A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják:

Átírás

1 Az igazságszolgáltatás alapelvei: 1) Hatalom megosztás elve: a hatalmi ágakat felosztják. A bírói hatalmi ág nincs alávetve sem végrehajtó sem trv alkotó hatalomnak. 2) Az igazságszolgáltatás monopóliuma: igazságszolgáltatási tevékenységet kizárólag a bíróság lát el. 3) Bírói függetlenség: a bíró a felettesének csak igazgatási szempontból van alávetve. A bírói döntés független. 4) Elmozdíthatatlanság elve: a bíró a kinevezését a köztársasági elnöktől nyeri. Leváltani nem lehet. Egy szankciót lehet vele szemben alkalmazni az alkalmatlansági eljárást. 5) Bírói immunitás elve: ítélkezési tevékenysége miatt a bíró nem vonható felelősségre. 6) Bíróságok önálló gazdálkodásának elve: az igazságszolgáltatási rész különálló, működéséhez pénzre, külön ktgvetésre van szükség. 7) Bírói határozatok kötelező ereje: jogerős határozat mindenkire nézve. Kötelező és végrehajtandó/végrehajtható. 8) Bírósághoz való jog: alkotmányos alapelv. A törvényben meghatározott esetekben mindenki számára biztosítani kell a bírói út lehetőségét. 9) Bíróság előtti egyenlőség elve: a vádnak és a védelemnek azonos jogokat kell élveznie. 10) Törvényes bíróhoz való jog: senkit nem lehet a törvényes bírójától elvonni. 11) Eljárás nyilvánosságának az elve: garanciális elv. A nyilvánosságot biztosítani kell. Kizárható akkor / ki kell zárni akkor, ha: államtitok szolgálati titok ügyfél kérése esetén (személyiségi jogok védelmében) házassági perben, ha valamelyik fél kéri 12) Jogorvoslathoz való jog elve 13) Bírósági határozatok végrehajtásának elve: a választott bíróság által kezelt határozatok is végrehajthatóak. 14) Társas bíráskodás elve: 3 tagú tanács dönti el az ügyet. A nép kontrollálni tudja. Több szem többet lát alapon működik. 2 ülnök és 1 bíró ítélkezik, egyenlők a jogaik. A 2 ülnök leszavazhatja a bírót. Választott bíróság: olyan különálló szervezet, aminek a lényege, hogy a felek kikötik valamelyik választott bíróság hatáskörét és az fogja az eljárást folytatni, ami maximum 6 hónap lehet. Drágább, mint a rendes eljárási illeték és jogorvoslatnak nincs helye. Bírósági szervezet: A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják: Legfelsőbb bíróság Ítélőtáblák (Főváros, Pécs, Szeged, Debrecen, Győr) Megyei Bíróság, Fővárosi Bíróság Városi Bíróság (Kerületi Bíróság: PKKB-Pesti Központi Kerületi Bíróság, BKKB-Budai Központi Kerületi Bíróság, Budapesti II-III. kerületi bíróság, Újpesti IV-XV. kerületi bíróság, Kispesti XVIII-XIX. kerületi bíróság, Csepeli XX-XXI-XXIII. kerületi bíróság.

2 Helyi bíróságok: minden helyi bíróságon van polgári vagy büntető ügyszak. Ügyszakok: polgári büntető közigazgatási munkaügyi katonai peren kívüli Megyei Bíróságok: ügyszakonként elkülönülten folyik a munka, de itt már vannak kollégiumok (azonos ügyszakban dolgozó megyei bírók és a helyi bíróságok tartoznak ide, akik szakmai kollégiumot látnak el = szakmai testület) Ítélőtábla: kollégiumok működnek itt is, ügycsoportok szerint elkülönülten folyik a munka. Legfelsőbb bíróság: szintén kollégiumok működnek és ügycsoportonként elkülönülten folyik a munka és jogegységi tanácsok működnek. A legfelsőbb bíróság vezetőjét a parlament szavazza meg. Bíróságok igazgatása Külső igazgatás: az országos igazságszolgáltatási tanács látja el, vezető szerve az OIT hivatala = OITH. A bíróságok önkormányzatisággal rendelkező szerve. Az OIT elnöke az a legfelsőbb bíróság elnöke. Belső igazgatás: bíróság vezetése: a bíróság élén az elnök áll, aki az igazgatásért felel, a munkáját segítik az elnök helyettesek. 1) Elnök: ő gyakorolja a munkáltatói jogokat a bíróságon a bíróság pénzügyi, gazdasági tevékenységét irányítja gondoskodik az ügyviteli, igazgatási szabályok megtartásáról szervezeti és működési szabályzatot készít ő irányítja a nála alacsonyabb beosztású bírósági vezetőket szervezi az oktatási képzési feladatokat évente egyszer tájékoztatja az összbírói értekezletet a bíróság működéséről 2) Kollégiumi vezető: ő a szakmai irányító a bíróságon (Megyei bíróság) 3) Tanácselnök: (Megyei bíróság) a 3 fős bírói tanács vezetője. 4) Csoportvezető: ott ahol a létszám indokolja.

3 Bírói testületek: összbírói értekezlet: véleményt nyilvánít azon bírósági vezetői pályázatokról, amelyek OIT kinevezési jogkörbe tartoznak. Küldöttet választ az OIT tagok megválasztásához. Megválasztja a bírói tanácsot. bírói tanács: véleményt nyilvánít a bíró kinevezéséről, beosztásáról, felmentéséről. Bírósági alkalmazottak: bírósági titkár: jogi végzettségű, van szakvizsgája és fogalmazói idejét letöltötte. fogalmazó: jogi végzettségű, de még nincs meg a szakvizsgája. bírósági tisztviselő: o bírósági ügyintéző o végrehajtási ügyintéző o végrehajtó o végrehajtó helyettes o végrehajtó jelölt fizikai alkalmazottak Bírósági ügyvitel: 1) Irat: minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz, vázlat, amely valamely szerv működésével vagy személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, bármilyen alakban, bármely eszköz felhasználásával, bármely eljárással keletkezett. 2) Iratkezelés: az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, a selejtezhetőség szempontjából történő válogatását és nyilvántartását, selejtezését és az irattárba helyezését együttesen jelentő tevékenység. 3) Iratok fajtái: a) kezdőirat: minden olyan irat, amelynek a bíróságon nincs előzménye, vagy amely a törvény értelmében befejezett ügyben új eljárás lefolytatását igényli, vagy ilyen befejezett ügyben önálló intézkedést igényel. keresetlevél fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem (fizetési meghagyás elleni ellentmondás egyszerre a nem peres eljárás utó irata és a peres eljárás kezdő irata lesz.) perújítási indítvány bírósági meghagyás elleni ellentmondás tárgyalás mellőzésével hozott végzés elleni tárgyalás tartására irányuló kérelem kényszergyógykezelés felülvizsgálatára irányuló kérelem nyomozási bíró döntését igénylő indítvány szabálysértési hatóság határozata elleni kifogás b) utóirat: minden olyan irat, amely a bíróságnál már megindult ügyre vonatkozik abban az esetben, ha az nem tekinthető kezdőiratnak c) beadvány: minden olyan irat, ami az ügy tárgyával, elintézési módjával vagy körülményeivel kapcsolatban a bírósághoz érkezik.

4 Jogorvoslatok Rendes: a nem jogerős határozat elleni jogorvoslat. Pl.: fellebbezés Rendkívüli: a jogerős határozat elleni jogorvoslat. Pl.: felülvizsgálati kérelem, perújítási indítvány Szerelés: ugyanahhoz az ügyhöz tartozó elő- és utóiratok végleges összekapcsolása. Csatolás, egyesítés: csatolás = valamely ügynek egy másik üggyel való nem végleges jellegű összekapcsolása. egyesítés=két vagy több ügynek a legkorábban lajstromozott ügyszám alatti végleges összekapcsolása. d) Kiadmány: az eredeti iratról készített olyan hiteles másolat, melyet az arra feljogosított személy a kiadmány hiteléül felirattal a bíróság körbélyegzőjével és aláírásával lát el. e) Ügyirat: a bíróság rendeltetésszerű működése során az ügyintézés keretében bevezetett mindazon azonos ügyre vonatkozó papír alapú vagy elektronikus iratok összessége, melyet együttesen kell kezelni. Ügyszám: 13.B.XVIII.2345/2008/18-I. eljáró bíró száma kerület büntető ügyszak jelölése adott év alszám alszám résszáma lajstrom szám (adott évben hanyadik ügy) Intézkedés: az ügy tartalmi és formai elintézésére adott utastás minden iratban fel kell tüntetni feljegyzés vagy irodai utasítás

5 1. Minta: Megkeresés Budapesti XVIII. és XIX. kerületi Bíróság 3.B.XIX.296/2008/11. Megkeresés Kiss Lajos felperesnek Nagy Töhötöm alperes elleni birtokháborítás megállapítása iránti perében a bíróság megkeresi a Pesti Központi Kerületi Bíróságot, hogy a 9.B.VIII.2651/2005-ös számú ügyiratait küldje meg vagy a megküldés akadályát közölje. Budapest, 2009.IX.18. Dr. Okos Elemér sk. bíró A kiadmány hiteléül: (pecsét és aláírás) 2. Minta: irodai utasítás (megkeresés hátuljára) Lássa iroda: 1) Megkeresést adja ki PKKB-nak! (ha már ki van tűzve a tárgyalás 2) Határnapos (2009.XI.10.) vagy 2) Nyilvántartás 2009.X.25. Budapest, 2009.IX.18. aláírás

6