RÉSZLETES KUTATÁSI TERV BELSŐ ÉS KÜLSŐ MINŐSÉGMENEDZSMENT RENDSZEREK

Átírás

1 RÉSZLETES KUTATÁSI TERV BELSŐ ÉS KÜLSŐ MINŐSÉGMENEDZSMENT RENDSZEREK JAVASLATOK A MINŐSÉGI ELVEK HATÉKONYABB ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE AZ AKKREDITÁCIÓS FOLYAMATBAN 1061 BUDAPEST, KIRÁLY U. 16. TEL.: (06-1) , FAX: (06-1) EXPANZIO@EXPANZIO.HU

2 1. Hipotézisek Az ajánlattevő hipotézisei a kutatás témájával kapcsolatban: 1. A jelenlegi felsőoktatási akkreditációs folyamatban a minőségi elemek nem kapnak elegendő hangsúlyt 2. Az előkészítés és benyújtás folyamatainak támogatásával felgyorsítható az akkreditáció 3. Az értékelés folyamatainak támogatása segítséget jelent az akkreditációért felelős szervezetek számára a döntéshozatalban 4. A folyamattámogatás leginkább hatékony módja az, ha informatikai alapú rendszereket működtet az ágazat 5. A FEMIP portál alkalmas az akkreditációs folyamatok informatikai alapú támogatásának biztosítására 2. A kutatás-fejlesztés célja Az Ajánlattevő által elvégzendő kutatás célja az, hogy a folyamat végén olyan javaslatokat tudjon megfogalmazni, amelyek a felsőoktatás minőségfejlesztésének céljaival összhangban az akkreditációs eljárás megújítását, hatékonyságának és eredményességének javítását szolgálják. A minőségi szempontok minél erőteljesebb érvényesítése az akkreditációs folyamatban nem mond ellent a jelenlegi szabályozásoknak, mivel az önértékelésen alapuló minőségfejlesztésnek nagy hagyományai vannak az egész világon. Ám az erős belső minőségfejlesztési pillér mellett erős és hatékony külső minőségmenedzsment-rendszer működtetése szükséges. A kutatás célja az, hogy a fent megjelölt céloknak mindkét irányba megfelelje: tehát egyaránt segítse az akkreditációs testület folyamatait, valamint támogassa az intézmények akkreditációs folyamatait is. A kutatás célja kapcsolódik a TÁMOP program több fő céljához: a nemzetközi gyakorlatok felmérésével és javaslatokba építésével elősegíti a nemzetközi beágyazottság mélyítését, a hazai minőségfejlesztési rendszer adaptálódását a nemzetközi standardokhoz, és így támogatja a nemzetközi kapcsolatok mélyítését a kutatás a felsőoktatás érintettjeinek széles körét vonja be (több fókuszcsoportos interjú esetén különböző szereplőket ültet egy asztal mellé), elősegítve ezzel a hazai szervezetek együttműködését a minőségfejlesztésben a TÁMOP keretein belül szintén elkészülő minőségpolitika ajánlásait figyelembe véve próbál eljárni, amely biztosíthatja az egész TÁMOP es projekt koherenciáját.

3 3. A kutatás tevékenységei a kutatás módszertana Az ajánlattevő az alábbi kutatási tevékenységeket végzi el, az alábbi módszertanokat használja. Dokumentumelemzés: ennek folyamata egy internetes forráskereséssel kezdődik. A kutatást elindító első műhelymunka során az Ajánlattevő külön kitér azokra a dokumentumokra, amelyeket az Ajánlatkérő kiemelten kíván kezelni. Ezen a műhelymunkán az Ajánlattevő javaslatot tesz azokra a nemzetközi gyakorlatokra, illetve jogszabályokra, amelyeket elemezni kíván. Ez a későbbi félreértések felmerülésének kockázatát csökkenti. A dokumentumelemzés az Ajánlatkérővel egyeztetett dokumentumelemzési szempontok alapján fog történni. Elektronikus kérdőívezés: az elektronikus kérdőív a legegyszerűbben feldolgozható és leghatékonyabb mérőeszköz. A professzionális szociológiai tapasztalattal összeállított kérdőívek kérdéseinek egymásra épülése segít a megfelelő információk kinyeréséhez. A kockázat az, hogy a kérdőív kitöltésére felkért (teljes) intézményi kör nem fog kellő számú választ adni. Ennek kockázata csökkenthető az elektronikus kérdőív módszertanával, mivel az intézmények célzottan újból felhívhatók a kérdőív kitöltésére. A kérdőív összeállításában az Ajánlattevő erősen támaszkodni kíván a kutatás elején a TÁMOP projekt vezetése által meghatározott résztvevői körrel tartandó indító műhelymunka tapasztalataira. Interjúk: a személyes és fókuszcsoportos interjúk együttes használata biztosítani tudja az objektív kép kialakulását a kutatókban. A fókuszcsoportos interjúk hatékonyak, mivel egyszerre több véleménnyel ismerkedhetünk meg, mindemellett azért is többletet jelenthetnek a személyes interjúkhoz képest, mert az egy asztalhoz ültetett érintettek hatnak egymásra, és a csoportdinamika megfigyelésével a tapasztalt kutató olyan plusz információkhoz juthat, amelyekhez a négyszemközti interjúk esetén nem. A fókuszcsoportos interjúkat elsősorban intézményi képviselők részvételével tervezi az Ajánlattevő, mivel így egy általános képet kaphat arról, hogy az intézmények az akkreditáció mely területeivel kapcsolatban tudnak konszenzusra jutni (akár pozitív, akár negatív véleményről legyen szó). Az Ajánlattevő a személyes interjúkat főleg a háttérszervezeti struktúra képviselőinek részvételével tervezi. Ezek a személyek olyan háttértudást tudnak a kutatásba csatornázni, amelyet egy több résztvevős megbeszélésen esetleg nem lehetne kinyerni. Műhelymunkák: a műhelymunkák megszervezésétől elsősorban a kezdeti eredmények megvitatását (elsődleges visszacsatolás), a kutatás irányainak pontosítását, esetleg felmerülő kiegészítő kérdések azonosítását várja az Ajánlattevő. A műhelymunkák résztvevőinek körét a TÁMOP projekt vezetésével folyamatosan egyeztetni szükséges.

4 4. A kutatási terv részletei A projekt során végrehajtott feladatok részletes ütemezését a mellékelt Gantt diagram mutatja be. Feladat Felelős Résztvevők Ütemezés Eredmény Ajánlattevő Ajánlattevő szakértői, OFI mérföldkő; Elfogadott kutatási terv Kutatási terv véglegesítése, TÁMOP projekt december 16. jóváhagyása vezetése 1. műhelymunka - a Ajánlattevő; a Ajánlattevő szakértői; december A pontos feladatterv, az OFI tevékenységek pontos szervezésben a TÁMOP projekt munkatársainak feladatai, ütemezése, az OFI bevonásának TÁMOP vezetése; a vezetés által felelősségük; tisztázása projekt vezetése meghívottak Ajánlattevő Ajánlattevő szakértői december 19 A nemzetközi és hazai jogi A kutatáshoz kapcsolódó január 6. környezet felmérése, jogszabályi környezet elemzése (hazai és nemzetközi) megismerése. Nemzetközi példák azonosítása A kutatáshoz kapcsolódó Ajánlattevő Ajánlattevő szakértői december 19 A nemzetközi jó gyakorlatok nemzetközi gyakorlatok január 6. elemzése, az átvehető példák elemzése vizsgálata. A szempontrendszer és Ajánlattevő Ajánlattevő szakértői december 27 Javaslat mérőeszközökre; mérőeszközök kidolgozása január 3. kérdéssor, szempontrendszer. javaslattétel A kutatási tevékenységhez Ajánlattevő Ajánlattevő szakértői december 19 Összefoglaló tanulmány a kapcsolódó releváns január 6. nemzetközi példákról, és az nemzetközi gyakorlatok igényfelmérés résztvevői köre, bemutatása (5 db), illetve az megkeresésük módszertana.

5 Feladat Felelős Résztvevők Ütemezés Eredmény elemzésre szánt adatok, dokumentumok bemutatása, az empirikus adatfelvétel (szakértői interjúk) megszervezésének bemutatása A felsőoktatási akkreditációs eljárás megújításához szükséges kutató, fejlesztő, szakértői anyagok feldolgozása, bemutatása A felsőoktatási intézmények akkreditációjának benyújtási és értékelési folyamatainak informatikai alapú támogatására (FEMIP portál felületén) vonatkozó feladatok 2. műhelymunka - érintettek meghatározása és a mérőeszköz véglegesítése Az informatikai alapú támogatás előkészítésében az érintettekkel igényfelmérés lebonyolítása, elvárások begyűjtése A kialakított szempontrendszer egyeztetése az érintett szervezetekkel (akkreditációs Ajánlattevő Ajánlattevő szakértői december január 16. Ajánlattevő Ajánlattevő szakértői; a FEMIP portál kezelésével megbízott OFI-munkatársak Ajánlattevő; Ajánlattevő szakértői; a szervezésben a TÁMOP projekt TÁMOP vezetése; a vezetés által projekt vezetése meghívottak Ajánlattevő Az igényfelmérés célcsoportja Ajánlattevő; A kommunikációban Ajánlattevő, OFI, érintett szervezetek Az ebben a témában történt kutatások feldolgozása, a tartalmimódszertani alapok megteremtése január 10. Az akkreditációs folyamat február 8. informatikai támogatásának keretei és lehetőségei, ennek problémái. A felhasználható informatikai folyamatok azonosításra kerülnek január Igényfelmérés célcsoportja, és a végleges mérőeszközök január február január Eredmények az informatikai támogatással kapcsolatban Kiegészített javaslattétel a mérőeszközökre

6 Feladat Felelős Résztvevők Ütemezés Eredmény szervezet, ágazat, projekt, MRK, a TÁMOP MTA, felsőoktatási projekt vezetése intézmények, FTT, Oktatási Hivatal, stb.) A felméréshez szükséges OFI munkatársai TÁMOP projekt január 12. Végleges mérőeszköz validáltan szempontrendszer és vezetése mérőeszköz véglegesítése, elfogadás Ajánlattevő; Ajánlattevő munkatársai, január 13- Egyeztetett időpontok, a felmérés a OFI munkatársai 19. pontos ütemterve. Egyéni és fókuszcsoportos kommunikációban interjúk megszervezése, a TÁMOP meghívók, stb. projekt vezetése Igényfelmérés lebonyolítása, Ajánlattevő Az igényfelmérés január 16- Elsődleges eredmények, a felmérés interjúk felvétele, összegzése célcsoportjai február 3. dokumentációja A felmérések alapján javaslatok Ajánlattevő Ajánlattevő szakértői február Javaslatok a kutatás első készítése eredményei alapján. A projekt során elkészült Ajánlattevő Ajánlattevő szakértői január 9 A MAB működésének tapasztalatai, kutatási eredmények, valamint a MAB ajánlásainak és az eddigi gyakorlatok alapján begyűjtött február 3. az eddigi akkreditációs folyamatok. tapasztalatok feldolgozása, bemutatása 3. műhelymunka - az elsődleges eredmények megvitatása az OFI-val Ajánlattevő; a szervezésben a TÁMOP projekt Ajánlattevő szakértői; a TÁMOP projekt vezetése és az általa meghívottak február Megvitatott javaslatok

7 Feladat Felelős Résztvevők Ütemezés Eredmény munkatársai A kutatási tevékenységek Ajánlattevő Ajánlattevő szakértői február 24 Végleges összefoglaló tanulmány, összefoglaló tanulmánya március 5. kutatási jelentés A kutatás eredményeképpen Ajánlattevő Ajánlattevő szakértői február 20 Ajánlásgyűjtemény javaslatokat fogalmaz meg a március 1. kutató az ágazat és a projekt számára Ajánlattevő Ajánlattevő szakértői március 6 Előadások anyagai Prezentációk március 12. Ajánlattevő Ajánlattevő szakértői március 12. Végleges anyagok, A véganyagok leadása projektdokumentáció

8 RÉSZLETES KUTATÁSI TERV

9 4.1. Az adatfelvételei módszerek alkalmazása Elektronikus kérdőív: A kutatás során a kérdőíves adatfelvételt felsőoktatási intézmények körében kívánjuk alkalmazni. A kérdőíves adatfelvétel célcsoportja a felsőoktatási intézményekben az akkreditáció előkészítésével és lebonyolításával megbízott szakemberek, valamint az informatikai támogatás szükséges elemeit meghatározó minőségügyi és informatikus szakemberek. Az ajánlattevő elektronikus adatfelvételi eszköz alkalmazásával kívánja lebonyolítani a kérdőíves felmérést. Az ajánlattevő az ajánlatkérővel előzetesen egyeztetett intézmények számára felhasználói jelszóval védett adatfelvételi felületet hoz létre, melyen keresztül az egyes intézmények gyorsan és egyszerűen megadhatják válaszaikat. A kérdőív többnyire zárt kérdéseket tartalmaz és törekszik a számszerűsíthető adatok kinyerésére, de bizonyos kérdéseknél lehetőséget ad nyitott kérdések, pl.: javaslatok. Az ajánlattevő a teljes körű vizsgálatot, a 69 felsőoktatási intézmény kérdőíves vizsgálatát javasolja. A fókuszcsoportos interjú: A fókuszcsoportos interjúk végrehajtását az ajánlattevő az ajánlatkérővel egyeztetett körben 3 alkalommal kívánja elvégezni. A javasolt fókuszcsoportos interjúk résztvevői a felsőoktatási intézmények képviselői és a többi érintett fél (MRK, MTA, OH, stb.) képviselői. A különböző érdekeltségű felek egy asztalhoz ültetése, a közös gondolkodás és közös munka minden érintett számára előnyös következményekkel jár. Az intézmények esetében jelentős hangsúlyt kap a reprezentatív minta kialakítása. Személyes interjú: A személyes interjúk elvégzése során az interjúalanyok kiválasztásának szempontjait szintén egyeztetve a megrendelővel az alábbiak körében tervezi az ajánlattevő: akkreditációs szervezet, Oktatási Hivatal, ágazati vezetés, TÁMOP projekt szakmai és projektvezetése, MRK, MTA képviselői. Összesen 8-12 interjú felvételére és összefoglalására kerül sor. Műhelymunkák: A műhelymunkák tartalmi elemei: Minőségbiztosítási elemek az akkreditációs folyamatban Az akkreditációs folyamatra vonatkozó jogszabályi keretek A folyamat jelenlegi szereplői, feladataik, hatáskörük A jelenlegi folyamattal kapcsolatos vélemények Az akkreditációs folyamat megújításával kapcsolatos javaslatok

10 Az akkreditáció előkészítését, benyújtását támogató elemek meghatározása Az akkreditáció elbírálását megkönnyítő folyamatok beazonosítása A megújított akkreditációs folyamat működéséhez szükséges adatok körének meghatározása során A FEMIP portál által kínált lehetőségek a folyamatok támogatására Az informatikai alapú támogatás tartalmi elemeinek meghatározása A FEMIP alapú támogatás informatikai elemeinek meghatározása Az egyes résztvevők szerepének körvonalazása a megújított akkreditációs folyamat A műhelymunkák a TÁMOP projekt szervezésében kerülnek lebonyolításra. A résztvevők körének meghatározása ebben az esetben is az Ajánlatkérő szempontjainak figyelembe vételével történik. Műhelymunkákra a projekt során 3 alkalommal kerül sor Az elkészülő dokumentumok listája, egyéb tervezett tevékenységek 1. Összefoglaló tanulmány a nemzetközi gyakorlatok, a jogszabályi keretek feldolgozásával 2 szerzői ív 2. Összefoglaló tanulmány az akkreditációs eljárás megújításához szükséges kutató, fejlesztő, szakértői anyagokról 1 szerzői ív 3. Összefoglaló tanulmány az empirikus adatfelvétel (elektronikus kérdőívek) lebonyolításáról, eredményeiről, illetve az ezek alapján tehető javaslatokról 1 szerzői ív 4. Összefoglaló tanulmány az interjúk (egyéni, fókuszcsoportos) tapasztalatairól 1 szerzői ív 4. Összegző tanulmány a kutatási tevékenységek során kinyert tapasztalatokról 2 szerzői ív 5. Javaslattétel a kutatás eredményeképpen kinyert tapasztalatok alapján 1 szerzői ív 6. A javaslattételhez kapcsolódóan az intézményi akkreditációs folyamat azonosítása és informatikai támogatásának meghatározása folyamatleírás 1 szerzői ív A publikációk célcsoportja az akkreditációban érintett szervezetek (felsőoktatási intézmények és az akkreditációért felelős szervezetek) valamint a felsőoktatási minőségbiztosítás szerepéről érdeklődők. Az érdeklődők széles körét azonban csak jól célzott és valóban tartalmas információkkal érdemes ellátni ezért szükséges a publikációs menetrend pontos megtervezése, az egyes eseményekre meghívandók körének tisztázása. Az elvégzett kutatási munka publikációs tevékenysége során, első lépésben az ajánlattevő elkészíti a publikációs tervet, melyet előzetesen egyeztet az Ajánlatkérővel. A publikációs terv tartalmazza, a publikálásra kerülő eredmények körét, tartalmi elemeit, az egyes kutatások publikálásának célcsoportját és az egyes publikációk időpontját is. A publikációs terv elkészítésére és egyeztetésére a jobb időzítés és a pontosabb tájékoztatás miatt van szükség. A projekttel együttműködve összehangolhatóvá válnak a projekt rendez-

11 vényei, eseményei és a kutatás elkészült eredményei. A közös tervezés során a helyszínek és időpontok, valamint a meghívottak és témák összehangolása is lehetségessé válik. Az ajánlattevő vállalja az ajánlatkérésben szereplő összes publikációs tevékenység elvégzését: A kutatási anyagokból publikációk készítése (word és ppt formátumban) A kutatási eredmények és módszertanok publikálása a FEMIP portálon A kutatás részeredményeinek publikálása a FEMIP hírlevélben Sajtóanyag elkészítése a kutatási eredményekről 1-3 oldalas vezetői összefoglaló elkészítése a kutatásról A kutatás eredményeinek bemutatása az ajánlatkérő rendezvényein három alkalommal Az Expanzió Kft a kutatás végrehajtása során az egyes kutatási tevékenységeket párhuzamosan, a folyamatokat szinkronizálva hajtja végre. Az egymásra épülő folyamatok eredményeinek összegzése során készül el az a végleges dokumentáció, mely bemutatja az eredmények hátterét és összefüggéseit és a gyakorlatban is felhasználható javaslatokat tesz a kutatás során tapasztalt jelenségek kapcsán. A kutatási tevékenységek és a kutatás során végrehajtandó feladatok kapcsolódása az Ajánlatkérő által elvárt tartalmakhoz. A kutatáshoz kapcsolódó jogszabályi környezet elemzése (hazai és nemzetközi) A kapcsolódó jogszabályi környezet elemzése során kiemelt hangsúlyt kap a minőségi elemek megjelenésének vizsgálata a felsőoktatás akkreditációs folyamataiban (külső minőségmenedzsment). A kutatás tisztázza, hogy milyen hatállyal, mely területekre, mely szereplőkre terjed ki jelenleg a szabályozás, valamint, hogy milyen változások várhatóak a közeljövőben, a jogszabályi változások elfogadása esetén (az új FTV jelenleg ismert tervezete alapján tudjuk csak áttekinteni a várható folyamatokat). Az elemzés kitér egyes felsőoktatási intézmények akkreditációs gyakorlatának vizsgálatára is (belső minőségmenedzsment). A vizsgálat célja, hogy a megrendelő pontosabb képpel rendelkezzen az akkreditáció kapcsán az intézményekben alkalmazott minőségirányítási rendszerekről, a szabályozott folyamatokról, tevékenységekről. A nemzetközi környezet vizsgálata során az Európai Unió által a tagállamok számára tett ajánlások jelentik a kutatás alapját, de a kutatás bemutatja néhány (3-5) tagállam ide vonatkozó folyamatait, vagy szabályzatait is.

12 A kutatáshoz kapcsolódó nemzetközi gyakorlatok elemzése A felsőoktatási intézmények akkreditációjának benyújtási és értékelési folyamatainak informatikai alapú támogatására (FEMIP portál felületén) vonatkozó feladatok, melyek segítséget nyújtanak a felsőoktatási intézmények és az akkreditációért felelős szervezetek számára is. A kutatás a nemzetközi gyakorlatok elemzése során elsősorban a sikeres, jól működő és akár hazai adaptálásra is érdemes gyakorlatot vizsgál meg és mutat be részletesen, idegen nyelven elérhető dokumentáció alapján. Az elemzés a korábban megismert jogszabályi keretek alapján részletes információkkal szolgál az megvizsgált országokban működő akkreditációs intézményekről, szervezetekről gyakorlatokról és eredményekről (3-5 ország gyakorlatának bemutatása). A feladat során át kell tekinteni a FEMIP portál jelenlegi működését, felépítését, és az Ajánlatkérő munkatársaival fel kell mérni, milyen továbbfejlesztési lehetőségek állnak rendelkezésre. Ehhez meg kell ismerni az igényfelmérés eredményeit (lásd később), amely ki kell hogy térjen az informatikai támogatással kapcsolatos intézményi, illetve az akkreditációs szervezetek igényeire is. A feladat eredményeképpen egy olyan folyamatleírást kell elkészíteni, amelyik kitér az informatikai megoldásokra is. Mivel a FEMIP kapcsán is több eredmény született a TÁMOP projekt egyéb kutatási tevékenységei során, ezekre mindenképpen támaszkodni lehet és szükséges. Nagyon fontos figyelembe venni a már kialakult (akár nem is közvetlenül az akkreditációhoz köthető) informatikai folyamatokat (pl. AVIR, DPR, FIR, stb.), az ezekkel kapcsolatos kutatási eredményeket is, illetve a már kialakult tapasztalatokat. Érintettek meghatározása Az informatikai alapú támogatás előkészítésében az érintettekkel igényfelmérés lebonyolítása, elvá- Az érintettek körének meghatározása a TÁMOP projekt szakmai és projektvezetésével közösen történik. Az érintettek széles körét a kutatás fejlesztés két célcsoportja jelenti: az első csoportba az intézmények akkreditációs folyamataival foglalkozó munkatársai tartoznak, míg a második csoportba az akkreditációért felelős szervezet (MAB) képviselői. Emellett igen fontos a közvetett célcsoportok bekapcsolása is a folyamatba, akikre nagy hatással lehet az akkreditációs folyamat megváltoztatása, megújítása, tehát az olyan háttérszervezetek, illetve oktatásirányítást támogató szervezetek, mint pl. az Oktatási Hivatal, az FTT, az MRK, és egyéb képviseleti szervezetek. Az informatikai alapú támogatás előkészítése két elemből (tartalmi és technikai) áll össze. Az igényfelmérés során az érintettek körében mindkét elemről részletes felmérés készül. Az intézmények számára készülő kérdőív és az akkreditációért felelős szervezet számára összeállított interjú-vezérfonal mindkét terü-

13 rások begyűjtése A felméréshez szükséges szempontrendszer és mérőeszköz kidolgozása A kialakított szempontrendszer egyeztetése az érintett szervezetekkel (akkreditációs szervezet, ágazat, projekt, MRK, MTA, felsőoktatási intézmények, FTT, Oktatási Hi- letet részletesen tartalmazza, felméri a tartalmi és technikai (adatfeltöltés, adatvédelem, elérhetőség, stb.) igényeket is. A szempontrendszer kialakítása során az elvégzett jogszabályi elemzés, és nemzetközi gyakorlatok elemzésének első eredményei is a kutató rendelkezésére állnak. Ezek segítségével meghatározható a szempontrendszer. A szempontrendszer felhasználásával két mérőeszköz kerül kialakításra. 1. Elektronikus kérdőív: a kérdőív a felsőoktatási intézmények akkreditációval és informatikai támogatással kapcsolatos igényeinek felmérésére szolgál. A kérdőív felméri az összes releváns információt a jelenlegi akkreditációs folyamattal, a kívánt módosításokkal, és az informatikai támogatás jellegével kapcsolatban. A kérdőív kialakításakor az egyszerű felépítés és könnyű kezelhetőség a meghatározó technikai szempont. A kérdőív kitöltésére a teljes hazai felsőoktatási intézményhálózatot felhívjuk. 2. Interjú vezérfonal: az akkreditációért felelős szervezet, illetve egyéb felsőoktatási minőségfejlesztésben érintett háttérintézmények meghatározott munkatársai számára készülő interjúvezérfonal az akkreditáció értékeléséhez, elbírálásához szükséges információk körét határozza meg. A jelenlegi folyamat feltárása mellett összegyűjti azokat a javaslatokat, melyek segíthetik a döntéseket gyorsabbá, pontosabbá, megalapozottabbá tenni. Az interjú-vezérfonal szintén tartalmaz az informatikai támogató rendszer elvárt tartalmára és technikai hátterére vonatkozó kérdéseket is. A mérőeszköz kidolgozásához olyan szakembereket vonunk be, akiknek nagy tapasztalata van nem csak a felsőoktatási minőségfejlesztéssel kapcsolatos intézményi és országos folyamatokban, hanem a professzionális kérdőív-készítésben is. Ez megkönnyíti a kérdőívek elemzését, és az empirikus adatfelvétel eredményeinek kinyerését. Az interjú-vezérfonalnak szorosan kell kapcsolódnia a kérdőív felvetéseihez, természetesen megtartva a műfaji megkötéseket. A mérőeszköz hatékonyságát szavatolja az a több éves szakmai tapasztalat, amellyel az Ajánlattevő az elektronikus felmérések végzése terén rendelkezik. A kialakított szempontrendszer alapjait már a kutatás elején egyeztetni szükséges legalább az OFI képviselőivel. Ezután egy műhelymunka keretében a háttérintézmények képviselőivel véglegesíteni szükséges a mérőeszközök véglegesítéséhez szükséges szempontrendszert, amelynek ki kell térni a szakmai és a technikai jellegű folyamatokra egyaránt. A meghívottak köre nagyban támaszkodik a projekt vezetése által ajánlott szakem-

14 vatal, stb.) műhelymunkák keretében Igényfelmérés lebonyolítása, összegzése, elemzése A kutatási tevékenység keretein belül az FTV-hez és a NFT- tervezetéhez illeszkedve be kell mutatni a felsőoktatási akkreditációs eljárás megújításához szükséges kutató, fejlesztő, szakértői anyagokat A kutatás eredményeképpen javaslatokat fogalmaz meg a kutató az ágazat és a projekt számára berekre. Az Ajánlattevő az ajánlatban megjelölt szakembereit ajánlja ezeken a műhelymunkákon való közreműködésre. Az igényfelmérésnek nem csak a szakmai-tartalmi, hanem a korábban már tárgyalt informatikai technikai témákra is ki kell terjednie. A kutatási tevékenység eredményeinek eléréséhez kétirányú információgyűjtésre van szükség. Intézményi szintű információgyűjtés: az akkreditáció benyújtásával kapcsolatos jelenlegi gyakorlat megismerése, valamint a módosítási javaslatok összegyűjtése, értelmezése és egységes keretbe foglalása a cél. Az igények felmérésekor a hangsúly az akkreditáció benyújtásának informatikai alapú folyamattámogatásán van. A kutatás során elektronikus kérdőív kitöltésével az intézmények akkreditációs tevékenységével megbízott szakértői jelezhetik a jelenleg problémás területeket és tehetik meg javaslataikat a folyamattal és az informatikai támogatással kapcsolatban. A felmérés kitér az informatikai felülettől elvárt tartalomra és szolgáltatásra is. Az értékelési folyamat támogatása az akkreditációért felelős szervezetek igényeinek felmérésével kezdődhet el. A szervezetek képviselői személyes interjúk során fejthetik ki véleményüket az értékelési folyamat jelenlegi rendszeréről, az esetleges változtatási elképzeléseikről, valamint az informatikai rendszerrel támogatott értékelés szükséges elemeiről, a szükségesnek ítélt tartalomról és szolgáltatásról. Ez a feladat az egész kutatás egyik első szakmai-tartalmi lépése. Noha az Ajánlattevő tisztában van az akkreditációs folyamat elmúlt évekbeli fejlődésével, szükségesnek látja az ebben a témában korábban készült (akár nemzetközi) kutatások, szakértői anyagok összefoglalását, az akkreditáció megújításának módszertani megalapozását. Ezek között több olyan friss anyag is szerepel, amelyek a TÁMOP projekt keretén belül készülhettek el. Ezeknek áttekintése már a kutatási terv elkészítésének időszakában alapvető. Az összegző tanulmány elkészítésével párhuzamosan (amely tartalmazza az empirikus adatfelvétel eredményeit, a nemzetközi gyakorlatok feldolgozása kapcsán felgyülemlett tapasztalatokat, a témában korábban elkészült kutatási, szakértői anyagok összefoglalását, és kitér a jogszabályi, szervezeti háttérre is) majdhogynem automatikusan olyan javaslatok fogalmazódnak meg a kutatókban, amelyek teljes körűen lefedik az akkreditáció fo-

15 lyamatát. Ezek mögé a tartalmi javaslatok mögé szükséges az informatikai háttérre vonatkozó ajánlások megtétele is. A kutatónak figyelembe kell vennie a projekt során elkészült kutatási eredményeket is, valamint a MAB ajánlásait és az eddigi gyakorlatok alapján begyűjtött tapasztalatokat. A korábban már említett kutatási-szakértői anyagok feldolgozásakor az Ajánlattevő természetesen kitér a MAB által korábban készített szakmai anyagokra, ajánlásaira is. A személyes interjúk során, illetve a kutatás elején megtartandó műhelymunkák során az Ajánlattevőnek alkalma nyílik ismereteinek bővítésére ezekkel az anyagokkal, fellelhetőségükkel kapcsolatban A kapcsolattartás módszertanának bemutatása: A hatékony munkavégzés biztosítása érdekében az Ajánlattevő a projekt végrehajtása alatt rendszeres heti rendszerességű kapcsolattartást javasolja. A személyes kapcsolattartás a TÁMOP projekt és az Ajánlattevő között szükséges. Az ajánlatban felvállalt feladatok tervezése, előkészítése és lebonyolítása során igény szerinti kapcsolattartásra is szükség mutatkozik. A kiemelt területek: Érintettek meghatározása Szempontrendszer kidolgozása Műhelymunkák szervezése, lebonyolítása Ezen feladatok elvégzése során az ajánlattevő és az ajánlatkérő között szorosabb, akár napi kapcsolattartásra is szükség lehet. A kapcsolattartás módja hivatalos ügyek esetében postai úton történik. A feladat végrehajtásához kapcsolódó kommunikáció a kapcsolattartók között telefonon és elektronikus levélben történik. A heti rendszerességgel megtartott munkamegbeszélések kiegészülnek az interjú felvétel, a fókuszcsoportos interjúkon való részvétel, a műhelymunkákon való részvétel és a publikációk kapcsán, a rendezvényeken való részvétellel Mérőeszközök A mérőeszközök az 1-es illetve 2-es számú mellékletben találhatóak.