Átírás

1 Malomsori Óvoda nevelési gyakorlata

2 Bevezető Nevelési programunk alapgondolata: szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelemgazdag óvodai élet megteremtése, melyben hangsúlyt kap az egyéni bánásmód, hogy minden ránk bízott gyermek önmagához képest optimálisan fejlődjön. Érzelmi nevelés, szocializáció Értelmi, anyanyelvi nevelés Család PedagógiaiSzakszolgálat Iskola Egészségügyi intézmények Művelődési intézmények Egészséges életmód Gyermek - személyiségének kibontakoztatása; - sokoldalú fejlődése; - iskolára való felkészítése. - játék; - munka; - tanulás; - műveltségi területek. 2

3 1. Gyermekképünk Olyan gyermekek nevelése, akik boldogok, mert tele vannak élményekkel. Érdeklődőek a környezetük dolgai iránt. Tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni. Erősen kötődnek a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységhez. Óvodás tartásuk van, önállóak és látszik rajtuk a kiegyensúlyozottság. 2. Helyzetkép Óvodánk 1961-ben épült a város központjában. A forgalomtól távolabb, emeletes házak között helyezkedik el, játszóterek, parkok szomszédságában. A földszinti részen három tágas csoportszoba van, öltözőkkel és különálló mosdókkal. Az emeleti részen egy kisebb csoportszobában, a kislétszámú fejlesztő csoport kapott helyet. Ebben a csoportban a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését fejlesztő óvodapedagógus végzi. A csoportszobák előterébe sporteszközöket helyeztünk. Ezeket a gyermekek a nap folyamán felügyelet mellett bármikor használhatják. Nagy udvarral rendelkezünk. Lehetőség van homokozásra, labdajátékokra, hintázásra, télen egy kis dombon szánkózásra. Különböző fajátékok segítik a jó udvari szerepjátékok kialakítását. Óvodánk 95 férőhelyes. Környezetében sok kisgyermekes család él. Szülőként gyakran találkozunk régi óvodásainkkal, akik örömünkre hozzánk íratják be gyermekeiket. Az óvodába járó gyerekek családi szociokulturális környezete (szülők iskolázottsága, jövedelemszintje, lakáskörülmények, család életrendje) eltérő. A családok túlnyomó többsége nehéz anyagi körülmények között él, a szülők nagy százaléka munkanélküli, ritka, ahol két kereső szülő van. A gyermekek családi helyzete igényli, az óvodában dolgozók szociális érzékenysége pedig lehetővé teszi ezeknek a gondoknak az eredményes pedagógiai kezelését és az ebből fakadó szociális feladatok megoldását. 3

4 Egyre több az etnikai származású kisgyermek. Számuk növekedése, a másságuk elfogadására, szokásaik, temperamentumuk megértésére készteti a dolgozókat, az óvodába járó gyermekeket és szülőket. 3. Nevelésfilozófiánk Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon. Jól megélt igazi gyermekkorról akkor beszélhetünk, ha a gyermek minél hosszabb ideig élhet a korának megfelelően, ha a legnagyobb odafordulással és szeretettel foglalkozunk vele. Együttlétünk legyen derűs, természetes. Feladatunk, hogy állandóan jelen legyünk utánozható mintaként. 4. Óvodánk feltételrendszere 4.1. Személyi feltételek Valamennyi óvónő felsőfokú végzettséggel rendelkezik, számuk: 8 fő Valamennyi dajka szakképzett, számuk: 4 fő Az óvodapedagógusok közül korai fejlesztő tanfolyamot végzett: 2 fő DPT tanfolyamot végzett: 1 fő Ayres tanfolyamot végzett 2 fő Szakvizsgát tett: 2 fő Folyamatosan részt veszünk továbbképzéseken, mindenkire jellemző az önképzés, a megújulni vágyás Tárgyi feltételek Intézményünk épülete régi, a lehetőségek szerint felújították, korszerűsítették. Minden csoportnak külön öltözője, fürdőszobája van. A földszinten lévő csoportszobák tágasak, világosak, az emeleten egy kisebb hangulatos csoportszoba van. Óvodánkban a négy csoportszoba a gyermeki világhoz közelálló, más-más színű, hangulatú. 4

5 Funkcionális sarkok létrehozásával a játéklehetőséget növeltük. Játékeszközeink változatosak, megfelelően fejlesztik a gyerekek részképességeit. A felnőttek sokat játszanak együtt a gyerekekkel, tudatosan fejlesztve őket. Előtereinkben évek óta használjuk a rögzített tinikondikat, Ayres-eszközöket, Greiszwaldot, karikákat, füles labdákat, melyekkel a nap bármely szakában kielégíthetik mozgásigényüket a gyermekek, felnőtt felügyelete mellett. Az udvarunk megfelelő nagyságú. Felszerelése alakítja a gyerekek mozgáskultúráját. A meglévő eszközök rendszeres karbantartása mellett folyamatos pótlás, fejlesztés szükséges. Fontos lenne a parkosítás, fák ültetése az árnyékolás megoldása végett. Összegezve: az óvoda felszereltsége tárgyi feltétele megfelelő. 5. Az óvoda célja, feladata Az óvodai nevelésünk célja, hogy a 3-7 éves, esetenként hátrányos helyzetű gyermekek élménygazdag környezetben az egyéni fejlődési ütemük tiszteletben tartásával önálló gondolkodású, vidám, kiegyensúlyozott személyiségekké váljanak. Nevelési feladataink: A gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása, alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése, testi képességeinek, fizikai erőnlétének fejlesztése. Olyan óvodai légkör teremtése, amelyben a felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolat pozitív, sokféle érzelmi kifejezéseket és élményeket biztosít, hozzájárul a gyermek érzelmi neveléséhez. Segíti a gyermek szocializációjának fejlődését, az éntudat alakulását, társas szükségleteit, a másság elfogadását. Tervszerűen és folyamatosan biztosítjuk a gyermekek számára képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit. A kiemelkedő képességű és a sajátos nevelési igényű gyermekre egyénre szabott fejlesztési terv alapján gyakorlunk hatást. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveinek figyelemben tartásával, a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai, orvosi, pszichológiai komplex vizsgálat javaslataira építve végezzük. 5

6 6. A nevelés keretei 6.1. Az egészséges életmódra nevelés Célja: a gyermekek testi-lelki egészségének biztosítása, komfortérzésük kielégítése. Pozitív kapcsolat a természeti és társadalmi környezettel. Feladata: A gyermekek életkorának megfelelő óvodai életritmus kialakítása, a rendszeres tevékenységek biztosításával a testi-szellemi fejlődés segítése. Nevelésünk területei: Gondozás, szokásrend kialakítás. Testi nevelés, mozgásigény kielégítése. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének kialakítása, megóvása. Egészséges, biztonságos környezet kialakítása. Nevelőmunkánk során fontosnak tartjuk a gyermek-felnőtt pozitív kapcsolatára a kellemes, nyugodt légkörre alapozva a gyermekek komfortérzésének biztosítását, amely minden tevékenységhez szükséges. Tervezésnél figyelembe vesszük a gyermekek szükségleteit és az esztétikus, higiénikus gondozásra fordítható időszükségletet. Fontosnak tartjuk, hogy minden rugalmasan menjen végbe a folyamatosság keretein belül. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépéstől biztosítjuk, de mindaddig végezzük velük együtt, az egyéni fejlettségtől függően a teendőket, amíg nem biztosak a napi élethez szükséges szokások sorrendjében. A segítség azt jelenti, hogy a folyamatos tevékenységet szóbeli magyarázattal kísérjük. Később kis segítséggel végezzék a maguk körül adódó önkiszolgálási teendőket, mely az önállóság egyre nagyobb ösztönzését jelenti. A szokásrend új kulturtartalmakkal bővül: naposi munka, megbízatások. Az óvónő-gyermek kapcsolat kiegészíti, de nem helyettesíti a szülői kapcsolatot. Fontosnak tartjuk az együttműködést, így a szokásrendszerünket megbeszéljük a szülőkkel. Indirekt módon így a szülőket is formáljuk. Napirendünkben nagy hangsúlyt fektetünk a szabadban való tartózkodásra. A rendszeres, szabadban végzett mozgással szoktatjuk őket az egészséges életvitelre. Kirándulásokon, 6

7 gyermeknapon, sportnapon, környezetvédelmi napokon igyekszünk a szülőket is bevonni a programokba. A pihenés, az alvás napirendünk fontos része. Biztosítjuk a nyugodt légkört, figyelembe vesszük a gyerekek egyéni alvásigényét. Az ébresztő fokozatosan történik. Nyári hónapokban az iskolákba felvett gyermekek a délutáni alvás helyett csendes tevékenységekben vehetnek részt. A gyermekeknek nemcsak a fejlődését, de a közérzetét is befolyásolja az étkezés. Igyekszünk az egyes gyermekek szokásait, életvitelét megismerni. Tapintattal szoktatni őket a kívánt korszerű táplálkozási követelményekhez, ismeretlen ízekhez. Néhány gyermeknél a családi körülmények miatt külön figyelmet fordítunk arra, hogy a megfelelő mennyiséget elfogyassza. A gyerekek óvodába érkezésekor anamnézist készítünk egészségük megóvása érdekében (születés, betegségek). Mozgásszervi eltérések csökkentése érdekében gyógytorna elemeket építünk a napi tevékenységekbe. A balesetek megelőzése érdekében önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük gyermekeinket (konfliktuskezelés, tolerancia). Az egészséges életmódra nevelés területein a nevelési feladatokba integráljuk a prevenciós program ajánlott feladatait. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: Önállóan végezze testével kapcsolatos tisztálkodási, öltözködési teendőket. Ezek váljanak igényévé és az óvodán kívüli helyzetekben is alkalmazza. Képes legyen szükségletei felismerésére, kielégítésére, a mozgásigénye szándékos irányítására. Igényelje a szabadban való tartózkodást, sétát, kirándulást, a zöld környezetet. Legyen képes a rácsodálkozásra. Váljon igényévé a higiénés szabályok betartása. Figyeljen saját külsejére, arra, hogy ruházata rendezett, teste ápolt legyen. Az egészséges életmódhoz kapcsolódó helyes táplálkozási és higiéniai szokások épüljenek be a gyermeki személyiségbe, pozitívan formálva azt Érzelmi nevelés, szocializáció Célja: A gyermek egyéni érdekeinek, képességeinek, tevékenység szükségleteinek kibontakoztatása érzelmi biztonságot nyújtó környezetben. 7

8 Feladata: Olyan szeretetteljes, családias környezet megteremtése, ahol a gyermekre közös élményeken alapuló, közös tevékenységek során pozitív érzelmi kapcsolat jön létre: gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek között a beszoktatástól az óvodáskor végéig. A természeti és társadalmi környezetünkben olyan feltételek megteremtése, melyben alkalom nyílik az egymáshoz viszonyításra, ezáltal a reális énkép, pozitív értékrend, helyes viselkedés alakulására. Programunkban fontos a gyermek korai, óvodáskort megelőző lelki fejlődésének alapos ismerete (anya-gyermek, család-gyermek kapcsolat). Az óvodás évek megkezdése időszakában arra törekszünk, hogy a gyermekeket kedvező hatások érjék. Meleg, érzelmi támaszt nyújtó környezetet alakítunk ki, ahol a gyerekek ötletei, elképzelései érvényesülhetnek. Igény szerint lehetőséget adunk arra, hogy a szülő és a gyermek együtt ismerkedjen az óvodával. Így betekinthetnek az óvoda szokásrendjébe, belső életébe, ezzel könnyebbé tesszük a gyermek számára az új környezet elfogadását. Megismerkedünk az otthon kialakult szokásaikkal, magukkal hozhatják kedves tárgyaikat, játékaikat. A nehezebben beilleszkedő gyermekeket mondókával, dallal, ölbeli játékkal nyugtatjuk meg. Lefekvésnél különös figyelmet fordítunk a személyes kapcsolatra: simogatás, betakarás, mesélés. A szocializáció folyamatában fontos, hogy megértsük a gyermek érzelmeit. A gyermekek tevékenységéhez szabadságot biztosítsunk, a pontos határok megjelölésével. Elvárásainkat röviden, egyértelműen, pozitívan fogalmazzuk meg. Mindig lehetőséget adunk a javításra. A kapcsolat erősítése érdekében minden gyermek számára biztosítjuk a személyes perceket, ahol lehetőség nyílik a saját érzések elmondására, mások érzésének meghallgatására, elfogadására. A közös élményekre épülő tevékenységek, a közösen végzett munka öröme, olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés, segítőkészség, lelkiismeretesség, őszinteség, igazmondás, önzetlenség, figyelmesség. Nevelői magatartásunkban az elfogadás és a tolerancia dominál, az egyéni, egyedi, másfajta értékek pozitív irányú megközelítése érvényesül. Különösen fontos ez a szocializációs zavarokkal küzdő gyermekek esetén. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: Ragaszkodjon óvodájához, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozza nyilvánosságra. 8

9 Az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat tudja. Tudjon tájékozódni a közösségben. Érdeklődjön társai, barátai iránt. A megkezdett munkát igyekezzen befejezni. Szociálisan váljon éretté az iskolába lépésre Az értelmi fejlesztés, nevelés Célja: Testi, szellemi egészség egységének fejlesztése, megőrzése, melyek által a gyerekek képessé válnak az iskolai évek sikeres kezdésére. Feladataink: érdeklődés, kíváncsiság felébresztése egyes tevékenységek iránt a gyerekek kognitív képességeinek fejlesztése (megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás) sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségeinek biztosítása differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés kommunikációs képességek alakítása és fejlesztése (beszédprodukció, beszédértés, nyelvi képességek) énkép fejlesztése, testséma kialakulásának segítése önálló gondolkodásra nevelés, döntési képességek fejlesztése vizuális percepció (formaérzékletek, formaészlelések) fejlesztése A csoportokban folyó nevelőmunka alapja a bizalom, a szeretet, az oldott, tevékeny légkör, melyben a gyerekek cselekvő, érző, gondolkodó képessége összehangolva működik és fejlődik. A természetes együttélésből alakul ki egy biztos, gyerekre méretezett szokás- és követelményrendszer. A gyerekek sokat és szabadon tevékenykednek, megismerik a környezetüket, a világot. Segítjük őket abban, hogy rájöjjenek a tárgyi környezet alakíthatóságára, változtathatóságára és megtapasztalják, hogy kapcsolatuk a gyerekekkel és a felnőttekkel alakítható. Így maguk is képessé válnak arra, hogy problémáikat megoldják és tevékenység útján kreatív gondolkodásúak legyenek. A nevelési folyamat egésze, valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül, spontán vagy irányított formában tanuljon a gyermek. Fontos, hogy kérdéseire mindig válaszoljunk, az adott gyermek fejlettségi szintjének megfelelően. 9

10 A tanulás az óvodában töltött idő minden percét áthatja, hiszen a gyermek az őt körülvevő világot komplex módon érzékeli, észleli, ezért a tanulás során is ebből kívánunk kiindulni. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: Törekedjen a végzett tevékenységek összefüggéseinek felfedezésére. Próbálja kifejezni a változások tartalmát szóban, rajzban. Rendelkezzék problémafelismerő és megoldó képességekkel. Tudja figyelmét rövid ideig ugyanarra összpontosítani. Segítséggel javítsa saját tévedéseit, ellenőrizze saját tevékenységét. Törekedjék az önértékelésre. Ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban is. Értékelés: pozitív megerősítések. 10

11 7. Az óvodai élet megszervezése Óvodánkban vegyes életkorú csoportok vannak, melyek kedveznek a családias együttlétnek és sokoldalú fejlesztési lehetőséget biztosítanak. A csoportokban együtt lehetnek a testvérek, barátok, ismerősök. A kicsikre fejlesztőleg hat a nagyok utánzása. A gyermekek gyorsabban válnak önállóvá. Zökkenőmentesebb a fejlettség szerinti beiskolázás. A hetirend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott óvodai élet megteremtését. A hetirend és a napirend rugalmas tervezésű, figyelembe veszi a gyermekek fejlődését és a tervezett tevékenységek időigényét. Javaslat az óvoda általános hetirendjére: Kötelező tevékenységek: Szabadon választható tevékenységek: Tevékenység megnevezése Tevékenység ideje Tevékenység ideje Tevékenység megnevezése testnevelés Csoportonként kiválasztott napon A hét minden napján az óvónő -Rajzolás-festéskézimunka; mese-vers Minden nap kezdeményezésére -Ének-zene; vagy érdeklődés -A külső világ alapján tevékeny megismerése A tevékenységek megszervezésénél elvi szempontunk a folyamatosság, a kötetlenség és a választhatóság biztosítása. A program alkalmazásakor az óvodáskorú gyermek fő tevékenységét, a játékot vesszük kiindulópontnak. Ebből következik, hogy a legtöbb időt a napirendben erre a tevékenységre fordítjuk. 11

12 Javaslat az óvoda általános napirendjére: Időszak Tevékenységek Nyitás A gyermekek fogadása, a korán érkezők lefektetése Játék, szabadon választott tevékenységek. Közben folyamatos reggelizés, tisztálkodás. A napi tevékenységek előkészítése. Spontán, illetve tervezett tevékenység levezetése. Mikrocsoportos, egyéni fejlesztések Névsorolvasás, beszélgetés, mese. Öltözködés, udvari játék, séta Készülődés az ebédhez. Tisztálkodás, terítés. Ebéd. Fogmosás. Készülődés a pihenéshez Mese Pihenés, alvás Folyamatos ébredés, öltözködés, tisztálkodás. Folyamatos uzsonnázás. Játék, egyéb szabadon választott tevékenység. Folyamatos távozás az óvodából. Az óvoda zárása. 8. Óvodai ünnepek Az év ünnepei állandó ismétlődéssel térnek vissza. Gyermekeink nevelésében nagyon fontos szerepet játszanak, nélkülözhetetlen lelki táplálékot jelentenek. Megformálását hagyományok segítik, s mivel a gyerek koránál fogva még nem érti az ünnep belső tartalmát, a mi feladatunk, hogy megkeressük azt és átéljük a gyermekekkel az ünnepvárás időszakát. Az ünnepekre való készülődés pillanatában érzelmileg éljük át az ünnepek hangulatát. 12

13 Énekkel, verssel, mesével, ajándékkészítéssel, sütéssel, takarítással készülünk az ünnepekre, illetve készítjük elő a gyerekeket a családban való ünneplésre. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak a szokások, az illem, az erkölcs, az emberi kapcsolatok megélésére. Ünnepeink: születésnapok, Advent, Mikulás, Karácsony, farsangi vigadalom, Március 15., Húsvét, Anyák napja, Évzáró, búcsúzás az iskolába menő gyerekektől. 9. A család és az óvoda nevelőpartneri kapcsolata A szülőket nevelőpartnernek tekintjük. Az óvodai nevelés kiegészítője a családi nevelésnek. Az óvodai nevelés nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül, az összhangban nevelés elengedhetetlen. Nevelési problémák esetén közös otthon és az óvodában is alkalmazott módszert kell keresni, az óvónő segít, tanácsot ad, mindig kikéri a szülő véleményét is. A családok megélhetési gondjainak növekedésével több a feszültség, nagyobb toleranciára, empátiára van szükség az együttműködéshez. Az eredményes együttműködés legfontosabb feltételei: kölcsönös bizalom a család és az óvoda között, nyílt, őszinte együttműködés az óvodának tiszteletben kell tartani a család világnézetét a szülőnek éreznie kell, hogy gyermekét szeretik az óvodában tapasztalnia kell, hogy gyermeke szeret óvodába járni, szereti az óvodai felnőtteket és gyerekeket a szülő érezze, hogy számítanak a véleményére az óvodapedagógus emberi magatartásában, szakmai felkészültségében egyaránt példamutató A szülő dönt a gyermekét érintő kérdésekben, de előtte célszerű meghallgatnia az óvónő véleményét. A szülőnek joga belátása szerint nevelni gyermekét, nekünk kötelességünk olykor ezeket a hatásokat kiegyenlíteni. A szülőkkel együtt, vagy néha ellenükre is őrködnünk kell a gyermeki jogok érvényesítése felett. 13

14 A kapcsolattartás formái: beíratás, beszoktatás, szülői értekezlet, nyílt napok, családlátogatás, munkadélutánok, nyitott óvoda, ünnepségek, kirándulások, kulturális rendezvények, közös programok, délelőtti-délutáni találkozások. 10. Az óvodai élet tevékenységformái Játék A játék semmi mással nem helyettesíthető, magáért a tevékenység öröméért végzett, önként választott gyermeki tevékenység. Célja: olyan boldog gyermekkor megteremtése, ahol a cselekvések gyakori átélésével a gyermekek egyéni vágyai, ötletei kibontakozhatnak, komplex módon fejlődhetnek. Feladat: alapvető feltételek biztosítása - légkör, hely, idő, eszköz, tapasztalatszerzés a természettel kapcsolatos és hagyományos játéklehetőségek gyakorlásával a játék funkciójának erősítése, a valóságról alkotott kép gazdagítása, fejlesztési lehetőségek biztosítása A nyugodt, derűs légkör a felszabadult játék alapfeltétele, amely alapvető szokásrendszerre épül. A gyermekek szabadon dönthetnek arról, hogy a választott játékot kivel, milyen helyen, mennyi ideig és milyen eszközzel játsszák. Megfelelő hely: az óvodai játék színtere a csoportszoba, az óvoda udvara, a kedvenc játszó-, kirándulóhely. A csoportszobában a játékteret a bútorok praktikus, ésszerű elhelyezésével úgy alakítjuk ki, hogy az otthonos legyen, variálható játszósarkoknak, kuckóknak, a szabad mozgásnak lehetőséget biztosítva. Megfelelő idő: az elmélyült játékot a folyamatos és rugalmas napirendünk biztosítja. Megfelelő eszközök: a játékszerek esztétikusak, balesetmentesek és fejlesztő hatásúak, melyek megfelelnek az életkori és egyéni sajátosságoknak. Tapasztalatszerzés, élmény: az élményszerzés lehetőségét közvetlen tapasztalatszerzés során biztosítjuk. Igen fontos, hogy a gyermekeknek legyenek élményháttereik: kirándulások, munkahelyek, építkezés, kertészet, stb. 14

15 Engedjük őket tapasztalni, elmélyülni, kíváncsiskodni és játszani: röviden gyermeknek lenni. A jó játék szempontjából három szabályt érdemes létrehozni: ne zavarják egymás játékát, ne rongálják az eszközöket, és a játék végén a következő tevékenységhez szükséges mértékű rendet rakjanak. A játékelrakást, rendrakást rugalmasan kezeljük. A helyes életritmust, az egészséges étkezési szokások és egyéb biológiai szükségletek kielégítése, például intenzív mozgás, pihenés, látszólag megszakítja ugyan a gyermekek játékát, de nem zárja azt le szükségszerűen. A reggeli után azonnal visszatérhetnek az abbahagyott tevékenységhez. A megkezdett tevékenységek egész nap, sőt másnap is folytatódhatnak. Mindig rendelkezésükre állunk, együttműködésre és segítésre készek vagyunk, akikhez bármilyen problémával bátran fordulhatnak a gyerekek. Segítésünk akkor fejlesztő, ha az csak olyan szintű és mértékű, amilyenre az adott gyermeknek szüksége van. Közvetlen beavatkozás általában csak a szomorúan magányos és a társakat rendszeresen zaklató gyermekek esetében történik. Feladatunk, hogy az ilyen gyermeknél rámutassunk a viselkedés és következményeinek összefüggéseire, és a társak jó példájának kiemelésével felhívjuk a figyelmét az együttműködési megoldás módokra. A viselkedésünkkel közvetítjük a társak felé azt, hogy a szomorúakat, elesetteket, bátortalanokat felkarolni, segíteni kell. A rendbontókat pedig tapintatosan megszelídíteni. A játék a gyermek személyiségének tükrözője, nélkülözhetetlen a tanulási képességek kialakulása szempontjából is. A gyermek játékának megfigyelése közben képet kaphatunk ismereteiről, élményeiről, mozgásigényéről, beszédkészségéről, szociális és értelmi fejlődésének egészéről. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: Kapcsolódjon be közös játékokba, alkotásba. Fogadja el társai javaslatait, ötleteit. Szükségleteinek és életkorának megfelelő játékot válasszon. Legyenek önálló, kezdeményező megnyilvánulásai. Vegyen részt aktívan az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban. Legyen képes szabályjátékok megtanulására, tartsa be és kövesse a megismert szabályokat. Legyen képes saját élményei eljátszására. Válasszon helyesen adott tevékenységhez anyagot, eszközt. 15

16 10.2. Anyanyelvi nevelés Célja: az érthető, kifejező beszéd készségének kialakítása. Az anyanyelvi nevelés szerves része az óvodai élet minden mozzanatának. Beépül a gyerekek tevékenységeibe, megnyilvánulásaiba, a társaikkal és az óvónőikkel való kapcsolataikba. Ebből következik, hogy az óvodában az anyanyelvi nevelés alapja a szeretetteljes, szóbeli közlést kiváltó légkör, amelyben a beszéd és a gondolkodás a mozgással koncentrációt alkot. Az óvodapedagógus feladatai: teremtsen helyzeteket, amelyekben a gyerekek beszélhetnek örömeikről, problémáikról, vagy arról, ami őket foglalkoztatja úgy szóljon a gyerekekhez, hogy megértsék, legyen szemléletes és képszerű, amit mond tudatosítsa a gyerekben, hogy ugyanarra a kérdésre többféle válasz is adható, és közülük több is igaz lehet, ezzel ösztönözze őket a változatos nyelvi fordulatok, kifejezések használatára ismerje fel a beszédhibákat, a hiányzó vagy a rosszul képzett hangokat, a hangszíni és beszédritmus rendellenességeit, és a gyerekek megfelelő szakirányú fejlesztését tartsa szem előtt fejlessze saját beszédét, ügyelve arra, hogy soha ne beszéljen modorosan A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: A nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően fűzze mondatait. Tudja a megismert szavak jelentését, megfelelően használja azokat. Figyelmesen tudja végighallgatni óvónőjét, társait. Gyarapodjon szókincse, beszéde legyen választékos Mese, vers Célja: szívesen hallgassanak mesét, verset, váljanak alkalmassá az irodalmi élmények alkotó befogadására. A személyiségjegyek kibontakoztatása és fejlesztése a mesék, versek képi erejével, hangulatával, ritmusával. Az óvodás gyerek gondolkodása mesemondással, meséléssel ápolható, fejleszthető a legjobban. A mesék példakép erejű emberi fejlődési folyamatokat ábrázolnak. 16

17 Olyan fejlődési és átalakulási folyamatok játszódnak le bennük, melyek hasonlóak az élet, a növekedés folyamataihoz. Hisszük, hogy aki a gyerekkorában sok mesét hallgat, az könnyebben érti meg az énfejlődés lényegét. A mese által érez rá arra, hogy a nehézségek a világ velejárói. A mesén minden gyerek részt vesz. A mese, vers a nap ritmusába beépített szertartás. Az ismétlés elmélyíti az azonosulást és a megértést. A mese, vers kiválasztásával figyelembe vesszük a természet évszakváltozásait, az aktuális eseményeket, a gyermekek kívánságait. Ehhez a legnagyobb és legfontosabb területet a népmese irodalom, a népköltészet adja. A mesélés a csend szigete, naponta ismétlődő tevékenység. A gyermekeket az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan hozzászoktatjuk a mese figyelmes végighallgatásához. Ehhez ki kell alakítani egy állandó, meghitt helyet. Ilyenkor fontosnak tartjuk a fejből mondott mesélést, hogy a tekintet, mimika, hanglejtés fokozza a meseélményt. A mesélés másik helye a napirendben a csendes pihenő megkezdésére esik. Vegyes életkorú csoportban ez jó alkalom a hosszabb és folytatásos mesék mondására anélkül, hogy a hamar elalvókat zavarná. A verselés tevékenységekhez kötődő, együttlétek hangulatát fokozó játék. Mindenhez lehet kötni, séta, udvari bogarászás közben, egy-egy látványt, jelenséget lehet érdekesebbé tenni általa. Sok esetben, pedig jó hangulatú mozgásos játék. Az óvónő mesélése, versmondása példaértékű legyen, hiszen a gyermek azt igyekszik utánozni. Nyelvtanilag helyes, tiszta beszéddel, ejtéssel, megfelelő artikulációval tolmácsolja az irodalmi alkotásokat. Így a gyermek szabad önkifejezése jól fejlődik, szókincse bővül. A valamilyen okból egyéni fejlesztésre szoruló gyermeknél, személyre szabottan, a konkrét hiányosságokat megcélozva kell alkalmazni a mese, vers és báb kínálta fejlesztési lehetőségeket, például helyes hangzóejtés gyakoroltatása mondókával, vagy beszédgátlás oldása bábbal. A hátrányos helyzetű családokból óvodába kerülő gyermekek gyakran használnak csúnya szavakat, beszédértésükben és szókincsükben hiányosságok tapasztalhatók, ezért náluk kiemelten fontos az egyéni fejlesztés és a példaértékű beszéd. A gyermekeknek minden évben színházbérletet vásárolunk. Az előadások maradandóan szép élményt nyújtanak és segítenek abban, hogy a gyermekek képesek legyenek koruknak megfelelő színházi előadás cselekményének követésére. 17

18 A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: Szívesen, örömmel hallgasson mesét. Jegyezze meg a mese legfontosabb elemeit (szereplők, események), nevezze meg azokat. Legyen igénye a hallott irodalmi művek újrahallgatására. Tudjon könyvben kép alapján tájékozódni, óvja a könyv állagát. Szívesen mondjon spontán módon is rigmusokat, verseket, mondókákat. Egyszerűbb meséket szívesen meséljen, bábozzon és dramatizáljon. Kapcsoljon ismert irodalmi szöveget adott ünnepi alkalomhoz Ének-zene Célja: a közös éneklés, a közös énekes játék örömének megéreztetése, ami fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Feladat: a gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket ritmusérzék, zenei hallás, zenei emlékezet, kreatív zenei kedv fejlesztése mozgáskultúra fejlesztése közösségi élmények nyújtása énekes játékokon keresztül fontosnak tartjuk annak az érzésnek az erősítését, hogy a mondókával, énekkel, zenével is lehet játszani. A játék elemei, jegyei itt is érvényesek, ezért úgy érezzük, hogy ezek megvalósítása kötetlen formát kíván Az óvodai zenei nevelés a gyermeket élményhez juttatja, megszeretteti a gyermekekkel az éneklést, az énekes játékokat, és szoktatja őket a szép, tiszta éneklésre. Fejleszti a gyermek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét, mozgáskultúráját. Az óvodai ének-zeneinevelésnek jelentős hagyományai vannak. Valamennyi ünnepkörünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertethetünk a gyermekkel. Kodály Zoltán útmutatásai alapján, Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelést valósítjuk meg óvodánkban. A kisgyermek természetes megnyilvánulása, hogy saját kedvére énekelget, kitalál szövegeket, dallamrészleteket. Ösztönös alkotásvágya gyakran nyilvánul meg ének-beszéd formájában játékát kísérve. 18

19 Ma a gyermekek többsége a szülői házban egyre szegényebb ismereteket kap az énekes játékok és mozgások terén. Az ismeretek bővítése és pótlása a mi feladatunk. Erre nagyszerűen alkalmas a kötetlen ének és a vegyes életkorú csoportösszetétel, melyek alkalmat és időt adnak a valódi önkéntes játékra. A nagyobbak példája buzdítja a kisebbeket is a cselekvésre. A nagyobbak biztonsága jó hatással van a kisebbekre, bátrabbak, vállalkozóbb szelleműek. A zenei nevelés nem korlátozódik csupán a foglalkozásokra. Énekelünk, mondókázunk a gyermekek között a nap folyamán többször is. A beszoktatás alatt sok hintáztató, döcögtető énekkel, mondókával igyekszünk a gyermekeket megnyugtatni, bátorítani, hogy megbarátkozzanak az új környezettel. Mivel a hét bármely napján akkor, amikor a gyermekek igénylik, és a lehetőségek is megengedik, éneklünk, körjátékozunk sok lehetőség nyílik az ismétlésekre, van idő az egyéni fejlesztésre. A csoportszobákban van a körjátékozáshoz alkalmas hely, a ritmushangszerek egy polcon, elérhető helyen vannak. A körjátékok eszközeit, kellékeit bármikor használhatják a gyerekek. Ezek a feltételek biztosítják a spontán éneklés és mozgás lehetőségét. A gyermek bármikor elveheti a neki éppen tetsző hangszert és eszközt. Ez a lehetőség biztosítja azt, hogy az ötleteik felszínre kerüljenek. Például zenekart alakítanak, színházast játszanak. A dalanyag tervezéséhez az életkor és az ennek megfelelő általános zenei fejlettségi szintek figyelembe vétele fontos. Fokozatosság érvényesül a zenei anyag feldolgozásában, a játékok sorrendjében, a zenei feladatokban is. Az év elteltével megfigyeljük, hogy a gyermekek zenei hallása, ritmusérzéke mennyit fejlődött és erre építjük, tervezzük a következő időszak anyagát. Az ismert könnyű dalokat használjuk a zenei képességfejlesztés feladatainak megoldására. A játék öröme mellett ügyelünk arra, hogy az éneklés egyszerű és természetes legyen. Nagy élmény a gyerekeknek az óvónői ének, hangszerjáték. Alkalmanként vendéget is hívunk, zeneiskolásokat, szülőt, aki hangszeren játszik. A gyermek zenei aktivitásának jellemzői: önálló éneklés, a felnőtt közreműködése nélkül önállóan kezdenek énekes játékokat, táncokat. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére: Szívesen játsszon énekes játékokat. Énekeljen vissza dallamot. Tudjon egyszerű táncos mozgásokat végezni helyes testtartással. 19

20 Tudjon élvezettel figyelni a zenehallgatásra. Különböztesse meg a zenei fogalompárokat. Tudjon ritmust, dallamot rögtönözni. Érezze az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát Rajzolás, mintázás, kézimunka Cél: az ábrázoló tevékenység, a tárgyi világ megismerése, az újraalkotás a gyermek számára örömteli cselekvés legyen. A gyermek tér-forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Feladat: az egész nap folyamán lehetőséget biztosítunk térben és eszközök tekintetében, hogy a gyermekek spontán és szervezett formában tevékenykedhessenek megismertetjük a gyermekeket a különböző anyagokkal, egyszerű munkafogásokkal, technikai alapelemekkel feladatunk továbbá a vizuális észlelés, emlékezés, képzelet pontosabbá tétele, amelyhez minél több, mélyre ható egyéni és közös élményre van szükség A gyermek alkotó tevékenysége a játékra épül, a játék egyik formája. A gyermek saját szintjén, saját elgondolásai szerint, saját élményeit alkotja újra. Ebben csak akkor segítünk, irányítunk, ha a gyermek elakad. Pontosabb megfigyelésre késztetjük, ennek eredményei tükröződnek későbbi alkotásaiban. Fontos, hogy az alkotásra buzdítást jól kapcsoljuk spontán helyzetekhez, a csoport életét meghatározó élményhatású eseményekhez. A spontán lehetőségek kihasználása mellet a rajzolás, mintázás, kézimunka, mint tevékenység, kötetlen mikrocsoportos és egyéni fejlesztési kereteken belül történik. A vizuális nevelés önmagában összetett, sokszínű nevelési terület. Magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást, építést, képalakítást, konstruálást, kézimunkát. Ezen technikák gyakorlása, pontosítása segíti a gyermeket abban, hogy művei kifejezőbbé váljanak, tükrözzék a világról szerzett ismereteit, érzelmi megnyilvánulásait. Az óvodai ábrázoló tevékenység szervezésében alapvető feladatunk egy elhatárolt hely biztosítása, ahol a nap folyamán bármikor, bárki szabad választása szerint ábrázoló tevékenységbe kezdhet. 20

21 Ennek alapfeltétele, hogy az ábrázolás minden eszköze a gyermekek számára elérhető legyen. Igyekszünk biztosítani minőségben megfelelő eszközöket, amelyek célszerűek, praktikusak, esztétikusak. Ösztönözzük a szülőket arra, hogy otthon is adjanak lehetőséget gyermeküknek az ábrázolásra, kész alkotásaikat őrizzék meg, örüljenek neki. 3-4 éves korban játszva ismertetjük meg a gyermekeket az anyagokkal, eszközökkel és alapvető technikákkal. A szabadon firkálgató, mázoló gyurkáló gyerekekkel együtt éljük át a felfedezés, az alkotás, a színek, a formák adta örömöt, esztétikai élményt. A firkából kilépő gyereket egyénileg segítjük a továbblépésben. Engedjük szabadon próbálkozni. képalakítás különböző technikákkal: festés, rajzolás, papírragasztás, agyagba, homokba karcolás, nyomat plasztikai alakítás: nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, tépegetve, mélyítve, karcolva építés: különböző tárgyakkal, formák, alakzatok létrehozása 4-5 éves korban jelentkezik a szándékos képalakító tevékenység, melyet segítünk kapcsolódó témákkal, technikával. Megjelenik az ember-, környezet-, tárgyak-, cselekmények ábrázolása. Egy-egy emlék közös, vizuális felidézése során felhívjuk figyelmüket a részletek fontosságára. képalakításra jellemző: gazdagabb formák, színkeverés, színárnyalatok. Eszköztár bővül spárgákkal, fonalakkal, textillel, termésekkel, bőrrel plasztikai munkájukat jellemzi: a formák tagolása. Játékukhoz kellékek és alkalmi ajándékok készítése. Báb-, díszletkészítés, összeszerelésük, díszítésük építés lehetőségeinek részletezése, tér variálása éves korban a tevékenységi formák, az eszközök és a fejlesztési célok azonosak a 4-5 évesekével. A fejlődés a részletgazdagságban, kompozíciókészítésben, a készülő dolgok bonyolultságában és a tervszerű készítésben jelenik meg. Támogatjuk az egyre gyakrabban jelentkező közös alkotásokat. Az óvodapedagógus feladata a vizuális nevelés folyamatában: előkészítik azokat az anyagokat, eszközöket, amelyek játékidőben inspirálják a gyerekeket arra, hogy minél többször részt vegyenek a játékukat kiegészítő eszközök készítésében 21

22 a jól előkészített barkácsolással a gyerekek kézügyességének, technikai jártasságán, fejlesztésén túl a gondolkodásukat is a célszerű megoldások keresésére irányítják önállóságra nevelnek, de közben megkövetelik azoknak a szabályoknak a betartását, amelyek a gyerekek testi épségét megóvják előkészítik a gyerekeket a különböző anyagok felhasználására, megismertetik velük a legegyszerűbb technikai megoldásokat. Berendezik ehhez az úgynevezett szabadpolcos rendszert, ahonnan a gyerekek a játékidőben bármikor elvehetik azokat az eszközöket, anyagokat, amelyeket használni kívánnak kisebb csoportokban megtervezik azokat a gyakorlási lehetőségeket, ahol a gyerekekkel együttműködve és képességeikhez igazodva fejleszthetik manuális készségeik technikáit közvetlen irányítás helyett olyan tevékenységek sorozatát indítják el, amelyeknek a manuális képességek, az íráshoz szükséges finommozgások kialakítása a célja az ábrázolás-kézimunka fogalomkörét a környezetismereti, irodalmi foglakozásokhoz, az ünnepek előkészítéséhez, valamint váratlan, a gyermekek számára élményt jelentő alkalmakhoz kapcsolják kihasználják mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a szervezeti keretek, formák folyamatosság, osztatlanság, koncentráció jelentenek a gyerekek egyéni megismerésében, differenciált vizuális fejlesztésében A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: Alkosson képet élmény, emlékezet alapján. Nevezze meg a színeket, azok sötét és világos árnyalatait. Tudja alkalmazni mintakövetéssel a technikai eljárásokat. Megfelelően használja az eszközöket - rendelkezzék helyes ceruzafogással, tartsa tisztán az eszközöket. Rendelkezzen koordinált szem és kézmozgással. Fogalmazza meg véleményét saját és társai alkotásairól. 22

23 10.6. Mozgás Célja: a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése és a mozgás megszerettetése. A mozgásszint fejlesztése, a mozgástapasztalatok bővítése bő gyakorlási lehetőség biztosításával. Minden gyermek találja meg a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb mozgáslehetőséget. Feladata: a szabadban és a csoportszobában rendszeresen és kellemes légkörben végzett mozgás a gyermekek természetes igényévé váljék és beépüljön a szokásrendszerükbe feladatunknak tekintjük a nagymozgások, szem-kéz-láb koordináció, egyensúlyérzék, finommozgás fejlesztését a közös örömmel végzett mozgás közben a társas kapcsolatok szélesítése. A társaikhoz való alkalmazkodás közben, önuralmuk, együttműködő és tolerancia képességük fejlesztése. Lehetőség biztosítása a különböző viselkedésminták tanulására A mozgásfejlesztés két területe: a gyermek kötetlen, motivált szabad mozgástevékenységének biztosítása a konkrét fejlesztést szolgáló testnevelés A gyermek kötetlen, motivált szabad mozgástevékenységének biztosítása. A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Fontos feladatunk, hogy megőrizzük és felkeltsük ezt a természetes mozgáskedvet, tudatosan építsünk rá. A gyermek napirendjét úgy alakítjuk ki, hogy egész nap biztosítsunk számukra elég helyet, időt és eszközöket a mozgásos tevékenységekre a csoportszobákban és az udvaron egyaránt. Az eszközök és tevékenységek kiválasztásánál a gyermek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez igazodunk. 3-4 éveseknél a természetes nagy mozgások fejlődését kell segíteni (Greiswald I-II., a különböző tornapadok, tornaszőnyegek, trambulin, body-roll, stb.). 4-5 éves korban a szem-kéz-láb koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztése a fontos célba dobó játékok: tojásnyelő falánk orrszarvú, kosárlabda, mini teke, karikák, Ayreseszközök egyes elemei, tinikondik, füleslabdák, body-roll, trambulin, elefánttalp, különböző hinták, kötelek, ugróiskolák, ugrókötelek, stb.). 23

24 5-6-7 éves korban ezen játékok mellett a legnagyobb hangsúlyt a finommotorika fejlesztése kapja (konstrukciós és építő játékok, barkácsolás, kézműves tevékenységek: szövés, hímzés, nemezelés, agyagozás, játékkészítés). Konkrét fejlesztést szolgáló testnevelés A foglakozások anyaga az atlétikai és gimnasztikai jellegű fő gyakorlatokból tevődik össze. A játékosság alapvető eszköze és célja a testnevelési foglalkozásoknak. Speciális gyakorlatok beiktatásával a testalkati deformitások megelőzésére illetve koordinációjára is nagy hangsúlyt fektetünk (játékos láb- és gerinctorna). Az atlétikai gyakorlatokat, mint futások, ugrások, dobások, olyan időszakokra tervezzük, amikor biztos, hogy a szabadban végezhetjük. A foglakozások anyagának összeállításánál fontos szempont, hogy a gyermekek a legkevesebb várakozási idővel folyamatosan mozogjanak. Mivel óvodánkban vegyes életkorú csoportok vannak, a versenyjátékokat a csoportok között tudjuk megszervezni. Például két vagy akár három csoport tart testnevelési foglalkozást egy időben az udvaron. Az óvónők korosztályonként állítanak fel csapatokat, és közöttük szervezik meg az ügyességi versenyeket. A kisebbek addig fogócskáznak, gimnasztikai gyakorlatokat végeznek vagy tornaszereken tornáznak. Alapvető feladatunk a derűs légkör, a jó hangulat biztosítása. A sikeres, jó hangulatú tevékenység a gyermek számára pozitív élményt nyújt, ez újabb cselekvésre készteti őt. Így a mozgás természetesen beépül a gyermek spontán tevékenységeibe, szokássá és igénnyé válik. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: Biztonságosan, bátran mozgó, jó fizikai állóképességű, teherbírású gyerekké váljon. Tudjon labdát dobni, megfogni, gurítani, vele célozni. Tudjon fél és páros lábon szökdelni. Ismerje a vezényszavakat, tudjon a hallottak szerint cselekedni. Mozgás közben tudjon irányt változtatni. 24

25 10.7. A külső világ tevékeny megismerése Célja: a gyerekeket minél több mozgásos és érzékszervi tapasztalathoz juttassuk, az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből, életkoruknak megfelelő szinten. Feladat: a gyermek tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismeretek nyújtása a meglévő ismeretek mélyítése, rendezése annak biztosítása, hogy a gyermekek a matematikai ismereteiket természetes környezetben szerezhessék meg A nevelési terület tartalma, hogy minden, a gyermek környezetéből származó élményre, tapasztalatra, ismeretre terjedjen ki. Nevelésünk ezért környezetcentrikus, ami azt jelenti, hogy mindent a maga természetében megfigyelni, minden lehetőséget kihasználni a szabadban való tartózkodásra. Ebben a folyamatban ismerje meg a gyermek az önmaga helyét és lehetőségeit, ugyanakkor felelősségét is a környezetében, a természetben. Az óvodai napok színességét, élménygazdagságát, a gyermeki kíváncsiságból fakadó változatosság jellemzi. A hosszabb, rövidebb séták, kirándulások, megfigyelések, természetbeli játékok után lehetőséget adunk a benti nyugodt beszélgetésekre. Játékra, tevékenységre, mesékre a környezet titkairól, amelyek a megfigyelt ismereteket hozzák felszínre. Segítjük a tapasztalatok feldolgozását. A műveltségi területek egymásra épülnek, kiegészítik egymást. Sokféle az anyag, a lehetőség, sokféle a módszer is. A környezetben találkoznak a hangok, illatok, színek, formák, mennyiségek ritmusvilágával, az élővilág mozgásával, állandó változásaival. Ezek az ingerek komplex módon épülnek be a nevelésükbe. Javaslat a természeti és társadalmi környezet megismerésének területeire, témaköreire: A tervezésnél figyelembe vesszük óvodánk földrajzi környezetét (lakótelepen van, háztömbök által körülzárt téren, fák, bokrok veszik körbe, közel van a Haraszt-hegy, csónakázó tó, vasútállomás). a) A gyermek és környezete család-óvoda-lakóhely testrészek, egészségvédelem emberek munkája, foglalkozása környezetünk mennyiség, tér, szín, formai viszonyai 25

26 állatok, növények napszakok közlekedés b) A környezeti elemek védelme, alakítása föld, élővilág, levegő, víz, település és táj c) Jeles napok, hagyományok Mindezeknek a keretét az évszakok adják, melyek feldolgozásánál még különböző fejlesztési célok érvényesülnek. Mozgás, énkép, testséma, vizuális, zenei, verbális fejlesztés. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: A gyermek életkori sajátosságainak megfelelően megtanul tájékozódni és eligazodni a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetében. Pozitív érzelmi viszonyulása megerősödik az őt körülvevő környezet iránt. Megismeri lakóhelye szépségét, nevezetességeit, büszkeségeit. A környezetben lévő intézményeket, üzleteket. Különbséget tud tenni az évszakok között. Megtanulja értékelni a természet szépségét, annak növény és állatvilágát óvja és védi, gondozza azokat pozitívan fejlődik a tenniakarás, a munkához való viszonya, nő feladattudata, kitartása. Felfedezi és megismeri az egyszerűbb ok-okozati összefüggéseket, mennyiségi viszonyokat, matematikai fogalmakat, melyek a környezetben rejlenek. Ismerik lakóhelyük, születési helyük nevét, lakcímüket, szüleik nevét. Kialakul igényük a környezetük szépítésére, megóvására Munka jellegű tevékenységek Ahhoz, hogy élni, létezni, működni tudjunk, bizonyos feltételeket folyamatosan létre kell hoznunk. Ehhez kell munka, amely az élet velejárója már az óvodás korban is. Célja: olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyekkel a gyerekek képesek saját szükségleteik kielégítésére és a közösségben adódó, együttműködést kívánó feladatok elvégzésére. Feladat: a tevékenységek által fejlődjenek ki a gyermekek azon készségei, melyek során tudja önmagát kiszolgálni 26

27 jusson el a saját személyiségével kapcsolatos munkavégzés kialakulása után a közösség érdekében végzett munkáig Elsősorban a játékból bontakozik ki, s azzal sok vonatkozásban azonosságot mutat a gyermeki munka. A játékban reprodukált munkák jó alkalmak egy-egy mozdulat, cselekvéssor begyakorlására, amit a valós szükségletek kielégítésekor jól hasznosíthatnak a gyerekek. Szükséges ebben a korban a munkavégzéshez való beállítódás és az igényszint megteremtése, és az is, hogy a felnőtt segítsen a megvalósítás közben egyénileg adódó nehézségek megoldásában. Sokszor végig kell dolgozni a gyerekekkel, mozzanatról mozzanatra, mert nem képesek egyedül a megoldásra. Később is odafigyelünk, de hagyjuk őket próbálkozni. Fontosnak tartjuk, hogy a döntés jogát és a felelősséget csak akkor vállaljuk át, ha muszáj, arra szoktatjuk őket, hogy: tudják felmérni, mire képesek fedezzék fel, ha egyedül nem boldogulnak tájékozódjanak, hogy környezetükben kihez forduljanak segítségért fogalmazzák meg, hogy miben várnak segítséget A következő szint, ami még fejlettebb szociális magatartást bizonyít, ha észreveszik, hogy mások érdekében kell tenni valamit, s mások érdekében dönt, tesz, szervez. Egy jó közösséggé kovácsolódott vegyes csoportban ezek az elvárások jól alakulnak. A munka jellegű tevékenység minden esetben pozitív értékelést igényel. Mindig a gyerek fejlettségi szintjének megfelelően értékeljük az elvégzett munkát. Ezáltal jobb és tökéletesebb munkavégzésre ösztönözzük a gyerekeket és elősegítjük az önértékelésük alakulását is. A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére: Törekedjen önállóságra, vállaljon önként is feladatokat. Ismerje fel saját képességeinek határait. Ismerje meg az eszközök használatával járó veszélyeket is. Teljesítse pontosan megbízatásait. Segítsen a kisebbeknek és a rászorultaknak. 27

28 10.9. Tanulás A tanulás nem más, mint tapasztalatszerzés. A gyermekek cselekedeteik során érdekes és változó visszajelzéseket szereznek és igényelnek mind a tárgyi, mind a társas környezetről. Viselkedésük következményeivel kapcsolatosan bizonyos elvárásaik alakulnak ki, és ha ezek létrejönnek, eltölti őket a hatékonyság, a sikeresség kellemes érzése. Ez olyan ösztönző hatású, hogy további kíváncsiskodásra, tanulásra, tapasztalatszerzésre ösztönöz. Gondolkodásuk így sohasem áll le, folyton játszanak! A kisgyermek nem tud nem tanulni! Minden új ismeret akkor épül be igazán a gyermek gondolkodási sémáiba, ha nyitott és befogadó állapotban van. Olykor, amikor szüksége van az adott ismeretre, felhasználja és alkalmazza azt. Programunkban az óvónő feladata az, hogy a gyermekek játékát figyelve és követve, az itt és most adódó lehetőségekhez kapcsolódva, töltse meg műveltségtartalommal. A keveset, lassan és jól elve a másik követendő szempont az ismeretadásban. Azoknál a gyerekeknél, akiknél valamilyen oknál fogva a lemaradás nagy, vagy csak későn kerülnek óvodába, lehetőséget keresünk a fejlesztésre, úgy, hogy a szabad játék ne sérüljön. A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére: A gyermek legyen érdeklődő és kíváncsi a világ dolgai iránt. Fedezzen fel konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat. Alakuljon ki helyzetmegértésük, feladattudatuk, kitartásuk, teljesítményigényük. Különítse el a mese és a valóság elemeit. Ismerje saját értékeiket. 11. Etnikai nevelés, differenciálás Talán sehol sem olyan nyilvánvaló az óvodáztatás fontossága a sikeres iskolakezdés érdekében, mint az etnikai származású gyermekek esetében. Óvodánk sikeres erőfeszítéseket tesz arra, hogy a szülők minél fiatalabb korban hozzák el gyermekeiket az intézményünkbe. Az etnikai származású kisgyereknek a családtól való elszakadás komoly probléma. Beszoktatásuk folyamatosan történik, ami sok esetben elhúzódik az erős érzelmi kötődések miatt. Vegyes csoportjaink lehetővé teszik, hogy a testvérek, rokonok, barátok egy csoportba 28

29 kerüljenek. A gyermekek szembetalálják magukat új szabályokkal, követelményekkel, amelyeket a közösség minden tagjának be kell tartani. A nevelés integráltan történik. Egyénileg figyelünk az egészséges életmód területeire. Biztosítjuk számukra a szociális érzelmi nevelést, az eredményes egyéni haladást. Tervező munkánkban építünk a gyermekek fejlettségére, képességeire, meglévő ismereteire. Feladatunk, hogy a gyermekek figyelmét, megfigyelőképességét, emlékezetét, gondolkodását, az iskolára való alkalmasság érdekében fejlesszük. Gondot fordítunk a beszédfejlettségre, a szókincsük gazdagítására, a beszédhibák javítására. Biztosítjuk a nyugodt, elmélyült játékot. Fontosnak tartjuk a hely, az idő, és a megfelelő eszközök biztosítását. A játék folyamán kialakult lehetőségeket kihasználjuk a gyerekek fejlesztése érdekében. 12. Gyermekvédelem Óvodánkban a gyermekvédelem kiemelten fontos feladat. Célunk, hogy feltárjuk a segítségre szoruló családokat, gyermekeket, és a lehető legjobb megoldást, segítséget találjuk meg számukra. A szeretet cselekvő törődés annak az életével és fejlődésével, akit vagy amit szeretünk. (Eric Fromm) Óvodapedagógus feladata: elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermek óvodába kerülését, biztosítani a gyermeket megillető jogok érvényesülését, szükség esetén védő-óvó intézkedéseket tenni, a gyermekeket és családjukat a lehetőségekhez képest minél jobban megismerni, a differenciált foglalkoztatást megszervezni, elősegíteni a rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, jelezni a tartós hiányzást prevenció minden gyermekre való kiterjesztése. A gyerekek körében: a gyermek megfigyelése, aktív részvétel a megelőzésben (egészségvédelmi program: gyümölcsnap, úszásoktatás, gyógytorna elemek a mozgás során, stb.), nyilvántartásba vétel, bizalom, biztonság erősítése, szeretetteljes elfogadás, a gyermek érdekeinek 29