Világgazdasági válság és a hazai válságkezelés esélyei Sopron, 2009. 09. 29. Elıadó: Pitti Zoltán tudományos kutató CORVINUS Egyetem Egy jó és egy rossz hír a világból a.) Jó hír: A világgazdasági válság elérte mélypontját, innen már csak emelkedés jöhet! b.) Rossz hír: Senki nem akarja elhinni! 1
A globális válság megválaszolatlan kérdései Finanszírozási válság? Modernizációs válság? Gazdasági válság? Modellválság? Ma már sokat tudunk a válság elızményeirıl és hatásairól, a tüneti jelenségeket már-már eredményesen kezeljük, de a válság utáni idıszakról, a fenntartható gazdasági fejlıdés követelményeirıl, az újkapitalizmus jellegzetességeirıl ami más lesz mint a korábbi alig van kiérlelt elgondolásunk Milyen típusú válsággal állunk szemben? V U L A B C D Nagy valószínőséggel a D típussal kell számolnunk, erre utalnak a gyorsan módosuló nemzetközi prognózisok! 2
Melyek a válság tüneti jelenségei Pénzáramlás gyengülése, a bankok egymás közötti kölcsönügyleteinek befagyása, FDI áramlás (befektetési hajlandóság) radikális mérséklıdése, Versenyszektor mőködési célú finanszírozásának veszélybe kerülése, Gazdasági teljesítmények meredek csökkenése érdekes módon a legfejlettebb országokban, Beruházások leállása és munkahelyek tömeges megszőnése, Állami szerepvállalás szorgalmazása és piacgazdaságtól szokatlan felértékelıdése, Globális megoldások helyett befelé fordulás és protekcionista intézkedések térhódítása Az állami elvonások mérséklése helyett az adó- és járulékterhek emelése a terhek átrendezése a lakosságra Melyek a válság igazi okai Állami szerepvállalás elbizonytalanodása, Laza monetáris és fiskális politika a világ meghatározó országaiban (túlköltekezés visszaütése), Gazdasági fejlıdést biztosító húzóerık tartós gyengülése (őrkutatás, ICT szektor, fegyverkezés), Új és dinamikus, olcsó munkabérő országok versenytársként történı megjelenése (következményként a növekvı költségek nem érvényesíthetık az árakban), Innováció és K+F tevékenység stagnálása, következményként a termékszerkezet megújításának elmaradása, Hozzáadott-értéken belül a profit és a bérek eltérı ütemő fejlıdése (fizetıképes kereslet gyengülése), 3
Real GDP változása 2001-2010 között 14,0 % 12,0 1 8,0 6,0 4,0 2,0-2,0-4,0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010-6,0 United States Euro area China Hungary Source: General Government Data, EUROSTAT, Spring 2009 15,0 Költségvetési mérleg 2001-2010 között % 1 5,0-5,0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010-1 -15,0 United States Euro area China Hungary Source: General Government Data, EUROSTAT, Spring 2009 4
Bruttó államadósság a GDP százalékában (2001-2010) 12 % 10 8 6 82,3% 4 80,8% 65,8% 73,0% 2 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 United States Euro area China Hungary Source: General Government Data, EUROSTAT, Spring 2009 A jövedelem alapú GDP fıbb összetevıinek évenkénti változása (2000-2007) százalék (elızı év=100) 2,0 1,5 1,0 0,5 Vállalkozási nyereség aránya növekvı -0,5 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007-1,0-1,5 Munkavállalói keresetek aránya mérséklıdı -2,0 Compensation of employees Taxes on production and imports less subsidies Gross operating surplus and mixed income Employer's social contributions Wages and salaries European Economic Statistics, 2008 (page 37) 5
FDI állomány (inward stock) a triász térségeiben, 2008 Észak-Amerika 2692 Mrd US $ EU-15 országok 5842 Mrd US $ Közép- és Dél-Amerika 1182 Mrd US $ EU-12 országok 590 Mrd US $ Yearly FDI inflows Kína - Hong Kong 1213 Mrd US $ Japán 203 Mrd US $ 1396 2147 Forrás: World Investment Report United Nations, Geneva, 2009 2005 2006 2007 890 1858 2008 A nemzetközi tıkeáramlás irányultságának és összetételének változása az EU-27 országokban (1990-2008) 200 100 milliárd euro 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 *2008-100 -200-300 -400 Tıkekihelyezés fıbb indokai: high-tech megfontolások, gyors megtérülés lehetısége, piacszerzési szándék, adózási elıny kihasználása -500 Beérkezı FDI Kiáramló FDI Tıkeegyenleg Forrás: FDI flow in the EU, EUROSTAT, 2009 6
Többfrontos válságkezelés: Stabilizálni kell az államháztartást, kiemelten a központi költségvetést, Stabilizálni, majd növekedési pályára kell állítani a gazdaságot, Enyhíteni kell a válság társadalmat érintı negatív hatásait (fizetıképes kereslet nélkül nincs tartós gazdasági növekedés) Az EU-27 országok államháztartási bevételei a GDP százalékában, 2008 6 bevételi, kiadási arány (%) 5 4 3 2 EU-27 országok átlagos bevételei a GDP arányában 44,5% A jövedelemcentralizáció közvetetten az állami szerepvállalás kiterjedtségét is tükrözi 1 46,5% Svédország Dánia Finnország Franciaország Belgium Ausztria Magyarország Olaszország Hollandia Ciprus Németország Luxemburg Portugália Szlovénia Anglia Csehország Málta Görögország Lengyelország Bulgária Észtország Spanyolország Lettország Litvánia Írország Románia Szlovákia Forrás: Government finance statistics, EUROSTAT, 2009 7
Az EU-27 országok államháztartási kiadásai a GDP százalékában, 2008 bevételi, kiadási arány (%) 6 5 4 3 EU-27 országok átlagos kiadásai a GDP arányában 46,8 % 2 1 49,8% A kiadások elkerülhetetlen szőkítése az ellátási színvonal romlásával fog járni Svédország Franciaország Dánia Belgium Magyarország Olaszország Ausztria Finnország Anglia Portugália Hollandia Málta Görögország Ciprus Németország Szlovénia Lengyelország Csehország Írország Észtország Luxemburg Spanyolország Lettország Bulgária Litvánia Románia Szlovákia Forrás: Government finance statistics, EUROSTAT, 2009 6 Az EU-27 országok államháztartási bevételeinek és kiadásainak egyenlege a GDP százalékában, 2008 5 4 3 EU-27 országok átlagos hiánya a GDP %-ában -2,3% 2 1 3,3% -1-2 Finnország Dánia Luxemburg Svédország Ciprus Bulgária Németország Ausztria Szlovénia Hollandia Belgium Csehország Szlovákia Olaszország Portugália Észtország Litvánia Magyarország Franciaország Lengyelország Spanyolország Lettország Málta Görögország Anglia Románia Írország Bevételek Kiadások Egyenleg Forrás: Government finance statistics, EUROSTAT, 2009 8
Az EU-27 országok államháztartási bevételei és kiadásai a GDP százalékában hiány szerint rangsorolva, 2009 7 6 Magyarország objektív okok miatt nem tudott élni a hiány növelésével 5 4 3 2 1 3,9% EU-27 országok átlagos hiánya a GDP %-ában -6,0% -1-2 Dánia Szlovénia Bulgária Finnország Luxemburg Ciprus Svédország Észtország Hollandia Magyarország Málta Németország Ausztria Csehország Belgium Olaszország Szlovákia Görögország Románia Litvánia Portugália Franciaország Lengyelország Spanyolország Lettország Anglia Írország Bevételek Kiadások Egyenleg Forrás: Government finance statistics, EUROSTAT, Spring 2009 A GDP arányában számolt államadósság változása (2008-2009) 12% 10% 8% Növekvı bruttó adósság Adósságállomány lényegében egy halasztott adó 2008 2009 6% 4% 2% 80,8% 73,0% % IT EL BE HU FR PT EU-15 DE EU-27 AT UK MT IE NL PL ES SE FI LV CZ SK SI LT RO LU BU EE CY DK Source: General Government Data (Revenue and Expenditure), EUROSTAT, Spring 2009 9
Válság hatása a közteherviselési rendszerekre A GDP gyorsabban csökken mint az adófizetési kötelezettség, így átmenetileg emelkedik a GDP arányos közteher, A költségvetési hiányok emelkedése és a romló gazdasági teljesítmények miatt felértékelıdnek az adóés járulékbevételek, Módosulnak a közteherviselés súlypontjai (direkt adók a progresszivitás erısödése ellenére mérséklıdnek, a közvetett adók szerepe nı, új közbevételi jogcímeket alkotnak), A közterhek növekedésének elkerülése érdekében az adóalanyok az informális gazdaság felé mozdulnak el, Erısödı figyelem a közteherviselési rendszer hatékonysága iránt, s erısödik a korrekciós igény A közteherviselési rendszereket érintı jellegzetes változások (2007-2009) a.) Átfogó adóreformok (USA, Németország, Franciaország, Kína, Dánia, Ausztria); b.) Adómodernizáció - hatékonyságjavító és strukturális változásokat eredményezı programok (); c.) Válságkezelı intézkedések: Költségvetési egyensúlyt javító (bevételnövelı) intézkedések (); Gazdasági teljesítményeket ösztönzı szabályozó változások (); d.) Virtuális jellegő programok - valódi döntéseket nem vállaló megoldások 10
Magyarország helyzete több szempontból azonos íven mozog az EU-27 országokban zajló jelenségekkel (idınként az élbolyban, idınként a követık között) Állandósult gondunk: négyes deficit Államháztartási hiány (költségvetési bevételeket meghaladó költségvetési kiadások); Fizetési mérleg (folyó fizetési mérleg) hiánya; valamint Gazdasági teljesítményhiány (inflációtól elmaradó árbevétel változás, reálértéken stagnáló hozzáadottérték); Tudásmérleg hiánya (vásárolt termékekben rejlı és az exportált termékekben rejlı tudástartalom különbsége); Komoly szemléleti probléma, hogy míg az ikerdeficit problémáját érezzük és az egyensúlyteremtés halaszthatatlanságát elfogadjuk, addig a gazdasági- és tudásteljesítmény hiányát nagyvonalúan kezeljük! 11
Folyó fizetési mérleg hiánya (milliárd, illetve % a GDP arányában) 1 00 % millió -1 00-2 00-3 00-4 00-5 00-1,0% 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 *2008-2,0% -3,0% -4,0% -5,0% Folyó -6 00 fizetési mérleg tartalma: Áru export és import, Szolgáltatás export és import -7 00 Jövedelem be- és kiáramló értéke -6,2% -6,4% -7,2% -7,1% -7,5% -7,5% -7,8% -8,7% -8,6% -8,8% -7,2% -6,0% -7,0% -8,0% -9,0% fizmérleg hiány %-ban -8 00-1% millió százalék Forrás: Government finance statistics, EUROSTAT, 2/2008 Az államháztartás bruttó adóssága a GDP százalékában (1996-2009) 9 73,0% 80,8% 8 7 6 5 4 3 71,7% 62,3% 60,4% 59,5% 54,2% 52,1% 55,8% 58,1% 61,7% 59,4% 65,6% 65,8% Az adósságszolgálat a GDP 4,8-5,0%-át, az államháztartási kiadások 8,6-8,8%-át köti le 2 1 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 *2009 Forrás: General Government Data, EUROSTAT, 22 April 2009 12
Az adósságállomány után fizetendı kamatkötelezettség a GDP százalékában az EU-27 országokban (2009-2010) 6,0% 5,0% A GDP arányában számolt 4,8-4,9%-os kamatteher az államháztartási kiadások cca 9,0-9,5 %-ának felel meg 4,0% 3,0% 2,0% 2009 2010 1,0% % HU IT EL BE MT PT AT IE EU-15 EU-27 FR DE PL UK NL LV CY ES SI DK RO LT SE FI SK CZ BU LU EE Source: General Government Data (Revenue and Expenditure), EUROSTAT, Spring 2009 A bruttó hazai termék, az egy keresıre jutó reálbér és a háztartások fogyasztása (1980=100) százalék (1980=100) 7 6 5 4 3 2 Pontosan 10 évre volt szükségünk a már egyszer elért teljesítmény meghaladásához 1-1 -2-3 -4 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 *2008 Bruttó hazai termék Háztartások fogyasztása egy keresıre jutó reálbér 13
Adóbevételek a költségvetési bevételek százalékában, 2008 1 200 000 10% 1 000 000 800 000 Válsághelyzetben felértékelıdnek az adó- és járulékbevételek 95,0% 9% 600 000 400 000 88,1% 85,0% 200 000 8% 0 75,0% BE ES IT DE LU FR AT UK SK IE PL CY DK SI RO HU MT LT CZ EE PT SE NL LV EL BG FI Adó- és járulékbevételek értéke Költségvetési bevételek összértéke Adóbevételek a ktgv-i bevételek arányában A hazai adóterhelés a GDP százalékában (1998-2009) 30 000 41,0% milliárd Ft 25 000 20 000 15 000 39,2% 39,1% 38,9% 39,5% 40,5% 40,4% 4% 39,9% 39,5% 39,0% 38,5% adóterhelés a GDP %-ában 10 000 38,5% 38,3% 38,5% 5 000 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 38,0% 38,2% 38,0% 38,2% 37,5% 37,0% 36,5% GDP érték (piaci beszerzési áron) Adóterhelés összértéke Adóterhelés a GDP százalékában 14
Az adók közgazdasági funkciók szerinti megoszlása, 2008 6% 5% 4% 5,3% 3% 2% 20,1% 1% 14,5% % BE DK DE IE EL ES FR IT LU NL AT PT FI SE UK BG CZ EE CY LV LT HU M T PL RO SI SK fogyasztást terhelı adók munkát terhelı adók tıkét terhelı adók Szembesülni kell azzal, hogy a költségvetési megszorításokkal csak ideig óráig teremthetı egyensúly, az érdemi változáshoz a gazdaság teljesítıképességét kell növelni! 15
A GDP teljesítmény változása (1987-2009) % 8,0 6,0 4,0 növekedés és felzárkózás 2,0 stabilizáció visszaesés -2,0 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 *2009-4,0-6,0-8,0-1 -12,0-14,0 átalakulási válság Jogos kérdés: Hol és mit rontottunk el? Forrás: KSH és az MNB adatai alapján a szerzı összeállítása 10% A nemzetgazdasági szintő bruttó hozzáadott-érték megoszlása (1992-2008) 8% százalék 6% 4% 53,4% 50,7% 52,5% 56,9% 56,7% 56,5% 56,4% 57,9% 58,5% 2% % A hazai hozzáadott-érték alakulása döntı mértékben a versenyszektor teljesítményein múlik 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 *2008 vállalatok pénzügyi szektor kormányzati szektor háztartások egyéb Forrás: Magyarország Nemzeti Számlái, KSH, 2009 16
A bruttó hozzáadott-érték gyarapodása és a növekedést meghatározó tényezık (1997-2008) Hozzáadott-érték 10% Létszám többlet 0,6 % Tıke gyarapodás 68,2% Termelékenység 31,2% Kérdés: Mi lesz a növekedés motorja a jövıben?! Munka intenzitás 3,3% Tıke intenzitás 27,9% Magyarországra érkezı külföldi mőködıtıke befektetések éves értéke és állománya (1990-2009) 7 000 70 000 6 000 5 000 Három lényeges szakasz: tulajdonrész vásárlás, elızmény nélküli vállalkozásalapítás, eredménybıl történı visszaforgatás 60 000 50 000 millió (inflow) 4 000 3 000 40 000 30 000 millió (stock) 2 000 20 000 1 000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 *2009 10 000 0 Mőködı tıkebefektetés éves értéke Külföldi tulajdonú tıke halmozott értéke Forrás: World Investment és az EUROSTAT adatai alapján Pitti Zoltán szerkesztése 17
A társaságok jegyzett tıkéjébıl a külföldi érdekeltségő társaságok tıkerészesedése nemzetgazdasági ágak szerint, 2008 szakmai és adminisztratív tevékenység 6,5% humán szolgáltatás 1,3% egyéb szolgáltatás 1,5% mezıgazdaság 0,3% bányászat 0,9% feldolgozóipar 14,8% ingatlanügyletek 3,5% villamos és egyéb energia 3,4% vízellátás, gazdálko 0,1% kereskedelem 5,6% szállítás, raktározás 1,0% idegenforgalom 0,8% pénzügyi szektor 57,2% informatika, kommunikáció 3,0% A bruttó hozzáadott-érték a nettó árbevétel arányában (1992-2008) 70 000 3% milliárd Ft 60 000 50 000 40 000 Piaci értékítéletet tükrözı arányszám 25,0% 2% 15,0% 30 000 20 000 10 000 0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 hozzáadott-érték arány (%) 1% 5,0% % nettó árbevétel értéke bruttó hozzáadott-érték hozzáadott érték aránya (%) 18
Gazdasági szereplık és teljesítmények, 2008 Vállalkozások száma Bruttó hozzáadott-érték 1,2% nagyvállalkozás 56,9% 1,5% középvállalkozás 16,4% 7,7% kisvállalkozás 14,6% 89,6% 97,3% 26,7% mikrovállalkozás 12,1% Forrás: APEH-SZTADI éves gyorsjelentése alapján Pitti Zoltán számítása, 2009 A feldolgozóipar egy foglalkoztatottjára jutó bruttó hozzáadott-érték a feldolgozóiparban, 2007 18 16 14 12 10 8 EU-15 országok átlaga 62,8 ezer /fı 6 4 2 22,2 /fı IE BE FI NL LU UK SE DK DE FR ES IT EL CY MT SI PT HU CZ PL SK EE LV LT Forrás: EUROSTAT Database 19
Társas vállalkozások eredménymutatói (pénzügyi szektor nélkül számolva), milliárd Ft 2006 2007 2008 Üzemi (üzleti) eredmény egyenlege 2 503,5 2 891,1 2 754,0 Pénzügyi mőveletek egyenlege 199,1 311,2-1 086,6 Szokásos vállalkozási eredmény egyenlege 2 702,6 3 202,3 1 667,4 Rendkívüli eredmény egyenlege 438,0 615,7-58,9 Adózás elıtti eredmény egyenlege 3 140,6 3 817,0 1 608,5 Forrás: APEH szokásos éves jelentései alapján Pitti Zoltán számításai A magyar gazdaság kitörési pontja az exportteljesítmények növelése (piacbıvítés, termékszerkezet korszerősítés, a termékekben rejlı hazai tudástartalom szélesítése) 20
A társaságok export teljesítménye a nettó árbevétel arányában (1997-2008) 70 000 3% m illiárd Ft 60 000 50 000 25,0% 2% exp o rt arány (% ) 40 000 30 000 20 000 A javuló exportarány mögött a piaci irányultság, a tulajdonosi háttér és a termékösszetétel koncentrációja húzódik 15,0% 1% 10 000 5,0% 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 % Nettó árbevétel Export-bevétel Export a nettó árbevétel %-ában A társas vállalkozások export teljesítménye területi egységek szerint, 2008 3,7% 13,2% 2,3% 13,4% 9,0% 0,7% 34,7% 3,4% 2,3% 2,0% 4,2% 2,0% 1,6 2,4% 0,6% 0,7% 0,4% 2,3% 1,3% 0,8% 0,7% Jelmagyarázat 3,8 milliárd Ft felett 2,8-3,7 milliárd Ft között 1,8-2,7 milliárd Ft között 0,8-1,7 milliárd Ft között 0,7 milliárd Ft alatt 21
A versenyszektor innovációs teljesítménye fıbb innovációs típusok szerint (1989-2008) 10% 9% Termékszerkezet modernizációja 8% 7% 6% Gépesítés, eljárási folyamat, logisztika 5% 4% 3% 2% 1% Gazdálkodási formáció, szervezeti struktúra változtatása % 1989-1991 1992-1994 1995-1997 1998-2000 2001-2004 2005-2008 szervezeti innováció technológiai innováció termék innováció A versenyszektor K+F ráfordításai tulajdoni jelleg szerint (1997-2008) 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Hazai vállalkozások Külföldi vállalkozások Forrás: APEH éves gyorsjelentései alapján Pitti Zoltán számításai, 2009 22
Fontos megállapítás: az innovációs teljesítmények javítása és a K+F ráfordítások növelése nélkül a kibocsátás arányában mért hozzáadott-érték arány nem javulhat, s amennyiben ez a mutató továbbra is alacsony szinten marad, úgy a bruttó kibocsátás dinamikus növekedése mellett is csak közepes ütemben leszünk képesek gyarapítani az életminıség javítását finanszírozó hazai hozzáadott-értéket! 6,0% A gazdasági növekedés alternatív pályái (2000-2007, illetve 2008-2013) 4,0% 2,0% % 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 *2012 *2013 KP -2,0% A B C -4,0% -6,0% -8,0% Választ igénylı kérdések: a fordulathoz létrehozható-e egy társadalmi-gazdasági megállapodás? mi lesz a növekedés motorja? tudunk-e tartósan növekedni az egyensúly veszélyeztetése nélkül? Konvergencia Program szintentartó fejlıdési pálya dinamikus növekedési pálya leszakadó pálya 23
A fenntartható gazdasági fejlıdési pályán maradás alapvetı kérdései Egyensúlyteremtés és növekedésösztönzı program; Gazdaságfejlesztési stratégia (versenyképesség, exportképesség, növekedési motor, klaszterképzı erı, befektetés-ösztönzı közgazdasági szabályozás); Gazdasági szerkezet korszerősítése (ágazati, vállalkozási méret, területi, tulajdoni erıforrás átcsoportosítás a magasabb hozzáadott-értéket biztosító vállalkozásokba); Innovatív magatartás erısítése, K+F ráfordítások növelése; Adórendszer modernizációja (teljesítmény-ösztönzés, igazságosság, költségvetési megfontolások); Munkahelyteremtés egyfelıl termelı szektor erısítése, másfelıl a szociális biztonság növelése; Az oktatási szektor (kibocsátó) és a gazdasági szektor (felvevı) közötti összhang megteremtése Befejezés helyett egy ajánlás: Napjaink rohanó világában ahhoz is rohanni kell hogy helyben maradjunk! 24
A szerzı elérhetısége: Pitti Zoltán tudományos kutató CORVINUS Egyetem E-mail: zoltan.pitti@uni-corvinus.hu Tel.: 30-9/603-208 25