Az információs kor új, vitatott tanuláselmélete a konnektivizmus,

Hasonló dokumentumok
Az első és legjelentősebb TKK tipológiát B. Bloom és munkatársai fejlesztették ki a 60-as évektől kezdődően.

Az modern információs társadalomra jellemző, hogy

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

deklaráltan az oktatástechnológiai rendszerszemléletre, de nem az oktatási rendszerfejlesztés ADDIE modelljére épül.

Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata

kodolosuli.hu: Interaktív, programozást tanító portál BALLA TAMÁS, DR. KIRÁLY SÁNDOR NETWORKSHOP 2017, SZEGED

Beszámoló IKT fejlesztésről

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

MOODLE mobileszközön

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

Moodle. ingyenes elearning keretrendszer

Az általánosan elfogadott tanuláselméletek lényege

Digitális pedagógia (Pedagógia) (BME GT51 A001, BME GT51 A014) 2011 Ősz

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak

E-learning tananyagfejlesztő képzés tematika oktatott modulok

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) NyME- SEK- MNSK N.T.Á

A tananyag beosztása, informatika, szakközépiskola, 9. évfolyam 36

az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs

Informatika tagozat osztályozóvizsga követelményei

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem

IKT kompetenciák fejlesztése - SAP Learning Solution a közoktatásban: Educatio LMS. igazgató Sulinet Programiroda

INFORMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.NY OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA

Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata

Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla

SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA

mlearning Mobil tanulás a gyakorlatban

A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése

Mi legyen az informatika tantárgyban?

Az oktatás stratégiái

Oktatás és tanulás online környezetben

Informatika tanterv nyelvi előkészítő osztály heti 2 óra

NETinv. Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Az állami beavatkozás a technológiai változás menetébe roppant fontossággal bír,

INTERAKCIÓK ÉS HATÁRÁTLÉPÉSEK A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS FOLYAMATÁBAN

A hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejleszthetősége elektronikus tananyagokban

Az oktatási módszerek csoportosítása

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

és s mobil kommunikáci Learning Konferencia

DIGITÁLIS TÖRTÉNETMESÉLÉS ÉS KITERJESZTETT VALÓSÁG ÚJSZERŰ LEHETŐSÉGEK AZ IDEGENNYELV OKTATÁSBAN. Fehér Péter PhD Czékmán Balázs Aknai Dóra Orsolya

Könczöl Tamás. igazgató

11_Teszt_Záróvizsga_A variáns

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP / századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER

Informatika évfolyam

TANULÁS VAGY E-TANULÁS? OKTATÁSMÓDSZERTAN A XXI. SZÁZADBAN

Távoktatási tananyagok. fejlesztése

OKTATÁSTECHNOLÓGIÁK AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁSBAN

Döntéstámogatás terepi gyakorlatokon

Információs kultúra: múló divat, vagy alapvető készségek együttese?

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

Digitális Oktatási Stratégia

AZ OKOSPORTÁL BEMUTATÁSA A PORTÁL HASZNÁLATA OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN

E-Learninga menedzsmentben és a szervezeti tudás megújításában empirikus vizsgálatok tükrében


Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Canvas LMS használata hallgatók számára

8 iskola világába Bevezetés a tanítás és tanulás társadalmi összefüggéseibe. 2 kollokvium 3. 2 kollokvium 3. 1 gyakorlati jegy 2.

IKT a tudás és tanulás világában:

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter április

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 3. Tantervi követelmények

elearning a tanítóképzésben

A könyvtárak fejlesztési lehetőségei. a TÁMOP-ban és a TIOP-ban

Felsőoktatási műszaki digitális tananyagfejlesztés

A kompetencia alapú képzés bevezetésének elméleti és gyakorlati kérdései

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók

TÁVOKTATÁS, ELEKTRONIKUS OKTATÁS A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN

TIOP / A

Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

Digitális Felsőoktatási, Kutatási és Közgyűjteményi Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia

HALLGATÓI TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN MŰKÖDTETHETŐ MULTIMÉDIÁS ALKALMAZÁSOK

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle)

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /

Digitális tartalomfejlesztés természettudományos tantárgyak

ALAPADATOK. KÉSZÍTETTE Balogh Gábor. A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek

A könyvtárak, mint tanulási terek

TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita

Geoinformatikai rendszerek

Helyi tanterv Informatika évfolyam 2013.

A TECHNOLÓGIÁVAL SEGÍTETT OKTATÁS MÓDSZEREI. Dr. Főző Attila László

TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM DEMETER LÁSZLÓ

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

A KÜLÖNBÖZŐ TANULÁSI KERETEK MODELLKÍSÉRLETEI DIGITÁLIS TANULÁSI KÖRNYEZETBEN

PROGRAM. Oktatás-Informatika-Pedagógia Konferencia 2019 Debrecen február :45-13:30 TEMATIKUS SZEKCIÓ-ELŐADÁSOK I.

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

A trialogikus tanítási-tanulási modell

AZ IKT SZEREPE A KÉPZÉSBEN ÉS A PARTNERINTÉZMÉNYEK GYAKORLATÁBAN EGY VIZSGÁLAT KAPCSÁN

TÁMOP Munkába lépés. Zárókonferencia január 27.

tartalomszolgáltatási igényeinek megfelelően Berze Lajos Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár

Volatilitásváltozatosság. globalizáció. big data. digitális darwinizmus. lakóhelyváltások 7X. munkahelyváltások 6X. oktatás átalakulása

Átírás:

SC Az információs társadalom térszemléletű meghatározása az informatikai szolgáltatásokat helyezi a középpontba. a távközlés és a telekommunikációs rendszerek működését foglalja össze. az idő és a tér szerveződését befolyásoló hálózatok hatására koncentrál. Válassza ki a helyes állítást! Az információs társadalom a számítógépes információfeldolgozás következménye. Az informácios tarsadalom tudománya számára az információt, tudást és kommunikáciot, valamint azok folyamatait középpontba állító elméletek nem lehetnek teljes értékűek, amennyiben figyelmen kívül hagyják a technológia és a társadalom összefüggesrendszerét vizsgáló munkák eredményeit. A tudás-alapú társadalom arra a gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt. Az információs kor új, vitatott tanuláselmélete a konnektivizmus, amely szeint a tanulás mindinkább folyamatos, élethosszig tartó, más tevékenységekbe beágyazott, hálózatosodott tevékenység-rendszerré válik. megalapozói Stephen Downes és Georg Siemens kutatók, akik a technológiaváltás alapján, minden korábbi tanuláselméletet cáfolnak. ebben Bessenyei István szerint, a hogyan és a mit tanuljunk kérdései mellé a hol tanuljunk kérdése is felzárkózik. A jelenlegi didaktikai és oktatástechnológiai diskurzusok értelmezhetőségéhez az információ, a tudás, a képesség, és a kompetencia (TTK) fogalmát kell kiemelnünk: Az első és legjelentősebb TKK tipológiát B. Bloom és munkatársai fejlesztették ki a 60-as évektől kezdődően. A Bloom taxonómiaként ismert rendszer hiányossága, hogy az oktatási tevékenység vonatkozásában csak a kognitív területére épül. A gyakorlati pedagógiai munkához elengedhetetlen affektív és pszichomotoros területekre taxonómia nem áll rendelkezésünkre.

A multimédia olyan oktatástechnológiai megoldás, amely a számítógéppel segített interakciót összetett médiarendszerrel teszi lehetővé, a képi megjelenítési formák sokaságának integrálásával, mint az adatok, szöveg, hang, grafika, animáció, állókép, mozgókép és valós idejű szimuláció. főként az oktatás területére korlátozódik, a reklám, a tájékoztatás, a művészet, a muzeológia alig profitált belőle. többet jelent az egyes médiumok információs és oktatási célokból való együttműködésénél vagy összekapcsolásánál bár médiarendszerek már több évtizede rendelkezésre állnak. Válassza ki a helytelen állítást, idézetet! A számítógép nemcsak mint szimbólum manipulátor lesz használható, hanem mesterséges világok hozhatók létre a segítségével, amelyekbe az információkereső beléphet. (Issing, L. - 1995) A tanár szerepének megváltozása, új feladata elsősorban két területre terjed ki: az egyik a tanulási környezet fejlesztése és a tanulási folyamat szervezése, a másik a tanuló számára szükséges segítség, motiváció és megerősítés biztosítása. (Komenczi, B. -1999) A programozott oktatás elveit megvalósító egyéni tanulási rendszerek, a számítógépes oktatás különféle módozatai, a többcsatornás információközlés mellett, az interaktív szabályozott tanulástechnikai és metodikai lehetőségét is megteremtették. Ennek alapja a multimédia oktatóprogram, amely a hagyományos (nyomtatott), az elektronikus (videó- és számítógépes) és a telekommunikációs (RTV, adatátviteli hálózati) rendszerek kombinációja. (Nádasi, A. - 1997) Az újabb terminológiai kutatási eredmények szerint a virtuális könyvtár alapvetően a digitális könyvtárakra épül, de tágabb fogalom; a dokumentumok csak virtuálisan vannak jelen. a hozzáférést közvetlenül biztosítja, a szolgáltató rendelkezik a dokumentummal, az interneten különböző helyeken található dokumentumok tematikus listáját szolgáltatja. olyan azonosítók rendezett gyűjteménye, amelyek másutt tárolt és hálózaton elérhető dokumentumokat jelölnek és tesznek elérhetővé. A NAVA, teljes nevén Nemzeti Audiovizuális Archívum a magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány-archívum, amely

jellegénél fogva audiovizuális tartalmakat gyűjt. gyűjtőkörébe tartozik minden magyar gyártású video és film, ill. a magyar vonatkozású (hungaricum) műsorok. állományához a közgyűjteményi (közkönyvtárak, múzeumok, levéltárak, et.c.) NAVA pontokon lehet hozzáférni. SC Melyik állítás állja meg a helyét? A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak, és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használata a társas kapcsolatok és a szabadidő terén. Felkészültségben, szemléletben a tanárok előnyös helyzetben vannak az üzleti, gazdasági szférában dolgozó informatikusokkal szemben mind a naprakész ismereteikben, mind a felhasználói és közvetítői kompetenciáikban. A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Egy 2008-as tanulmány a digitális kompetencia 3 dimenzióját definiálja: technológiai dimenzió, amelyben a problémamegoldás képessége és a változó technológiai környezethez való rugalmas alkalmazkodás kap szerepet, kognitív dimenzió, melynek lényege az információk "olvasása", szelekciója, értelmezése, értékelése és bemutatása, erkölcsi dimenzió, másokkal való kapcsolat és kommunikáció a technológia felelősségteljes alkalmazásával. Melyik állítás helyes? A tankönyvek az egyéb, 3D taneszközökkel, audiovizuális és elektronikus információhordozókkal összehangolt, a tanár és a tanulók munkáját egyaránt segítő, multimédia oktatócsomag, programcsomag, vagy pedagógiai rendszer meghatározó elemei. A hagyományos, nyomtatott, illetve a digitalizált tankönyvek vagy rendszerező, vagy munkáltató jellegűek.. Az interaktív digitális tankönyv elődje", a programozott tankönyv, az oktatógépi program, ill. a számítógépes oktatóprogram. A hagyományos és digitális tankönyvek és taneszközök integrálódása jelenleg is folyik, több tankönyv generáció együttes jelenlétét érzékelhetjük, nevezetesen

az első generációs digitalizált tartalmak közé sorolható a beszkennelt tankönyv, és minden audiovizuális információhordozó, amelyet digitalizáltak. a második generációs digitális tankönyvek a hagyományos tankönyvi modell szerint készülnek, csak átszerkesztik kimondottan számítógépes felhasználásra, multimédia elemeket még nem tartalmaznak, de a tényanyag-nyújtás, a gyakorlás, az ellenőrzés és az értékelés folyamatvezérelt. a harmadik generációs digitális tankönyvek, taneszközök körébe sorolhatjuk azokat az oktatási céllal készült digitális tartalmakat, akár on-line, akár off-line módon érhetők el, amelyek strukturált, önálló tananyagként elsajátíthatók, interaktívak, a multimédia elemeket funkcionálisan alkalmazzák, a tényanyag-nyújtás, a gyakorlás, az ellenőrzés és az értékelés folyamat-vezérelt. A szimuláció fogalma a modellezés fogalma nélkül nem értelmezhető, mivel a szimulációs modell az a modelltípus, amely a vizsgált jelenséghez hasonló viselkedés mutatására képes. a modell viselkedési elemei és a valóságos rendszer viselkedési elemei között egyértelmű kapcsolat nem teremthető, ezért szimuláció. a szimuláció valóságos, vagy tervezett folyamat vizsgálata: egy rendszer, egy folyamat fizikai vagy számítógépes modelljén tanulmányozzuk a rendszer várható, illetve valódi viselkedését. Válassza ki a helyes álllítást! az elektronikus könyv- és médiatárban, a digitalizált statikus dokumentumokat, ill. filmeket, animációkat, videókat, hangfelvételeket, elektronikus, vagy egyéb, géppel olvasható formában tárolják, s így is olvassák. a digitális könyvtár nem korlátozódik a dokumentumok szurrogátumaira, hanem a nyomtatásban nem reprezentálható és terjeszthető dokumentumokra, médiumokra is kiterjed; a dokumentum kifejezés így, bármilyen multimédia-állományra érvényes. a multimédia állományok a digitális tudástárak, virtuális gyűjtemények építőelemei, a vizuális komponens szignifikáns; a vizualizáció eredménye lehet statikus, vagy dinamikus, realisztikus, fotografikus, vagy grafikus reprezentáció. Az e-learning alapvető fajtái, jellemzői Az e-learning lehet szinkron, vagy aszinkron. Ennek a felosztásnak az

alapja a tanár és a tanuló egymással való időbeni és térbeli kapcsolata. Szinkron módszernek tekintjük mindazon oktatási formákat és tevékenységeket, melyek során a tanár és a tanuló egy időben, egy térben oktat, illetve tanul. Az aszinkron módszer alkalmazása a tanár és a tanuló időbeni és térbeli teljes elkülönülését feltételezi, tehát a tanár elkészíti a tananyagot, és azt a tanuló annak a szerveren történő elhelyezése után saját ütemezésében sajátítja el. SC Melyik definíció állja meg a helyét? Learning Management System: Tanulási tartalomkezelő rendszer vagy tananyagkezelő rendszer. Jellegzetessége, hogy bár azonosításra itt is van lehetőség, de elsősorban a tananyagelemek tárolása a feladata és csak másodlagosan a tanulástámogatás. Mindig tartalmaz szerzői modult, amely segítségével a tárolt tananyagelemekből tananyagstruktúrákat, kurzusokat lehet építeni. Content/Course Management System: Tartalomkezelő rendszer. A tartalomkezelő rendszerek nem alkalmasak az e-learning esetében megszokott tevékenységek naplózására. Bár jogosultságkezelés ezekben is van, de a naplóadatokból nem lehetséges elegendő pedagógiailag releváns információt kinyerni, valamint inkább dokumentumkezelésről beszélhetünk esetükben, mint interaktív e- learning tananyagokról. A CMS sokszor állhat LMS hátterében, annak tartalomkezelését biztosítva. Learning Content Management System: Tanulásirányítási rendszer. Feladata, hogy azonosítsa a felhasználókat, és jogosultságaiknak megfelelően hozzáférést biztosítson számukra a kurzusaikhoz, naplózza a felhasználók tevékenységeit. Kiemelkedően fontos a tanulói tevékenységek és -teljesítményadatok naplózása. A szabványokhoz igazodó LMS szerverekre jellemző, hogy a szabványos tananyagot kurzusként tárolja. Általánosan elfogadott elvek: Ahhoz, hogy az m-tanulás szerves részévé váljon a gyakorlatnak, a pedagógiai technológia és az oktatástervezés által gyakran hangoztatott rendszerszemlélet érvényesítése elengedhetetlen. Egy technikai innováció birtokba vételének stratégiája kevésbé fontos, legfontosabb az innováció tárgya maga. A mobil tanulás első szintjeként a mobileszközök oktatási adminisztrációban történő alkalmazása javasolt. A mobiltelefónia felértékelődését a nemzetközi statisztikák is bizonyítják

A mobiltelefonok száma a világon mintegy 3-4 milliárd, csak 2011-ben 450 millió okostelefon készült. Több mint 5 milliárd mobiltelefon van a világon, így ez az egyik legelterjedtebb kommunikációs eszköz. Az okostelefonok robbanásszerű terjedése erősíti ezt a folyamatot: négyszer gyorsabban terjednek, mint a hagyományos eszközök. Az oktatástechnológia művelói, a pedagógiai technológia kutatói jelentős tapasztalatot halmoztak fel. Az oktatástechnológusok, oktatásfejlesztők, médiaszerkesztők általános készségeinek egy része a tanári mesterségnek is szükségszerűen részévé vált. A központi tantevi szabályozottság miatt a taneszközkiválasztás (médiakiválasztás), és a taneszköztervezés gyakorlati műveleteinek elsajátítása azonban felesleges. Lényegi, a gyakorlati munkában, óratervezésben is hasznosítható kompetenciák pl. a következők: információ-strukturálás; információ felvétel, -rögzítés, -tárolás, -osztályozás, -rendezés. Az UNESCO rendszerében a következő tanári IKT kompetencia-területeket különbözteti meg:: Pedagógiai kompetenciák: a tanár oktatási gyakorlata, amelyben felhasználja az IKT módszereket és tartalmakat. Az IKT technológiák osztálytermi használata, a közösségi, iskolai tanulás rendszerébe történő integrálása. Az információs társadalom problémái és az informatikai eszközök használatában rejlő egészségügyi kockázatok felismerése és kezelése. Egész életen át tartó tanulás: a folyamatosan korszerűsödő technika releváns elemeinek megismerése, integrálása már birtokolt oktatási informatikai ismeret- és képességrendszerbe.