Olvasási komptencia és társadalmi mobilizáció (Az iskolai könyvtárak szerepe a hátrányos helyzetű gyerekek szocializációjában) Miskolc, 2012. november 21. Dr. Jenei Teréz Intézetigazgató, főiskolai tanár Nyíregyházi Főiskola
Az előadás vázlata 1. Az olvasáskultúra régen és ma 2. A funkcionális analfabetizmusról 3. A nem olvasás okai 4. A közoktatás és a könyvtár 5. Gyűjteményépítés (az adathordozók változása) 6. A könyvtár szerepe és lehetőségei az olvasásfejlesztésben 7. Összegzés
Az olvasáskultúra régen és ma Ókor-középkor: az emberek 20%-a tudott olvasni. 19. század, Európa: 50% (Dánia 70%, Magyarország 10%) a népoktatás szerepe 20.század első harmada, Európa: 85% (95%-60%) 1998: 97%-100%
Az olvasáskultúra régen és ma Az írásbeliség és a demokrácia összefüggése UNESCO: az írni-olvasni tudás az emberi jogok közé tartozik minden államnak kötelessége biztosítani. Az alfabetizációs törekvések nem mindig sikeresek
A funkcionális analfabetizmus Disfunctional literacy nem működő tudás Funkcionális analfabéta: Megtanult írni és olvasni, de alaptudása nem fejlődött készséggé. Az olvasás-írás használatának képtelensége; nem felel meg a kultúra és közösség elvárásainak. Magyarországon: az 1980-as években terjedt el a fogalom
A funkcionális analfebetizmus Okai: Szociokulturális háttér Motiválatlanság Intellektuális igénytelenség Alacsony iskolázottság Rosszul funkcionáló oktatási rendszer Az elektronikus média térhódítása (Steklács János, 2005)
Funkcionális analfabetizmus Veszélyek,veszélyeztetett csoportok: Újratermelődés, az érintettek életkörülményeinek ellehetetlenülése Szakképzetlenek, munkanélküliek, mélyszegénységben élők (cigány kisebbség) Kiszorulnak a munkaerőpiacról, kiszolgáltatottakká válnak (manipuláció, demagógia) (Terestyéni Tamás, 1996)
A nem olvasás okai Szélsőséges a kép, tágra nyílt olló A leszakadók (nem olvasók) rétege növekszik Szegénység A vizuális kultúra elterjedése A műveltségkép megváltozása Nem tanulnak meg rendesen olvasni
A nem olvasás okai Miért nem tanulnak meg olvasni? Olvasástanítási módszerek: globális és szintetikus A hangoztatás elsődlegessége, a beszédből kell kiindulni Néma olvasás a hangos olvasás rovására Történetileg is a hangos olvasás az elsődleges, a teljes elnémulás a 17-18. században következett be.
A közoktatás és a könyvtár 19. század. A könyvtár közművelődési intézménnyé vált. Az iskolai könyvtár: kezdetben szertár jellegű, feladata az oktató nevelő munka támogatása Ma: oktatási háttérintézmény, önálló oktatási feladatok Igazodnia kell az iskola céljaihoz és feladataihoz
A közoktatás és a könyvtár Az iskolai könyvtár feladatai: Az ismeretszerzés és a tudásközvetítés új dimenzióba került (internet), de az alapfeladat változatlan: Olvasóvá nevelés, és annak megtanítása, hogyan lehet eligazodni az ismeretek között és megszerezni a szükséges információkat. Támogatni az irodalmi műveltség megszerzését Az egyéni érdeklődés kielégítése A diszciplináris széttagoltság oldása
Gyűjteményépítés Sokáig csak papíralapú Digitális rögzítés és webes technológia: elektronikus adathordozók, adatbázisok, hálózat. Képi és hangzó anyagok Az elektronikus közlés popularizálódik A könyvtár: információs kapu, amely belépést biztosít az ismeretek világába, elvezet a felhalmozott tudáshoz.
A könyvtár szerepe és lehetőségei az olvasásfejlesztésben Az érdeklődés fenntartása, a megszerzett készség fejlesztése: egyéni és közös tevékenységsorán Egyéni: Önálló választásra ösztönzés, könyvajánlás, visszajelzés (az olvasási élmény megerősítése) Rajzok, illusztrációk készítése Könyvekhez írt hozzászólás a könyvtár honlapján A mozgóképkultúrára is lehet támaszkodni A könyvtári viselkedés szabályainak elsajátíttatása
A könyvtár szerepe és lehetőségei az olvasásfejlesztésben Az olvasás mint közös tevékenység. Családi programok szervezése Felolvasások, történetmesélések Könyvbemutatók, rajongói klubok, játékos vetélkedők Versenyszerű mozgalmak Olvasókör, olvasótábor, író-olvasó találkozó
A könyvtár szerepe és lehetőségei az olvasásfejlesztésben A könyvtárhasználat és az olvasási készség közötti összefüggés. A diák magától csak ritkán jön be a könyvtárba Új módszerek: differenciált igénykielégítés A könyvtárral rendelkező iskolák diákjainak teljesítménye magasabb A gyűjtemények építésének támogatása
A cigány/roma gyerekek olvasóvá nevelése A cigányság heterogén kisebbségi csoport Több a HHH-s gyerek, mint a többségi társadalomban A cigány/roma kultúra a 20. század közepéig csak szóbeli kultúra volt Ma ia sok családban hiányzik a könyves környezet (internet)
A cigány/roma gyerekek olvasóvá nevelése Az olvasni és írni tudás jelentősége ismert és elfogadott, minimális feltétele az előrejutásnak Az olvasásnak, tanulásnak nem nagy a presztízse Szükségesség: önkormányzati munka, pályázati projektekbe való bekapcsolódás Az otthoni szociális körülmények nem teszik lehetővé az olvasást/tanulást
A cigány/roma gyerekek olvasóvá nevelése Az orális hagyomány és az írásbeliség egymásra hatása Az olvasást gátló tényezők erősek (tv, dvd, számítógép) Az internet-használat rohamosan terjed olvasás funkcionális olvasás De nem mondhatunk le az olvasmányélményről sem!
A cigány/roma gyerekek olvasóvá nevelése Az iskolai könyvtár feladata: együttműködés az iskolában zajló oktatónevelő munkával A családdal való kapcsolat, a szülővel is felismertetni az olvasás, tanulás fontosságát Az iskolai szocializáció csak a családdal való együttműködés esetén lehet sikeres
Összegzés A könyvtárhasználat és az olvasási kompetencia közötti összefüggés Az iskolai könyvtár a formális és informális tanulás színtere A gyűjteményépítés fontossága, korszerűsítés anyagi eszközök Módszertani megújulás, nemzetközi kitekintés (skandináv országok, könyvtárügyi törvények)