Új munkaerő-piaci törvény Németországban

Hasonló dokumentumok
Foglalkoztatáspolitikai eszközök, közfoglalkoztatás 2017/18. I. félév. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

SZOCIÁLPOLITIKA ÉS ÉRDEKVÉDELEM. A nyugdíjrendszer reformja Spanyolországban

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László

Tájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ évi támogatási lehetőségeiről. Janovics László igazgató Pécs, január 31.

Válságkezelés Magyarországon

Miskolc, március 17.

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÁJÉKOZTATÓJA

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Nők a foglalkoztatásban

T/ számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló évi CXXII. törvény módosításáról

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

A szociális partnerek mint kedvezményezettek

Start-plusz, Start-extra programok

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az az aktív korú személy,

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén,

T/12490/27. számú EGYSÉGES JAVASLAT. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvényjavaslat zárószavazásához

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai től

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Tárgyszavak: foglalkoztatáspolitika; gazdaságpolitika; munkaerőpiac; munkanélküliség; Németország.

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Wellbeing Konferencia Sárvár, február 21.

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

KORMÁNYHIVATAL KORMÁNYHIVATAL A projekt az Észak-magyarországi, az Észak-alföldi, a Dél-alföldi

A foglalkoztatás funkciója

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK

MUNKAHELYTEREMTÉS

Családi járulékkedvezmény 2014

Előterjesztést készítette és előterjeszti: Hegedűs Ferenc polgármester FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGE A TÁMOP /1 PROJEKT KERETÉBEN

EU-s munkavállalók jogai

A MUNKAERŐ- FOGLALKOZTATÁST SERKENTŐ RENDSZER REFORMJA. 60/2016-os Sürgősségi Kormány Határozat

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények ALCÍMEK: Általános szabályok

GINOP IFJÚSÁGI GARANCIA PROGRAM

TÁMOP / A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)

Program a fiatalokért és Kedvező támogatási lehetőségek a mikro- kis- és középvállalkozások számára

TÁMOP /

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

KÉRELEM települési ápolási támogatás

Út a munkához program. Jogszabályi változások és hozzá kapcsolódó végrehajtási feladatok (2009)

Tárgyszavak: foglalkoztatáspolitika; munkavállalási engedély; kvóta; munkahét; kollektív szerződés; kompetencia; EU-bővítés.

TÁJÉKOZTATÓ a START programokról

AZ ELSŐ EURES-ÁLLÁSOD

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3.

Összefoglalás Magyarországnak a as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

HÍRLEVÉL. Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2012 / 12

A lisszaboni elvek és az EU foglalkoztatási stratégiája

VÁLTS jegyet az életbe! program

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A Munkaügy a közoktatásban című kézikönyv összes eddig megjelent köteteinek tartalomjegyzéke ( )

T/9180/14. számú. egységes javaslat. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény módosításáról

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Az EPSCO Tanács június 15-i ülésére figyelemmel mellékelten továbbítjuk a delegációknak a fent említett véleményt.

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK ES MUNKAPROGRAMJA

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások

TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megsz nésér l és a szolgálati járandóságról

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról

Munkaügyi hivatal helyett Job Center

SZAKMAI KÉPZÉSBEN ÉS MUNKAERŐPIACI ELHELYEZKEDÉSBEN SEGÍTŐ

Leggyakoribb munkajogi esetek

TÁJÉKOZTATÓ a START programokról

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS

Tájékoztató a TÁMOP Munkaerő-piaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban programról - Budapest

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

TÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 3. RÉSZ

Magyar joganyagok évi XL. törvény - a társadalombiztosítási nyugellátásról szól 2. oldal a) legalább 40 év szolgálati időt szerzett, és b) azo

Munkapiaci helyzet és bérérték Hollandiában

Munkaerőpiaci helyzetkép a számok tükrében

Több mint lehetıség START

Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai július FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Pécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv

Magyar joganyagok - 424/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet - a Nyugdíjbiztosítási Alap k 2. oldal h)1 a gyed, gyes, gyermeknevelési támogatás (gyet), ápo

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető új adókedvezményekről

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén?

180 napnál régebben munkanélküliek aránya

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

GINOP IFJÚSÁGI GARANCIA PROGRAM

Átírás:

A MUNKAERÕPIAC, A MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A FOGLALKOZTATÁS MAKROÖKONÓMIAI ÖSSZEFÜGGÉSEI Új munkaerő-piaci törvény Németországban Bevezetés Németországban új törvénnyel próbálják megoldani a munkaerőpiaci feszültségeket, elsősorban a munkanélküliség növekedését. Az új törvény középpontjában aktív munkaerőpiac-politikai intézkedések állnak, amelyek alapvető célja a munkaerőpiac rugalmasságának javítása és ezzel megfelelő munka találása mindenki számára. Az új német munkaerő-piaci törvényt, pontosabban a Munkaerő-piaci Eszközök Reformjának Törvényét (Gesetz zur Reform der arbeitsmarktpolitischen Instrumente) a német parlament felsőháza, a Bundesrat 2001. november 30-án, az alsóház, a Bundestag pedig december 10-én fogadta el. A törvény 2002. január 1-jén lépett hatályba. Az új törvény fő célja a munkaerőpiac hatékonyságának javítása, különös tekintettel a romló gazdasági helyzetre és a lassan, de stabilan növekvő munkanélküliségre. A munkanélküliek száma a legújabb adatok szerint négymillió körül van, és ezzel a munkaerő-állomány 8%-át teszi ki, ami kevéssel meghaladja az EU átlagát (7,8%). Walter Riester munkaügyi miniszter szerint a kormány abban bízik, hogy az új törvény jelentősen rövidíteni fogja munkanélküliség átlagos időtartamát, amely jelenleg kb. nyolc hónap. Aktív munkaerőpiac-politika Az új törvény egyik általános célja a korábbi reagáló jellegű stratégia felváltása megelőző, aktív stratégiával. Különösen figyelmet szentelnek ezen belül a tartós munkanélküliség csökkentésének. Az ország különösen nehéz helyzetben lévő régióiban, elsősorban az új, keleti tartományokban államilag finanszírozott kiegészítő intézkedéseket fognak bevezetni. Az aktív stratégiákra helyezett hangsúly kapcsolódik az európai foglalkoztatási stratégiához is, amely ötödik éve működik. Az álláskeresésre irányuló első erőfeszítéseket a jövőben már akkor megteszik, amikor az alkalmazott tudomást szerez arról, hogy el fogja veszíte

ni az állását, és nem várják meg, amíg munkanélküli lesz. A felmondási idő így intenzív erőfeszítésekre használható fel új állás keresése céljából. A Szövetségi Munkaügyi Intézet irodái (Arbeitsämter) összeállítják az egyes ügyfelek profilját, figyelembe véve a tapasztalatot, a képzettséget, gyakorlatot és minden egyéb releváns információt, hogy megfelelő munkát, elhelyezést találjanak az érintett számára. Ha az illető hat hónap alatt nem talál munkát, intenzívebb erőfeszítéseket tesznek, és harmadik fél igénybevételének lehetőségét is megvizsgálják; a hat hónapja munkanélkülieknek joguk van ezt igényelni. A nők foglalkoztatása és az egyenlő lehetőségek A nők foglalkoztatási szintjének növelése céljából a nők munkaerő-piaci intézkedésekben való részvétele arányának a jövőben el kell érnie a munkanélküli nők arányát. Megengedett a nők nagyobb arányú részvétele ezekben az intézkedésekben a férfiak és nők közötti foglalkoztatási egyenlőség eléréséig. Az új törvény olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek a munka és a családi élet összeegyeztetésére irányulnak, ami a nőkre és a férfiakra egyaránt vonatkozik. A gyermekgondozási támogatást havi 120 euróról 130-ra növelik, ha valaki szakmai tanfolyamra jár vagy más továbbképzésben vesz részt. Ez részidős alapon is fizethető részidős tanfolyam látogatása esetén, a rugalmasság növelésének reményében. A törvény szerint a munkaerőpiacra visszatérő férfiak és nők részt vehetnek munkahelyeket létesítő intézkedésekben, még ha nincs is joguk munkanélküliségi segélyekre, ha a múltban legalább egy évig dolgoztak olyan munkahelyen, amely társadalombiztosítást fizetett. Oktatás, képzés Szakmai képzés A német szakképzési rendszer kettős alapon működik, állami és vállalati képzésre épül. Az új törvény egyik fontos célja a képzés általános színvonalának javítása, főként pénzbeli ösztönzőkkel bátorítva a munkáltatókat képzési programok szervezésére. A jövőben 12 hétig terjedő, rövid tanfolyamokat lehet szervezni a szomszédos országok határ menti régióiban és más EU-országokban. Ezenkívül úgynevezett mobilitási segély (Mobilitätshilfen) fizethető azoknak, akik más országban vállalnak állást. Ezek a kifizetések az utazási költségekre is kiterjedhetnek. Ennél hosszabb szakmai tanfolyamok is látogathatók más EU-országban, ha Németországban nincs hasonló.

A házon kívüli gyakorlati képzést egy vállalati elhelyezés során évi hat hónapra korlátozzák, hogy a cégek ne terhelhessék át az egész képzést külső testületekre. Továbbképzés A munkaerő szakmai képzettségbeli színvonalának növelése céljából a törvény ösztönözni törekszik a munkáltatókat arra, hogy engedjék meg a dolgozók részvételét a továbbképzésben. Ennek érdekében az alkalmazottaikat ilyen tanfolyamokon való részvételre bátorító munkáltatók számára a kormány lehetővé teszi a munkaerőköltségek csökkentését. Az országos Szövetség a Munkahelyekért (Bündniss für Arbeit) nevű háromoldalú fórumon belül hozott döntésekkel összhangban, a kis és közepes vállalatok idősebb dolgozóinak képzési költségeit négyéves időszakon át az állam fogja fizetni, legalábbis addig, amíg a munkáltató folyósítja a munkabért. Fiatal dolgozók A vállalatok plusz állami kifizetésekre jogosultak, ha képzetlen, fiatal munkanélkülit vagy olyan fiatalt vesznek fel, aki frissen szerzett képzettséget valamely külső oktatónál. A képzést szolgáltatók és a munkáltatók csökkenthetik a képzetlen fiatalok gyakorlati képzési költségeit is. Ez elérheti a képzés díjának az 50%-át is, ha a helyi hatóságok is finanszírozzák a díj 50%-át. Általában az a cél, hogy a fiatalokat a vállalati belső képzésben való részvételre ösztönözzék. A házon kívüli képzésszolgáltatók (oktatócégek stb.) 2002. január 1-jétől 2000 euró prémiumra jogosulnak, ha át tudnak irányítani fiatalokat vállalati belső képzésre, még a külső képzés befejezése előtt (rendszerint az első vagy a második év vége után). Állásrotáció Az új törvény bevezeti az állásrotáció fogalmát, ami a következőt jelenti: azok a munkáltatók, akik lehetővé teszik egy alkalmazott szakmai képzést adó tanfolyamon való részvételét és őt munkanélkülivel helyettesítik, az utóbbi bérének 50 100%-át kitevő állami támogatásra jogosulnak. Ideiglenes munka Ez mindig vitatott téma volt Németországban: a munkáltatók nagyobb szabadságra és rugalmasságra törekszenek, a szakszervezetek pedig ellenállnak a szerintük túlzott liberalizálásnak. Az új törvény enyhíti az ideiglenes munkaerő közvetítésével foglalkozó ügynökség keretében végzett munkára vonatkozó törvények rendelkezéseit: az ideiglenes munkaszerződések időtar

tamát 12 hónapról 24-re hosszabbítja meg, a 13. hónaptól kezdve azonban az ügynökségnek a foglalkoztató vállalatnál fennállóval azonos foglalkoztatási feltételeket kell biztosítania a dolgozók számára. A várakozások szerint ez a hosszabbítás lehetővé teszi hosszabb időtartamú projektek megvalósítását ideiglenes dolgozókkal, és hozzá fog járulni a foglalkoztatási helyzet javításához. Munkahely-teremtő intézkedések Megszűnik a munkahelyteremtő intézkedésben (Arbeitsbeschaffungsmaßnahme ABM) való részvétel hathónapos várakozási ideje, ha az a munkanélküli személy fejlődéséhez szükséges, és nem áll rendelkezésre más munkaerő-piaci lehetőség. A vállalaton belüli munkahelyteremtő intézkedések legalább egy ötödét elméleti vagy gyakorlati képzésnek kell kitennie (kivételt képeznek ez alól az 55 évesnél idősebbek). Összesen három évnek kell eltelnie egy ilyen intézkedés vége és egy következő között. Az ABM-program szerint a nehezen elhelyezhető dolgozók ideiglenes foglalkoztatását a szövetségi foglalkoztatási szolgálat fedezi. Annak érdekében azonban, hogy ne veszélyeztessenek meglévő munkahelyeket, ez csak olyan munkákra érvényes, amelyek társadalmilag hasznosak és amelyeket munkahelyteremtő programok nélkül vagy egyáltalában nem végeznének el, vagy csak alárendeltként kezelnének. Ezeket a programokat rendszerint a helyi hatóságok és jótékonysági szervezetek működtetik. Strukturális intézkedések Kibővítették a vállalati szerkezet javítására irányuló intézkedés (Strukturanpassungsmaßnahmen) definícióját, és a programot meghosszabbítják 2008. december végéig. Ezzel most bármilyen fajta infrastruktúra javítására irányuló minden lépés támogatható, míg korábban ezt a gazdasági infrastruktúrákra korlátozták. Tökéletesítették az idősebb dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására irányuló intézkedéseket: ezek most az egész országban felkínálhatók az idősebb dolgozóknak (korábban ezt a különösen magas foglalkoztatási szintű régiókra korlátozták). Harmadik fél bevonása esetén, a szövetségi foglalkoztatási intézet támogatása havi 200 euróra növelhető, és rövidebb időre fiatalabb dolgozók is bevonhatók. A törvény szerint köztestületek, így helyi hatóságok is támogatást kérhetnek a szövetségi foglalkoztatási intézettől az infrastruktúrával kapcsolatos munkák finanszírozására, ha a munkáért felelős köztestület bizonyos ideig a foglalkoztatási intézet által meghatározott, korábban munka nélkül levőket foglalkoztat az adott munka elvégzésére. Ezek a korábban munkanélküli em

berek a munkát végző munkaerő-állomány 35%-át tehetik ki. A pénztámogatás nem haladhatja meg a munka költségének a 25%-át. Támogatások a munkáltatóknak Korábban sokféle pénztámogatás állt a munkáltatók rendelkezésére a munkahelyteremtő intézkedés természetétől és a felvett személy típusától függően. Ezeket most egy programba vonták össze. Az idősebb dolgozók esélyeinek javítása céljából, 55 évről 50-re csökkentették azt a legalacsonyabb életkort, amelynél a felvételhez a munkáltatók támogatást kaphatnak. A törvény megszűnteti az ún. integrációs szerződést (Eingliederungsvertrag), amely szerint a közfoglalkoztatási hivatalnokok vették át a felelősséget a bérek fizetéséért, ha az alkalmazottak szabadság, betegség vagy képzés miatt távol voltak a munkától. Ez nem volt nagyon sikeres intézkedés: míg 1999-ben összesen 989 ilyen szerződés létezett, 2001 júniusában már csak 118. Munkanélküliségi biztosítás A munkanélküliségi segélyek alaprendszere nem változott: a korábbi fizetés bizonyos százalékát kitevő munkanélküliségi segélyt bizonyos (életkortól függő) ideig fizetik azoknak, akik legalább egy évig alkalmazásban voltak és hozzájárulást fizettek a társadalombiztosítási alapba. Munkanélküliségi támogatást, amely a korábbi fizetés egy kisebb részét pótolja, azoknak fizetnek, akik nem jogosultak a munkanélküli segélyre vagy a jogosultságuk lejárt. A rendszert azonban néhány ponton módosították. Így pl. 2003. január 1-jétől a rokkantnyugdíjban és anyasági segélyen (a gyermek harmadik születésnapjáig) töltött időt beszámítják a munkanélküliségi biztosításra való jogosultság megállapításakor. A munkanélküli segélyt (Arbeitslosengeld) vagy támogatást (Arbeitslosenhilfe) élvező személyek heti 15 vagy több órán át fizetés nélküli munkát végezhetnek a támogatásra való jogosultságuk elvesztése nélkül, amíg ez nem hátráltatja visszaintegrálódásukat a munkaerőpiacba. Ha valaki nem hajlandó megjelenni a közfoglalkoztatási irodában, elmulasztja azt vagy bármilyen egyéb módon, megfelelő ok nélkül hátráltatja az elhelyezési folyamatot, munkanélküliségi kedvezményei összesen 12 hétig szüneteltethetők. Reakciók A szakszervezetek üdvözölték az új törvény munkahelyteremtéssel kapcsolatos részeit. A német szakszervezeti szövetség (DGB) vezetője, Ursula

Engelen-Kefer kedvező fejleménynek tartja az idősebb dolgozók foglalkoztatásával, a vállalati továbbképzéssel és az elhelyezéshez nyújtható segítséggel kapcsolatos intézkedéseket. Azt is kijelentette azonban, hogy a DGB nagyobb mértékben ösztönözné a részidős munka fejlesztését és a túlórázás csökkentését. A szakszervezetek egészében ellenzik az ideiglenes szerződések leghosszabb időtartamának a meghosszabbítását 12 hónapról 24-re. Az IG Metall is ellenezte ezt, de üdvözölte az új törvény egyes elemeit, különösen a foglalkoztatás növelésének általános célját és az olyan cikkelyeket, mint a rokkantsági kedvezményre jogosító. A munkáltatók is üdvözölték az új törvényt, de számos fenntartásuk van. A BDA német munkáltatói szervezet elnöke, Dieter Hundt szerint a társadalombiztosítás kiterjesztése növeli a költségeket és így gátolja a munkanélküliségi hozzájárulás csökkentését. Azt is állította, hogy a munkahelyteremtő intézkedések kiterjesztése indokolatlanul növelni fogja a szövetségi foglalkoztatási szolgálatok költségeit, holott az a helyi hatóságok feladata lenne. Az is aggasztja, hogy az állam több pénzt juttat a vállalati képzésnek, ami a munkanélküliségi biztosítási alapokhoz való hozzájárulás növekedését eredményezheti. (Szende György) New labour market legislation. = European Industrial Relations Review, 338. k. 3. sz. 2002. márc. p. 18 20. Steiner, V.: Kann die Einführung des Kombilohns die Lage am Arbeitsmarkt nachhaltig verbessern? = IFO Schnelldienst, 55. k. 4. sz. 2002. febr. 27. p. 5 11.