Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 11. (OR. en)

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 11. (OR. en) 7033/16 PARLNAT 57 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a nemzeti parlamentek Jelentés az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek a Belső Biztonságra Vonatkozó Operatív Együttműködéssel Foglalkozó Állandó Bizottság július és december között végzett munkájáról A Tanács elnöksége benyújtotta a Tanácsnak a Belső Biztonságra Vonatkozó Operatív Együttműködéssel Foglalkozó Állandó Bizottság július és december között végzett munkájáról szóló jelentést 1, amely a mellékletben található. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 71. cikkével és a Belső Biztonságra Vonatkozó Operatív Együttműködéssel Foglalkozó Állandó Bizottság (COSI) létrehozásáról szóló tanácsi határozat 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Tanács az említett jelentést továbbítja a nemzeti parlamentek részére / /16 (kn)/kk 1

2 MELLÉKLET Összefoglaló Ez a jelentés az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek készült negyedik jelentés az EUMSZ 71. cikkével és a Belső Biztonságra Vonatkozó Operatív Együttműködéssel Foglalkozó Állandó Bizottság (COSI) létrehozásáról szóló 2010/131/EU tanácsi határozat 2 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban, amely úgy rendelkezik, hogy a Tanács folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket az állandó bizottság munkájáról. A COSI által a 18 hónapos tárgyidőszakban, azaz július 1. és december 31. között végzett munkát 3 nagyban meghatározták az Európában, és különösen január 7 9-én és november 13-án Franciaországban elkövetett terrorista támadások. Közvetlenül e támadások után két rendkívüli COSI-ülésre került sor, melyeken egy sor terrorizmus elleni intézkedésre tettek javaslatot. Ezeket az intézkedéseket az igazságügyi miniszterek január án, valamint az IB Tanács november 20-i ülésén megvitatták és elfogadták 4. A COSI a tárgyidőszakban természetesen kiemelt feladatként kezelte a terrorizmus elleni küzdelmet, és a következő hónapokban is szorosan figyelemmel fogja kísérni az operatív intézkedések tényleges végrehajtását /131/EU. A COSI üléseinek száma emelkedett az elmúlt 18 hónapban: az olasz lett luxemburgi elnökségi trió időszakában 15 COSI-ülésre került sor, beleértve a CATS-szal és a SCIFAval rendezett két, illetve egy együttes ülést is. A COSI képviselői elnökségenként egy alkalommal továbbra is tartottak találkozókat az Interpol képviselőivel, hogy erősítsék az együttműködést és elősegítsék a párhuzamos munkavégzés elkerülését. Ezenfelül három ülésre került sor a Politikai és Biztonsági Bizottsággal (PBB), mégpedig november 11-én, valamint június 4-én és november 22-én július 1. és december között a COSI támogató csoport húsz alkalommal ült össze. Első alkalommal február 28-án tartottak rendkívüli COSI-ülést, azzal a céllal, hogy megvitassák, hogy a mali válságot és az algériai támadást követően a Száhil/Maghreb térségben kialakult helyzet milyen következményekkel jár az EU belső biztonságára nézve. Az ülés a kérdéssel kapcsolatban az IB Tanács március 7 8-i ülésén folytatott megbeszéléseket volt hivatott előkészíteni. 7033/16 (kn)/kk 2

3 A tárgyidőszakban a COSI egyik további prioritása az EU belső biztonsági stratégiájának megújítása volt. Az Európai Tanács a június i ülésén következtetésekben határozta meg azokat a stratégiai iránymutatásokat, amelyek a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés térségével kapcsolatos, a következő éveket illető jogalkotási és operatív tervezésre vonatkoznak. Ezen iránymutatásokat követve, és különösen a következtetésekben foglalt azon kérésnek eleget téve, mely szerint 2015 közepéig felül kell vizsgálni és aktualizálni kell a belső biztonsági stratégiát, a COSI 2014 második felében elkészítette a megújított belső biztonsági stratégiát, amely az Európai Unió megújított belső biztonsági stratégiájának kidolgozásáról szóló, december 4 5-i tanácsi következtetések 5 elfogadását eredményezte. A Tanács ez utóbbi következtetésekkel járult hozzá a Bizottság Az európai biztonsági stratégia című közleményének 6 elkészítéséhez. A Tanács június 16-án elfogadta az EU as időszakra vonatkozó megújított belső biztonsági stratégiájáról szóló következtetéseket 7, melyeket a COSI dolgozott ki. Szinte azonnal, már 2015 júliusában (a luxemburgi elnökség alatt) megkezdődött a megújított stratégia végrehajtása, mellyel kapcsolatban rendszeresen sor került az elért eredményekről szóló jelentések megvitatására, majd pedig a Tanácsnak történő benyújtására. A stratégia végrehajtása a következő hónapokban is folytatódni fog a luxemburgi elnökség során készített, a végrehajtás modelljét tartalmazó dokumentum alapján. A korábbi évekhez hasonlóan a COSI megbeszéléseket folytatott az uniós szakpolitikai ciklus végrehajtásáról, amely a tárgyévben is folyamatosan visszatérő téma volt a COSI összes ülésén. A Tanács is elismerte 8, hogy a szakpolitikai ciklus eredményes és hozzáadott értéket képviselő, hatékony eszköz a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözés elleni küzdelemben. A szakpolitikai ciklus keretében célzott közös cselekvési napokra (Joint Action Days) került sor, nevezetesen ben az Archimedes műveletre, 2015-ben pedig a Blue Amber műveletre. Az Unió-szerte számos bűnüldözési tisztviselő munkájának koordinálásával megvalósult közös cselekvési napok számos letartóztatást eredményeztek és jelentős károkat okoztak a szervezett bűnözői csoportoknak. A COSI stratégiai iránymutatást nyújtott ezekhez a műveletekhez, amelyeket a tagállamok bűnüldöző hatóságai hajtottak végre az Europol támogatásával. A műveletek jelentős eredményekkel jártak, és rámutattak arra, hogy az EU képes szoros operatív együttműködést kialakítani a súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelem terén /14. COM(2015) 185 final. 9798/ / /16 (kn)/kk 3

4 Az Europol 2015 márciusában először adott ki a súlyos és szervezett bűnözésre vonatkozó időközi uniós fenyegetettség-értékelést (SOCTA), amely a 2013-as SOCTA-t aktualizálta. Az időközi SOCTA alapján a COSI úgy döntött, hogy 2013-ban elfogadott bűnügyi prioritásoknak 9 a es szakpolitikai ciklus második felében is érvényben kell maradniuk. A tárgyidőszakban a szakpolitikai ciklus végrehajtását rendszeres jelentések alapján szorosan figyelemmel kísérték ben megváltozott az operatív fellépések finanszírozása azt követően, hogy az Európai Bizottság Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósága és az Europol december 22-én aláírta az EMPACT feladat-átruházási megállapodását. A Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszköze 7 millió EUR támogatást biztosít az uniós szakpolitikai ciklus 2015-ben és 2016-ban történő végrehajtásához. A migrációs válságra és a terrorista támadásokra reagálva megnövelték az illegális bevándorlás és a tűzfegyverek prioritásokhoz rendelt, 2016-ban rendelkezésre álló forrásokat ben sor kerül a szakpolitikai ciklus független értékelésére 10, és ezzel kapcsolatban a COSI megállapodott számos figyelembe veendő elvről öt a terrorista támadások mellett egy soha nem látott méretű migrációs hullám jellemezte. Éppen ezért a COSI kiemelt feladatként kezelte azon szervezett bűnőzői csoportok tevékenységeinek ellehetetlenítését, amelyek részt vesznek az irreguláris migráció elősegítésében és az emberkereskedelemben. Az embercsempészettel/emberkereskedelemmel foglalkozó hálózatok felszámolása azokon az együttes üléseken is téma volt, amelyeken egyfelől a COSI, másfelől pedig a Bevándorlással, Határokkal és Menekültüggyel Foglalkozó Stratégiai Bizottság (SCIFA), illetve a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) vett részt /13. Az uniós szakpolitikai ciklus (15358/10) 42. fellépése értelmében 2015-ben a Bizottságnak a tagállamokkal együttesen független értékelési mechanizmust kellett kidolgoznia az uniós szakpolitikai ciklusra vonatkozóan / /16 (kn)/kk 4

5 A tárgyidőszakban továbbra is kiemelt figyelmet fordítottak az információmegosztás fokozására, különösen a terrorizmus elleni küzdelemmel összefüggésben. A COSI több alkalommal is megbeszéléseket folytatott arról, hogy javítani kell az olyan meglévő információs rendszerekhez és platformokhoz való hozzájárulást, mint a SIS II, az Europol információs rendszere, az Utazók profil és az Interpol adatbázisai. Ezt a kérdést az Interpollal tartott üléseken is megvitatták, aminek eredményeképpen a Tanács következtetéseket fogadott el az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisa használatának fokozásáról 12. Sok más kérdésről is jelentést tettek és megbeszélést tartottak a COSI keretében, köztük a bűnüldözési technológiai szolgálatok európai hálózatáról (ENLETS), a szervezett bűnözés elleni küzdelem közigazgatási megközelítése kapcsolattartó pontjainak informális hálózatáról, valamint a tengeri elemző és műveleti központ kábítószerekkel foglalkozó részlegéről (MAOC-N). A COSI munkájában a hatáskörüket érintő kérdésekhez kapcsolódóan szisztematikusan részt vettek az IB-ügynökségek képviselői, különösen az Europol igazgatója, az Eurojust testületének elnöke, a Frontex igazgatója és a CEPOL igazgatója. Ezenkívül néhány alkalommal a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség (eu-lisa), az Alapjogi Ügynökség (FRA) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) képviselői is részt vettek az üléseken / /16 (kn)/kk 5

6 1. Tevékenységek 2.1. Az EU as időszakra szóló megújított belső biztonsági stratégiája Az uniós belső biztonsági stratégia megújítását az olasz és a lett elnökség prioritásként kezelte. Az erre vonatkozó megbeszélések az olasz elnökség során kezdődtek meg, amikor is az elnökség július 22-én első alkalommal tartott informális COSI- és CATS-ülést a megújított uniós belső biztonsági stratégia tartalmának megvitatása céljából. Ezen ülés megszervezésével az olasz elnökség szinte azonnal teljesítette az Európai Tanács által a június i ülésén megfogalmazott, arra vonatkozó kérést, hogy 2015 közepéig kerüljön sor a belső biztonsági stratégia felülvizsgálatára és aktualizálására szeptember 29-én az elnökség és a Bizottság közös szervezésében a megújított uniós belső biztonsági stratégiával foglalkozó magas szintű konferencia került megrendezésre, amelyen a tagállamok, az Európai Parlament, a magánszektor, a civil társadalom és a tudományos élet képviselői is részt vettek. A magas szintű konferencia és a COSI keretében folytatott megbeszélések eredményei alapján az olasz elnökség következtetéstervezetet készített az EU megújított belső biztonsági stratégiájának kidolgozásáról. A Tanács ezekkel a következtetésekkel járult hozzá a megújított európai biztonsági stratégiáról szóló bizottsági közlemény elkészítéséhez. A következtetéseket 13 a Tanács december 4 5-én fogadta el. A Bizottság 2015 tavaszán adta ki közleményét. A lett elnökség május 7-én Rigában informális COSI-ülést tartott az európai biztonsági stratégiáról szóló, április 28-i bizottsági közlemény megvitatása céljából. E megbeszélések során figyelembe vették az Európai Parlament december 17-i állásfoglalásában 14 foglaltakat, a megbeszélések alapján pedig június 16-án sor került a megújított uniós belső biztonsági stratégia elfogadására. Ez a stratégia, amely a as időszakra szól, az alábbiakat foglalja magában: az Európai Unió as időszakra szóló megújított belső biztonsági stratégiájáról szóló, június 16-i tanácsi következtetések, amelyek Az európai biztonsági stratégia című bizottsági közleményen alapulnak, valamint az Európai Unió megújított belső biztonsági stratégiájának kidolgozásáról szóló, december 4 5-i tanácsi következtetések / / /16 (kn)/kk 6

7 A megújított uniós belső biztonsági stratégia az alábbi prioritásokat határozza meg az uniós belső biztonság területére vonatkozóan az elkövetkező évekre: 1. a terrorizmus, a terrorizmushoz vezető radikalizálódás, a terroristatoborzás és a terrorizmussal összefüggő finanszírozás elleni küzdelem és megelőzése, különös figyelmet szentelve a külföldi terrorista harcosok kérdésének, a határbiztonság megerősítésének amelyet a megfelelő adatbázisokkal való egybevetésre és kockázatelemzésre alapozott szisztematikus és összehangolt ellenőrzések révén kell megvalósítani, valamint a terrorizmus elleni küzdelem belső és külső vonatkozásai integrálásának, 2. a súlyos és a szervezett bűnözés megelőzése és az ellenük való küzdelem az uniós szakpolitikai ciklus alapján, 3. a számítástechnikai bűnözés megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint a kiberbiztonság megerősítése. Ezek a prioritások az Európai Parlamentnek az európai biztonsági stratégiáról szóló, július 9-i állásfoglalásában is szerepelnek. A megújított belső biztonsági stratégia és az európai parlamenti állásfoglalás számos vezérelve azonos, így például az operatív együttműködés megerősítése, a mutidiszciplináris megközelítés kialakítása, a belső és a külső biztonság kérdésének összekapcsolása, valamint a meglévő eszközök alkalmazásának és az információcserének a javítása. A mindkét részről említett kérdésekre további példát jelent az alapvető jogok tiszteletben tartása, a megelőzés fontossága, az utas-nyilvántartási adatállományok, a közös nyomozócsoportok alkalmazása, a határigazgatás javítása, a finanszírozás, a képzés, az IB ügynökségek szerepe és a bűncselekményből származó vagyon zár alá vétele. A Tanács a megújított belső biztonsági stratégiájáról szóló, június 16-i következtetéseiben hangsúlyozta, hogy az Európai Unió as időszakra vonatkozó megújított belső biztonsági stratégiája átfogó és reális közös céltervet jelent a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament számára. Megállapította továbbá, hogy az EU as időszakra vonatkozó megújított belső biztonsági stratégiájának végrehajtása során elengedhetetlen egy rugalmas és operatív megközelítés alkalmazása. Emellett a következtetésekben felkérte a COSI-t, hogy a Bizottsággal szoros együttműködésben és adott esetben más érintett szereplők bevonása mellett dolgozzon ki egy célirányos végrehajtási dokumentumot, amely felsorolja az Európai Unió as időszakra szóló megújított belső biztonsági stratégiájának végrehajtása tekintetében prioritásként kezelendő intézkedéseket. Ezt a végrehajtási dokumentumot mielőbb, de legkésőbb 2015 decemberére kellett kidolgozni. 7033/16 (kn)/kk 7

8 Összhangban azzal a szereppel, amelyet a bel- és igazságügyi együttműködés területén a Tanács munkájának szervezésében és programozásában kellett betöltenie 2015 második felében, a luxemburgi elnökség a jövőbeli elnökségekkel és a Bizottsággal egyeztetve végrehajtási dokumentumot 15 terjesztett a július i COSI CATS ülés elé. Ez a dokumentum egy negyven intézkedést tartalmazó jegyzéket foglalt magában, és több különböző tanácsi munkacsoport számára is konkrét programként szolgált. Emellett egy sablont is tartalmazott, melynek alkalmazását a holland szlovák máltai elnökségi trió is vállalta. A COSI 2015 szeptemberében, októberében, novemberében és decemberében az EU megújított belső biztonsági stratégiájában szereplő több intézkedést is megvitatott, és a Bizottsággal együttműködve jelentéseket készített a Tanács számára. A Tanács számára október 8-án nyújtott időközi szóbeli beszámolót követően részletes végrehajtási jelentés 16 került benyújtásra a Tanács december 3 4-i ülésére, amely számba vette az addig elért eredményeket. A jelentésből kiderült, hogy jelentős előrehaladás történt számos operatív, stratégiai és jogalkotási intézkedéssel kapcsolatban. A párizsi terrorista támadások, valamint a Thalys gyorsvonaton történt fegyveres támadási kísérlet és a migrációs válság nyomán felgyorsult ezen intézkedések végrehajtása. A megújított uniós belső biztonsági stratégia végrehajtása terén 2015-ben elért főbb eredmények az alábbiak szerint foglalhatók össze: 1. A terrorizmus elleni küzdelem (lásd még a 2.2. pontot) Az Európai Tanács és a Tanács korábbi iránymutatásaira építve a Tanács november 20-án következtetéseket fogadott el a terrorizmus elleni küzdelemről, melyekben nagyobb hangsúlyt helyez a korábban jóváhagyott intézkedések konkrét végrehajtására. A Tanács továbbá október 9-én következtetéseket fogadott el a tűzfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelem fokozásáról. Emellett megkezdődtek a megbeszélések a tűzfegyverekről szóló irányelv módosítására irányuló javaslatról is, amelyet a Bizottság november 18-án nyújtott be januárjában az Europolon belül megkezdte működését a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja, azzal a céllal, hogy fokozza a bűnüldöző hatóságok közötti együttműködést / / /16 (kn)/kk 8

9 Az Európai Parlament és a Tanács között megállapodás született az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, kivizsgálása és az elkövetők büntetőeljárás alá vonása érdekében történő felhasználásáról szóló irányelvről. Ezenkívül a Tanács december 3 4-én következtetéseket fogadott el a nyugat-balkáni terrorizmus és erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemre irányuló integrált és kiegészítő megközelítésről Határok Közös kockázati mutatók kerültek kidolgozásra, melyek gyakorlati alkalmazása a Frontex és az Europol támogatásával folyamatban van a tagállamokban. E megközelítés hozzáadott értékét még további vizsgálatnak kell alávetni. 3. Vámügyek A es időszakra szóló új cselekvési tervet fogadtak el, melynek középpontjában a bűnüldöző hatóságokkal való együttműködés áll. A cselekvési terv arra is hivatott, hogy erősítse a kapcsolatot az uniós szakpolitikai ciklussal, különösen a tűzfegyverek, a kábítószerek és a hamisított termékek illegális kereskedelme, a jövedékiadó-csalás és a Közösségen belüli, eltűnő kereskedő útján elkövetett csalás elleni küzdelem terén. A holland szlovák máltai elnökségi trió már jelezte, hogy prioritásként fogja kezelni az Európai Unió as időszakra szóló megújított belső biztonsági stratégiájának végrehajtását. A COSI december 16-i ülésén a holland elnökség új végrehajtási dokumentumot nyújtott be, amely áttekintést nyújt a holland szlovák máltai elnökségi trió által elvégzendő tevékenységekről. Ez azonban nem tartalmazza a luxemburgi elnökség végrehajtási dokumentumában (14636/15) meghatározott azon intézkedéseket, amelyeket még nem hajtottak teljes körűen végre, illetve amelyek végrehajtása még nem kezdődött meg március 3-án átfogóbb végrehajtási dokumentumot fognak a COSI elé terjeszteni /15 + COR /16 (kn)/kk 9

10 2.2. Terrorizmus 2015-ben számos terrorista támadás történt Európában és a világ más részein, ami rámutatott arra, hogy fokozni kell a terrorizmus elleni küzdelmet. Közvetlenül a franciaországi terrorista támadásokat követően a COSI két rendkívüli ülést tartott: 4. a Charlie Hebdo elleni támadásokat, valamint a terrorizmus elleni küzdelem keretében Verviers-ben és más belga városokban végrehajtott rajtaütéseket követően január 20-án rendkívüli ülésre került sor a bel- és igazságügyi miniszterek január i informális ülésén folytatandó megbeszélések előkészítése céljából 18, amelynek eredményeként a miniszterek elfogadták a rigai együttes nyilatkozatot 19 ; 5. a november 13-i párizsi támadásokat követően november 16-án rendkívüli ülésre került sor az IB Tanács november 20-i ülésének előkészítése céljából, amelynek eredményeként tanácsi következtetéseket fogadtak el a terrorizmus elleni küzdelemről 20. A terrorizmus elleni küzdelem 2015-ben visszatérő jelleggel több alkalommal is kiemelt napirendi pontként szerepelt a COSI napirendjén, a bizottság pedig a rigai együttes nyilatkozatban meghatározott egyes intézkedések, valamint az Európai Tanács tagjai által február 12-én a terrorizmus elleni küzdelemről tett nyilatkozat végrehajtására összpontosított. A terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora rendszeresen jelentést tett a COSI-nak az Európai Tanács tagjai által február 12-én tett nyilatkozat végrehajtásának aktuális helyzetéről. Ez a nyilatkozat egy ambiciózus programot fogalmazott meg, amely a következő három pillérből áll: gondoskodás a polgárok biztonságáról, a radikalizáció megelőzése és az értékek megőrzése, valamint együttműködés a nemzetközi partnereinkkel. Arra kérték a Tanácsot, hogy az Európai Tanács júniusi üléséig számoljon be e prioritások részletes végrehajtásáról. Az IB Tanács (belügyminiszterek) a március 12-i ülésén úgy határozott, hogy a következő négy kiemelt területre fog összpontosítani annak érdekében, hogy júniusig kézzelfogható eredményeket lehessen elérni: a schengeni keretrendszer megerősített alkalmazása, az információmegosztás és az operatív együttműködés bővítése, a tűzfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelem, valamint a jogsértő vagy káros internetes tartalmak online bejelentésére szolgáló kapacitások erősítése, különösen az Europolnál / / /15 + COR /16 (kn)/kk 10

11 Ezzel párhuzamosan kiemelt hangsúlyt kapott az utas-nyilvántartási adatállományról (PNR) szóló irányelvre vonatkozó bizottsági javaslattal kapcsolatos munka. A COSI 2015 márciusa és júniusa között a következő módon járult hozzá ahhoz, hogy a fenti területeken előrelépést sikerüljön elérni: Az információmegosztás és az operatív együttműködés fokozása A COSI március 26-án megvitatta az Europol, illetve az Eurojust arra vonatkozó javaslatait 21, hogy hogyan lehet jobban kihasználni a már létező plaformjaikat és szolgáltatásaikat. Az egyik javaslat a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központjának (ECTC) az Europol meglévő szervezeti keretei között történő létrehozására irányult, hogy a központ a terrorizmus elleni küzdelem szigorúan meghatározott kiemelt területein hozzájáruljon a tagállamok illetékes hatóságai által végzett tevékenységekhez, és operatív hozzáadott értéket biztosítson ezekhez. Az IB Tanács a március 12-i ülésén megállapodott arról, hogy az Europolnak a Figyeld a netet! projektre építve július 1-jéig létre kell hoznia a szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egységet (EU IRU), amely az ECTC szerves részét fogja képezni. Az ECTC amely hivatalosan a bel- és igazságügyi miniszterek január 25-i informális ülésén tett bejelentést követően kezdte meg a működését elsősorban az információk és a bűnüldözési operatív információk cseréjének a fokozását fogja elősegíteni. Tűzfegyverek A tűzfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelmet az Európai Tanács tagjai által február 12-én tett nyilatkozat, a rigai együttes nyilatkozat, a párizsi nyilatkozat 22 és a Tanács február 9-i 23 és március 12-i 24 ülése egyaránt úgy határozta meg, mint a terrorizmus elleni küzdelmet szolgáló olyan intézkedések egyikét, amelyek vonatkozásában előrelépésre van szükség /15 és 7445/ / / / /16 (kn)/kk 11

12 A COSI március 26-án megbeszélést tartott egy sor olyan konkrét intézkedésről és tevékenységről, amelyek végrehajtását fel kell gyorsítani: ezek az információcseréhez, az illegális tűzfegyverekhez való hozzáférés csökkentéséhez, a tűzfegyverek leszereléséhez és hatástalanításához, valamint a harmadik országokkal folytatott együttműködéshez kapcsolódnak 25. A COSI támogatta a munka említett négy vetületét, és hangsúlyozta, hogy módosítani kell a tűzfegyverekről szóló irányelvet (a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, a 2008/51/EK irányelvvel módosított 91/477/EGK irányelv), mégpedig úgy, hogy a tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozóan magas szintű minimumszabályokat kell megállapítani. A COSI keretében folytatott megbeszélések nyomán kidolgozásra kerültek a tiltott tűzfegyver-kereskedelem elleni küzdelem eszközeinek fokozottabb alkalmazásáról szóló tanácsi következtetések, amelyeket a Tanács a október 8-i ülésén fogadott el 26. E következtetések a tagállamok, a Bizottság és az uniós ügynökségek által végrehajtandó intézkedéseket határoznak meg, célkitűzésekkel és határidőkkel együtt. A bizottság december 16-án megvitatta a Bizottságnaka tűzfegyverek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme és használata elleni cselekvési tervét 27. Fontos munka zajlik a tűzfegyverekre vonatkozó operatív cselekvési terv keretében (a tűzfegyverek jelentik az EU egyik bűnügyi prioritását), ezért a COSI ösztönözte a tagállamokat az operatív cselekvési tervben való részvételre. Ennek eredményeként az operatív cselekvési tervben részt vevő tagállamok száma a júliusi 12-ről 2015 végére 19-re emelkedett. A bizottság november 10-én elfogadta az EU és a délkelet-európai régió közötti tiltott tűzfegyver-kereskedelemről szóló cselekvési tervet ( ), és jóváhagyás céljából benyújtotta azt a Tanácsnak. A cselekvési tervet ezt követően december 12-én benyújtották a bel- és igazságüggyeel foglalkozó EU Nyugat-Balkán miniszteri találkozó számára is. A bizottság nyugtázta továbbá az Europolnak a tűzfegyverek általi fenyegetettségről készített értékelését 28. November 24-i ülésén a COSI jóváhagyott egy finn projektet 29, amely elsősorban a tűzfegyverek Európában történő tiltott kereskedelmének, szállításának és használatának megelőzését célzó operatív intézkedésekre fog összpontosítani, és amelynek a megvalósítása a Finn Egyetemi Rendőrakadémia feladata lesz / / /15 + ADD / / /16 (kn)/kk 12

13 Közös kockázati mutatók / a schengeni keretrendszer megerősített alkalmazása A COSI november 24-én megvitatta a közös kockázati mutatók gyakorlati alkalmazását és a SIS II-nek a terrorizmus, illetve a külföldi harcosok elleni küzdelem céljára való felhasználását. A terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora a közelmúltban kérdőívet osztott ki azzal kapcsolatban, hogy a terrorizmus elleni küzdelem céljára a tagállamok és a schengeni térséghez tartozó államok hogyan alkalmazzák a SIS II-t és az Interpol-adatbázisokat (13059/15). A kérdőív eredményeiből kitűnik, hogy a SIS-be a 36. cikk (2) és (3) bekezdése alapján bevitt figyelmeztető jelzések száma az előző évhez képest 2015-ben számottevően megnőtt. A rendszer használatát illetően azonban jelentős különbségek mutatkoztak az egyes tagállamok között, és a 36. cikk (3) bekezdése alapján bevitt figyelmeztető jelzések száma általában nagyon alacsony maradt. A COSI a szeptember 21-i ülésén a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorának jelentése alapján megvitatott egy sor olyan intézkedésre vonatkozó ajánlást, amelyekkel kapcsolatban további előrelépésre és politikai iránymutatásra volt szükség. Ennek eredményeként sikerült azonosítani azt az öt cselekvési prioritást, amelyekkel kapcsolatban a Tanács decemberi üléséig előrelépést kellett elérni 30. Ezek a következők: A közös kockázati mutatók gyakorlati alkalmazása A határforgalom-ellenőrzés megerősítése a SIS II és az SLTD hatékonyabb használatával Információcsere Az internetes radikalizálódás megelőzése A belső és külső fellépés közötti kapcsolat A Tanács felkérte a COSI-t, hogy tevékenyen működjön közre a fent említett prioritások végrehajtásában, hogy a Tanács decemberi ülésére már érdemi eredményeket lehessen felmutatni /15 + COR /16 (kn)/kk 13

14 A párizsi terrorista támadások hatására felgyorsultak a fenti intézkedésekről folytatott megbeszélések, amelyek a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, november 20-i tanácsi következtetések 31 elfogadásához vezettek. E következtetések rövid távú és középtávú intézkedéseket tartalmaznak, mégpedig a PNR-hez, a tűzfegyverekhez, a határellenőrzések megerősítéséhez, az információmegosztáshoz, a terrorizmus finanszírozásához, valamint a terrorizmussal és az erőszakos szélsőségességgel szembeni válaszintézkedésekhez kapcsolódóan. Figyelemmel az Unió belső biztonságával kapcsolatos operatív együttműködés előmozdításában, illetve megerősítésében játszott szerepére, a COSI azt a feladatot kapta, hogy a jóváhagyott operatív intézkedések tényleges végrehajtásának biztosítása érdekében tartson kapcsolatot az illetékes tanácsi munkacsoportokkal, valamint a Bizottsággal és az uniós ügynökségekkel. A COSI megvizsgálja továbbá annak lehetőségét, hogy kidolgozza a terrorveszély elleni fellépés terén folytatott operatív együttműködésre vonatkozó strukturált többoldalú megközelítés módszereit. A Thalys járatán augusztus 21-én meghiúsított támadást követően a COSI a tűzfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelemre helyezte a hangsúlyt. Az érintett közlekedési munkacsoport és a októberi Közlekedési Tanács megbeszélést folytatott a vasúti biztonsággal kapcsolatos kérdésekről. A COSI vissza fog térni erre a kérdésre, amint elérhetővé válnak a Bizottság által a vasúti biztonságról készített tanulmánynak az eredményei. Az Europol által a terrorizmus európai uniós helyzetéről és tendenciáiról készített évi jelentést (TE-SAT) szeptember 21-én terjesztették a bizottság elé. A bizottság megvitatta továbbá a terrorizmus elleni küzdelem terén harmadik országokkal folytatott együttműködést is. A terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora előterjesztett egy dokumentumot a MENA térség vonatkozásában az IB-politika eszközeinek alkalmazásáról és az uniós ügynökségek bevonásáról 33. A bizottság megállapította, hogy együtt kell működni ezzel a térséggel. Hangsúlyozta ezenkívül a koordináció jelentőségét is, mivel a tagállamok sokféle kezdeményezést indítottak a térségben két- és többoldalú alapon. A bizottság ezen túlmenően az Europolnak a szervezett bűnözés és a terrorizmus között az EUban tapasztalható összefüggésekről szóló jelentése 34 alapján megbeszélést folytatott a szervezett bűnözés és a terrorizmus közötti esetleges kapcsolatokról is. A COSI a november 24-i ülésén megvitatta a nyugat-balkáni terrorizmus és erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemre irányuló integrált és kiegészítő megközelítésről szóló tanácsi következtetések tervezetét; a Tanács e következtetéseket a december 3 4-i ülésén fogadta el /15 + COR / /1/ / /16 (kn)/kk 14

15 A bizottság a december 16-i ülésén nyugtázta az EU internettel foglalkozó fórumának az első eredményeit. A Bizottság december 3-án indította ezt a fórumot, melynek keretében belügyminiszterek, nagy internetes vállalatok magas szintű képviselői, az Europol, a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora és az Európai Parlament működik együtt annak céljából, hogy közös és önkéntes megközelítést dolgozzanak ki, amely a köz- és magánszféra közötti partnerségen alapul, és amelynek célja a káros internetes tartalmak felderítése és kezelése Az európai uniós szakpolitikai ciklus végrehajtása A COSI előtt lévő kérdések közül továbbra is a teljes körű es európai uniós szakpolitikai ciklus 35 végrehajtása az egyik legfontosabb vége jelentette a jelenlegi szakpolitikai ciklus félidejét, és ezáltal azt, hogy már folyamatban van e mechanizmus végrehajtásának a megszilárdítása. Még két év van hátra a és a évre szóló operatív cselekvési tervekből, amelyekkel párhuzamosan független értékelésre fog sor kerülni abból a célból, hogy annak eredményei beépüljenek a következő szakpolitikai ciklusba. a) A es európai uniós szakpolitikai ciklus végrehajtása és nyomon követése Miután az új szakpolitikai ciklus január 1-jén kezdetét vette és 2014 júniusában lezárult annak első nyomon követési gyakorlata, a COSI a december 11-i ülésén elvégezte a második nyomon követési gyakorlatot. Ennek alkalmával sor került a évre szóló 12 operatív cselekvési terv irányítói által készített jelentések, valamint a nemzeti EMPACT 36 -koordinátorok november án tartott félévenkénti ülésén született eredmények, továbbá az Europol igazgatója által készített jelentés vizsgálatára 37. A COSI az említett utóbbi ülésén a évre szóló operatív cselekvési terveket is elfogadta. A kokainnal és a heroinnal immár két külön operatív cselekvési terv foglalkozik, így a cselekvési tervek száma 2015-ben 12-ről 13-ra emelkedett. A évre szóló operatív cselekvési tervek végrehajtásának első hat hónapjára vonatkozó nyomon követési gyakorlatot a bizottság a június 29-i ülésén végezte el, amelynek alkalmával véleménycserét tartott az Europol igazgatója által készített jelentésben 38 és a nemzeti EMPACTkoordinátorok az Europolnál május én tartott ülésén elfogadott jelentésben foglalt megállapításokról /10. Az EMPACT az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen rövidítése / /1/ /16 (kn)/kk 15

16 Több delegáció is rámutatott, hogy a jelentésekben és elsősorban az Europol igazgatója által készített jelentésben több figyelmet kellene szentelni az operatív tartalomnak és vizsgálni kellene a műveletek eredményeit, ezért a COSI december 16-i ülésén a évre szóló operatív cselekvési tervek második nyomon követési gyakorlatára vonatkozóan előterjesztett jelentés 39 áttekintette az egyes prioritások tekintetében elért eredményeket, külön hangsúlyt fektetve a tartalomra és az operatív intézkedésekre. A bizottság üdvözölte a jelentésben alkalmazott új megközelítést. A évre vonatkozó szakpolitikai ciklusban nőtt a fellépések száma (a 2014-es 260-os képest 2015-ben ez a szám 281). A évre vonatkozó szakpolitikai ciklussal változik ez a tendencia, és a fellépések száma 2016-ban 206-ra csökken. Megfigyelhető, hogy a tájékoztatási és képzési fellépések helyét egyre inkább operatív jellegű fellépések veszik át. Fontos adat továbbá az EMPACT-ülések száma is: A novemberi beszámoló szerint az Europol 2014-ben 51 EMPACT-ülést tartott és finanszírozott, aminek a költsége EUR volt. A év ugyanazon pontjáig az Europol ugyancsak 51 EMPACT-ülést tartott és finanszírozott, aminek a költsége EUR volt. Az EU as időszakra vonatkozó megújított belső biztonsági stratégiájáról szóló következtetésekben a Tanács az uniós belső biztonság területén az elkövetkező évekre vonatkozó egyik prioritásként határozta meg a súlyos és a szervezett bűnözésnek az uniós szakpolitikai ciklus alapján történő megelőzését és visszaszorítását. Ennek, valamint a nemzeti EMPACTkoordinátorok ülésén elfogadott jelentés 40 és az Europol igazgatója által készített jelentés 41 következtetéseinek a figyelembevételével a lett elnökség úgy döntött, hogy a szakpolitikai ciklus további javítása céljából a COSI június 29-i ülésén meg kell vitatni néhány kérdést /15 + ADD 1 EU RESTRICTED / /1/ /16 (kn)/kk 16

17 A stratégiai vita 42 során a következő kérdésekről folytattak megbeszélést: az uniós szakpolitikai ciklus ismertségének további növelése a tagállamokban és uniós szinten egyaránt; az uniós szakpolitikai ciklus nyomon követése során nagyobb mértékben kell az elemzésre összpontosítani, mégpedig az esetleges hiányosságok azonosítása és kezelése, valamint az elért eredmények értékelése révén, különösen az operatív kérdések tekintetében. Megvitatták a következő kérdéseket is: az operatív cselekvési tervek tekintetében a nagyobb mértékben multidiszciplináris megközelítés kidolgozásának egyértelmű szükségessége; a pénzügyi nyomozások és a vagyonvisszaszerzési technikák jobb kihasználásának jelentősége; a nemzeti EMPACT-koordinátorok számára nemzeti szinten nyújtott támogatás növelésével kapcsolatos lehetőségek további vizsgálata; az irányítók vezetésének kulcsfontosságú szerepe; a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözés elleni küzdelemben a nemzeti prioritások és az európai uniós bűnügyi prioritások összekapcsolásának jelentősége; a harmadik országoknak és partnereknek az uniós szakpolitikai ciklusba történő bevonásával kapcsolatban a nagyobb mértékben stratégiai jellegű megközelítés alkalmazásának szükségessége; az Europol fókuszpontjainak jelentősége az európai uniós bűnügyi prioritások sikeres operatív végrehajtásában. b) Módosított SOCTA módszertan, időközi SOCTA és a évi SOCTA elkészítése A szakpolitikai ciklus 40. fellépése előírja, hogy az Europol 2015 márciusában készítsen időközi uniós értékelést. E feladat teljesítése érdekében először a COSI módosított SOCTA módszertant fogadott el a szeptember 30-i ülésén, amelyben az új 1.5. fejezettel egészítette ki a korábbi módszertant az időközi SOCTA bevezetése érdekében. Ezen időközi jelentés azt értékelné, hogy a évi SOCTA-ban megfogalmazott ajánlásokat továbbra is érvényben kell-e tartani, valamint áttekintené az esetleges új és kialakulóban lévő bűnügyi tényezőket. Felépítése hasonló lenne a évi SOCTA-hoz, és tartalmazna az ajánlásokat felvázoló fejezetet is / /16 (kn)/kk 17

18 Az Europol március 26-án terjesztette a COSI elé az időközi SOCTA 43 megállapításait és az általa ajánlott prioritásokat. A évi időközi EU SOCTA-ban foglalt ajánlott prioritások összehasonlítása a szakpolitikai ciklus jelenlegi kilenc uniós bűnügyi prioritásával rávilágított néhány sajátos kérdésre. Ezek közé tartozik az, hogy hét uniós bűnügyi prioritás szerepelt a évi időközi EU SOCTA által ajánlott prioritások között, vagy azonos formában (illegális bevándorlás, emberkereskedelem, hamisított termékek és számítástechnikai bűnözés) vagy kissé módosított megfogalmazással (vagyon elleni szervezett bűnözés, szintetikus kábítószerek, valamint a Közösségen belüli, eltűnő kereskedő útján elkövetett csalás és a jövedéki adóval kapcsolatos csalás), két uniós bűnügyi prioritás (kokain/heroin és tűzfegyverek) pedig nem szerepel a évi időközi EU SOCTA ajánlott prioritásai között (noha az utóbbit azonosították azon bűnügyi fenyegetések figyelőlistáján, amelyeket szorosan figyelemmel kell követni). A pénzmosás szerepelt a évi időközi EU SOCTA ajánlott prioritásai között, noha ezt a bűnügyi jelenséget a Tanács 2013-ban horizontális célként határozta meg az EU bűnügyi prioritásai tekintetében. Végezetül a környezeti bűnözést mindenekelőtt az illegális hulladékkereskedelmet olyan bűnügyi fenyegetésként azonosították, amelyet szorosan figyelemmel kell kísérni, és ennélfogva felvették a évi időközi EU SOCTA figyelőlistájára (miközben a Tanács a környezeti bűnözést az EU belső biztonsága szempontjából kialakulóban lévő fenyegetésként azonosította 2013-ban az EU bűnügyi prioritásainak meghatározásakor 44 ). A COSI egyetértett abban, hogy az európai uniós bűnügyi prioritások kiterjedtek az időközi SOCTA-ban ajánlott prioritásokra, és úgy döntött, hogy nem módosítja az EU bűnügyi prioritásait. A kilenc európai uniós bűnügyi prioritás érvényes marad a es szakpolitikai ciklus második felére is. A COSI a szeptember 21-i ülésén megállapodott a SOCTA felhasználói követelményeiről 45, majd november 24-én validálta a módosított SOCTA módszertant 46. Az elődjétől eltérően a módosított módszertan magában fogja foglalni lehetséges bűnügyi vonatkozású tényezőként a Tanács által meghatározott európai uniós bűnügyi prioritásokat a súlyos és szervezett bűnözésből fakadó fenyegetések és kockázatok értékelésére. Ez a két dokumentum a következő SOCTA kiindulópontja, amelyet az Europol 2017 márciusában fog közzétenni / / / / /16 (kn)/kk 18

19 c) Közös cselekvési napok A szakpolitikai ciklus keretében célzott közös cselekvési napokra (Joint Action Days) került sor, nevezetesen 2014-ben az Archimedes műveletre, 2015-ben pedig a Blue Amber műveletre. A közös cselekvési napok olyan határokon átnyúló bűnüldözési műveletek, amelyek a legfontosabb sürgősen kezelendő horizontális bűnügyi jelenségekre és bűnözői infrastruktúrákra összpontosítanak szerte az EU-ban. A közös cselekvési napok tagállami vezetésű kezdeményezés, amelyet az Europol támogat. A COSI a december 11-i ülésén tudomásul vette a szeptember 15. és 23. között megrendezett Archimedes művelet 47 tanulságait. A művelet keretében több mint 300 operatív intézkedésre került sort több mint 250 helyszínen szerte Európában és Európán kívül, és több mint 1100 letartóztatás eredményezett. A végrehajtott operatív intézkedések listáján minden európai uniós prioritás szerepelt. A műveletben az Interpol, a Frontex, az Eurojust és harmadik partnerországok (Kolumbia, Svájc, Norvégia, Ausztrália, az USA és Szerbia) mellett minden uniós tagállam részt vett. A fő célok a következők voltak: jelentős hatás gyakorlása a súlyos és szervezett bűnözésre, célzott fellépés a kiemelkedő bűnözőkkel és bűnözői csoportokkal, valamint ezek infrastruktúrájával szemben, a tagállamok közötti együttműködés javítása, multidiszciplináris megközelítés alkalmazása, az erőforrások hatékony felhasználása, valamint az EMPACT ismertségének javítása. A bizottság továbbá március 26-án tudomásul vette a évi közös cselekvési napok ( Blue Amber művelet) új koncepcióját 48. A Blue Amber művelet jellegében eltért a 2014-ben végrehajtott közös cselekvési napoktól. Egyetlen nagyarányú művelet helyett a Blue Amber művelet olyan kisebb fellépésekből állt, amelyek hangsúlya regionálisabb volt és amelyek nagyobb mértékben alapultak hírszerzésen. Ennek megfelelően néhány héten keresztül több párhuzamos műveletre került sor a világ minden részén, különböző típusú bűncselekményeket, sürgősen kezelendő jelenségeket, régiókat vagy működési módokat megcélozva. A művelet összesen több mint 39 munkanapon át tartott / /15 (EU RESTRICTED). 7033/16 (kn)/kk 19

20 A COSI december 16-án tudomásul vette a Blue Amber művelet végleges eredményeit. Az Europol sajtóközleménye 49 szerint mintegy 900 letartóztatásra került sor kábítószerkereskedelemmel (257), vagyon elleni bűncselekményekkel (281) és illegális bevándorlás elősegítésével (60) kapcsolatban; 263 csaló letartóztatására került sor a Global Airline cselekvési napok során, amely olyan bűnözők ellen irányult, akik vélhetően csalárd módon vásároltak online repülőjegyeket lopott vagy hamis hitelkártyák adatainak felhasználásával; 5 tonna kokain, 2,1 tonna hasis, 280 kg szintetikus kábítószer és 82 kg heroin lefoglalása, továbbá 254 jármű, több mint 190 tonna hamis növényvédő szer és mintegy EUR készpénz elkobzása, valamint 1400 tonna lopott fém lefoglalása történt meg. A COSI lényegesnek vélte, hogy kellő időben bekapcsolódjon a közös cselekvési napok előkészítésébe és nyomon követésébe. Ezt illetően a COSI a október 21-i ülésén stratégiai vitát tartott a jövőbeli közös cselekvési napokról. A delegációk jelezték, hogy a Blue Amber jellegű műveleteket részesítik előnyben, de rövid időszakokra nem zárják ki az Archimedes típusú műveletek lehetőségét sem. A delegációk hangsúlyozták, hogy ezeknek a műveleteknek hírszerzési információkon kell alapulniuk és az európai uniós bűnügyi prioritásokra kell összpontosítaniuk, ugyanakkor bizonyos mértékű rugalmasságot kell biztosítani arra, hogy reagálni lehessen a váratlanul kialakuló eseményekre. Elhangzott az is, hogy fontos multidiszciplináris megközelítés alkalmazását biztosítani és bevonni többek között a vám- és az igazságügyi hatóságokat. Több delegáció is felhívta a figyelmet az irányítók és a nemzeti EMPACTkoordinátorok fontos szerepére, és arra, hogy már az előkészítés korai szakaszába be kell vonni őket. Néhány delegáció felvetette a harmadik országokkal való együttműködés és a regionális megközelítés aspektusát is. d) Finanszírozás Miután az Európai Bizottság (a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság) és az Europol december 22-én aláírta az EMPACT feladat-átruházási megállapodást, a Bizottság a Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszközén keresztül 7 millió EUR támogatást biztosított az uniós szakpolitikai ciklus 2015-ben és 2016-ban történő végrehajtásához /15. A augusztus 8-i C(2014) 5651 bizottsági dokumentum; a évi munkaprogram elfogadásáról és a Belső Biztonsági Alap keretébe tartozó uniós intézkedések finanszírozásáról szóló bizottsági végrehajtási határozat 1. melléklete; az alap egyik célja, hogy támogassa az uniós szakpolitikai ciklus keretében folytatott együttműködést, különösen az EMPACT (Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen) fellépéseit az Europollal kötött feladat-átruházási megállapodáson keresztül. 7033/16 (kn)/kk 20

21 Az Europol ez idáig két pályázati felhívást tett közzé. Az első pályázati felhívást január 19-én tették közzé és február 27-én zárult le. A felhívás operatív cselekvési tervenként legfeljebb három pályázat (így elméletileg összesen 39 ajánlat) benyújtását tette lehetővé. Az Europolhoz a felhívás nyomán 19 támogatási kérelem érkezett, amelyek mindegyikét jóváhagyták, és 4,68 millió EUR összegű támogatás kifizetésére került sor. A 13 operatív cselekvési terv mindegyike esetében legfeljebb EUR összegű támogatást lehetett igényelni. Az első támogatási megállapodás aláírására április 30-án, az utolsóéra pedig július 24-én került sor. Az EMPACT prioritásokhoz kötődő finanszírozás késedelmes teljesítése azonban elégedetlenséget váltott ki és késleltette az operatív cselekvési tervekben foglalt néhány tevékenység megkezdését vagy fellépés végrehajtását, és az EMPACT-támogatásokon kívüli egyéb finanszírozási források igénybevételét tette szükségessé. A második pályázati felhívást október 14-én tették közzé a évi operatív cselekvési tervek végrehajtásának támogatása céljából. A felhívást két részre bontották: az eredeti 7 millió EUR összegű keretből megmaradt EUR összegű első részre, és egy e feletti, 2 millió EUR összegű második részre, amelyet a Bizottság Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósága tervezett rendelkezésre bocsátani, ám ez a jelentés megírásának időpontjáig nem történt meg. Az első részt (a második részben lévő többlet nélkül) a következők szerint osztották el a tizenhárom operatív cselekvési terv között: EUR az illegális bevándorlással kapcsolatos cselekvési terv, EUR a tűzfegyverekkel kapcsolatos cselekvési terv és EUR a többi tizenegy operatív cselekvési terv mindegyike javára. 15 olyan kérelem érkezett, amelyet az Europol vizsgál, és amelyek esetében vélhetően 2016 márciusában sor kerül a támogatási megállapodás aláírására. A COSI rendszeresen tájékoztatást kapott a feladat-átruházási megállapodás végrehajtásának állásáról. Noha a bizottság elismeri az Europolnak és a Bizottságnak a feladat-átruházási megállapodás szerinti hatásköreit, hangsúlyozta, hogy őt is be kell vonni a stratégiai jellegű döntések meghozatalába. Az Europol kérésére a bizottság december 16-án stratégiai megbeszélést tartott a feladat-átruházási megállapodás alapján közzétett második pályázati felhívás finanszírozásának (második rész) végrehajtásáról, és megállapodott azokról a tervekről, amelyeket az Europol 51 nyújtott be arra vonatkozóan, hogy miként kellene felhasználni a feladat-átruházási megállapodás alapján közzétett második pályázati felhívás második részéhez a Bizottság által rendelkezésre bocsátott további forrásokat / /16 (kn)/kk 21

22 e) A es uniós szakpolitikai ciklus független értékelési mechanizmusa Az uniós szakpolitikai ciklus 42. fellépése értelmében 2015-ben független értékelési mechanizmust kell létrehozni, amelynek alkalmazását 2016-ban meg kell kezdeni (43. fellépés). Az értékelés eredményéről 2017 márciusáig jelentést kell tenni a COSI és az IB Tanács részére. Ez azért fontos, mert a COSI számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy értékelhesse a levont tanulságokat, hogy azokat beépíthesse a következő szakpolitikai ciklusba. A COSI három ülésén (2015. június 29., szeptember 21. és október 21.) folytatott megbeszélést erről a kérdésről. Ezt követően a bizottság a november 21-i ülésén megállapodott a szakpolitikai ciklus független értékelésének elveiről 52. Ezek az elvek a következőkhöz kapcsolódnak: hatály: az értékelés kizárólag a többéves stratégiai tervekre és az operatív cselekvési tervekre fog kiterjedni; szereplők: az értékeléseket két szereplő együtt fogja végrehajtani, nevezetesen egy külső szakértő, akit a Bizottság választ ki egy ajánlati felhívást követően, valamint egy, a külső szakértővel egyenrangú szakértői monitoring csoport; határidő: az értékelés eredményeit legkésőbb 2017 márciusáig a Tanács elé kell terjeszteni. A monitoring csoporthoz 13 tagállam csatlakozott, első ülésére pedig november 30-án került sor. A Bizottság 2016 elején ajánlati felhívást tett közzé / /16 (kn)/kk 22

23 f) Az ügynökségek bevonása Az IB-ügynökségek továbbra is jelentősen hozzájárultak a COSI munkájához. Az Europol ismét kulcsszerepet játszott a szakpolitikai ciklus végrehajtásában, különösen az időközi SOCTA elkészítése, az operatív cselekvési tervekkel kapcsolatos szakmai találkozók megszervezése, valamint az EMPACT támogató egységén keresztüli folyamatos monitoring és jelentéstétel révén szeptemberében az Europol képzést szervezett az irányítók számára, amelyet ő maga finanszírozott. A képzés célja a COSI június 29-i ülésén tett megállapítások ismertetése volt, illetve tájékoztatás és a legjobb gyakorlatok megosztása a nyomon követéssel, a jelentéstétellel és az EMPACT feladat-átruházási megállapodás szerinti finanszírozással kapcsolatban. Kiterjedt továbbá az aktív támogatásigazgatásra, a prioritások igazgatására és a kommunikációra, a vám-együttműködési munkacsoport 8. cselekvési tervére, a közigazgatási megközelítésre, a pénzmosásra és a vagyonvisszaszerzésre, a közös cselekvési napokra és az operatív cselekvési tervek megfogalmazására vonatkozó iránymutatásra is. Emellett a CEPOL a szakpolitikai ciklussal kapcsolatban több képzést is tartott, december 8-án és 9-én pedig egy konferenciát Budapesten. A cél a több ügynökséget összefogó megközelítés, valamint a es időszakra vonatkozó uniós szakpolitikai ciklus prioritásaiba való beruházás javítása volt. A Frontex közreműködött a szakpolitikai ciklus végrehajtásában, mindenekelőtt az illegális bevándorlással kapcsolatos operatív cselekvési terv, valamint az emberkereskedelemmel és a tűzfegyverekkel kapcsolatos operatív cselekvési tervek keretében az előbbiben társirányítóként, az utóbbiakban pedig résztvevőként. Az Eurojust továbbra is komoly szerepet vállal a folyamatban, mivel az operatív cselekvési terv összes prioritásában résztvevő. Az EMCDDA a kokain- és heroincsempészettel, valamint a szintetikus kábítószerekkel kapcsolatos operatív cselekvési tervekben vesz részt. Az OLAF pedig a jövedéki adóval kapcsolatos csalásra, illetve a Közösségen belüli, eltűnő kereskedő útján elkövetett csalásra vonatkozó operatív cselekvési tervekben vesz részt ben az eu- LISA (a nagyméretű informatikai rendszerekkel foglalkozó uniós ügynökség) csatlakozott résztvevőként az illegális bevándorlással, a tűzfegyverekkel és az informatikai támadásokkal kapcsolatos cselekvési tervekhez. g) A szakpolitikai ciklushoz kapcsolódó tevékenységek A COSI biztosította, hogy az operatív cselekvési tervekhez szorosan kapcsolódó több projektet vagy beépítettek ezekbe az operatív cselekvési tervekbe, vagy azokkal szorosan összehangolva hajtottak végre: a COSI a szeptember 30-i és a október 21-i ülésén tudomásul vette az internetes szervezett bűnözés általi fenyegetettségről készített 2014-es, illetve 2015-ös Europol-értékelést (iocta). 7033/16 (kn)/kk 23