!HU000007273T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 273 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 742371 (22) A bejelentés napja: 2004. 03. 26. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20040742371 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1610726 A2 2004. 10. 21. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1610726 B1 2009. 0. 13. (1) Int. Cl.: A61F 2/16 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 0408921 PCT/FR 04/000767 (30) Elsõbbségi adatok: 0304019 2003. 04. 01. FR (72) Feltaláló: VINCENT, Patrice, F-28130 Mevoisins (FR) (73) Jogosult: Laboratoire de Contactologie Appliquée - LCA, 28000 Chartres (FR) (74) Képviselõ: Erdély Péter, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (4) Beültethetõ szemlencse és szemlencse-beültetõ eszköz (7) Kivonat A találmány szerinti szemlencse (10) flexibilis anyagból van, és úgy van kialakítva, hogy lényegében kör alakú optikai része (11), és az optikai rész (11) szemben fekvõ két szélén egy-egy oldalsó lelapolás (1) van, ahol az oldalsó lelapolások (1) egymással szöget zárnak be. HU 007 273 T2 A leírás terjedelme 6 oldal (ezen belül 2 lap ábra) 1. ábra Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1 HU 007 273 T2 2 A jelen találmány tárgya egy beültethetõ szemlencse és a szemlencse beültetésére szolgáló eszköz. Ismeretes, hogy a beültethetõ szemlencsék szürkehályog-operáción átesett betegek természetes szemlencséjét helyettesítik. Az ilyen lencsék rögzítõnyúlványai az optikai részen kívül helyezkednek el, és a megfelelõ helyen tartják a lencsét a beteg szemében. A beültetés során általában elõször az alsó nyúlványt illesztik be, mivel a vágás frontálisan szokott elhelyezkedni, és a mûtét során az orvos a fekvõ beteg feje mögött áll. A felsõ nyúlvány, amelyet utoljára vezetnek be, közelebb marad a vágáshoz. A beültetõeszközök azóta használatosak, amióta a szemlencsék rugalmas, deformálható anyagból készülnek. Ez a fejlõdés együtt járt azzal, hogy az operáció során igen kis vágást készítenek, amelynek hossza gyakran nem haladja meg a 3 millimétert. A beültetõeszköz kibocsátószakasza át kell tudjon hatolni ezen a vágáson, anélkül, hogy azt ki kellene tágítani. A beültetõeszközök számos változata ismert. A legtöbb esetben a szemlencsét egy megfelelõ eszközzel úgy kell összehajtogatni, hogy egy patront képezzen, amelynek egy füle és egy csúszkája vagy ütközõbordája van, és amelyeket a beültetõeszköz dugattyújának csak át kell tolnia a kibocsátószakaszon. A beültetõeszköz kibocsátószakaszának belsõ átmérõje rendkívül kicsi (általában 1, és 4 mm közötti), kisebb, mint a beültetendõ szemlencse optikai részének átmérõje (ami 7 mm). Ezért a beültetõeszköz ismert módon tartalmaz egy olyan, fokozatosan csökkenõ méretû szakaszt, amely lényegében kúpos kialakítású, ahogy azt korábbi szabadalmi leírások, például a WO 00/49974 és a WO 02/00970 sz. dokumentumok ismertetik. További példát ismertet ilyen eszközökre a WO 83/00998 sz. dokumentum. A fenti technikával kapcsolatos legnagyobb nehézség az, hogy a lencse megfelelõ helyzetben maradjon végig az összehajtogatott állapotban. Elsõsorban a lencse optikai részének kör alakja okozhatja azt, hogy a lencse keresztirányban elmozdul, és ennek következtében megszûnik az axiális illeszkedés. Emellett az alsó rögzítõnyúlvány a kibocsátás irányában az optikai rész alatt helyezkedik el, és így idejekorán súrlódik az eszköz kúpos szakaszának falán, aminek következtében destabilizálódhat a lencse állapota, vagy az alsó rögzítõnyúlvány ráhajolhat az optikai részre, és megakadályozhatja a lencse kivezetését. A jelen találmánnyal ezért olyan megoldás kialakítása a célunk, amely lehetõvé teszi, hogy a leírt hiányosságok kiküszöbölhetõk legyenek. A célunk elsõsorban az, hogy olyan mûlencsét és beültetõeszközt tudjunk kialakítani, amelyek megbízhatóan és biztonságosan mûködnek, és kiküszöbölhetõ legyen annak a veszélye, hogy a lencse összegyûrõdjön a beültetõeszközben a kivezetés során. A célunk továbbá az is, hogy olyan mûlencsét és beültetõeszközt tudjunk kialakítani, amelyek egyszerûek és olcsón elõállíthatók. A kitûzött feladatot olyan beültethetõ, flexibilis anyagú lencsével oldottuk meg, amely szemlencsének 10 1 20 2 30 3 40 4 0 60 lényegében kör alakú optikai része, és az optikai rész szemben fekvõ két szélein oldalsó lelapolás van, ahol az oldalsó lelapolások egymással szöget zárnak be. Az optikai rész célszerûen szimmetrikus a szemlencse központi hossztengelyére. Az oldalsó lelapolások hossza célszerûen legalább 0, mm, elõnyösen 1 mm. A szemlencsének célszerûen olyan alsó nyúlványa van, amelynek keresztirányú mérete kisebb, mint az optikai rész keresztirányú mérete. A szemlencsének célszerûen felsõ nyúlványa is van. A felsõ nyúlvány célszerûen két oldalsó elembõl áll. A feladat megoldására olyan, szemlencsébõl és szemlencse-beültetõ eszközbõl álló együttest alakítottunk ki, ahol a szemlencse-beültetõ eszköz egy henger alakú testbõl, egy kúpos szakaszból és egy abból nyíló, kisméretû kibocsátószakaszból áll, és a fent leírt szemlencsét tartalmazza. A beültetés elõtt a mûlencsét célszerûen deformálás nélkül helyezzük a beültetõkészülékbe. A mûlencse lelapolásai által bezárt szög célszerûen megfelel a beültetõkészülék kúpos szakaszának kúpszögével. A mûlencse kibocsátása elõtt a lencse alsó rögzítõnyúlványát a kúpos szakasz falától legalább 0,2 mm¹re, elõnyösen 0, mm¹re tartjuk. A beültetõkészülék célszerûen olyan dugattyúval van ellátva, amely a lencsét a hengeres szakaszból a kúpos szakaszon át a kibocsátószakaszba tolja. A dugattyú célszerûen úgy van kialakítva, hogy együttmûködjék a felsõ rögzítõnyúlvánnyal és/vagy a lencse optikai részével. A találmány további részleteit az oltalmi kört nem korlátozó kiviteli példákon, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti szemlencse egy célszerû kiviteli alakjának rajza, a 2 4. ábrák a találmány szerinti beültetõeszköz egy célszerû kiviteli alakjának vázlatát mutatják a mûlencse beültetésének elején, közepén és végén. Az 1. ábrán vázlatosan mutatjuk be a találmány szerinti mûlencsét. A 10 lencse olyan 11 optikai résszel van kialakítva, amely lényegében kör alakú, és az átmérõje mentén kifejtett nyomás hatására összehajlik. A 10 lencse továbbá el van látva egy 12 alsó rögzítõnyúlvánnyal, amely a beültetõkészülékben végzett mozgás során elöl helyezkedik el, és/vagy egy 13 felsõ rögzítõnyúlvánnyal, amely a beültetõkészülék 24 dugattyújával mûködik együtt. A 13 felsõ rögzítõnyúlvány két, célszerûen szimmetrikusan elrendezett 16, 17 oldalsó elembõl állhat. A találmány szerinti megoldásnál a 11 optikai rész két 1 lelapolással van ellátva, ezek az optikai rész széleinél helyezkednek el, két szemben fekvõ oldalon. Az 1. ábrán megfigyelhetõ, hogy a lelapolások szöget zárnak be egymással. A 10 lencse, és különösen a 11 optikai rész szimmetrikus a lencse központi hossztengelyére. A 1 lelapolások hossza legalább 0, mm, elõnyösen körülbelül 1 mm. 2
1 HU 007 273 T2 2 10 1 20 2 30 3 40 4 0 60 A találmány szerinti 10 lencse elõnyösen egyetlen darabból, flexibilis anyagból készül. A 12 alsó rögzítõnyúlvány keresztirányú mérete célszerûen kisebb, mint a 11 optikai rész keresztirányú mérete. Ez azért szükséges, hogy a 12 alsó rögzítõnyúlvány ne kezdjen elõbb behajlani a beültetõeszköz belsejében, mint ahogy az optikai rész elkezd összehajlani, mert ez gátolhatná a lencse kivezetését. A 11 optikai rész keresztirányú mérete lehet például,4 mm, a 12 alsó rögzítõnyúlvány szélessége pedig 3 mm. A 2 4. ábrákon a találmány szerinti 20 beültetõeszköz egy kiviteli alakja látható. Ennél a kialakításnál a beültetõeszköz áll egy 21 hengeres testbõl, egy ugyancsak hengeres 22 kibocsátórészbõl, amelynek átmérõje kisebb, mint a 21 hengeres rész átmérõje és egy, a 21 hengeres testet és a hengeres 22 kibocsátórészt összekötõ 2 kúpos részbõl. A 2 kúpos rész lejtése, vagyis a falak és a központi hossztengely által bezárt szög célszerûen megfelel a lelapolások által bezárt szögnek. A 21 hengeres rész arra szolgál, hogy befogadja a 10 lencsét nem deformált állapotban, ahogy az a 2. ábrán látható. A találmány szerinti 20 beültetõeszköz alakját és mûködésmódját illetõen hivatkozunk a WO 00/49974 és a WO 02/00970 sz. dokumentumokra. A berendezéshez tartozó 24 dugattyú el van látva egy vagy több, jelen esetben két 26 ággal. Ezek egymáshoz tudnak hajlani, amikor a 24 dugattyú befelé mozog a 2 kúpos részbe. Kezdetben a 110 lencse úgy helyezkedik el, hogy a 24 dugattyú két 26 ága illeszkedik a 13 felsõ rögzítõnyúlvány két 16, 17 oldalsó eleméhez. Ekkor a 11 optikai részt a dugattyú csupán mozgatja, és az egyenes 12 alsó rögzítõnyúlvány úgy mozog befelé a 20 beültetõeszköz 2 kúpos részébe, hogy nem érintkezik annak falával. Amikor a dugattyúra nyomóerõt fejtünk ki, a 10 lencse elõször hosszában mozdul el anélkül, hogy deformálódna, mindaddig, amíg a 11 optikai rész 1 lelapolásai érintkezésbe nem kerülnek a 2 kúpos résszel. A 20 dugattyút tovább nyomva, a 11 optikai rész elkezd behajlani, és a 2 kúpos rész fala úgy vezeti a 1 lelapolásokat, hogy a 10 lencse megtartsa axiális helyzetét. A 11 optikai rész csaknem teljesen összetekeredik, ahogy a 2 kúpos rész falán mozog. A 12 alsó rögzítõnyúlvány akkor kezd összehajtani, amikor érintkezésbe kerül a kúpos résszel, és követi a 11 optikai részt. A 12 alsó rögzítõnyúlvány kis átmérõirányú mérete nem engedi, hogy elõbb kezdjen összehajlani, mint a 11 optikai rész. Miután teljesen összetekeredett, a 10 lencse a 22 kibocsátó részbe jut. A löket végén ahogy az a 4. ábrán látható a 11 optikai rész bejut a beteg szemébe, és a 13 felsõ rögzítõnyúlvány 16 és 17 oldalsó elemei egymáshoz szorulnak. Jóllehet a találmányt egy célszerû kiviteli alak segítségével mutattuk be, nyilvánvaló, hogy az oltalom nem korlátozódik erre a megoldásra. Valójában a rögzítõnyúlványok tetszõleges alakúak lehetnek, és nem feltétlenül kell legyenek a lencsével egy darabból kialakítva. A bemutatott 13 felsõ rögzítõnyúlvány alakja azonban igen jól alkalmazható olyan esetekben, amikor a beültetést több ágú dugattyúval végzik. Természetesen a dugattyú is tetszõleges alakú lehet, és együtt mûködhet felsõ a rögzítõnyúlvánnyal vagy az optikai résszel, esetleg mindkettõvel. Ezen túlmenõen, alkalmazhatók hurkos rögzítõnyúlványok, különbözõ alakú lencsék, például C alakú szalagokkal, négyágú rögzítõnyúlványokkal, vagy egyéb kialakításokkal, az oltalmi körön belül. A szakember tehát számtalan változatot tud kialakítani a csatolt igénypontok által meghatározott oltalmi körön belül. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Beültethetõ szemlencse (10) flexibilis anyagból, amely szemlencsének (10) lényegében kör alakú optikai része (11), és az optikai rész (11) szemben fekvõ két szélén oldalsó lelapolás (1) van, azzal jellemezve, hogy az oldalsó lelapolások (1) egymással szöget zárnak be. 2. Az 1. igénypont szerinti szemlencse (10), azzal jellemezve, hogy az optikai rész (11) szimmetrikus a szemlencse (10) központi hossztengelyére. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szemlencse (10), azzal jellemezve, hogy az oldalsó lelapolások (1) hossza legalább 0, mm, elõnyösen 1 mm. 4. Az 1 3. igénypontok bármelyike szerinti szemlencse (10), azzal jellemezve, hogy olyan alsó nyúlványa (12) van, amelynek keresztirányú mérete kisebb, mint az optikai rész (11) keresztirányú mérete.. Az 1 4. igénypontok bármelyike szerinti szemlencse (10), azzal jellemezve, hogy felsõ nyúlványa (13) van. 6. Az. igénypont szerinti szemlencse (10), azzal jellemezve, hogy a felsõ nyúlvány (13) két oldalsó elembõl (16, 17) áll. 7. Szemlencsébõl (10) és szemlencse-beültetõ eszközbõl (20) álló együttes, azzal jellemezve, hogy a szemlencse-beültetõ eszköz (20) egy henger alakú testbõl (21), egy kúpos szakaszból (2) és egy abból nyíló, kisméretû kibocsátószakaszból (22) áll, és a szemlencse (10) az 1 6. igénypontok bármelyike szerinti szemlencse (10). 8. A 7. igénypont szerinti együttes, azzal jellemezve, hogy a beültetés elõtt a szemlencsét (10) deformálás nélkül helyezzük a beültetõkészülékbe. 9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti igénypontok bármelyike szerinti együttes, azzal jellemezve, hogy a szemlencse (10) lelapolásai (1) által bezárt szög megfelel a beültetõkészülék (20) kúpos szakaszának (2) kúpszögével. 10. A 7 9. igénypontok bármelyike szerinti együttes, azzal jellemezve, hogy a szemlencse (10) kibocsátása elõtt az alsó rögzítõnyúlványt (12) a kúpos szakasz (2) falától legalább 0,2 mm¹re, elõnyösen 0, mm¹re tartjuk. 3
1 HU 007 273 T2 2 11. A 7 10. igénypontok bármelyike szerinti együttes, azzal jellemezve, hogy a beültetõkészülék (20) olyan dugattyúval (24) van ellátva, amely a lencsét (10) a hengeres szakaszból (21) a kúpos szakaszon (2) át a kibocsátószakaszba (22) tolja. 12. A 11. igénypont szerinti igénypontok bármelyike szerinti együttes, azzal jellemezve, hogy a dugattyú (24) úgy van kialakítva, hogy együttmûködjék a felsõ rögzítõnyúlvánnyal (13) és/vagy a lencse (10) optikai részével (11). 4
HU 007 273 T2 Int. Cl.: A61F 2/16
HU 007 273 T2 Int. Cl.: A61F 2/16 Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Szabó Richárd osztályvezetõ Windor Bt., Budapest