TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A felsőoktatásban oktatók minőségfejlesztéssel kapcsolatos attitűdje Kutatási terv 1 Előzmények Az mint Megrendelő A felsőoktatásban oktatók minőségfejlesztéssel kapcsolatos attitűdje című kutatás lebonyolítására beszerzési eljárásban a Mondolat Iroda Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-t hirdette ki nyertes Ajánlattevőként (továbbiakban Kutató). A nyertes ajánlatban szereplő kutatási tervet Megrendelő és Kutató 2011. december 12-én közösen véglegesítette, és ez a kutatási terv a Kutatási-fejlesztési szerződés elválaszthatatlan részét képezi. 2 Kutatási célok 2.1 A kutatás feltárja a felsőoktatásban oktatók attitűdjének érzelmi és kognitív komponenseit a felsőoktatásban folyó, oktatói tevékenységeket közvetlenül érintő főbb innovációk, különösen a minőségfejlesztés vonatkozásában. A felsőoktatásban oktatók tevékenységét közvetlenül érintő főbb innovációkkal, azon belül a minőségfejlesztéssel kapcsolatos attitűdjének fejlesztésére irányuló ajánlások megfogalmazása 2.2 A felsőoktatásban oktatók felsőoktatás-fejlesztéssel, különösen a minőségfejlesztéssel kapcsolatos véleményének, tapasztalatainak és elvárásainak megismerése. Az adatok feldolgozása révén ajánlások megfogalmazása az intézményi és ágazati vezetés számára. 3 Kutatási feladatok A célok elérése érdekében az alábbi feladatok elvégzését tartjuk szükségesnek: Az attitűdvizsgálathoz kapcsolódó szempontrendszer kialakítása, melyet az Megrendelővel jóvá kell hagyatni. A magyar felsőoktatásban oktatóknak a felsőoktatásban folyó, oktatói tevékenységeket közvetlenül érintő főbb innovációkkal, különösen a minőségfejlesztéssel kapcsolatos attitűdjének feltérképezése. Ehhez a primer kutatáshoz kapcsolódó kvantitatív és kvalitatív vizsgálatot lehetővé tevő módszertan és mérőeszközök kidolgozása. A mérőeszközöket az Megrendelő jóváhagyja. Adatfelvétel lebonyolítása, adatfeldolgozás megvalósítása; 1
Az oktatóknak az oktatói tevékenységeket közvetlenül érintő főbb innovációkkal és azon belül a minőségfejlesztéssel kapcsolatos attitűdjének és az ágazati oktatáspolitika, illetve az intézmények által megfogalmazott minőségfejlesztési prioritások összefüggéseinek elemzése; A felsőoktatásban oktatók tevékenységét közvetlenül érintő főbb innovációkkal, azon belül a minőségfejlesztéssel kapcsolatos attitűdjének fejlesztésére irányuló ajánlások megfogalmazása, különös tekintettel a minőségfejlesztési programok eredményeinek hatékony implementációs lehetőségeire és az intézményi minőségkultúra javítására vonatkozóan A felsőoktatás fejlesztéssel, azon belül kiemelten a minőségfejlesztéssel kapcsolatos oktatói vélemények megismerését célzó szempontrendszer kialakítása A magyar felsőoktatásban oktatóknak a felsőoktatás fejlesztésével, különösen a minőségfejlesztéssel kapcsolatos véleményének feltérképezése. Ehhez a primer kutatáshoz kapcsolódó kvantitatív vizsgálatot lehetővé tevő módszertan és mérőeszközök kidolgozása. A mérőeszközöket az Megrendelő jóváhagyja. Adatfelvétel lebonyolítása, adatfeldolgozás megvalósítása A felsőoktatásban tevékenykedő oktatói kör felsőoktatás-fejlesztéssel, ezen belül kiemelten a minőségfejlesztéssel kapcsolatos véleményének megismerése online kérdőív segítségével Az 2.1.7 pontban gyűjtött adatok feldolgozása révén ajánlások megfogalmazása az intézményi és ágazati vezetés számára. 4 Hipotézisek A kutatás hipotézisei az alábbiak: 4.1 A különböző tudományterületeken dolgozó oktatók attitűdje a minőségfejlesztéshez eltérő lesz az alábbi szempontok mentén: Kompetencia (az oktatói állomány képzettsége, rakészsége, szakértelme); Oktatás tartalma (az intézményben átadott elméleti és gyakorlati tudás, készségek, szakértelem rakészsége, átvihetősége más területekre); Oktató hallgató kommunikáció (tudásátadás, kétirányú információcsere, kapcsolatteremtés képessége); Az oktatói munkához kapcsolódó tervezés (precizitás, tudatosság); Megbízhatóság (szavahihetőség, hitelesség, problémamegoldás, panaszkezelés az oktatás és kutatás területén); Partnerekhez való viszony (véleményelfogadás, segítségadás, támogatás, fejlesztés, elérhetőség, méltányosság, igazságosság). 4.2 A felsőoktatásban dolgozó oktatóknak döntő szerepük van egy-egy intézményfejlesztési tevékenység sikeres megvalósításában, azonban ezen folyamatokba történő bevonásukra, motivációik feltárására, esetleges gátló tényezők, mint kockázatok beazonosítására rendszerint nem kerül sor ezen fejlesztések során. 4.3 Az oktatók minőségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenysége jórészt az oktatók hallgatói véleményezésére korlátozódik, ezzel szemben a felsőoktatás minőségi fejlesztése terén számos más területen kulcsszerep hárul rájuk. 4.4 Az oktatói jelentős szerepet játszanak egy-egy intézményen belül a véleményformálásában, véleményük meghatározó lehet a hallgatók, illetve a felsőoktatási in- 2
tézmények más szereplői körében is. 5 A kutatás hatóköre A kutatási célnak megfelelően a kutatás hatóköre a Magyarországon működő, az Országgyűléstől állami elismerést kapott, az állam által fenntartott és a nem állami (magán, alapítványi, egyházi) fenntartásban működő felsőoktatási intézmények (egyetemek és főiskolák). 6 A kutatási módszertana 6.1 Az attitűd mérésének módszerei Az attitűd mérésének legtöbb módszere feltételezi, hogy az attitűdök a személyek attitűdtárgyról alkotott véleményével vagy hiedelmével mérhetők. Közvetlen mérésnél a személyektől közvetlenül kérdezik meg attitűdjeit, illetve véleményét, míg az indirekt technikákkal az attitűdöt úgy próbálják megmérni, hogy a személy ne legyen tudatában az attitűd mérésének. Az utóbbi technikáknak előnye, hogy nem veszélyezteti a társas kívánatosság vagy az énbemutatás motívumai. Az attitűdskálák célja objektív mérési rendszer kialakítása. Itt a vizsgálati személy vagy az elbíráló megítélését az előre megszerkesztett mérőeszköz váltja fel, amelynek segítségével minden egyes vizsgálati személy attitűdjének intenzitása megállapítható. A Likert skála a legáltalánosabban használt eljárás az attitűdök mérésénél. Ez az attitűd kognitív összetevőjének mérését célozza. A vizsgálatban mi olyan kiegészített eljárásokat alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik az attitűd érzelmi komponens feltárását, és a különböző attitűdmérési eredmények kvantitatív és kvalitatív összehasonlítását is. Ehhez az Osgood-féle szemantikus differenciál módszert és a Slovic féle (1991) asszociációs attitűd-mérési eljárást alkalmazzuk. A következőkben az attitűdmérés két legfőbb, a kutatás során alkalmazni kívánt módszerét ismertetjük: Az Osgood-módszer Az Osgood (1957) által kidolgozott szemantikus differenciál módszer irányított asszociáció és egy skálázási eljárás kombinációja. Az eljárás kapcsán három fő faktor emelkedik ki a feldolgozás során: az értékelő faktor, amely az ingertárgyat a jó-rossz, kellemeskellemetlen pólusokon helyezi el, az erő faktor, amely az erős-gyenge, kemény-lágy dimenzióban ad jellemzést és az aktivitás faktor, ami az aktív-passzív, gyors-lassú, hidegmeleg skálán mutatja meg az inger szubjektív jelentését. A vizsgálathoz több tulajdonságból, jellemzőből álló kérdőívet állítunk össze. Ezek bipoláris melléknévlistát alkotnak, ahol egy hétfokú skálán a megkérdezettek megjelölhetik a mért tényezővel kapcsolatos véleményük irányát és intenzitását. A melléknév-párok tartalmilag a minőségirányítás, fejlesztés különböző aspektusait érintetik. A szóasszociációs módszer A szóasszociációs módszert attitűd-vizsgálatra Slovic és munkatársai használták komplex ingerekkel kapcsolatos képzetek érzelmi és kognitív oldalainak, a döntést megelőző preferenciáknak a mérésére. A módszer további előnye, hogy kvantifikálására, és így össze- 3
hasonlításra is jól használhatók ezek az asszociációk. Az eljárás során a vizsgálati személy kap egy célingert, szó vagy rövid mondat formájában, majd megkérik, hogy az ingerrel kapcsolatban eszébe jutó első szót, képet írja le, és az eljárást többször (3-6-szor) ismétlik. Az attitűd kvantifikálására az ezt követő értékelési fázis ad lehetőséget, ahol felkérik a személyt, hogy az asszociációkat nagyon negatív és nagyon pozitív skálán értékelje. 7 Mintavétel 7.1 On-line kérdőíves felmérés A kérdőíves mintába a felsőoktatásban dolgozó oktatók kerülhetnek be. Az online megkérdezés valamennyi felsőoktatási intézmény összes oktatóját érinti, az elvárt eredmény minimum 250 kitöltött kérdőív. Egy jól strukturált, mennyiségi szempontból statisztikai elemzésre alkalmas és lehetőség szerint automatizált adatgyűjtés útján biztosítható az is, hogy időben folyamatosan rendelkezésre álljanak, gyorsan és egyszerűen elérhetőek legyenek az adatok. Ennek érdekében a Mondolat Iroda Kft. felhasználóbarát, web-alapú, on-line kérdőíves felületet biztosít az adatfelvételhez a felsőoktatási intézmények (teljes sokaság) számára. A kérdőív kb. harminc, egyenként max. fél perc alatt megválaszolható kérdést fog tartalmazni. A kérdések kétharmada az oktatói attitűddel kapcsolatos, egyharmada pedig a felsőoktatásban tevékenykedő oktatói kör felsőoktatás-fejlesztéssel, minőségfejlesztéssel kapcsolatos véleményének, tapasztalatainak és elvárásainak megismerésére irányul. Valamennyi felsőoktatási intézmény külön felhasználónév és jelszó segítségével tudja kitölteni a kérdőívet abban az időintervallumban, melyben megnyitjuk a felületet. A kitöltéshez, illetve az esetlegesen a felhasználónál jelentkező technikai problémák megoldásához szükség szerint telefonos segítséget nyújtunk. Az Ajánlatkérő igényei szerint a kutatási jelentés elektronikus mellékleteként rendelkezésre bocsátjuk a kutatás adatbázisát, mely konvertált formában egyszerű Excel táblákat tartalmaz. Ezáltal Ajánlatkérő számára lehetővé válik további kutatások generálása. 7.2 Strukturált interjú Tapasztalatunk, hogy a személyes interjúk során a diktafon használata feszélyezi az interjúalanyt, bizalmatlanná válik, és ennek következtében elmarad a lényegi információközlés. Ezt kiküszöbölendő, a Mondolat Iroda Kft. a személyes interjúkat elektronikus formában rögzíti, így minden információ a kutatócsoport birtokába kerülhet, valamint megmarad az idézhetőség lehetősége is, amely növeli a kutatás hitelességét. Az interjúk az 1.4 pontban meghatározott felsőoktatási intézmények körének minimum 20%-át fogja érinteni. Az interjúk felvétele az Ajánlatkérővel egyeztetett intézményekben, a reprezentativitást szem előtt tartva történik. 8 Fejlesztési javaslatok A felsőoktatásban oktatók tevékenységét közvetlenül érintő főbb innovációkkal, azon belül a minőségfejlesztéssel kapcsolatos attitűdjének fejlesztésére irányuló ajánlásokat 4
fogalmazunk meg, különös tekintettel a minőségfejlesztési programok eredményeinek hatékony implementációs lehetőségeire és az intézményi minőségkultúra javítására vonatkozóan. A fejlesztési javaslatokat a kutatási eredmények felsőoktatási intézmények oktatói feltárt attitűdjének alapján tesszük meg. Annak érdekében, hogy a fejlesztési javaslatok valóban hasznosíthatók legyenek az egyes intézmények számára, a kutatás eredményeként elkészült jelentéshez kapcsolódó publikáció mielőbbi közreadása volna kívánatos. 9 Kutatási eredmény A felsőoktatásban oktatók attitűdvizsgálata oktatási tevékenységeket érintő innovációk, minőségfejlesztés című kutatási jelentés kézirata és a kutatás teljes dokumentációja (mérőeszközök, kutatásban érintett intézmények listája stb.) A kézirat terjedelme mellékeltek nélkül összesen 7 szerzői ív (1 ív= 40.000 karakter, 22 oldal). Megengedett eltérés: -20 % A kutatás teljes dokumentációját elektronikus formában, a kéziratot elektronikus formában, illetve 3 példányban színes nyomtatott formában kell átadni Megrendelő részére. A kutatás során keletkezett bizonylatok (pl. jelenléti ívek) eredeti példányait csatoljuk a leadott dokumentációhoz. További kutatási eredmények: Az elkészült kutatásból publikáció készítése (word és ppt formátumban). A teljes kutatási dokumentáció átadása adatbázissal és háttér dokumentációkkal együtt Megrendelőnek. A femip.hu portálon a kutatás eredményeinek és módszertanának publikálása. A femip Hírlevélben publikálás a kutatásról és annak részeredményeiről. A kutatásról és annak eredményéről sajtóanyag elkészítése A kutatásról 1-3 oldalas vezetői összefoglaló elkészítése. Megrendelő rendezvényein a kutatás bemutatása maximum 3 alkalommal. 5
10 Ütemezés Megrendelő az Ajánlatkérés 6. pontjában a következő ütemezést írta elő: A szerződéskötés tervezett ja: 2011. december 12. A szerződéskötés időpontjáról az Megrendelő értesíti a nyertest. A szerződés teljesítésének véghatárideje 2012. március 12. Az egyes feladatok, tevékenységek várt eredményei Az elvárt eredmények teljesítési határideje Kutatási terv véglegesítése, jóváhagyása Mérőeszköz véglegesítése On-line kérdőíves felület megnyitása Személyes interjúk lebonyolítása Adatgyűjtés lezárása A kutatási jelentés 1. változatának megvitatása Megrendelővel A kutatási jelentés végleges változatának leadása Szerződéskötéstől számított 5. tári Szerződéskötéstől számított 35. tári Szerződéskötéstől számított 16. tári Szerződéskötéstől számított 72. tári Szerződéskötéstől számított 72. tári Szerződéskötéstől számított 82. tári Szerződéskötéstől számított 91. tári A kutatás során rendszeresen egyeztetünk Megrendelővel, így a kutatás során felmerülő egyéb Megrendelői igényeket is érvényesíteni tudjuk. A rendszeres egyeztetés az ütemtervben egy-egy munkafázis határideje (összesen 7 alkalom), továbbá Megrendelőtől indult megkeresések alapján történik. A kutatás főbb fázisainak lezárása 30 perces személyes beszámolók útján történik, az első a szerződéskötéstől számított 35., a második pedig a szerződéskötéstől számított 82. on, az akkori projekt-aktualitások ismertetésének céljából. 6
11 A kutatás kockázatai Feladat Résztvevők Felelős Kockázat Intézkedés 1. Kutatási terv véglegesítése, jóváhagyása 2. Mérőeszköz véglegesítése 3. On-line kérdőíves felület megnyitása 4. Adatgyűjtés lezárása Kutató, Megrendelő Kutató, Megrendelő Megrendelő Megrendelő nem tudja időben megkötni a szerződést a nyertes Kutatóval Megrendelő Amennyiben a mérőeszköz nem készül el időben, az online felület nem indítható az ütemezés szerint Kutató Kutató Nem időben nyílik meg a felület, az adatgyűjtés nem zárul le időben. Kutató Kutató Nem sikerült 250 kérdőívet kitöltetni. 12 Megrendelővel való kapcsolattartás A kutatási ütemterv módosítása. A későbbi indulás miatt fokozott aktivitás a potenciális kitöltői csoport irányába. Az együttműködő intézmények vezetői segítségével növelni a kitöltők számát. Az együttműködő intézmények vezetői segítségével elérni az ajánlatkérésben megjelölt kitöltési arányt. Megrendelővel valamennyi határidő elérésekor telefonon, elektronikusan vagy személyesen egyeztetünk az Megrendelő és a kutatás igénye szerint. A kapcsolattartás kiemelt fontosságú pontjai a kutatási terv elfogadása és a mérőeszközök véglegesítése, amelyek az ütemezésben leírtaknak megfelelően az Megrendelővel együttműködésben zajlik. Ezen kívül vállaljuk, hogy további 2 alkalommal rövid, max 30 perces beszámolót tartunk az Megrendelő által megjelölt helyen és hallgatóság előtt, a kutatás aktuális állapotát bemutatandó. 13 Publikálás Kutató az ajánlatban leírtaknak megfelelően vállalja a leírt publikáció elkészítését, valamint a kutatás eredményeinek bemutatását Megrendelő rendezvényein, legfeljebb 3 alkalommal. Budapest, 2011. december 16. Dr. Kaposi József főigazgató Bogdány Zoltán ügyvezető igazgató Mondolat Iroda Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 7