26.A parlamentek belső szervezete és szakapparátusainak szintjei 1.A parlamentek belső szervezete - a mai parlamentek a modern társadalmak komplex feltételei között működnek, és egyegy döntésükkel a legeltérőbb hatásokat okozhatják az érintett társadalmi alrendszerekben mindez nagy tömegű szakmai információ lépcsőzetes feldolgozását és a plurális politikai érdekek és célkitűzések folyamatos egyeztetését igényli a parlamenti képviselőktől ezeknek az igényeknek már nem felel meg az 1800-as évekbeli honorácior jellegű, vitaklubszerű parlamenti felépítés, és a kihívásoknak a parlamentek a belső szervezettségük növelésével válaszoltak létrejött a parlamenti döntési tevékenység részbeni áttelepítése az egyes tárgyterületek szerint szakosodott parlamenti állandó bizottságokba - Európában a tárgyterületek szerinti bizottsági rendszer tagozódását a pártok szerinti parlamenti frakciók tagozódása metszi keresztbe - az USA Kongresszusában a centralizált pártok létének hiánya és az egyéni választókerületi választási rendszer a bizottsági rendszert helyezte a döntések kialakításának középpontjába, ezért a parlamenti szakapparátusok a belső szerveződésnek arra a vonalára épültek rá - Európában az apparátusellátottság a parlamenti pártfrakciók vonalán növeli a döntési kapacitást, és a plenáris döntések előtti döntésformálásban itt van a fő hangsúly, míg az állandó bizottságokban már csak a frakciók ügynökeiként működnek a képviselők 2.A magyar parlament szervezete - a plenáris üléseken rendszerint már csak az előzetesen az állandó bizottságokban és a pártok parlamenti frakcióiban kialakított javaslatok felett szavaznak, illetve az interpellációk nyilvánosságának adnak terepet ezek az ülések, míg a folyamatos politikai egyeztetések és tartalmi viták a parlamenti pártfrakciókban és az általuk kontrollált állandó bizottságokban zajlanak 1
- a nyugat-európai általános gyakorlatnak megfelelően a parlamenten belüli két szerveződési vonal közül a parlamenti pártfrakciók dominálnak a magyar Országgyűlésben is, és az állandó bizottságok tagjai már csak mint a pártfrakciók küldöttei jelenítik meg pártjuk nézőpontját - egy-egy állandó bizottság mellett egy-két fős munkatársi stáb dolgozik, és ezek szervezetileg az Országgyűlés Főtitkárságán belül szervezett egységes bizottsági titkársághoz tartoznak az összes parlamenti bizottság számára így 40-42 fős apparátus áll rendelkezésre az Országgyűlés Főtitkárságán belül összefogva 27.Az államfő helyzetének eltérései az Egyesült Államok és a mai Franciaország alkotmányos berendezkedésében 1.USA elnöke - elnökválasztásokat négyévente tartanak - az elnököt közvetve választják, az elektori kollégiumon keresztül - országos szinten egyedül az elnököt és az alelnököt választják, minden más közhivatalt betöltő személyt államonként választanak vagy jelölnek - napjainkban az amerikai elnökválasztás az ún. elnöki előválasztással kezdődik, amelynek során a nagy pártok (a demokraták és a republikánusok) megválasztják elnökjelöltjüket a párton belüli aspiránsok közül az elnökjelöltek ezután megnevezik az alelnökjelöltet valamivel a választások előtt a jelöltek szokás szerint több, országosan közvetített, nyilvános vitában ütköznek meg, és hosszasan kampányolnak, elsősorban az ingaállamokban, a bizonytalan szavazók meggyőzése érdekében - Ki lehet az USA elnöke? natural born citizen legalább 35 éves legalább 14 éve az USA-ban él 2
négyévenként választanak elnököt (22. alkotmánykiegészítés : 2 periódusnál tovább senki se lehessen elnök) 20. alkotmánykiegészítés : az elnök január 20-án lép hivatalba - az elnök jogköre gondoskodjék az USA törvényeinek pontos betartásáról fegyveres erők és tagállami milíciák főparancsnoka rendszeres beszámolás a Kongresszusnak az unió állapotáról kinevezi az USA állami tisztségviselőit kegyelmet gyakorolhat képviseli az országot külföldön, fogadja a külföldi képviselőket szerződést köt a Szenátus kétharmados jóváhagyásával - felelőssége a Kongresszussal szemben nincs politikai felelőssége döntéseiért kizárólag a nép előtt felelős - alelnök szerepe önálló alkotmányos jogköre nincs az elnök általános helyettese 2.A francia helyzet - az elnök politikai súlya a parlamentáris rendszerekben megszokottnál nagyobb, de például az amerikai elnökénél kisebb - az államfő különleges státusát jól mutatja, hogy az alkotmány államszervezeti része az elnökről szóló II. címmel kezdődik a korábbi, 1946-os alkotmány a Nemzetgyűlést helyezte az államfő elé - az elnök a végrehajtó hatalom része mivel a végrehajtó hatalomnak része a kormány is, ezért a végrehajtó hatalom dualista, kétfejű ( bicéphale ) jellegű - a köztársasági elnököt 5 évre, közvetlen, általános titkos szavazással választják - a francia alkotmány szerint: a köztársasági elnök őrködik az alkotmány tiszteletben tartása felett döntései útján biztosítja a közhatalom szabályos működését, valamint az állam folytonosságát a köztársasági elnök a nemzeti függetlenség, a területi sérthetetlenség, a nemzetközi szerződések tiszteletben tartásának védelmezője 3
a köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka, a nemzetvédelem legfelsőbb tanácsainak és bizottságainak elnöke a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel a miniszterelnököt (a miniszterelnök javaslatára kinevezi és felmenti a kormány többi tagját) a köztársasági elnök kihirdeti a törvényeket, a véglegesen elfogadott törvény kormánynak történő megküldését követő 15 napon belül (e határidő lejártát megelőzően felkérheti a parlamentet a törvény egésze vagy bizonyos cikkei újratárgyalására; az ismételt tárgyalást nem lehet megtagadni) 28.Az államfő és a kormányfő viszonya Angliában, a Német Szövetségi Köztársaságban és Olaszországban 1.Anglia - az államhatalmat a miniszterelnök és a parlament gyakorolja, így a király vagy királynő szerepe főképp reprezentatív, ő a nemzet egységének jelképe - a miniszterelnök a végrehajtó hatalom abszolút birtokosa - az uralkodó: összehívja és feloszlatja a parlamentet (utóbbit a miniszterelnök javaslatára) királyi szentesítést ad az elfogadott törvényekhez kinevezi a fontosabb tisztségviselőket kitüntetéseket adományoz kegyelmet gyakorol háborút indíthat és békét köthet 4
2.Német Szövetségi Köztáraság - a köztársasági elnököt a parlament választja, a Bundestag és a Bundesrat (5 évre) közösen - nincsenek komoly jogai, a végrehajtó hatalom a kancellár kezében van - az elnök két esetben feloszlathatja a parlamentet: választások után olyan parlament áll fel, amely nem tud abszolút többséggel kancellárt választani a kancellár önmaga ellen kért bizalmatlansági indítványa esetén - a kancellár szerepe erős 3. Olaszország - a köztársasági elnököt a Szenátus és a Képviselőház együttes ülésén hétéves időszakra választja kétharmados többséggel a kétharmados többség azonban csak az első három fordulóban szükséges; ha ez nincs meg, a negyedik fordulótól egyszerű többség is elegendő - a köztársasági elnök a nemzeti egységet képviseli hatáskörébe tartozik az általános választások kiírása, a parlament első ülésének kitűzése, a kormányfő javaslatára a miniszterek kinevezése, népszavazás kiírása, a nagykövetek kinevezése, a nemzetközi egyezmények ratifikálása, ő a fegyveres erők legfőbb parancsnoka, a honvédelmi bizottság elnöke, s formailag ő a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács elnöke is + jogkörébe tartozik még a köztársasági kitüntetések odaítélése (e hatáskörök többnyire formálisak) - a miniszterelnök a végrehajtó hatalom birtokosa 5
29. Az alkotmánybíráskodás történeti kialakulása és szervezeti megoldása (modelljei) 1.Az alkotmánybíráskodás történeti kialakulása - az alkotmánybíráskodás megjelenését visszakövethetjük a görög városállamok koráig a spártaiaknál az ephorátus intézménye töltött be erre emlékeztető funkciót, Krétán pedig a kozmoszok - Angliában Cromwell halála után merült fel a cromwelli alkotmány védelmére egy testület létrehozása - az előbbieknél közelebbi rokonságot jelent a mai alkotmánybíráskodáshoz a francia bíróságok regisztrálási joga az abszolút monarchia korában a bíróságok ugyanis megtagadhatták azoknak a királyi rendeleteknek a regisztrálását, amelyek megítélésük szerint szemben álltak az egyes provinciákban érvényes szokásjogi anyaggal - a modern alkotmánybíráskodás kialakulása a XIX. század első éveiben az USA-ban kezdődött (ok: a szövetségi és a tagállami hatáskör összeütközése) (LB funkciója) - Nyugat-Európában az 1900-as évek elejétől az alkotmányjogászok nagy tisztelettel figyelték az amerikai alkotmánybíráskodás eredményeit - a szétrobbant Habsburg-monarchia utódállamainak alkotmányozásában találhatjuk az alkotmánybíráskodás első európai megjelenését (Ausztria, Csehszlovákia) - a weimari köztársaság alkotmánya a Birodalmi Bíróság számára biztosított alkotmánybíráskodási funkciót a szövetség és a tagállamok hatásköri összeütközése esetén - 1931-ben a köztársasági Spanyolországban állítottak fel alkotmánybíróságot - mindezek ellenére a gyakorlatban nem tudott meggyökerezni a két világháború között az alkotmánybíráskodás, hiszen az uralomra jutó diktatúrák első tette volt az alkotmánybíróságok eltörlése - a második világháború után mint a demokrácia jelképét újították fel az alkotmányok az alkotmánybíráskodást Nyugat-Európában 6
2.Az alkotmánybíráskodás szervezeti megoldásai Az alkotmánybíráskodásnak két fő szervezeti megoldása alakult ki a polgári államokban: egyik a rendes bírósági hierarchián belül kialakított variáns, amikor is a bírósági hierarchia legfelső szerve kap a rendes bírósági feladatain túl alkotmánybíráskodási funkciót (USA: LB) a másik szervezeti megoldásban külön intézményesítenek egy alkotmánybíróságot, a rendes bírósági hierarchiától függetlenül (hazánk) 30. Az alkotmánybíráskodás tárgykörei Az alkotmánybíráskodás általános tárgykörei a következők: a. az alkotmánynál alacsonyabb szintű jogszabályok felülvizsgálata (normakontroll) b. az alkotmányos panasz, amely a közhatalom egyedi vagy normatív aktusa ellen irányulhat, és az állampolgári alapjogok megsértése esetén indítható c. a szövetségi államok esetében a szövetségi szint és a tagállamok hatásköre közötti összeütközés vagy e szintek közötti bármely más vita eldöntése d. a vád alá helyezett államfő és más közjogi méltóság esetén a közjogi felelősségre vonás e. választási bíráskodás f. a népszavazás elrendelésének és lefolytatásának alkotmányossága feletti döntés Az általános tárgykörökön túl egyes országokban az alkotmánybíráskodás területének további kiterjesztése figyelhető meg: a legfontosabb ezek között a politikai ártok alkotmányossága fölötti döntés lehetővé tétele (Németo.) Magyarországon az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik: - a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződés egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálata; 7
- a jogszabály, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszköz alkotmányellenességének utólagos vizsgálata; - a jogszabály, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszköz nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata; - az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása; - a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése; - az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetve az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése; - az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése; - eljárás mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal 31. Az Alkotmánybíróság a hatalmi rendszerekben - a XIX. század eleji USA-ban a bírósági szervezetrendszer a jog oldaláról mint a hatalmi harc külső kontrollálója vette alapul az alkotmány rendelkezéseit, és bírálta felül az egyszerű parlamenti törvényhozás termékeit, a törvényeket a törvények alkotmányhoz mérése a konkrét jogesetek peres eljárásainak utolsó fokaként intézményesedett, miután a rendes fellebbezési eljárásokat már kimerítették a felek, és ez a körülmény egyrészt szilárd jogias jelleget adott az alkotmánybíráskodási eljárásnak, másrészt időben elszakította az új törvények fölött a Kongresszusban és a közvéleményben folyó politikai vitáktól - Nyugat-Európában ezzel szemben az első világháborút követően létrejött új államok alkotmányozási hullámában úgy került átvételre ez az Amerikában kialakult intézmény, hogy kiemelték a jog világából, ill. a rendes bírói hierarchiából, és külön szervezett alkotmánybíróságot hoztak létre (a második világháborút követően mint a demokrácia szimbólumát élesztették újjá) - a politikához közel kerülés több dimenzióban elemezhető az európai alkotmánybíróságoknál, s csak a dimenziók összességét elemezve lehet eldönteni, hogy a vizsgált országban milyen közel került az alkotmánybíróság a hatalmi küzdőtér résztvevőihez, és milyen szerepet játszik benne 8
- dimenziók: az alkotmánybírósági eljárás politikai vitáktól való távolsága az alkotmánybírák választásának szabályozása az alkotmánybíróság alkotmányszöveghez kötöttsége vagy ennek különböző mértékű oldódása Az alkotmánybírósági eljárás politikai vitáktól való távolsága: - legteljesebben az tudja megvédeni az alkotmánybíróságot a túlzott átpolitizálódással szemben, ha csak konkrét jogeset kapcsán és a rendes bírósági, ill. a közigazgatási bíráskodási út befejező szakaszaként kerülhet sor az alkotmánybíróság előtti eljárásra - az átpolitizálódást már nagyobb fokban idézi elő, ha egyedi jogeset nélkül is lehetséges alkotmányossági normakontrollra felkérni az alkotmánybíróságot - a legdirektebb politikába bevonás azonban akkor jön létre, ha az alkotmánybíróságot fel lehet kérni még el nem fogadott törvényjavaslatok alkotmányellenességi vizsgálatára - az előzőnél már csak egy magasabb fokozat lehetséges az alkotmánybíróság politizálásának terén, amikor már konkrét törvénytervezet sem kell a politika felől az alkotmánybíróság mozgásba hozatalához, hanem egy-egy vita során felmerült, absztrakton megfogalmazott döntési alternatíváról kérik ki véleményét Az alkotmánybírák választásának szabályozása: - ha egy alkotmánybíróság döntően a közéletben aktívan szerepet vállaló egyetemi jogászprofesszorokból és hasonlóan aktív ügyvédekből áll, az tendenciaszerűen közelíti az alkotmánybíráskodást a pártpolitikai tábormegoszlásokhoz - ezzel szemben, ha az alkotmánybíróság tagjainak többsége csak hosszú bírói gyakorlattal és csak felsőbíróságokból rekrutálódhat, akkor ez a megoldás jórészt kiszűri a jogászoknak álcázott pártpolitikusokat Az alkotmánybíróság alkotmányszöveghez kötöttsége vagy ennek különböző mértékű oldódása: - általában el lehet mondani, hogy az alkotmánybíróságok az alkotmány szövegét bizonyos fokig a kialakult jogászi értelmezési módszerekkel értelmezik, és az adott ország bírói hagyományai mértékében kötődnek annak szövegéhez 9