Gazdasági kórkép - alulnézetből ( )

Átírás

1 Gazdasági kórkép - alulnézetből ( ) Sopron, Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató CORVINUS Egyetem

2 Vitaindító alapgondolatai 20 év telt el a rendszerváltás óta, időszerű egy leltár készítése (mire lehetünk büszkék, s miben kell önkritikát gyakorolni), 5 év telt el az EU tagság óta összegezni kell, hogy melyek az integráció erényei, s melyek a nemkívánatos mellékjelenségek), Gazdasági világválság mélypontján vagyunk, tisztázni kell melyek a globális hatások, s melyek a saját gyengeségeink, A válságból való kilábaláshoz nem elég a tüneti kezelés, a valódi fordulathoz átfogó modernizációs program szükséges (cél-eszköz-feladat-módszer), Választások előtt állunk a téma fontosabb, mintsem a politika játékszere legyen

3 A mögöttünk hagyott 20 év jellemzői Politikai rendszer átalakulása (többpártrendszer, demokratikus intézmények), Nemzetközi kapcsolatok (NATO, EU, OECD) Piacgazdasági szabályozás (tervgazdálkodás helyett), Gazdálkodási formák változása (állami vállalatok helyett társaságok), Tulajdonviszonyok radikális módosulása, Piaci irányultság változása (keleti dominencia helyett nyugati), Vállalkozási hajlandóság növekedése (kényszer, önmegvalósítás, taktikai vállalkozás), Differenciálódás nem kívánatos erősödése (társadalmi területi, stb),

4 Melyek a kibontakozó válság igazi okai Állami szerepvállalás elbizonytalanodása, Laza monetáris és fiskális politika a világ meghatározó országaiban (túlköltekezés visszaütése), Gazdasági fejlődést biztosító húzóerők tartós gyengülése (űrkutatás, ICT szektor, fegyverkezés), Új és dinamikus, olcsó munkabérű országok versenytársként történő megjelenése (következményként a növekvő költségek nem érvényesíthetők az árakban), Innováció és K+F tevékenység stagnálása, következményként a termékszerkezet megújításának elmaradása, Hozzáadott-értéken belül a profit és a bérek eltérő ütemű fejlődése (fizetőképes kereslet gyengülése), Társadalmi türelmetlenség erősödése

5 A évi reál GDP várható alakulása százalék 5,0 0,0 LT LV EE RO IE SI FI HU BG SK DE CZ IT SE UK DK NL EU-27 AT ES LU PT BE FR MT EL CY PL USA -5,0-10,0-15,0 Tanulságos a évi GDP alakulása, s ma még kérdéses ennek évet érintő hatása -20,0 Forrás: EUROSTAT DataBase, 2009 alapján Pitti Zoltán szerkesztése

6 A gazdasági válság mélységét és tartósságát meghatározó tényezők Belső piac mérete (Görögország, Szlovénia, Írország, illetve Lengyelország), Pénzügyi rendszer fertőzöttsége (Anglia, Olaszország, Spanyolország), Nemzetközi kitettség (lásd: transznacionalizálódási index)

7 Magyarország helyzete több szempontból azonos íven mozog az EU-27 országokban zajló jelenségekkel (időnként az élbolyban, időnként a követők között)

8 A GDP teljesítmény változása ( ) % 8,0 6,0 4,0 növekedés és felzárkózás 2,0 0,0 stabilizáció visszaesés -2, *2009-4,0-6,0-8,0-10,0-12,0-14,0 átalakulási válság Jogos kérdés: Hol és mit rontottunk el? Forrás: KSH és az MNB adatai alapján a szerző összeállítása

9 Állandósult gondunk: négyes deficit Államháztartási hiány (költségvetési bevételeket meghaladó költségvetési kiadások); Fizetési mérleg (folyó fizetési mérleg) hiánya; valamint Gazdasági teljesítményhiány (inflációtól elmaradó árbevétel, reálértéken stagnáló hozzáadott-érték); Tudásmérleg hiánya (vásárolt termékekben rejlő és az exportált termékekben rejlő tudástartalom különbsége); Komoly szemléleti probléma, hogy míg az ikerdeficit problémáját érezzük és az egyensúlyteremtés halaszthatatlanságát elfogadjuk, addig a gazdasági- és tudásteljesítmény hiányát nagyvonalúan kezeljük!

10 Gazdasági teljesítmények romlása Finanszírozási terhek növekedése Közteher befizetések csökkenése Emelkedő hitel kamatok A gazdaság ördögi körei Államháztartás növekvő hiánya Romló Kockázati megítélés Adósságállomány növekedése Külföldi kölcsönök felvétele

11 Folyó fizetési mérleg hiánya (milliárd, illetve % a GDP arányában) 1 000,0 0,0% millió 0, , , , *2008-1,0% -2,0% -3,0% -4,0% fizmérleg hiány %-ban -5,0% , ,0 Folyó ,0 fizetési mérleg tartalma: Áru export és import, Szolgáltatás export és import ,0 Jövedelem be- és kiáramló értéke -6,2% -7,2% -7,1% -7,5% -7,8% -8,7% -8,6% -8,8% -6,4% -7,2% -7,5% -6,0% -7,0% -8,0% -9,0% ,0-10,0% millió százalék Forrás: Government finance statistics, EUROSTAT, 2/2008

12 Az államháztartás bruttó adóssága a GDP százalékában ( ) 90,0 73,0% 80,8% 80,0 70,0 71,7% 62,3% 60,4% 59,5% 61,7% 65,6% 65,8% 60,0 50,0 40,0 30,0 54,2% 52,1% 55,8% 58,1% 59,4% Az adósságszolgálat a GDP 4,8-5,0%-át, az államháztartási kiadások 8,6-8,8%-át köti le 20,0 10,0 0, *2009 Forrás: General Government Data, EUROSTAT, 22 April 2009

13 Az adósságállomány után fizetendő kamatkötelezettség a GDP százalékában az EU-27 országokban ( ) 6,0% 5,0% A GDP arányában számolt 4,8-4,9%-os kamatteher az államháztartási kiadások cca 9,0-9,5 %-ának felel meg 4,0% 3,0% 2,0% ,0% 0,0% HU IT EL BE MT PT AT IE EU-15 EU-27 FR DE PL UK NL LV CY ES SI DK RO LT SE FI SK CZ BU LU EE Source: General Government Data (Revenue and Expenditure), EUROSTAT, Spring 2009

14 A bruttó hazai termék, az egy keresőre jutó reálbér és a háztartások fogyasztása (1980=100) százalék (1980=100) 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 Pontosan 10 évre volt szükségünk a már egyszer elért teljesítmény meghaladásához 10,0 0,0-10,0-20, * ,0-40,0 Bruttó hazai termék Háztartások fogyasztása egy keresőre jutó reálbér

15 Szembesülni kell azzal, hogy a költségvetési megszorításokkal csak ideig óráig teremthető egyensúly, az érdemi változáshoz a gazdaság teljesítőképességét kell növelni!

16 Regisztrált és ténylegesen működő társaságok száma Statisztikai regisztrált 481,3 497,4 513,8 531,1 561,4 (ezer db) Ténylegesen működő (ezer db) 314,4 326,2 333,3 344,4 343,9

17 Nyereséges és veszteséges társaságok száma Nyereséges 168,5 180,4 196,2 205,1 193,4 (ezer db) Veszteséges 123,6 121,4 111,0 112,1 123,3 (ezer db)

18 A társas vállalkozások nettó árbevétele folyó áron és reál értéken ( ) milliárd Ft nettó árbevétel (folyó áron) nettó árbevétel (reál érték)

19 A bruttó hozzáadott-érték a nettó árbevétel arányában ( ) ,0% milliárd Ft Piaci értékítéletet tükröző arányszám 25,0% 20,0% 15,0% ,0% hozzáadott-érték arány (%) 5,0% 0,0% nettó árbevétel értéke bruttó hozzáadott-érték hozzáadott érték aránya (%)

20 100,0% A vállalkozások bruttó hozzáadott-érték teljesítménye főbb nemzetgazdasági ágak szerint ( ) 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Vill.energia, gáz- víz- és hőellátás Építőipar Kereskedelem Szálláshely-vendéglátás Szállítás, posta, távközlés Pénzügyi szolgáltatások Gazdasági szolgáltatások Humán és egyéb szolgáltatások

21 A hazai bruttó hozzáadott-érték a bruttó kibocsátás arányában ( ) milliárd Ft ,0% 50,0% 49,0% 48,0% 47,0% 46,0% hozzáadott-érték aránya (%) * ,0% 44,0% 43,0% 42,0% 41,0% 40,0% Bruttó kibocsátás értéke Bruttó hazai termék értéke Hazai termék a kibocsátás arányában

22 A bruttó hozzáadott-érték gyarapodása és a növekedést meghatározó tényezők ( ) Hozzáadott-érték 100,0% Létszám többlet 0,6 % Tőke gyarapodás 68,2% Termelékenység 31,2% Kérdés: Mi lesz a növekedés motorja a jövőben?! Munka intenzitás 3,3% 3,3% Tőke intenzitás 27,9%

23 Magyarországra érkező külföldi működőtőke befektetések éves értéke és állománya ( ) Három lényeges szakasz: tulajdonrész vásárlás, előzmény nélküli vállalkozásalapítás, eredményből történő visszaforgatás millió (inflow) *2009 millió (stock) Működő tőkebefektetés éves értéke Külföldi tulajdonú tőke halmozott értéke Forrás: World Investment és az EUROSTAT adatai alapján Pitti Zoltán szerkesztése

24 A külföldi érdekeltségű vállalkozások részesedése a gazdaság főbb mutatóiból ( ) tárgyi eszközök saját tőke jegyzett tőke K+F ráfordítás beruházási érték fizetett osztalék fizetett társasági adó igénybevett adókedvezmény adózás előtti veszteség adózás előtti nyereség összes költség és ráfordítás bruttó hozzáadott-érték teljesítmény export árbevétel nettó árbevétel foglalkoztatottak száma Forrás: APEH éves gyorsjelentései alapján Pitti Zoltán számításai százalék

25 Saját tőke megoszlása főbb tulajdonosi csoportok szerint 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% Kizárólagos hazai tulajdon Vegyes tulajdon (többségi külföldi) Vegyes tulajdon (többségi hazai) Kizárólagos külföldi tulajdon

26 Hogy működik a gazdaság?!

27 Adózás előtti eredmény a saját tőke arányában ( ) ,0% ,0% 14,0% ,0% ,0% 8,0% ,0% ,0% 2,0% *2008 0,0% adózás előtti eredmény egyenlege saját tőke értéke adózás előtti eredmény a saját tőke százalékában

28 Társas vállalkozások eredménymutatói (pénzügyi szektor nélkül számolva), milliárd Ft Üzemi (üzleti) eredmény egyenlege 2 503, , ,0 Pénzügyi műveletek egyenlege 199,1 311, ,6 Szokásos vállalkozási eredmény egyenlege 2 702, , ,4 Rendkívüli eredmény egyenlege 438,0 615,7-58,9 Adózás előtti eredmény egyenlege 3 140, , ,5 Forrás: APEH éves gyorsjelentései alapján Pitti Zoltán számításai

29 A magyar gazdaság kitörési pontja az exportteljesítmények növelése (piacbővítés, termékszerkezet korszerűsítés, a termékekben rejlő hazai tudástartalom szélesítése)

30 Magyarország áruexportja főbb termékcsoportok szerint ( ) 100,0% százalék 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% élelmiszer, ital, dohány nyersanyag, félkész termék energiahordozók feldolgozott termékek (fogy.cikk) gépek, gépi berendezések Magyarország Statisztikai Évkönyvei alapján (KSH) Pitti Zoltán szerkesztése

31 Magyarország termékexportja főbb kereskedelmi partnerek szerint ( ) (Egység: százalék) ) EU-27 85,1 84,7 84,4 83,1 76,6 78,7 79,1 78,3 EU-15 76,4 75,1 73,6 70,8 61,5 61,2 59,8 57,5 EU-12 8,7 9,6 10,8 12,3 15,2 17,5 19,3 20,8 2.) Non EU 14,9 15,3 15,6 16,9 23,4 21,3 20,9 21,7 Összes export 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Magyarország Statisztikai Évkönyvei (KSH) alapján Pitti Zoltán számításai

32 Gazdasági szereplők és teljesítmények, 2008 Vállalkozások száma Bruttó hozzáadott-érték 1,2% nagyvállalkozás 56,9% 1,5% középvállalkozás 16,4% 7,7% kisvállalkozás 14,6% 89,6% 97,3% 26,7% mikrovállalkozás 12,1% Forrás: az APEH 2008 évi gyorsjelentése alapján Pitti Zoltán számítása, 2009

33 Az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott-érték vállalkozási méretek szerint ( ) ezer Ft/fő Mikro- és kisvállalkozások keretében dolgozik a foglalkoztatottak háromnegyede *2008 mikro kis közép nagy vállalkozások összesen

34 180,0 Az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadottérték az EU tagországokban, ,0 140,0 120,0 100,0 80,0 EU-15 feldolgozóipari átlag 63,6 ezer /fő 60,0 40,0 EU-15 országos átlag 62,8 ezer /fő 20,0 0,0 IE LU FI DK BE UK SE AT FR DE NL IT ES CY SI EL MT PT SK CZ PL EE HU LV LT RO BU Forrás: EUROSTAT Database alapján Pitti Zoltán számításai

35 A vállalkozások költségei és ráfordításai főbb tényezők ( ) Anyagjellegű ráfordítás 79,9 80,7 81,7 81,1 81,4 ebből: anyagköltség 22,8 23,4 24,3 24,5 24,7 Személyi jellegű ráfordítás 10,0 9,8 9,2 9,5 9,5 ebből: bér és kereset 6,6 6,4 6,0 6,2 6,2 Értékcsökkenés 4,1 4,0 3,7 3,6 3,6 Egyéb ráfordítás 5,9 5,5 5,4 5,8 5,5 Költségek és ráfordítások mindösszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

36 A társaságok export teljesítménye a nettó árbevétel arányában ( ) ,0% milliárd Ft ,0% 20,0% export arány (%) A javuló exportarány mögött a piaci irányultság, a tulajdonosi háttér és a termékösszetétel koncentrációja húzódik 15,0% 10,0% ,0% ,0% Nettó árbevétel Export-bevétel Export a nettó árbevétel %-ában

37 A hazai gazdaság high-tech exportja és importja ( ) millió * High-tech import High-tech export hiány, vagy többlet

38 A társas vállalkozások export teljesítménye területi egységek szerint, ,2% 13,4% 0,7% 2,3% 4,2% 2,4% 3,7% 2,3% 9,0% 34,7% 3,4% 2,0% 2,0% 1,6 0,6% 0,7% 0,4% 2,3% 1,3% 0,8% 0,7% Jelmagyarázat 3,8 milliárd Ft felett 2,8-3,7 milliárd Ft között 1,8-2,7 milliárd Ft között 0,8-1,7 milliárd Ft között 0,7 milliárd Ft alatt

39 Tudásháromszög kihasználatlan lehetőségeink Oktatás (elégtelen szakképzés, versenyszektor felvevőképességét meghaladó felsőfokú kibocsátás kontra befejezetlen iskolai végzettség nélküliek) ICT (teljesítmény, vagyon, eredmény) Innováció és K+F (új termék nélkül nincs exportnövekmény, K+F nélkül nincs új termék)

40 A versenyszektor innovációs teljesítménye főbb innovációs típusok szerint ( ) 100,0% 90,0% Termékszerkezet modernizációja 80,0% 70,0% 60,0% Gépesítés, eljárási folyamat, logisztika 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% Gazdálkodási formáció, szervezeti struktúra változtatása 0,0% szervezeti innováció technológiai innováció termék innováció

41 A versenyszektor K+F ráfordításai tulajdoni jelleg szerint ( ) Hazai vállalkozások Külföldi vállalkozások Forrás: APEH éves gyorsjelentései alapján Pitti Zoltán számításai, 2009

42 Fontos megállapítás: az innovációs teljesítmények javítása és a K+F ráfordítások növelése nélkül a kibocsátás arányában mért hozzáadott-érték arány nem javulhat, s amennyiben ez a mutató továbbra is alacsony szinten marad, úgy a bruttó kibocsátás dinamikus növekedése mellett is csak közepes ütemben leszünk képesek gyarapítani az életminőség javítását finanszírozó hazai hozzáadott-értéket!

43 A gazdasági növekedés alternatív pályái ( , illetve ) 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% *2012 *2013 KP -2,0% A B C -4,0% -6,0% -8,0% Választ igénylő kérdések: a fordulathoz létrehozható-e egy társadalmi-gazdasági megállapodás? mi lesz a növekedés motorja? tudunk-e tartósan növekedni az egyensúly veszélyeztetése nélkül? Konvergencia Program szintentartó fejlődési pálya dinamikus növekedési pálya leszakadó pálya

44 A fenntartható gazdasági fejlődési pályán maradás alapvető kérdései Egyensúlyteremtés és növekedésösztönző program; Gazdaságfejlesztési stratégia (versenyképesség, exportképesség, növekedési motor, klaszterképző erő, befektetés-ösztönző közgazdasági szabályozás); Gazdasági szerkezet korszerűsítése (ágazati, vállalkozási méret, területi, tulajdoni erőforrás átcsoportosítás a magasabb hozzáadott-értéket biztosító vállalkozásokba); Innovatív magatartás erősítése, K+F ráfordítások növelése; Adórendszer modernizációja (teljesítmény-ösztönzés, igazságosság, költségvetési megfontolások); Munkahelyteremtés egyfelől termelő szektor erősítése, másfelől a szociális biztonság növelése; Az oktatási szektor (kibocsátó) és a gazdasági szektor (felvevő) közötti összhang megteremtése

45 Befejezés helyett egy ajánlás: Napjaink rohanó világában ahhoz is rohanni kell hogy helyben maradjunk!

46 A szerző elérhetősége: Pitti Zoltán tudományos kutató CORVINUS Egyetem Tel.: 30-9/