, hogy tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott tanulókat nevelünk. Törekszünk a Nemzeti Alaptanterv követelményeihez igazodni, a minimális teljesítmények eléréséhez eljutni a jobb képességet, a dinamikusabb fejlődést mutató gyermekeknél. Hasonlóan vállaljuk az alapműveltségi vizsgára történő felkészítést azoknál a tanulóknál, akiknek fejlődése, terhelhetősége, fejleszthetősége ezt lehetővé teszi. Az iskola célkitűzései között első helyen szerepel a tanulásban akadályozott tanulók képességfejlesztése, a habilitáció, a rehabilitáció, az általános műveltség alapozása az életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően. Mindehhez olyan iskolai légkört teremtünk, amelyben a felnőtt, a gyermek jól érzi magát, ahol az emberi társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a különösségét, a másságot is elfogadva. Iskolánk befejezett képzést kíván adni. Az általános iskolában és a speciális szakiskolában neveli növendékeit. A jobb fejlődési ütemű tanulókat a 2. vagy 3. évfolyam végéig - egy-egy esetben megkíséreljük a nem fogyatékos tanulókat nevelő általános iskolába visszavezetni. Fejlődésüket a 12. évfolyam végéig többletszolgáltatásokkal, kiegészítő ismeretek nyújtásával segítjük. Iskolánk széles szolgáltatást kínál, napközit, tanulószobát, szakkört, sportkört, logopédiai ellátást biztosít. A tanulók különleges gondozási igényét kielégítve fejlesztő és terápiás csoportokat szervezünk. Tanácsadással, ügyeik konkrét intézkedésével is segítjük a családokat. 7
Hétvégi program kínálatunkkal, táborokkal tesszük változatossá, tartalmassá a tanulók szabadidőtöltését. Gondoskodunk a tanulók napi ügyeletéről, étkezéséről, az alapvető egészségügyi szokások, önálló tevékenységek elsajátításáról, alkalmazásáról. 1.1.1 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani intézmény szak- és szakmai szolgáltatásai A Fejér Megyei Önkormányzat 134/2008. (IV. 24.) számú határozatával jóváhagyta az iskola módosított alapító okiratát és ennek értelmében, a továbbiakban: elnevezését Fejér Megyei Önkormányzat Kossuth Zsuzsanna Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani elnevezésre változtatta, egyidejűleg feladatait kibővítette. Az intézmény névváltoztatása együtt jár a szerkezetváltással, az intézményi célok, feladatok bővülésével, a szolgáltatások körének kiteljesedésével. A funkcióbővüléssel létrejött differenciált struktúrájú intézményünk a korszerű, a jövőbe mutató magyar közoktatási szükségleteket elégíti ki. Az intézményegység alaptevékenysége a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése és szervezése. Ezt a mindenkori igények és szükségletekre alapozott képzési tematika összeállításával, a képzési tartalom kidolgozásával, valamint szervezésével és lebonyolításával kívánjuk megvalósítani. Célunk, hogy a gyógypedagógiai módszertan elemeit továbbadjuk az inkluzív oktatást megvalósító többségi óvodák, iskolák, középiskolák számára. Intézményünk a befogadó intézményekkel közösen szakmai együttműködéseket dolgoz ki az együttnevelés különböző formáinak megvalósítására. Az óvodától az általános iskoláig, felmenő rendszerben biztosítani szeretnénk a már megkezdett inkluzív folyamatot a sajátos nevelési igényű tanulók minél teljesebb társadalmi integrációja, az integráció feltételeinek minőségi változtatása, a továbbtanulási esélyegyenlőség biztosítása érdekében a későbbi sikeres munkavállalás céljából. gységünk fontos feladatának tartja a pozitív munkahelyi légkör kialakítását, biztosítását, ahol a pedagógusok kreatív, innovatív munkavégzése biztosított, ezáltal a gyermekek, tanulók fejlesztése egyéni képességeiknek megfelelően a legmagasabb szinten megvalósítható. 8
A mindennapi munkavégzés során az empatikus attitűd mellett a munkatervbe épített közösségfejlesztő programokkal, valamint a viselkedéskultúra alakításával kívánjuk ezt a célt elérni. 1.1.1.1 Az intézményegység alapító okiratban meghatározott feladatai: Pedagógiai szakszolgálati feladatok: - Gyógypedagógiai tanácsadás A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a sajátos nevelési igény megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe. - Utazó gyógypedagógiai szolgálat Az utazó gyógypedagógiai szolgálat feladata az integrált oktatásban résztvevő tanulók, pedagógusok megsegítése. Minden tanév elején felmérésre kerül az utazó gyógypedagógiai szolgáltatást igénylő intézmények, illetve az ott nevelkedő sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményben szakmai szolgáltatási feladatok ellátása is történik. Az intézményben dolgozó magasan kvalifikált szakemberek a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásában az eddigi szakmai tudásukkal segítik a pedagógusokat, a szülőket, valamint a tanulókat. Pedagógiai-szakmai szolgáltatások - Szaktanácsadás A szaktanácsadás, amelynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése. - Pedagógiai tájékoztatás A pedagógiai tájékoztatás, amelynek feladata a szakmai információk, adatok és tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek, segédletek stb.) gyűjtése, őrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtása. - Pedagógusképzés, továbbképzés, önképzés 9
A pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése. Tanulók, szülők tájékoztató tanácsadó szolgálata - A tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat, amelynek feladata a tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése, a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügy-igazgatási, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítésével. A pedagógiai szakszolgálat célja: - a gyógypedagógiai tanácsadással segíteni a sajátos nevelési igényű tanulók szüleit (óvodás, iskolás), - a tartós, súlyos tanulási nehézséget mutató tanulókat nevelő pedagógusoknak, szülőknek gyógypedagógiai tanácsadást nyújtani, segítséget adni, - elősegíteni a differenciáló és integráló pedagógiai módszertani kultúra terjedését, - növelni a sajátos nevelési igényű tanulók arányát a többségi általános iskolákban, - a tanulók állapotához, szükségleteihez igazítottan nyújtani a sérülés-specifikus szolgáltatásokat a logopédiai ellátásban és az utazó gyógypedagógusi feladatokban. A célokból fakadó intézményi feladatok: - közreműködés az integrált nevelést segítő környezeti feltételek megteremtésében, - segítségnyújtás az integrációs programok (folyamattervek) kidolgozásában, a módszertani kultúra megújulásában, kiteljesedésében, - részvétel az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű tanulók speciális szükségleteinek kielégítésében a tanórán, valamint a rehabilitációs foglalkozásokon (utazó gyógypedagógus), - tanácsokkal, szakanyagokkal segíteni a befogadó iskolák pedagógusait a súlyos, a tartós tanulási nehézséget mutató tanulók esetében, - közreműködés a taneszköz választásban, a tanulásszervezésben, - folyamatos kapcsolattartás a tanulók szüleivel, a Tanulási Képességeket vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, a Nevelési Tanácsadóval, - terápiák, kezelések, tréningek, rehabilitációs célú eljárások biztosítása a logopédiai ellátásban és az utazó gyógypedagógusi szolgáltatásban. 10
1.2 Az iskola tanulónépessége - szociológiai helyzetképe Az iskola tanulóinak több mint 50 %-a Sárbogárd város közigazgatási területén lakik, kevesebb, mint 50 %-ra tehető azoknak a száma, akik más településről érkeznek (Alap, Cece, Dég, Káloz, Lajoskomárom, Mezőszilas, Pálfa, Sáregres, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Szabadhidvég, Vajta). A tanulók jelentős része a társadalom perifériáján élő, hátrányos helyzetű családi környezetből érkezik. Közülük sokan tartoznak a munkanélküli szegények közé, vagy a létminimum határán élő rokkantnyugdíjasok vagy kisnyugdíjasok táborába. Sokan élnek alkalmi munkából és családi pótlékból, szociális segélyből tartják el a családot. A biztos egzisztenciával rendelkezők között (számuk 15-20 %-ra tehető) is megtalálható a gyermekeikkel keveset törődő szülő. Nem a véletlen műve, hogy egyre több a szorongó, a bizonytalanság érzésével küzdő, a szeretetre, a biztos kapcsolatra, védettségre vágyó gyermek. Nemcsak a gyermekek vágynak a stabil társas kapcsolatra, hanem a munkahelyi közösségből kirekedt, beszűkült környezetben élő szülők is. Az iskola ebben az állapotban fontos társadalmi kapcsolatot jelentő színtér a szülőknek, mert szinte naponta, vagy szükség szerint találkozhatnak más szülőtársakkal, a pedagógusokkal, az iskola igazgatójával, és megoszthatják velük nyomasztó gondjaikat. Tervezőmunkánk fontos része a családok szociológiai vizsgálata, amelyet minden családnál elvégzünk és folyamatosan nyomon követünk. A kapott információkat felhasználjuk nevelési céljaink kitűzésénél, az egyéni fejlesztőprogramok elkészítésével - elsősorban a magatartás - és viselkedészavarokkal kapcsolatban a szociális ellátó tevékenység érvényesítésénél, a családok, a szülők megsegítésénél, a gyermekvédelmi munka tervezésénél, az osztályfőnöki feladatok kijelölésénél. 11
1.3. Az intézmény személyi és tárgyi feltételei 1.3.1. Személyi feltételek Képesítések Gyógypedagógiai képesítéssel rendelkező, nevelőoktató munkát végző főállású alkalmazottak száma Pedagógiai képesítéssel rendelkező főállású alkalmazottak száma A nevelő-oktató munkát segítő főállású alkalmazottak száma Egyéb munkakörben foglalkoztatottak száma Jelenleg 12 fő 3 fő 4 fő 3 fő A nevelőtestület képzettsége Kettő vagy több főiskolai diplomával rendelkező Gyógypedagógiai diploma mellett más pedagógiai végzettséggel is rendelkező Csak gyógypedagógiai diplomával rendelkező Szakvizsgával rendelkezők Továbbképzésben résztvevő Jelenleg 9 fő 7 fő 2 fő 2 fő 3 fő Feladatok vállalása az iskolai életben Gyakorlatvezetés Munkaközösség vezetés Osztályfőnök, egyéb Szakkör Sportkör Jelenleg 3 fő 1 fő 7 fő 5 fő 3 fő Iskolánkban a gyermekekkel 15 főállású pedagógus foglalkozik. A tanulók fejlesztése mellett esti és levelező tagozaton tanuló főiskolai hallgatók gyakorlati képzésében is vállal feladatot az intézmény. A tanórán kívüli és a habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat a felkészültség, az egyéni adottságok alapján vállalják a pedagógusok. A szaktárgyi rendszerben dolgozó pedagógusok ellátnak tanulószobai feladatokat is. Az üres állásokat folyamatosan meghirdetjük. Amennyiben nem sikerül pályázat útján betölteni azokat, belső helyettesítéssel, külső óraadókkal vagy nyugdíjas gyógypedagógus alkalmazásával látjuk el a feladatot. Folyamatosan tanul kolléga az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Karon, az ő 12
helyettesítésük nagymértékben igénybe veszi a testületet. Igyekszünk optimális munkaszervezéssel kivédeni az egészségtelen túlterhelést. 1.3.2. Tárgyi feltételek a) Tantermek Iskolánk egyemeletes épület. Tantermeink száma 8. A tantermek közül kettő 62 m 2 alapterületű, míg hat 30-32 m 2. A megnövekedett tanulólétszám miatt a tanulócsoportok elhelyezése az épületben nem teszi lehetővé, hogy minden csoport saját tanteremmel rendelkezzen. A felső tagozatos tanulók vándoroltatása helyett szaktantermi rendszert alakítottunk ki. A tantermekben 2 személyes tanulópadok, szekrények helyet biztosítanak a tanulók felszerelésének és az oktatás taneszközeinek. Rendelkezünk tv-vel, videóval, magnetofonnal, diavetítővel, számítógépekkel. Az oktató munkához szükséges szemléltető eszközöket folyamatosan cseréljük a korszerű technikai elvárásoknak megfelelően. A tantermek a délutáni foglalkozások színtere is. b) A foglalkoztatás egyéb terei, termei A tantermeken kívül l technikaterem, 1 gyakorló konyha, 1 foglalkoztató terem és l tornaszoba szolgálja a kiscsoportos és egyéni foglakoztatást. Ezek alapterülete kisebb a tantermeknél, de a célnak megfelelő. A felszerelés és berendezés a célzott fejlesztést szolgálja. Terveink között szerepel 1 számítógépes foglalkoztató terem kialakítása, hogy az oktatás feltételei javuljanak. c) Közös helységeink Mindkét szinten tágas folyosó található. Az óraközi szünetekben rossz idő esetén tartózkodnak itt a gyermekek. Az udvar a gyülekezés, levegőzés, mozgás színtere. A szabadidő eltöltésére, játékra a gyermekek a közeli játszóteret és a sportpályát használják. 13
Iskolai ünnepélyeinket, a minden gyermeket érintő rendezvényeket a tornaszobában, vagy a napközis teremben tartjuk. Ha sok vendég tiszteli meg rendezvényünket a közeli művelődési házban szervezzük meg azt. 1.4. Az iskola egészét átfogó hagyomány rendszere - Tanévnyitó: a tanulók fogadása ünnepélyes formában történik. - Tanévzáró: a tanulók búcsúztatásának, az év értékelésének, jutalmak átadásának iskolai ünnepe. - Ünnepek sorában első helyen áll a karácsony. Valamennyi osztály műsorral ajándékozza meg az iskola közösségét és a szülőket, vendégeket. - Tavasszal tartjuk az iskolai bemutatót, megmutatva az éves fejlődést, szereplési készséget, magatartást. - Nemzeti ünnepeinket ünnepi műsorral, faliújságok készítésével köszöntjük és a településen lévő emlékhelyeket keressük fel, virágot, gyertyát, zászlót viszünk. Lehetőség szerint az ünnephez kapcsolódó filmet tekintjük meg. - Hagyomány az erdei iskolai tábor általában a hegyekbe, vízpartra. Ide igény szerint minden gyermeket elviszünk. - Hagyomány az iskola névadójának születésnapjához kapcsolódó iskolanapok rendezvénysorozata. 1.5. Az iskola társadalmi kapcsolatai Iskolánk kiegyensúlyozott kapcsolatot tudott kiépíteni és fenntartani a működésében közvetlenül érintett szervezetekkel és intézményekkel. Sárbogárd város önkormányzata és azok az önkormányzatok ahonnét gyermekeket fogadunk aktív támogatásban részesítik a fogyatékos gyermekeket nevelő családokat. Hozzájárulnak a napi étkeztetésükhöz, tanszertámogatást adnak, segélyeket ítélnek meg. Gyermekvédelmi kérdésekben naprakész kapcsolat, pontos információáramlás alakult ki. Az Egyenlő Esélyt a Sárbogárdi Fogyatékos Gyermekekért Alapítvány taneszközökkel, felszereléssel gazdagítja intézményünket. Hozzájárul országos rendezvényeken való részvételünkhöz. 14
Jó kapcsolatot alakítottunk ki a Sárvíz Művészeti Alapiskolával. Tehetséges tanulóink bekapcsolódhatnak az Alapiskola képzésébe. Kiegyensúlyozott a kapcsolatunk a településen működő egyházakkal. Rendezvényeinket segítik és támogatják. A szülőkkel együttműködve részt veszünk a Városszépítő és Hagyományőrző Egyesület munkájában. Rendszeres a kapcsolat a település kulturális intézményeivel, (művelődési központtal, könyvtárral). Iskolánk tagja az Értük Velük Egyesületnek, mely segít szakmai programjaink, kulturális rendezvényeink színvonalassá tételében. A szülők legfontosabb érdekérvényesítő szerve iskolánkban a szülői munkaközösség, s évente nyernek megerősítést a tisztségviselők. A szülői munkaközösség véleményezi az iskola éves programját, házirendjét. Részt vállal az iskola egészét érintő rendezvények, ünnepélyek, szünidei programok szervezésében. Munkáját öntevékenyen, az osztályfőnökökkel együttműködve végzi. A szülők a szülői értekezleteken, nyílt tanítási napokon kiállításokon, bemutatókon nyerhetnek betekintést az iskolában folyó munkába, ismerik meg a tanulók teljesítményét, eredményeit. Igény szerint akár napi vagy heti egy alkalommal találkozhatnak a pedagógusokkal, kötetlenül fogadóórai megkötések nélkül. Az intézmény nemcsak partnere, hanem a rászorultság függvényében támasza is a szülőknek gyermekük nevelésében. Mindezek mellett évente a gyermekek érdekében egészségügyi szűrővizsgálatokat szervezünk. 2. Nevelési program 2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Tanulóinkat jellemzi az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges, vagy teljes kiesése, fejletlensége, a lassúbb ütemű haladás, az iskolába hozott ismeretek szűkebb köre. 15
Ezért nevelő-oktató munkánkat a fejlesztő, korrekciós jellegű, habilitációs, terápiás célú munka jellemzi. Tanulóink iskolai fejlesztésénél figyelembe vesszük tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket, amelyek kielégítéséhez határozzuk meg a célokat, fejlesztési tartalmakat és eljárásokat. Mindehhez igazítjuk az iskola belső életét, szerkezetét, a kiegészítő szolgáltatásokat. A tanulók szükségleteinek, a felnőtt életben való boldogulásának, a társadalmi és szülői elvárásoknak megfelelő, korszerű ismeretek nyújtása a készség- és képességjellegű követelmények előtérbe állításával. Az iskoláztatás teljes időszakában biztosítani - a kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybevételét a sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú gyógypedagógiai ellátás körét. A tanítás tanulás folyamatában maximálisan figyelembe venni az egyes tanuló különleges gondozási igényét, speciális nevelési szükségletét és ennek érvényt szerezni az egyedi sajátosságokhoz igazított differenciált tartalmak, módszerek, eszközök alkalmazásával. Az iskolai nevelést oktatást olyan elvek szerint szervezni, hogy az segítse az iskolák közötti átjárhatóságot és tegye lehetővé a sikeresen fejlesztett tanuló számára a többségi iskolába történő visszatérést nyomon-követés és megsegítés mellett. Ugyanakkor legyen toleráns az alsó határon teljesítőkkel, a képesség és a sérülés szerint határesetnek ítélt tanulókkal, azok befogadásánál, fejlesztésével, integrálásával kapcsolatosan. Az iskola a helyi tantervében olyan követelmények megvalósítását vállalja föl, amelyek a tanulásban akadályozott és az értelmileg akadályozott tanulók fejlesztésében, a rendelkezésre álló időkeretben, az iskola szervezeti keretei között eredménnyel megvalósíthatók. Belső differenciálást érvényesítünk. A jobb fejlődési ütemű tanulókat kiegészítő ismeretek nyújtásával segítjük. A lassabban haladók számára egyéni fejlesztő programok, az egyéni fejlődési ütemhez igazított eljárásokkal biztosítunk optimális feltételeket. Az elvárt, a helyes magatartási, viselkedési szokások, a társas kapcsolatok, kötődések kialakítása, a feladat- a szabálytudat erősítése, az énkép, az önértékelés alakítása, az érzelmi 16
egyensúly, a fogékonyság, az aktivitás megteremtése a gyógypedagógiai fejlesztés középpontja. A fogyatékos gyermekeknél sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem, ezért a szükséglethez igazított gyógypedagógiai megsegítés szükséges, amely figyelembe veszi a testi, lelki állapotokban rejlő nevelést nehezítő tényezőket, és az életkori sajátosságokat. Az optimális bánásmóddal, a szükséges nevelési többletszolgáltatásokkal a tanulási akadályozottság, az értelmi fogyatékosság miatt kedvezőtlen nevelhetőségű tanulók fejlesztése eredményhez vezet. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók hovatartozásának tiszteletben tartása, az egymás megismerésével, és az ennek érdekében folytatott közös tevékenységekkel a toleranciára, a másság tiszteletére és értékeinek felfedezésére nevelünk társadalmi beilleszkedésük érdekében. A sajátos elvek, célok és tartalmak, de a szervezeti keretek is az értelmi fogyatékos tanulók eredményes nevelhetőségét szolgálják. Mindez olyan környezetet feltételez, ahol lehetőség nyílik a közvetlen érzéki tapasztalatszerzésre, a gyakorlati cselekvésre, a konkrét megfigyelésre. 2.2.1 A kompetencia alapú oktatás pedagógiai alapelvei Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. Ehhez szükséges, hogy a műveltségterületek ismeretanyaga bizonyos szintig tantárgyi bontás nélküli oktatás keretében sajátítsák el a tanulók. A műveltségterületek meghatározása a helyi tantervben történik. 17
A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. Arra kell törekedni, hogy a képességfejlesztési módszerek a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt kerüljenek alkalmazásra a kompetencia alapú oktatási gyakorlat kiterjesztése során is.(országos kompetenciamérések, helyi mérések trendvizsgálata, intézményi és egyéni fejlesztési terv készítése). Képesség- és személyiségfejlesztés Az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Új típusú tanári attitűd Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. Ebben meghatározóak a konstruktivista és konnektivista tanuláselméletek. Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Olyan tanulási programokat kell alkalmazni, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni. Ennek érdekében új tanulásszervezési eljárások, új módszertani ismeretek bevezetése történik meg az intézményben, a beiskolázási terv újragondolása. 18
Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Differenciált tanulásszervezési módszerek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazni szükséges a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. Fokozatosság és folyamatosság Előnyben részesülnek azok a programok, modulrendszerek, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben. Előnyben részesítjük azokat, amelyek a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával az intézmény tanulói összetétele alapján számolnak. Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára (fejlesztési innovációs tevékenységek, önálló intézményi innováció). A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják. A kompetenciafejlesztés fókuszai iskolában: Személyes kompetencia: önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége. Kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés. Szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció. 19
2.2. Az intézmény általános céljai Iskolánk gyógypedagógiai intézmény. Ennek értelmében célja és egyben feladata is, hogy: a gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítsa a tanulásban akadályozott, illetve értelmileg akadályozott gyermekek, tanulók különleges gondozási szükségletéből adódó iskolai nevelést, oktatást, a fejlesztő felkészítést. Elsődleges célunk, hogy a tanulók az életkoruknak, fejlettségi állapotuknak, szükségleteiknek megfelelő teljes körű gyógypedagógiai ellátást kapjanak a tanórán, a tanórán kívül, az egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon valamint a gyermekvédelem, a kulturális, a szociális hátrányok enyhítése területén az iskolára vonatkozó törvényi keretek között. Célunk továbbá, hogy eljuttassuk a tanulót a képességei maximumára. A fejlesztő felkészítés, az oktatás keretében intézményünk kiemelt célként veszi figyelembe a tanulók önálló életvitelre, eredményes szocializációra történő, és a pályaválasztásra, a szakmatanulásra való felkészítését. A célok rendszerében ugyancsak kiemelt fontosságú, hogy minden tanulót az állapotához igazított gyógypedagógiai megsegítéssel eljuttatni a középfokú nevelés oktatás szakaszának eredményes befejezéséhez. 2.2.1. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések - Nevelési-oktatási feladataink ellátása során mindenkor a gyermek, a tanuló mindenek felett álló érdekét vesszük figyelembe. - Pedagógiai programunk bevezetésével hozzájárulunk a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőtlenségének csökkentéséhez, a diszkriminációs jelenségek megszüntetéséhez. - Mindent megteszünk azért, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók időben megkezdjék a tankötelezettség teljesítését, jelentős mértékben csökkenjen az iskolát túlkorosan kezdők és az idő előtt kimaradók száma. - Nevelő-oktató munkánk során arra törekszünk, hogy az alapfokú nevelés - oktatás végére minden tanulónkat alapképességek és készségek birtokába juttassuk. - A középfokú nevelés-oktatás és képzés szakaszában biztosítjuk az alapvető képességek és készségek továbbfejlesztését, megszilárdítását. 20
- Megalapozzuk a tanulók munkahelyen hasznosítható szakmai tudását, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó és állandóan változó szakmai követelményeknek eleget tenni. - Nevelőtestületünk nyitott a kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazására a sajátos nevelési igényű tanulók számára. - A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. - A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül. - Adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása. - Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása. - A digitális kompetencia kialakításával az esélyegyenlőség biztosítása. 2.2.2. Nevelési - oktatási és képzési célok az alapfokú oktatás bevezető szakaszában - Az óvodás létből az iskolai életformára történő zökkenőmentes átvezetés. - A játék megszerettetése, a szabályjátékok, didaktikai játékok örömének megélése, a kortárscsoport felfedezése. - Az iskolai élet, a társas kapcsolatok szokásrendjének pontos elsajátítása. - A feladat - és szabálytudat kialakítása. - Az alapvető kultúrtechnikák megalapozása, a kommunikáció fejlesztése. - Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése. - Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás fogyatékosságához, képességeihez mérten. - Részvétel az iskola közösségeinek életében, kötődések kialakítása társakhoz, felnőttekhez. 21
2.2.3. Nevelési - oktatási és képzési célok az alapfokú oktatás kezdő szakaszában - Az alapvető kultúrtechnikák alapozása, a kommunikáció fejlesztése. - Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás fogyatékosságához, képességeihez mérten. - A feladat - és szabálytudat és erősítése. - Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, a képességfejlesztéshez. - Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése és folyamatos ébrentartása. - Részvétel az iskola közösségeinek életében, kötődés társakhoz, felnőttekhez, büszkeség az iskolai hovatartozásban. - A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása. Társas kapcsolatok erősítése. - A szokások, a hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete. - A szűkebb és tágabb környezetben való eligazodás képességének fejlesztése. 2.2.4. Nevelési - oktatási és képzési célok az alapfokú oktatás alapozó szakaszában - Az alapvető kultúrtechnikák megalapozása, a kommunikáció fejlesztése. - Az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségeiről és korlátairól. - Törekvés a pozitív tulajdonságok felfedezésére, tudatosításukra, a megerősítésre és fejlesztésre önmaga és a csoporttársak felé is. - A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése. - A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása. Társas kapcsolatok erősítése az iskolán kívül is. - A szokások, a hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, az erkölcsös viselkedés és a rend cselekedetekben történő megmutatkozása. - Részvétel az iskola közösségeinek életében, kötődés társakhoz, felnőttekhez, büszkeség az iskolai hovatartozásban. - A szűkebb és tágabb környezetben való eligazodás képességének fejlesztése. 22
- Oldott, humánus légkör megteremtése az intézményben, ahol az értelem és érzelem szabadon kibontakozik, és az emberi kapcsolatok szabadon kiteljesednek. - A konkrét tapasztalatok és élmények nyújtásával, feldolgozásával, értelmezésével a szociabilitás, a testi, lelki harmónia fejlesztése. - Képessé tenni a tanulókat következtetések levonására, véleménynyilvánításra, ítéletalkotásra, alapvető törvényszerűségek felismerésére, saját önálló életvitelükhöz szükséges tanulságok levonására. - A kulturális, szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése, felzárkóztatás. - Egészségmegőrző, környezetvédő attitűd kialakítása. 2.2.5. Nevelési - oktatási és képzési célok az alapfokú oktatás fejlesztő szakaszában - Az általános műveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése, strukturálódása, megerősítése. - Az önálló tanulás elsajátítása, a megismerés módszereinek, műveleteinek gyakorlott alkalmazása. - A jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása. - Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás fogyatékosságához, képességeihez mérten. - Továbbfejleszthető, továbbépíthető tudás - az egyéni adottságokhoz, a sérüléshez viszonyítottan -, törekvés a továbbtanulásra, a szakmaszerzésre, reális tervek és elképzelések talaján. - Modern informatikai eszközök és információhordozók használatának elsajátítása, alkalmazása. - Az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségeiről és korlátairól. - A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása. A konkrét tapasztalatok és élmények nyújtásával, feldolgozásával, értelmezésével a szociabilitás, a testi, lelki harmónia fejlesztése. - A kulturális, szociális hátrány folyamatos leküzdése, visszavezetés a nem fogyatékos fiatalok korcsoportjaiba, a befogadás, az elfogadás erősítése a 23
szülőkkel, a családdal közösen. A nagy egyéni különbségek, a másság elfogadása. - A gyökerek elfogadása, az értékek felismerése, óvása. - Reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben, az élő és épített környezetünk értékeinek felismerése, környezetvédő, - óvó cselekedet, viselkedés és megnyilvánulás különféle helyzetekben - a felnőtt jelenléte nélkül is. - Önmaga, a társak másságának pontos ismerete, megértése, türelem a mások hátrányos helyzetével való visszaélések elkerülése. - Ismeretnyújtás a továbbtanulási lehetőségekről, a pályaválasztásról. - Részvétel az iskola közösségeinek életében, kötődés társakhoz, felnőttekhez, büszkeség az iskolai hovatartozásban. - Az önképviselet, a megnyilatkozás, a véleménynyilvánítás elsajátítása. - Kulturált érintkezési formák birtoklása, azonosulás a szerepeivel, írott és íratlan szabályok betartása, társas kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom konfliktuskezelő technikák birtoklása. - A szokások, a hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, az erkölcsös viselkedés és a rend cselekedetekben történő megmutatkozása. - Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetőségeinek megismerése, gyakorlása. - Egészségmegőrző, környezetvédő attitűd kialakítása. - A cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás kedvező feltételeinek megteremtése. - Az önellátás egyszerűbb, majd bonyolultabbá váló technikáinak begyakoroltatása. - Erőfeszítések, a kitartó munka vállalása nehezebb helyzetekben, a monotónia tűrés. A helyes munkaszokások begyakoroltatása. - Oldott, humánus légkör megteremtése az intézményben, ahol az értelem és érzelem szabadon kibontakozik, és az emberi kapcsolatok szabadon kiteljesednek. 24
2.2.6. Nevelési - oktatási és képzési célok a középfokú oktatás általános műveltséget megszilárdító szakaszában - Felkészülés a társadalmi szerepekre, a magánélet szerepeire, a konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra. - A tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakterület tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. - A munka értékteremtő szerepének megtanítása. - Lehetőség nyújtása az egyéni életpályák reális megtervezéséhez, az életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátítására. - A tanulók érdeklődésének felkeltése a szakterület elméleti alapjai iránt. Az egyes ágazatokban, munkakörökben végzett tevékenységek bemutatása. - A tanulók kreativitásának, logikus gondolkodásának, célirányos feladatmegoldó képességének fejlesztése. - A pontos, minőségi munkavégzés iránti igény kialakítása, a környezettel szembeni felelősségtudatos magatartás kialakítása. - A tanulók munkavégzését jellemezze az átgondoltság, célszerűség, eredményesség. - Felelősségérzet kialakítása egymás iránt. A társakkal való együttműködési képesség továbbfejlesztése. - A közösség és az egyéni érdek összeegyeztetésének kialakítása. - A jövedelem helyes beosztásának megismertetése. - A berendezések, eszközök balesetmentes, szakszerű, gondos használata. 2.2.7. Nevelési - oktatási és képzési célok a szakképesítés megszerzésére felkészítő évfolyamokon - Korszerű szakmai műveltség, valamint általános és speciális szaktudás nyújtása a választott szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához. - A munkahelyeken hasznosítható szakmai tudás megalapozása, amelynek birtokában a tanulók képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó állandóan változó és egyre növekvő szakmai követelményeknek megfelelni. 25
- Szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, pontos munkavégzésre nevelés, mely biztosítja a felelősségtudatra épülő önálló munkavégzést. - A tanulók esztétikai érzékének, az önművelés iránti igényének fejlesztése. - A tanulók felkészítése a munkahelyi, szakmai érdekvédelmi szervezetek munkájában való közreműködésre. - A szakmai tevékenységekkel és a környezetvédelemmel kapcsolatban tudatos, felelősségtelje magatartásra nevelés, a minőségi munkavégzés iránti igény kialakítása. A feladatok teljesítésének konkrét formái a helyi tantervben, a tantárgyak tanterveiben és értékelése egységeiben jelennek meg, évfolyamra lebontott formában. 2.3 A kompetencia alapú oktatás Napjaink gyors technológiai fejlődése miatt a tudás olyan sokféle lehet, és olyan gyorsan változik, hogy a tudásátadás hagyományos útjai immár nem tudják kiszolgálni a munkaerő piaci igényeket. Tanulóinkat tehát nem lezárt tudáshoz, hanem olyan kulcskompetenciák birtokába kívánjuk juttatni, amelyek lehetővé teszik számukra az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek elsajátítását. 2.3.1 A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai: - A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. - kompetencia alapú oktatás elterjesztése. - A kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása. - A nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése. - A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése. - Az esélyegyenlőség érvényesítése. - Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése. - Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása. - Egyéni fejlesztési tervek készítése. - Digitális írástudás elterjesztése. 26
2.3.2 A kulcskompetenciák Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadója a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. 2.3.3 A kulcskompetenciák megjelenése intézményünk oktatási nevelési fejlesztési rendszerében - Anyanyelvi kommunikáció Az adott szituációhoz kapcsolódó, annak megfelelő nyelvhasználati képesség. Élethelyzeteink többségében kommunikálunk, használjuk nyelvi kompetenciánkat, ezért az anyanyelvi nevelés, az anyanyelvi kompetencia fejlesztése tágabban értelmezendő, mint az anyanyelvtanítás. Célunk az egyéni képességeknek megfelelő szókincsfejlesztés, az információgyűjtés és feldolgozás technikáinak megtanítása, a kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodás alakítása, a nyelvi hátrányok csökkentése. - Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelv tanításának alapvető célja a kellő motiváció és késztetés a nyelv tanulása iránt, sikerélményekhez juttatni a tanulót a későbbi nyelvtanulás érdekében. A nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátításra épül. Az idegen nyelv elsajátítása során a tanulók olyan nyelvi tevékenységekben vesznek részt, amelyek értelmi szintjüknek, fejlettségüknek megfelelnek. 27
A nyelvtanulási stratégiák között fontos szerep jut a játékos tevékenységeknek, az egyszerű élethelyzetek modellezésének, ismert helyzetek, tartalmak idegen nyelven történő értelmezésének. A szemléltetéshez, a konkrét helyzetekhez, cselekvésekhez kötődő nyelvtanulás eredményesebb, a szavak könnyebben megjegyezhetők és felidézhetők (pl. köszönés, bemutatkozás, kérdezés). Az egyszerű utasítások, a cselekvésre épülő játékos feladatok eredményesen fejleszthetik a hallott szöveg megértését. Az idegen nyelv tanulása nem önmagáért történik, hanem az idegen nyelvi környezetben az elemi kommunikáció és kapcsolattartás érdekében, az egyszerű információk felfogása, megértése céljából. A sikeres nyelvtanulás érdekében szükség van a hosszabb időkeretre, a folyamatos gyakorlásra. - Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. Nemcsak az ismeretek közlése, a folyamatok megértetése a cél, hanem a cselekedtetés, közös tevékenységek kapcsán ismeretek szerzése. A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. - Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, az ember és a természeti világ kapcsolatában s irányítsuk cselekvéseinket. A szükséges ismeretek, képességek, attitűdök kialakítása, aktív használata intézményünk nevelési, oktatási folyamatának minden szintjén jelen van. Főbb színterei: fizika, kémia, biológia, életvitel, környezetismeret, természetismeret órák, komplex személyiségfejlesztő, osztályfőnöki órák, napközis és tanulószobai foglalkozás, szabadidős tevékenységek, kirándulások, könyvtári foglalkozások. 28
A tanulók értelmi szintjük, személyiségük fejlettségi szintjének figyelembevételével próbáljanak részt venni a megismerési - elsajátítási folyamatban. Örömmel, a világra nyitottan tevékenykedjenek. Legyen természettudatos identitásuk, és döntéseikben legyenek környezetvédők. A környezetükben előforduló negatív környezeti hatásokkal legyenek kritikusok. - Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Az informatikai ismerethordozók használatának megismerése alapvető fontosságú az esélyegyenlőség megteremtése és a személyes életvitel szempontjából is. Ez lehetőséget ad a gyors, korszerű ismeretszerzésre is. - A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Ennek érdekében a differenciált és személyre szabott habilitációs, terápiás foglalkozások kerülnek előtérbe. Az ismeretek alkotó módon történő átadásával minden tanulót igyekszünk lehetőségei csúcsára eljuttatni. - Szociális és állampolgári kompetencia Szociális kompetenciákhoz sorolunk minden olyan társas képességet, készséget, amely nélkül nem lehet sikeres az egyén szocializációja. Fontosnak tartjuk az egyénnek azt az érzetét is, hogy ő képes valamire-, tehát a belső biztonság és magabiztosság 29