A BIHARKERESZTESI SZIVÁRVÁNY ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE ÉS TAGÓVODÁINAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2016.

Azt, hogy hogyan éljek, mit tegyek, mind az óvodában tanultam meg. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában annál inkább. A BIHARKERESZTESI SZIVÁRVÁNY ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE ÉS TAGÓVODÁINAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2016. Íme, amit ott tanultam: - Ossz meg mindent másokkal! - Ne csalj a játékban! - Ne bántsd a másikat! - Mindent oda tegyél vissza, ahonnan elvetted! - Rakj rendet magad után! - Ne vedd el a másét! - Kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál! - Evés előtt moss kezet! - Húzd le wc-t! - A frissen sült sütemény és a hideg tej tápláló! - Élj mértékkel! - Mindennap tanulj, gondolkodj, rajzolj, fess, énekelj, táncolj, játssz és dolgozz egy keveset! Délutánonként szundíts egyet! - A nagy világban óvatosan közlekedj! - Fogd meg a társad kezét és ne szakadjatok el egymástól. ismerd fel a csodát! ( Robert Fulghum) 1. O l d a l

Tartalomjegyzék Az óvoda jellemző adatai A helyi nevelési program módosításának indoklása A helyi programot meghatározó törvényi hivatkozások I. Az intézmény bemutatása II. Küldetésnyilatkozatunk III. Gyermekkép IV. Óvodaképünk V. Helyzetelemzés 1. A működés személyi feltételei 2. A működés tárgyi feltételei VI. Az óvodai nevelés célja VII. A nevelés hármas feladatrendszere 1) Egészséges életmódra nevelés 2)Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 3)Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása VIII. Inkluzív - Befogadó pedagógia 1. Óvodai Integrációs program 2. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése 3. A tehetséges gyermek IX. Gyermekvédelem X. Együttműködés, kapcsolattartás XI. A gyermek fejlődésének mutatói, tervezése. A gyermek fejlődésének követése, elemzése 1. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 2. Alkalmazott eszközök XII. A nevelési program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke 2. O l d a l

AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI Az óvoda hivatalos elnevezése: Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Címe: 4110 Biharkeresztes, Alkotmány u. 35-37 Telefonszám: 06-54-430-096 E-mail cím: szivarvanyovoda@freemail.hu Az intézmény fenntartójának 2013.01.01. napjától Óvodai Társulás neve és címe: 4110 Biharkeresztes, Széchenyi u. 57. Tagóvodák: Az intézmény neve Címe Elérhetősége 4115 Ártánd, Rákóczi u. 46. Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Ártándi Tagóvoda 06-54-431-409 artandiovoda@gmail.com Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Bojti Tagóvoda Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Nagykereki Tagóvoda Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Toldi Tagóvoda 4114 Bojt, Rákóczi u. 46. 4127 Nagykereki Kossuth u 2. 4117 Told Kossuth u. 28. 06-54-701-800 fesusmacu@gmail.com 06-54-420-163 cserlajosne@freemail.hu 06-54-431-903 csoszerzsa@vipmail.hu toldiovoda@gmail.com Óvodai férőhelyek és csoportok száma: Intézmény neve Férőhelyek száma/fő Csoportok száma Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde 125 5 Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Ártándi 25 1 Tagóvoda Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Bojti 25 1 Tagóvoda Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde 50 2 Nagykereki Tagóvoda Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Toldi Tagóvoda 25 1 3. O l d a l

A helyi pedagógiai program módosításának indoklása Jelen módosítás alapja a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 363/2012( XII.17.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról. Az Alapító Okiratunk módosítása miatt szükségesség vált a Pedagógiai Programunk átdolgozása. A biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde és Tagóvodáinak egybeszerkesztett Óvodai Nevelési Programjának készítője és benyújtója a Szivárvány Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete és tagintézményvezetői nevében: Biharkeresztes, 2016. 04.25. Pércsiné Marosán Andrea mb. intézményvezető 4. O l d a l

A helyi programot meghatározó törvényi hivatkozások A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A kormány 363/2012. (XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 326/2013( VIII. 30.) Kormány rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.tv. köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról. 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról 2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXCtv. módosításáról Az ENSZ Gyermekek jogairól szóló Egyezménye ( 1989.nov. 20) Az óvoda hatályos Alapító Okirata Nevelőtestület határozatai A felsorolt dokumentumokban végigvonuló, kiemelt alapelv a gyermeki jogok tiszteletben tartása az óvodai nevelésben és minden élethelyzetben. Az óvoda átmeneti intézmény a családi nevelés és az iskola között. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Az óvoda a családi nevelés kiegészítőjeként végzi a gyermeki személyiség sokoldalú, harmonikus kibontakoztatását, minden esetben alkalmazkodva az egyéni fejlettségi szinthez, törekedve arra, hogy az óvodáskor végén alkalmassá váljon az iskolai közösségbe történő sikeres beilleszkedésre. Az esélyegyenlőséget betartva, óvodai nevelésben ép és sajátos nevelési igényű gyermek egyaránt részesülhet. 5. O l d a l

I. Az intézmény bemutatása A Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde önkormányzati fenntartású 6 csoportra tervezett 150 férőhelyes intézmény. Jelenleg az Önkormányzat döntése alapján 5 óvodai és egy bölcsődei csoporttal működünk. A város egyetlen óvodája vagyunk. Intézményünk részben önálló gazdálkodású, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, melynek gazdálkodási feladatait megállapodás alapján Biharkeresztes Város Polgármesteri Hivatala látja el. Az 5 foglalkoztató mindegyike tágas, világos, öltözővel és mosdóval ellátott. Az épületet 1973- ban adták át. Pályázati forrásból került sor 2007-ben a nyílászárók cseréjére, a mosdók, teraszok burkolatának felújítására, 2009-ben az épület külső szigetelésére és a homlokzat festésére. Az Alkotmány utca felőli bejárata akadálymentesített, az épületben van akadálymentesített mosdó is. 2015-ben napelemes rendszer kiépítésére került sor. Kiválóan működik az Óvodás Gyermekekért Nevelési Alapítványunk. Az alapítvány kuratóriuma támogatja újszerű kezdeményezéseinket az idejáró gyermekek nevelése, fejlesztése érdekében. Hatalmas füves, fás, bokros udvarral rendelkezünk, amelynek alapterülete 6200 m2. Sok lehetőséget biztosít a mozgásfejlesztés magas szintű műveléséhez. Óvodánk 2007 szeptemberétől Ártánd, Bojt, Nagykereki, Told települések óvodáival együtt intézményfenntartó társulás formájában működik. Az Ártándi Tagóvoda 1956 novemberében kezdett el működni a jelenlegi épületben, ami előtte terményraktárként szolgált. Rendkívül kezdetleges állapotok uralkodtak, mindent a maguk erejéből kellett előállítani. Nem volt fűtés, felszerelés. 1956-tól 1979-ig az akkori Községi Tanács fenntartása alatt, először Állami Időszakos Óvoda, aztán Állami Óvoda néven működött. Nagy füves, fás udvarán fajátékok és homokozó biztosítják a gyermekek mozgásigényének kielégítését. Az épületben 1 csoportszoba, öltöző-folyosó, hálóterem (ami egyben tornaszoba is), valamint mosdó és wc szolgálja a gyermekek kényelmét. A vezetői iroda kellően felszerelt (számítógép, nyomtató, telefon-fax és internet elérhetőség). Egyéb kiszolgáló helyiségek: tálalókonyha, fürdőszoba, felnőtt öltöző és mosdó. Az épületben gáz fűtés van, a tetőre napelemeket szereltek fel, amelyek a villamos energiát szolgáltatják. Jelenleg pályázat készül az épület teljes külső-belső felújítására. Az Ártándi Tagóvoda a működéshez szükséges eszközfelszereltséggel rendelkezik. A Bojti Tagóvoda a falu szélén, egy csendes utcában található, szépen felújított, barátságos épület rendezett virágos parkkal, balesetmentesített bejáróval. Köszönhető ez a fenntartó Önkormányzatnak. Hatalmas, füves, fás udvara sok lehetőséget biztosít az idejáró bojti gyerekek mozgásigényének kielégítésére. Az EU-s szabványnak is megfelelő fa udvari játékok sokasága található itt, amelyet nagy gondossággal óvnak évről-évre. Esztétikusan befestett, új bútorokkal berendezett csoportszobák, igényességet és hozzáértést tanúsítanak. 6. O l d a l

A vezetői iroda kellően felszerelt (számítógép, nyomtató, fax, internet hozzáférés), rendeltetésének megfelelően modern bútorzattal berendezett. Gazdag játéktevékenységre alkalmat adó udvari játszóhelyek jellemzik. A Nagykereki Tagóvoda óvoda a település központjában helyezkedik el. Az épület eredetileg családi ház volt. Kezdetben egy csoport funkcionált, nem a legkedvezőbb feltételek között. Később két korcsoporttal, nagyobb komfort fokozattal működött. A társközség, Nagyzomlin óvodásait is ez az óvoda fogadta és fogadja a mai napig is. 1987-ben, majd 2010-ben teljes felújítás alá került. Jelenleg 50 gyermek 2 csoportban való fogadására alkalmas, az épület állaga megfelelő, jól szolgálja a gyermekek biztonságos óvodai életét. Komfortossága, korszerűsítése elvárásoknak kornak megfelelő. Informatikai eszközök internet, telefon fax megtalálható. A csoportszobák, kiszolgáló helyiségei /öltöző, mosdó, wc/ tágasak, világosak, kényelmesek. A Toldi Tagóvodát 1950-ben alapította Told Községi Tanácsa. Az óvoda épülete 1517 négyzetméteres ingatlanon épült. A beépített terület 152,5 m2, az udvar területe 1364,5 m2. Az óvoda udvarán a változatos mozgásfejlődést fa udvari játékok biztosítják. Az óvoda helyiségeiben (csoportszoba, folyosó, mellékhelyiségek, melegítő- konyha) gázfűtésen alapuló központi fűtés van. Megújuló energia hasznosítását lehetővé tevő fűtési rendszer működik az intézményben. Az óvoda berendezési tárgyai, eszközei esztétikusak és biztonságosak, kényelmesek, méreteiben megfelelően szolgálják a gyermekek egészséges fejlődését - köszönhetően az elmúlt évek pályázati forrásainak-. A gyermekek által használt eszközök biztonságosak, esztétikusak, a gyermekek által elérhető elhelyezéssel biztosítják játék és mozgásigényük kielégítését. A műszaki technikai felszereltségünk, eszköz ellátottságunk: számítógép, nyomtató, CD lejátszós magnetofon segíti munkánkat. 2015 óta internet elérhetőséggel is rendelkezik az intézmény. Az óvoda melegítő konyhával rendelkezik, a melegvíz ellátást villanybojler szolgálja. A mellékhelyiségben 3 db vízöblítéses WC szolgálja a gyerekeket, 1 db pedig a dolgozókat. A szennyvízelvezetés tárolóba történik, amelyet rendszeresen ürítenek. A világítás módja: neoncső, ill. hagyományos lámpatest. A toldi tagóvoda a működéshez szükséges eszközfelszereltséggel rendelkezik, amelyek szükség szerinti felújítása, állagmegóvása, esetleges cseréje a rendelkezésre álló pénzügyi kereteken belül történik. A gyermek és a szülői háttér vizsgálatának tapasztalatai A Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde a város egyetlen óvodája, így a városban történő gazdasági változások közvetlen hatást gyakorolnak az intézmény életére is. A nagyarányú munkanélküliség, az életszínvonal folyamatos romlása előidézte, hogy a családok egyre nagyobb áldozatot vállalva tudnak gondoskodni gyermekeikről. Évről- évre folyamatosan nő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma. Az utóbbi évek új kihívása volt intézményünk számára, a Romániából átköltözött családok gyermekinek fogadása. Ezen családok többsége jó szociális körülmények között él. A szülők ingáznak munkahelyük miatt a két ország között. Igen elfoglaltak, és nagy elvárásokkal tekintenek az óvoda felé. 7. O l d a l

Ártándon az előző évekhez képest is folyamatosan csökken a gyermek létszám. Községünkben is magas a munkanélküliek száma és sajnos óvodásaink között is vannak HH és HHH gyermekek. A gyermek létszám növelésére, megoldás lehetne, az áttelepült családok gyerekeinek helyi óvodáztatása. A Bojti Tagóvoda halmozottan hátrányos körülmények között működő intézmény. Nehezíti az óvodapedagógusok munkáját a beiratkozott gyermekek családi szocializációjának szélsősége, s az a tény, hogy a gyerekek döntő többsége a marginális réteghez tartozik. Az intézmény ezen családok gyermekeinek szeretne segítséget nyújtani a szociális és műveltségi hátrányok, az esélyegyenlőség leküzdésében, hogy minden gyermek kibontakoztathassa mindazokat a képességeit, amelyekkel tehetségesen fel tudja használni szerzett ismeretét, hogy olyan személyiséggé formálódjék, aki a felnőttek társadalmába úgy tud beilleszkedni, hogy hasznos, értékes állampolgárrá válik. Az említett körülményekből adódó hátrányok felszámolását óvodánk fokozott gondoskodással igyekszik kompenzálni. Ilyen környezetben az intézménynek az átlagoshoz képest több feladatvállalással kell működnie, hisz a kicsiny falvak életképessé válásához az iskolázottságra fokozott szükség van. Nagykerekiben az előző évekhez viszonyítva a gyermekek létszáma, csökkenő tendenciát mutat ugyan, de az óvodai elhelyezés iránti igény nem csökken. A településen élő óvodáskorú gyermekek szívesen járnak óvodánkba. A gyerekek többségére jellemző, hogy ingerszegény környezetből érkeznek. A szülők többségének legmagasabb iskolai végzettsége szakmunkás. A községben jelentkező munkanélküliség, sajnos a családok nagy részét érinti. A családi modellből hiányzó tapasztalat, élmény és kommunikációs hiány meghatározza feladatainkat. Told hátrányos helyzetű településként van nyilvántartva országos szinten is. A település megközelíthetősége rossz, átmenő forgalom nincs. Az óvoda a falu egyetlen gyermekintézménye volt régen és ma is. A faluban munkahely nincs. Az óvodás gyermekeket nevelő családok többsége 3 vagy többgyermekes nagycsalád. Óvodás gyermekeink hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetűek, kisebbségi családi háttérrel rendelkeznek. A családok többsége komfort nélküli vagy lepusztult komfortos lakásokban él, emiatt gyakran megjelennek a személyi higiéniai terén kisebb-nagyobb hiányosságok. A családok többsége tagjai alacsony iskolázottsága miatt anyagi problémákkal, munkanélküliséggel küzd. A rossz lakáskörülmények és anyagi problémák miatt egyre inkább a társadalom peremére szorulnak. Ezen hatások negatívan befolyásolják a gyermekek szocializációs-, érzelmi-, értelmi fejlődését, de még a mozgásfejlődésre is kihatnak. E hátrányok felszámolását igyekszünk az óvodai nevelés során megvalósítani, az esélyegyenlőség lehetőségét adva a hátránnyal induló gyermekek számára is. 8. O l d a l

II. Küldetésnyilatkozatunk Intézményeinkben olyan feltételeket kívánunk teremteni, ahol: a gyermekek családias légkörben jól érzik magukat, változatos tevékenységekben képességeiket kibontakoztathatják. A gyermeket tisztelettel kell fogadni, szeretetben kell felnevelni és szabadságban kell elengedni. /Vekerdy Tamás/ Óvodapedagógusaink célja olyan érzelmileg gazdag gyermekek nevelése, akik a településhez kötődnek, igényes környezetükben jól tájékozódnak, az új iránt fogékonyak, érdeklődőek, önmagukat értékelni tudják, másokkal együttműködni képesek. III. Gyermekkép A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának elősegítésére irányul, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy az egyformán magas színvonalú szeretetteljes nevelésben részesüljön, és nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. A gyermeki személyiség maximális tiszteletben tartása mellett fontos szempont a differenciált fejlesztés, egyéni foglalkoztatás. Építünk a gyermek utánzási vágyára, nagyfokú kíváncsiságára. Segítünk kibontakoztatni önérvényesítési vágyát, amely az örömszerzés forrása. A mindennapos tevékenységek szokásainak kialakításával alakítjuk életrendjüket, növeljük biztonságérzetüket. Sikeres és tudatos személyiségfejlesztés csak a gyermeki személyiség ismeretében lehetséges, ez nevelésünk alapfeltétele. Óvodapedagógusaink érzékenyek a gyermekek egyéni szükségletei, eltérései, fejlődési zavarai, szociális problémái iránt. Nagy figyelmet fordítunk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: hátrányos,- halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési,- magatartási,- és tanulási zavarral küzdő, sajátos nevelési igényű és kiemelten tehetséges gyermek megkülönböztetett fejlesztésére. Kiemelt jelentősége van a szülőkkel történő együttműködésnek, mely a kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg. Az együttműködésben az óvodapedagógusoknak - helyzetüknél és képzettségüknél fogva felelősségteljes szerepük van. 9. O l d a l

IV. Óvodaképünk Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. Az óvoda a köznevelési rendszer részeként működő intézmény, ahol a nevelés gyermekközpontú, befogadó attitűdjével a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Óvó-védő, szociális nevelő-személyiségfejlesztő funkciókkal az óvodáskorú gyermekek testilelki egészség-nevelését és gondozását, harmonikus személyiségfejlődését vállalja fel. A funkcióból eredően a nevelőmunkában az egészséges, inger gazdag környezet, a szeretetteljes légkör, bizalom, a nevelői minta és a társas kapcsolatok nagyobb hangsúlyt kapnak a direkt fejlesztésnél. Az országos alapprogramban behatárolt nevelési, fejlesztési tartalmak a gyermekek között fennálló különbségek maximális figyelembevételével, az egyenlő hozzáférési lehetőség biztosításával valósulnak meg. Magyarország és a szomszédos országok Unióhoz való csatlakozásának egyik következményeként éljük meg, hogy növekszik a külföldi, főleg Romániából betelepült, vagy átjáró gyermekek száma. Óvodai nevelésünk során törekszünk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. V. A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei 1. A működés személyi feltételei Az óvodában a nevelő munka középpontjában a gyermek áll. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egészidőtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Állományban levő óvodapedagógus 19 fő, ebből Intézményvezető 1 fő Intézményvezető - helyettes Tagintézmény-vezető Beosztott óvodapedagógus 1 fő 4 fő 13 fő Állományban levő pedagógiai munkát segítő munkatársak száma: Óvodatitkár 1 fő Szakképzett dajka 10 fő Pedagógiai asszisztens 3 fő 14 fő 10. O l d a l

A nevelőtestület képzettségi mutatói Óvóképző főiskolát végzett pedagógusok száma Másoddiplomás képzésben részt vett pedagógusok száma. Szakterület megnevezésével. Szakvizsgával rendelkező pedagógusok száma. Szakterület megnevezésével. 19 fő Hitoktató 1 fő Gyógypedagógus, pszichopedagógia szakos tanár 1 fő Kisebbségpolitikai szakértő ( mesterképzés) 1 fő Közoktatás vezető: 5 fő Fejlesztő pedagógus: 1 fő Gyermek család és ifjúságvédelem pedagógiája : 1 fő Egészségfejlesztő mentálhigiénikus: 1 fő Nevelőtestületünk jellemzése Az óvodás korú gyermek életkori sajátosságaiból eredően kiszolgáltatott, felnőtt függő. A felnőttek tapintatos, biztonságot nyújtó jelenléte elengedhetetlen a személyiség szabad kibontakozásában. Az óvónőtől ebben az érzékeny, veszélyeket is magában rejtő életszakaszban felkészültséget és magas erkölcsi szinten álló pedagógiai munkát igényel a gyermek nevelése, képességeinek fejlesztése. Alapvető követelmény a kisgyermek emberi méltóságának tisztelete, szükségleteinek maradéktalan kielégítése. A jó óvónőt a gyermekszeretet, gyermektisztelet, felelősségérzet, empátiakészség, rejtett üzenetet küldő kommunikáció, önképzési igény és szakmai tudás jellemzi. Az óvónő attitűdje, stílusa: Természetes viselkedésével védelmet, biztonságot jelent a gyermekek számára. Magatartásában az elfogadás, a tolerancia domináns, az egyéni, egyedi értékek pozitív irányú megközelítése érvényesül. Különösen fontos ez a szocializációs zavarokkal küzdő gyermekek esetében. Kívánatos az a nevelői stílus, amely az önállóságot, rugalmasságot, döntési és helyzetfelismerő képesség fejlesztését helyezi előtérbe, és maga is rendelkezik ezekkel a képességekkel. Segítő,támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. A nevelőtestület szakmai felkészültsége elhivatottsága az intézmény legalapvetőbb erőforrása. Nevelői közösségünket, fiatalos lendület konstruktív alkotó pedagógiai együttműködés jellemzi. Az új módszerek keresésére, az új ismeretek befogadásra a testület valamennyi tagja fogékony. A jó munkahelyi légkörnek, kooperációs készségének köszönhetően eredményes munkavégzésünk. Nevelőtestületünk valamennyi döntését áthatja a gyermekekért érzett felelősség. Az óvodánk valamennyi dolgozójától elvárt követelmény a gyermekek tisztelete és szeretete. 11. O l d a l

A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak, összehangolt munkával, legjobb tudásuk szerint segítséget nyújtanak az óvodapedagógusoknak a lehető legjobb feltételek kialakításában, a gyermekek tevékenysége, élményeik megszervezésében, a gondozási feladatok ellátásában. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Az óvodapedagógusok, pedagógiai asszisztensek, dajkák szakmai továbbképzésére, önképzésére kiemelt figyelmet fordítunk. Tervezett továbbképzési irányultság Mozgásfejlesztés Nyelv és beszédfejlesztés Integrált nevelés Beilleszkedési, magatartási problémák kezelése Tehetséggondozás Az intézmény belső továbbképzési rendszere Szakmai munkaközösségen belüli képzések Nevelőtestületi értekezlet keretén belül történő képzés Önképzés 2. A működés tárgyi feltételei Helyiségek funkciója Száma Felszereltsége Csoportszobák 10 A program megvalósításához szükséges eszközök, tárgyak. Öltözők, Előtér 10 Öltözőszekrények Mosdók 10 Gyermekméretű wc-k és mosdókagylók, zuhanytálca. Tornaszoba 2 Mozgásfejlesztő eszközök Fejlesztő szoba 1 Fejlesztéshez szükséges eszközök. Nevelői szoba /Szülők fogadására kijelölt helyiség./ 2 Célszerű berendezéssel, könyves szekrény, asztalok, székek, számítógép. Orvosi szoba, 5 Szükséges felszereltséggel. Elsősegélynyújtó hely Iroda helyiségek 5 Számítógép, nyomtató, telefon, fax, internet hozzáférés, fénymásoló, projektor, laptop. Kávézó, mosókonyha 1 Szükséges eszközök, Főzőkonyha - Tálalókonyha és hozzá tartozó helyiségek. 5 HACCP közétkeztetési minőségbiztosítási rendszernek megfelelő berendezés. Szertár - Játék és egyéb 5 tároló helyiségek 12. O l d a l

VI. Az óvodai nevelés célja Minden óvodánkban a környezet igényeihez és lehetőségeihez igazodva a gyermekek differenciált személyiségfejlesztését és a családi nevelés kiegészítését vállaljuk fel. Célunk, hogy elősegítsük gyermekeink sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételét, beleértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermeket. Céljaink 1) Nevelési célunk a gyermeki személyiség kibontakoztatása a játék elsődlegességének biztosításával, a szabad játék megmarad a nevelés egyik fő eszközének. 2) Az óvodások harmonikus fejlődésének elősegítése, komplex képességeinek fejlesztése. 3) Minden gyermeknek esélyt biztosítsunk a fejlődéshez, különös tekintettel a szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekekre. 4) A közös értékek mellett jelenjenek meg a tagóvodák egyéni arculatát erősítő sajátos vonások: a) Biharkeresztesen tehetségműhelyek működtetése. Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztése. Hagyományőrzés, kulturális értékek közvetítése. Családok bevonása az óvodai programokba. b) Az Ártándi Tagóvoda, kiemelt feladatának tekinti a szülőkkel a családi házzal való kapcsolattartást, közös programok szervezését. c) Bojti Tagóvoda nagy hangsúlyt fektet a roma kultúra ápolására. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésére, felzárkóztatására. d) Nagykereki Tagóvoda individualizálva szocializálás, a családok óvodai programba történő bevonása, hagyományápolás. e) Toldi Tagóvoda halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése, felzárkóztatása. 5) Egyéni értékek közösségi keretekben történő harmonikus kibontakoztatása. A lakókörnyezet, a település sajátos értékeinek védelme, az örökérvényű emberi értékek megőrzése. A szülőföldhöz való tartozás-kötődés alapozása 6) Programunk figyelembe veszi a szülők igényeit, észrevételeit is. Feladataink 1) Figyelembe véve a gyermek érzelmi vezéreltségét, feladatunk: családias, sürgetésmentes óvodai élet, a gyermekek napi több órán át tartó szabad játéktevékenysége, a tanulás tartalmát, formáját, eszközeit, a gyermekek kívánságára, érdeklődésére épülő ösztönző játékos módszerek biztosítása. 2) Fontos számunkra az óvodások megismerése, fejlődésének nyomon követése, dokumentálása. 3) Életkori sajátosságok figyelembevétele a mindennapi tevékenységekben, 13. O l d a l

4) Nevelő, személyiségfejlesztő funkció elsődlegességének érvényesítése minden intézményben, 5) A játék kiemelkedő szerepének biztosítása. 6) Az óvodások eltérő fejlődési ütemének, tempójának, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátásának megfelelő nevelés biztosítása. 7) Az óvodákban folyó szakmai munka színvonalának minőségi fejlesztése, a helyi pedagógiai sajátosságok megtartása mellett. A fenti elvek a nevelés hármas feladatrendszerében nyernek konkrét tartalmakat. VII. A nevelés hármas feladatrendszere 1. Egészséges életmódra nevelés Óvodáinkban az egészséges életmódra nevelés kiemelt jelentőséggel bír. Az óvodai nevelés egyik alapvető feladata az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Olyan szemléletet kívánunk kialakítani, amely által gyermekeink, a családok, az óvodai dolgozó közösségek tagjai fontos emberi értéknek tekintik az egészség megőrzését, az egészséges életmód kialakítását. Az optimális, a gyermek életkorának megfelelő óvodai életritmus kialakításánál figyelembe kell venni a családi szokásokat. A rendszeresen végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra, feltételei az egészséges testi és szellemi fejlődésnek. Egészségvédő program A teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen az óvodában végzett tevékenységet, a pedagógiai programot és a szervezeti működést a gyermekek és szülők részvételét úgy befolyásoljuk, hogy a gyermekek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. Célunk: A gyermek egészségvédelme, egészséges életvitelének megalapozása, testi fejlődésének elősegítése, mozgásigényének kielégítése. Az egészséges életmód szokásrendszerének kialakításával és gyakorlásával az egészséges életvitel belső igényének, a személyiség testi-lelki harmóniájának biztosítása, figyelembe véve a gyermek egyéni szükségleteit. Az óvodában folyó lelki egészségfejlesztés célja Elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek környezethez történő alkalmazkodását, felkészítsük őket és megoldási sratégiákat adjunk a környezetből érkező 14. O l d a l

ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljunk a személyiséget érő változásokra. Feladatunk: - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása - gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, - a gyermek egészségének védelme, edzettségének biztosítása, - balesetmentes, biztonságos, egészséges környezet kialakítása, - járványos megbetegedések megelőzése, terjedésének megakadályozása fokozott higiénés tevékenység útján, - betegség után orvosi igazolás kérése, csak egészséges gyermek fogadása, - baleset esetén azonnali ellátásról való gondoskodás, a szülő értesítése, s baleseti jegyzőkönyv felvétele, - a speciális betegségben szenvedő gyermek fokozott figyelemmel kísérése, gondozása, - a gyermek óvodában töltött idejének tudatos, az élettani szükségleteik figyelembe vételével való tervezése, szervezése, a helyes életritmus kialakításával (napirend, heti rend), - a családok egészséges életvitelének segítése, életmódbeli szokásaik befolyásolása prevenció, példamutatás segítségével, - megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A gyermek egészségnevelésének, védelmének során mindenhol legyen jelen a derűs, nyugodt érzelmi biztonságot nyújtó légkör, kiemelten a sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos és migráns gyerekek komplex nevelési folyamatában. Az egészséges életmódra nevelés területei közé tartozik a gondozás, a testi nevelés, egészségvédelem, edzés és a mozgásfejlesztés. 1. 1 Gondozás A testi, lelki, szellemi egészség egyik alapvető feltétele a gyermek testi komfort-érzetének kielégítése. A gondozási feladatok teljesítése bensőséges gyermek-felnőtt kapcsolatot feltételez. Az önkiszolgáló feladatok elvégzése a tevékenységek többszöri gyakorlását teszi lehetővé alakítja a gyermekek énképét segíti önállóvá válásukat. A felnőtt /szülő, óvodapedagógus, pedagógiai asszisztens, dajka / tanítja és gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek nagy része az óvódáskor végére szükségletté válhat. Testápolás, öltözés, étkezés, önkiszolgálás közben természetes módon fejlődik és fejleszthető a gyermek. Mivel minden tevékenységet fokozott szóbeli megerősítés kísér, ezért a napi életritmus megtervezésénél erre is elegendő időt kell biztosítani, hogy mindez nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben valósulhasson meg. Így nyílik lehetőség a gondozási teendők kultúra tartalmának közvetítésére is. /pl. igényükké váljanak a testi és egészségügyi szokások, a tiszta, esztétikus, rendezett megjelenés és környezet, kulturált étkezés, saját szokásrendszer / 15. O l d a l

1.2. Testi nevelés A testi nevelés magába foglalja a gyermek testi szükségleteinek /levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás / természetes mozgásigényének kielégítését, a gyermek egészségének, testi épségének védelmét, edzését, az egészséges életmódra nevelés hatékonysága maradéktalanul akkor érvényesül, ha a fejlődéshez szükséges optimális környezet lehetőség szerint biztosított /pl. udvar, megfelelő játéktér, játékeszközök / Mozgás A mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben. A sokféle mozgáslehetőség melyet a programban biztosítunk, kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. Hozzájárul a légző-, és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont-, és izomrendszer teherbíró- képességének növeléséhez. Elősegíti a harmonikus testi- lelki fejlődést, biológiai egyensúly fenntartását, az egészség megóvását. Megfelelő terheléssel az aktivitási szintek változtatásával a testi képességek fejlődését segíthetjük. A különböző mozgásformák sokszori gyakorlásával a mozgásokhoz kapcsolódó szabályok megtanulásával egyre biztonságosabban használják a szereket, eszközöket egyre jobban eligazodnak a térben, így a baleseteket is megelőzhetjük. A mozgásokhoz kapcsolódó gondozási feladatok elősegítik a helyes higiénés szokások kialakítását is. Feladatunk, hogy megteremtsük a feltételeket a gyermekek egészséges fejlődéséhez. Alapvető feladat, hogy jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezetben mozogjanak, lehetőség szerint minél többet a szabadban. Fontos a megfelelő, kényelmes öltözék a szabadban és a teremben egyaránt. A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk és mintát adunk a szülőknek is. Jó, ha alkalmanként a szülőkkel közösen mozgásos programokat szervezünk. /Pl. gyermeknap, játékos családi sportversenyek stb. / Ezzel is pozitívan befolyásoljuk a családi nevelést. Levegőzés A levegőzés élettani hatásán túl elősegíti többek között a hangképző szervek fejlődését, a helyes légzés kialakítását. Az óvodapedagógus törekedjen arra, hogy a mindennapok során lehetőség szerint a gyermekek minél több tevékenységüket a szabad levegőn végezzék. A játék, étkezés, pihenés, mozgás és a kezdeményezések is a szabadban történjenek. Pihenés Legfontosabb a pihenéshez szükséges nyugodt légkör biztosítása, /az altatás hangulatához illő mese, halk zene / a gyermekek egyéni alvás igényének és szokásainak figyelembe vétele. 16. O l d a l

Egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakítása Az óvoda központi étrendje kiegészíthető vitamindúsabb zöldségekkel, gyümölcsökkel, ezekből a gyermekek által készített ételekkel, italokkal /pl. frissen préselt, magas rost tartalmú gyümölcslevek, gyümölcssaláták, nyomelemeket tartalmazó saláták /. 1. 3 Egészségvédelem, edzés A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása, megvalósítása elősegíti a gyermek egészségének megóvását, megőrzését. Ezen kívül nagy hangsúlyt kell fektetni a higiénés szabályok betartására /pl. környezet tisztántartása, portalanítása, időjárásnak megfelelő réteges öltözködés, a napi tevékenység minél nagyobb részének szabad levegőn való megszervezése, folyamatos levegőcsere, a teremben minél több zöld növény elhelyezése /. Mindezek az intézkedések biztosítják a szervezet általános védekezőképességének fokozását, a betegségek megelőzését. Fontos feladatunk az anamnézis-felvétel közben felderített, ritkán előforduló, az óvodai közösségbe kerülést akadályozó betegségek / pl. krupp, allergia, asztmatikus tünetek, / regisztrálása, figyelemmel kísérése. Éves rendszerességgel kerül sor a védőnői- orvosi szűrésekre, melyek lebonyolításában az óvodapedagógusnak vezető szerepe van: megszervezi a vizsgálatokat, felhívja a szülő figyelmét azokra az eltérésekre melyek kezelése szakorvosi - vizsgálatot igényelhet. A gyermek egészségének védelme és a baleset megelőzés magában foglalja a személyi- és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak ellenőrzését és karbantartását, a hibaforrások megszüntetését. A gyermeki gondolkodásmód sajátosságából, valamint figyelmetlenségből adódóan következnek a tipikus gyermekbalesetek /törések, zúzódások /, ezek teszik szükségessé a felnőtt állandó kontrollját, a tevékenységek figyelemmel kísérését. Önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük a gyermekeket /konfliktuskezelés, tolerancia /. A levegő, víz, napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek testi edzettségét. Ennek érdekében lehetőség szerint minél több időt szükséges a szabadban tölteni, az időjárásnak megfelelő ruházatban. Nyáron az óvoda adottságaihoz alkalmazkodva lehet a víz edző hatását kihasználni. Mindezeknél figyelembe kell venni a gyermekek közötti egyéni különbségeket, egészségi állapotukat. A szabadban töltött idő alatt óvni kell őket a nap káros hatásaitól. A fentiek, megvalósulása hozzájárul a derűs, érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtéséhez, így kialakulhat az igény a későbbi egészséges életvitelre. Kialakítandó és rögzítendő szokások Táplálkozási szokások: Megfelelő mennyiségű folyadék biztosítása a nap bármely szakában. Gyümölcsnap szervezése a szülők bevonásával. A csoportokban kialakított szokások alapján a szülők egészítik ki a napi gyümölcs- és zöldségmennyiséget. Kulturált étkezési szokások biztosítása: esztétikus, alkalomhoz illő teríték, 17. O l d a l

helyes, korcsoportnak megfelelő evőeszköz használat, nyugodt étkezés, étkezés közbeni helyes viselkedés. Segédkezés, majd önálló munkavégzés (naposi, és önkiszolgáló munka). Higiénés szokások: Étkezések előtt és után, egyéb szennyező tevékenységek alkalmával használják a mosdót, ügyeljenek ruhájuk tisztaságára. Környezeti higiéné: allergén anyagokat kiszűrjük, felületeket napi rendszerességgel tisztántartjuk. A betegségek megelőzése érdekében higiéniai szokásokat alakítunk ki. Az időjárásnak megfelelő öltözködésre neveljük gyermekeinket. Öltözködés: Kabátok, kinti cipő, váltó ruha elhelyezése az óvodai öltözőszekrényekben Mozgás: Szabad levegőn való tartózkodás Amennyiben az intézmény rendelkezik vele a tornaszoba kihasználása A mozgásfejlesztő játékok használata Mindennapos mozgás Testnevelési, mozgásos játékok szervezése Séták, kirándulások szervezése Alvás, pihenés: Nyugalom, csend, és jó levegő biztosítása Alvókák, otthoni alvást segítő játékok beengedése kiscsoportban, a befogadás segítése. Levegőzés Délelőtt, és délutáni is sok időt töltenek a gyerekek a szabadban Szabadban történő tevékenységek szervezése (élő társasjátékok, testnevelési játékok, művészeti tevékenységek) A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Váljék a gyermekek szokásává a rendszeres, gondos, önálló tisztálkodás igénye. Szilárduljon meg az étkezés közbeni kulturált magatartás. Alakuljon ki az önállóság a vetkőzés és öltözködés területén. Törekedjenek környezetük esztétikus kialakítására, vigyázzanak rendjére és tisztaságára. Váljék a gyermekek szükségletévé a rendszeres gyümölcs és zöldség fogyasztás. Ismerjék meg a környezetünket és egészségünket károsító, ártalmas hatásokat (média, alkohol, dohányzás). 18. O l d a l

2. Az érzelmi nevelés az erkölcsi és a közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy az óvodai alkalmazottai és a gyermekek, a gyermekek valamint az óvoda alkalmazottai közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Célunk: Érzelem gazdag, jól szocializált, a természetben és a társadalmi környezetben jól eligazodó, kiegyensúlyozott, társas kapcsolataiban stabil gyermek nevelése. A gyerekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak kibontakoztatása a közösségen belül. A szegényes tárgyi, környezetből bekerülő hátrányos helyzetű gyerekeknél a stabil szeretetteljes kapcsolat kiépítése. Gazdag érzelmi megnyilvánulásokkal, a kommunikáció és metakommunikáció eszközeivel történő befolyásolás. Feladatunk: Az óvoda egyszerre segítse a gyermekek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását és engedjen teret önkifejező törekvéseinek. Annak elfogadására és megértésére neveljük a gyermekeket, hogy az emberek különböznek egymástól. Kedvező érzelmi hatások megteremtése érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör biztosítása a beszoktatástól az óvodáskor végéig; Az óvodapedagógus - gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatra jellemző pozitív attitűd, érzelmi töltés, kialakítása, erősítése az együttéléshez szükséges készségek, jártasságok formálása. Az érzelmek kifejezésére ösztönzéssel, az átélésre és megfogalmazásra szoktatás. Egyéni eltérések alapján a viselkedés rendezése, társas kapcsolatok alakításával. Pozitív énkép erősítése, érzelmi beállítódások formálása. Egyéni teljesítmények differenciált értékelése. A társak másságának elfogadtatása. Olyan napirend, életrend kialakítása, mely fejleszti a gyermekek szociális érzékenységét, segíti én-tudatának alakulását,, és teret enged önkifejező önérvényesítő törekvéseinek. A gyermekek természetes társas szükségleteinek kielégítéséhez szükséges lehetőségek megteremtése; a különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelése. Tolerancia- erősítés a helyzeti empátiás képesség gyakorlása a mindennapi kapcsolatokban. Közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlásával a szocializáció biztosítása. Az óvodai élet szervezésével a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének,kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődésének a szokás és normarendszerének megalapozásának segítése. Olyan közösségi szokások, szabályok biztosítása, csoport és óvodai szinten, amelyek igazodnak a gyermekek életkorához, fejlettségéhez, amelyek gyakorlása által kialakulnak azok a magatartási szokások, amik lehetővé teszik az együttélést, a társas 19. O l d a l

kapcsolatok fejlődését, biztosítják a közös élményeket és ezáltal hatnak szociális érzékenységük fejlődésére. A gyermek nyitottságára építve segítsük elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű a gyermeki magatartás alakulása szempontjából, hatása erősíti az összetartozás érzését, az együttlét önfeledt örömét, egyben erkölcsi értékeket közvetít a gyermek számára. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében különösen nagy figyelmet fordítunk az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel történő együttműködésre. Fontos a gyermek családi hátterének, előéletének feltérképezése, aktuális állapotának, neveltségi szintjének megállapítása, amely magába foglalja a személyiségre vonatkozó egyedi jellemzőket, differenciált bánásmódot. A fejlődési naplókban konkrétan tervezzük az egyéni fejlesztést, a gyermekek szocializációs feladatait, illetve a külső segítség módját. Kiemelt hangsúlyt fektetünk óvodai ünnepeinkre, mint az érzelmi nevelés fontos eszközére, ahol a készülődésben, az ünnepre való ráhangolódásban, a közös tevékenységben az óvoda gyermekei, dolgozói mellett a szülők is aktív részt vállalnak. A szocializáció folyamatában a gyermek teljes személyisége alakul. A gyermekben megalapozódnak azok a készségek, amelyek a további fejlesztés fejlődés feltételei. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli légkör vegye körül. A gyermekek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulnak, ha jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, gyermekközössége. A népi hagyományok, szokások a hagyományápoló nevelés közös tevékenységei megteremtik az együttélés egyedi kommunikációs kapcsolatrendszerét, valamint számtalan élményt nyújt a gyermeknek. A hagyományőrzés sajátos teret nyújt a gyermek szocializálódásához, aki a hagyományápoló tevékenységekben gyakorolja az önkifejezési formáit, a társas érintkezés mintáit. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés, segítőkészség, lelkiismeretesség, őszinteség, igazmondás, önzetlenség, figyelmesség. Fejleszti akaratukat, ezen belül önállóságukat, önfegyelmüket, kitartásukat, feladattudatukat, szabálytudatukat. Bizalmas kapcsolatot alakítunk ki a szülőkkel az együttneveléshez, így megismerhetjük a gyermek egyéni jellemzőit, melyek segítik az egyéni nevelésünket. A felnőtt-gyermek kapcsolatában fontos, hogy megértsük a gyermekek érzelmeit. A kapcsolat erősítése érdekében minden gyermek számára biztosítjuk a személyes perceket, ahol lehetőség nyílik saját érzések elmondására, mások érzésének meghallgatására, elfogadására. A nehezen 20. O l d a l

szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló gyermekeket pszichológushoz és gyógypedagógushoz irányítjuk. Ápoljuk és fejlesztjük a településeken élő nemzetiségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat. SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA, KÖZÖSSÉGI NEVELÉS Ebben a folyamatban a felnőtt, az óvodapedagógus szerepe különösen fontos. - érzelmi kötődés, ragaszkodás alapozza meg az óvodapedagógus modell - minta szerepét - a mintákra szükség van, mert a gyermek nem képes felfedezni a szabályokat - a már ismert szabályok megtapasztalását, a saját élményű konfliktusokat és lerendezésüket, az egyezkedéseket hagyja, itt elsősorban megfigyelő szerepe van, aki a helyzet eldurvulását már nem engedi meg a gyermekekkel közösen keresik a megnyugtató megoldást. A szeretetmegvonás nagy büntetés, nem segít, árt a gyermek önértékelésének és haragot érez az óvónő iránt. Konfliktus esetén a helyes viselkedés kialakításának lépései: - Megtalálni a viselkedés okát, a probléma gyökerét. - A csoportban a társak érdeklődését felkeltjük a kevésbé elfogadott gyermek iránt, erősítjük pozitív szociális státuszát. - Pozitív módon lépünk közbe ha negatív viselkedést tapasztalunk. A gyermeki tevékenységekhez nagy szabadságot biztosítunk, a pontos határok megjelölésével. Fontosnak tartjuk, hogy minden csoportunkban stabil szokásrendszer legyen. Az óvodák szabály- és szokásrendszerét, mely biztonságot teremt, és támaszt nyújt mind a gyermeknek, mind a pedagógusnak, szülőknek és segíti a nevelés hatékonyságát. A nevelési feladatok megvalósítását a gyermekek, az óvodában dolgozó felnőttek és a szülők nevelési folyamatokban kialakuló, együttműködő aktivitása segíti. A közösségi nevelés színterei - Beszoktatás időszaka - Együttlétek a mindennapokban A beszoktatás A gyermek az új környezetben minél rövidebb idő alatt szerezzen olyan biztonságérzetet, amely meghatározza a további szociális viselkedésének alakulását. 21. O l d a l

Az óvodapedagógus a folyamatban Már a gyermek óvodásba lépése előtt kapcsolatot teremt, ismerkedik a családdal, Megteremti azt az érzelmi biztonságot, otthonos, szeretetteljes légkört, élmény dús tevékenységet mely a gyermeknek jó közérzetet biztosít. Szülőket tájékoztatja a beszoktatás pedagógiai kérdéseiről. Lényeges: - a kölcsönös megegyezés, a fokozatos beszoktatás kezdési időpontjában, a szülők kérésének figyelembevétele, az anyával együtt beszoktatás lehetőségének megteremtése - nyílt odafordulással várjuk, segítjük az újonnan érkező gyermeket - az érzelmi ingerek nyújtását segíti a báb, amely a gyermekek állandó társa a csoportban - olyan oldott légkör megteremtése, ahol a beszélgetések során az új szülők pozitív benyomásokat kapnak, érdeklődéssel várják a majdani közös élményeket - a beszoktatás kezdeti időszakában az óvónő szeretetteljes magatartása, a szülőhöz, a gyerekhez való elfogadó odafordulása segít az átállás nehéz folyamatában. Ez az időszak a családdal való együttműködés, együttnevelés kiindulópontja. Együttlét a mindennapokban A gyermek szociális viselkedési készségének szintjét befolyásolja a gyermek kommunikációs fejlettsége. A gyermek az egymás mellett játszásból, az együtt játszásig, majd az együtt való tevékenységek során a mintha helyzetekben viselkedést megerősítő jelzések segítik a gyermeket a kommunikációban, és abban, hogy megtanulja értékelni saját és mások cselekedeteit, és megtalálja helyét a csoportban. Az életkorra jellemző jelzésvételt a metakommunikációs határok erősítik meg. Az óvodapedagógus a folyamatban A beszoktatási időszakban megteremtett bensőséges kapcsolat kialakítását a mindennapok tevékenységi formáiban, a gyermek szocializációs fejlődése, fejlesztése érdekében segíti. Elengedhetetlen a reggeli érintős kapcsolatteremtés. A gyermekről szerzett tapasztalatok, ismeretek segítik az egyéni bánásmód megvalósításában. Lehetőséget ad arra, hogy gyakorolják azokat a viselkedési, udvariassági formulákat, amelyek az emberi kapcsolattartáshoz a csoportban éléshez nélkülözhetetlen. Óvodai ünnepnapok Egy-egy eseményt mindig izgalmas készülődés előz meg. Ez az ünnepre hangoló örömteli közös tevékenység a gyermek szociális viselkedésére maradandó hatást gyakorol. A jeles napok eseményeit maghatározott rituálék szabályozzák, amivel a gyermek érzelmein át, a közösséghez tartozás életérzését kívánjuk meglapozni. 22. O l d a l

Ebben a folyamatban lényeg az: minden évben ugyanakkor, ugyanúgy készülünk. Az évről évre visszatérő hagyományok megnyugtató eligazodást jelentenek a gyermek életében, erősítik a valahová tartozás érzését. A mindennapi együttélésben gyakorolt szociális viselkedést a jeles napok szokásai, viselkedésmintái gazdagítják. Az egyes ünnepek, előkészítésébe bevonjuk a szülőket. A szocializálódást segítő nevelés személyiségfejlesztő hatása A szocializáció folyamatában a gyermek teljes személyisége fejlődik. A gyermekben alapozódnak azok a készségek, amelyek a további fejlesztésének feltételei. A mindennapokban az önkipróbálási vágy szükséglete, jeles napokon másképpen viselkedés vágya a szociális viselkedésben a gyermeket magasabb szintre juttatja. Alakul a beleérző képessége, a kapcsolatteremtésben kezdeményezővé válik, elsajátítja a társas együttélés viselkedési normáit. Az udvariassághoz, az illemhez tartozó szokásokat, köszönés, megszólítás, mással, máshol való viselkedés, vendégfogadás, kulturált étkezést, alapformáit az együttélés során gyakorolja, magáévá teszi. A közös élmények a tevékenység állandó körforgása, a megerősítő szeretet kialakítják a gyermek biztonságérzetét. Anyanyelvi nevelés 3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelv használata, fejlesztése szerves része az óvodai élet minden pillanatának, a nevelés egész rendszerének. A szocializáció folyamatában is a gyermek érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszköze. A beszéd által erősödik biztonságérzete, tájékozottsága, gyarapodnak ismeretei, tapasztalatai. A helyes, szép beszéd mélyíti érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékét, előkészíti őt az irodalmi élmények befogadására. A nyelvi, kommunikációs fejlesztést legnagyobb mértékben a környezet beszédkultúrája befolyásolja, helyes minta adásával, szabályközvetítéssel (a javítgatások kerülésével). Célunk: Mintaadással a gyermek beszédkészségének fejlesztése, gondozása, oldott, beszélő környezet megteremtése, melyben a gyermek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik és fejleszthető. A beszéd és a gondolkodás összhangjának megteremtése. 23. O l d a l

Feladatunk: - Beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör alakítása. - Olyan helyzetek megteremtése, ahol a gyermek bátran megnyilvánul, beszél élményeiről, azaz a beszédkedv fenntartása, ösztönzése. - Lehetőséget teremtünk a gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására. - Képessé tesszük a gyermeket arra, hogy tudjon másokat is meghallgatni. - A szókincs folyamatos bővítése, igényes irodalmi anyag kiválasztásával, anyanyelvi játékokkal. - A beszédmegértés, beszédtechnika fejlesztése. - Arra ösztönözzük a gyermeket, hogy bátran kérdezzen. Ügyeljünk arra, hogy a kérdések ne maradjanak válasz nélkül; - A beszédhibák kiszűréséhez, javításához logopédus segítségét kérjük. Értelmi nevelés A gyermek érzékszervein keresztül, tapasztalati úton ismeri meg az őt körülvevő világot, az érzelmi biztonság fejlődésének, fejlesztésének feltétele. Az érzelmi stabilitás, a felnőtt mintája, a motivációs helyzetek a gyermeket cselekvésre késztetik, amely során tapasztalatot szerez, amit a felnőtt megerősít. Az értelmi nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire épül, mely változatos tevékenységekben jut kifejezésre. Ezen tevékenységek során további élményeket, tapasztalatokat, ismereteket szerez saját természeti, társadalmi környezetéről. Kerete a játék, amely egyben eszköze a tanulásnak, és amelyben folyamatosan érvényre jut a gyermeket körülvevő természeti és társadalmi környezet sokoldalú megfigyeltetése, a tapasztalatok gyűjtése, ami meghatározó az ismeretek feldolgozásában az értelmi képességek differenciált fejlesztésében. Az értelmi képességek fejlesztésének folyamata komplex módon átszövi a gyermek egész életét. Célunk: Az óvodai nevelés rendszerében pedagógiai módszerek segítségével a gyermekek spontán szerzett és tudatosan szervezett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése oly módon, hogy kognitív képességeik, kreativitásuk fejlődjön. Feladatunk: - A gyermek értelmi képességeinek ( érzékelés, észlelés,emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség) fejlesztése és valamennyi értelmi képesség különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet kialakítása. 24. O l d a l

- Aktív cselekedtetéssel, érzelmi hatásokkal eljuttatni a gyermeket a tapasztalatokon alapuló gondolkodásig, fogalomalkotásig; - A gyermek spontán szerzett ismereteit, tapasztalatait, a közösen szerzett élményekkel gazdagítva rendezzük, és úgy alakítjuk értelmi képességeit, hogy érzékelése, észlelése, figyelme, emlékezete, logikus gondolkodása, kreatív képessége adottságaihoz viszonyítva differenciáltan fejlődjön. VIII. Inkluzív - Befogadó pedagógia Az óvodás korú gyermekek fejlődésbeli eltérései olykor szembetűnőek. Az életkori szakaszok hasonló jelenségeket, fejlettséget eredményeznek, de a hasonlóság mögött gyakran eltérő szintek fedezhetők fel. Programunk a gyermekek, egyének közötti különbségek felismerésére épül, minden gyermeket figyelembe véve a maga fejlődési szintjén. Ennek megfelelően a gyermekek ismeretében egyéni célokat tűzünk ki az egyéni erősségek és igények figyelembe vételével. Feladatunknak tekintjük a tehetségígéretek felfedezését is. 25. O l d a l

Kiemelt figyelmet és különleges bánásmódot igénylő gyerekek az óvodában Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek Elv: - folyamatos figyelemmel kísérésük, rendszeres óvodába járás mellett, szükségleteik kielégítése, gondozásuk, hátrányuk csökkentése, a leszakadás megelőzése, az esélyegyenlőség biztosítása. Sajátos nevelési igényű gyermek Az Alapító Okiratban meghatározottak szerint Elvek: -az intézmény a szakemberek által integrálásra javasolt gyermekek nevelését vállalja fel. -az óvodapedagógusok érzelmileg azonosuljanak az SNI gyermekekkel, illetve a csoportban való jelenlétükhöz. -az adaptivitás és teljesség szemlélete. Tehetséges gyermek Elvek: -folyamatosan segítenünk kell a gyermeki kíváncsiság kielégítését. -gazdagítás erőltetés nélkül -egyéni különbségekre való odafigyelés. -egyéniség tiszteletben tartásának elve. Feladat: -szociokulturális hátrány csökkentése, ingerszegény környezet ellensúlyozása, érzelmi labilitás, elhanyagolt bánásmód csökkentése. Feladat: -a gyermek meglévő képessége a kiinduló alap -segítő-támogató szemlélet -egyéni bánásmód -élmények, tapasztalatok, szükségleteik maximális biztosítása. -a pedagógus a feltételeket teremti meg -differenciálás feladatorientált fejlesztés. Feladat: -a gyermek tehetséggondozása két síkon történik: 1. óvodai csoportjaikban a napi tevékenységekbe ágyazva; 2. kiscsoportos fejlesztő tehetséggondozó foglalkozások keretében. 26. O l d a l

1. Óvodai Integrációs Program A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskola megkezdéséig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig - megterhelés nélkül - rendkívül hatékonyan fejleszthetőek. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti a későbbi iskolai kudarcokat. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetből származó lemaradások - szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve - sikeresen ellensúlyozhatóak. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségünknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van. Integrációs programunk célja. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szellemében a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek: esélyegyenlőségének növelése, a hátrányok csökkentése, egyéni szükségleteinek megfelelő speciális fejlesztése, az iskolai életmódra és az életpálya-építésre való felkészítés. Feladatunk: A valamilyen hátránnyal küzdő gyermekek számára speciális személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató programok szervezése. Meghatározza az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében. Kinyilvánítja azt a pedagógiai alapállást, amelyet megfelelőnek tart az érintett gyermekek esélyegyenlőségének elősegítésében Programunk jellemzője: - a gyermekközpontú, - családorientált szemlélet, 27. O l d a l

- a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens minden szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítőnek tartja. Az Óvodai Integrációs Program található. az Egyesített Helyi Óvodai Nevelési Program mellékletében 2. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető el a megfelelő fejlettségi szint. A sajátos nevelési igényű gyermekek intenzív megsegítésének, többirányú kezelésének, integrált óvodai nevelésének és differenciált beiskolázásának problémája az utóbbi időszakban egyre hangsúlyosabb kérdésként vetődik fel. A korai felismerés és fejlesztés gondolata a nemzetközi és hazai köztudatban egyre fokozottabban szerepet játszik, hatása a törvényi változásokban realizálódik. Óvodáink vállalták az együtt nevelést, ezzel magasabb értékeket kínálva a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, mint részvétet és védettséget. Óvodáinkban külön gondot fordítunk arra, hogy a gyermekek minden segítséget megkapjanak hátrányaik leküzdéséhez. Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező szakemberhálózat segíti ( Pedagógiai Szakszolgálat; Helyben: gyógypedagógus szakember, gyógypedagógiai asszisztens). Közreműködésünk kiterjed - A gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a befogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl, a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. - Az integráltan fejlesztett gyermekek számára igyekszünk biztosítani mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz. Cél - A gyermekek sokoldalú tevékenykedtetése, változatos, élményekben gazdag óvodai élet. - A gyermek személyiségének egészséges (testileg és mentálisan)harmonikus fejlődése a nevelés-fejlesztés optimális egyensúlyával. - Nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet. Derűs, szeretetteljes, családias óvodai légkör. - Életkori sajátosságokra és egyéni fejlettségre, állapotra alapozó életszervezés, tevékenységszervezés. 28. O l d a l

- A gyermeki személyiség ismeretére alapozott egyéni fejlesztés, a képességek egyéni kibontakoztatása. - Az életre, a társadalmi gyakorlatra való felkészítés, az együttműködéshez szükséges szokások, viselkedés megalapozása. - Az eltérő fejlődési ütemhez igazított, a másságot elfogadó nevelési gyakorlat. - Az egyenlőséget óvodapedagógiai eszközökkel segítő és megvalósító nevelői szemléletmód. Az óvodapedagógus feladata - Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, a gyermek fejlődésének megfelelő módszerek, technikák alkalmazására. - A mindennapokba a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján szükség esetén eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja. - Egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. - Megpróbál alkalmazkodni az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez. - Együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A fejlődés várható eredménye Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedését, fejlődését, az együtt haladás lehetőségét tekintjük. Az együttnevelés eredményes megvalósításában igyekszünk érvényesíteni a habilitációs, rehabilitációs szemléletet, a sérülés specifikus módszertani eljárásokat. Ezzel törekszünk alkalmazkodni a sajátos nevelési igény típusához, eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. Mindezt magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel, kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógusok végzik. A Sajátos Nevelési Igényű Gyermekek Nevelésének Programja az Egyesített Helyi Óvodai Nevelési Program mellékletében található 3. TEHETSÉGES GYERMEKEK Tehetséggondozó programunk célja, hogy elősegítse, és esélyt adjon a gyermekekben rejlő tehetség kibontakoztatásának. Fontosnak tarjuk a személyiség megerősítését, a teljes, szeretetteljes, biztonságot nyújtó légkör kialakítását, melyek mellett a gyermek egyéni igényeihez, érdeklődéséhez, fejlettségéhez mérten a speciális képességek fejlesztésére is lehetőség nyílik. Tevékenységünket áthatja a komplexitás elve, a gazdagítás, s figyelmet fordítunk az öndifferenciálás lehetőségének biztosítására is. Egyetlen gyerekről sem mondunk le, kiemelt figyelmet fordítunk a nehéz élethelyzetben levő hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre. 29. O l d a l

Honnan ismerhető fel a tehetséges óvodás? A viselkedésjegyek megfigyelésével tetten érhető a tehetség. - pozitív viselkedésjellemzők: gyorsan tanul, elvont dolgok iránt érdeklődik, kreatív, elmélyült, érdeklődő, kritikus - negatív viselkedésjellemzők: erős kritikai érzékű, energikus, megszállott, néha nehezen találja meg a hangot társaival, egyenlőtlen fejlődés jellemzi. Sok kiváló képességű gyermek harmonikusan fejlődik, de gyakori, hogy a kiváló képességű gyermek egyéb területeken pszicho-motoros, érzelmi-szociális téren lemaradást mutat: - pszicho-motoros lemaradás: célszerű számára olyan feladatokat adni, ahol - finomodhat a mozgása, javulhat egyensúlyérzéke. - érzelmi-szociális lemaradás: (pl. nehezen alkalmazkodik társaihoz),a művészet és a testbeszéd segíti az érzelmi érést. A tehetséges gyermek jellemzői: - átlag feletti általános képességek (pl. jó memória, fejlett anyanyelvi képesség stb.) - átlagot meghaladó speciális képességek (nyelvi, zenei, matematikai-logikai, vizuálistéri, testi-mozgásos, szociális) - kreativitás (pl. eredetiség, rugalmasság, probléma iránti érzékenység) - feladat iránti elkötelezettség (pl. érdeklődés, versenyszellem, kitartás, emocionális stabilitás), azaz a hajtóerő, motiváció Tehát tehetséges az a gyermek, aki a kiváló adottságai alapján magas szintű teljesítményre képes valamilyen tevékenységterületen. Az óvodai tehetséggondozás első lépése, a tehetség azonosítása, felismerése. Az óvodai tehetséggondozásban a legfontosabb feladat az elfogadó légkör, tág cselekvési szabadság, gazdag tapasztalásokra építő lehetőség biztosítása, a gyermek egész személyiségének harmonikus kibontakoztatása. Az óvodai tehetségfejlesztés célja: - fejlesszük a tehetséges gyermek erős oldalát, differenciált feladatokkal, játékokkal, mélyítsük el tudását - erősítsük a gyermek esetlegesen gyenge területeit, amelyek megnehezítik vagy megakadályozzák a tehetség fejlődését. A tehetséges gyermek is gyermek, akinek fontos a kikapcsolódás, játék, sport, pihenés. Munkánkban a gyerekek legjobb adottságaira, pozitívumaira és erősségeikre támaszkodva alapozunk. A tehetséggondozás kiterjed a teljes óvodáskorra és minden gyerekre. 30. O l d a l

A gyermekek tehetséggondozása intézményünkben két síkon zajlik: - 3-5 éves korig a tehetségígéretek felfedezése történik, a velük való foglalkozás a mindennapi tevékenységekbe ágyazottan valósul meg. - 5-7 éves korban műhely foglalkozások keretén belül. Tehetségműhelyeink a következő tehetségterületeket fogják át: - Nyelvi tehetségterület - Testi kinesztetikus tehetségterület - Logikai tehetségterület - Természeti tehetségterület. A tehetséggondozó tevékenységbe nagyon fontosnak tartjuk a szülők tudatos bevonását. A család értékadó szerepe nélkül egyedül maradunk a gyermek nevelésében. A család az óvodapedagógus és a gyerek hármas szövetségének együttese szükséges ahhoz, hogy a tehetségígéretek erősödni, növekedni tudjanak óvodánkban. Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés, a tehetség felismerése: - a tehetségnevelés/tehetségfejlesztés /tehetséggondozás a tehetség elismerésével, azonosításával kezdődik - a családnak ismernie kell azokat a mutatókat, amelyek halmozott előfordulása tehetséget sejtet A tehetségfejlesztés módjai: 1. gyorsítás, léptetés (a tehetségesek egy év alatt több év anyagát végzik el) 2. elkülönítés, szegregáció (külön tanulnak, más tehetségesekkel) 3. gazdagítás, dúsítás (a tehetséges gyermekek a normál oktatásban tanulnak, de a tanulás bizonyos idejében differenciált, különleges tehetséggondozásban részesülnek az óvodában vagy az óvodán kívüli tehetséggondozó foglalkozások keretén belül.) 31. O l d a l

IX. Gyermekvédelem Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése. Az óvodai nevelés folyamatában a gyermeki jogok tiszteletben tarása, védelme, erősítése, érvényre juttatása. A gyermekvédelem elsődleges célja és feladata a családok vonatkozásában: Az életmód ill. lehetőség szerint az anyagi- természetbeni segítségadás befolyásolása olyan irányba, melynek létrejöttekor remélhetjük a társadalom által elfogadott vagy még éppen tolerált forma megvalósulását. Az óvoda helyi gyermekvédelmi feladata: - Olyan elérhető és hozzáférhető lehetőségeket biztosítson, amelyek segítésével a családban keletkező kisebb-nagyobb súlyú problémák kezelhetővé válnak. Ez a tulajdonképpeni prevenciós feladatunk. Ennek részben önállóan /családlátogatások, gyűjtések, felvilágosító összevont szülői értekezletek, pedagógiai tanácsadás, hátrányos helyzetű (anyagi, egészségügyi, környezeti) gyermekek nyilvántartásba vétele csoportonkénti lebontásban /, részben más intézmények ez irányú szerveivel /Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat / való kapcsolattartás, velük való együttműködés formájában teszünk eleget. A gyermekvédelmi munkát évenként kell megtervezni az óvoda gyermekvédelmi felelősének. Felmérést kell végezni a gyermekek családi helyzetének megismerése, az esetleges veszélyeztetettség okainak feltárása érdekében. A veszélyeztetettség mértéke több tényező függvénye - az ártalom forrása ( családi, intézményes) - az ártalom jellege ( fizikai, szociális, érzelmi) - a gyermek személyisége ( a gyermekek változó mértékben sérülékenyek) - kumulatív hatások ( többféle hátrány hatása összegződik, megsokszorozódik) Ezen hatások szükségszerű következménye valamely pszichés trauma megjelenése. Kompetencia szintek a gyermekvédelem területén Óvodapedagógusok szintje: Biztosítja a gyermeki jogok érvényesülését. Hátrányos és veszélyeztetett helyzetet felismeri. Szükség esetén megfelelő szakemberhez, intézményhez irányítja, megszervezi a gyermek felzárkóztatását. Biztosítja a gyermekek differenciált és egyéni fejlesztését. 32. O l d a l

Figyelemmel kíséri a gyermek rendszeres óvodába járását. A feltáró munka után a felzárkóztatást, tehetséggondozást megtervezi, megvalósítja (a gyermekek fejlődési lapjain feljegyzést készít). A szülőkkel megfelelő, együttműködő kapcsolatot alakít ki. Biztosítja a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, szükség esetén védő,- óvó intézkedésre javaslatot tesz. Közreműködik az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében. Gyermekvédelmi felelős szintje: Nevelési év elején megtervezi az adott év gyermekvédelmi feladatait. Az óvónő segítségével felméri a hátrányos és veszélyeztetett gyermeket. Nyilvántartást vezet a HH/HHH gyermekekről. Kapcsolatot tart a családsegítő szolgálattal és a gyermekjóléti szolgálattal. Koordinálja a probléma kezelését, feljegyzi a családokkal kapcsolatos intézkedéseket. A gyermekek és a családok anyagi és szociális helyzetéből fakadó különbségeit a család és más intézmények bevonásával, fenntartó közreműködésével a lehető legkisebbre csökkenti. Szükség szerint családlátogatásokat végez az óvónőkkel. A fogadó órák alkalmával a szülők rendelkezésére áll a felmerülő problémák és kérések megbeszélésére. Részt vesz a gyermekjóléti szolgálat által kezdeményezett esetmegbeszélésen. Kapcsolatfelvétel és folyamatos kapcsolattartás a szükséges szervekkel: Nevelési Tanácsadó Gyermekjóléti és Családsegítő Szakszolgálat Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya Gyámhatóság Csoportok közötti koordinálás Intézményvezető, - Tagintézményvezető szintje: Irányítja és ellenőrzi az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát. A gyermek mindenek felett álló érdekének érvényesítése, és az érvényesítés ellenőrzése. Kapcsolat felvétele az illetékes gyermekvédelmi és családsegítő szervezetekkel. Gondoskodik a gyermekvédelmi felelős továbbképzéséről és beszámoltatja az elhangzottakról. Rendszeres támogatás iránti kérelmekről a gyermekvédelmi felelőssel, a családsegítővel és az érintett óvónőkkel folyamatosan egyeztet, és a megfelelő intézkedéseket megteszi. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén szükség szerint segítséget nyújt (gyámhatóságnak, gyermekvédelmi szakembernek). Írásban tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi felelős, és a családsegítő személyéről és elérhetőségéről. Segítségére van a szülőknek problémáik megelőzésében és megoldásában. 33. O l d a l

X. Együttműködés, kapcsolattartás Az óvoda a társadalomban elfoglalt helye szerint kapcsolatban van különböző csoportokkal, szervezetekkel, intézményekkel. Legfontosabb és legszorosabb kapcsolata az óvodába járó gyermekek családjával van. Kapcsolattartás a szülőkkel A gyermek elsősorban a családban nevelődik, a szülőnek joga van belátása szerint nevelni gyermekét, nekünk kötelességünk, olykor ezeket a hatásokat kiegyenlíti, a gyermeki személyiség torzulásának ellensúlyozása érdekében. A szülőkkel együtt, vagy néha ellenükre is őrködnünk kell a gyermeki jogok érvényesítése felett. Egyre gyakoribb a családban végbement funkcionális változások következtében, hogy az óvodára hárul a fejlődésben történő le-maradások korrigálása, a családi nevelésben felmerülő hiányok pótlása. Nevelési problémák esetén közös - otthon és az óvodában is alkalmazható módszert kell keressünk Az eredményes együttműködés feltételei: - Kölcsönös bizalom a család és az óvoda között, nyílt, őszinte együttműködés - az óvodának tiszteletben kell tartania a család világnézetét - a szülőnek éreznie kell, hogy a gyermekét szeretik az óvodában - a szülő érezze, hogy számítanak a véleményére, tekintetben tartják nevelési elveit - az óvónő emberi magatartásában szakmai felkészültségében egyaránt példa mutató legyen. Kapcsolattartás formái Beiratkozás Először találkozik a szülő az óvodával, előzetesen tájékoztatást kap a vezető óvónőtől, megtekintheti az óvoda épületét, udvarát. Megtekintheti az intézmény nevelési programját rövidített változatát. Gyermekével együtt betekintést nyerhet, részt vehet egy óvodai csoport életébe. Családlátogatás Célja, hogy kölcsönösen megismerjük egymást, megismerjük a gyermek közvetlen környezetét, felmérjük helyét a családban. Tájékozódjunk a család nevelési elveiről, szokásairól. A személyes találkozást kihasználva elkészítjük az anamnézist, közelítjük az óvoda és a család gondozási szokásrendjét, felmérjük a gyermek fejlődését esetleg gátló, deformáló tényezőket. 34. O l d a l

Szülői értekezlet, Szülői Fórumok Az óvodát, a csoportot, a gyerekeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat, problémákat beszéljék meg. Beszoktatás Beszoktatásra azért van szükség, mert minden esetben új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik a gyermek. A beszoktatás a későbbi közösségi életet is meghatározhatja a biztonságot nyújtó nyugodt, szeretetteljes, családias légkör megtapasztalásával. A család legfontosabb információforrása az óvodáról, gyermeke hangulata, benyomásai, tapasztalatai. A gyermek óvodai élményein keresztül a család is kialakít egy képet a csoportról, óvodapedagógusról, óvodásról. Nyílt napok A szülőknek lehetőséget biztosítunk a napi életbe való betekintésre. A szülők személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kapnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről, egyúttal módjuk van társaikkal való össze-hasonlításukra. Közös programok, ünnepségek kulturális rendezvények Lehetőséget teremtenek a család és az óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére. A közös programok nemcsak az ünnepeket tartalmazzák, hanem a szülőkkel együtt szervezett kirándulásokat, sportprogramokat, kulturális eseményeket, és az ezekre való felkészülést. Fontos, hogy az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból, úgy külsőségeiben, mint belső tartalmunkban. Fontosnak tartjuk a hagyományok, népszokások ápolását, ünnepeket megelőző, jeles napokhoz kötődő JÁTSZÓ - HÁZAK szervezését. Ezek később a csoportra, óvodára jellemző hagyománnyá válhatnak. Délelőtti, délutáni találkozás A szülő folyamatosan tájékozódik a gyermekével történt eseményekről, fejlődéséről, valamint az óvónő is a gyermekkel a családban történt fontosabb eseményekről. Kapcsolattartás a Szülői Munkaközösséggel A szülőket a SzMK képviseli, munkájukat a Szülői Munkaközösség Működési Szabályzata alapján végzik. Az SzMK segítségével az óvoda szervezi a szülők közötti ismeretterjesztést. /pl.: előadások, filmvetítések, könyvek terjesztése/ Az SzMK véleményét kikérjük az óvodát érintő fontosabb döntésekben. 35. O l d a l

Kapcsolattartás a Bölcsődével A bölcsődével való kapcsolatunk a helyi adottságok tükrében alakul. Amikor az első gyermekek megérkeznek az óvodába, az együttműködés valódi tartalmat kap. Szándékunk szerint a bölcsődébe járó gyermekek szüleit gyermekeikkel együtt meghívjuk az óvoda által szervezett nyílt napokra, tájékoztató szülői értekezletre. Tervezzük, hogy az óvodapedagógusok is ellátogatnak a bölcsődébe, ismerkednek a bölcsődei élettel. A bölcsődei gondozónőkkel folytatott tapasztalatcsere az érkező gyerekek fogadását megkönnyíti. A befogadás gondos előkészítését a bölcsődés gyermekeknél is érvényesítjük. Kapcsolattartás az iskolával Törekszünk az iskolával való tartalmas kapcsolat kialakítására, hogy ez által elősegítsük a gyermekek zavartalan iskola kezdését. A kölcsönös érdeklődés hozzájárulhat egymás nevelési céljainak elképzeléseinek megismeréséhez, megértéséhez. Az együttműködés formái lehetnek: - érdeklődés egymás munkája, eredményei iránt - felnőttek látogatása, tapasztalatgyűjtés / órákról, óvodai munkáról / - eszmecserék, szakmai tanácskozások szervezése - közös munkaközösség létrehozása - szülői értekezleten való részvétel - közös ünnepségek szervezése, vagy ünnepségek meghívás, műsorral készülés - gyermekek látogatása az intézményekben /óralátogatás, napközis csoport meglátogatása / - gyermekek beilleszkedésének folyamatos követése, segítése Kapcsolattartás a programot alkalmazó intézményekkel Célunk, hogy a közös programot választó intézmények segítsék egymás munkáját, gyakorlatban szerzett tapasztalataik átadásával, eredményeik összehasonlításával. Konzultációk, továbbképzések, gyakorlati bemutatók szervezésével segítsük egymás munkáját. Kapcsolattartás egyéb oktatási, szakszolgálati, kulturális intézménnyel Pedagógiai Szakszolgálat Amennyiben szükség van rá, a gyermek további fejlesztéséhez igénybe vesszük a logopédiai és fejlesztőpedagógiai szolgáltatást, kikérjük a Nevelési Tanácsadó a Speciális Képességvizsgáló Szakértői Bizottság, Pszichológus véleményét. Rendszeres kapcsolatot tartunk a helyben működő Nevelési Tanácsadóval, módszertani segítséget nyújtanak a képességzavarokkal, magatartási zavarokkal küszködő gyermekek kezeléséhez. 36. O l d a l

Kapcsolatot tartunk: - Gyermekorvossal, védőnővel - A Gyermek és Ifjúságvédelem intézményével - Gyámhatósággal, Családsegítő Szolgálattal Közművelődési intézmények - művelődési ház, könyvtár, kiállítások, tájház rendezvényeit /a gyermek életkori sajátosságait, érdeklődését figyelembe véve / látogatják a csoportok, pedagógus vezetésével, vagy egyénileg szüleikkel. Kapcsolattartás a Fenntartóval Folyamatos, napi kapcsolatot tartunk a fenntartóval, a képviselőtestülettel és valamennyi település polgármesterével. Intézményi programjainkra meghívást kapnak. Városi rendezvényeken, ünnepeken, megemlékezéseken az intézmény is képviseli magát. Kapcsolatot tartunk fenn a Roma és a Román Nemzetiségi Önkormányzatokkal A Nemzetiségi Önkormányzatok közreműködnek az óvodai programok, pályázatok sikeres megvalósításában. Segítségünkre vannak az óvodai beiratkozás során a gyermekek és családjaik felkeresésében. Az esetleges problémák családdal közös kezelésében. A Román Nemzetiségi Önkormányzat segítséget nyújt a Romániából Biharkeresztesre átköltözött családok gyermekei részére szakköri formában tartott Játékos román nyelv az óvodában - szakkör működtetésében. Természetesen más érdeklődő gyerekek is részt vehetnek a játékos foglalkozáson. 37. O l d a l

XI. A gyermek fejlődésének mutatói, tervezése. A gyermek fejlődésének követése, elemzése Cél: I. Az óvodás gyermek fejlődésének mutatói A gyermek belső érése, valamint a családi és az óvodai nevelési folyamat eredményeként az óvodáskor végére, 6-7 éves korra érje el az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Feladatunk: A lassú átmenet biztosítása, melyben az óvodásból iskolás gyermek érik. Rugalmas iskolakezdés biztosítása, mely lehetőséget ad az életkor figyelembevétele mellett a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Testi, lelki, és szociális érettség elérése, mely mindegyike szükséges a sikeres iskolai munkához. Testi fejlettség: Hatéves kor körüli első alakváltozás, megkezdődő fogváltás, arányosan fejlett test, amely teherbíró. Összerendezett, harmonikus mozgás Fejlődő mozgáskoordináció és finommotorika. Mozgás, viselkedés, testi szükségletek kielégítésének szándékos irányítása. Lelki fejlettség: Óvodáskor végére nyitott érdeklődés az iskolába lépésre, Tanuláshoz szükséges képességek megléte, Differenciált érzékelés, észlelés, téri tájékozódás, testséma kialakulása. Szándékos bevésés és felidézés, annak megőrzésének időtartama, szándékos figyelem, annak tartalma, terjedelme, megosztása, átvitele. Elemi fogalmi gondolkodás kialakulása. Egészséges fejlődés: Érthető, folyamatos kommunikáció, beszéd, Minden szófaj, mondatfajta használata, Tiszta beszéd, Mások beszédének végig hallgatása, megértése, Tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, Felismeri a napszakokat, Ismeri, alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, Időjárás-öltözködés közötti összefüggés felismerése, Alapvető viselkedési szabályok ismerete, 38. O l d a l

Magatartási formák és szokások, melyek a társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, Elemi mennyiségi ismeretek. Szociális érettség: A gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, együttműködésre, kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. Szabályokhoz alkalmazkodik késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Feladattudata kialakulóban van. A három éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelés céljainak, feladatainak megvalósítása segíti elő az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődését. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 2. Alkalmazott eszközök Saját, a nevelőtestületünk által megalkotott mérési lapok és szempontok alapján történik a gyermek fejlődésének követése és elemzése, a fejlesztési terv elkészítése. A nevelési folyamat első mozzanata a gyermek megismerése. Ehhez elengedhetetlenül szükséges segédanyag a Fejlődési napló. A fejlődési napló tartalma: Anamnézis óvodába lépéskor, szülővel közösen A családlátogatás tapasztalatai családlátogatást követően óvodapedagógus tölti ki Egyénre szabott beszoktatási terv a szülővel egyeztetve óvodapedagógus tölti ki. A beszoktatás menete, tapasztalatai a gyerek megfigyelése alapján az óvodapedagógus tölti ki Bemeneti mérés: A beilleszkedés tapasztalatai ( Adatlap) az óvodába lépést követő 3. hónapban A gyermek fejlődésének nyomon követése ( mérőlapok) kiscsoport: első bejegyzés január 31 ig) második bejegyzés. május 31-ig középső nagycsoport: első bejegyzés november 30-ig második bejegyzés: február 28-ig harmadik bejegyzés: május 31-ig Jelzések: + kialakult, jellemző - nem kialakult, nem jellemző? - nem egyértelműen dönthető el. Játékmegfigyelés december hónap ( kiscsoportban) 39. O l d a l

aki nem tölti a 4 életévet május 31-ig még egy játékleírás Értékelő lap szempontjai: - A gyermek fizikális adatai - Az alapvető biológiai szükségleteinek kielégítése, önállósága - Motoros képességek - Értelmi képességek - Érzelmi, akarati képességek - Szocializációs képességek - Anyanyelvi képességek - A gyermek játéka - Egyéb ( betegség, szokásai, kedvenc játék.stb.) 3 hónapra szóló fejlesztési terv: kizárólag a megadott minta alapján. Minden gyerekre egyénileg elkészítve DIFER mérőlapok (minden gyereket DIFER méréssel mérünk) Kiscsoport: első mérés. 4 éves korban: Rövid DIFER határidő május 31. Középső csoport első mérés: november 30 ig Rövid DIFER második mérés: május 31-ig Rövid DIFER Nagycsoport: november 30-ig: Rövidített DIFER Beszédhanghallás fejlesztés minden esetben teljes mérés. Szakértői vélemények, orvosi igazolások, vizsgálati eredmények Átadólap: Iskolába menő gyerekek június 15-ig Kimenet: óvónői vélemény a tanköteles korú, de óvodában maradó gyerekekről határidő: március 15. DIFER után követő lap mérések eredményének rögzítése folyamatosan történik ( ÉV VÉGI EREDMÉNY Ember ábrázolás: minden korcsoportban november 15 és május 31. Szülők tájékoztatása évente legalább két alkalommal. Szülői aláírással igazolva. A tanulási zavarokat a korai szenzomotoros tanulás minőségére és milyenségére vezetik vissza. Ezek már óvodás korban is észlelhetők. A fejlődés rögzítése biztosítja az objektivitást. A fejlődés 3-4 éven át folyamatosan regisztrálható, így a fejlődés tartalmára, ütemére, tendenciájára is megbízható adatokat kapunk. 40. O l d a l

XII. A Program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések A 20/2012. EMMI rendelet melléklete alapján Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelező ( minimális) eszközeiről és felszereléséről Eszközök Mennyiségi mutató Biharkereszt es Felszerelések II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai Az óvodák rendelkeznek -e ezekkel az eszközökkel + illetve - Ártánd Bojt Nagykereki Told Csoportszoba Óvodai fektető Gyermekenként 1 + + + + + Gyermekszék Gyermekenként 1 + + + + + Gyermekasztal gy. létszám. + + + + + figyelembevételével Fényvédő függöny ablakonként + + + + + Szőnyeg csoportonként + + + + + Játéktartó szekrény csoportonként + + + + + Fektető tároló csoportonként + + + + + Élősarok állvány csoportonként - Hőmérő csoportonként + + + + + Óvodaped. asztal csoportonként - + + + + Felnőtt szék csoportonként + + + + + Eszköz elők. asztal csoportonként + + + + + Textiltároló szekrény csoportonként + + + + + Szeméttartó csoportonként + + + + + Tornapad + + + + + Tornaszőnyeg + bordásfal + Mászókészlet + Egyéni fejl.készl. + Kerti asztal + Kerti pad + Babaház + Udvari homokozó + + + + + Takaróháló - - - - + Öltözőrekesz, Homokozónként fogas + + + + + Gy.létszám figy. Öltözőpad Gyerm létsz. figy.vét. + + + + + Törölközőtartó Gy.létszám figy. Gyerm. létsz. figy.vét. + + + + + Falitükör Gy.létszám figy. Helyiségenként + + + + + Hőmérő Helyiségenként Helyiségenként + + + + + 41. O l d a l

III. Nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök 1. Játékok, eszközök Különféle játékformák eszközei Évenkénti állapot felmérés alapján pótolni szükséges + + + + + Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő mozgásigényt kielégítő eszközök Ének, zene, énekes játékok eszközei Évenkénti állapot felmérés alapján pótolni szükséges Évenkénti állapot felmérés alapján pótolni szükséges + + Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei Értelmi képességeket és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök Ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok, eszközök A természetitársadalmi környezet megismerését elősegítő eszközök Munka jellegű tevékenység Évenkénti állapot felmérés alapján pótolni szükséges Évenkénti állapot felmérés alapján pótolni szükséges Évenkénti állapot felmérés alapján pótolni szükséges Évenkénti állapot felmérés alapján pótolni szükséges Évenkénti állapot felmérés alapján pótolni szükséges + + + + + + + + + 42. O l d a l

Az óvoda neve: Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Az óvoda címe: 4llO Biharkeresztes, Alkotmány. utca 35-37. Az óvoda fenntartója: Óvodai Társulás A fenntartó címe: 4110. Biharkeresztes, Széchenyi u. 57. Az óvodai csoportok száma: 5 csoport Bölcsődei csoportok száma: 1 csoport A biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde az Epochális rendszerű Óvodai Nevelési Program adaptált változatát módosította, melyet az Országos Közoktatási Intézetben minősítettek, megfeleltetve a Kormány 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alap-programjának módosításáról 43. O l d a l