ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 9/2006. (I. 11.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 51. (2) bekezdésében biztosított jogkörében Farkas Attila a Fidesz Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportja képviseletében (1358 Budapest, Széchenyi rkp.19.) a Magyar Televízió Rt. (1810 Budapest, Szabadság tér 17.) ellen benyújtott panasza alapján, a Panaszbizottság 23-3-1773/2005. számú állásfoglalása ellen a Magyar Televízió Rt. által előterjesztett jogorvoslati kérelmére meghozta az alábbi határozatot: a Testület a műsorszolgáltató által előterjesztett jogorvoslati kérelemnek a helyt ad, a Panaszbizottság 23-3-1773/2005. számú állásfoglalását megváltoztatja és megállapítja, hogy a műsorszolgáltató nem sértette meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét; E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül a bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A FIDESZ Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportja képviseletében Farkas Attila 2005. október 21-én kelt levelében panasszal fordult a Panaszbizottsághoz. Panaszában kifogásolta, hogy a Magyar Televízió Híradójának 2005. október 19-i adása nem tájékoztatott Rogán Antalnak, a Fidesz frakcióvezető-helyettesének fellebbezéséről, melyet a kakaóbiztos számítógépek beszerzése kapcsán folytatott nyomozás megszüntetése ellen nyújtott be. Ugyancsak elmulasztott beszámolni Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének és Pokorni Zoltánnak, a Fidesz alelnökének találkozójáról, amelyen többek között a szakképzés és felnőttoktatás piaci viszonyokhoz történő igazításáról tárgyaltak. A panaszos álláspontja szerint az MTV Híradó szerkesztősége megsértette a médiatörvény 4. (1) bekezdésében foglaltakat, valamint a 23. (2) bekezdését. A panaszos úgy gondolja, hogy különösen a jelentős közpénzt érintő számítógép-beszerzés mindenképpen érinti az állampolgárokat. Hasonlóképpen fontosnak ítéli, hogy az egyik legjelentősebb szakmai szervezet és a Fidesz alelnökének az eszmecseréjéről tájékozódjon a közönség. A panaszos hivatkozik továbbá arra, hogy más médiumok hírt adtak az általa említett eseményekről. 1
Farkas Attila panaszához mellékelte az MTV Híradó főszerkesztőjének elküldött levelét, amelynek keltezésén nyilvánvalóan tévesen egy 2005. augusztus 23-i dátum szerepel. Az MTV Rt. szerkesztőség-vezetőjének 2005. október 21-én kelt válasza azonban igazolja, hogy a kifogás a törvényben előírt határidőben megérkezett a műsorszolgáltatóhoz. A Panaszbizottság 4. számú eljáró tanácsa a műsorszolgáltató és a panaszos szabályszerű értesítése után, a műsorszolgáltató távolmaradása és a panaszos megjelenése mellett 2005. november 9-én tárgyalást tartott, és a panasznak egyhangú döntéssel helyt adott. Állásfoglalását a Panaszbizottság a következőkkel indokolta: A Panaszbizottság eljáró tanácsa egyhangúan arra az álláspontra jutott, hogy a panaszos által említett sérelem közérdeklődésre számot tartó panasz, ugyanis a magyar közvélemény több részinformáció és hír birtokában az ügy folytatásának kimenetelét is meg kell ismerje. Ennek biztosítása a közszolgálati műsorszolgáltatók fokozott felelőssége. A panaszos által említett kérdés álláspontunk szerint szerves részét képezi egy, a közvélemény számára folyamatos tájékoztatást igénylő hírsorozatnak. Azt a hírt, miszerint az érintett kérdésben a nyomozóhatóság bármely határozatával szemben egy parlamenti párt fellebbezéssel élt, jelentős hírnek kell kezelni. Erre való hivatkozással a műsorszolgáltató álláspontunk szerint megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 4. (1) bekezdését, valamint a 23. (3) bekezdését is. A Magyar Televízió Rt. jogi képviselője 2005. november 15-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be, melyben arra kérte a Testületet, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 51. (2) bekezdésében foglaltak alapján a Panaszbizottság állásfoglalását változtassa meg, és a panaszt utasítsa el. Jogorvoslati kérelme indoklásaként az alábbiakat adta elő. Jogi álláspontja szerint a műsorszám minden tekintetben megfelelt a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, és a Panaszbizottság eljáró tanácsa a vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelmen kívül hagyása mellett hozta meg állásfoglalását, az alábbiak alapján. 1. A panaszbizottság eljáró tanácsa által közzétételre megfogalmazott szöveg a műsorszolgáltató álláspontja szerint jogszabálysértő azzal, hogy az a médiatörvény 23. -ában foglaltak vélt megsértésére is hivatkozik. A panasszal érintett műsorszám vélt kiegyensúlyozatlansága miatt előterjesztet panaszok kivizsgálására, a jogkövetkezmények alkalmazására a Médiatörvény 49. rendelkezései alkalmazandók. A Panaszbizottság a panasz megalapozatlansága esetén a médiatörvény 50. (2) bekezdésében foglaltak alapján arra kötelezheti a műsorszolgáltatót, hogy vagy értékelő magyarázat nélkül tegye közzé a Panaszbizottság által megfogalmazott szöveget, vagy pedig tegye lehetővé, hogy a panaszos a következő műsorszámban elmondhassa álláspontját a közvélemény számára. A médiatörvény 23. -ának vélt megsértése esetén a Panaszbizottság eljárására a 48. rendelkezései az irányadók, melyek szerint a Panaszbizottság, ha a panaszt megalapozottnak tartja, arról véleményt alkot, melyről tájékoztatja a panaszost, a műsorszolgáltatót, és szükség esetén a közvéleményt. A műsorszolgáltató szerint a Panaszbizottság nem lépheti át a kétféle eljárásban alkalmazható jogkövetkezmények törvényi határait, nem kötelezheti arra a 2
műsorszolgáltatót, hogy a 23. megsértése esetén az általa megfogalmazott szöveget a műsorszolgáltató tegye közzé. Álláspontjuk szerint tehát a közzétételre szánt szöveg a 23. megsértésére nem tartalmazhat hivatkozást. Megjegyzi továbbá, hogy álláspontjuk szerint a Panaszbizottságnak nincsen jogi lehetősége arra, hogy ugyanazon ügyet összevontan, egy tárgyaláson, mégis párhuzamosan kétfajta eljárási módban bíráljon el. 2. A műsorszolgáltató hivatkozik továbbá az Rttv. 3. (1) bekezdésében rögzített szerkesztői szabadságra, amelyre tekintettel álláspontja szerint azon cselekmény, miszerint a műsor szerkesztői a tájékoztatót nem szerkesztették be a műsorszámba, a szerkesztők szabad elhatározásán, és felelősségén alapszik. Nem engedhető meg egy olyan folyamat kialakulása, miszerint a műsorszolgáltatóktól független, harmadik személyek határozzák meg a műsorszolgáltatás tartalmát, jogi álláspontjuk szerint ugyanis mindez kimerítené a cenzúra fogalmát. Megjegyzik továbbá, hogy a hírműsor a jellege miatt nem képes arra, hogy minden egyes műsorszámban minden egyes eseményről egyforma hangsúllyal tudósítson, arra pedig nem kötelezhető, hogy egy eseménnyel, információval összefüggésben bárki által megfogalmazott véleményt bemutasson. A vélemények bemutatása, ütköztetése elemző jelegű háttérműsorok, magazinműsorok struktúrájához igazodik. A szerkesztői szabadság elve e helyen igen nagy relevanciával bír, ugyanis minden egyes alkalommal kiemelt gondossággal kell kiválasztani a sok lényeges, közérdeklődésre számot tartó esemény közül azokat, amelyek a legfontosabbak vagy legérdekesebbek. 3. A médiatörvény 4. -ának szövege szerint nem az egyes műsorszámoknak egyenként, hanem a tájékoztatásnak kell kiegyensúlyozottnak lennie. A tájékoztatás kifejezés értelmezésében a KMSZ III., a műsorkészítésről szóló fejezetére hivatkozik a műsorszolgáltató. 4. A műsorszolgáltató kifejti azon álláspontját is mely szerinte teljes mértékben összhangban áll jogszabályi rendelkezésekkel is -, miszerint sugárzásra nem kerülő műsor vagy műsorrészlet egyébként nem sértheti a médiatörvényt. A médiatörvény 4. (1) bekezdésének hatálya kizárólag a sugárzott műsorszámokra terjed ki. Erre tekintettel önmagában azon cselekmény ellen, hogy valamely műsorrészlet (miért) nem került adásba, panaszt előterjeszteni nem lehet. (A műsorszolgáltató ezen érvének alátámasztására a Panaszbizottság 23-3-1820/2004. sz. állásfoglalására is hivatkozik.) A kifogásolt műsorszám leírása A Magyar Televízió Híradó c. műsora 2005. október 19-i esti adása a következő témákat tartalmazta. Szaddam Husszein pere a bagdadi büntetőbíróság előtt. Nemzetközi elfogatóparancsit adott ki egy spanyol bíró három amerikai katona ellen, mert harckocsijukkal lőtték 2003 áprilisában a világsajtó iraki főhadiszállásaként működő bagdadi szállodát. Egy spanyol és egy ukrán operatőr halt meg akkor. A bíró 3
szerint az amerikai igazságszolgáltatás elzárkózik az együttműködéstől, ezért kellett az elfogatóparancs. Sikerült a madárinfluenzát okozó H5N1 vírus ellen Magyarországon kifejlesztett vakcinával történt próbaoltás. (A témával kapcsolatban megszólaltatták Rácz Jenő egészségügyi minisztert, a mohácsi Vámhivatal képviselőjét a horvátországi hajók fokozott ellenőrzésével kapcsolatban, és Berta Jánost a HBM-i Állategészségügyi Állomás igazgató főállatorvosát. Oroszországban és Romániában H5N1 vírus okozta a szárnyasok pusztulását a Duna-deltában két falu továbbra is szigorú ellenőrzés alatt áll a kór továbbterjedésének megakadályozása érdekében. Nem hivatalos források szerint 79000-re emelkedett a pakisztáni földrengés halottainak száma, a térséget újabb földrengés rázta meg. (Rövid riport Pavelcze Lászlóval, a Baptista Szeretetszolgálat mentési igazgatójával.) Új járatot indít Erdélybe a Malév Gönczi János vezérigazgató ismertetője. Pécs lehet Európa kulturális fővárosa 2010-ben a Kormány a baranyai várost javasolja az Európai Uniónak jelentette be a kulturális miniszter. Az MDF elnöke szerint reformok nélkül és a jövő évi költségvetés javaslata alapján nem válhat 2010-re hivatalos fizetőeszközzé az euró. Dávid Ibolya fontosnak tartaná, hogy a pártok televíziós vitában ütköztessék érveiket és szakértőkkel fejtessék ki álláspontjukat. A műsorszegmensben Dávid Ibolya szólalt meg, a többi párt álláspontját a műsorvezető a következőképp foglalta össze: A kormánypártok szerint a parlamenti ülések elegendőek az euró bevezetéséről szóló vitához. A Fidesz egyelőre nem válaszolt az MDF elnökének felvetésére, álláspontjukat később alakítják ki. Újabb óriási eséssel már 20000 pont alá került a Budapesti Értéktőzsde index, amely három hete még csúcsot állított fel 23 671 ponttal. Bár a kormánypártiak nem szavazták meg a napirendet, ezért 20 perc után véget ért az ülés, néhány vita volt az Apró-Gyurcsány érdekkör meggazdagodását vizsgáló bizottságban. Az ellenzéki képviselők újra meg akarták tárgyalni, hogy Gyurcsány Ferenc már sportminiszterként szabályosan adta e át egész tulajdoni jogát és jogszerűen vett e fel 2003-ban és 2004-ben osztalékot az Althus Rt.-től. A koalíciós képviselők úgy érveltek, hogy ezt már korábban megvitatták és tisztázódott, hogy a cégbíróság felhívására később törvényesítették a fennálló helyzetet, ezért a Gyurcsány Ferencnek kifizetett 180 milliós osztalékok is jogszerűek voltak. Október 23-a alkalmából állami kitüntetéseket adott át az államfő a Sándor Palotában részlet a köztársasági elnök beszédéből. A pénzszállítókhoz hasonlóan fogják védeni az érettségi tételeket ígéri az oktatási miniszter. A jegyzői hivatalokból csak az érettségi napján vehetik át az igazgatók a tételeket Magyar Bálint bemutatja a tételek csomagolását, a képernyőn grafikai ábra látható a tételek szállítási útvonaláról. Alkotmánybírósághoz fordul a Hírközlési Minisztérium, mert szerinte a tíz éve hatályos médiatörvény bizonyos paragrafusai sértik az alapjogokat. Kovács Kálmán szerint alkotmányellenes, hogy a jogszabály területileg korlátozza a kábelcégeket, valamint tiltja hogy egy tulajdonos kezében több médium legyen részlet Kovács Kálmán sajtótájékoztatójából Minden 8. olcsó gépi üdítőnek híg a leve a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség egyelőre nem büntetett, csak felszólította az üzleteket Kathy Attila sajtószóvivő szólal meg az FVF képviseletében. A riporter jelzi, hogy szerették volna megkérdezni a társaság illetékeseit is, ők azonban nem kívántak nyilatkozni. Közös nyilatkozatban szorítják rá a hivatalok az áram és gázszolgáltatókat, hogy csak akkor számítsanak fel plusz díjat, ha a fogyasztó igénybe is veszi az extra 4
szolgáltatást. A témában megszólaltatásra kerültek: Gagyi Pálffy Attila panaszos, Lenkovics Barnabás ombudsman, Nagy Tibor a Magyar Energia Hivatal osztályvezetője. Első fokon megkezdődött a szegedi betegcsere ügy tárgyalása miközben Debrecenben újra összecseréltek két újszülöttet megszólal a vádlott beteghordó néhány mondat erejéig. Meghalt a vezetője annak a kamionnak, mely frontálisan ütközött egy sóderszállító autóval a budai alsórakparton, a másik vezető súlyosan sérült meg. Bank- és pénzszállító rablásokat i összevont a rendőrség a diósdi kettős kivégzés nyomozásával a rendőrség részéről Bényi Mónika szóvivő kap szót. A Testület a műsorszolgáltató jogorvoslati kérelmével kapcsolatban a műsorszám megtekintése utána következő álláspontot alakította ki. A Testület a műsorszolgáltató azon kifogását, miszerint a Panaszbizottság állásfoglalása nem tartalmazhat utalást az Rttv. 23. -ára alaposnak tartotta, azonban a műsorszolgáltatóétól eltérő érvek alapján. A Panaszbizottság mindkét eljárási rendben csupán egyetlen műsorszám vizsgálatára rendelkezik hatáskörrel, így az Rttv. 23. (2) és (3) bekezdésének elbírálására sem az ún. rendes sem az egyéb panaszügyben nem jogosult, mivel az Rttv. 23. (2) és (3) bekezdésének érvényesülése kizárólag több műsorszámmal kapcsolatban vizsgálható. A műsorszolgáltatónak az Rttv. 3. (1) bekezdésében foglalt szerkesztői szabadsága a vélemény- és szólásszabadság körébe tartozó olyan alapjog, mely csak kivételes esetben és alkotmányossági tesztnek alávetve (szükségesség, arányosság) korlátozható. A szerkesztői szabadság egyik médiatörvényben megfogalmazott korlátja a 4. (1) bekezdésében megfogalmazott kiegyensúlyozott tájékoztatás elve, mely a következő elírást tartalmazza: 4. (1) A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. Kétségtelen, hogy a törvény nem fogalmaz egyértelműen, hogy a fenti követelményeknek alávetett tájékoztatás alatt egyetlen műsorszámot kell értenünk, vagy azoknak elegendő több műsorszám, esetleg az egész műsorszolgáltatással kapcsolatban érvényesülni, azonban a Testület gyakorlata és a vonatkozó bírósági gyakorlat is következetesnek látszik a tekintetben, hogy az Rttv. 4. (1) bekezdésének érvényesülését egyetlen műsorszámon belül kell vizsgálni. A műsorszám kiegyensúlyozottságának vizsgálata során a Panaszbizottság és a Testület valóban a műsorszámban sugárzásra kerülő, abban megjelenített témák sokoldalú, tényszerű, időszerű, és tárgyilagos feldolgozását vizsgálja, csak kivételes esetben és akkor marasztalja el a műsorszolgáltatót valamely tájékoztatás elmaradása miatt, ha az egyben a sugárzásra kerülő műsorszám kiegyensúlyozatlanságát is okozza. A műsorszám vizsgálata alapján megállapítható, hogy az MTV Híradója 2005. október 19-i esti adásában megjelenített híreket a műsorszolgáltató a 4. (1) bekezdésében foglalt követelmények figyelembevételével dolgozta fel. A politikai természetű témáknál mind a Kormány mind az ellenzék álláspontját igyekezett megjeleníteni, és az egyéb közéleti hírek kapcsán is törekedett valamennyi érintet megszólaltatására. 5
A Testület álláspontja szerint egy olyan hatósági határozat meghozatala, amely amiatt marasztalja el a műsorszolgáltatót, hogy egy témát nem szerkesztett a Híradójába, a szerkesztői szabadság valóban súlyos, és a jelen hír kapcsán sem nem szükséges, sem nem arányos korlátozását jelentené. A Testület határozata ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 51. (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2006. január 11. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György sk. elnök 6