Válogatás a HealthOnLine cikkeibõl 2007/16 http://www.eski.hu/hol Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2007. október 1.
Válogatás a HealthOnLine cikkeiből 2007. október 1. EU egészségügy...3 Munkaidő-irányelv: az Európai Bizottság rendreutasítása...3 Eurobarométer- felmérés: Egészség az Európai Unióban...3 Közös cselekvés egy egészségesebb Európáért...6 Egészségpolitika...7 Az egészségügyi törvénymódosítások helyzete Szlovákiában...7 Hillary Clinton késznek tartja Amerikát a teljes egészségügyi lefedettségre...8 Egészségügyi rendszerek működése...9 Reflektorfényben a román kórházszektor...9 Egészségügy Kanadában 2007...10 A betegek szolgáltató-, illetve orvosválasztásának ára...11 Egészségügyi szolgáltatókról szóló információk az Egyesült Királyságban...12 Népegészségügy...14 Szeptember 30.: a Szív Világnapja...14 Tanulmány a daganatos megbetegedések okairól...14 Allergia: egyre inkább népbetegség...15 Kórházügy...16 Gazdasági Kutatóintézet a kórházi kiadások alakulásának monitorozására...16 Szlovákia kormánya jóváhagyta a kórház-átalakítás leállítását szabályozó törvényt...16 Magánkórházi ellátás Írországban...17 Finanszírozás...18 Szlovákia: kampány az egészségbiztosítók pluralitásának megtartásáért...18 A holland egészségbiztosítási törvény értékelése...18 Egészségügyi informatika...20 Anamnézis a biztosítói visszatérítések tükrében...20 Humánerőforrás...21 Cseh háziorvosok sztrájkja a jobb anyagi elismerésért...21 Gyógyszerügy...22 Az EU-csatlakozás hatásai a két új tagállam gyógyszeriparára...22 A generikumok a gyógyszer infláció csökkentésére...23
Spanyolország gyógyszerhelyzete...23 Kötelező elektronikus receptfelírás a Medicare-ben...24 A belga Mutualités Libres és a gyógyszerészeti innováció...25 Egészségügyi reformok...26 Egészségügyi reformtörekvések és egyenlőség átmeneti helyzetben...26 Az elavult háziorvosi ellátás reformja...28 Egészségügyi Világszervezet (WHO)...29 A WHO kiemelten kezeli a gyermekgyógyszerek biztonságosságát...29 Az egészségügyi munkaerővel kapcsolatos fokozódó követelmények az európai egészségügyi rendszerekben...30 2
EU egészségügy Munkaidő-irányelv: az Európai Bizottság rendreutasítása Az európai ombudsman, Nikoforos Diamandouros bírálta az Európai Bizottságot amiatt, hogy egy német orvos 2001 novemberében benyújtott panaszát máig figyelmen kívül hagyták. Az orvos ugyanis arra szólította fel a Bizottságot, hogy tegyenek jogi lépéseket a Németország ellen, mivel nézete szerint a német klinikákon nem tartják be az európai munkaügyi előírásokat. A panasztevő különösen azt kritizálta, hogy az ügyeletek miatti túl hosszú munkaidő veszélyezteti a dolgozók és a páciensek egészségét. A Bizottság utalt az európai munkaidő-irányelv elintézendő módosítására, és ezzel nyugtatta meg a panaszos felet. A tagállami kormányok képviselői azonban mindeddig nem jutottak megegyezésre a Miniszteri Tanácsban az EU- irányelv revízióját illetően. Diamandouros egy évvel ezelőtt ismét felszólította a Bizottságot arra, hogy reagáljon az orvos panaszaira, annál is inkább, mert 2004 februárjában hatályba lépett az új német munkaidő törvény. Az európai hatóság azonban továbbra is tétlen maradt. Diamandouros egy részletes jelentésben fordult az Európai Parlamenthez (EP). Az európai ombudsman azt akarja megtudni az EP- képviselőktől, hogy véleményük szerint hogyan kellene eljárni a Bizottságnak a panaszt illetően. Diamandouros úgy véli, hogy a hatóságnak mindenféleképpen reagálnia kell, akár elutasítja a panaszt, akár szerződésszegési eljárást indít Németország ellen. Az ombudsman úgy véli, hogy amennyiben a Bizottság semmit nem tenne, az ellentétben állna a jó kormányzási gyakorlat alapelveivel.(azs) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=29844 2007-09-25 11:27:58 Eurobarométer- felmérés: Egészség az Európai Unióban Az európai polgárok többsége általában véve tudatában van a preventív orvosi ellenőrzések fontosságának, nagy többségük mégsem veti magát alá a vastagbélrák- és prosztata-szűrésnek derül ki az uniós szintű felmérésből. Az Egészség az Európai Unióban című Eurobarométer- felmérés, amelyet szeptember 15-én, a Prosztata Világnapon tettek közzé, azt mutatja, hogy az európai férfiak mindössze 13%-a veti alá magát a prosztata-specifikus antigén teszteknek, és a válaszadóknak csak 8%-a vesz részt vastagbélrák-szűrésen. A felmérés ugyanakkor arra is rámutat, hogy az európaiak általában tisztában vannak a megelőző vizsgálatok fontosságával, mivel 60%-uk évente jár fogászati ellenőrzésre, 40%-uk pedig szemészeti vizsgálatra. Hallásvizsgálaton azonban csak 16%-uk vesz részt. Az EU egészségügyi biztosa, Markos Kyprianou így kommentálta az Eurobarométer eredményét: Szükséges, hogy még inkább tudatosítsuk az emberekben a prosztata- és vastagbélrák megelőzésének fontosságát. A férfiaknak konzultálniuk kell az orvosukkal a rendszeres szűréseket illetően. Nem elég emlékeztetni az embereket arra, hogy vegyenek részt a szűrésen. Erőteljes ösztönzőket kell beépíteni az ilyen célú programokba és kampányokba. A vastagbélrák-szűrés Németországban a legelterjedtebb, ahol a válaszadók 19%-a vett részt szűrővizsgálaton a felmérést megelőző évben. Ez az EU- átlagnak (8%) több mint kétszerese, és többnyire azoknak a válaszadóknak tudható be, akik saját kezdeményezésre vettek részt a vizsgálaton 3
(arányuk Németországban 10%, az uniós szinten pedig csak 3%). Ausztriában is magas a szűrővizsgálaton résztvevők aránya: a megkérdezettek 17%-a vesz részt szűrésen évente. A skála másik végén Ciprus áll, ahol a férfiaknak csak 1%-a veti alá magát rendszeresen a tesztnek, de hasonlóan alacsony az arány Szlovéniában, Romániában és Horvátországban is (mindenhol 2%). A magyarok 4%-a vett részt ilyen szűrővizsgálaton. Ausztria jó eredményt ért el a prosztata-szűrések terén is. A megkérdezett osztrák férfiak 12%-a nyilatkozta, hogy a nemzeti szűrőprogram keretén belül részt vett szűrésen, ami 6-szor akkora, mint az EU- átlag (2%). Összességében az osztrák férfiak 28%-a csináltat tesztet évente, az EU- arány azonban csak 13%. A német férfiak körében is magas a szűrésen résztvevők aránya (28%), de csak 2%-uk vett részt ilyen vizsgálaton szűrőprogram keretében. A szűrésen résztvevők aránya Bulgáriában, Romániában (3-3%), valamint Észtországban (4%) a legalacsonyabb. Magyarországon a részvételi arány 9% volt a prosztatavizsgálaton. Az általános egészségügyi szűrésekre vonatkozóan jobbak az eredmények. A válaszadók 62%-a vesz részt fogászati szűrésen évente, és 35% végeztet szemészeti vizsgálatot. A specifikusabb vizsgálatok tekintetében különösen magas a röntgen- és ultrahangvizsgálaton résztvevők aránya. 2003 óta az ilyen szűréseken való részvételi arány 5%-kal nőtt (33%-ról 38%-ra); ez elsősorban annak tudható be, hogy az orvosok több beteget utalnak be ilyen vizsgálatokra. A rákszűrések tekintetében országonként eltérő a részvételi arány. Az osztrákok meglehetősen magas arányban végeztetnek ilyen szűrővizsgálatot, többnyire nemzeti szűrőprogram keretében. Az Eurobarométer különös részletességgel taglalja a nők egészségének védelmét. Ezen a területen biztató jelek mutatkoznak a szűrővizsgálatokon való részvétel növekvő trendjére. Manuális mellvizsgálaton például a megkérdezettek 43%-a vett részt. A legmagasabb részvételi arány szintén Ausztriában volt. A magyar nők körében a csontritkulás-vizsgálatokon résztvevők aránya az EUátlagnál (14%) jóval magasabb: 25%. Nyilvánvalóak azonban az egyenlőtlenségek az egészségi állapot terén: a magasabb képzettségű és jobban kereső nők körében magasabb a vizsgálatokon való részvétel aránya. A vérnyomásmérés jelentősen elterjedtebb az idősebb lakosság körében. Az 55 év fölötti válaszadók 79%-a vett részt vérnyomásmérésen az Eurobarométer- kutatáshoz történő adatgyűjtést megelőző évben, a 15-24 év közöttieknek azonban csak 36%-a. A nők 62%-a, a férfiaknak pedig 55%-a mérette meg vérnyomását. Biztató, hogy majdnem minden hatodik európai (59%) évente megméreti a vérnyomását, ami a 2003. évi adatokhoz képest 9 százalékpontos növekedést jelent. (Magyarországon ez az arány magasabb: 67%). Ugyanakkor a tesztelés és felderítés csak egy része az egyensúlyi szint kialakításának, mert amennyiben a páciens vérnyomása magas, létfontosságú a páciens részéről történő életmódváltás. Azonban azoknak a válaszadóknak, akik hosszú távú kezelés alatt állnak, és ennek egyik oka a magas vérnyomás, csak mintegy fele állította, hogy változtatott életmódján a vérnyomásának csökkentése érdekében. Az európai válaszadók 38%-a nyilatkozta, hogy részt vett koleszterin teszten. A vérnyomás-teszthez hasonlóan itt is jelentős növekedést tapasztalhatunk a 2003-as adatokhoz viszonyítva. (A magyar válaszadóknak 35%-a ellenőrizteti évente koleszterinszintjét.) Szintén az idősebb korosztályban magasabb a szűréseken részt vevők aránya: az 55 év fölöttiek körében hatszor annyian nyilatkozták, hogy részt vettek a megelőző évben szűrővizsgálaton, mint a 15-24 év közötti korosztály esetében. Az Eurobarométer szerint az EU- polgárok jelentős többsége úgy véli, hogy jó egészségi állapotnak örvend. Valójában kevesebb, mint a válaszadók 7%-a állította, hogy egészségi állapota rossz (6%) vagy nagyon rossz (1%). 4
Az EU- polgárok többsége (73%) véli úgy, hogy jó egészségi állapotnak örvend. Ezen belül 24% tartotta egészségi állapotát nagyon jónak. A képzetlenebbek körében azonban kétszer annyian (14%) voltak elégedetlenek saját egészségi állapotukkal. A tagállamok közül Magyarországon volt a legmagasabb az aránya (15%) azoknak a válaszadóknak, akik saját egészségi állapotukat rossznak értékelték. Ugyanennyi volt az arány a csatlakozni kívánó Horvátországban is. A tagországok közül csak Lettországban és Bulgáriában (14%) voltak hasonlóan elégedetlenek a válaszadók. Az európaiak 29%-ának van elhúzódó betegsége vagy krónikus egészségügyi problémája (2005-ben még csak 24% nyilatkozott így). Elsősorban a mediterrán országokban tapasztalható növekedés ezen a téren. Ugyanakkor a növekvő trend nem érvényes minden országra, mert az északi országokban csökkenés tapasztalható ezen a téren (Dániában például 7%-os a visszaesés). A magyar válaszadók 38%-a nyilatkozta, hogy valamilyen krónikus egészségügyi problémával küzd, ami az európai átlaghoz képest elég magas arány. Minden negyedik EU- polgár hosszú távú orvosi kezelés alatt áll. A legmagasabb az arány Finnországban (33%), Csehország (32%), Svédországban és Magyarországon (31-31%). A skála másik oldalán Hollandia és Olaszország (18-18%), valamint Ausztria (19%) áll. A hosszú távú kezelések legáltalánosabb oka a magas vérnyomás: a tartós kezelés alatt álló válaszadók 36%-a nyilatkozta, hogy a magas vérnyomás az egyik vagy az egyedüli oka a kezelésnek (magyarok esetében ez az arány 45%). Ezt az izom-, csont- és izületi problémák követik (24%). A diabéteszt a válaszadók 15%-a említette, 10% pedig a mentális problémákat (pl. krónikus aggodalom, depresszió) jelölte meg. A bolgár válaszadók 28%-ának magas a vérnyomása, de hasonlóan magas az arány Litvániában és Magyarországon (27-27%), valamint Szlovákiában (25%) is. Az izom-, csont- és izületi problémák prevalenciája Magyarországon a legmagasabb (33%). Ezt Belgium követi (31%). Kimondottan alacsony arányt mutat Görögország (12%), Ciprus (13%) és Írország (10%). Számos egészségügyi probléma nagyobb gyakorisággal fordul elő a nők, mint a férfiak körében. Ezek a következők: tartós izom-, csont- és izületi problémák (nők: 26%, férfiak 18%), migrén vagy gyakori fejfájás (22% vs. 11%), allergia (20% vs. 14%), krónikus aggodalom vagy depresszió (12% vs. 6%), osteoporosis (8% vs. 2%). Az európaiak 29%-a tapasztalta azt, hogy egészségügyi problémája bizonyos mértékben korlátozta napi tevékenységét a megkérdezés előtti fél évben. A balti és a kelet-közép-európai államokban több válaszadó nyilatkozta azt, hogy egészségügyi problémája akadályozza napi tevékenységét: Magyarországon 39%, Észtországban és Lettországban pedig 38-38%.(AZS) Forrás: http://ec.europa.eu/health/ph_publication/eb_health_en.pdf 2007-09-20 14:32:50 5
Közös cselekvés egy egészségesebb Európáért Az Európai Unió kiadott egy könyvecskét Együtt egészségesebben az EU-ban címmel (Healthier together in the EU). A kiadvány ismerteti az EU által az egészségügy területén végzett munkát és támogatást nyújt az európai polgároknak az egészséges választások és az egészséges életvezetés terén. Az EU segítséggel lehet az egészség javításában és a betegség megelőzésében, s ezt azzal érheti el, hogy a tagállamok közösen tárgyalják meg milyen működőképes stratégiák léteznek. Az Európai Unió az európai polgárok egészségének védelmét és javítását hivatott végezni, ezt a Közösséget létrehozó szerződés alapozza meg. Szerepe nem abban áll, hogy megkettőzze a már nemzeti szinten elvégzett munkát, hanem abban, hogy olyan kérdésekben cselekedjen, amelyekkel az egyes országok önmagukban nem tudnak teljes mértékben megbirkózni. Az Európai Unió 27 tagállama csaknem félmilliárd lakost fed le és az egészségügyi kihívásokra adott koordinált válaszadás sok esetben döntő fontosságú lehet. Az egészségpolitika többnyire a nemzeti kormányok hatáskörébe tartozik, azonban az európai szintű cselekvés szintén lényeges, kiváltképp a következő esetekben: az egészségben fennálló egyenlőtlenségek megvitatása és szolidaritási mechanizmusok kidolgozása határokon átívelő kérdések, mint a fertőző betegségek elleni harc vagy a betegmobilitás ha kulcsfontosságú egészség meghatározók jobban kezelhetők közvetlen EU-s beavatkozással ha a közös cselekvés növelheti a rendelkezésre álló forrásokat és szakértelmet amikor az együttműködés és a legjobb gyakorlatok átadása segítheti a tagállamokat a komplex életmód kérdésekre való megfelelő válaszadásban amikor fontos globális szereplők, mint nagyvállalatok vagy nemzetközi szervezetek kerülnek képbe annak biztosítása, hogy különböző EU-s politikai területek környezet, gazdaság, ipar, szociális kohézió hozzájáruljanak az egészség javításához, mivel az emberi egészséget számos tényező befolyásolja. Tevékenységeinek támogatására az Európai Unió 353 millió eurót allokált a népegészségügy fejlesztésére a 2003-2008-ig terjedő időszakra. Emellett más EU-s befektetések, mint a Strukturális Alap vagy a Kutatási Programok is hozzájárulnak az egészségi állapotban fennálló jelentős különbségek csökkentéséhez és az egészségügyhöz való hozzáférés javításához. Mindez annak növekvő tudatosulását tükrözi, hogy egy egészséges lakosság a gazdasági fellendülésnek fontos követelményét képezi, míg a betegség terhe a magas egészségügyi és szociális költségekben jelenik meg (betegállomány, alacsonyabb termelékenység, hiányzás, korai nyugdíjazás). A kiadvány rávilágít néhány fontos egészségpolitikai területre, ahol az EU aktívnak bizonyul: elhízás elleni harc, alkohol, dohányzás, AIDS, véradás és szervátültetés, ritka betegségek, fertőző betegségek, betegmobilitás, egészségügyi információ. (SZL) Forrás: http://ec.europa.eu/health/ph_information/documents/healthier_en.pdf 2007-09-18 15:34:23 6
Egészségpolitika Az egészségügyi törvénymódosítások helyzete Szlovákiában A kormány általi jóváhagyások Szlovákia kormánya augusztus 8-i ülésén elfogadta az egészségbiztosítókról szóló törvény, valamint szeptember 19-én az egészségügyi ellátásról, az ellátás mértékéről, valamint a szolgáltatókról szóló törvény módosító javaslatait. Ezzel egyetértését adta az egészségügyi tárca által előkészített összes jogszabályozási javaslathoz, a minimális hálózatról szóló kormányrendelet kivételével, amelynek véglegesítéséhez még további széleskörű tárgyalásokat tartanak szükségesnek. Az egészségügyi miniszter meg van elégedve az eddigi fejleményekkel, azonban a különböző szakmai szervezetek aggályaikat fejezték ki az egészségbiztosítók és az egészségügyi intézmények működésével kapcsolatban, és más megoldásokat javasolnak. A Magán Egészségbiztosítók Szövetsége folytatja küzdelmét az egészségügy pluralitásának megőrzéséért. Az egészségügyi miniszter tájékoztatója Az egészségügyi miniszter a kormány szeptember19-i ülése után megelégedését fejezte a javaslatok elfogadásával kapcsolatban. Meg van győződve arról, hogy az állam megfelelően tud gazdálkodni, és felkészült arra, hogy ezt belátható időn belül be is bizonyítsa. Egyik fontos lépés a szolgáltatókról szóló törvény módosítása, amelynek lényege, hogy megállítsák az egészségügyi intézmények részvénytársaságokká alakításának folyamatát. Hangsúlyozta, hogy a minisztérium irányítása alatt álló kórházak számára új gazdálkodási szabályokat írtak elő, és ezt már tükrözik az első félévben elért eredmények. A miniszter szerint a törvénymódosítások közül fontos elem az egészségügy informatikai fejlesztésének megalapozása, az egészségügyi ellátásban a prevenciós szűrővizsgálatok és a korai diagnosztizálás fejlesztése, az orvosi körzetek visszaállítása, az egészségbiztosításból fedezett gyógyfürdői ellátás kiterjesztése, a standardon felüli szolgáltatások körének pontosítása. Szabályozták a szakorvosi beutalók vitás kérdését. A betegeknek nem kell a háziorvostól szakorvosi beutalót kérniük abban az esetben ha - akut betegség vagy sérülés esetén - 24 órán belül közvetlenül szakorvoshoz fordulnak. A törvénymódosításokkal kapcsolatos észrevételek A törvénymódosító javaslatokkal kapcsolatban a szakmai társadalom részéről leginkább az a kritika hangzik el, hogy az egészségügyi tárca vezetői nem tudtak eddig felmutatni előremozdító intézkedéseket. Az egészségbiztosítók pluralitása mellett kiállt a szakmai társadalom nagy része. Aggodalmak vannak a kórházak adósság mentesítésének és az egészségügyi dolgozók bérezésének megoldatlansága miatt. Az észrevételek, ellenvélemények közül a leghatározottabb küzdelmet az Magán Egészségbiztosítók Szövetsége (ZZP) folytatja, mégpedig az egészségbiztosítók működésével, nyereségképzésével, valamint a kórházak átalakításával kapcsolatban. A ZZP ismételten deklarálta, hogy tekintettel az Egészségügyi Minisztérium irányítása alá tartozó kórházak növekvő adósságaira, feltétlenül szükséges lenne hozzáfogni a megfelelő részvénytársasági formára való átalakításukhoz. Támogatják azt a képviselői javaslatot, amely szerint meg kellene valósítani a kórházak ún. szakági részvénytársasági formáját, amellyel erősíteni lehetne az 7
egészségügyi intézmények egyenjogúságát, valamint felgyorsítani a gazdasági menedzseri aktivitásokat, s ezzel csökkenteni az egészségügyi intézmények adósságait. A ZZP ügyvezető igazgatójának nyilatkozata szerint az egészségügyi miniszter nem rendelkezik megfelelő stratégiával a kórházak stabilizálására és adósságainak megoldására. Szerinte a helyzetet nehezíteni fogja az új munkatörvénykönyv gyakorlati bevezetése is, amely hatással lesz az egészségügyi dolgozók bérezési helyzetére. Az alacsony bérek emeléséért hosszabb ideje küzdenek a szakszervezetek és a szakmai szervezetek. A probléma megoldása sürgető feladat az egészségügyi dolgozók külföldi munkavállalásának korlátozása szempontjából is. (VM) Forrás: http://www.health.gov.sk TASR, 2007. 09. 19/20/21/26 2007-09-28 13:06:19 Hillary Clinton késznek tartja Amerikát a teljes egészségügyi lefedettségre Hillary Clinton szerint az Egyesült Államok felkészült az univerzális egészségügyi ellátás bevezetésére, ő maga pedig rendelkezik a megvalósításhoz szükséges hozzáértéssel és vízióval. Ez nem az első alkalom az univerzális egészségügy kiharcolására tett kísérletre, Clintonné már 14 évvel ezelőtt is megpróbálta, amikor a férje volt az elnök. Azóta a téma nem volt egyetlen elnökjelölt napirendjén sem. A helyzet azonban megváltozott, és bármelyik elnökjelölt, aki jó eséllyel akar indulni a választási versenyen, gondoskodik arról, hogy az egészségügy kérdése beszédeinek előterébe kerüljön. Hillary Clinton weboldalán kiemeli, hogy az USA-ban 45 millió embernek nincs egészségbiztosítása, köztük 9 millió gyermeknek. Ehhez a számhoz hozzáadandó még az alulbiztosítottak száma, plusz azok, akik rendelkeznek biztosítással, de nem jutnak hozzá a szükséges gyógyszerekhez vagy műtétekhez. Clintonné szerint aggodalomra ad okot, hogy az elmúlt hat évben a biztosítási díjak majdnem kétszeresére növekedtek. Tapasztaltnak tarja magát ahhoz, hogy felvegye a harcot a biztosítótársaságokkal és együttműködjön mindkét párt kongresszusi képviselőivel. Nyilvánvaló különbségek léteznek a republikánusok és a demokraták egészségügyre vonatkozó elképzeléseiben. A demokraták azt szeretnék, ha a kormány vállalná magára, hogy minden lakos számára garantálva legyen az ellátáshoz való hozzáférés, míg a republikánusok az egyéni felelősségre fektetik a hangsúlyt. A republikánusok szerint a demokraták javaslata Amerikát a bürokrácia útvesztőjébe és egy hatástalan szocializált egészségügyi rendszerbe vetné, ezért ők inkább adókedvezményt indítványoznának a fedezet kiszélesítésére és kifizethetővé tételére. Azonban választók szemében az egészségügyi fedezet kérdése fontos helyen áll, és egy felmérés szerint a legtöbb ember elfogadná az adók emelését, ha az valóban egyetemes lefedettséget jelentene. Az egészségügyön kívül az amerikai gazdaság bármilyen más ágazata úttörő szerepet játszik és gyakran példamutató más országok számára. Ellenben az Egyesült Államok messze lemarad Kanada, az Európai Unió és Japán egészségügyi rendszeréhez viszonyítva. Gyakran rávilágítanak más fejlett országokban fellelhető hiányosságokra, mint a várakozási idők, de míg ezek az országok képesek megbirkózni a problémákkal, addig az Egyesült Államok egészségügyi rendszere egyre kezelhetetlenebbé válik. (SZL) Forrás: http://www.medicalnewstoday.com/articles/82665.php 2007-09-17 14:31:58 8
Egészségügyi rendszerek működése Reflektorfényben a román kórházszektor Románia kórházszektorát forradalmasította a telemedicina bevezetése egy, a kormány által irányított, átfogó kísérlet alapján, amelynek célja innovatív és költség-hatékony módszerek alkalmazása a deficit kezelésére. A Business Monitor International (BMI) megvizsgálta és értékelte azt, hogy az EUcsatlakozásnak és a kormányzat egészségügyi terveinek általánosságban milyen hatása van a kórházszektorra nézve. A román telemedicina- próba 3 éven keresztül tartott, és a Duna-deltában volt a központja. A kutatók mobil műholdas kommunikációs technológiát alkalmaztak az ultrahangvizsgálatok Románia más területén, ill. az USA-ban tevékenykedő szakértőknek való közvetítésére. Azt remélik, hogy ezzel a módszerrel a távoli területeken élő betegek számára is kezelést tudnak biztosítani. Mivel a lakosság mintegy fele a vidéki területeken él, sokak számára korlátozott a legkorszerűbb orvosi ellátáshoz történő hozzáférés. Becslések szerint a rendszer sikeres alkalmazása hozzáférhetővé tenné a háziorvosi ellátást, a diagnosztikát, valamint az orvosi leletek adatbázisait megközelítőleg 9 millió ember számára, akik a városokon kívül élnek. Ezeket a térségeket alkalmanként olyan természeti katasztrófák sújtják, mint a földrengések vagy árvizek, és egy ilyen műholdas szolgálat, ami orvosi segítséget nyújthat, meglehetősen hasznos lenne ilyen esetekben. Romániának már van egy műholdas technológián alapuló alapszintű telemedicina hálózata, amely összeköti a főbb egészségügyi központokat. Ezt elsősorban konzultációkra, oktatásra és kórházi adatok cseréjére használják. Ennek a rendszernek az egész országra való kiterjesztése azonban bonyolult és költséges lenne a földön kívüli kommunikációs hálózatok vidéki területeken való hiánya miatt. Az földfelszínről irányított rendszerek (pl. a száloptika) olcsóbbak ugyan, de nem biztosítanak olyan teljes mozgóközvetítésű képet, mint a műholdfelvételek. Becslések szerint egy vidéki műholdas létesítmény beindítása 100.000 dollárba kerülne, habár ez még mindig olcsóbb lenne, mint egy működő orvosi központ létrehozása. Románia keresi a módot az egészség és a kórházi ellátás fejlesztésére, és más kelet-közép-európai országokhoz hasonlóan finanszírozási deficittel küszködik. A BMI adatai szerint Románia csak a GDP 4%-át fordítja az egészségügyre, miközben az EU-25 átlag 8,8%, az EU-10 átlag pedig 6,4%. A kórházszektor különösen rossz helyzetben van. Az EU adatai szerint Romániában 100.000 főre 196 orvos jut, ami jóval alacsonyabb, mint az EU- átlag (343). A kórházak száma is jelentősen alacsonyabb, 100.000 főre csak 1,9 jut (az EU- átlag 3,2). Az elmúlt 15 évben számos kormány próbálkozott a deficit kezelésével, az egészségügyi miniszterek és kórházigazgatók is meglehetősen gyakran cserélődtek ebben az időszakban. Az intézkedések ellenére a halálozási arányok magasabbak, mint a születési ráták, hasonló helyzet korábban csak a háború idején volt. Az egészségügyi indikátorok meglehetősen aggasztó eredményeket mutatnak: a várható élettartam például 71 év (az EU- átlag 78). A fő halálokot a szív- és érrendszeri megbetegedések képezik, az ischaemiás szívbetegségek incidenciája 100.000 főre 236, ami jelentősen magasabb, mint az EU- átlag (104). Habár a daganatos megbetegedések okozta elhalálozás kissé alacsonyabb, mint az uniós átlag, Romániában évente 10-szer annyi az új méhnyakrák megbetegedések száma, mint az EUban. Az öngyilkosságból és önkezűleg okozott sebesülésekből eredő halálesetek száma 100.000 főre nézve 14 (az EU- átlag 12). 9
A kórházak többségét az állam működteti, és a BMI szerint a magánszektor térnyerése fejleszthetné a kórházak finanszírozását. A korrupció magas szintje miatt jelentős a hálapénz mértéke. A jobbközép kormány megpróbálta leküzdeni a rossz minőségű egészségügyi ellátást jogi folyamatok révén. Az új törvények megtiltották a kórházigazgatóknak, hogy köztisztséget viseljenek. Az intézkedés célja a korrupció és az érdekkonfliktusok megakadályozása. Az új törvény gondoskodik országszerte 8 új sürgősségi kórház megépítéséről 2007-ben, és 20 meglévő osztály felújításáról. Továbbá ígéretet tettek az alulfejlett alapellátó-rendszerbe való befektetésre. Azt remélik, hogy a magán kórházszektor terjeszkedni fog a rosszul funkcionáló állami szektor rovására. 1994 óta csak 7 privát kórház jött létre. Az alacsony jövedelmek gátolják a magánbiztosítás kötését, és sokan azok közül, akik meg tudják fizetni a magán ellátást, külföldön kezeltetik magukat. Ez a helyzet azonban változhat, a kelet-közép-európai bázisú magán egészségügyi ellátó, a Medicover fontolgatja, hogy kórházlétesítésbe fektet Bukarestben. A létesítmény mintegy 20 millió EUR-ba kerülne. A Medicover számos magánklinikát működtet Romániában, de eddig nagyobb kórházba még nem invesztált be. A virágzó magánszektor elvonzhatja a legjobb munkaerőt az állami intézményekből, a jobb fizetéseivel. A kormány a 2008-ra vonatkozó költségvetési tervben bejelentette, hogy az egészségügyi szektor a GDP 4,7%-ának megfelelő támogatást fog kapni. A kritikusok szerint azonban a többletkiadásoknak csupán csekély hatásuk lesz az infrastruktúra súlyos gyengeségei miatt, ami jelentősen leszivattyúzza mostanában a megnövekedett költségvetést. 2006 márciusában a kormányzat elkötelezte magát az egészségügyi infrastruktúrába történő 1 milliárd USD nagyságú beruházásra, beleértve a rosszul ellátott vidéki területeken való gyógyszertárakat is. A 2007-es költségvetési évben az egészségügyi minisztérium 4,5 milliárd USD-t kapott, ami a GDP 4%- ának felel meg, ez az elmúlt 16 évben a legmagasabb arányú részesedés volt. A költségvetési támogatás mértékének növelését a 2006-os reál GDP 7,7%-os növekedése tette lehetővé. A költségvetési terv új csoportok egészségbiztosítási alapba történő bevonását is szükségessé tette, beleértve nyugdíjasokat, védelmi erőket, rendőrtiszteket, bírói testületet. Ezek a csoportok korábban privilegizált helyzetben voltak, nem kellett társadalombiztosítási hozzájárulást fizetniük. Ahhoz, hogy a kedvező hatás érvényesüljön, a gazdaságnak fenn kell tartani jelenlegi gyorsulását. A BMI ezt valószínűnek tartja, 2007-re 6,7%-os GDP-növekedést prognosztizáltak.(azs) Forrás: Spotlight On Hospital Sector. In: Emerging Europe Pharma & Healthcare Insight. October 2007, Issue 18. Business Monitor International. 2007-09-28 11:31:21 Egészségügy Kanadában 2007 A Kanadai Egészségügyi Információs Intézet (CIHI) publikálta a nyolcadik Health Care in Canada kiadványát. Az idei jelentés a legfontosabb egészségügyi kérdésekre összpontosít, hogy hasznos referencia eszközként szolgáljon az egészségügyi döntéshozók és a lakosság számára. A kiadvány áttekintést nyújt az Információs Intézet és mások által végzett analitikus munkáról, ahol a legfőbb kutatási területet a következők képezik: Egészségügyi finanszírozás: becslések szerint Kanada 148 milliárd dollárt költött egészségügyi szolgáltatásokra 2006-ban. A jelentés ezen fejezete megvizsgálja hogyan finanszírozzák a rendszert és miért fizetnek az emberek. 10
Humán erőforrások az egészségügyben: minden tizedik kanadai lakos az egészségügy vagy a szociális szolgáltatások területén dolgozik. Ez a fejezet ismerteti Kanada egészségügyi ellátóit kik ők, honnak jönnek, migrációs mintái és az általuk végzett munkában levő változások, az egészségügyi alkalmazottak jóléte. Az ellátás minősége és a betegek biztonsága: a szívbetegség túlélésétől a gyógyszerezési problémákig a fejezet megvizsgálja mi ismeretes és mi nem az ellátás minőségéről és a betegek biztonságáról Kanadában. Az ellátáshoz való hozzáférés: naprakész információ az egészségügyi szolgáltatások széles körének elérhetőségéről, mint orvosi vizit, gyógyszer és fogászati biztosítás, műtéti várakozási idők. Népegészségügy: az egészség és a betegség nagy részben annak függvénye hogy hol és hogyan élünk, tanulunk, dolgozunk és játszunk. Ez a fejezet szemügyre veszi a lakóhely és az egészség kapcsolatát, a testmozgást, az étkezést és az életmód egyéb körülményeit. (SZL) Forrás: http://secure.cihi.ca/cihiweb/disppage.jsp?cw_page=media_20sep2007_e Jelentés: http://secure.cihi.ca/cihiweb/products/hcic2007_e.pdf 2007-09-25 15:04:00 A betegek szolgáltató-, illetve orvosválasztásának ára A betegek a legtöbb országban adójuk illetve társadalombiztosítási járulékaik fejében lényeges joguknak tekintik az egészségügyi szolgáltató megválasztását. Az ESKI Egészségügyi Rendszertudományi Irodájának összefoglalója nem foglalkozik a magánbetegek és magánellátók közötti olyan kapcsolatokkal, amelyek teljes egészében a közfinanszírozáson kívül zajlanak. Érdeklődésük középpontjában azok a helyzetek állnak, amelyekben a választásban valamilyen formában jelen van az állami részvétel, pl. amikor a beteg magánszolgáltató választását a társadalombiztosítás vagy az NHS (részben vagy egészben) finanszírozza, illetve amikor a beteg állami, önkormányzati, társadalombiztosítás által finanszírozott intézményben megválasztja az őt kezelő orvost. Az alapellátásban a választás joga többnyire érvényesül, a betegek szabadon választhatnak háziorvost. A választásnak azonban - bármennyire is szabadnak tekintett - vannak korlátai. Az Egyesült Királyságban például igazodnia kell a területi beosztáshoz, Írországban a Medical Card tulajdonosai (szociálisan rászorultak, gyermekek, nyugdíjasok stb.) adott terület listájából választhatnak. Dániában a betegek két kategóriára oszthatók. Azok számára, akik háziorvost választanak, a háziorvosi, illetve a beutalóval igénybe vett szakorvosi konzultáció ingyenes. A 2. csoportba tartozó betegek szabadon kereshetik fel az általuk választott általános és szak- orvosokat, illetve egészségügyi központokat, de kiegészítő díjat fizetnek. Az egészségbiztosítás az 1. csoport tarifái szerint nyújt támogatást a költségekhez, az ezen felüli kiadások önrészként a 2. csoport betegeire hárulnak. A társadalombiztosítás által finanszírozott rendszerekben az orvosválasztás az orvos és a biztosító között meglévő szerződéshez kötött. Kivételt képez ebből pl. Ausztria, ahol a társadalombiztosítás részben a nem szerződött választott magánorvos által nyújtott ellátást is fedezi. A kezelőorvos megválasztása egy társadalombiztosítás által finanszírozott intézményben pl. Németországban és Ausztriában magánbetegeknek járó előjog, ehhez alkalmazkodó finanszírozással. 11
Ez a gyakorlat főorvosi rendszer néven vált ismertté, mivel a magánbeteg ellátását a főorvosnak van joga szervezni, erre az intézménnyel kötött megállapodása ad felhatalmazást. A befektető orvosi státusz Németországban terjedt el. Ebben a formában a betegnek lehetősége van arra, hogy az ambuláns ellátásra választott orvosa végezze a kórházi kezelését is, ha a szerződéses orvos erre a jogosultságot megszerezte. A fekvőbeteg ellátásban tulajdonviszonyoktól függetlenül választhat a beteg kórházat pl. Franciaországban vagy az Egyesült Királyságban, Franciaországban a társadalombiztosítással szerződött kórházak közül, az Egyesült Királyságban ma még lista alapján, 2008-tól tervezetten szélesebb körben, a Healthcare Commission standardjainak megfelelő és az NHS árain belül ellátást nyújtó intézmények közül. Ez a beteg számára nem jár többletköltséggel. A magánkórházak legtöbb szolgáltatását is fizeti a biztosító vagy az NHS. 2007-09-24 16:15:47 A teljes tanulmány az ESKI honlapján olvasható: http://www.eski.hu/hol/cikkh.cgi?id=1266 Egészségügyi szolgáltatókról szóló információk az Egyesült Királyságban Túl vagyunk már azokon az időkön, amikor az angol NHS páciensei az orvostól várták annak eldöntését, milyen kezelésre van szükségük és azt hol vehetik igénybe. A mai beteg beleszólást akar a döntésbe. Miután a kormány meggyőződése szerint az egészségügyi ellátás javításának kulcsa a beteg választása, 2005-ben elindította a "Choose and Book" (Válassz és foglalj) számítógépes rendszert, amit a háziorvosok és a betegek együtt használhatnak az egészségügyi szolgáltatók kiválasztásában. Az eredmények azonban nem túl fényesek. Bár a kormány 90%-os arányt képzelt el a rendszeren keresztül történő beutalásokra, ez ma még 40%. Az orvosok szerint a rendszer lassú és körülményes a használata. A British Medical Association elnöke szerint a rendszer kaotikus romhalmaz. Ezek a problémák rendezhetők. Súlyosabb viszont az a tény, hogy a páciensek és a háziorvosok nem rendelkeznek elegendő információval a választáshoz. A szakorvosok nem akarják közzétenni tevékenységük eredményeit, sokszor azt sem tudják, hogyan mérjék azt. Az információhiány lassan enyhül. Az elmúlt évben azok a kórházak, amelyek szívsebészeti műtéteket végeznek publikálni kezdték a túlélési rátákat azokkal a rátákkal együtt, amelyek európai szintű kalkulációkkal a kezelt betegeknél elvárhatók lettek volna. A szívsebészek ezt az úttörő szerepet két okból vállalták fel. Először is könnyű az eredményt mérni, az a sebész, akinek a páciensei életben maradnak, bizonyítja a kompetenciáját. A másik ok az volt, hogy ezt a szakterületet mélyen megrázta egy a Bristol Royal Infirmary-ban 2001-ben végzett vizsgálat, amely eredménye szerint 1984 és 1995 között legalább 30 gyermek halt meg a részleg gyenge standardjai következtében, és bár a gondok nem csökkentek, gyakorlatilag semmi nem történt. Sokan dolgoznak azon, hogy más területekről is legyenek hasonló információk. Ez év júniusában indult az NHS választásai honlap, amelyen a betegek különböző szempontok alapján (inkább a várólista, tisztaság, mint az eredményesség mutatói) hasonlíthatják össze a szolgáltatókat. 2008 áprilisáig ez 12
minden szakterületet tartalmaz majd. Nagy munkával próbálnak értelmes indikátorokat találni azokra a területekre, ahol a túlélési arány nem használható mutatószám. Vannak, akik aggódnak ennek a rendszernek a nem szándékolt hatásai miatt. Egy kicsit az iskolák bajnoki tábláihoz hasonlítják a dolgot, amikkel kapcsolatban vádként fogalmazódik meg, hogy manipulálják a felvételeket hogy megszabaduljanak a nehezen tanuló diákoktól. Biztos lesznek ennek a rendszernek is nehézségei, a betegeknek azonban objektív információkra van szükségük, ha maguk is foglalkozni akarnak a gyógyulásukkal. (BI) Forrás: Economist. 9/1/2007, Vol. 384 Issue 8544, p51-51 2007-09-20 13:54:04 13
Népegészségügy Szeptember 30.: a Szív Világnapja A szív- és érrendszeri megbetegedések beleértve az eseményekbe szívrohamot és a stroke- ot világszerte a legfőbb halálokot képezik: évente 17,5 millió emberéletet követelnek. A Szív Világnapjának célja, hogy felhívja a figyelmet a szívbetegségek és a gutaütés rizikófaktoraira, valamint elősegítse a prevenciót. Világszerte 155 millió a túlsúlyos és elhízott gyermekek száma. A szülőknek jelentős szerepük van abban, hogy csökkentsék a fő rizikófaktorokat azáltal, hogy odafigyelnek gyermekeik életmódjára, egészségesen étkezésére és a rendszeres testmozgásra. Épp ezért a Szív Világnapja idén az Együtt az Egészséges Szívért témára fókuszál. A Szív Világszövetsége a WHO- val való partnerségben több mint 100 országban szervez programokat. Ilyen rendezvények például az egészségügyi vizsgálatok, szervezett séták, futások és fitness napok, nyilvános beszélgetések, színpadi előadások, tudományos fórumok, kiállítások, koncertek, karneválok és sportversenyek.(azs) Forrás: http://www.who.int/mediacentre/events/2007/world_heart_day/en/index.html 2007-09-24 15:15:38 Tanulmány a daganatos megbetegedések okairól A daganatos megbetegedések okai Franciaországban 2000 című, 2007. szeptember 13-án kiadott tanulmány elősegítette azoknak a daganatos eseteknek a kiértékelését, amelyeket speciális rizikófaktorok idéztek elő, mint például dohányzás, elhízás, orális fogamzásgátlók, ill. a környezetszennyezés. A tanulmány értelmében a dohányzás bizonyult továbbra is a daganatos megbetegedések fő rizikófaktorának, ezt követi az alkoholfogyasztás, miközben a környezetszennyezés csak meglehetősen kevés kockázatot jelent. A fejlett országokban az ismert karcinogéneknek való kitettség az 50-es évek óta csökkent, miközben a daganatos megbetegedések száma emelkedett. A kutatás rávilágít arra, hogy az általános aggodalom a környezetszennyeződés miatt aránytalan az ilyen szennyeződések rákkeltő hatásával. Ugyanakkor a jelentés szerint a daganat okai a férfiak körében a megbetegedések 55%-a, a nők körében pedig 70%-a esetén nem voltak azonosíthatóak. A tanulmány szerzői ezért azt javasolják, hogy további hosszú távú tanulmányokat végezzenek az egészséget befolyásoló tényezők jobb megértése érdekében. Az EU Közösségi Népegészségügyi Akcióprogramja (2003-2008) prioritásként jelölte meg az egészség életmóddal kapcsolatos meghatározó tényezőit, beleértve a dohányzást és táplálkozást.(azs) Forrás: 166775 2007-09-24 13:14:30 http://www.euractiv.com/en/health/lifestyle-blame-cancer-environment-study-shows/article- 14
Allergia: egyre inkább népbetegség Szakértői előrejelzések szerint 2050-ben az európai lakosság fele fog valamilyen allergiás megbetegedésben szenvedni. Az egyre növekvő számú kórképet tekintve az allergia korunk egyik legnagyobb problémája nyilatkozta a német szövetségi fogyasztóvédelmi miniszter, Horst Seehofer (CSU) a tárca által szept.12-én Berlinben megrendezett allergiakonferencia megnyitóján. Becslések szerint a német állampolgárok 40%-a szenved allergiás megbetegedésben. Seehofer szerint a kezelés során a beteg egyéniségét kell a középpontba állítani. Az allergiás reakciókat nem lehet mindig a higiéniai okok, a környezetszennyezés, a táplálkozásváltozás vagy genetikai hajlam számlájára írni. Seehofer úgy véli, hogy az átfogó információk közzététele segíthet az érintetteknek a megelőzésben. A miniszter által szept. 12-én megnyitott www.aktionsplan-allergien.de weboldal szintén segítséget nyújthat a tájékozódásban. Márciusban Seehofer egy allergia-ellenes akciótervet mutatott be a fogyasztók jobb védelme érdekében.(azs) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=29796 2007-09-17 15:12:24 15
Kórházügy Gazdasági Kutatóintézet a kórházi kiadások alakulásának monitorozására Roselyne Bachelot, francia egészség-, ifjúság- és sportügyi miniszter szeptember 10-én nyitotta meg az Állami és Privát Hospitalizáció Gazdasági Kutatóintézetét Franciaországban. Az új intézmény feladata az egészségbiztosítás hospitalizációs költségekre fordított kiadásainak figyelemmel kísérése. A kutatóintézet, melynek felállítása már a társadalombiztosítás 2007-es évi finanszírozására vonatkozó törvény előirányzatában is szerepelt, egyeztető fórumként fog működni az állam, az egészségbiztosítás és az egészségügyi létesítményeket képviselő szervezetek között. Az új létesítmény kutatásainak az aktuális adatokból kiindulva kell hozzájárulnia az Egészségbiztosítás kiadásaira vonatkozó Országos Célkitűzés (ONDAM) következő évi kidolgozásához. Az ONDAM már hagyományosan részét képezi a Társadalombiztosítás finanszírozására vonatkozó Törvénytervezetnek (PLFSS). A Szociális ügyek Átfogó Felügyelete (IGAS) által irányított kutatóintézetnek félévente kell jelentést készítenie a Kormánynak és az Országgyűlésnek, és javaslatot benyújtania minden az év folyamán a létesítményeket érintő tarifacsökkentést megelőzően. Az új gazdasági kutatóintézet tevékenysége kiegészíti az egészségügyi létesítmények finanszírozásában kompetens hatóságnak - a Hospitalizáció Tanácsának a PLFSS-t előkészítő feladatkörét. (ZLL) Forrás: http://www.premier-ministre.gouv.fr/information/actualites_20/un_meilleur_suivi_depenses_57225.html 2007-09-28 12:43:21 Szlovákia kormánya jóváhagyta a kórház-átalakítás leállítását szabályozó törvényt A kormány szeptember 19-i ülésén jóváhagyta az egészségügyi szolgáltatókról szóló (578/2004.) törvény módosító javaslatát, amely megakadályozza a kórházak részvénytársaságokká alakítását. A törvénymódosítás a végleges jóváhagyás után 2008. január 1-jén (a kórház-átalakításra vonatkozó rész 2007. december 30-án) lép érvénybe. Az egészségügyi tárca ezt a lépést azzal indokolja, hogy a kórházak részvénytársaságokká alakításával gyengül az állam hatásköre az egészségügyi ellátás irányítása és az egészségpolitika gyakorlása terén. A minisztérium állítja, hogy az átalakítás folytatása lelassítaná a strukturális alapokból való felhasználás folyamatát, amelyre az egészségügyi operatív program keretében van lehetőség. A törvény garantálja, hogy az oktató, az országos hatáskörű és a rendkívüli helyzetek feladatait megoldó kórházak az állam tulajdonában maradnak. Jelenleg a törvénymódosítás az Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó egészségügyi intézmények helyzetét orvosolja. Későbbi időpontban kerül sor a területi önkormányzatok hatáskörébe tartozó intézmények problémáinak megoldására, a Pénzügyminisztériumnak az észrevételezési eljárás keretében benyújtott követelménye szerint. 16
A törvénymódosító javaslat definiálja az egészségügyi szolgáltatók hálózatát. Változásokat vezet be az egészségügyi dolgozók képzése és továbbképzése, valamint a szakmai szervezetek rendszerében. (VM) Forrás: TASR, 2007. 09. 19. 2007-09-24 10:27:43 Magánkórházi ellátás Írországban Az ír egészségügyi rendszerben központi szerepet játszik a kórházi ellátás. Az ország több mint 100 általános kórháza közül vannak regionális, megyei és körzeti kórházak. A nonprofit magánkórházakat közvetlenül az Egészségügyi Minisztérium finanszírozza, a profitorientált magánkórházak privát tulajdonban és irányítás alatt vannak és nem részesülnek támogatásban az államtól. A magánellátást választó betegnek teljes egészében téríteni kell a felmerülő költségeket. Magánbiztosítás fedezheti a költségek egy részét vagy egészét. A magánkórházak szabadon szabhatják meg áraikat. Magánkórházakban nem lehet állami szolgáltatásokat igénybe venni, és az ellátáshoz háziorvosi beutaló szükséges. Magánellátást vagy részbeni magánellátást nyújthatnak állami és önkéntes kórházakban is, ez esetben az állami fekvőbeteg ellátás díjain felül fenntartási díjat is kell fizetni. 2007. január 1-től ennek összege a kórház és a magánellátás jellegétől függően 146-689 euróig terjed: Regionális kórházak, önkéntes kórházak, oktató kórházak: 689 euró (magán), 540 euró (részben magán), 496 euró (nappali ellátás) Megyei kórházak, önkéntes nem oktató kórházak: 460 euró (magán), 370 euró (részben magán), 329 euró (nappali ellátás) Körzeti kórházak: 197 euró (magán), 168 euró (részben magán), 146 euró (nappali ellátás) Forrás: http://www.dohc.ie/public/information/hospitals/private_and_semi_private_hospital_care.html 2007-09-19 12:23:53 17
Finanszírozás Szlovákia: kampány az egészségbiztosítók pluralitásának megtartásáért A Magán Egészségbiztosítók Szövetsége (ZZP) az egészségbiztosítók pluralitásáért és egyenjogúságáért országos kampányt indított, amely keretében szeptember 12-én mintegy 160000 aláírással petíciót nyújtottak be. A cél az, hogy még a törvények parlamenti tárgyalása előtt a kormány foglalkozzon a benyújtott észrevételekkel. A ZZP folytatja kampányát, és a lakosság körében vélemény-nyilvánítási akciót szervez az egészségbiztosítók pluralitásáról és a lakosság szabad választásának akadályozásáról. Az akciót fokozatosan több szlovák városban szervezik, a véleménygyűjtés szeptember 20-tól október első hetéig tart. Az Egészségügyi Minisztérium elutasítja a szervezett kampányt, és félrevezető hírek terjesztésének gyanújával feljelentést tett a ZZP ellen. A minisztérium honlapján ismertette álláspontját, miszerint az előkészített törvénymódosító javaslat nem tiltja az egészségbiztosítóknak a nyereségképzést, hanem meghatározza számukra azt, hogy a pozitív gazdasági eredményt az egészségügyi ellátásra fordítsák. Nem szünteti meg az egészségbiztosítók pluralitását, és nem veszi el az állampolgároktól az egészségbiztosítók szabad választásának jogát. A minisztérium csökkenti az egészségbiztosítók adminisztrációs költségeinek határát (a beszedett járulékok 4%-áról 3%-ra), és tevékenységüket úgy szabályozza, hogy a pozitív eredményt kizárólag a biztosítottak javára fordítsák. A minisztérium cáfolja és félrevezetőnek tartja a ZZP-nek azt az állítását, hogy egyáltalán nem veszi figyelembe az állampolgárok véleményét. Egy 2007 augusztusában szervezett, 1200 főre kiterjedő véleménykutatás szerint a megkérdezettek közel háromnegyede helytelenítette az egészségbiztosítóknak a részvényesek javára történő nyereségképzést. A ZZP tájékoztatója szerint a kampányt az egészségbiztosítók magán részvényesei saját eszközeikből finanszírozzák, és a törvénymódosító javaslatban rejlő problémákra hívják fel a figyelmet. Meggyőződésük szerint a pluralitás kiszorítása az egészségbiztosításból a szolgáltatások rosszabbodásához és pazarláshoz fog vezetni. Ezért törekednek arra, hogy a törvénymódosítást vegyék le a napirendről. (VM) Forrás: http://www.health.gov.sk TASR, 2007. 09. 18/19/21 2007-09-28 13:07:35 A holland egészségbiztosítási törvény értékelése Hollandia 2006. január 1-én léptette hatályba az új egészségbiztosítási törvényt. 18 hónappal a törvénybeiktatás után a Business Monitor International megvizsgálta azt a kérdést, hogyan befolyásolja az irányított verseny politikája az egészségügyi ellátást, és hogy képes-e magasabb színvonalú ellátást nyújtani, miközben leszorítja a költségeket. A holland rendszer a magánbiztosítók közötti versenyen alapul, akik a szolgáltatásaikat az ár és az ellátás minősége szerint differenciálják. A piaci elvek értelmében a biztosítók várhatóan lejjebb viszik a 18
biztosítási díjakat, ösztönzést nyújtanak a fogyasztóknak az egészséges életmódra, és nyomást gyakorolnak a kórházakra a jobb és olcsóbb ellátás nyújtására. Az új egészségbiztosítási törvény kötelezővé teszi minden felnőtt lakos számára a biztosítási fedezet vásárlását. A biztosítóknak szolgálniuk kell egy alapcsomaggal minden jelentkező számára, kortól és egészségi állapottól függetlenül. Az alacsony jövedelműek támogatásban részesülnek az államtól speciális adózáson keresztül. A holland biztosítótársaságok már alkalmazkodnak a megváltozott helyzethez. A Menzis nevű cég saját alapellátási központokat nyitott tagjaik ellátására, arra az elvre alapozva, hogy a legtöbb panasz kórház igénybevétele nélkül kezelhető. Az UVIT biztosító kedvezményes utalványokat ajánl fel azoknak a betegeknek, akik alacsony koleszterinszintű élelmiszereket vásárolnak, valamint támogatást nyújt fitnesz klubok tagságához túlsúlyos emberek számára. A fiatal és egészséges ügyfelek megcélzásának elkerülésére az állam létrehozott egy kockázatkiegyenlítő pénztárt, így valamennyi egészségbiztosító részt vállal az idős és kevésbé egészséges betegek ellátásában. Mindez jót jelent az ellátás színvonalát illetően, a várakozási idők is csökkenek, amint a biztosítók innovatív megközelítéseket alkalmaznak a betegek gondozására. 2006. végére a biztosítási díjak is csökkentek. A fő kérdés azonban abban áll, hogy az új rendszer befolyásolja-e az egészségügyi összkiadásokat. A rendszer bevezetésének évében, 2006-ban az egészségügyi kiadások 2,5%-kal növekedtek, előrejelzések szerint 2007-ben ez 4,9%-nál áll be majd. A gyógyszer költségek a 2006-2011-ig terjedő időszakban előreláthatóan 2,3%-kal emelkednek csak. Ez az alacsony ráta részben annak tudható be, hogy a kormány 40%-os árcsökkentést alkudott ki a generikus gyógyszergyártókkal. Emellett néhány biztosító jutalomban részesíti a generikus gyógyszereket felíró orvosokat. Tehát az egészségügyi költségek inflációjáért elsősorban a költséges kezelési területek felelősek, mint a kórházi vizitek. A modell sikerességéhez elengedhetetlen lesz a kórházi kiadások visszafogása. Az új rendszer bírálói szerint az iparág ellenőrzése hiányosságokat szenved, és aggodalomra ad okot, hogy az árak lefelé nyomása kedvezőtlenül hat az ellátás minőségére. Emellett az ágazat konszolidációja csökkentheti a versenyből adódó előnyöket. Már négy biztosítótársaság egyesült: Agis, Menzis, DeltaLloyd és Ohra. A Business Monitor International azonban bízik abban, hogy a kormány megfelelően ellenőrzi a rendszert olyan egészségpolitikai intézkedésekkel, mint a kötelező minimum csomagok, a szegények garantált ellátása és a kockázatkiegyenlítés. (SZL) Forrás: BMI Evaluates The Dutch Health Insurance Act Business Monitor International - Western Europe Pharma & Healthcare Insight, October 2007, Issue 18 2007-09-27 15:21:53 19
Egészségügyi informatika Anamnézis a biztosítói visszatérítések tükrében Franciaországban 2007. július vége óta, a háziorvosok számára 12 hónapra visszamenőleg elérhetővé vált a betegeiknek nyújtott biztosítói visszatérítések listája. Az előzőekben csak négy megyében (Alpes- Maritimes, Val-d Oise, Seine-Saint-Denis és Yvelines) folytattak erre vonatkozóan kísérleteket. Az orvosok részére betegeik beleegyezése mellett a kiterjedtebb alkalmazás révén elérhetővé vált számos információ a keresőképtelenség, radiológiai vizsgálatok, gyógykezelések, gyógyszerelés stb. vonatkozásában. Idővel a betegszállítás biztosítási támogatását is tartalmazni fogja a visszatekintés. Az Egészségbiztosítás szerint, az orvosok számára átfogóbb információt nyújtó gyakorlat révén jobban el lehet kerülni a vizsgálatok szükségtelen megismétlődését és a gyógyszerkölcsönhatásokat. Újonnan jelentkező páciens esetén, az orvos gyorsan tájékozódhat a beteg számára legutóbb nyújtott visszatérítésekről, és ezek alapján célzottan teheti fel kérdéseit az előzőekben alkalmazott gyógymódra vonatkozóan. A betegről és gyógykezeléséről átfogóbb képet nyújtó szolgáltatás feltétele a francia egészségbiztosítási kártya a Carte vitale. (ZLL) Forrás : http://www.medisite.fr/medisite/+l-historique-de-vos-remboursements+.html 20