Hagyományos- és gyorsétel fogyasztási szokások vizsgálata Gál József Lendvai Edina Panyor Ágota 1. BEVEZETÉS Szeged, Magyarország A felmérést 6 ország (Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Románia, Törökország (2 iskola) és Wales) 7 oktatási intézményében végeztük a projekt kezdetekor, ahol a 448 válaszadó tanuló átlag életkora 19,63 év volt. 57,7%-uk fiú, 42,3%-uk leány volt. A megkérdezettek száma országonként és intézményenként változott 30 és 150 között az iskola hallgatói létszámának függvényében. A vizsgálatot ellenőrzésként a projekt befejezése előtt megismételtük, bár ekkor már csak saját intézményünk adatait hasonlítottuk össze a kezdeti összesített értékekkel. Hipotézisünk szerint, az eltelt két év alatt kedvező irányban mozdultak el hallgatóink, az egészségesebb, tudatosabb étel- és italfogyasztás fokozatosan beépül szemléletükbe, amely nem csupán magánéletük, hanem szakmájuk különösképp az élelmiszermérnök hallgatóink esetében értékes részét képezi. Ez egy olyan eredmény lehet, amely pozitív externáliaként jelenik meg szélesebb körben. A kérdőív az alábbi kérdéseket és válaszlehetőségeket kínálta egységesen minden partnerünknél, majd néhányat megismételtünk a projekt végén. A teljes összehasonltás nem valósítható meg, mivel a kezdetkor csak összevont értékek álltak a rendelkezésünkre, de az átlaghoz képest is érdekes képet mutatnak eredményeink. Kedves Válaszadó! KÉRDŐÍV Egy nemzetközi kutatás keretében szeretnénk megtudni a véleményedet táplálkozási szokásaiddal kapcsolatosan. Kérjük, hogy átgondolt válaszaiddal segítsd munkánkat! A kitöltés névtelenül történik és önkéntes. 1. Meglátásod szerint rendszeresen szoktál étkezni? igen, rendszeresen: minden nap 4-5 alkalommal igen, igyekszem naponta 3-szor étkezni nem mindig sikerül naponta 3-szor ennem nem, jellemzően rendszertelenül táplálkozom (napi 1-2 alkalommal) 2. Szoktál nassolni, illetve csak az élvezet kedvéért enni? rendszeresen (naponta, hetente többször) néha (hetente, havonta) ritkán (két-három havonta) szinte soha 1
3. Mi a véleményed a testsúlyodról? pont jó, meg vagyok vele elégedve pár kilót fel kellene még szednem egy kicsit több a kelleténél nem vagyok vele megelégedve, fogynom kellene túlsúlyos vagyok, fogynom kellene nem foglalkoztat a dolog 4. Mit gondolsz, elegendő folyadékot iszol? igen, odafigyelek arra, hogy elég folyadékot igyak nem tudom pontosan, hogy mennyit iszom, de szerintem elegendő nem, keveset szoktam inni napközben nem foglalkoztat a dolog 5. Milyen folyadékot szoktál napközben leggyakrabban inni? vizet (csapvíz, ásványvíz) rostos üdítőitalt szénsavas üdítőitalt (pl. kóla, egyéb cukros üdítők) energiaital tea kávé egyéb:.. 6. Iskolai éveid alatt tanultál az egészséges táplálkozásról, az egészséges ételekről? igen, volt ilyen tantárgyam érintőlegesen tanultam róla más tantárgyban nem, nem volt része a tananyagnak nem emlékszem 7. Hol szoktál ebédelni hétköznap legtöbbször? iskolában (menzán) otthon (házi készítésű ételt) otthon (máshonnan rendelt ételt) gyorsétteremben hagyományos étteremben (pl. előfizetéses menüt) take-away jellegű ételt vásárolok (megveszem és hazaviszem) magammal hozok valamit otthonról (pl. szendvics, gyümölcs) nem szoktam ebédelni egyéb:.. 8. Hol szoktál ebédelni hétvégén legtöbbször? otthon, családdal otthon, egyedül hagyományos étteremben gyorsétteremben egyéb:.. 2
9. Milyen gyakran jársz gyorsétterembe? hetente többször hetente havonta 1-2 alkalommal 2-3 havonta ritkábban soha nem voltam még gyorsétteremben 10. Kivel / kikkel/ szoktál oda leggyakrabban elmenni? a párommal barátokkal, haverokkal családdal egyedül 11. Mit szoktál enni a leggyakrabban a gyorsétteremben? hamburger / sült krumpli / üdítő saláta / ásványvíz kávé / édesség egyéb: 12. A gyorsétteremben kötelező feltüntetni a termékeken az összetevők arányát, energiatartalmat. El szoktad olvasni ezeket az adatokat? igen, mindig igen, időnként nem, soha nem figyeltem még rá 13. Az összetevők befolyásolják választásod? Igen Nem nem foglalkozom vele 14. Nemed férfi nő 15. Korod: év 2. A VIZSGÁLT TÉMA ELMÉLETI ALAPJA Az élelmiszerfogyasztás, mint a jelentős gazdasági és társadalmi jelenség, meghatározó, befolyásoló tényező a társadalmi és kulturális életében egyaránt, az összes projektben részt vevő ország esetében. Nagyban hozzájárul a lakosság jólétének, komfortjának emeléséhez. Ehhez hajtóerőként csatlakozik a turizmus, melynek fő elemei: a turizmus gazdasági hatása, a turizmus, mint a változások generálója, a főbb küldő és fogadó területek szorosabb kapcsolatának megvalósítója és a gazdasági szerkezet alakítója az idegenforgalom érdekében. Másrészt, a fizikai hatások miatt a turizmus további változásokat generál a 3
természeti és az épített környezetben, megváltoztatja a fogadó célállomások étkezési és italfogyasztási szokásait, így az előidézett idegenforgalom segíthet és árthat is. Végül, de nem utolsó sorban, társadalomra is hatással van a turizmus, leginkább a lakosságra, melyből az ifjúság sem hagyható ki. A változások, a minőségi élet iránti igényt növelik, az egészségesebb életmód egyre inkább részét képezi a mindennapoknak. Érdekes kérdés, ha egy adott kultúrából valaki külföldre megy, mennyiben tartja meg étkezési szokásait, vagy igyekszik megfelelni a különböző helyi étkezési trendeknek, azaz más élelmiszerek kerülnek látókörébe, amit a turisták választanak vagy nem. A globalizáció során csodálatos jelenség, hogy a nemzetközi ételek gyakran gyorséttermekben megjelennek, amely nagy kihívást jelent a helyi értékek őrzőinek, így a fiatalságnak is. Hipotézisünk szerint a diákok inkább globális ételeket fogyasztanak idegen környezetben, és gyakran otthon is. Egyébként, a gyorséttermek próbálják követni manapság a vevői igényeket, és egyre több egészséges ételt kínálnak (pl. gyümölcsök és saláták, kevésbé vagy egyáltalán nem megterhelő, nem zsíros, stb. ételeket és az ezzel járó elkészítési technológiát). A trend ugyanaz többé-kevésbé a hagyományos éttermekben is. 3. A KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZOK RÉSZLETES ÉRTÉKELÉSE A kérdőíves felmérés hiányossága, hogy az online rendszer nem adott arra lehetőséget, hogy a válaszokat partnerintézmény szintjén szétválogassuk, így a végén a kontrollmérésnél csak a kialakult átlaghoz képest tudjuk a magyar eredményeket vizsgálni. Másrészt az is tapasztaltuk, hogy a különböző országok egy-egy kérdésben nagyon eltérő választ adhattak pl. a napközbeni otthoni étkezés esetén így az átlagértéket jelentősen módosították. Ennek a feldolgozási módnak viszont előnye, hogy a válaszadók anonim személyek maradtak, ezzel együtt viszont a visszamérésben nem teljesen ugyanazokat kérdeztük meg, akik két éve kitöltötték az online kérdőívet. A célcsoport természetesen úgy került kijelölésre már a kezdetekkor, hogy a projekt végén is még az intézmény állományában legyenek, így nagy valószínűséggel részt tudtak venni az eredmények mérésében. A kérdőíveket első alkalommal (nemzetközi felmérés) 463 fő töltötte ki, míg a második alkalommal 75 hallgatót kértünk meg rá. A nemek aránya értelemszerűen más volt, míg az első esetben jellemzően fiúk válaszoltak (57,7%), addig a mi esetünkben 57,3 %-os volt a lányok aránya. Meglátásod szerint rendszeresen szoktál étkezni? A válaszadók 46,8%-a naponta háromszor étkezik (3.1 ábra). Ez a klasszikus felfogás szerinti szokás, de megítélésünk szerint többször csak nagyon kis mennyiségű élelmiszert esznek egyszerre tanulóink. Érdekes viszont annak megítélése, hogy mit tekintenek étkezésnek? Jellemző a fiatalok esetében a nassolás, amit a jelentős kalória bevitel ellenére sem tekintenek étkezésnek. A napi 4-5 alkalommal étkezők jelentik a következő csoportot (20,1%), akik a követendő példát jelenthetik, amennyiben a bevitt táplálék beltartalmi értéke is megfelelő. A projekt végén ezek az értékek a következőképpen alakultak. A naponta háromszor étkezők aránya (39%) megegyezett a napi 4-5-szöri étkezők arányával (37%). Tehát jelentősen csökkent a háromszori étkezők aránya, és eltolódott a 4-5 alkalommal étkezők felé (3.1.1 ábra). 4
3.1. ábra Meglátásod szerint rendszeresen szoktál étkezni? nem, jellemzően rendszertelenül táplálkozom (napi 1-2 alkalommal) nem mindig sikerül naponta 3-szor ennem igen, igyekszem naponta 3-szor étkezni igen, rendszeresen: minden nap 4-5 alkalommal 0,0 % 5,0 % 10, 15, 20, 25, 30, 35, 40, 45, 50, Meglátásod szerint rendszeresen szoktál étkezni? 3.1.1. ábra Forrás: A projekt végi felmérés alapján Az ételek típusa, összetétele mellett ugyanolyan fontos az étkezési szokások vizsgálata is. A felmérés korábbi részében már információt kaptunk arról, hogy milyen gyakorisággal esznek napi szinten diákjaink. A fő étkezések között viszont megjelenik a nassolás, az alattomos energia bevitel. Közel 4 rendszeresen nassol csupán az élvezet kedvéért, és a megkérdezettek fele néha (3.2. ábra) Igen kis arányban jelezték, hogy nem teszik. A projekt végén készített felmérésben a rendszeres nassolók aránya és a néha nassolók aránya is valamelyest csökkenő tendenciát mutat, összesen mintegy 1-os a csökkenés mértéke (3.2.1 ábra). Ez véleményünk szerint rendkívül pozitív elmozdulás az egészségesebb táplálkozás irányába. 5
3.2. ábra Szoktál nassolni, illetve csak az élvezet kedvéért enni? 60, 50, 40, 30, 20, 10, 0, rendszeresen (naponta, hetente többször) néha (hetente, havonta) ritkán (két-három havonta) szinte soha 3.2.1 ábra Érdekes eredményt adott a testsúly megítélése, azaz a megkérdezett önképének megismerése e tekintetben. Várakozásainkkal ellentétben viszonylag sokan, egyharmaduk teljesen elégedett testsúlyával, csak néhány százalék vallja be önmaga előtt, hogy túlsúlyos, és 2 alatti szeretne fogyni jelentősebb mértékben (3.3 ábra). A projekt zárását követően készített felmérésünkben alig történt változás ezen feltett kérdésre adott válaszok tekintetében. Tehát közel azonos százalékos arányokat kaptunk, egyedül a túlsúlyos vagyok, fogynom kellene választ jelölték meg néhány fővel többen (3.3.1 ábra). 6
3.3 ábra Mi a véleményed a testsúlyodról? 40, 35, 30, 25, 20, 15, 10, 5, 0, pont jó, meg vagyok vele elégedve pár kilót fel kellene még szednem egy kicsit több a kelleténél nem vagyok vele megelégedve, fogynom túlsúlyos vagyok, fogynom kellene nem foglalkoztat a dolog Mi a véleményed a testsúlyodról? 3.3.1 ábra Az ételek mellett a folyadékbevitelre is nagy gondot kell fordítani. Erről hajlamosak vagyunk elfeledkezni vagy téves információink vannak. Ezért is örömteli, hogy a diákok közel fele odafigyel a fogyasztott mennyiségére, ezt követi az a több mint 3, akik nem tudják pontosan mennyit is isznak naponta (3.4 ábra). A projekt végén kapott válaszok alapján megállapítható, hogy erőteljesen növekedett azok aránya, akik azt vallják, hogy keveset szoktak inni napközben (4). A növekedés valószínűleg a meleg idő miatti nagyobb folyadékigénynek köszönhető, amit már nem tudnak a diákok betartani. Ez az adat rámutat ezen a területen történő komoly változtatás szükségességére (3.4.1 ábra). 7
3.4 ábra Mit gondolsz, elegendő folyadékot iszol? 60, 50, 40, 30, 20, 10, 0, igen, odafigyelek arra, hogy elég folyadékot igyak nem tudom pontosan, nem, keveset szoktam hogy mennyit iszom, inni napközben de szerintem elegendő nem foglalkoztat a dolog Mit gondolsz, elegendő folyadékot iszol? 3.4.1 ábra Természetesen, azt is figyelembe kell venni, hogy nem csupán a tényleges italok jelentik a folyadékbevitelt, hanem mindazok az ételek is (pl. levesek, gyümölcsök), amelyek jelentős mennyiségű folyadékot tartalmaznak (3.5 ábra.) Örömteli, hogy a csapvíz és az ásványvíz a legjellemzőbb folyadéktípus. A szénsavas üdítők arányát csökkenteni kívánatos, de a teafogyasztás is jelentős (13%). Szerencsére az energiaital fogyasztás nem jellemző a vizsgált rétegre. A projekt végén készült felmérésből azt láthatjuk, hogy a megkérdezettek 91%-a vizet iszik, szénsavas üdítőt szinte senki és csökkenő tendenciát mutat a teafogyasztás is, mindössze 4%. Egyértelműen kitűnik a változás, amelyben a szénsavas üdítők térvesztése jelenik meg, ez mindenképpen pozitív irányú elmozdulás (3.5.1 ábra). 8
3.5 ábra Milyen folyadékot szoktál napközben leggyakrabban inni? 60, 50, 40, 30, 20, 10, 0, vizet (csapvíz, ásványvíz) rostos üdítőitalt szénsavas üdítőitalt (pl. kóla, egyéb cukros üdítők) energiaital tea kávé egyéb Milyen folyadékot szoktál napközben leggyakrabban inni? 3.5.1 ábra A továbbiakban az étkezés helyszínéről kérdeztük a diákokat. A nemzetközi felmérés eredményei jelentősen eltérnek a kontroll válaszoktól, mivel a kezdeti felmérésben jellemzően középiskolások kerültek a kitöltők közé, míg mi csak az egyetemisták szokásait ismerhettük meg. Az I. felmérésben a megkérdezettek 27,1%-a az iskolában, illetve a 33,8% otthon eszik.. A magammal hozok valamit kategória is még viszonylag magas arányt képvisel, viszont a rendszeres gyorséttermi étkezések nem jellemzőek (3.6 ábra). A projekt végén megkérdezettek köre jellemzően otthon, házi készítésű ételt fogyaszt (65%), valamint jelentős még azok aránya is, akik otthonról hoznak valamit (szendvics, gyümölcs). Szinte senki nem jár gyorsétterembe ebédelni, amely nagyon kedvező információ (3.6.1 ábra). 9
3.6. ábra Hol szoktál ebédelni hétköznap legtöbbször? 40, 35, 30, 25, 20, 15, 10, 5, 0, iskolában (menzán) otthon (házi készítésű ételt) otthon (máshonnan rendel... gyorsétteremben hagyományos étteremben... take-away jellegű ételt v... magammal hozok valamit... nem szoktam ebédelni egyéb Hol szoktál ebédelni hétköznap legtöbbször? 3.6.1. ábra A hétvége jellemzően a családoké, és ez így is van rendben. A 3.7 ábráról leolvasható, hogy az ebéd közösségformáló, a családi élet szerves része, több mint csak az ételek és az italok elfogyasztása. Szerencsére a projekt végén nyilatkozók számára is a családi hétvégi ebéd a meghatározó (3.7.1 ábra), amelynek fontos szerepe van családcentrikusság szempontjából. 10
3.7 ábra Hol szoktál ebédelni hétvégén legtöbbször? 90, 80, 70, 60, 50, 40, 30, 20, 10, 0, Adatsor1 otthon, családdal otthon, egyedül hagyományos étteremben gyorsétteremben egyéb Hol szoktál ebédelni hétvégén legtöbbször? 3.7.1. ábra Az 3.8. ábráról leolvasható, hogy a gyorséttermek látogatása havi 1-2 alkalom a legjellemzőbb, amely egyfajta közösségi program szerepet is betöltheti, de viszonylag magas a hetente és a hetente többször válasz is A felmérés végén készített adatokból az derül ki, hogy jelentősen átalakulóban van a megkérdezettek gyorséttermi látogatása. Hiszen a legjellemzőbb a válaszok között a havonta 1-2 alkalommal, illetve az ennél lényegesebben ritkább látogatások aránya, a válaszadók közel 9-a ezeket az adatokat jelölte meg (3.8.1 ábra). A kapott eredmények egyértelműen alátámasztják azt, hogy a gyorséttermi ételek inkább a középiskolások körében népszerűbbek. 11
3.8. ábra Milyen gyakran jársz gyorsétterembe? 35, 30, 25, 20, 15, 10, 5, 0, hetente többször hetente havonta 1-2 alkalommal 2-3 havonta ritkábban soha nem voltam még gyorsétteremben Milyen gyakran jársz gyorsétterembe? 3.8.1. ábra A gyorséttermek számos esetben az egyik közösségi színtérként jelennek meg a fiatalok számára, ezt támasztják alá a felméréseink eredményei is, melyből kiderül, hogy a legtöbben (6) a barátokkal, ismerősökkel járnak ide (3.9 ábra). Tudvalévő, hogy tipikussá vált az internet elérési lehetőség és más főleg gyermekeknek szóló, pl. születésnap programok lehetősége is, amely sok esetben meghatározó szempont lehet, főként közösségi lehetőségek tekintetében. A projekt végén kapott adatok is ugyanezeket az eredményeket hozták (3.9.1 ábra). 12
3.9. ábra Kivel / kikkel/ szoktál oda leggyakrabban elmenni? egyedül családdal barátokkal, haverokkal a párommal 0, 10, 20, 30, 40, 50, 60, 70, Kivel/kikkel szoktál oda leggyakrabban elmenni? 3.9.1. ábra Akik gyorsétterembe mennek, a legjellemzőbben a hagyományos hamburger, sült krumpli és üdítőital kombinációt (78,5%) fogyasztják, és a többi étel csak néhány százalékos arányt képvisel (3.10 ábra). Sajnos a kontrollfelmérésünk esetében is ugyanezeket az arányokat tapasztaljuk (3.10.1 ábra). Tehát fontos lenne a gyorséttermeknek sokkal nagyobb hangsúlyt helyezni a hagyományos ételeken túli kínálatuk további bővítésére és ennek a ténynek a fogyasztók felé történő kommunikálására. 13
3.10. ábra Mit szoktál enni a leggyakrabban a gyorsétteremben? 80, 70, 60, 50, 40, 30, 20, 10, 0, hamburger / sült krumpli / üdítő saláta / ásványvíz kávé / édesség egyéb Mit szoktál enni a leggyakrabban a gyorsétteremben 3.10.1. ábra Arra a kérdésre is választ kerestünk, hogy a fiatalok a gyorséttermi ételeken elolvassák-e az ételek jellemző paramétereit, az összetevők arányát, energiatartalmát. A válaszadók mind a felmérés elején, mind a felmérés végén hasonlóan nyilatkoztak, a legjellemzőbb válasz: az igen, időnként elolvassa, de jelentős azok aránya is, akik soha nem olvassák el (3.11 ábra, 3.11.1 ábra). 14
A gyorsétteremben kötelező feltüntetni a termékeken az összetevők arányát, energiatartalmat. El szoktad olvasni ezeket az adatokat? 3.11.ábra 5 4 3 2 1 igen, mindig igen, időnként nem, soha nem figyeltem még rá 3.11.1 ábra A gyorsétterembe kötelező feltüntetni a termékeken az összetevők arányát, energiatartalmát. El szoktad olvasni ezekez az adatokat? Ezek után az lenne az elvárható válasz, hogy az elolvasott információkat értelmezik, és annak megfelelően választanak maguknak ételt (ha nem is aznap, hanem a legközelebbi alkalommal). Ugyanakkor a megkérdezettek 37%-a nem foglalkozik az ételválasztás során az összetevőkkel, további 22%-ot pedig még ilyen szinten sem érdekli (3.12. ábra). A projekt végi felmérés ugyanezen eredményeket hozta (3.12.1. ábra). 15
3.12. ábra Az összetevők befolyásolják választásod? Nem foglalkozom vele Nem Igen 5% 1 15% 2 25% 3 35% 4 45% Az összetevők befolyásolják választásod? 3.12.1. ábra 4. Összegző gondolatok A projekt időtartama alatt számos pozitív elmozdulást tapasztalhatunk az egészségtudatosabb táplálkozás irányába. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy egyértelműen megnövekedett azoknak az aránya, akik a napi 4-5-szöri étkezést részesítik előnyben, melyben feltételezhetően magasabb a zöldség és gyümölcsök fogyasztásának rendszeressége is. Hiszen a kontrollfelmérésünk során kapott adatokból kiderül, hogy 1- al csökkent a nassolók aránya, amely egyértelműen pozitív eredményként realizálható. Szintén kiemelendő és pozitív irányú elmozdulásnak tekinthetjük, hogy a projekt végén nyilatkozók esetében jelentősen csökkent a gyorséttermek látogatottsága, és a legjellemzőbb értékkel a havonta 1-2 alkalommal, illetve az ennél jóval ritkább gyorséttermi fogyasztás a jellemző. 16
A kapott adatokból azt is láthatjuk, hogy vannak még tennivalók az egészségtudatosabb táplálkozás népszerűsítésében. Így megemlíthetjük a napi folyadékfogyasztás növelésének szükségességét, illetve a gyorséttermekben fogyasztott élelmiszerek körének olyan mértékű bővítését és a kínálatban való megjelenésének kommunikálását, amelyek tovább növelhetik a fogyasztók egészségtudatosságát. IRODALOMJEGYZÉK 1. Burkáné Sz. Á. (2003): Vendéglátó szakmai alapismeretek, Képzőművészeti Kiadó, Budapest 2. Gelman, L. (2012): How Nutritionists Eat Fast Food http://www.prevention.com/food/healthy-eating-tips/what-nutritionists-order-fast-foodrestaurants 2014.06.05. 3. Michalkó G. (2004): A turizmuselmélet alapjai, Turizmus Akadémia, Székesfehérvár 4. Rátz T. (2004): European Tourism, KJF, Székesfehérvár, pp. 99-104. 5. Szende P. (1994): Marketing a szállodaiparban, KIT, Budapest 17
18