Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 4. (OR. en) 6785/16 LIMITE PUBLIC JAI 186 CFSP/PESC 180 COSI 34 COPS 66 ENFOPOL 60 COTER 24 SIRIS 36 FRONT 112 CATS 13 EDUC 75 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora a Tanács Helyzetkép az Európai Tanács tagjai 2015. február 12-i nyilatkozatának, az IB Tanács 2015. november 20-i következtetéseinek és az Európai Tanács 2015. december 18-i következtetéseinek végrehajtásáról A terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorának e jelentése az Európai Tanács tagjai által 2015. február 12-én a terrorizmus elleni küzdelemről elfogadott következtetésekben foglalt mindegyik intézkedés kapcsán beszámol az elért előrehaladásról. Figyelembe veszi egyúttal az IB Tanács 2015. november 20-i következtetéseit (a terrorizmus elleni küzdelemről, valamint a terrorizmushoz és erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódással szembeni büntető igazságszolgáltatási intézkedések megerősítéséről), továbbá az Európai Tanács 2015. december 17 18-i ülésének következtetéseit is. A terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora által kiadott 9422/1/15, 12318/15 és 14734/15 dokumentum az intézkedések végrehajtásának 2015. júniusi, októberi és novemberi állását ismertette. 6785/16 1 CAB LIMITE HU
A jelentés alapján a következő ajánlások fogalmazhatók meg: Europol: A tagállamoknak még több terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó szakértőt kellene kiküldeniük a koordinátor támogatása céljából. A terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora felkéri a Bizottságot, hogy növelje meg a koordinátori költségvetést. Azokat a tagállamokat, amelyek még nem vagy viszonylag kis mértékben járulnak hozzá az Utazók profilhoz és az Europol által gondozott más munkafájl-profilokhoz, illetve az Europol Információs Rendszeréhez (EIS), arra bátorítjuk, hogy fokozzák hozzájárulásukat. Utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) A tagállamoknak meg kellene gyorsítaniuk a PNR-irányelv nemzeti szintű végrehajtását, amint sor kerül annak tanácsi elfogadására (vagyis nem volna célszerű kivárniuk a végrehajtással az irányelvben engedélyezett két évet), valamint harmonizálniuk kellene a PNR-adatok felhasználását. Üdvözöljük, hogy a Bizottság felhívást kíván közzétenni a Belső Biztonsági Alap keretében az utasnyilvántartók közötti összeköttetés támogatása céljából. Felkérjük azokat a tagállamokat, amelyek még nem hozták létre saját utasnyilvántartójukat, hogy vegyék igénybe a Belső Biztonsági Alap tagállami részét annak létrehozása céljából. Prüm: Azoknak a tagállamoknak, amelyek még nem hozták létre az összes lehetséges operatív kapcsolódási pontot, ezt mielőbb meg kell tenniük. Eurojust: A tagállamoknak lehetővé kellene tenniük, hogy az Eurojust összeköttetést hozzon létre a Hydra profillal, és így a kellő időben, hatékony módon támogathassa a tagállamokban folyó nyomozásokat, illetve büntetőeljárásokat. Arra bátorítjuk a tagállamokat, hogy fokozottabb mértékben támaszkodjanak az Eurojustra információcsere, valamint operatív együttműködés céljából. Meg kell erősíteni az Eurojust és a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora közötti együttműködést. 6785/16 2 CAB LIMITE HU
SIS II: Mielőbb létre kell hozni a SIS II-ben egy ujjnyomat-kereső funkciót. A tagállamoknak tovább kell fokozniuk a SIS II adatállományához és annak használatához való hozzájárulásukat. Az Europolnak mielőbb ki kell fejlesztenie egy szisztematikus keresést lehetővé tevő funkciót a SIS II-ben. A kockázatelemzés javítása és a gyanús utazások észlelése érdekében a Frontex számára is hozzáférést kell biztosítani a SIS II-höz. A SIS II-t a lehető legnagyobb mértékben nyomozási eszközként is igénybe kell venni. A holland elnökség által megkezdett munka, amely a SIS II használatával kapcsolatos jogi, műszaki és gyakorlati akadályok, illetve a bevált gyakorlatok összegyűjtését célozza, valószínűleg lehetővé teszi majd ezekre vonatkozóan néhány ajánlás kidolgozását az IB Tanács júniusi ülésére. Eurodac: A tagállamok bűnüldözési hatóságainál és az Europolnál teljes mértékben ki kell használni az Eurodac-hoz való kapcsolódás lehetőségét, és gondoskodni kell arról, hogy e szervek végre tudják hajtani az Eurodacban a súlyos, illetve a terrorizmussal összefüggő bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében szükséges adatlekéréseket. Interpol: Azon tagállamoknak, amelyek még nem hozták létre minden külső határátkelőhelyükön az Interpol eszközeivel az elektronikus összeköttetést, ezt a lehető legrövidebb időn belül meg kell tenniük. Felkérjük a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat az SLTD-adatok minőségének biztosítására irányuló erőfeszítéseikben. Határbiztonság: Az uniós polgárok szükséges szisztematikus határforgalom-ellenőrzésének tagállami végrehajtása terén elért előrelépést mérni kell. Felkérjük a tagállamokat, hogy szükség esetén korszerűsítsék az alkalmazott technológiát. Az uniós tranzitzónákban elsődleges feladatként meg kell erősíteni a regisztrációs munkát, valamint a megfelelő adatbázisokban való lekérdezések révén a biztonsági ellenőrzések végzését (a technológia, a személyzettel való ellátottság és a folyamatok tekintetében). A tagállamoknak további szakértőket kellene kijelölniük a Frontex számára az uniós tranzitzónákban folyó szisztematikus adatlekérdezésekben, illetve az Europol számára az elkülönített helyen való ellenőrzésekben való támogatásnyújtás céljára. Az uniós tranzitzónákban, valamint a migránsok számára rendelkezésre álló egyéb belépési pontokon elsődleges feladatként kell kezelni a hamisított biankó (jogosulatlanul kitöltött) útlevelek kiszűrését. Amint lehetséges, meg kell kezdeni a személyes adatoknak az Europol és a Frontex közötti szisztematikus cseréjét. 6785/16 3 CAB LIMITE HU
EU-IRU: A tagállamoknak és az Europolnak együtt kell működniük az Europol szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egysége által észlelt és jelzett esetek számának növelésében. Rehabilitációs programok: Felkérjük a tagállamokat, hogy vegyék igénybe a Bizottság által a rehabilitációs programok kidolgozásához biztosított finanszírozást. 6785/16 4 CAB LIMITE HU
Áttekintés A jelentésből kiderül, hogy bár minden területen vannak előrelépések, az információk megosztása és a határbiztonság további sürgős javításra szorul. Az Europol és az Eurojust közvetítésével történő információcsere és operatív együttműködés 2014-hez képest jelentősen javult 2015-ben, illetve az IB Tanács legutóbbi, 2015. december 4-i ülése óta is. Mára csaknem az összes tagállamban létrejött a kapcsolat az Europol SIENA hálózatának terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos konfigurációjával (a fennmaradó 3 tagállam várhatóan 2016 márciusában csatlakozik). Ugyanakkor az információk megosztásának mértéke még mindig nem tükrözi a fenyegetés mértékét: bár mostanra ötször annyi személyre vonatkozó adategység szerepel az Europol Utazók profiljához kapcsolódó adatbázisban, mint a megelőző évben, az elemzőfájlban továbbra is mindössze 2 786 olyan személyre vonatkozó uniós tagállami bejegyzés szerepel, akik megerősítetten külföldi terrorista harcosok. Az Europol Információs Rendszerbe (EIS) csak 1 473 külföldi terrorista harcosról vittek be adatokat a tagállamok. Ezek az adatok annál is meglepőbbek, mivel jól megalapozott becslések szerint eddig mintegy 5 000 uniós állampolgár utazott azért Szíriába és Irakba, hogy csatlakozzon a Dáishoz vagy más szélsőséges csoportokhoz. Megjegyzendő továbbá, hogy a tagállamok által megerősítetten külföldi terrorista harcos személyekről bevitt, az Utazók profilhoz tartozó bejegyzések több mint 90 %-a mindössze 5 tagállamtól származik Nem minden külföldi terrorista harcosról készül szisztematikusan bejegyzés a SIS II-ben és az Europol EIS adatbázisában. A Prümi szerződésen alapuló adatbáziskapcsolatok száma nőtt az IB Tanács decemberi ülése óta, de további előrelépésre van szükség. Javítani kell továbbá az adatok minőségét (közös definíciók és formátumok), és egységesíteni kell a rendszerek használatát (különösen a figyelmeztető jelzések SIS II-be történő bevitele tekintetében). 6785/16 5 CAB LIMITE HU
Az Eurojustnál 2015-ben csak 18 külföldi terrorista harcosokkal kapcsolatos operatív eset került rögzítésre, és mindössze 104 terrorizmussal kapcsolatos folyamatban lévő büntetőeljárásról kapott tájékoztatást az Eurojust. Mindez igaz annak ellenére, hogy a vonatkozó tanácsi határozat értelmében a tagállamok az összes ilyen büntetőeljárásról kötelesek tájékoztatni az Eurojustot. Az Europol Fraternité munkacsoportja, melyet a francia hatóságok kérésére hozott létre, hogy támogatást nyújtson a 2015. novemberi párizsi támadások kapcsán indult nyomozásokhoz, kiemelkedő példa arra, hogy a jövőben milyen támogatást lesz képes nyújtani a tagállamok számára a terrorizmussal kapcsolatos nyomozásokban az Europol égisze alatt 2016. januárban létrehozott Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja. Több tagállam már vállalta, hogy szakértőket küld a munkacsoportba és a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorát támogató közös kapcsolattartó csoportokba. A 2016-os pénzügyi év költségvetésében egyelőre nem szerepelnek további álláshelyekre vonatkozó előirányzatok a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora hivatalának és a hozzá kapcsolódó legfőbb támogató kapacitásoknak mint például az EU szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egységének (IRU) és a pénzügyi információs egységek hálózatának (FIU-net) a létrehozásához kapcsolódóan. A biztonsági ellenőrzések szempontjából releváns uniós adatbázisok közötti interoperabilitás megvalósítása az Európai Tanács kérésének megfelelően elsődleges feladatot jelent. Az adatbázisok létrehozása óta a biztonság és fenyegetettség szempontjából megváltozott környezet csakúgy, mint a technológia fejlődése és az eltérő uniós jogi keretrendszer a kérdés mélyebb átgondolását teszik szükségessé. Összetett megbeszélésekre fog sor kerülni, amelyeken az EU-nak meg kell majd határoznia, hogy mit ért interoperabilitás -on, és mi az ambíciószintje. Fontos lesz a SIS II és az Eurodac vonatkozó jogi kereteinek felülvizsgálata (melyekre vonatkozóan ez évben várható, hogy elkészülnek a bizottsági javaslatok). A SIS-t (nemzeti szinten) egyre inkább egy olyan fejlett eszközként kell használni, amely a nyomozások támogatására szolgál, és nem pusztán a biztonsági ellenőrzések támogatására korlátozódik. A tagállamok bűnüldözési hatóságainál és az Europolnál teljes mértékben ki kell használni az Eurodac-hoz való kapcsolódás lehetőségét, és gondoskodni kell arról, hogy e szervek végre tudják hajtani az Eurodacban a súlyos, illetve a terrorizmussal összefüggő bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében szükséges adatlekéréseket. A Bizottság jelenleg dolgozik az ujjnyomatfunkció azonosítási célokra való bevezetésén, amihez szükség van egy automatikus ujjnyomatfelismerő rendszer létrehozására. 6785/16 6 CAB LIMITE HU
Az Europol és a Frontex uniós adatbázisokhoz való kapcsolódása a november 20-i következtetésekben megállapított elsődleges feladatok közé tartozik, ám továbbra is kihívást jelent. Az Europol a Bizottsággal együttműködésben dolgozik SIS II-hozzáférésének és -használatának javításán annak érdekében, hogy annak adatbázisaiból kötegelt lekérdezéseket is végre lehessen hajtani, és így a SIS II eseti jellegű, manuális használatáról át lehessen térni annak szisztematikus használatára. Az Europolnál folyamatban van továbbá egy, a Vízuminformációs Rendszerhez és az Eurodac-hoz való hozzáférés létrehozásával kapcsolatos javaslat kidolgozása is (az Europol ezekhez még nem kapcsolódott). A vonatkozó operatív megállapodás megkötésével mára lehetővé vált a személyes adatok Europol és Frontex közötti megosztása. A megosztás részletes szabályozása még kidolgozás alatt áll; ennek elkészülte előtt a személyes adatok megosztása még nem működhet szisztematikus módon. Ami a külső határok biztonságát illeti, 2016 márciusáig nem jött még létre minden tagállamban az összes külső határátkelőhelyen az Interpol megfelelő adatbázisaival való kapcsolat és az úti okmányok automatikus egybevetése ezen adatbázisokkal. Arra bátorítjuk a tagállamokat, hogy szisztematikusan minden külföldi terrorista harcosról készítsenek bejegyzést a SIS II-ben. Erre szükség van a rendszer további tökéletesítése érdekében, többek között azért, hogy javuljon az egyrészt magukban a figyelmeztető jelzésekben, másrészt a kiegészítő adatok körében megosztott információk minősége. A tagállamok által az elnökség kérdőívére adott válaszok alapján az aktuálisan előttünk álló kihívások a következők: a rejtett vagy célzott ellenőrzésekre vonatkozó figyelmeztető jelzések más figyelmeztetőjelzés-típusokkal való kompatibilitása és az ilyen figyelmeztető jelzéseket érintő találatokról való tájékoztatás; a 36. cikk szerinti figyelmeztető jelzéseknek a 26. cikk szerinti figyelmeztető jelzésekkel való inkompatibilitása (amikor egy külföldi terrorista harcosra vonatkozóan európai elfogatóparancsot adnak ki egy másik tagállamban, a 36. cikk szerinti figyelmeztető jelzést kiadó szolgálat erről nem értesül); tagállamonkénti különbségek a 36. cikk (2) bekezdése és a 36. cikk (3) bekezdése szerinti figyelmeztető jelzések külföldi terrorista harcosokra vonatkozó használatában; a letartóztatás alapjának esetleges hiánya olyan esetekben, amikor a 36. cikk (3) bekezdése szerinti rejtett ellenőrzés történt egy külföldi terrorista harcosra vonatkozóan; valamint a figyelmeztető jelzésre magára vonatkozó kísérőinformációk hiánya (amely megnehezíti a külföldi terrorista harcosokra vonatkozó jelzések és az egyéb bűncselekmények elkövetőire vonatkozók egymástól való megkülönböztetését). 6785/16 7 CAB LIMITE HU
A rendszerek közötti koherencia hiányát jelzi továbbá a különböző adatbázisokba bevitt bejegyzések közötti számadatok különbsége: a SIS II-be a 36. cikk (3) bekezdése alapján, nemzetbiztonsági célokból bevitt figyelmeztető jelzések száma 2015. december 31-én összesen 7 945 volt, míg az EU tagállamai által az EIS-be külföldi terrorista harcosokra vonatkozóan bevitt bejegyzések száma 2016 január végéig az 1 473-at érte csak el. A tagállamok külföldi terrorista harcosokra vonatkozóan a SIS II-be bevitt összes bejegyzésének alapszabályként, mindig át kellene kerülnie az EIS-be is. Az érzékenyebb jellegű kiegészítő információkat elemzés céljából továbbítani kellene az Europol Utazók profilja számára (úgy, hogy az adatokat küldő fél létrehozóként teljes körűen rendelkezhessen az adatok felett). Bár az uniós tranzitzónákban javulás tapasztalható a biztonsági ellenőrzések és a regisztráció terén, további előrelépésre van még szükség. A 2015. november 20-i következtetéseknek megfelelően előkészítés alatt áll néhány tisztviselő Europol által koordinált kiküldése a tranzitzónákba, hogy támogassák a másodlagos biztonsági ellenőrzéseket; ehhez tagállami támogatásra is szükség lesz többek között kiküldött nemzeti szakértői minőségben tapasztalt személyzet kirendelése révén, valamint biztosítani kell az Europol számára a szükséges finanszírozást is. Komoly aggodalomra adnak okot a Szíriában és Irakban ellopott, és azután a Dáis által felhasznált biankó útlevelek. Sürgős fellépésre van szükség ennek a problémának a kezelése céljából. Franciaország javasolta annak megvizsgálását, hogy hogyan lehetne különleges, ezeknek a biankó útleveleknek (hamisított okmányoknak) a kiszűrésére szakosodott csoportokat kiküldeni a tranzitzónákba és a migránsok által használt egyéb belépési pontokra. A tranzitzónákban már mindenütt ott vannak a Frontex magasan képzett okmányszakértői, akik közvetlenül támogatják az előszűrést végző szakértői csoportokat a személyazonosság-megállapítási eljárások során. Fontos feladat lesz annak mérése is, hogy milyen eredményeket sikerül elérni a tagállamok által az EU külső határain végrehajtandó, megfelelő adatbázisokban történő automatikus és szisztematikus ellenőrző lekérdezések megvalósításában. Több fronton is előrehaladás tapasztalható a tűzfegyverek kapcsán, így többek között (13-ről 20-ra) nőtt az uniós szakpolitikai ciklus keretében a tűzfegyverekkel kapcsolatos kiemelt terület résztvevő tagállamainak száma. Fontos feladat lesz biztosítani a különböző kezdeményezések közötti koordinációt. Több tagállamnak kellene ugyanakkor részt vennie a SIS II tűzfegyverekkel kapcsolatos rész-adatbázisát és az Interpol I-ARMS adatbázisát összekötő egységes belépési pont és keresőfelület létrehozását célzó kísérleti projektben (egyelőre csak két tagállam vesz részt benne). 6785/16 8 CAB LIMITE HU
A terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program (TFTP) jelentős értéket képvisel a terrorizmus-finanszírozási tevékenységek visszakövetése szempontjából. Annak fényében azonban, hogy a SEPA-tranzakciók nem tartoznak a TFTP hatálya alá, kellő időben meg kell vizsgálni egy, a TFTP-t kiegészítő uniós rendszer létrehozásának a lehetőségét, amint azt a Bizottság is javasolta a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fokozásáról szóló (2016. február elején kiadott) cselekvési tervében. Bár a Bizottság finanszírozást különített el a tagállamok számára a börtönökön belüli és azokon kívüli rehabilitációs programok kidolgozásához, az első ilyen felhívás nyomán kevés tagállam nyújtott be pályázatot. A benyújtott pályázatok elsősorban a kockázatértékelési módszerekre összpontosítanak. Az újabb, a tagállamok ilyen célú támogatására vonatkozó felhívást a Bizottság 2016 közepén fogja közzétenni. Végezetül pedig: nőtt a terrorista eszmék terjesztése elleni fellépést célzó intézkedések száma (pl. az Europolnál az EU IRU munkája keretében, illetve az ahhoz kapcsolódóan az internetszolgáltatók által tett önszabályozási lépések révén). További erőfeszítésekre van azonban szükség annak érdekében, hogy több ilyen bejelentésre kerüljön sor a közösségi média különböző platformjain. 6785/16 9 CAB LIMITE HU
MELLÉKLET Részletes beszámoló a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni fellépést célzó közelmúltbeli, illetve tervezett tevékenységekről Tartalomjegyzék I. A POLGÁROK BIZTONSÁGÁNAK VÉDELME 1. Utas-nyilvántartási adatállomány (PNR)... 12 2. Információmegosztás és operatív együttműködés... 12 (Europol; Prüm; A releváns adatbázisok interoperabilitásának biztosítása a biztonsági ellenőrzések tekintetében; A terrorista fenyegetéssel kapcsolatos operatív együttműködés strukturált, többoldalú megközelítése; A terrorizmus elleni küzdelemről szóló kerethatározat naprakésszé tétele; az ECRIS-ről szóló tanácsi kerethatározat naprakésszé tétele; Eurojust) 3. A külső határok ellenőrzése... 20 (A Schengeni határ-ellenőrzési kódex célirányos felülvizsgálata; Megfelelő jogalap arra, hogy a Frontex hozzájárulhasson a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez, és hozzáférhessen a vonatkozó adatbázisokhoz; Adatbevitel a SIS II-be és a rendszer használata; SIS II biometrikus adatok; Az Interpol-adatbázisok használata; A közös kockázati mutatók alkalmazása; Az uniós tranzitzónák biztonsági szempontjainak megvalósítása/frontex; A migrációs válság kezelése az uniós politikai szintű integrált válságreagálási intézkedések révén Biztonság és uniós tranzitzónák; A Frontex, az Europol és az Eurojust közötti együttműködés / A migránsok biztonsági ellenőrzései) 4. Tűzfegyverek és robbanószerek... 28 5. Biztonsági szolgálatok... 29 6. A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem... 30 (EU USA TFTP; FIU-net) 6785/16 10
7. A hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv... 32 8. E-bizonyítékok... 33 II. A RADIKALIZÁLÓDÁS MEGELŐZÉSE ÉS AZ ÉRTÉKEK MEGÓVÁSA 1. Megelőzés általánosságban... 34 A radikalizálódással foglalkozó uniós információs hálózat (RAN) Kiválósági központ 2. Internet... 35 (A szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egység (IRU); Uniós internetes fórum; Szíriai stratégiai kommunikációs tanácsadó csoport (SSCAT)) 3. Büntető igazságszolgáltatási fellépés a radikalizálódás ellen... 37 4. A radikalizálódásnak az oktatás révén való megelőzése, a tolerancia előmozdítása és küzdelem a hátrányos megkülönböztetés, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen.. 39 (Oktatás; A rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelem; Az erőszakra és gyűlöletre uszító online gyűlöletbeszéd terjedésének megfékezése; A tisztelet, a tolerancia és a megkülönböztetésmentesség EU-n belüli kommunikálásának eszköztára) III. EGYÜTTMŰKÖDÉS NEMZETKÖZI PARTNEREINKKEL (A közel-keleti és észak-afrikai régió (MENA), valamint Törökország; Nyugat-Balkán; A légi közlekedés védelme)... 41 6785/16 11
I. A POLGÁROK BIZTONSÁGÁNAK VÉDELME 1. Utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) 2015. december 4-én, azaz négy és fél évvel azután, hogy a Bizottság benyújtotta a PNR-irányelvre irányuló javaslatát, a Tanács jóváhagyta az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, kivizsgálása és az elkövetők büntetőeljárás alá vonása érdekében történő felhasználásáról szóló irányelvtervezetnek az Európai Parlamenttel egyeztetett kompromisszumos szövegét. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) 2015. december 10-én jóváhagyta a szöveget. Az Európai Parlament nyáron fog szavazni az irányelvtervezetről, amelyet ezt követően a Tanácsnak nyújtanak be elfogadásra. Az elfogadást követően a tagállamoknak két év áll majd a rendelkezésükre ahhoz, hogy hatályba léptessék azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. A tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk a nemzeti végrehajtást annak érdekében, hogy az irányelvnek a lehető leghamarabb megfeleljenek. Az új irányelv értelmében a légi fuvarozók kötelesek lesznek átadni a tagállami hatóságoknak az EU-ba tartó vagy onnan induló repülőjáratokra vonatkozó utas-nyilvántartási adatállományt. Az irányelv nem írja elő kötelező jelleggel, de lehetővé teszi azt is, hogy a tagállamok egyes (kiválasztott), EU-n belüli járatokra vonatkozóan is bekérjék az utas-nyilvántartási adatállományokat. Minden tagállamnak úgynevezett utasnyilvántartó hatóságot kell létrehoznia; a légi fuvarozók e hatóság részére küldik meg a PNR-adatokat. A Bizottság több tagállamnak támogatást nyújtott az utasnyilvántartó hatóság létrehozásához, és felkérést kapott arra, hogy támogassa a többi tagállamot is. 2. Információmegosztás és operatív együttműködés Az igazságügyi és belügyminiszterek a 2016. január 25-én Hágában tartott nem hivatalos találkozójukon megbeszélést folytattak az információmegosztásról. A holland elnökség 2016. március 1-jére a terroristák utazásának megakadályozásával kapcsolatos magas szintű találkozót szervez, amelyen a résztvevők áttekintik majd a terroristák utazásának felderítésével és megakadályozásával, az információcserével, a hatékony információcsere akadályainak azonosításával, valamint a javítási javaslatokkal kapcsolatos aktuális helyzetet. 6785/16 12
Europol Az Europol 2016. január 1-jén elindította a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központjának (ECTC) működését. Az ECTC olyan fórum, amelyen keresztül a tagállamok fokozhatják az információk megosztását és az operatív együttműködést a következő területeken: külföldi terrorista harcosok nyomon követése és azonosítása, illegális tűzfegyverek kereskedelme és a terrorizmus finanszírozása. A tagállamok támaszkodhatnak az Europol szervezett bűnözés és számítástechnikai bűnözés területén meglévő képességeinek teljes skálájára. Az ECTC a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos információs csomópontként szolgál az uniós tagállamok és további országok bűnüldöző hatóságai számára, operatív támogatást, koordinációs szolgáltatásokat és szakértelmet nyújt a tagállamok által folytatott nyomozásokhoz, továbbá stratégiai támogatási kapacitást biztosít, többek között a közösségi médiának a radikalizálás céljaira való használata tekintetében. 2015. december 7-én a francia hatóságok kérésére létrejött az Europolon belül a Fraternité munkacsoport, amely hosszú távon segíti az érintett nyomozó hatóságok munkáját. A Fraternité munkacsoport általános feladata a 2015. november 13-i párizsi terrorista támadásokat követő európai terrorizmusellenes nyomozások támogatása. Az Europolon belül több mint 60 tisztviselőt irányítottak át az azonnali reagálású támogatási tevékenységek területére. Jelenleg 21 Europoltisztviselő végez állandó jelleggel a Fraternité munkacsoportot közvetlenül támogató tevékenységet, ami jól illusztrálja, hogy hogyan lehet felhasználni az ECTC-t a jövőben. Az Europol költségvetésében a 2016-os pénzügyi évre vonatkozóan mindezidáig nem irányoztak elő további álláshelyekhez kapcsolódó költségeket az ECTC kialakítására, ideértve a szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egységet (EU IRU) és a pénzügyi információs egységek hálózatát (FIU-net) is. Az Europol 2015 decemberében az ECTC-vel kapcsolatos forrásokra vonatkozó javaslatot nyújtott be az Európai Bizottsághoz. Több tagállam, például Ausztria (támogatás a Dumas munkacsoportnak), valamint az Egyesült Királyság, Németország, Spanyolország és Franciaország növelte az Europol Összekötő Irodákban foglalkoztatott személyzet létszámát a terrorizmus elleni küzdelmet támogató munkatársakkal (közös összekötő csoport a határokon átnyúló nyomozási tevékenységek megerősítésére). A párizsi támadásokat követő nyomozások támogatása céljából létrehozott Fraternité munkacsoportot jelenleg 4 kirendelt nemzeti szakértő támogatja: hárman Franciaországból, egy szakértő pedig Spanyolországból. Felkérjük a tagállamokat, hogy növeljék a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó, a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központjának (ECTC) támogatására az Europolhoz kirendelt nemzeti szakértők számát. 6785/16 13
A tagállamok számottevő eredményeket értek el a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó hatóságaiknak a SIENA egyedi terrorizmusellenes konfigurációjával való összekapcsolása terén: 2015. december elején még csak 15 uniós tagállam, jelenleg már 25 tagállam van összekapcsolva a SIENA-ban a terrorizmus elleni küzdelem területével (és a még fennmaradó három tagállam terrorizmusellenes hatóságai is várhatóan hamarosan csatlakoznak). 2016. január végéig hat harmadik fél is csatlakozott. A SIENA-t 2016-ban (előreláthatóan a harmadik negyedévben) EU Confidential szintre fejlesztik. A tervek szerint a terrorizmusellenes rendőrségi munkacsoport (PWGT) EU Secret szintű kommunikációs hálózatának a jövőben az Europol ad helyet és azt az Europol hálózatába integrálják; így létrejön a terrorizmus elleni küzdelemért felelős hatóságoknak az Unió egészére kiterjedő, koherens kiegészítő kommunikációs infrastruktúrája. A Bizottság szakértői és jogi elemzése alapján az Europol megkezdte a 2015. november 20-i tanácsi következtetések végrehajtása érdekében végzendő munkát. Az említett következtetések szerint lehetővé kell tenni, hogy az Europol adatbázisait szisztematikusan összevessék a SIS II-vel úgy, hogy kötegelt kereséseket indítanak a SIS-ben. Az Europol felülvizsgálta a 2016. évi munkatervét a nagyméretű adatbázisokhoz így a SIS II-höz, a VIS-hez és az Eurodachoz való hozzáférés feltételeinek javítása, valamint a rendszerek kölcsönös átjárhatóságával kapcsolatos kérdések előtérbe helyezése érdekében. Az Europol jelenleg manuális lekérdezéseket végez a SIS II-ben, és korlátozottan használja az adatbázist (2015-ben, a SIS II-höz való kapcsolódásának első évében mindössze 741 lekérdezést hajtott végre). A SIS II-re vonatkozó jogi eszközökkel összhangban az Europol nem vihet be figyelmeztető jelzéseket a SIS II-be, továbbá nincs hozzáférése az eltűnt személyekre, illetve a tagállamok területére való belépés vagy az ott tartózkodás tilalmára vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez. Emellett az Europol nem továbbíthatja a SIS II-ben szereplő adatokat az Europol által vagy az Europolnál működtetett egyetlen adatgyűjtő és -kezelő számítógépes rendszerbe sem, továbbá nem töltheti és nem másolhatja le a SIS II egyetlen részét sem. A SIS II-nek az Europolnál jelenleg rendelkezésre álló bűnüldözési hírszerzési információkat kiegészítő fontos információforrássá kell válnia. Például a SIS II-ről szóló tanácsi határozat 36. cikke alapján a SIS II-be bevezetett, egy meghatározott személyre vagy járműre vonatkozó adatok ( rejtett ellenőrzés ) információként szolgálhatnak az Europol számára arról, hogy egy másik tagállam már nyomozást folytat az adott ügyben. Az Europolnak lehetősége van arra, hogy a kommunikációs csatornáin keresztül (különösen a nem SIS-tag tagállamoktól vagy harmadik felektől) szerzett információkat összevesse a SIS II-ben található adatokkal, és ez segíti az Europolt abban, hogy uniós információs csomóponttá váljon. 2016-ban az Europol fejleszteni kívánja a kötegelt lekérdezések SIS II-ben történő rendszeres végrehajtására vonatkozó kapacitásait. Ez különösen akkor nagyon fontos, ha nem schengeni országoktól kapott információk ellenőrzésére van szükség. 6785/16 14
Az Europol még nem kapcsolódik sem a Vízuminformációs Rendszerhez (VIS), sem az Eurodachoz (ehhez az adatbázishoz a holland nemzeti hozzáférési ponton keresztül kíván kapcsolódni). Némi időre van még szükség az optimális konstrukció kialakításához. 2016-ban az Europol ki fog dolgozni egy az egymást kölcsönösen kiegészítő képességekre vonatkozó javaslatot, és ennek során figyelembe fogja venni mind a VIS, mind az Eurodac kapacitásait. 2015-ben a tagállamok a 2014. évinél sokkal jelentősebb mértékben járultak hozzá az Europol eszközeihez, illetve vették igénybe azokat. De a fenyegetettség szintjét figyelembe véve ez még mindig nem elegendő. Az Utazók profil például az európai külföldi terrorista harcosok becsült számának még mindig csak kevesebb mint a feléről tartalmaz adatokat. Ezen a téren további javulásra van szükség. Az Europol Információs Rendszer (EIS) a tagállamok számára közvetlenül rendelkezésre álló referenciarendszer jelenleg több mint 3800 külföldi harcosról és hozzájuk köthető társakról tartalmaz adatokat, többek között harmadik felektől (főként az Interpoltól) származó adatokat is. Ugyanakkor, a 2015. novemberi párizsi támadásokkal is összefüggésben, a terrorizmussal kapcsolatos bejegyzések száma az EIS-ben összességében meghaladja a 7700-at (azaz a terrorizmussal kapcsolatos bejegyzések száma több mint duplájára nőtt a 2015. 3. negyedévi 3732- höz képest). Jelenleg több mint 4300, a terrorizmussal kapcsolatba hozható személy szerepel az EIS-ben (beleértve a fent említett külföldi harcosokat és társakat is). Az EIS-ben végrehajtott tagállami lekérdezések száma 63%-kal nőtt (a 2014. évi 367 922-ről 2015-ben 598 652-re). 2014- ben az uniós tagállamok mindössze 18 külföldi terrorista harcosról vittek be adatokat az EIS-be, 2016. január végéig pedig összesen 1473 külföldi terrorista harcosról. Ez számottevő növekedés, ám még mindig nem tükrözi a fenyegetettség valós szintjét. Az Utazók profilban jelenleg 18 572 személyre vonatkozó adategység szerepel. Csaknem egy évvel ezelőtt ez a szám még csupán 3600 volt. A teljes számon belül (ami tartalmazza a társakat stb. is) jelenleg 4714 fő a megerősítetten úton lévő külföldi terrorista harcos. Ebből a 4714 főből a tagállamok 2015 végéig 2407 megerősítetten külföldi terrorista harcost vittek be a rendszerbe, 2016-ben pedig további 379-et jelentettek (ez összesen 2786 megerősítetten külföldi terrorista harcos). Vagyis a megerősítetten külföldi terrorista harcosok száma 1023 fővel nőtt a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorának legutóbbi, 2015. novemberi jelentése óta. A jelenlegi adatok alapja több mint 1900, a tagállamoktól és a társult partnerektől származó adatszolgáltatás (egy évvel ezelőttig hozzávetőleg 600 adatszolgáltatás történt). A 2016. évi számok már most jelentős emelkedést valószínűsítenek a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. Hozzá kell tennünk azonban, hogy a tagállamok által 2015-ben bevitt, megerősítetten külföldi terrorista harcosokra vonatkozó, az Utazók profilhoz tartozó bejegyzések több mint 90 %-a mindössze 5 tagállamtól származik. 6785/16 15
Azokat a tagállamokat, amelyek még nem vagy számottevően kisebb mértékben járulnak hozzá az Utazók profilhoz és az Europol által gondozott más profilokhoz, arra ösztönözzük, hogy fokozzák hozzájárulásukat. Az Europol terrorizmussal kapcsolatos elemzési munkafájlján belüli Hydra profilban (iszlamista terrorizmus), jelenleg több mint 620 000 adategység található: ebből 64 000 a személyre vonatkozó adat (többek között gyanúsítottak, társak stb.; ez több mint 3500-zal meghaladja a 2015. évi személyre vonatkozó adategységek számát), és több mint 11 000 a hálózatokra és szervezetekre vonatkozó adat (2015 elejéhez képest több mint 300-zal emelkedett). Ezt a számot az Europol a partnereivel együttműködésben folyamatosan frissíti. Az adat a Hydra profilba eddig bevitt 12 800 bejegyzésen alapul (12%-os emelkedés 2015-höz viszonyítva). A tagállamok 2014 és 2015 között csaknem megduplázták a Hydra profilba bevitt bejegyzéseik számát (543-ról 1031-re), a tagállamok által szolgáltatott, magánszemélyekre vonatkozó adatok száma pedig ugyanezen időszakban csaknem megháromszorozódott (1589-ről 4398-ra). Javasoljuk, hogy a tagállamok segítsék elő, hogy az Eurojust kapcsolódhasson a Hydra profilhoz, és így kellő időben, hatékony támogatást nyújthasson a tagállamokban folyó nyomozásokhoz és büntetőeljárásokhoz. Prüm A prümi adatcsere-mechanizmuson keresztül (a 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat) a tagállamok a bűnüldözés és a terrorizmus elleni küzdelem céljából kölcsönös hozzáférést engedélyeznek egymásnak az igazságügyi szakértői biometrikus adatbázisaikhoz (DNS, ujjnyomatok), valamint a gépjármű-nyilvántartási rendszereikhez. A 2016. januári adatok szerint 22 tagállam vesz részt operatív módon a mechanizmusban a DNS-adatok tekintetében (2015. november végén: 21 tagállam), 21 tagállam az ujjnyomatok tekintetében (a korábbi adat: 20), és 20 tagállam a gépjármű-nyilvántartási adatok tekintetében (2015. november végén: 18 tagállam). A 2015. decemberi IB tanácsi ülés óta számottevően növekedett a prümi kapcsolódások száma a 22 tagállam körében (7 új kapcsolódás DNS-adatok cseréje céljából, illetve 18 új kapcsolódás ujjnyomat-adatok cseréje céljából). Mindazonáltal van négy olyan tagállam, amely része a prümi mechanizmusnak, de operatívan nem vesz részt az adatcserében, és a legtöbb tagállam továbbra sem aknázza ki teljes mértékben a teljes körű összekapcsolódás kínálta előnyöket e három adattípus tekintetében. Ez leginkább tagállami szinten orvosolandó technikai és szervezési problémák következménye. 6785/16 16
A releváns adatbázisok interoperabilitásának biztosítása a biztonsági ellenőrzések tekintetében Az uniós adatbázisok interoperabilitásáról folytatott első megbeszélésre a COSI 2016. március 2 3- i ülésén került sor. Fontos cél az interoperabilitás meghatározása és az ambíció kívánt szintjének megállapítása a megnövekedett fenyegetettség és a technológiai fejlődés figyelembevételével. A Bizottság az intelligens határellenőrzésről szóló, március végén benyújtandó csomagjával összefüggésben közleményt kíván kiadni, amely különösen a csomag egyik aspektusával foglalkozik, nevezetesen azzal, hogy hogyan tehető hatékonyabbá a határőrizeti és bűnüldözési informatikai rendszerek lekérdezése. Az interoperabilitás a SIS II-rendelet és az Eurodac-rendelet naprakésszé tétele kapcsán is fontos kérdés lesz. A terrorista fenyegetéssel kapcsolatos operatív együttműködés strukturált, többoldalú megközelítése A COSI 2016. március 2 3-án tartotta az ezzel a témával foglalkozó első megbeszélését, és megvizsgálta annak a lehetőségét, hogy kidolgozza a terrorista veszélyek elleni fellépés terén folytatott operatív együttműködésre vonatkozó strukturált, többoldalú megközelítés módszereit. A terrorizmus elleni küzdelemről szóló kerethatározat naprakésszé tétele A Bizottság 2015. december 2-án a terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelvjavaslatot terjesztett elő, amely naprakésszé teszi a jelenleg hatályos 2002/475/IB kerethatározatot. Az irányelvjavaslat a büntetni rendeltség új, kibővített keretét hozza létre, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2178 (2014) sz. határozatában, valamint az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezményéhez fűzött, az EU nevében 2015. október 22-én aláírt kiegészítő jegyzőkönyvben foglalt követelményekkel összhangban határozza meg a külföldi terrorista harcosok jelenségével kapcsolatos bűnöző magatartást. A kiegészítő jegyzőkönyv rendelkezéseinek az uniós jogba való átültetése megnyitja az utat az előtt, hogy a szóban forgó jegyzőkönyv az Európai Parlament egyetértésének függvényében véglegesen megkötésre kerüljön az EU nevében. A büntető anyagi jogi munkacsoportban 2016 januárja óta folytatott intenzív megbeszélések eredményeként az elnökség kompromisszumos szöveget fog benyújtani az IB Tanács 2016. március 11-i ülésére azzal a céllal, hogy annak alapján a Tanács általános megközelítést fogadjon el. Az általános megközelítés alapján a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében megkezdheti a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel az irányelvtervezet végleges elfogadása céljából. 6785/16 17
Az ECRIS-ről szóló tanácsi kerethatározat naprakésszé tétele A Bizottság 2016. január 19-én elfogadta a 2012-ben létrehozott Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) módosítására és fejlesztésére irányuló javaslatát. A javaslat célja a nem uniós állampolgárokkal kapcsolatos bűnügyi nyilvántartási adatok cseréjének elősegítése az Unióban. A javaslat célja biztosítani azt, hogy a tagállamok teljes körűen kiaknázzák azokat a lehetőségeket, amelyeket az ECRIS az uniós polgárokkal kapcsolatos bűnügyi nyilvántartási adatok cseréjére már jelenleg is széles körben használt rendszer kínál. A Tanács várhatóan 2016 júniusában fogadja el az irányelvjavaslatra vonatkozó általános megközelítését. Eurojust Habár 2014 és 2015 között jelentősen bővült az Eurojust keretében folytatott információcsere és operatív együttműködés, a számadatok még mindig nem tükrözik a fenyegetettség valós szintjét. Az Eurojustnál nyilvántartásba vett, terrorizmussal kapcsolatos ügyek száma számottevően nőtt 2014-hez képest (2015-ben: 41 ügy, amelyből 39 operatív, ebből 18 külföldi terrorista harcossal kapcsolatos; 2014-ben: 14 ügy, amelyből 13 operatív, ebből 3 külföldi terrorista harcossal kapcsolatos). Az Eurojust 2015-ben megszervezte az első koordinációs központját (külföldi terrorista harcosokkal kapcsolatban), és 15 koordinációs ülést tartott terrorizmussal kapcsolatos operatív ügyekben (ezek közül hat külföldi terrorista harcosokat érint). Az ügynökség továbbra is támogatást nyújtott a közös nyomozócsoportoknak terrorizmussal kapcsolatos ügyekben: 2014-ben ez két közös nyomozócsoportot érintett, amelyekben négy tagállam vett részt, 2015-ben pedig három közös nyomozócsoportot, hat tagállam részvételével. Jelentősen nőtt azon információk mennyisége is, amelyeket a tagállamok büntetőeljárásokra és ítéletekre vonatkozóan, a 2005/671/IB tanácsi határozat alapján továbbítottak az Eurojustnak. A folyamatban lévő büntetőeljárásokra vonatkozó információk mennyisége például háromszorosára nőtt (2014-ben 30 ügyről, 2015-ben pedig 104 ügyről továbbítottak információkat). Nőtt az Eurojustnak bejelentett, terrorista bűncselekményekkel kapcsolatos lezárt bírósági eljárások száma is (a 2014. évi 180-ról 2015-ben 217-re). A lezárt bírósági eljárások 2015-ben 513 személyt érintettek, akik közül 85 volt nő. Felkérjük a tagállamokat, hogy a továbbiakban is fokozzák a terrorista bűncselekményekkel kapcsolatban az Eurojusttal folytatott információcserét, és minden ilyen jellegű információt rendszeresen, időben és szisztematikusan továbbítsanak. 6785/16 18
Amint azt a 2005/671/IB tanácsi határozat előírja, az Eurojusthoz továbbítani kell minden terrorista bűncselekmény ügyében folytatott büntetőeljárás és ítélet adatait, valamint az említett bűncselekmények sajátos körülményeire és a más releváns ügyekkel való kapcsolatra, továbbá a kölcsönös jogsegély iránti megkeresésekre és a megkeresések végrehajtására vonatkozó információkat. Az információcserének köszönhetően a tagállamok jobban kihasználhatják az Eurojust arra vonatkozó képességét, hogy feltárja az egyes ügyek közötti összefüggéseket, továbbá élvezhetik az Eurojust azon törekvésének előnyeit is, hogy folyamatosan összegyűjtse és elemezze a terrorista bűncselekmények ügyében folytatott büntetőeljárásokhoz kapcsolódó bevált gyakorlatokat és nehézségeket. Az ezzel kapcsolatos információkat az Eurojust elsősorban a terrorista bűncselekmények ügyében hozott ítéletekről szóló értesítők (TCM) és a terrorizmus EU-n belüli helyzetéről és alakulásáról szóló jelentésekhez (TE-SAT) való hozzájárulása keretében osztja meg a tagállamokkal. A következő TCM 2016. március elején jelenik meg, a 2016. évi TE-SAT-hoz történő hozzájárulását pedig 2016. február végén nyújtotta be az Eurojust. Az ügynökség mind a TCM, mind a TE-SAT keretében továbbra is figyelemmel kíséri a terrorizmussal kapcsolatos tagállami jogszabályok változásait. Az Eurojust 2015 novemberében tette közzé a Külföldi terrorista harcosok: Az Eurojust véleménye a jelenségről és az arra adható büntető igazságszolgáltatási válaszlépésekről (Foreign Fighters: Eurojust's Views on the Phenomenon and the Criminal Justice Response) című, harmadik minősített jelentését. A jelentés elemzi a külföldi terrorista harcosok jelenségére adható büntető igazságszolgáltatási válaszlépésekkel kapcsolatos különféle nemzeti megközelítéseket, valamint a külföldi terrorista harcosok ügyében folytatott nyomozások és büntetőeljárások tanulságait. Az Eurojust testülete február 16-án hagyta jóvá a jelentés főbb megállapításainak összefoglalóját, amelyet ugyanazon a napon Eurojust LIMITED dokumentumként tettek közzé. Az európai uniós tagállamok legfőbb ügyészeinek konzultatív fóruma a 2015. december 11-én tartott 10. ülésén következtetéseket (5930/16) fogadott el három fő témáról, köztük a terrorizmus elleni küzdelemről. Az Eurojust 2015. november 25-én otthont adott egy a számítástechnikai bűnözés elleni igazságügyi hálózat létrehozásával foglalkozó találkozónak. A találkozón részt vevő szakértők egyetértettek abban, hogy az Eurojust támogatásával létre kell hozni egy ilyen szakosodott hálózatot. Az ECTC-nek szorosan együtt kell működnie az Eurojusttal azzal a céllal, hogy teljes körűen építhessen az Eurojust koordinációs eszközeire és jelentős mennyiségű, konkrét ügyekben szerzett tapasztalatára, továbbá a terrorizmus ügyeivel foglalkozó a tagállamokban, valamint Norvégiában, Svájcban és az USA-ban kijelölt nemzeti kapcsolattartóinak hálózatára. 6785/16 19
3. A külső határok ellenőrzése A Schengeni határ-ellenőrzési kódex célirányos felülvizsgálata Az IB Tanács 2015. novemberi ülésén, majd az Európai Tanács 2015. decemberi ülésén adott megbízásnak megfelelően az érintett munkacsoport és az IB-tanácsosok prioritásként megvizsgálták a Schengeni határ-ellenőrzési kódex célirányos módosítására vonatkozó (2015. december 15-én beterjesztett) bizottsági javaslatot. E javaslat legfontosabb eleme, hogy kötelező, szisztematikus ellenőrzéseket vezetnének be a külső szárazföldi, tengeri és légi határokon az uniós polgárok és a szabad mozgás jogát élvező egyéb személyek tekintetében, akiket az érintett adatbázisokkal összevetve szisztematikus ellenőrzéseknek kellene alávetni. Az uniós polgárok szisztematikus ellenőrzése az adatbázisban találati alapon történik (van találat/nincs találat), az adatbázisok oly módon való felhasználásával, hogy az a személyes adatok védelméhez való jogot csak a biztonsági célok által indokolt, igen korlátozott mértékben érintse. Az elnökségi kompromisszumos szöveggel kapcsolatos általános megközelítés az IB Tanács 2016. február 25-i ülésén jött létre. Megfelelő jogalap arra, hogy a Frontex hozzájárulhasson a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez, és hozzáférhessen a vonatkozó adatbázisokhoz A Bizottság 2015. december 15-én az Európai Határ- és Parti Őrségre vonatkozó rendeletjavaslatot terjesztett be (amely a Frontex megbízatásának jelentős megerősítésének tekinthető, és átnevezi az ügynökséget). A jelenleg a Tanácsban tárgyalt tervezet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az ügynökség számára, hogy kockázatelemzésében foglalkozzon a határokon átnyúló bűnözés és a terrorizmus kérdésével, mégpedig azáltal, hogy a rendelet lehetővé teszi számára a terrorista cselekményekben való részvétellel gyanúsított személyek személyes adatainak kezelését, és úgy rendelkezik, hogy az ügynökség működjön együtt egyéb uniós ügynökségekkel és nemzetközi szervezetekkel a határokon átnyúló bűnözés és a terrorizmus megelőzése érdekében. A nemzeti és az európai adatbázisokhoz való hozzáférést illetően a rendelettervezet kötelezettséget ír elő a tagállamoknak, hogy tegyék hozzáférhetővé az ilyen adatbázisokat az Európai Határ- és Parti Őrség csapatai számára. A Bizottság az indokolásában kifejtette, hogy tanulmányozni fogja annak a lehetőségét, hogy hozzáférést biztosítson az ügynökség számára az európai adatbázisokhoz, köztük a SIS-hez, és fontolóra veszi, hogy szükség esetén javaslatokat nyújtson be az ezen adatbázisok jogalapját képező jogi aktusok módosítására. 6785/16 20
Adatbevitel a SIS II-be és a rendszer használata A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) eredményes használatához szükség van a releváns adatoknak a 36. cikk (2) és (3) cikke szerinti szisztematikus megosztására, valamint az adatminőségi előírások betartására. Az elmúlt 12 hónapban jelentősen nőtt a SIS-ben található figyelmeztető jelzéseknek és találatoknak a 36. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti felhasználása, és az uniós tagállamoknak több mint fele élt az azonnali jelentéstételi mechanizmussal. 2014. december 31. 2015. december 31. Személyekre vonatkozóan rejtett ellenőrzés vagy célzott ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzések (36. cikk (2) bekezdés) Nemzetbiztonsági célokból személyekre vonatkozóan rejtett ellenőrzés vagy célzott ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzések (36. cikk (3) bekezdés) Azonnali jelentéstételt igénylő, személyekre vonatkozóan rejtett ellenőrzés vagy célzott ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzések a 36. cikk (2) és (3) bekezdése szerint 44 669 figyelmeztető jelzés 1 859 figyelmeztető jelzés Ezt a funkciót 2015 februárjában vezették be. 61 575 figyelmeztető jelzés 7 945 figyelmeztető jelzés 5 189 figyelmeztető jelzés (21 uniós tagállam által rögzített adatok) A SIS II használatának gyakorisága jelentős mértékben eltér az egyes tagállamok között, és a tagállamok eltérő előírásokat alkalmaznak a SIS II-nek a terrorizmus elleni küzdelem céljából való felhasználására (lásd: 5722/16 EU RESTRICTED). Emellett nincs mód megkülönböztetni, hogy hány figyelmeztető jelzés vonatkozik a külföldi terrorista harcosokra/terroristákra. A külföldi terrorista harcosok/terroristák a figyelmeztető jelzések egyéb kategóriáiban is megjelenhetnek, így például a letartóztatást vagy a beutazási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzések között. Az alábbi problémák merültek fel: a figyelmeztető jelzések közötti kompatibilitásra vonatkozó szabályok, amelyek meggátolják azt, hogy ugyanarra a személyre vonatkozóan több különböző cikk alapján hozzanak létre figyelmeztető jelzést (pl: a SIS II-határozat 26. cikke amikor egy külföldi terrorista harcossal szemben európai elfogatóparancsot adtak ki és 36. cikke szerint); a SIS II egységes tagállami felhasználásának hiánya a külföldi terrorista harcosok tekintetében; a figyelmeztető jelzéshez kapcsolódó megfelelő információk hiánya; rejtett ellenőrzés esetén az adott személyek helyszínen tartásának nehézsége; érvénytelen úti okmánnyal utazó személyre vonatkozó találat esetén a vonatkozó eljárások hiánya; valamint nem minden tagállam rögzíti szisztematikusan a külföldi terrorista harcosok adatait a SIS II-ben. 6785/16 21
A tagállamok javaslatai között szerepel a külföldi harcosokra/terrorizmusra vonatkozó külön figyelmeztető jelzés kialakítása, a külföldi terrorista harcosok tekintetében a 36. cikk szerinti figyelmeztető jelzések létrehozására vonatkozó egységesebb szabályok, valamint a SIS II-ben található információk elemzése az Europolnál. A Bizottságot fel kell kérni a következőkre: a) az olyan kérdések nyomon követése, mint például a figyelmeztető jelzésekre vonatkozó közös adatminőségi előírások, a SIS/VISbizottságban, a schengeni kérdésekkel foglalkozó munkacsoportban (SIS/SIRENE), valamint a terrorizmus-munkacsoport 2016. március 8-án rendezendő ülésén a SIS/SIRENE-szakértők részvételével folytatott megbeszélések alapján, és b) a gyakorlati iránymutatások megkönnyítése a tagállamok számára. Megoldást jelenthet a SIS II-határozat kiegészítése egy konkrétan a terrorista bűncselekményekre vonatkozó új cikkel, vagy ha megállapodás jön létre arról, hogy a már meglévő cikkek egyikét alkalmazzák a terrorista bűncselekményekre annak érdekében, hogy meg lehessen különböztetni a terrorizmussal kapcsolatos figyelmeztető jelzéseket az egyéb bűncselekményekre vonatkozó jelzésektől. A külföldi terrorista harcosokkal kapcsolatos figyelmeztető jelzéseknek esetleg egy új formában történő rögzítésére vonatkozó közös kritériumokkal és előírásokkal együtt ez lehetővé tenné, hogy a SIS II-t egységesebben alkalmazzák a külföldi terrorista harcosok és más, terrorizmussal gyanúsított személyek tekintetében. Fontos, hogy ezeknek az előírásoknak az alapján képzést tartsanak (mindenekelőtt a végfelhasználók számára) valamennyi tagállamban, a CEPOL támogatásával. Fel kell kérni a Bizottságot, hogy dolgozza ki ezeket az előírásokat, és a SIS II végrehajtásáról szóló, 2016 áprilisára előirányzott jelentésével/tanulmányával együtt terjessze elő ezeket. Emellett, a SIS II-re vonatkozó, 2016 végére tervezett új jogalkotási javaslatokra tekintettel egységes, közös megközelítést kell kialakítani a figyelmeztető jelzések létrehozására és azok tartalmára vonatkozóan. SIS II biometrikus adatok Noha a SIS II-rendszer 90 000 ujjnyomatot tartalmaz, egyelőre nincs mód ezekre rákeresni. A fényképekhez és az ujjnyomatokhoz kizárólag a személyazonosság megerősítése céljából van lehetőség hozzáférni, kétségek esetén (lásd mindkét releváns SIS II jogi eszköz 22. cikkének b) pontját 1 ). A jelenlegi jogi eszközök már lehetővé teszik az ujjnyomatok biometrikus azonosítóként való felhasználását a személyazonosság megállapításához (biometrikus keresési funkció az ujjnyomatokra), amint ez technikailag megoldható lesz. A Bizottság 2016. február 29-én jelentést nyújtott be a technológiára vonatkozóan, és konzultálnia kell az EP-vel (a 22. cikk c) pontja 2 ). 1 Az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK rendelete a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 381., 2006.12.28., 4. o.), és a Tanács 2007/533/IB határozata a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 205. 2007.8.7., 63. o.). 6785/16 22