MÉLYKÚT VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÓVODÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Szeresd a gyermeket, öleld szívedre őt, Ringasd el lágyan szegény kis szenvedőt, Lehunyt pilláinak töröld le könnyeit: S míg te a gyermekek könnyét törölgeted, Egy láthatatlan kéz a csillagok felett Letörli vétkeid! Móra Ferenc MÉLYKÚT VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÓVODÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. 1

Tartalomjegyzék Az óvoda jellemző adatai 4 Helyzetkép, óvodakép 6 Gyermekkép 12 Óvodai nevelésünk rendszere 13 I A mélykúti Pedagógiai Program célja 13 1. 1. Program célja 14 1. 2. Az óvodai nevelés feladatai a személyiség fejlesztés területén 14 2. Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése prevenciója 15 2. 1. A fejlesztés alapja 15 2. 2. A fejlesztőprogram alkalmazásának alapelvei 16 II. A mélykúti Pedagógiai Program tartalma 16 1. Természetes gyermeki megnyilvánulások 16 1. 1. Mozgás 16 1. 1. 1. Mozgásfejlesztés a szabad játékban 18 1. 1. 2. Mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon és a mindennapi testnevelésen 19 1. 2. Játék 24 2.1.Játék szerepe a fejlődésben 24 2.2. A játék szerepe az idegrendszer fejlődésében 25 2.3. A játék szerepe a nevelés folyamatában 27 2.3.1. A játék szerepe a kapcsolatok fejlődésében 28 2.3.2. A játék fajták 29 2. Kultúraátadás 30 2. 1. Egészséges életmód 31 2. 1. 1. Gondozás 31 2. 1. 2. Testi nevelés 32 2. 1. 3. Egészségvédelem, edzés 33 2. 2. Gyermek és környezete 35 2

2. 2.1. Gyermek és társas környezete 35 a) Nevelési feladatok a gyermek és társas kapcsolatának alakításában 37 b) Feladatok a kommunikációs készségek kialakítása területén 39 2. 2. 2. A gyermek természeti és tárgyi környezete 41 a) A külső világ tevékeny megismerése 41 b) A külső világ mennyiségi, formai összefüggései 43 c) Környezet és esztétika összefüggése 43 d) Környezet és természetvédelem 46 III. A mélykúti Pedagógiai Program alkalmazásának feltételrendszere 48 1. Az óvodapedagógus feladatai 48 1. 1. A gyermek és környezetének sokoldalú megismerése 48 1. 2. A gyermek érési folyamatához igazított differenciált tervezés 48 1. 3. A fejlődés nyomon követése, az eredmények elemzése, szükséges korrekciója 53 2. Szervezeti és időkeretek 53 2. 1. Csoportszervezés 53 2. 2. Napirend, heti rend 54 2. 3. Tevékenységi formák idő-és szervezési jellemzői 56 3. Személyi és tárgyi feltételek 56 a) Személyi feltételek 56 b) Tárgyi feltételek 56 IV. Gyermekvédelmi munka megszervezése, ellátása 57 1. Az óvoda ( óvodavezető ) gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai 57 2. Migráns gyermekek interkulturális nevelése 60 3. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése 62 4. Óvodai integrációs fejlesztő program (IPR) 65 5. Integrációs Pedagógiai Rendszer 69 6. Az óvodapedagógus feladata 75 7. Indikátortáblázat 79 8. Egészségnevelési Program 80 V. Az óvoda kapcsolatrendszere 107 1. Család óvoda 107 a) Az óvodai hagyományok ápolása 108 2. Kapcsolattartás egyéb nevelési,-oktatási,-szakszolgálati,-kulturális intézményekkel 108 a) Kapcsolat a fenntartóval, a Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézményekkel 109 Zárógondolat 110 Érvényességi rendelkezés 111 Legitimációs záradék 112 Mellékletek 113 - Fejlesztőprogram 114 - Cigány nyelv- segédanyag az etnikum nyelvi fejlesztéséhez 128 3

Az óvoda jellemző adatai Az óvoda hivatalos elnevezése: Mélykút Város Önkormányzat Óvodája Az óvoda pontos címe, telefonszáma: Mélykút Város Önkormányzat Óvodája 6449 Mélykút, Petőfi tér 5. Telefon: 77/460-053 Az óvodához tartozó feladatellátási hely-telephely neve és címe: II.sz. Óvoda 6449 Mélykút, Hunyadi u.5. Az óvodai csoportok száma: 6 Férőhelyek száma:144 fő OM azonosítója: 201391 A költségvetési szerv jogutódja az alábbi intézménynek: Petőfi Sándor ÁMK Madaras, Nagyboldogasszony u.1. Fenntartó neve és címe: Mélykút Város Önkormányzat 6449 Mélykút, Petőfi tér 1. Az óvoda működési területe: Mélykút város közigazgatási területe Működtető neve és címe: Mélykút Város Önkormányzat 6449 Mélykút, Petőfi tér 1. Költségvetési szerv gazdálkodási besorolása, jogköre: önálló költségvetési szerv. Költségvetési szerv pénzügyi gazdasági feladatait ellátja: Mélykút Város Polgármesteri Hivatala 4

Az óvoda tevékenységei, feladatai: 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről határozza meg alapfeladatait, és a 363/2012.(XII.17.) kormányrendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról figyelembe vételével elkészített és jóváhagyott helyi pedagógiai program, 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet, a 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet az SNI gyermekek óvodai és iskolai nevelésének irányelvéről, továbbá az önkormányzat intézkedési terve és az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata szerint folyik a nevelés. A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: szakágazat száma szakágazat megnevezése 851020 Óvodai nevelés A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: kormányzati funkciószám kormányzati funkció szerinti megnevezése 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai 091130 Nemzeti óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai Az óvoda képviseletére jogosultak: Óvodavezető, valamint az óvodai SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend alapján. A program érvényességének ideje : 2015.09.01-től határozatlan ideig A programot készítette: a mélykúti óvodák nevelőtestülete Forrásanyag: Porkolábné Dr. Balogh Katalin, Dr. Páli Judit, Pintér Éva, Szaitzné Gregorits Anna: Komplex Prevenciós Óvodai Program 5

Helyzetkép, óvodakép Mélykút 2009.07.01-től város Bács-Kiskun megye déli részén, a határhoz közel helyezkedik el. Mezőgazdasági terület. A Képviselő-testület 2008.08.01-el Társulást hozott létre Madaras, Mélykút között. Óvodáink 2008.08.01-től a Petőfi Sándor ÁMK Óvodája, 2009.04.01-től Tagóvodájaként működtünk 2010.08.01-ig. Három épületben 7 óvodai csoport működött, 2015.08.31-ig. Mélykút, Petőfi tér 5.sz. I.sz. Óvoda Mélykút, Hunyadi u. 5.sz. II.sz. Óvoda Mélykút, Széchenyi u. 110.sz. III.sz. Óvoda A Képviselő-testület a 2015. május 26-ai ülés jegyzőkönyvéből: 107/2015.(V.26.) Kt. számú HATÁROZAT Mélykút Város Önkormányzat Óvodája működésével kapcsolatos döntések meghozatala. 1. Mélykút város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. 7. pontjában biztosított jogkörben eljárva Mélykút Város Önkormányzat Óvodájának 6449 Mélykút, Széchenyi u. 110.szám alatti telephelyét (III.számú Óvoda) 2015 augusztus 31. napjával megszünteti. 6. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy Mélykút Város Önkormányzat Óvodája a 2015/2016. nevelési évben az alábbi óvodai csoportokat indíthatja: - I.számú Óvoda: 1 kiscsoport, 1 középső csoport, 1 nagycsoport - II.számú Óvoda: 1 kiscsoport, 1 középső csoport, 1 nagycsoport. A döntés értelmében 2015.09.01-től 6 óvodai csoporttal működnek az óvodák. A döntés előkészítése, a szülőkkel való egyeztetés, a gyermekek elhelyezése az I.sz. II.sz. Óvodákban megtörtént. A városban a gyermek létszám csökkenése, a normatív finanszírozás változása a csoport megszüntetését vonta maga után. A nyugdíjazás miatt dolgozói létszám maradhatott, a két óvodapedagógus az I.sz. Óvodában az egy dajka a II.sz. Óvodában dolgozik tovább. Az óvoda dolgozói létszáma 2015. 09. 01-től 2015.10.15-ig 13 óvodapedagógus 1 fő felmentett munkavégzés alól 2016.03.15-ig, 2015.10.16-től 1 fő felmentett munkavégzés alól 2016.06.15-ig. 6

2015.10.16-tól 11 fő óvodapedagógus 2 pedagógiai asszisztens, 7 dajka az óvodai dolgozók létszáma, 2 fő óvodapedagógus felmentett munkavégzés alól. A felmentettek álláshelye nem tölthető be a felmentés leteltével. Az óvodapedagógus létszám a felmentések lejárta után: 11 fő óvodapedagógus, 2 pedagógiai asszisztens, 7 dajkai állás. Délután 4 óvodai csoportot szervezünk a napközis ellátást igénybe vevő gyermekekből. A lakosság igényli az óvodai ellátást, értékeli az óvodákban folyó nevelőmunkát. Az óvóvédő funkció az elmúlt évtizedekben komoly nevelői tevékenységgé fejlődött. Nevelési feladatainkat az igényekhez igazítva igyekszünk a szülők megelégedésére, a gyermekek fejlesztése érdekében végezni. 2008. novemberben Alapító okirat, Nevelési Program módosítása megtörtént. Feladatunk bővült az SNI gyermekek ellátásának feladataival, és az IPR-ben foglaltakkal. 1893. augusztus 28-án döntöttek az óvoda alapításáról. 1929-1945-ig az óvoda Mélykúton is óvó-védő funkciót töltött be. A gyermekeket megőrzésre bízták az óvodára, apácák felügyelték, így a vallási nevelés volt előtérben - római katolikus. Az óvodai élet fejlődésével, a képzéssel, a gyermekekkel foglalkozó óvónők már tervszerűen meghatározott pedagógiai-pszichológiai felkészültséggel a szocialista társadalom elvárásainak megfelelően végezték munkájukat. A nők munkába állásával falunkban is több igény lett az óvodai elhelyezésre, az 1960-as években két óvoda 2-2 csoporttal működött. A szülők igényelték a napközis ellátást is. A község Bácsalmás felöli részét a két központban lévő óvoda nem tudta ellátni, 1965-től indítottak a Széchenyi utcában egy csoportot. 1975-ben a II,sz. Óvodát 3 csoportosra bővítették, 1978-ban az I.sz. Óvodát is. 1993. 10.19-én a Hunyadi utca 5. szám alatt elkészült, átadásra került a három csoportos új óvoda. 2015.08.31-ig 7 óvodai csoportszobával rendelkeztünk. Községünk nagyközséggé, 2009.07.01-től várossá fejlődött. A lakosság lélekszáma csökken ez a tendencia az óvodában és az iskolában is érzékelhető. Az általános iskola 2008.08.01-től A Petőfi Sándor ÁMK Tagintézményeként működött, majd újra 2010.08.01- től Szvetnik Joachim Általános Iskola. Művelődési ház, sportcsarnok, könyvtár segíti a kulturális életet a nagyközségben. Sportpálya, strand-medence, kézilabdapálya, játszóterek, parkok adnak lehetőséget a sportolásra, szabadidős tevékenységre. Tanya-központot vállalkozó működtet, ahol pingpongozni, teniszezni, focizni lehet. A mozi, autós mozi megszűnt. A bölcsödét kihasználatlanság miatt megszüntették. Öregek napközi otthona működik Mélykúton. 7

Az óvodának jó kapcsolata van az általános iskolával. A pedagógusok hospitálási, munkaközösségi keretek között tartjuk a kapcsolatot. Látogatják a leendő iskolásokat, a gyermekek átmennek az iskolába, az óvónők átkísérik, látogatják az első osztályos gyermekeket. Egyeztetjük a nevelési céljainkat, a fejlesztési lehetőségeket, megbeszéljük a felmerült problémákat. Szülői értekezleten találkoznak az iskolába menők szüleivel, ismereteik módszereiket találkoznak a helyi nevelési programról, az óvodában kaptak az iskolaigazgatótól és a pedagógusoktól tájékoztatást a szülők. Konzorciumi tagként közös pályázatot nyertünk a HEFOP 2.1.5 / 2006. kapcsolatunk a pályázatban vállaltakkal gyakoribbá tette. A művelődési ház színházi, zenés délelőttöket szervez, ahová a gyermekekkel elmegyünk. Az óvodák önállóan is szerveznek kulturális műsorokat. A könyvtárban mese délelőttöket szerveztünk. Az öregek otthonával is jó kapcsolatban vagyunk, ünnepélyeiken a gyermekek műsorokkal kedveskednek az idős embereknek. A gyermekorvos, védőnők rendszeresen végzik a szűréseket. Látogatásaikkal, tanácsaikkal segítik munkánkat. Óvodáink rendezett környezetben, füves udvarokkal várják a gyermekeket. 2008-ban felújítottuk udvarainkat a szülők segítségével. A szűkös anyagi helyzettől függetlenül az önkormányzat fontosnak ítéli az óvodát. Az infrastrukturális hiányosságok pótlására a pályázati lehetőségek kihasználásával látunk megoldást. A tornaszoba hiánya miatt az iskolával megállapodva veszik igénybe az iskolai tornatermet az óvodások. Az épületek karbantartása folyamatos a berendezés megfelelő. 2006-ban I.sz. Óvoda felújítása pályázati úton, 2009-ben a III.sz. Óvoda: mosdó, folyosó, konyha burkolása, bejárat, mosókonyha kialakítása. II.sz. Óvodában világításkorszerűsítés, kazáncsere történt. Az óvodai ellátást igénylik a szülők. Mivel mezőgazdasági jellegű a város, ha munkahellyel nem is rendelkeznek a szülők, földműveléssel foglalkoznak, munkaigényes növénytermesztéssel, paprika, gyümölcs-szőlőtermesztéssel foglalkozik sok család. A fiatal házasok közül sokan vidékre járnak dolgozni. Nagy segítség a fiataloknak, hogy a nagyszülők besegítenek a nevelésbe. Így kapcsolatunk kiterjed a nagyszülőkre is, mert sokat találkozunk velük, szívesen segítenek az óvodának. Sajnos a fiatalok körében a válások száma nő, így egyre több gyermekünk él csonka családban. A gyermekvédelmi feladatok jelentősek. Nagy előnyünk, hogy ismerjük a szülőket, nagyszülőket, kapcsolatunk nem protokolláris, hanem napi tartalmas jó kapcsolat, így a felmerülő gondokat, problémákat is könnyen kezeljük. Óvodánk felvállalta az etnikum felzárkóztatását, a minisztérium által jóváhagyott program alapján- melyet segédanyagként használunk, nevelési programunk minden fejezetében megtalálható a kisebbségi kultúra átadás formája és módja. Évente 20-35 cigány 8

gyermek jár óvodáinkba. Városunkban önkormányzattal rendelkeznek, képviselőjükkel napi kapcsolatban vagyunk. Figyelik, hogyan járnak a gyermekek óvodába, szükség esetén segítséget nyújtanak. 2008. novemberében kiegészítésre került a Pedagógiai Program, felvállaltuk az SNI-s gyermekek nevelését, és az IPR programot. A munkanélküliség, az elhelyezkedési gondok városunkban is megvannak. Kevés a munkahely, a szülők nehezen teremtik elő a gyermekek neveléséhez szükséges anyagi hátteret. A gondokat igyekszik az önkormányzat kezelni, többoldalú szociális juttatásokat biztosít a családoknak. Nevelőtestületünk a folyamatos tájékoztatás, nevelési, pedagógiai elveink ismertetésével elérte, hogy a szülők szívesen bízzák ránk gyermekeiket. Folyamatos önképzéssel, továbbképzésekkel igyekszik mindenki naprakészen új módszerekkel, információkkal végezni nevelő munkáját. Fő feladatunknak tekintjük a differenciált fejlesztést, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével, rugalmas napi-heti renddel foglalkozunk. Nagy gondot fordítunk a gondozási, nevelési, érzelmi, értelmi nevelésre egyaránt. Az évek során felvállaltuk a potenciális tanulási zavarok megelőzését. Testileg, lelkileg, szellemileg felkészültek legyenek az iskolai életre, így a komplex prevenciós óvodai program adaptálása mellett döntöttünk. Célunk, hogy a gyermekek érzelmileg, szociálisan és értelmileg gazdagodjanak, képességeik kibontakozhassanak. A differenciált fejlesztéssel a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, a tehetséges gyermekek fejlesztése egyaránt megtörténjen. Új feladatokra alkalmasak, felkészültek legyenek, eközben boldog, felszabadult gyermekkorukat megőrizzék. Nevelőtestületünk alkalmas a program szellemének átvételére. Továbbképzésünk tudatosan készült, két kolléganő fejlesztő pedagógus tanfolyamot elvégezte. A tanfolyamokra jelentkezéseknél az elsődleges szempont a speciális fejlesztési területek szem előtt tartása, a szakvizsgával záruló képzések előtérbe helyezése. A nevelőtestület képzettsége: 2004. júniusától mindenki főiskolai diplomával rendelkezik. 2014. szeptembertől egy óvodapedagógus középfokú végzettséggel újra alkalmazásra került óvodapedagógusként. Egy óvodapedagógus vezető óvodapedagógus szakirányú szakképesítéssel rendelkezik egy óvodapedagógus közoktatási vezető, három óvodapedagógus szakvizsgázott óvodapedagógus. Egy óvodapedagógus mentor képzésen 9

vesz részt. Két óvodapedagógus egészségügyi szakközépiskolában szerzett érettségi képesítő bizonyítványt. Dajkáink rendelkeznek a dajka képzői bizonyítvánnyal, négyen érettségi bizonyítvánnyal is. 2013.09.01-től alkalmazási lehetőségünk bővült, két pedagógiai asszisztens alkalmazásával. OKJ pedagógiai asszisztens képesítéssel rendelkeznek. A továbbtanulásra, mint vezető ösztönzöm a nevelő testület tagjait. Szervezett továbbképzéseken aktívan eddig is részt vettek. Terveink figyelembe vették az óvodapedagógus érdeklődését, és a céljaink eléréséhez szükséges információhoz jutást egyaránt. A nevelőtestület szellemisége az egyének személyiség jegyei, a program megvalósításának biztosítéka. Szaktanácsadói segítség igénybevételével, továbbképzéseken, szakmai napokon, előadásokon való részvétellel készül a nevelő testület a tanfelügyeleti ellenőrzése, a minősítésre. Az önértékelési csoport megalakult, munkáját végzi, a feladatok a munkatervben kerülnek meghatározásra. Az önértékelési kézikönyv összeállítása megtörtént. A nevelőtestület szellemisége az egyének személyiség jegyei, a program megvalósításának biztosítéka. Sok energiát fektetünk a tájékozódásra, önképzésre az egyéni problémák megoldása mellett. A távlati cél a tehetséggondozás megvalósítása, melyre készül a nevelőtestület. A nevelőtestület tagjai sem kivételek a mai társadalmi gondok, egyéni problémáink, anyagi nehézségeink ugyanúgy vannak, mint az országban sok családnak, embernek. A gyermekekkel való foglalkozás, az eredményes munka, amit környezetünk szülők, önkormányzat értékel, jónak ítél meg, erőt ad a továbbfejlesztéshez, megújuláshoz. Óvodakép Tárgyi, környezeti feltételeink: Környezetünk lehetőséget ad arra, hogy a környezeti nevelés tapasztalat- szerzésre, élményekre való megismerésre támaszkodjon. Célunk: a sok mozgás, szabadban való tartózkodás udvarainkban, játszótereken, parkban lehetséges. Tudunk a spontán érdeklődésre, a spontán adódó helyzetekre alapozni. Célunk a környezet megismerése, védelme, az értékek ápolása, megőrzése. A gyermekek megfigyelése, elsősorban látni kell megtanítani a gyermekeket. Alkalmazkodni társadalmi környezeti a váratlan helyzetekre való alkalmazkodásra is. Ki kell tekintenünk szűk környezetünkből, kirándulásokon a nagyvárosi környezettel is meg kell ismertetni a gyermekeket. A gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítását segítjük, szelektív 10

gyűjtések szervezésével, (veszélyes hulladék- elem, mobil telefonok, papír, műanyagflakonok) Az óvodai környezet, a gyermekek ellátása, fejlesztése összehangolt, pontos munkát igényel. Nagyfokú odafigyelést az óvoda dolgozói részéről, hogy tárgyi hiányosságainkat, feltételrendszerünket jó szervezéssel pótoljuk. Tárgyi feltételeink átlagosnak mondhatók. Fejlesztési elképzeléseinket fokozatosan, évről évre tudjuk megoldani. Munkánkhoz a meglévő tárgyi feltételek tudatosabb, átgondoltabb kihasználása, többféle funkció lehetőségének meglátása, az óvónői találékonyság szükséges. Az adódó lehetőségeket kihasználjuk, pályázatokon elnyert összegekből fejlesztjük udvari felszereléseinket, testneveléshez, szabadidős tevékenységekhez eszközöket. Élünk a szülők segítségével is, szervezünk közös munkadélutánokat az óvodák szépítése érdekében 2013 szeptembertől, az I.sz. Óvoda nagycsoport, II.sz. Óvoda nagycsoport, III.sz. Óvoda a Kistérségi Társulás pályázat a TÁMOP-5.2.3-A-11 számú Gyermekesély pályázatban vett részt. A pályázatban az mélykúti óvodák a Farm óvoda című projektben vesznek részt. A pályázati projekt megvalósításával az óvoda szakmai színvonalának erősítése megtörtént. Pályázat keretében lehetőség nyílt a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára program szervezésére. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartását pontosan végezzük. A szülőket tájékoztatjuk a támogatási lehetőségekről a szülőket. Kapcsolatotok fenntartása: önkormányzattal, Gyermekjóléti Szolgálattal. Biztosított a logopédiai, gyógy testnevelési foglalkoztatás, gyógypedagógust óraadóként foglalkoztatunk a szakértői javaslattal rendelkező gyermekek számára. igényeid kielégítése révén fejlődhetsz, növekedhetsz tovább, mint önálló személy, és ugyanígy és is. Kapcsolatunk így mindig egészséges lehet, hiszen kölcsönösen kielégítő. Mindketten azzá válhatunk, amire bensőnkből képesek vagyunk, és továbbra is a kölcsönös tiszteletet és szeretet érzésével viszonyulhatunk egymáshoz, barátságában és békében. Dr. Thomas Gordon 11

I. Gyermekkép Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítélésű, értelmes, tettre kész, szép célért hevülő áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a nagyot minden téren. Akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik érzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a közösségen, méltányosságon, jó akaraton épülhet. ( Szent-Györgyi Albert) Milyen gyermeket szeretnénk nevelni? Ragaszkodjon a felnőttekhez. Alakuljon ki benne a becsvágy-szint, ez jelentsen számára sok esetben olyan erőforrást, amely segíti a pozitív irányú akarati cselekvésben. Legyen a gyermek nagyfokú affektivitása (érzelmi telítettsége), ez megkönnyíti érzelmein keresztül magatartását, kitartását, érdeklődését. Pozitív vonásként jelentkezzen társas kapcsolatának alakulásában. - A játék tevékenysége következtében képzeletétől és érzelmi világától késztetve szélesedjen ki tapasztalati köre. - A szerep és társasjátékai alatt akarati élményeiből fejlődjön ki önállósodása. - Szinkretikus szemléletmódja alakuljon úgy, hogy gondolkodása, az alacsonyabb szintekről a nyelvi síkra érkezzen el. - Személyisége fejlődjön úgy, hogy feladattudata, kötelességérzete, szabálytudata erkölcsileg alkalmassá tegye az iskolára. Arc poetikánk: A gyermek szemében követésre méltó magatartás modellé váljanak az óvoda dolgozói. Gyermekképünk kialakítását az erkölcsi nevelésre építjük, mivel az erkölcsi tapasztalatok egyik forrása a felnőttek környezete, az emberek értékítélete, szavakban és cselekedetekben megnyilvánuló erkölcsisége jelenti a gyermek számára. A gyermeki személyiség kibontakoztatásában elsődleges figyelmet fordítunk az egyénenként változó testi és lelki szükségletek kielégítésére. 12

Óvodai nevelésünk rendszere Jövőképünk Célunk és a nevelés alapelvei Az óvodai nevelés feladatrendszere Egészséges életmód alakítása Érzelmi nevelés és szocializáció Anyanyelvi, értelmi fejlesztés Potenciális tanulási Zavarok megelőzése SNI és migráns gyermekek integrált nevelése Az óvodai élet tevékenységi formái Természetes gyermeki megnyilvánulások: -Környezet megism. -Körny. mennyiségi és formai összefüggései -Rajz, kézimunka -Mesélés-verselés -Ének,zene énekes játék -Munka -Tanulás Gyermekvédelemmel kaspcsolatos pedagógiai tvékenységek - Gyermek-védelmi tevékenység Az óvodai élet szervezése -Csoportszervezés -Hetirend -Napirend -Tevékenységi formák szervezési jellemzői -Fejlődés nyomon követése Alapszolgáltatások Feltételrendszer Személyi feltételek Tárgyi feltételek Kapcsolataink Család Óvodák Szakszolgálatok Iskola A várható fejlődés jellemzői az óvodáskor végére (sikerkritériumok) 1. A MÉLYKÚTI PEDAGÓGIAI PROGRAM CÉLJA Célunk a gyermekközpontúság, a szeretetteljes légkör kialakítása. Az óvodai nevelés alpozó funkció, amelynek célja : a gyermekek között meglevő nagyfokú fejlődésbeli, társadalmi, szociális eltérést úgy kompenzálni, hogy közben minden gyermek az adottságainak megfelelően, optimálisan fejlődjön. Potenciális tanulási zavarok megelőzése. A gyermekek környezettudatos szemléletének, magatartásának megalapozása. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálásával esélyegyenlőségük biztosítása. A migráns családok gyermekeinek interkulturális nevelése. 13

1. 1. A gyermekek jogainak megvalósítása az óvodai nevelés során. egyéni képességek fejlesztése, amely mindig az egy gyermek aktuális fejlettségéhez igazodik; sikerorientált, a környezetben jól eligazodó, problémájára saját megoldást találó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező gyermekek nevelése; egészséges környezetben való nevelkedés, környezettudatos magatartás kialakítása; a gyermekek mindennapi sikerélményhez juttatása, az általa választott tevékenységben örömét lelje; összefüggő feladatok teljesítése, erkölcsi, testi, értelmi, esztétikai és anyanyelvi nevelés területén; speciális logopédus, pszichológus szakemberek igénybe vétele. 1. 2. Az óvodai nevelés feladatai a személyiség fejlesztés területén az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül az egészséges életmód kialakítása; az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása; az anyanyelvi értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Az egészséges életmód alakítása: az egészséges életvitel igényének alakítása kiemelt jelentőségű; a gyermek testi fejlődésének elősegítése, ezen belül a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermek egészségének védelme, edzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, betegség megelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészség és biztonságos környezet; megfelelő speciális szakemberek bevonásával a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. 14

2. AZ ISKOLAI POTENCIÁLIS TANULÁSI ZAVAROK MEGELŐZÉSE- PREVENCIÓJA A mélykúti Pedagógiai Program tudatosan felvállalja az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztését, így a potenciális tanulási zavarok korai kiszűrését és megelőzését is. E pszichikus funkciók az észlelés és finommotoros struktúrákat érinti, melyek intenzív fejlődése (2,5)-3-7-(8) éves korra jellemző, így kibontakoztatásuk és begyakorlásukhoz is e szakasz a szenzitív periódus, itt nyílik mód optimális támogatásukra. A mélykúti Pedagógiai Program a fő nevelési területeken végzett feladatokba integrálva, indirekt nevelési módszerekkel realizálja a pszichikus funkciók fejlesztését, a gyermeki spontán aktivitásra épít. 2.1. A fejlesztés alapja A tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél több elméleti megfontolásból is a mozgásra alapozunk. A (2,5), 3-7-(8) éves korosztály alapvető, legtermészetesebb megnyilvánulási formája önérvényesítési módja a mozgás. Viszonylag e területen tekinthető homogénnek ez a korosztály az óvodáskor kezdetén. A mozgás tapasztalatokból gyökerezhetőek az értelmi műveletek, - egyben az önmagukról kialakított testséma is, amely a pszichés én ideglélektani leképeződése. A mozgás, finommotorika célzott fejlesztésén keresztül több struktúrát is kedvezően befolyásolhatunk, így a testséma, lateralitás, testdimenziók, térpercepció alakulását is. A mozgás szocializációs hatása az alábbi területeken igazolható: A sikeresen elvégzett mozgásos feladat növeli a hatékonyság (kompetencia) érzését, a mozgás feletti kontroll, az önkifejező, önérvényesítő funkciókat erősíti, a mozgásos feladatok kivitelezésére fordított összpontosítás a figyelemkoncentrációt, a kitartást, az erőfeszítésekre való képességet fokozza. A mozgásos feladatok elvégzésére adott konkrét visszajelzés a gyermek számára felfogható értékelés én-képének alakulásához. A társakkal végzett együttmozgás konkrét tapasztalatokat hordoz a gyermek én határainak- a másik észlelésének megtanulásához, végső soron a kooperáció kialakulásához. 15

Az enyhébb ideglélektani ártalmak diszfunkciók rendezésében is a mozgás lehet a kiindulási és adekvát eszköz. A gazdag mozgásos tapasztalat a nyelvi szimbolikus leképezéssel, segíti a konkrét cselekvéses tapasztalatok beépülését, az absztrakt struktúrák gazdagodását. 2.2. A fejlesztőprogram alkalmazásának alapelvei szervesen illeszkedjen a nevelési programba; messzemenően építsen a gyermek érzelmi-belső motivációjára; lehetőség szerint kapcsolódjon a gyermek spontán tevékenységéhez; az óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos-következetes alkalmazást igényel; az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához kapcsolható legyen; alapvető követelmény a gyermek jó közérzetének biztosítása, ezért a fáradás jeleit észleve- módszerváltás, vagy teljes elhagyása az ésszerű. A mélykúti Pedagógiai Program tartalma Nevelési programunk fő törekvése, hogy a tanulási képességek célzott fejlesztésével minden gyermeket lehetőségeihez mérten felkészítsünk a zökkenőmentes iskolakezdésre, az iskolai beilleszkedésre. A mélykúti Pedagógiai Program tartalmi kidolgozásánál a gyermek alapvető megnyilvánulási módjára és fő tevékenységi formájára a mozgásra és játékra alapozva szervezzük a főbb nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatokat. Nevelési keretét egy felöl a gyermek természetes megnyilvánulási formái, más felöl az óvoda kultúra-átadó hatásrendszerének együttese, kölcsönössége, harmóniája határozza meg. 1. Természetes gyermeki megnyilvánulások 1.1. MOZGÁS A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A mozgás fejlődését a születéstől a kisgyermekkorig általában figyelemmel kísérik, fontosnak tartják. Köztudott ugyanis az a tény, hogy ebben az életszakaszban a gyermek mozgásának fejlettsége képet ad általános fejlettségi szintjéről, a fejlődés tempójáról. A szülők ekkor még figyelik, 16

hogy mikor fordul meg, mikor nyúl a tárgyak után, mikor ül-áll fel, mikor kezd járni. A járás megtanulása után azonban már általában kevesebb figyelmet fordítanak erre a területre. Prevenciós programunkban alapvető szerepe van a mozgásfejlődés folyamatos nyomon követésének, megsegítésének. A járás megtanulása után kiszélesednek a gyermek mozgáslehetőségei, ezáltal gazdagodnak tapasztalatai. A folyamatos gyakorlás során mozgása fejlődik, minőségi változáson megy keresztül. Ezek a változások a gyermek egésznapi tevékenységében megfigyelhető. Ennek nyomon követése, regisztrálása fontos feladat. A fejlődést ugyanis csak a meglévő szinthez igazodva lehet meghatározni. A mozgás az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepet tölt be a (2,5), 3-7-(8) éves gyermek fejlődésében. Ebben az életkorban a gyermekek leginkább a mozgás, a tevékenység által szereznek információt környezetükről. Programunkban a mozgásfejlesztést igen tágan értelmezzük. Az aktív nagymozgástól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magába foglal, és az egész személyiség fejlődését elősegíti. Kedvezően befolyásolja az értelmi és a szociális képességek alakulását is. Hatása az értelmi képességek fejlődésére A mozgásos játékok, gyakorlatok téri helyzetek felidézésével fejlődik a gyermek vizuális memóriája. A testrészek, téri irányok, formák bemozgásával, megismerésével, megnevezésével bővülnek a térről való ismereteik, fejlődik térészlelésük, gyarapodik szókincsük. A megnevezett, látott és elvégzett cselekvések, mozgások elősegítik a különböző észlelési területek integrációját, a keresztcsatornák és a fogalomalkotás fejlődését is. Hatása a szociális képességek fejlődésére A saját testének és mozgásos képességeinek a megismerése segíti az én tudat fejlődését a szociális én erősödését. A közös örömmel végzett mozgás közben társas kapcsolatai kiszélesednek. A társakhoz való alkalmazkodás közben fejlődik önuralmuk, együttműködő és tolerancia képességük. Lehetőségük nyílik különböző viselkedésminták tanulására. A mozgásos versengések során átélik a sikert és a kudarcot egyaránt. Így tanulják ezeknek a kezelését, elviselését. Programunkban a mozgáson keresztül pedagógiai és pszichológiai feladatokat egyaránt megvalósítunk. A Prevenciós mozgásfejlesztő program fő feladatait- a 17

nagymozgások, szem kéz - láb koordináció, egyensúlyérzék, finommotorika fejlesztéséttermészetes módon építjük be a gyermekek tevékenységébe. Tehát nem erőltetett fejlesztésről, hanem a pedagógiai célokhoz igazodva, a fejlesztési lehetőségek megkereséséről van szó. A mozgásfejlesztés fő feladatai A gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése. A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel kialakítása. A mozgástapasztalatok bővítése, sok gyakorlással, a mozgáskészség alakítása. A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése ( kondicionális, koordinációs). Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése. A mozgás sokoldalú tevékenység és feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. A testnevelési foglalkozásokon túl jelen van a szabad játékban, a környezeti és esztétikai nevelés, valamint a gondozási és önkiszolgálási tevékenységekben is. Kiemelt mozgásfejlesztés két területen valósul meg. A szabad játékban a gyermek spontán, természetes mozgása közben, a kötelező testnevelési foglalkozáson. 1.1.1. Mozgásfejlesztés a szabad játékban Az óvodába kerülő egészséges gyermekek szeretnek ugrándozni, futkározni, csúsznimászni, manipulálni, vagyis mozogni. Az őket körülvevő felnőttek szemléletétől és a megfelelő feltételek megteremtésétől függ, hogy megmarad-e természetes mozgáskedvük. Fontos feladatunk, hogy megőrizzük, ha szükséges felkeltsük ezt a mozgáskedvet én tudatosan építsünk rá. Lényeges a megfelelő motiváció, a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása, a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése, a szükséges és elégséges szabályok megtanítása. Egész nap biztosítunk számukra megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységekre a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Az eszközök és tevékenységek kiválasztásánál a gyermeke életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez igazodjunk. A (2,5)-3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődését kívánjuk segíteni. Ezért leginkább a csúszáshoz, bújáshoz, mászáshoz szükséges eszközöket kell biztosítanunk a 18

csoportszobában is. Ezek az eszközök lehetnek a Mászóház csúszdával, létrával ellátva, a Greiswald egy- egy elemének kombinációja, de akár tornaszőnyegek és a csoportszoba asztalai is felhasználhatók erre a célra. Ebben az életkorban a gyermekek gyakran kezdeményeznek csúszó mászó - bújó játékokat. Gondoljunk csak a kicsik által kedvelt asztal alatti bujkáló állatokat utánzó játékra. 4-5 éves korban nagyobb hangsúlyt kap a szem-kéz, szem-láb, koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztése. A szem-kéz, szem-láb, koordináció fejlesztését szolgálják a különböző célba dobó játékok, a kugli, az ugróiskola, ugrókötelezés, valamint a manipulációs barkácsoló tevékenységek is. Az egyensúlyérzék fejlesztése a szabad játékban leginkább a belső fülben lévő vesztibuláris központ spontán ingerlésével történik, hintázó, ringató, pörgő mozgások közben. Erre a célra nagyon jól használhatók a különböző hinták, a Body Roll, a nagy fizikoterápiás labda, a füles labda, az ugráló asztal, a lépegető, az elefánt talp. 5-6-7-(8) éves korban a finommotorika fejlesztésére kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni. A játékban sok lehetőség nyílik ennek a spontán fejlesztésére, pl. ábrázolási technikák gyakorlása: tépés, vágás, varrás, apró gyöngy fűzése, kicsi elemekből építés, konstruálás baba öltöztetés, barkácsolás, stb. A rendszeres mozgás során fejlődnek pszichikai, testi, értelmi, és szociális képességei, ezek eredményeként egészségesebb lesz. A szabad játéktevékenységben célunk az, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet. 1.1.2. Mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon és a mindennapi testnevelésen A testnevelési foglalkozások anyaga az atlétikai, torna, játékjellegű fő gyakorlatokból tevődik össze. A játékot, a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a testnevelésben. A játék egy foglalkozáson belül sokszor megjelenik, a feladattól függően hol mint eszköz, hol mint cél. A testnevelési foglalkozások során teremtünk alkalmat speciális gyakorlatok beiktatásával a testalkati deformitások megelőzésére is (lábboltozat erősítése, gerinctorna). A testnevelési anyag éves elrendezésénél a didaktikai és pszichológiai szempontok mellett jó, ha gondolunk a helyi adottságokra és az időjárás változásaira is. Az atlétikai gyakorlatokat (futások, ugrások, dobások) lehetőség szerint olyan időszakra tervezzük, amikor biztos, hogy a szabadban végezhetjük. Az egyes foglalkozások megtervezésénél mindig figyelembe kell venni a csoport átlagos fejlettségét, a fejlődés 19

ütemét. Ehhez igazodva kell eldöntenünk az egyes mozgásformák ismétlésének a számát. Fontos, hogy a mozgásos anyaghoz természetesen igazodjanak a prevenciós program fejlesztési feladatai. Ehhez átgondolt, tudatos tervezésre van szükség. A foglalkozások bevezetésénél mindig lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző mozgásokat. A különböző nehézségű differenciált feladatok adásával segítsük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek legmegfelelőbb mozgásos feladatokat. A feladat ne legyen se túl könnyű, se túl nehéz, mert a túl könnyű nem készteti erőfeszítésre, a túl nehéz viszont gátlásokat okozhat. A gyermekek számára a megfelelő nehézségű gyakorlat kiválasztása nem csak a mozgásos képességeit fejleszti, hanem képet ad önismeretéről is. A feladatok végrehajtásánál nem az az elsődleges célunk, hogy a gyermek tökéletesen kivitelezve végezze el a gyakorlatokat. Elsősorban olyan készségeket és képességeket akarunk kialakítani, amelyek majd elősegítik az egyre pontosabb mozgás elvégzését is. Természetesen megmutatjuk a helyes mintát, ösztönözzük és biztatjuk a gyermekeket az esztétikus, pontos mozgásra. Ezt azonban soha nem elmarasztalva, hanem mindig a pozitívumokat kiemelve tegyük. A testnevelési foglalkozáson javasoljuk a kézi szerek gyakori használatát. Ezek jól szolgálják a fejlesztési célkitűzéseket és változatosabbá, érdekesebbé teszik a foglalkozásokat a gyermekek számára. A kéz szerek közül kiemelnénk a labdát, amit nagyon szeretnek a gyermekek és sok játékos, s nagyon hatékony mozgás végezhető vele. Különböző méretekben érdemes beszerezni. A foglalkozások szervezésénél az is fontos szempont, hogy a gyermekek a legkevesebb várakozási idővel, folyamatosan mozogjanak, ehhez az együttes foglalkozási formát javasoljuk. A míg lehetőség van rá, a szabadban tornázzunk. A rendszeresen szervezett foglalkozásokon nagy lehetőség van a fejlesztő program feladatainak fokozatos és természetes megvalósítására. A mozgásfejlesztő program és a testséma fejlesztés valamennyi feladata beépíthető a testnevelési foglalkozásokba. Az észlelés területéről a következő feladatok beépítésére van lehetőség: alaklátás, formaállandóság fejlesztése: forma alakításmozgással, különböző alakzatok végigmozgása, körbemozgása. Kinesztetikus mozgásészlelés fejlesztése: behunyt szemmel bizonyos mozgások végzése, feszülés és elernyedés érzékeltetése. 20

Térészlelés fejlesztése: alapvető térirányok megismerése saját testének közvetítésével. A verbális fejlesztő programból a testrészek, helyzetek, mozgások, téri irányok pontos és gyakori megnevezésére van mód. A foglalkozások megtervezésénél fontos, hogy a fejlesztő feladatok természetesen illeszkedjenek a testnevelés anyagához. Tudjuk, hogy a gyermekekkel sok mindent meg lehet tanítani, de fejlődésüket csak akkor segítjük, ha a megfelelő időben a megfelelő tevékenységeket végeztetjük velük. A (2,5)-3-4 évesek testnevelési anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza. Ezért ennél a korosztálynál a nagymozgások fejlesztése kiemelt feladat. Például különböző járások, futások, csúszások, mászások talajon, szereken, tárgy alatt vagy fölött, szer megkerülésével, stb. Az egészséges személyiség fejlődéséhez hozzátartozik, hogy a gyermeknek önmagáról egyre pontosabb információi legyenek. A testnevelési foglakozáson a legtermészetesebb módon ismerkedhet testrészeivel és azok funkcióival. Ezért alkalmazható jól a testséma fejlesztő programból a testrészek ismeretét célzó gyakorlatok, pl. járjatok a sarkatokon!, ütögessétek a talpatokat a földhöz!, stb. tárgyhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása, pl. Álljatok a babzsák mőgé! Hasaljatok a padra!, stb. test személyi zónájának alakítása, pl. Emeljétek a babzsákot a fejetek fölé, vegyétek át a másik kezetekbe! Ebben az életkorban nem tervezzük az észlelés fejlesztését, hiszen a nagymozgások végrehajtása közben spontán fejlődik. 4-5 éves korban a mozgásfejlesztésből már nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Ennek érdekében sok olyan gyakorlatot kell tervezni, amikor különböző irányokban végeznek mozgásokat, és különböző formákat mozognak be. Pl. futás, jelre sorakozás az óvodapedagógus előtt (az óvodapedagógus a helyzetét mindig változtatja), szökdelés padok körül, fák között hullámvonalban. Elhelyezkedés különböző szereken, formákban. A mozgásfejlesztésnél ezen kívül előtérbe kerül: Az egyensúlyérzék fejlesztése, pl. különböző mozgások végzése emelt felületen, forgások, fordulatok, testhelyzet-változások, futás közbeni megállások; 21

szemkéz, szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok, pl. babzsák feldobása, elkapása, célba dobás, egyensúlyozó járás létra fokai között, célba ugrás. A testséma fejlesztő programból kiemelt helyet kap az oldaliság tanítása. A kicsiknél még csak az egyik- másik megkülönböztetést használjuk. Itt már a jobb-bal kifejezéseket is, de a csuklójukon lévő jelhez igazodva. Pl. Emeljétek fel a szalagos jobb kezeteket! A csukló megjelölése a kezességtől független. A pontos eligazodás miatt azonban fontos, hogy mindig ugyanarra az oldalra kerüljön a szalag. Az észlelés fejlesztése is megjelenik a 4-5 éveseknél, de még mindig nem kiemelt feladatként. Az 5-6-8 éveseknél azonban az észlelés fejlesztése lesz a legcélzottabb. Ebben az életkorban az alaklátás, formaállandóság fejlesztésére tervezhetünk sok gyakorlatot. Ezek közül egyes gyakorlatok csukott szemmel is elvégezhetőek. Pl. labdagurítás a test körül jobb és bal kézzel, csukott szemmel is. Körforma kialakítása szalaglengetéssel, karkörzéssel a test előtt, test mellett, csukott szemmel is. Új feladatként jelentkezik a finommotorika fejlesztése. Ez nagyon lényeges fejlesztési terület, mivel a finommotoros koordináció az írás megtanulásának elengedhetetlen feltétele. Testnevelési foglalkozáson ezt természetes módon a szerek különböző fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal lehet fejleszteni. Nagyon jól használhatóak erre a célra a különböző labdák, botok, szalagok. Pl. bot fogása marokkal alulról-felülről, szalag fogása két ujjal, marokkal. Labda gurítása ujjakkal. Minden ujjal egyszerre, majd külön-külön. Szalag lengetése csak a csukló mozgatásával, stb. A foglalkozáson lehetőség nyílik a keresztcsatornák fejlesztésére is. A bemutatott gyakorlatokat látják, hallják a tevékenység pontos megnevezését és elvégzik a látott, hallott feladatokat. Programunkban az óvodai testnevelés szerves része a mindennapi frissítő torna is. Ezt minden korcsoportban naponta legalább egyszer, 10-20 perces időtartammal szervezzük meg. E tevékenység napirendbe illesztését mindenki maga dönti el. Jó gyakorlatnak bizonyul a délelőtti játék utáni időszak, mielőtt a gyermekek kimennek levegőzni. Ha lehetőség van rá, megfelelő időben, ruházatban ezt is a szabadban, jó levegőn tartsuk. 22

A mindennapi testnevelés anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, kiegészülve egy-egy gimnasztikai gyakorlattal. A játékokat céltudatosan a kötelező foglalkozásokhoz és a korosztály számára legmegfelelőbb fejlesztési feladatokhoz igazodva válasszuk ki. Ha rendszeresen és megfelelően szervezzük ezt a tevékenységet, akkor a gyermekek szívesen és örömmel vesznek részt benne. Igénnyé, majd szokásukká válik a mindennapi mozgás. Lesznek kedvenc mozgásos játékaik, amelyek eljátszását napközben is kezdeményezik. Az örömmel, jó hangulatban végzett játékok jó lehetőséget nyújtanak a fejlesztő program egy-egy feladatának megvalósításához, társas kapcsolatok alakulásához is. Pl. futó-fogó játékkal a nagymozgások és a térészlelés fejlesztése. Labdajátékokkal a szem-kéz, szem-láb koordináció és a finommotorika fejlesztése. A játékok, térformák felidézésével lehetőség nyílik vizuális, verbális, memóriájuk fejlesztésére, valamint szókincsük gyarapítására. A mozgásfejlesztésben meghatározó: A spontán érzelmi motivációkra építsünk, az egyéni fejlettséget figyelembe véve. A foglalkozásokon a gyermekek jó hangulatban, jó közérzettel vegyenek részt, ne hajtsuk túl a versengést. Biztosítsuk a gyermekek megfelelő terhelését az aktivitási szintek változtatásával. Az ily módon kiválasztott fizikai aktivitás előhívja és erősíti a szellemi aktivitást is. Ezekhez a tevékenységekhez a helyet a csoportszoba rendszeres átrendezésével tudjuk biztosítani. Ezért jó, ha mobil könnyen mozgatható bútorokkal és kiegészítő eszközöket szerzünk be. Mozgásos tevékenységekre használjuk fel a csoporthoz tartozó kisebb helyiségeket is ( pl. öltöző, folyosó), természetesen csak akkor, ha a gyermekek felügyelete itt is biztosított ( Hunyadi utcai óvoda). Az udvaron is használjuk ki minden lehetőséget és helyet a szabad mozgásra. Engedjük meg, hogy a megfelelő méretű fára felmásszanak. Vigyük ki az udvarra is a testnevelési foglalkozáson használt eszközöket (pl. labdák, ugrókötelek, füles labdák, stb.) Célszerű egy sport udvarrész kialakítása, ahol óvodapedagógusi felügyelet mellett a sokoldalú mozgásfejlődést segítő felszerelések és eszközök mindig a gyermekek rendelkezésére állnak. A gyermekek mozgásfejlesztésére ma már nagyon sok korszerű eszköz áll rendelkezésre. A sokoldalú mozgásfejlesztés elsősorban az óvodapedagógus szemléletétől függ. Egyszerű a természetben található és házilag készített eszközökkel is jó eredményeket érhetünk el, ha tudatosan és hittel végezzük munkánkat. 23

A gyermek mozgásigénye különböző. Nagyon fontos, hogy a nagyobb, aktívabb mozgást és a nyugodt tevékenységet kedvelő gyermekek megtanuljanak egymáshoz alkalmazkodni, tartsák tiszteletben egymást. Ehhez elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok megtanítása, betartása. A megfelelő, nem túl sok szabályozásra a gyermekeknek is szükségük van Ezek alapján, ehhez igazodva mérik be kompetencia határaikat. Túl sok szabály betartása azonban még nem képesek. Ha túl vannak szabályozva, nem tudnak szelektálni, és a legfontosabbakat sem tartják be. Meggyőződésünk, hogy a kellemes légkörben, jól szervezett mozgásos tevékenységben a gyermekek örömmel vesznek részt. A sikeresen jó hangulatú tevékenység a gyermekek számára pozitív élményt nyújt, ez újabb cselekvésre készteti őket. Így a mozgás természetesen beépül a gyermek spontán tevékenységeibe, szokássá, igénnyé válik. 2. JÁTÉK 2.1. A játék szerepe a fejlődésben A természetes gyermeki megnyilvánulások sorában a két legfontosabb a mozgás és a játék látszik óriási dominanciával uralni a gyermek kisgyermekkori fejlődését. A gyermek 0-8 éves története egy egységes fejlődési láncolat, ahol a fejlődés folyamatossága jól követhető. A korai fejlődési sajátosságok nagymértékben meghatározzák az idegrendszer számos működési sajátosságát, amelyek a későbbiekben (pl. óvodáskorban) nemcsak a korai tanulás, hanem a szándékos iskolai tanulási elsajátítási folyamatok sikerességét is befolyásolják. A játék fejlődése a fejlődés egészének tükre. Akár a játék fejlődésének szemléletében pedagógiai szemléletében, akár a pszichikus funkciók fejlődésének szemléletében gondolkodunk, a játék által követhetővé válik a fejlődés szenzomotoros, művelet előtti, művelet szakaszainak minden lépése. A szakaszok ismeretén túl a játék teszi megfigyelhetővé azokat a minőségi ugrásokat, amelyek ugyan nem a szakaszok határai, hanem inkább egy bizonyos fejlődési folyamatosság lassú átmintázódásának elemei. A mozgás, a testséma és az én megismerése, a percepció, a gondolkodás, azon belül a fogalmi gondolkodás a beszédfolyamatok, a kommunikáció fejlődése mind-mind játékba ágyazódik. A játék saját útja más szempontból osztályoz, de mind az értelmi fejlődést egyaránt tükrözi. 24

Az egyszerű gyakorló, majd utánzó játéktól vezet a szimbolikus játékon keresztül a szabályjátékok világába, de ez az út csak elvi hierarchia, a gyakorló játék soha nem hal el, a szimbolikus játékok nagy időszakában már megtalálhatóak az egyszerűbb szabályjátékok. Az egyidejűségben rejlik a játék színességének titka, lehet valami nagymozgásos, tűnhet gyakorlónak, de ugyanakkor szimbolikus és szabály által vezérelt is egyszerre. 2.2. A játék szerepe az idegrendszer fejlődésében A játék a gyerek fejlődésében alapvető jelentőségű, semmi mással nem helyettesíthető tevékenységi forma. A tudomány jelenlegi állása szerint bizonyított, hogy a magasan szervezett idegrendszer fejlődésének a játék feltétele, szervező (organizáló) és összerendező (integráló) funkciója. Ennek bizonyítékai nemcsak elvi jelentőségűek, hanem az óvodai élet mindennapjaiban is meghatározóak. Az óvodai nevelés tartalmának a játékra építettség az egyik legfontosabb sajátossága. Az óvodai nevelés országos alapprogramjának elvei szerint a játék semmi mással nem helyettesíthető gyermeki tevékenység. Ennek szellemében a játék az óvodai nevelés rendszerén belül fundamentális, mindent átható jelentőséggel bír. A mélykúti Pedagógiai Program elvei szerint a mozgás, a játék és a kultúra átadás hármas keretében elrendezhető az óvodai nevelés teljes cél-és feladatrendszere, megvalósul a törvény által kitűzött elvek összessége és segíti abban a gyermek fejlődését, hogy kialakulhasson az iskolai életre való felkészültségük. A korai fejlődés folyamatait ( az iskolás kor előtti időszakra értendő) a Pedagógiai Program oly módon segíti, hogy a természetes fejlődési koegzisztenciák és az egyéni sajátosságok szabad megnyilvánulásai mögött ne rejtezzenek fejlődési rizikók, fejlődési zavarok, fejlődési megrekedések, amelyek csak az iskolás korban manifesztálódnak. A neurológiai hátrányokkal rendelkező gyermekek (amely pontosabban neurohormonális szabályozást jelent) olyan segítséget kaphassanak, hogy saját problémáikhoz mérten korrekció, kompenzáció történjen, tehát a veszélyeztetettség csökkenhessen, valamint a későbbi nehézségek súlyosabbá válásának elejét vegyük. Ennek érdekében beszélünk a játék prevencióban betöltött szerepéről. Mind a fejlődésnek, mind a fejlesztésnek feltétele a gyermek saját aktív tevékenysége. Önkéntes, örömmel végzett tevékenységi formáiban kreatív ötleteinek szabad kipróbálási lehetőségei biztosítottak. A fejlődő idegrendszer egészséges megnyilvánulása a játék, ennek hiánya vagy különleges sajátosságai azzal jelzik a fejlődés bármely problémáját. Azon a szinten, hogy a fejlődésben milyen élményreakciók és milyen zavarok fordulhatnak elő, az óvodapedagógusnak is jártasnak kell lennie, mert sokszor neki kell nagyon óvatosan, 25

udvariasan felhívnia a szülő figyelmét arra, hogy a kisgyermek játéka hosszú idő óta ( az 1 3 hónap az általános ) el nem múló sajátosságokat mutat, tehát már nem aktuális élményfeldolgozásról, hanem esetleg fejlődési zavarról van szó. Napjainkban sajnos, mivel a természetes lassú életritmus felborult, a városban, ipari környezetben és sokszor nagyon rossz körülmények között élő szülők gyermekei halmozott problémákkal küzdenek. Genetikai hajlamuk van valamire, és/vagy rizikótényezőkkel terhelődik fejlődésük a magzati életben, sok esetben koraszülés történik és/vagy a szülés körüli események is növelik a fejlődési rizikót. A kisgyermek fejlődésének számos problémája szerzett és veleszületett, és sok esetben a környezet problémái is hozzájárulnak. Hátrányos helyzetben a helytelen táplálkozás, mérgezett levegő, alváshiány, kiegyensúlyozatlan életrend, szeretethiány, elhanyagolás, stb. A valódi, elsődleges biológiai okokból lesznek másodlagos biológiai okok, amelyek másodlagosan, harmadlagosan, stb. hívhatnak elő környezeti befolyásokat, de a környezet maga is lehet elsődlegesen károsító tényező. Az óvodai nevelésnek optimális esetben három-négy éves időtartamban van lehetősége arra, hogy észrevegye a veleszületett, szerzett, kombinált problémákat és úgy segítse a kisgyermek fejlődését, hogy indirekt és kevésbé direkt eszközökkel tudja befolyásolni a fejlődés folyamatát, úgy tudja fejleszteni a gyermeket, hogy a kisgyermek nevelés elveit ( az iskoláskor előtti nevelés 0-6 év, más értelmezésekben 0-8 év ) ne sértse és a gyermeki jogok se csorbuljanak. A játék és a mozgás, valamint a kultúraátadás úgy hatják át egymást, hogy a gyermeki tevékenységek két legfontosabbika adja a program két fő tengelyét, a felnőtt tudattal kialakuló kölcsönhatásokban gyarapszik mindazokkal a mutatókkal a kisgyermek fejlődése, ahol a mintakövetésnek, a modellkövetésnek, az interakcióknak, tranzakcióknak nagy szerepe van. Természetesen az óvodai élet minden elemében komplex helyzetekkel találkozunk. Sokszor az életesemény bonyolultsága miatt nincs is értelme elemezni, mi ebben a mozgás, mi a játék és mi a kultúraátadás mozgásos, játékossággal átitatott életmód szervezése. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az etnikumhoz tartozó gyermekeknél különös figyelemmel kell lenni az anyanyelvi nevelésre. A gyermekek szókincsének felmérése után a szókincsre építve, a játékszituációk adta kötetlen lehetőségeket kihasználva adódik lehetőség az önfejlődésre, ha már partnerek a gyermekek, esetleg önállóan is kezdeményeznek. 26