Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében.
2.1. A pedagógus jogai és kötelességei III. fejezet 19 (7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: b)nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességeit, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva, hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz.
Renzulli-féle tehetségmodell három összetevőt emeli ki átlagon felüli képesség T E H ET S É G feladat iránti elkötelezettség kreativitás
Kreativitás: /az önálló, új és értékes produktumok létrehozásához szükséges feltételek együttese / divergens gondolkodás eredetiség könnyedség
Feladatelkötelezettség: kíváncsiság érdeklődés szorgalom kitartás becsvágy teljesítménymotiváció
A TEHETSÉG KIVÁLASZTÁSÁBAN RENDSZERSZEMLÉLETŰ, KOMPLEX ALKALMAZÁSRA VAN SZÜKSÉG
Tevékenységi területek Tehetségazonosítás Tehetséggondozás Tanácsadás
A tehetség felismerésének módszerei és lehetőségei Kognitív tesztek, eljárások intelligencia-tesztek: általános és speciális képességek mérése kreativitás mérése: rajzos és nyelvi tesztekkel tanulóképesség mérése: - új helyzetekre való reagálás, - problémamegoldó tanulás - funkcionális képességek mérése, - tanulási stílus mérése, - tantárgytesztek.
Nem kognitív eljárások a tehetség motivációs, érdeklődési készségének mozzanatait tárja fel - énkép és önértékelő teszt, amely megkülönbözteti a tehetségest az átlagostól - információgyűjtés
Mérési területek lehetnek a beválogatás során figyelem, memória, logikai képesség, megértő gondolkodás, problémamegoldó képesség, Pszichikus folyamatok fejlesztésével, fejlődnek a pszichikus tulajdonságok.
A tehetséggondozás fő célja - Az elsődleges cél a gyermekek képességeinek feltárása és intenzív fejlesztése - keresve a hatékony pedagógiai eszközöket. Ebben fontos szempont az általános intellektuális képességek és a speciális képességek párhuzamos fejlesztése. - Ugyanakkor kiemelt része a célkitűzésnek a személyiségfejlesztés (pl. motiváció, önismeret, alkalmazkodás, moralitás, viselkedéskultúra stb.) is.
A tehetséggondozás útjai - gyorsítás, lépetetés (egy tanév alatt több tanév anyagát végzik el) elkülönítés,szegregáció a tehetségesek külön iskolában tanulnak - gazdagítás, dúsítás (a tehetséges gyerekek normál iskolai oktatásban tanulnak). (A tanulás bizonyos idejében differenciált, különleges tehetséggondozásban részesülnek az iskolában vagy az iskolán kívüli tehetséggondozó intézményekben, központokban).
Gazdagítás A gazdagítás kifejezés többnyire a tehetséges fiatalok differenciált oktatásának egyik formáját szokták jelölni. A gazdagítás célja elsődlegesen nem az ismeretek bővítése, hanem az olyan képességek fejlesztése, mint a kreatív gondolkodás és problémamegoldás, a kritikai gondolkodás vagy a tudományos gondolkodás.
A gazdagítás gyakorlati fogásai az oktatásban A tanulók irányítása a problémamegoldó technikák alkalmazása során Kritikai gondolkodás Szóbeli kérdezési technikák Gazdagítási lehetőségek a brainstorming, buzz-csoport és kérdésdoboz segítségével
Jelenlegi megoldások hazánkban: gyorsítás, elkülönítés, dúsítás, speciális tehetséggondozó iskolák, magántanulók, differenciált foglalkozások az iskolában, tanórán kívüli programok, iskolán kívüli programok, versenyek,
A tehetséges gyerekeket tanító tanárok személyiségjegyei intelligensek, jól informáltak, széles érdeklődési körrel rendelkeznek, szorgalmasak, teljesítményorientáltak, jó szervezők, munkájukban lelkesek, humorérzékkel rendelkeznek, rugalmasak, megértők, elfogadók, motiválják a gyerekeket, komolyan veszik a gyerek kérdéseit, javaslatait,
Életkori korszak, életkori sajátosságok Alsó tagozat: általános intellektuális fejlesztés megalapozása,erősítése Felső tagozat: - általános intellektuális képességek erősítése, - általános képességeken elindulni a speciális képességek felé,
Fejlesztési terv szempontjai a tehetséges gyerekeknél A tehetséges gyermekeknek iskolai éveik alatt végig szükségük van programokra és szolgáltatásokra! Hatékony tehetséggondozás az intellektuális szférában döntően az iskolai munkára építhető! a) A tehetséges gyermekek a többi gyermektől eltérő ütemben tanulnak, és ennek az ütemnek az összehangolása kulcsfontosságú a fejlődésük szempontjából. b) A tehetséges gyermekek a tanulás kulcsterületein mélységre vágynak. A pedagógusok ezt a szükségletet gyakran csak az ismeretgyarapítással elégítik ki. c) A tehetséges gyermekeknek szükségük van arra a kihívásra és ösztönzésre, hogy potenciális képességeiket próbára tegyék.
Kiemelt feladat a : a tanulók feldolgozási készségeinek fejlesztése kritikus gondolkodás kreatív gondolkodás problémakeresés és megoldás kutatás döntéshozatal
A program szervezeti keretei A tanulók délelőtti és délutáni foglalkozásai szerves egységet alkotnak. - Elsődleges feladat a tantervi követelmények minél magasabb szintű teljesítése, emellett ahogyan a gyerekek képességei teljesítményükben megmutatkoznak, lehetőség nyílik tehetségük további kibontakoztatására külön foglalkozásokon. - A délelőtti foglalkozások az általános iskolai óratervvel összhangban folynak, délután azonban a tehetséggondozás funkcióját alapul véve speciális blokkokban folyhat a munka.
A program főbb tartalmi elemei Olyan alapképességek fejlesztése, mint az értelmes, érthető beszéd, jó előadókészség, gyors és értő olvasás, biztos helyesírás. Ez az anyanyelv és kommunikáció feladata. Az elemi és összetett matematikai műveletek, szöveges feladatok, kombinatorika, összetett gondolkodási műveletek, pontosság fejlesztése a matematikai oktatás feladata. Az idegen nyelvek tanulása A tanulási stratégia és önismeret fejlesztése segíti a biztos, értő tanulást, valamint a reális és pozitív énkép kialakítását. A rendszeres testedzés, mindennapos testnevelés. A speciális tehetségek felismerése érdekében a tanulók betekintést nyernek a művészetek világába (ének-zene, tánc, vizuális kultúra stb.). Számítástechnika. Természetismeret. Kézügyesség fejlesztő foglalkozások.