Borbála-telepi Óvoda környezeti nevelésre épülő helyi nevelési gyakorlata

1. Bevezető Óvodánk a város zöldövezetében épült 1980-ban. Három csoportos, 75 férőhelyes. Az épületet tágas udvar veszi körül, ahol örökzöldek, illatos virágú díszfák árasztják a jó levegőt. A kerítés mentén díszbokrok találhatók. Az udvar távolabbi részén veteményeskert nyújt lehetőséget a kerti munka megismerésére, növények gondozására. 1992-óta óvodánk arculata a természet szeretetére, környezetünk védelmére nevelés. A természet közelségét, élménygazdagságát kiterjesztettük a nevelés minden területére. Az új pedagógiai irányzatokat megismerve nyugodt, családias légkörben, a gyermekek egyéni képességeinek megismerésére, differenciált fejlesztésére törekedtünk. Vegyes csoportokat szerveztünk. Rugalmas napirendet dolgoztunk ki, melyben több időt biztosítunk a játékra, szabadlevegőn tartózkodásra, kirándulásra. A nevelésben partnereink a szülők ötleteikkel, javaslataikkal és anyagi támogatásaikkal. Alapítványunk nevelési céljaink megvalósítása érdekében jött létre 1993-ban. Sokat kirándulunk környékünk szép vidékeire gyalogtúrával, autóbusszal, vonattal, ahová elkísérnek bennünket a szülők is. Nevelési céljaink érdekében figyelemmel kísértük és kísérjük a pályázati felhívásokat. Pályázataink nagyrészt sikeresek voltak. Az összeg felhasználásáról a szülőkkel közösen döntöttünk. Pályázat útján már többször nyertünk erdei óvoda szervezésére támogatást. A táborozás élménygazdagsága arra ösztönöz bennünket, hogy megszervezésével a jövőben is próbálkozzunk. A szülők véleményének figyelembevételével a nevelőtestület helyi programot dolgozott ki. Programunkban a gyermek és a természet kapcsolatát helyezzük a tevékenység középpontjába. Környezeti nevelés számunkra maga az óvodai élet, így lehet komplex egész, megalapozva a gyermekek tapasztalatait, melyek később ismeretté, egész életre szóló tudássá válhatnak. Az óvoda minden dolgozója lelkes támogatója, aktív résztvevője nevelőmunkánknak. Fontos számunkra, hogy a nevelés színtere: a család és óvoda egymást segítse a nevelésben, törekedjen együttműködésre, összhang kialakítására. Az óvoda nyitottsága lehetőséget nyújt az óvodai élet megismerésére, tevékeny részvételére (közös játék, séta, kirándulás). Biztonságérzetet, bizalmat ébreszt a családlátogatás, az anyás beszoktatás. 2

A családok szociokulturális hátterének megismerését a gyermek egészséges fejlődése érdekében elengedhetetlen feladatnak tekintjük. A gyermek érdekében szükség esetén intézkedést kezdeményezünk. Óvodánkba járó gyermekek családi háttere az elmúlt évekre visszatekintve megfelelőnek mondható. A gyermekek nagy része ápolt, jólöltözött, teljes családban élnek Egyre növekszik azonban a gyermekeit egyedül nevelő szülők aránya, akik albérletben laknak, mindennapi gondokkal küzdve. Gyermekeik lelkileg, idegileg sérültek, magatartási zavarokkal küzdenek. Mindezek ismeretében speciális módszereket alkalmazva, szeretetteljes, egyéni bánásmóddal közeledünk hozzájuk. A problémák korai felismerésére törekedve a szülővel összehangolt neveléssel próbáljuk a gyermek feszültségeit feloldani, fejlődésüket segíteni. Hitvallásunk: az őszinte gyermekszeretet, a másság elfogadása, élménygazdag, boldog óvodai élet biztosítása. 3

2. Az óvodai élet megszervezésének elvei 2.1. Az óvoda személyi feltételei Intézményünkben dolgozók létszáma: Óvodapedagógus: Dajka: Konyhai dolgozó: 10 fő 6 fő 3 fő 1 fő Az óvodai dolgozók gyermekszerető, segítőkész munkája hozzájárul nevelési céljaink megvalósításához. Az óvodapedagógusok szakmailag jól felkészültek, munkájukra, a megújulásra törekvés, a színes óvodai élet megszervezése jellemző. Az önképzés folyamatos, továbbképzéseken rendszeresen részt vesznek. 2.2. Az óvoda tárgyi feltételei Az óvoda berendezése, eszköztára megfelelő. Évente folyamatos kiegészítést, felújítást igényel. A csoportszobák tágasak, mindegyikhez külön mosdó és öltözőrész kapcsolódik. Az intézmény komfortja, esztétikája jó feltételeket teremt a gyermekek igényeinek kielégítésére. Az épület hiányossága, hogy nincs tornaterme. Az óvoda udvara beépített fajátékokkal jól felszerelt. Betonozott részén lehetőség van kerékpározásra, rollerezésre. A tágas, füves területe sportolásra, versenyjátékokra alkalmas. A program megvalósításához szükséges eszközrendszer beszerzése folyamatos. A gyermekek nevelését, fejlesztését segítő eszközeink beszerzését segíti a költségvetés és az alapítvány. Évente pótlást igénylő eszközök: kerti szerszámok, magvak, palánták, virágládák; anyagok, eszközök a kísérletezéshez hulladéktárolók az udvarra természetismerettel, környezetvédelemmel kapcsolatos szakkönyvek ismeretterjesztő folyóiratok, újságok, szaklapok rendelése 4

mesekönyvek, bábok; mozgás és képességfejlesztő eszközök tanuláshoz szükséges ismeretterjesztő füzetek, előkészítő-füzetek. 2.3. Az óvodai élet megszervezése 2.3.1. A napirend Rugalmas napirendben a gyermek életrendjét, időbeosztását készítjük el. Lehetővé tesszük az előre nem tervezett események beillesztését. A napirendben a legtöbb időt a gyermek alaptevékenysége: a játék kapja. Időszak Tevékenységek 05.30. Nyitás 05.30. 07.00 A gyermekek fogadása, beszélgetés a szülőkkel, a korán érkező gyerekek lefektetése. 07.00 12.00 Szabad játék, tisztálkodás, folyamatos reggelizés, mindennapos testnevelés, kötelező vagy szabadon választott tevékenységek, egyéni foglalkozások, névsorolvasás, beszélgetés. Öltözködés, udvari játék, séta, kirándulás. 12.00 13.00 Előkészület az ebédhez, tisztálkodás, terítés. Ebéd, tisztálkodás, fogmosás, átöltözés pizsamába. 13.00 15.00 Altatás mesével, dallal. Pihenés. Folyamatos ébresztés, tisztálkodás, uzsonna. 15.00 16.30 Szabadjáték, folyamatos távozás az óvodából. 16.30 Zárás Arra törekszünk, hogy a család napirendje az óvodáéval összhangban legyen, és harmonikusan egészítse ki egymást. 5

2.3.2. Az óvoda általános hetirendje Az óvoda tevékenységrendszerét rugalmas hetirend szabályozza. Nevelési terveink évszakokhoz igazodva készülnek. Szabadon választott tevékenység Tevékenység Tevékenység ideje megnevezése A külső világ tevékeny A hét mindennapján megismerésére óvónői nevelés kezdeményezésre - ének-zene, vagy érdeklődés énekes alapján játékok - rajz, mintázás, kézimunka - a környezet téri, formai, mennyiségi megismerése - játék Kötelező tevékenység A tevékenység A tevékenység ideje megnevezése mindennapos mindennap kb. 10 testnevelés perc testnevelés csoport által kiválasztott napon mese-vers mindennap Zöld-nap csoportonként kiválasztott napon 2.4. Az óvoda csoportszerkezete A Borbála-telepi Óvodában három csoport működik. Mindegyik csoport heterogén szervezésű. A beiratkozáskor a szülőnek lehetősége van arra, hogy jelezze melyik csoportba, szeretné gyermekét járatni. 6

3. Az óvoda célja, feladata 3.1. Cél A 3-7 éves gyermek harmonikus fejlődésének segítése, komplex környezeti nevelésre és egészséges életmód kialakítására törekedve, mely áthatja a nevelés minden területét. Olyan szokásrendszerek és magatartási formák kialakítása a célunk, melyek befolyásolják személyiségük alakulását, pozitívan hatnak későbbi életvitelükre. 3.2. Alapvető feladataink - a gyermek érzelmi biztonságának megteremtése az óvoda családias légkörében - a környezettel való harmonikus együttélés megalapozása, szokások megismertetése - környezeti nevelés komplex felfogásának érvényesítése: nevelési területek összhangjának kialakításával, változatos, egymásra épülő tevékenységek megszervezésével - személyes példamutatással pozitív érzelmi viszony kialakítása a természetes és mesterséges környezet iránt - felelősségteljes cselekvés kialakítása környezetünk rendje, tisztasága, védelme érdekében - környezetünk és egészségünk kölcsönhatásának tudatosítása - közös élmények, tevékenységek során olyan erkölcsi tulajdonságok kibontakozását segíteni, mint a segítőkészség, egymás iránti figyelmesség, tolerancia 4. A nevelés keretei 4.1. Egészséges életmód alakítása A nevelés célja: az óvodai életritmus és a családi élet szokásrendszerének összehangolása, a gyermek komfortérzetének kielégítése, testi-lelki fejlődésének segítése. Pozitív kapcsolat kialakítása a közvetlen és a tágabb környezettel. 7

Az óvodapedagógus feladata: - egészséges, biztonságos és esztétikus környezet kialakítása; - az egészséges életmód szokásainak, igényének alakítása, megismertetése; - a gyermek egészségének védelme, edzettségének, mozgásfejlődésének biztosítása; - megfelelő óvodai életritmus kialakítása rendszeres tevékenységek gyakorlása által testi-szellemi fejlődés segítése; - az eltérő kultúrkörnyezetből érkező gyerekek tolerálása, a különbségek csökkentése. A gyermek gondozása megértő, őszinte, tapintatos együttműködést igényel a gyermekfelnőtt kapcsolatában. Segíti az önállóság kialakulását, hozzájárul az én-tudat fejlesztéshez, megalapozza a gyermek alkalmazkodó képességét. A napirend megszervezése az egészséges életritmus szabályait tartalmazza, közvetlen kapcsolatra ad lehetőséget a gyermek és környezete között. Fontosnak tartjuk a folyamatosságot, a tevékenységek közötti várakozási idő minimumra csökkentését. Az óvodai csoport érzelmi biztonságával, szükségleteinek kielégítésével gazdag tapasztalatszerzést, tanulási lehetőséget nyújt a gyermekek számára. Az óvodapedagógus, mint modell, szerepe meghatározó a gyermekközösségben. Kezdettől fogva figyelnünk kell arra, hogy a szokásokhoz pozitív érzelmek társuljanak, melyek viselkedésüket megfelelően befolyásolják. Törekednünk kell arra, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelő sikerélményekhez jussanak a szokások gyakorlása során. Az önállóságra törekvés minden egyes fokozata az egyén és közösség számára örömet jelentsen, melyről a családot is tájékoztatjuk (például: önálló öltözködés, cipőfűző megkötése, önálló merés a tálból, öntés a kancsóból). A jó közösségben szerzett tapasztalatok, sikerélmények befolyásolják a gyermeki személyiség alakulását. A testápolás, öltözködés, étkezés területén egyéni fejlettségtől függően mindaddig segítünk, amíg nem biztosak gyerekek a szokások sorrendjében. A vegyes csoportok előnye a nagyok segítségnyújtásában, példamutatásában nyilvánul meg. A tevékenységeket kísérő 8

magyarázatok önállóságra ösztönzik a kisebbeket. A csoportokban kialakított szokások rendszerében fontos a fogmosás gyakorlása és a pihenéshez szükséges pizsama használata. A gyermekek alvásigénye a vegyes életkortól és az egyéni szükségleteiktől változó. A gyermek alvási szokásait tiszteletben tartjuk, a pihenést nem zavaró apróbb játékaikat maguknál tarthatják. A pihenés kezdetén az óvónő mesél, énekel. A korábban ébredő gyerekek csendes tevékenységgel foglalhatják el magukat. A test edzése, a mozgásigény kielégítése mindennapos feladatunk. Programunkban nagy hangsúlyt fektetünk a szabadban való tartózkodásra, mozgásra. Mindennap biztosítjuk a gyerekek számára a friss levegőn való mozgást, mozgásigényük kielégítését. Az óvoda udvara lehetőséget nyújt a szervezett mozgásos tevékenységek gyakorlására, valamint a szabad játékra is. Az uszodában szervezett vízhez szoktatás a gyermekek egészséges fejlődését segíti, testtartásukat javítja. Nagycsoportos gyermekeink számára az úszásoktatást szeretnénk a jövőben is lehetővé tenni. A gyermekeknek napi háromszori étkezést biztosítunk. Toleráljuk különböző étkezési szokásaikat, biztatjuk őket a számukra újszerű ételek kóstolására, kényszerítés nélkül. Megismertetjük velük a kultúrált étkezés szokásait, és a szükséges eszközök biztosítása mellett gyakoroltatjuk azt. Óvodásaink a nap bármely szakában ihatnak, ennek csoportonként kialakult rendszere van. Beteg gyerek az óvodát nem látogathatja. A napközben megbetegedett gyereket a szülő megérkezéséig az elkülönítő szobában ápoljuk, szükség esetén orvoshoz visszük. Gyakori szellőztetéssel gátoljuk a betegségek terjedését. Az óvoda védőnője rendszeren látogatja óvodásainkat. Elvégzi a szükséges szűréseket. Évente egy alkalommal az óvoda orvosa megvizsgálja a gyerekeket. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: - A gyermek törekedjen az egészségmegőrző szokások végrehajtására. - Önállóan tevékenykedjen saját maga ellátásában. - Tudjon önállóan öltözködni, tisztálkodni. - Étkezéskor helyesen használja az evőeszközöket. - Képes legyen cipőt kötni, ruhát gombolni, zipzározni. 9

- Megfelelően edzett legyen. Mozgását az összerendezettség jellemezze. - Alkalmas legyen testileg és lelkileg az iskolai életre. 4.2. Érzelmi nevelés és társas kapcsolatok A nevelés célja: a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatása, érzelmi biztonságot nyújtó óvodai környezetben. Az óvodapedagógus feladata: - szeretetteljes, családias környezet megteremtése, ahol közös élmények, és tevékenységek során pozitív érzelmi kapcsolat alakulhat gyermek-felnőtt és gyermekgyermek között - a környezet megismerése során olyan feltételek megteremtése, ahol érzelmekre épülő kapcsolatok, közösséget formáló képességek fejlődhetnek - erkölcsi normák, akarati tulajdonságok erősítése. Gyermekek pozitív kapcsolatai úgy alakulhatnak ki a közösségben, ha ott jól érzik magukat. Biztonságérzetük kialakulását segíti az óvoda gyermek és felnőtt közössége. Bizalmas kapcsolatunk a szülőkkel a gyermek megismerésére, a nevelési összhang megteremtésére irányul. Nagyon fontos számunkra a gyermek első érzelmi benyomása az óvodáról. Szülővel együtt, gondoskodó szeretettel fogadják az óvoda dolgozói a gyermekeket. Vegyes csoportokban a nagyobb gyerekek segítő szándékkal veszik körül a kicsiket. Ilyen légkörben kedvezően alakulnak baráti kapcsolatok, együttműködő játszócsoportok. Alkalom nyílik az egymáshoz viszonyításra, a reális értékrend megismerésére. Programot szervezünk kicsik és nagyok részvételével, segítjük a barátságok kialakulását, a másság elfogadását. A pozitív érzelmek erősítésére törekszünk, a negatív hatások féken tartását szorgalmazzuk a családban is. A közös tevékenység környezetünk szebbé tétele érdekében, fejleszti akaratukat, önállóságukat, kitartásukat. A nehezen szocializálódó gyermekek szakértői vizsgálatáról időben, az óvodás évek alatt gondoskodunk. 10

A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: - Alakuljon ki a társas élet iránti igénye. - A gyermek ragaszkodjon az óvodához, felnőttekhez, társaihoz. - Képes legyen önállóan kapcsolatot teremteni; kérjen, köszönjön, válaszoljon. - Érdeklődése terjedjen ki közelebbi és távolabbi környezetére. - Váljon igényévé a helyes viselkedés, a toleráns magatartás. - Örüljön a közös élményeknek, sikereknek. - Ismerje el hibáját, konfliktus helyzetben reális véleményt alkosson. - Hallgassa meg társait, a felnőttek beszédébe ne szóljon bele. - Tudjon társaival együttműködni, tevékenységet kezdeményezni. - Örömmel készüljön az iskolába. 4.3. Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása A nevelés célja: a gyermek kíváncsiságára, érdeklődésére építve változatos tevékenységek biztosítása. Természeti és társadalmi környezet megismerésre közvetlen tapasztalatszerzés útján. Testi, értelmi és szociális nevelés összhangjának érvényesítése a nevelés folyamatában. A gyermek zökkenőmentes beilleszkedésének segítése az iskolai életbe. Az értelmi képességek fejlesztésében a gyermekek eltérő tapasztalatára, egyéni és közös élményeire, érdeklődésére és kíváncsiságára építünk. Fontosnak tartjuk: - az utánzásra épülő játékos tanulással együtt a felfedezéseket, próbálkozásokat, a komplex tapasztalatszerzést, - a pszichikus funkciók intenzív fejlesztését. Az óvodapedagógus feladata: - spontán szerzett ismeretek rendszerezése, bővítése - értelmi képességek differenciált fejlesztése - a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeknek: többoldalú ismeretnyújtás, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával differenciálás - kreatív képességek kibontakoztatása 11

- mozgásfejlesztés az értelmi képességek alakulása érdekében: a nagymozgások, a finommotorika, az egyensúly érzék, a térirányok, a vizuális észlelés és az auditív információ érzékelésének fejlesztése. A csoportban dolgozó óvónők, óvodába lépéskor felmérik a gyerekek értelmi és mozgásfejlettségét, így ezt figyelembe véve készítik el nevelési terveiket. A fejlesztés egyénileg és mikrocsoportos formában történik. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: - Szívesen vegyen részt az óvodai tevékenységekben. - Érdeklődjék a környező világ megismerése iránt. - Megfelelő szintre jusson az érzékelés, észlelés, képzelet, emlékezet, gondolkodás, beszéd területén. - Képes legyen a probléma felismerésére és megoldására. - Koncentráló képessége életkorának megfelelően alakuljon. - Legyen tájékozott a szűkebb környezetében. - Alkotó tevékenysége megfelelő szinten alakuljon. - Az önállóság és önfegyelem megfelelő szintjére jusson. 4.4. Anyanyelvi nevelés A nevelés célja: beszédkommunikációs képesség fejlesztése, egyéni beszédfejlesztés segítése, érthető beszédkészség kialakítása, az anyanyelv sokszínű kifejező erejének megismertetése, önkifejezés megalapozása. Az anyanyelvi kultúra első színtere a család. Nagyon fontos, hogy otthon a gyermek olyan környezetben nevelkedjen, amelyben beszédkedve fokozódik, közlésvágya kielégítést nyer, miért -jeire megfelelő választ kap. Az óvodába érkező gyermekek anyanyelvi szintje különböző. Az óvónő személyisége meghatározó az anyanyelvi nevelés folyamatában. Az óvónő és a gyermekek közötti szeretetteljes viszony, a jó csoportlégkör hozzájárul az őszinte megnyilatkozáshoz, beszédkedv kialakulásához. 12

Az anyanyelv használata áthatja az óvodai élet minden mozzanatát. Kötött és kötetlen formában, a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelően arra törekszünk, hogy napközben többször is legyen alkalmuk mesehallgatásra. A csoportszobákban olyan sarkokat alakítottunk ki, ahol napközben is lehetőség van mesekönyvek nézegetésére, mesélésre, bábozásra. A beszédkészség fejlesztésének egyik lényeges eszköze a bábozás. Alkalmat adunk arra, hogy gyermekek bábokkal párbeszédet folytathassanak, egyszerű történeteket eljátszanak. Többször hallott mese hallgatása után a gyermekek felnőttek segítségével és önállóan is örömmel báboznak. A bábok megelevenítése beszéd, párbeszéd formájában történik, a bábbal énekel, verset mond, mesél. Szorongó, félénk gyermek a bábot megszemélyesítve feloldódik, nyelvi kifejezőkészsége fejlődik. A gyermek átélheti, eljátszhatja élményeit. Bővülhet szókincse, szavakat, mondatokat gyakorolhat, érzelmek kifejezését utánozhatja. A bábozást, mint a nevelés eszközét, kiemelten kezeljük óvodánkban. Az óvodapedagógus feladata: - játékos tevékenységek közben céltudatos beszédfejlesztés, - természet közelben a gyermek szókincsének gyarapítása, válaszadás a kérdéseire értelmi szintjének megfelelően, - népi szójátékok, kifejezések értelmezése, - a beszédöröm biztosítása, - összefüggő beszédkészség kialakulásának segítése (önálló mesemondás, élménybeszámoló); helyes beszédminta adása. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: - Gondolatait összefüggően, érthetően tudja kifejezni. - Tudjon összefüggően mesét mondani, élményekről beszámolni. Beszédtempója életkorának megfelelő legyen. - Figyelmesen hallgassa meg társait, a felnőtteket. - Megfelelő hanglejtéssel, érthető módon beszéljen. 13

5. A nevelés tevékenységi formái 5.1. Játék Célunk: a boldog gyermekkor megteremtése, ahol a gyermekek egyéni elképzeléseiket, vágyaikat kibontakoztathatják, szabadon és kreatívan használhatják a játékeszközöket. Az óvodapedagógus feladata: - tudatos tervező és szervezőmunkával, a játék alapvető feltételeinek kialakítása idő, hely, eszköz melyek között a gyermekek feldolgozhatják, alakíthatják, továbbfejleszthetik tapasztalataikat, - minél több élményszerzési lehetőség biztosítása, - a gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása, kialakulásának segítése; - a gyermekek fejlettségének, élményeinek, problémáinak megismerése, szükség szerinti fejlesztése. A játék a gyermek alapvető tevékenysége, ezért természetesnek tartjuk, hogy kapkodás nélkül tevékenykedjenek, legyen idejük az elképzeléseik megvalósítására és az elkezdett tevékenységek befejezésére. Az óvodáskorú gyermek a játékban él és fejlődik. Játék közben ismerkedik a világgal. Minél többet játszik, annál több lehetőség adódik a fejlődésre. A játék valamennyi tevékenységi formát magában foglalja, amely az óvodáskorú gyermeknek érdekes lehet. A játékban fejlődik a gyermek mozgása, kézügyessége, önállósága, értelmi képessége, társas kapcsolata. A játék által fejlődik, információt ad önmagáról, belső világáról, élményeiről. Az óvodáskorban megjelenő játékfajták: gyakorló-; építő-konstruáló; szerep-; szabály-; bábjáték és barkácsolás. A folyamatos napirend és a vegyes életkorú csoportok szervezése kedvezően hat a játékra, hiszen hosszabb és zavartalanabb a játékidő. Csökken a konfliktusok száma, mivel a különböző fejlettségű gyermekeknek más a játékeszköz igénye és megpróbálnak együttműködni társaikkal. Minden csoportszobában az igényeknek megfelelően alakítjuk ki a játékhelyeket. Lehetőség van a nagyobb helyet igénylő mozgásos játékokra, külön kuckó vagy sarok van az építéshez, barkácsoláshoz, az ábrázoló tevékenységekhez, a szerepjátékokhoz, 14

bábozáshoz vagy éppen az elbújáshoz. A nyugodt, derűs légkör a felszabadult játék feltétele, amely alapvető szokásrendszerre épül: megtanítjuk őket játszani, a játékeszközöket használni. Segítjük a különböző fejlettségű gyermekek együttjátszását. Az egyes képességek fejlődéséhez szükség van az óvodapedagógus által kezdeményezett és irányított fejlesztő játékra is. A gyermekek a játék során kapcsolatba kerülnek környezetükkel. Engedjük őket tapasztalni, elmélyülni, kíváncsiskodni. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a lehető legtöbb időt a szabadban játsszák. Itt lehetőségük van a mozgásigény levezetésére, csúszás, mászás, gyaloglás, futás, homokozás lehetőségére. Egyéb játéklehetőségek: - a természet sokszínűségét vizsgáló játékok (víz, homok, agyag, kavics, talaj, ahol gyűjthet, tapinthat a gyermek) - csapatversenyek - együttműködést fejlesztő játékok - érzékelő játékok - értelmi képességet fejlesztő játékok - kézügyességet fejlesztő játékok Évszakok adta játéklehetőségek örömteli tevékenységek sokaságát biztosítják. Alapja a felfedezés, tapasztalatszerzés és kíváncsiság kielégítése. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: - Élvezze a játékot. - Tartsa be a játékszabályokat, alkalmazkodjon a többiekhez. - Legyen egyéni ötlete, alkalmanként fogadja el társai javaslatait. - Váljon igényévé a társakkal való együttműködés, együttjátszás. - Vállaljon szerepet a játékban, próbáljon meg önállóan eszközt készíteni. 15

5.1. A külső világ tevékeny megismerésére nevelés A nevelés célja: olyan szokásrendszerek, viselkedési formák kialakítása, melyek segítik a természet és ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolat kialakulását. Az óvodapedagógus feladata: - a környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesüljön, - a gyermek életkorának megfelelő ismeretnyújtás a természeti, társadalmi és tárgyi környezetről - évszakokhoz kapcsolódó megfigyelések biztosítása mikro és makro környezetükben - a család és óvoda környezeti nevelésének összehangolása - a gyerekek megismertetése a kerti munkával, növények gondozásával - állatok megismertetése természetes környezetében: állatgondozás, állatok védelme a tápláléklánc működésének megismertetése - környezetünk és egészségünk kapcsolatának felfedeztetése - a környezetvédelem, személyes példamutatás által. A környezeti nevelés a családban kezdődik és végigkíséri egész életünket. A környezetbarát magatartás kialakulását a legfiatalabb korban kell elkezdenünk. A család életvitele meghatározza a gyermek szokásait, úgy viselkedik környezetében, ahogy látta, tapasztalta családtagjaitól. Az óvodai élet példát nyújt a gyermekeknek, szülőknek egyaránt, melyben az óvónő személyisége a nevelés hatékonyságát befolyásolja. Arra törekszünk, hogy a környezeti nevelés mindennapi folyamatossággal, tapasztalható hatékonysággal, komplex módon érvényesüljön óvodánkban. A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő feladat, ezért a külső világ tevékeny megismerése köré csoportosítjuk más tevékenységek témaköreit. Témakörök: 1. Óvodások lettünk nagyobbak lettünk 2. Évszakok: Ősz, tél, tavasz, nyár végig kíséri az egész óvodai életet 3. A család: családtagok, családtagok munkája, felnőttek-gyerekek 4. Testünk: érzékszerveink és ezek funkciója; egészség-betegség; betegség megelőzés vitaminok 16

5. Állatok: háziállatok, erdő-mező állatai, vizek világa; állatkert lakói, kisállatok gondozása 6. Növények: környezetünk fái, virágai; konyhakertünk növényei fejlődése, gondozása, feldolgozása; gyümölcsök feldolgozása, tartósítása; gyógynövények. 7. Kerti munkák a veteményesünkben: ásás, veteményezés, palántázás, kapálás, gyomlálás, locsolás, termés-betakarítás eszközök használata. 8. Színek 9. Idő: évszak, hónap, hét, nap, napszakok. 10. Közlekedés: szárazföldi, vízi és légi; járművek. 11. Környezetvédelem 12. A környezetvédelem jeles napjaihoz kapcsolódó ünnepek 13. Kísérletek, megfigyelések 14. Kirándulások Minden csoportban a hét egyik kiválasztott napja a Zöld-nap tapasztalatszerzés és megfigyelés a természetes környezetben. Óvodai nevelésünket alapozó jellegűnek tekintjük, mely meghatározó szerepet tölt be a megfelelő színvonalú környezeti kultúra és gondolkodás kialakulásában. A gyermek fejlettségének magasabb szintjét igazolja az énkép felfedezése, az önmagáról szerzett tapasztalatok megismerése. Játékos tevékenységekkel segítjük az énkép fejlesztését és a külvilág megismerését (utánzó játékok, érzékelő játékok). Környékünk adottságait kihasználva igyekszünk sok időt tölteni a szabadban, felfedező utakat járva, a természet elhagyott kincseit gyűjtögetve. A környezeti nevelés kiemelt feladata, a környezetvédelem szükségességének felismerése. A témák megbeszélésére a nevelés minden területén alkalom kínálkozik (séták, kirándulások, foglalkozások vagy spontán megfigyelések közben). A környezetszennyezés egészségkárosító hatását közvetlenül tapasztalhatjuk városunkban (por, füst, gáz). Beszélnünk kell a védekezés módjáról, cselekvési programok fontosságáról. Kísérletezéssel a víz, a talaj, a levegő tiszta és szennyezett állapotáról szerezhetnek tapasztalatokat a gyermekek. 17

A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: - A gyermek életkorának megfelelően tájékozott legyen természetes és társadalmi környezetében. - Tudja nevét, születési idejét, lakáscímét, szülei nevét, foglalkozását. - Tudjon különbséget tenni az évszakok, és napszakok között. - Ismerje az alapvető gyalogos közlekedési szabályokat. - Ismerje a szűkebb környezetében élő növényeket, állatokat, élőhelyüket, - táplálkozásukat. - Óvja, védje a növény- és állatvilágot. - Képes legyen megnevezni testrészeit, érzékszerveit. Ismerje az alapvető higiéniás szabályokat. Arra törekszünk, hogy a gyermekben kialakuljon a természet szeretete, a természet tisztaságának védelme. Földünkért, egészségünkért mindannyian felelősek vagyunk! 5.1.1. Környezetünk mennyiségi és formai összefüggései A nevelés célja: a bennünket körülvevő világ mennyiségi, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában. Az óvodapedagógus feladata: optimális feltételek biztosítása az élményszerzésre, a matematikai tapasztalatok és ismeretek elsajátítására; matematikai képességek fejlesztése játékos formában; tapasztalatszerzési lehetőség a hét illetve a nap bármely szakában, bármely tevékenység során, mikrocsoportos formában. Az eredményes óvodai ismeretszerzés alapjai a kisgyermekkori gondolkodásfejlődés. A gondolkodás a valóságból szerzett tapasztalatok rendszerezését, kapcsolatainak felmérését jelenti. A gyermeki gondolkodás azokra a tapasztalatokra épít, amelyeket a megismerő tevékenysége során szerez érzékelés, észlelés útján. Természetes környezetben rakosgatásra, számolásra, összehasonlításra van lehetőségünk. Halmazokat alkotnak, gyűjtögetnek, 18

válogatnak. A természet sokszínűsége, kincsei minden évszakban sokféle lehetőséget nyújt a felfedezésre, élménynyújtásra. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: Értse meg az óvónő kérdéseit. Beszéljen a matematikai problémáról, mások állításainak igazságát ítélje meg. Képes legyen szétválogatni dolgokat tulajdonságaik szerint, rendezze sorba azokat. Értse és használja helyesen a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatos összehasonlítást, kifejező szavakat. Tudjon számolni, legalább 10-ig. Képezzen halmazokat hozzátevéssel, elvevéssel. Tudjon azonosítani különböző helyzetben lévő azonos alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat. Ismerje, és helyesen használja a térirányokat, névutókat. 5.2. Vers, mese A nevelés célja: a nyelv szépségének, kifejező erejének megismertetése, helyes nyelvhasználat, biztonságos önkifejezés megalapozása, irodalmi érdeklődés felkeltése. Az óvodapedagógus feladata: a gyermek életkorának megfelelő irodalmi alkotások kiválasztása változatos irodalmi élmények közvetítése évszakonként a népi tevékenységek megismeréséhez mondókák, versek kapcsolása állatokról, a természet szépségéről szóló mesék kiválasztása lehetőség biztosítása a gyermekek önálló mesemondására a nap minden időszakában a gyermekek kívánsága szerint vers, mese mondóka mondása A gyermekek életkorának megfelelő irodalmi műfaj a mese és a vers. Nevelő hatása akkor érvényesül, ha örömet okoz a gyermek számára, igénye egyre bővül az irodalmi élmények befogadására. Lényeges, hogy nyelvileg tiszta és értékes mesét, verset halljanak a gyermekek. Érzelmi világukhoz a népi mondókák, versek, mesék állnak legközelebb. Ezeket hallja először a 19

családban és az óvodában is a gyermek. A népmesék erkölcsi tartalma kihangsúlyozza a végleteket, ezáltal egyértelművé válik a jó és a rossz, az igaz és a hazug fogalma. A gyermek azonosulása a mesehősökkel feloldja szorongásait, félelmeit, kialakul belső képalkotása, fantáziája. A mesélés naponta ismétlődő tevékenység. A mesehallgatást csend veszi körül. A körülmények megszervezésekor olyan helyzetet teremtünk, ahol a mesélő és mesehallgatók is jól érzik magukat. A mesélés a délutáni pihenés előtt is megjelenik. Jó alkalom hosszabb mesék, illetve a folytatásos mesék olvasásához (pl. Rémusz bácsi meséi). Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekeknek szép kivitelezésű könyveket adjunk a kezébe, melyeknek nézegetése is esztétikai élményt jelenthet. A kép és a szó összekapcsolása a képről mesélést segíti, fantáziájukat bővíti. Az irodalmi anyag tervezése évszakokhoz, hagyományokhoz kapcsolódik. Az adott korosztály számára az irodalmi anyag kiválasztása nagy körültekintést igényel. A gyermekekkel rendszeresen látogatjuk a színházi előadásokat. Az előadás élményei segítenek abban, hogy irodalmi nevelésük kiteljesedjen. Igyekszünk meggyőzni a szülőket, hogy otthon is sokat meséljenek gyermekeiknek. Az élő mese meghitt, érzelmi kapcsolata a gépi mesével nem pótolható. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: Legyen öröm forrása a mese. Képes legyen önállóan verset, rövidebb mesét elmondani. Szívesen vegyen részt dramatizálásban. Emlékezzen a folytatásos mesék részleteire. Figyelmesen és csendesen hallgassa végig a meséket. Gondosan bánjon a könyvekkel. Képes legyen a gyermekszínház előadásainak cselekményét követni. 5.3. Rajz, mintázás, kézimunka A nevelés célja: a gyermekek tér, forma, szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük kialakítása. Szeretnénk, ha az ábrázoló tevékenység a gyermekek számára örömforrás lenne. 20

Az óvodapedagógus feladata: egész nap folyamán lehetőséget biztosítani a gyermekeink számára a spontán, illetve szervezett formában történő tevékenységhez a vizuális észlelés, emlékezet, képzelet fejlesztése az alkotás örömének felkeltése a különböző anyagok és technikák bemutatása, gyakoroltatása barkácsolással a gyerekek kézügyességének, jártasságának gyakorlása mikrocsoportos formában biztosítani a szabad tevékenység gyakorlását a megfelelő mennyiségű, és minőségű eszköz használatának biztosítása a gyermek kreativitásának kibontakoztatása, fejlesztése. A legtöbb gyermek rajzkészsége óvodába érkezésekor a firka szinten van. A mi feladatunk, hogy rajzolgatással, mintázással, festéssel, a vágással és az egyéb technikák megismertetésével segítsük a gyermekek a rajzfejlődését. Fontosnak tartjuk, hogy mindig megfelelő mennyiségű és minőségű eszköz álljon gyermekeink rendelkezésére. Az eszközök helyes használatát egyenként bemutatjuk gyermekeinknek, folyamatosan ellenőrizzük, szükség esetén korrigáljuk azt, amíg tökéletessé nem válik. Külön ábrázoló sarkot alakítottunk ki a csoportszobában, ahol zavartalanul lehet alkotni. Az elkezdett tevékenységet mindig befejezhetik gyermekeink. Az elkészült alkotásokban közösen gyönyörködünk, megbeszéljük, kinek mi és miért tetszik a legjobban. Házi kiállításunkkal lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülők folyamatosan lássák az elkészült munkákat, de az esztétikus környezet kialakításában is fontos szerepet kapnak az alkotások (ünnepi ajándékkészítés, díszítés). Ösztönözzük a szülőket arra, hogy otthon is engedjék gyermekeiket tevékenykedni, örüljenek a gyerekek munkáinak. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: A tevékenységhez szükséges eszközöket használja rendeltetésszerűen. Örömmel, önállóan ábrázoljon. Alakuljon ki a megfelelő ceruzafogása Emberábrázolása a korosztályának megfelelő szinten álljon. Ismerje és alkalmazza a gyakorlott technikákat. Tudjon ollóval vágni. 21

Képes legyen egyszerűbb képalkotásra, kompozíció létrehozására. Tudjon beszélni az elkészített alkotásáról. Alakuljon ki a gyermek tér-, forma- és színképzete. Vegye észre környezetében az esztétikai értéket, legyen fogékony a szép iránt. 5.4. Ének-zene, énekes játék A nevelés célja: a zenei anyanyelv megalapozása. Az óvodapedagógus feladata: a környezet hangjainak megfigyeltetése, énekléssel, zenéléssel felkelteni a gyermekek zenei érdeklődését, formálni zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat; felfedeztetni a gyermekkel a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét; a népdalok éneklésével, a népi játékok játszásával a néphagyomány megismertetése; a nap bármely szakában kötött vagy kötetlen formában lehetőséget adni az énekzenére; a zenei kreativitás fejlesztése a hangokkal való játék során. Az óvodai zenei nevelés a gyermekeket örömteli élményekhez juttatja, felkelti érdeklődésüket, formálja ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Dalainkat és mozgásanyagunkat a környezet megismerésére neveléshez, ezen belül az évszakokhoz, a hagyományokhoz, ünnepekhez, megemlékezésekhez kapcsoljuk. A hét bármely napján, játékidő keretein belül játszunk körjátékokat, énekelünk, amely a gyermekek spontán kezdeményezésére épül. A részvétel önkéntes, az együttjátszás örömteli élmény. A foglalkozások feladatát, anyagát a gyermekek fejlettségi szintje, érdeklődése, az óvónő módszertani kultúrája határozza meg. A foglalkozások tervei a fokozatosság elve alapján egymásra épülve készülnek. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: Szívesen vegyen részt énekes játékban. Tudjon és szeressen egyedül énekelni, dallammotívumot visszaadni. Az egyszerű játékos táncmozdulatot esztétikusan, és kedvvel végezze. 22

Képes legyen a tempóhoz mozgásával is alkalmazkodni. Ismerje fel a magas-mély, a halk-hangos, a gyors-lassú közötti különbséget, maga is alkalmazza. Érzékelje, az egyenletes lüktetés és a ritmus közötti különbséget. Egyszerűbb ritmusokat tapsoljon vissza. Legyen érzékeny a természet és a környezet hangjaira. 5.5. Mozgás A mozgás a gyerekek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepet tölt be a 3-7 éves gyermek fejlődésében. A mozgás, hatással van az értelmi-, és a szociális képességek fejlődésére. A mozgásfejlesztés során fejlődik személyiségük, természetes mozgásuk. A nevelés célja: a gyermekek testi képességeinek sokoldalú, arányos, tájékozódó és alkalmazkodó képességeinek fejlesztése. Az óvodapedagógus feladata: - a mozgáshoz szükséges feltételek megteremtése; - a testi képességek, a fizikai erőnlét, a kondicionális és a koordinációs képességek fejlesztése; - a motoros képességek, a testséma fejlesztése, a nagy- és finommozgások, az ügyesség, az alkalmazkodó képesség segítése, - a gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, - egészséges életmód kialakítása; - mozgáskészség formálása. A mozgás átszövi az egész óvodai életet. A mozgásfejlesztés megvalósul a szabad játékban és a testnevelés foglalkozásokon. A mozgásos tevékenységre megfelelő helyet, eszközöket, időt biztosítsunk a csoportszobában és az udvaron is. A tevékenységek és eszközök a gyermekek életkorához és fejlettségi szintjéhez igazodnak. A kellemes légkörben jól szervezett mozgásos tevékenységekben a gyerekek örömmel és szívesen vesznek részt. A mozgás így beépül a spontán tevékenységükbe, szokásukká válik. A rendszeres mozgás során fejlődnek pszichikai, testi, értelmi és szociális képességeik és egészségesebbek lesznek. 23

A testnevelés kötelező foglalkozás. Hetente egy alkalommal a csoportok által meghatározott napon végezzük. A foglalkozás tervezésénél és szervezésénél figyelembe kell venni, hogy a csoportok heterogén szervezésűek, ennek megfelelően az életkori sajátosságoknak érvényesülnie kell. (A nagycsoportosok testnevelését az úszás egészíti ki.) A testnevelés foglalkozásokon figyelmet fordítunk a speciális gyakorlatokra, a testi deformitások megelőzésére (láb- és tartásjavító torna). Jó idő esetén a foglalkozások a szabadban zajlanak, rossz idő esetén a csoportszobában. Nagyon fontos a megfelelő nehézségű gyakorlatok kiválasztása, melyek elősegítik a képességek és készségek alakítását, lehetővé teszik az egyre pontosabb mozgások elvégzését. A gyermekek a lehetőségekhez képest keveset várakozzanak, folyamatosan mozogjanak. Napirendünkben a mindennapos testnevelés a délelőtti időszakban szerepel. Fontosnak tarjuk, hogy a gyerekek minden nap mozogjanak, tornázzanak. Ennek időtartama kb. 10 perc. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: - Mozgása összerendezett, biztonságos legyen. - Tudja irányítani mozgását. - Értse meg a vezényszavakat. - Tudjon ütemtartásos járásban járni. - Mozgás közben képes legyen az irányváltoztatásra. - Tudjon labdát feldobni, elkapni, megfogni, gurítani, rúgni. - Tudjon bújni, csúszni, kúszni. - Függésben bírja el a saját súlyát. - Tartsa be a szabályokat az egyéni és a csoportjátékokban. - Élvezze a mozgást. 5.6. Munka jellegű tevékenységek A nevelés célja: a munka személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése. Önkiszolgálásra, egymást segítő kapcsolatok kialakítására, elvégzett munka megbecsülésére nevelés. Az óvodapedagógus feladata: - a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása;munkaeszközök célszerű használatának megismertetése, a gyermek testi épségének megőrzése; 24

- minden csoportban lehetővé tenni a megerőltetés nélküli önálló munkavégzés lehetőségét; - a közösség érdekében folyamatosan gyakoroltatni mindazokat a feladatokat, melyeknek ellátására képesek, hogy a gyerekek érezzék, hogy szükség van munkájukra (terítés, alaklomszerű munkák, kerti munka, növény- és állatgondozás); - a munkavégzés folyamatos, pozitív értékelése; - értelmi képességek fejlesztése munkavégzés közben (megfigyelések, tapasztalatok gyűjtése a természetben, óvodai és családi környezetükben). Az óvodában a munka önként vállalt, örömmel és szívesen végzett játékos tevékenység. Hozzájárul az önállóságra törekvéshez, társas kapcsolatok alakulásához, a csoportért végzett tevékenység szükségességének átéléséhez. A gyermek munkáját a környezet elvárása indokolja. Eredménye mindenki számára érzékelhető. Erősíti a gyermekben a munka játéktól eltérő jegyeit, ízlésformáló hatásával fejleszti esztétikai alkotóképességüket. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: - Képes legyen a gyermek az önkiszolgálásra. - Váljék szokásává a szemét helyes kezelése. - Erősödjön meg benne a közösségért végzett munka megbecsülése, hasznossága. - A környezetében lévő növények, állatok gondozását felelősséggel végezze el. - A rábízott feladatot hajtsa végre, ügyeljen testi épségére. 5.7. Tanulás A tanulás feltételeinek biztosítására törekszünk közvetlen és tágabb környezetünkben. A gyermeket kíváncsisága folyamatos tevékenységre épülő tapasztalatszerzésre, spontán tanulásra ösztönzi. A nevelés célja: a tanulás iránti vágy felébresztése, képszerű és szemléletes gondolkodás kialakítása, kifejezőkészség fejlesztése. Problémamegoldó képesség kibontakoztatása. Differenciált képességfejlesztés. Az óvodapedagógus feladata: - a tapasztalat és ismeretszerzés folyamatának irányítása, a gyermek érdeklődésére, érzelmi beállítottságára támaszkodva; 25

- olyan helyzetek teremtése, ahol a gyermekek átélhetik a felfedezés örömét; konkrét tapasztalatszerzés, szemléletesség érvényesítésével - a gyermek differenciált fejlődésének segítése; - játékos feladatmegoldás; - a gyermek folyamatos fejlődésére irányuló tanulásirányítás; - spontán és irányított ismeretek rendszerezése; - céltudatos nevelési tervek alapján fokozatos felkészítés az iskolai tanulásra. A tanulás alapja az óvónő és gyermek kölcsönös egymásra ható tevékenysége, melyet az óvónő egyéni képességekhez igazodva szervez és irányít. A tanulás mindvégig játékos jellegű marad, amely fokozza a gyermek érdeklődését, kitartását, fejleszti gondolkodását. Kötetlen és kötött foglalkozások alakítják a gyermekek magatartását, alkalmazkodóképességét. Kötetlen foglalkozás nem zavarhatja meg a játékot. Történhet a nap bármely időszakában, amikor a nevelési helyzet és a gyermek tevékenysége arra lehetőséget ad. A kötött foglalkozás minden gyerektől fegyelmet kíván, amely az együttes tevékenységet segíti. A gyermekek csoportba sorolása nagy körültekintést igényel. Vegyes életkorú csoportok szervezésénél az együttnevelés előnyeit segíti a korosztályok megfelelő aránya. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: - Legyen kíváncsi és nyitott a világ dolgai iránt. - Alakuljon ki problémamegoldó gondolkodása. - Képes legyen megadott szempont szerint önálló megfigyelésre. - Szándékos figyelme tartós legyen. - Képes legyen azonosulni a feladattal, igénye legyen a megoldásra való törekvés. - Működjön együtt társaival, ha ezt a tevékenység úgy kívánja. - Mondja el tapasztalatait, ossza meg másokkal is. - Jelenjen meg a tanulás iránti igénye. 26

6. Ünnepek az óvodában Arra törekszünk, hogy az óvoda mindennapjaiból kiemelkedjenek az ünnepek külsőségekben és tartalomban. Az ünnepeket, megemlékezéseket hosszabb előkészületek vezetik be. Az ünnep fénypontjára irányuló tevékenységekkel az érzelmi átélést, örömteli ünnepvárást készítjük elő. Az óvodai élet hagyományos ünnepeit a Környezetvédelem jeles napjainak megemlékezései egészítik ki. Ünnepeink: - természeti változásokon alapuló ünnepek: Advent, Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét - nemzeti ünnep: Március 15. - a családdal közös rendezvények, programok: Anyák napja, Gyermeknap, évzáró, a nagycsoportosok búcsúztatása, a gyermek születésnapja - a környezetvédelem jeles napjai: - Takarítási világnap (szeptember 22.) - Állatok világnapja (október. 05.) - Víz világnapja (március 22.) - Műemlékvédelem világnapja (április 18.) - Föld Napja (április 22.) - Madarak, fák napja (május 22.) - Környezetvédelem világnapja (június 05.) 7. Gyermekvédelem Az óvoda óvó-védő funkciójából következően az óvodai gyermekvédelem az óvodai nevelőmunkánk szerves része. Az első legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyermekek minden problémája itt érzékelhető először. 27

Az óvodai gyermekvédelem célja: - a prevenció, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztettség kialakulásának megelőzése, ill. a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. Valamennyi óvodapedagógus feladata: - elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését; - biztosítani a gyermeket megillető jogok érvényesülését az óvodában, szükség esetén védő-óvóintézkedéseket tenni; - a gyermekeket és családjukat a lehetőségekhez képest minél jobban megismerni; - a differenciált foglalkozást megszervezni, a tehetséggondozást megvalósítani, elősegíteni; a rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, jelezni a tartós hiányzást, - a prevenció minden gyermekre való kiterjesztése. Gyermekek körében: - a gyermekek megfigyelése - aktív részvétel a megelőzésben - nyilvántartásba vétel - bizalom, biztonságérzet erősítése - szeretetteljes elfogadás - a gyermek érdekeinek védelme - probléma esetén jelzés a vezető és a gyermekvédelmi felelős felé - differenciált, egyéni foglalkozás biztosítása. Szülők körében: - együttműködés, - szemléletformálás, - tanácsadás, - szülői értekezleteken aktív részvétel, közreműködés, - családlátogatás. 28

8. Differenciálás, tehetséggondozás A gyermekek fejlődési tempója különböző, érésük eltérő ütemben történik. Egyéni különbségek fedezhetők fel közöttük testi, idegrendszeri sajátosságokban, értelmi, érzelmi, nyelvi képességekben. Ez a teljesítménykülönbség természetes jelenség. Az óvónő feladata, hogy felismerje az átlagostól pozitív, illetve negatív irányban eltérő gyerekeket, a lemaradók felzárkóztatását a kiemelkedő képességűek tehetséggondozását megszervezze. A differenciálást csoporton belül, egyéni vagy mikrocsoportos keretek között végzik óvónőink. Játékos formában, természetes módon, sok türelemmel, az ösztönzés, bíztatás módszerét alkalmazva próbálják az egyes részterületeken mutatkozó lemaradásokat behozni. Ha a gyermek képességzavara olyan fokú, hogy speciális gondoskodást igényel és fejlettségi, logopédiai vizsgálatokon kiszűrték - a Pedagógiai Szakszolgálat külön foglalkozásokkal, differenciált fejlesztéssel segíti munkánkat. Munkánkat segítő, speciális segítséget nyújtó szakemberek, szolgálatok: logopédia, pszichológus, tehetséggondozó, korai fejlesztő, konduktor, gyermekpszichiátria, gyermekorvos, szakorvos. Kiemelkedő képességű, tehetséges gyerekek esetében felhívjuk a szülők figyelmét a gyermek képességére, megpróbáljuk biztosítani a megfelelő tárgyi és személyi feltételeket a tehetsége kibontakoztatásához. A gyermekben tudatosítjuk tehetségét, s bíztatva olyan feladatokat adunk, ami továbbfejleszti, ösztönzi őt. Javasolhatjuk ezen gyermekek különböző külön foglalkozásokon való részvételét is, de csak akkor, ha szívesen csinálja, s nem fárasztja őt az adott tevékenység. 9. Nevelőmunkánk tervezése 14.1. Az óvoda munkaterve A vezető óvónő készíti el, és terjeszti a nevelőtestület elé. A munkaterv a csoportokra szabott tervekből tevődik össze ezért a nevelőtestület javaslatai alapján kiegészíthető, átdolgozható. A munkaterv az adott időszak feladatait, eseményeit rögzíti. A vezető óvónő pedagógia munkatervének a program és az óvónők munkaterve közötti hídnak kell lennie. 29

14.2. Az óvónők által készített tervek Az óvónő a nevelési, fejlesztési folyamatokat tervszerűen és tudatosan gondolja át. Ez munkájának alapja. Először éves tervet készít, mely választott módszerére épülő útmutató; tartalmazza a kiemelt feladatokat, a feldolgozandó témaköröket, ünnepeket, szervezési feladatokat, szokás és szabályrendszereket. Ezt az általános, keret jellegű tervet lebontja egykéthetes periódusokra, témakörökre ez a heti terve. A heti terv lehetőséget ad arra, hogy beépíthesse a gyerek élményeit, tapasztalatait, spontán ötleteit a tervezett tevékenységekbe. A heti ütemterv megírása egyben a napi feladatokat is megadja az óvónőnek, hiszen ezek a tevékenységek nem előre meghatározott napon valósulnak meg (a testnevelés kivételével). A napi terv az óvónő által felajánlott tevékenységeket tartalmazza. A heti, napi terveket a csoportnaplóban dokumentálja. A nyári tervezést egy időegységként kezeljük, figyelembe véve a csoportösszevonásokat. 10. A Borbála-telepi Óvoda kapcsolatrendszere 10.1. Az óvoda és a család Az óvoda a családi nevelést kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. Fontos számunkra a kölcsönös bizalomra és segítségnyújtásra épülő partnerkapcsolat kialakítása a nevelésben. A jó kapcsolatban érvényesüljön az empátia, az őszinte figyelmesség a gyermekek iránt. A gyermekek fejlődéséről a tájékoztatás reális, a szülők érzelmeit tisztelő, tapintatos legyen. Körültekintően szervezzük meg az együttműködés formáit, melynek célja: - az információ áramoltatása, - az óvoda tartalmi munkájának szakszerű ismertetése, - tájékoztatás a gyermek egyéni fejlődéséről, - vélemények, szülői igények, visszajelzések fogadása. Az együttműködés formái: - óvoda nyitottsága - családlátogatások (óvodába lépés előtt és során) 30

- fokozatos beszoktatás a szülővel (óvodai élet és szokások megismerése) - napi információ csere - szülői értekezletek - közös séták, kirándulások - közös munka (udvarrendezés) - közös ünnepre készülés A szülők képviseletét az Szülői Munkaközösségi tagok alkotják. Segítik az óvoda és a szülők közötti tájékoztatást, ismeretterjesztést. Az óvoda minden dolgozója előítélettől mentesen közeledjen minden családhoz. A gyermekvédelmi munkában működjenek együtt az óvónők a gyermekvédelmi felelőssel. Indokolt esetben közösen kérjék a segítséget nyújtó gyámhatóság vagy Szociális Szolgálat közreműködését. 10.2. Óvodák közötti kapcsolatok Olyan tartalmas szakmai, emberi kapcsolat kialakítására törekszünk, melynek során megismerhetjük a tagóvodák munkáját. Közös programok szervezésével a gyerekek más óvodába járó gyerekekkel találkozhatnak, megismerhetik tágabb környezetüket. A kapcsolattartás formái: - látogatások, bemutatók, - munkaközösségi összejövetelek; - továbbképzések; - városi rendezvények. 10.3. Az óvoda és a bölcsőde Óvodánkban a bölcsődéből érkező gyerekek száma évente kb.7-8 fő. A bölcsődei gondozónők jellemzést küldenek a gyerekekről, melyek nagy segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a fejlettségi szintjüket felmérjük. 10.4. Az óvoda és az iskola 31

Óvodánk az iskolákkal olyan tartalmas kapcsolat kialakítására törekszik, mely elősegíti a gyermekek zavartalan iskolakezdését. Az iskolák meghívására ellátogatunk a nyílt napokra. Tavasszal a leendő első osztályosokkal ismerkedünk az iskolával, ősszel, pedig az óvó nénik látogatják meg a volt óvodásokat. Folyamatosan figyelemmel kísérjük gyermekeink iskolai beilleszkedését. 10.5. Pedagógiai Szakszolgálat Pszichológusok, gyógypedagógusok, logopédusok segítik munkánkat abban az esetben, ha a gyermek fejlődése ezt indokolja. A nagycsoportosok körében fejlettséget mérnek, logopédiai szűrést végeznek. 10.6. Művelődési ház A Művelődési ház, Könyvtár által nyújtott lehetőségekkel a kialakult hagyományok és rendszer szerint élni kívánunk. A kapcsolattartás formái: - gyermek bérletes színházi előadások látogatása, - alkalmanként részvétel ovi-mozi előadásokon, - a gyermekkönyvtár programjain való részvétel, - kiállítások látogatása, - rendezvényeken való részvétel, - tájékoztatók, nyomtatványok, programok ismertetői. 10.7. Idősek otthona Kapcsolatot tartunk a szomszédos Idősek otthonával, ahová rendszeresen ellátogatunk. Rövid kis műsorral szerzünk örömet az otthon lakóinak. A műsort az óvodában tanult dalokból, versekből, körjátékokból állítjuk össze. 10.8. Az óvoda egyéb kapcsolatai: 32