!HU000007222T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 222 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 0 764629 (22) A bejelentés napja: 200. 07. 08. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 2000764629 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 176370 A1 2006. 01. 19. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 176370 B1 2009. 09. 09. (1) Int. Cl.: A61K 3/76 (2006.01) A61K 31/70 (2006.01) A61P 31/18 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 060029 PCT/EP 0/00739 (30) Elsõbbségi adatok: 04016414 2004. 07. 13. EP (72) Feltalálók: PAULSEN, Daniela, 4211 Wuppertal (DE); RÜBSAMEN-WAIGMANN, Helga, 42113 Wuppertal (DE); KUREISHI, Amar, Chaoyang District Beijing 10001 (CN); HUNSMANN, Gerhard, 37077 Göttingen (DE); STAHL-HENNIG, Christiane, 37083 Göttingen (DE); MEYERHANS, Andreas, 66424 Homburg/Saar (DE); SCHÜTZ, Alexandra, 66111 Saarbrücken (DE); WEBER, Olaf, 42489 Wülfrath (DE) (73) Jogosult: AiCuris GmbH & Co. KG, 42117 Wuppertal (DE) (74) Képviselõ: dr. Gyõrffy Béla, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (4) Parapoxvírusok további antivirális ágensekkel kombinációban HIV/AIDS kezelésére HU 007 222 T2 A leírás terjedelme 10 oldal (ezen belül 4 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1 HU 007 222 T2 2 A találmány tárgya Parapoxvírusok és virális betegségek kezelésére szolgáló további ágensek kombinációjának alkalmazása virális betegségek, különösen HIV-fertõzések és AIDS kezelésére. A találmány tárgya továbbá eljárás gyógyászati készítmények elõállítására, amelyek Parapoxvírusokon és további antivirális ágenseken alapulnak. Részletezve a találmány tárgya Parapoxvírusok és antiretrovirális terápiában (ART) és nagyon aktív antivirális terápiában ( highly active antiretroviral therapy, HAART) alkalmazott ágensek kombinációjának alkalmazása. PPVO alkalmazása virális fertõzések kezelésére már ismert [1]. PPVO alkalmazása az immunrendszer javítására szintén ismert [2]. A 6 68 90 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalomban ismertették az NZ2 PPVO törzs beadását virális fertõzések kezelésére. A 6 162 600 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalomban javasolták Conpind nevû, csillapított pox- és parapoxvírusokon alapuló összetett készítmény alkalmazását páciens immunológiai állapotának javítására. A 2002. decemberi Infektionskrankheiten der Katze címû interneten elérhetõ cikkben javasolták Baypamun nevû, hatóanyagként inaktivált D1701 PPVO törzset tartalmazó készítmény alkalmazását FIV-vírussal fertõzött macskák kezelésére. A HAART egy ismert terápiás eljárás HIV-fertõzések vírusterhelésének (Hl-vírusterhelés) csökkentésére. Az is ismert, hogy a HAART eljárások növelik a páciensek CD4+ sejtszámát [3]. Szakemberek tudják, hogy a HAART ezzel szemben nem eredményezi a vírus eliminációját, és a fertõzés fennmarad csökkentett vírusterheléssel. Az is ismert, hogy a HAART nem váltja ki az immunrendszer állandó helyreállását [4]. Amennyiben a terápia befejezõdik vagy megszakad, akkor a vírusterhelés ismét emelkedik, és csökken a CD4+ sejtek száma. HAART és citokinek (mint az IL 2) kombinációja erõsíti az immunrendszert HAART páciensekben, habár nem történik meg az immunrendszer állandó helyreállása, és mellékhatások vannak [6]. További típusú terápiák [például autolog, ex vivo növesztett vagy módosított HlV-specifikus CTL (citotoxikus T¹limfocita) klónok újra történõ infúziója] növelik a CD8+ sejtes választ. Ez a növekedés is azonban csak átmeneti [7]. Az immunelégtelenség pontos oka és a HlV-vel szembeni immunvédelem korrelálása egyelõre nem lett kiderítve [8]. Ha a Hl¹vírusterhelés csökkentve van vírus elleni kezeléssel az elsõdleges fertõzés korai szakaszában, akkor létrehozható specifikus immunitás az immunelégtelenség vírussal szemben [9]. Ezzel ellentétben nem javul a HlV-specifikus immunválasz HAART-vel kezelt, krónikusan fertõzött páciensek esetén. Pont ellenkezõleg, a HlV-specifikus immunválasz még le is csökken [8]. Lu és munkatársai által végzett kísérletek azt jelzik, hogy az immunrendszer irányításának hibája lehet az immunválasz indukciós szakaszában, például dendrikus sejtek vírusspecifikus válaszának iniciálásában [10]. Ezen szerzõknek sikerült 10 1 20 2 30 3 40 4 0 60 bemutatniuk, hogy a SlV-fertõzött rhesusmajmok specifikus sejtes és humorális immunválaszt mutatnak inaktivált HIV-részecskékkel töltött, autológ dendrikus sejtek adaptív bejuttatását követõen. Amint az a fent említett prior artból egyértelmû, mindeddig nem volt olyan terápiás eljárás ismertetve, amely nemcsak csökkenti a vírusterhelést krónikusan fertõzött páciensek esetén, hanem egyidejûleg a fertõzött páciensek immunrendszere állandó helyreállítását váltja ki. A jelen találmány tehát a következõ mûszaki problémán alapul: olyan terápiás eljárás megadása, amely nemcsak csökkenti a páciensek vírusterhelését, hanem az immunrendszer állandó helyreállását váltja ki. A jelen találmány továbbá a következõ mûszaki problémán alapul: gyógyszerek adása a találmány szerinti terápiás eljárásban történõ alkalmazásra. Az ábrák rövid ismertetése 1. ábra: Egészséges immunkompromittált donorok CD14 magas monocitáinak TNF¹ termelése PPVO-stimulálást követõen. Mindegyik esetben két donor teljes vérét elemeztük. (A) egészséges donorok, (B) HIV-fertõzött donorok (HIV+) vagy (C) transzplantációs páciensek (Tx) vérét inkubáltuk 6 órát a következõkkel: Staphylococcus Enterotoxin B (SEB; 2, g/ml), PPVO (6 10 8 vírusrészecske), hordozó a PPVO placebokontrolljaként, vagy lipopeptid (LP 1 g/ml). Ezt követõen FACS elemzéssel meghatároztuk a TNF¹ termelõ CD14 magas monociták relatív mennyiségét (%¹ban). 2. ábra: A PPVO-kezelés csökkenti a HIV-vírusterhelést hu¹pbl-scid egerekben. HIV kópiaszám (humán GAPDH RNS¹re normalizálva) HIV Bal fertõzött hu¹pbl-scid egerekbõl származó lépben. Az egyes kezelési csoportok átlagait mutatjuk ±standard hiba. PBS (+hordozó) n=13, AZT (+hordozó) n=17, PBS+PPVO n=1, AZT+PPVO n=19. ** A vírusterhelés szignifikánsan csökkent az AZT+PPVO kezelési csoportban a PBS (+hordozó) csoporthoz képest (p<0,01). Az adatok két különálló kísérletbõl származnak. Hordozót csak egy kísérletben alkalmaztunk. 3. ábra: PPVO ART-vel kombinációban vezet a leghosszabb túléléshez SIV-fertõzött makákók esetén. A kísérlet során túlélõ állatok számát mutattuk be. A PPVO+ART csökkentett mortalitáshoz és megnövelt élettartamhoz vezet az összes többi csoporthoz képest. Minden leszármazott állat elpusztult immunelégtelenséghez kapcsolódó szindrómák következtében. 4. ábra: A PPVO-val szemben az ART a SIV-vírusterhelés csökkentéséhez vezet. A sejtkötött vírusterhelést mutatjuk, amely korrelál a plazma SIV-vírusterheléssel. Az egyes 2
1 HU 007 222 T2 2 csoportok átlagait adtuk meg (n=2 4). Gyors vírusvisszatérést lehetett megfigyelni az ART, valamint az ART+PPVO csoportban. A. ábra: A PPVO-kezelés CD4+ sejtek visszanyeréséhez vezet SIV-fertõzött majmokban. Minden egyes csoport esetén a következõ kifejezés abszolút értékének átlagát adtuk meg: CD3+CD4+ sejtek száma/ l vér az alapvonal %¹ában a jelölt idõpontokban (n=2 4 állat). A PPVO a CD3+CD4+ sejtszám stabilizálódásához, sõt növekedéséhez vezet, míg a csupán ART-kezelést kapó állatok esetén CD3+CD4+ sejtvesztést figyeltünk meg. B. ábra: A PPVO CD4+ sejtek visszanyeréséhez vezet SIV-fertõzött majmok esetén. A CD3+CD4+ sejt/ l vér egyedi abszolút értékét adtuk meg a jelölt idõpontokban a csoport átlagával együtt. A színes keretekben lévõ számok rendre a CD3+CD4+ sejt/ l vér átlagos abszolút értékét jelölik az összes csoportra a fertõzést megelõzõ idõpontban, vagy a CD3+CD4+ sejt/ l vér átlagos abszolút értékét jelölik az 9. héten 9 p. i.; kezelési idõköz; * ART: 3. hét p. i.; ** PPVO: egy állat elvesztésének értéke. A PPVO a CD3+CD4+ sejtszám stabilizálódásához, sõt növekedéséhez vezet, míg a csupán ART-kezelést kapó állatok esetén CD3+CD4+ sejtvesztést figyeltünk meg (a kezelést követõ rövid ideig, azaz a 63. hétig). 6. ábra: A PPVO-kezelés a CD3+CD8+ sejtszám alapvonal fölé történõ növekedéséhez vezet. A CD3+CD4+ sejt/ l vér egyedi abszolút értékét adtuk meg a jelölt idõpontokban az alapvonal % értékeként (n=2 4 állat). A PPVO+ART meghaladja az alapvonali értéket, és hatásosabb a CD3+CD8+ sejtszám növelésében, mint a PPVO egyedül. A találmány tárgya 1. Parapoxvirus és legalább egy további vírus elleni ágens kombinációjának alkalmazása vírusbetegség kezelésére szolgáló gyógyszer elõállítására, ahol a vírusbetegség HIV-fertõzés és/vagy AIDS, és ahol a vírus elleni ágens hatóanyaga a következõk alkotta csoportból választott: HAART terápiára szolgáló hatóanyag, AZT, 3TC és PMPA. A találmány szerinti értelemben egy Parapoxvirus jelentése Parapoxvirus családból származó vírus, például: Parapoxvirus ovis, Parapoxvirus ovis D1701 törzs, Parapoxvirus ovis NZ2 törzs, Parapoxvirus ovis NZ¹7 törzs, Parapoxvirus ovis NZ¹10 törzs vagy orf vírus (például orf¹11). A találmány tárgya továbbá a fent említett Parapoxvirus törzsek származékainak alkalmazása kombinációban olyan anyagokkal, amelyek hatásosak ART 10 1 20 2 30 3 40 4 0 60 és/vagy HAART esetén, emberekben vagy állatokban vírusbetegség kezelésére szolgáló gyógyszer elõállítására, amely származékok megfelelõ sejtrendszerek alkalmazásával történõ passzálással vagy adaptálással állíthatóak elõ, mint amilyen sejtrendszerek például az olyan humán sejtek, mint a Wl¹38, MRC-, majomsejtek, például Vero sejtek, borjúsejtek, mint például BK¹K13A47/Reg vagy MDBK, és borjúsejtek, mint amilyen az MDOK. A találmány tárgya továbbá a fent említett törzsek és passzált vagy adaptált variánsaik alkalmazása kombinációban olyan anyagokkal, amelyek hatásosak ART és/vagy HAART esetén. A találmány szerinti értelemben egy vírus részei vagy fragmensei a teljes vírus vagy genomikus nukleinsava vagy a vírus egyéb összetevõjének genomikus vagy szubgenomikus fragmensei, amelyek expresszálódnak megfelelõ vektor alkalmazása esetén, mint amilyenek a Vaccinia vírusok, megfelelõ rendszerekben, mint amilyenek a fibroblaszt sejtkultúrák. Egy elõnyös változat szerint a találmány szerinti Parapoxvirus részei vagy fragmensei hagyományos eljárással tisztítva vannak, mint például szûréssel vagy kromatográfiával. Egy további elõnyös változat szerint a találmány szerinti Parapoxvirus részei vagy fragmensei szakember számára ismert eljárásokkal vannak elõállítva. A találmány szerint a vírusbetegség jelentése az összes humán és állati betegség, amely vírusfertõzés következtében jön létre, vagy amely vírusfertõzéshez kapcsolódik. A találmány szerint a vírus elleni ágens retrovírus elleni ágens. 2. A jelen találmány szerint a vírusbetegség HIVfertõzés és/vagy AIDS. 3. A jelen találmány tárgya továbbá az 1. vagy 2. szerinti alkalmazás, ahol a Parapoxvirus jelentése Parapoxvirus ovis, Parapoxvirus ovis D1701 törzs, Parapoxvirus ovis NZ2 törzs, Parapoxvirus ovis, Parapoxvirus ovis NZ¹7 törzs, Parapoxvirus ovis NZ¹10 törzs vagy Parapoxvirus ovis orf¹11 törzs. A találmány egy további változata szerint a Parapoxvirus jelentése ezen törzsek passzálásával elõállított Parapoxvirus. 4. A jelen találmány tárgya továbbá az 1 3. bármelyike szerinti alkalmazás, ahol a Parapoxvirus inaktivált formában van jelen. A Parapoxvirus inaktiválása szakember számára ismert eljárásokat alkalmazva történik. Egy elõnyös változat szerint a Parapoxvirus a 0 312 839 számú európai szabadalomban ismertetett eljárás szerint van inaktiválva.. A jelen találmány tárgya továbbá az 1 4. bármelyike szerinti alkalmazás, ahol a vírusbetegség kezelése páciensek vírusterhelésének csökkentését hozza létre. A találmány szerint a vírusterhelés csökkenése alatt különösen azt értjük, hogy páciensek testében csökken a vírusrészecskék száma. 6. A jelen találmány tárgya továbbá az 1. bármelyike szerinti alkalmazás, ahol a vírusbetegség kezelése az immunrendszer helyreállítását váltja ki. A találmány szerint az immunrendszer helyreállására jellemzõ a CD3+ és CD4+ sejtek koncentrációjának növekedése a vérben. A találmány egy elõnyös szempontja szerint az im- 3
1 HU 007 222 T2 2 10 1 20 2 30 3 40 4 0 60 munrendszer helyreállására jellemzõ a CD4+ és CD8+ sejtek koncentrációjának növekedése a vérben. A találmány egy további elõnyös szempontja szerint az immunrendszer helyreállására jellemzõ a CD4+ és CD8+ és CD3+ sejtek koncentrációjának növekedése a vérben. A találmány egy további elõnyös szempontja szerint az immunrendszer állandóan, azaz tartósan helyreáll. 7. A jelen találmány tárgya továbbá az 1 6. bármelyike szerinti alkalmazás, ahol a vírusbetegség kezelése CD4+ és/vagy CD8+ sejtek növekedését váltja ki a páciens vérében. A vérben lévõ CD4+ és CD8+ sejtek egyidejû növekedése különösen elõnyös. 8. A jelen találmány tárgya továbbá az 1 7. bármelyike szerinti alkalmazás, ahol a vírus elleni ágens hatóanyaga HAART terápiára szolgáló ágens. 9. A szakterületen ismert vírus elleni ágensek a következõk: Viread (tenofovir disproxil fumarát, TDF), elõállító Gilead Sciences, Emtriva (emtricitabine, FTC) Gilead Sciences, Videx és Videx EC (didanosine, ddi), elõállító Bristol-Myers Squibb, Zerit és Zerit XR (stavudine, d4t), elõállító Bristol-Myers Squibb, Epivir (lamivudine, 3TC), elõállító GlaxoSmithKline, Retrovir (zidovudine, AZT), elõállító GlaxoSmithKline, Ziagen (abacavir, ABC), elõállító GlaxoSmithKiine, Combivir (AZT és 3TC), elõállító GlaxoSmithKline, Trizivir (AZT, 3TC és ABC), elõállító GlaxoSmithKline, Hivid (zalcitabine, ddc), elõállító Roche Laboratories, Sustiva (efavirenz, EFV), elõállító Bristol-Myers Squibb, Viramune (nevirapine, NVP), elõállító Boehringer Ingelheim, Rescriptor (delavirdine, DLV), elõállító Agouron Pharmaceuticals, Reyataz (atazanavir, ATV), elõállító Bristol-Myers Squibb, Norvir (ritoriavir, RTV), elõállító Abbott Laboratories, Agenerase (amprenavir, APV), elõállító GlaxoSmithKline, Kaletra (Lopinavir/ritonavir, LPV/RTV), elõállító Abbott Laboratories, Viracept (nelfinavir, NFV), elõállító Agouron Pharmaceuticals, Crixivan (indinavir, IDV), elõállító Merck&Co., Fortovase (saquinavir, SQV-SGC) elõállító Roche Laboratories, Invirase (saquinavir mesylate, SQV-HGC), elõállító Roche Laboratories, Fuzeon (enfuvirtide, T¹20), elõállító Roche Laboratories, Remune, elõállító The Immune Response Corp., Etravirine (TMC-12, R¹1633), elõállító Janssen Research Foundation Worldwide, Capravirine, elõállító Shionogi & Co. Ltd., UK¹4278, elõállító Pfizer vagy Tenofovir (PMPA), elõállító Gilead Sciences vagy további vírus elleni vagy immunmoduláló gyógyszer. A találmány szerint a vírus elleni szer a következõket foglalja magában hatóanyagként: AZT vagy 3TC vagy PMPA. 10. A jelen találmány tárgya továbbá az 1 9. bármelyike szerinti alkalmazás, ahol a betegség kezelése dendrikus sejtek vagy egyéb antigénprezentáló sejtek érését és/vagy stimulálását hozza létre. A találmány szerinti gyógyászati készítmény beadható orális alakban, mint például korlátozás nélkül a következõ alakokban: enterikus bevont tabletták, kapszulák, pirulák, porok, granulátumok, elixírek, tinktúrák, oldat, szuszpenziók, szirupok, szilárd és folyékony aeroszolok és emulziók. Beadhatóak parenterális alakokban is, mint például korlátozás nélkül a következõ alakokban: intravénás, intraperitoneális, szubkután, intramuszkuláris és hasonló alakokban, amelyek jól ismertek a gyógyszerészetben átlagos jártasságú szakember számára. A találmány szerinti gyógyászati készítmény beadható intranazális alakban megfelelõ intranazális hordozók topikális alkalmazásával, vagy transzdermális utakon, transzdermális bejuttatórendszerek alkalmazásával, amelyek jól ismertek átlagos jártasságú szakember számára. A találmány szerinti gyógyászati készítmény alkalmazása során a dózisrezsimet átlagos tudású szakember választja ki különbözõ tényezõk figyelembevételével, ideértve korlátozás nélkül a következõket: kor, tömeg, nem és a recipiens orvosi állapota, a kezelni kívánt állapot súlyossága, a beadás módja, a recipiens metabolikus és kiválasztási mûködésének szintje, az alkalmazott dózisalak. A találmány szerinti gyógyászati készítmények elõnyösen a beadást megelõzõen vannak kiszerelve, és tartalmaznak egy vagy több gyógyszerészetileg elfogadható excipienst. Az excipiensek inert anyagok, mint például korlátozás nélkül a következõk: hordozók, hígítók, ízesítõszerek, édesítõk, lubrikánsok, szolubilizátorok, szuszpendálószerek, kötõanyagok, tablettadezintegráló szerek és kapszulázóanyag. Egy még további megvalósítási mód szerint a találmány szerinti gyógyászati készítmény tartalmaz egy vagy több gyógyszerészetileg elfogadható excipienst, amely kompatibilis a kiszerelés egyéb összetevõivel, és nem káros a recipiensre. A találmány szerinti készítmények elõállítása során a hatóanyag elkeverhetõ hígítóval, vagy hordozóba zárható, amely lehet kapszula, tasak, papír vagy egyéb tároló alakban. A hordozó szolgálhat hígítóként, amely lehet szilárd, félszilárd vagy folyékony anyag, amely vivõanyagként hat, vagy lehet tabletta, pirula, por, szögletes tabletta, elixír, oldat, szuszpenzió, emulzió, szirup, aeroszol, kenõcs alakban, amely például legfeljebb 10 tömeg% hatóanyagot tartalmaz, készítmény, lágy- és keményzselatin-kapszulák, kúpok, steril injekciózható oldatok és steril csomagolt porok. Az orális beadásra a hatóanyag kombinálható orális és nem toxikus, gyógyszerészetileg elfogadható hordozóval, mint amilyenek például korlátozás nélkül a következõk: laktóz, keményítõ, szacharóz, glükóz, nátrium-karbonát, mannit, szorbit, kalcium-karbonát, kalcium-foszfát, kalcium-szulfát, metil-cellulóz és a hasonlók; adott esetben együttesen dezintegrálószerekkel, mint például korlátozás nélkül, kukoricakeményítõ, metil-cellulóz, agar, bentonit, xantángumi, alginsav és a hasonlók; és adott esetben kötõanyagokkal, például korlátozás nélkül, zselatin, poligelin, természetes cukrok, béta-laktóz, kereskedelmi édesítõszerek, természetes és szintetikus gumik, akácia, tragakán, nátriumalginát, karboxi-metil-cellulóz, polietilénglikol, viaszok és a hasonlók; és adott esetben lubrikánsok, például korlátozás nélkül, magnézium-sztearát, nátrium-sztearát, sztearinsav, nátrium-oleát, nátrium-benzoát, nátrium-acetát, nátrium-klorid, talkum és a hasonlók. 4
1 HU 007 222 T2 2 A por alakokban a hordozó lehet finoman eloszlatott szilárd anyag, amely össze van keverve a finoman eloszlatott hatóanyaggal. A hatóanyag el lehet keverve kötõtulajdonságú hordozóval, megfelelõ arányokban, és kompaktálható kívánt méretre és alakra tabletták elõállítására. A porok és tabletták elõnyösen tartalmaznak körülbelül 1 körülbelül 99 tömeg% hatóanyagot, amely a találmány szerinti új készítmény. Megfelelõ szilárd hordozó a magnézium-karboxi-metil-cellulóz, alacsony olvadáspontú viaszok és a kakaóvaj. A steril folyadék kiszerelések közé tartoznak a következõk: szuszpenziók, emulziók, szirupok és elixírek. A hatóanyag fel lehet oldva vagy szuszpendálva lehet gyógyszerészetileg elfogadható hordozóban, mint amilyen a steril víz, steril szerves oldószer vagy steril víz és steril szerves oldószer elegye. A hatóanyag feloldható megfelelõ szerves oldószerben, például vizes propilénglikolban. További készítmények állíthatók elõ finoman eloszlatott hatóanyag vizes keményítõ vagy nátrium-karboxi-metilcellulóz oldatban vagy megfelelõ olajban történõ diszpergálásával. A kiszerelés lehet egységdózis alakban, amely egységnyi adagot tartalmazó fizikailag különálló egység, amely megfelelõ embereknek vagy egyéb emlõsnek történõ beadásra. Egy egységdózis lehet egy kapszula vagy egy tabletta, vagy több kapszula vagy több tabletta. Az egységdózis a találmány szerinti aktív gyógyászati készítmény elõre meghatározott mennyisége, amely a kívánt terápiás hatás létrehozására van kiszámolva, egy vagy több excipienssel együtt. Az adagok körülbelül 10 3 körülbelül 10 12 fizikai vírusrészecskeszám között változnak alkalmazásonként, vagy a részecskék fizikai száma/kg/nap értéken fog alapulni. A találmány szerinti gyógyászati készítmények beadhatóak napi egyetlen dózisként, vagy a teljes napi dózis beadható megosztott dózisokban, naponta kettõ, három vagy több alkalommal. Ahol a beadás transzdermális alakokkal történik, ott természetesen a beadás elõnyösen folytonos. A találmány további szempontjait jellemzik a következõ példák. 1. példa: A PPVO dendrikus sejtek érését indukálja in vitro A dendrikus sejtek (DC¹k) antigénprezentáló sejtek, amelyek fontos szerepet játszanak elsõdleges immunválaszok iniciálásában. A fenotípusos és mûködési jellemzõik közvetlenül kapcsolódnak az érési szakaszukhoz [11]. Teljesvér-sejtek stimulálása PPVO alkalmazásával DC¹k éréséhez vezet, ezáltal átalakítva õket egy funkcionális állapotba, ahol képesek nagyon hatásosan immunválaszokat indukálni: a PPVO képes TNF¹ -expressziót stimulálni CD 14 magas monocitákban (1. ábra), valamint éretlen DC¹kben is. A TNF- termelés CD14 magas monocitákban, amelyek teljes vérmintákból vannak, nem korlátozódik egészséges donorokra, hanem a PPVO stimulálja a TNF- -expressziót immunszuppresszált HIV-páciensek CD 14high monocitáiban is, valamint transzplantációs páciensekben 10 1 20 2 30 3 40 4 0 60 (1. ábra). Továbbá teljes vér 24 órás stimulálása PPVO-val T¹sejtek (CD4+ és CD8+) aktiválódásához vezet, amelyet a CD69 korai aktiválási marker expressziója mutat egészséges és immunkompromittált donorokból származó vérben (adatokat nem mutatjuk). Tehát immunkompromittált és különösen HIV-fertõzött páciensek esetén az immunválasz korai lépései úgy tûnik, hogy befolyásolhatóak PPVO-val. 2. példa: HIV hu¹pbl-scid-ben A PPVO HIV elleni aktivitásának vizsgálatára vizsgáltuk az immunmoduláló anyagot a hu¹pbl-scid modellben. Röviden, SCID egerekbe transzplantáltunk humán PBMC-ket. Szelektáltuk azokat az állatokat, amelyeknél igazolt volt a helyreállás, és intraperitoneális injekcióval megfertõztük õket HIV Bal vírussal. A kezelést a fertõzést követõen 30 perccel kezdtük. AZT¹t (100 mg/kg/nap) adtunk naponta kétszer orálisan, míg a PPVO¹t csak hetente kétszer adtuk ip. módon. Egy PPVO-adag 2 10 4 antigénegységbõl állt, amelyet ELI- SA alkalmazásával mértünk meg. Placebókat (pirogénmentes PBS és hordozókontroll) alkalmaztunk a megfelelõ kezelési menetrendeket követve. A HIV-fertõzést követõ harmadik héten elpusztítottuk az egereket. A vírusterhelést lépszövetbõl kivont RNS-ben követtük. A placebóhoz (PBS+hordozó) képest a PPVO-kezelés bemutathatóan csökkentette a HIV-vírusterhelést. A PPVO hozzáadása standard retrovírus elleni terápiához (AZT) még jobb HIV-replikációgátláshoz vezetett a vírusterhelés szignifikánsan csökkent (p<0,01, Kruskal Wallis-teszt) körülbelül 90% mértékben (2. ábra). 3. példa: SIV A hu¹pbl-scid egerek képviselték a HIV-fertõzés akut fázisát. Általában a HIV-fertõzött személyek kezelése a fertõzés késõbbi szakaszában kezdõdik. A PPVO hatásosságának vizsgálata érdekében egy klinikailag relevánsabb fertõzésmodellt alkalmaztunk, a SIV (majom immunelégtelenség vírus, a HIV majom homológja) fertõzésmodellt. 14 rhesusmajmot fertõztünk SIV-vírussal. Az elsõ kezelési idõszakot a virémiát követõen kezdtük a krónikus fázis kezdetekor a fertõzést követõen ( post infection, p. i.) 8 héttel, és 9 hétig tartott. 4 állatot kezeltünk retrovírus elleni terápiával ( antiretroviral therapy, ART), 4¹et kezeltünk PPVO, és 4¹et kezeltünk mindkettõ, ART és PPVO alkalmazásával. 2 állatot placebóval kezeltünk, és kontrollként szolgáltak. Az ART-kezelést naponta adtuk szubkután módon, míg a PPVO-kezelést csak hetente kétszer adtuk intramuszkuláris injekcióval. Egy második és egy harmadik nyolchetes kezelési idõszakot kezdtünk rendre a 22. és 1. héten p. i., PPVO intravénás beadásával. Nem figyeltük meg a PPVO toxikusságát a teljes kísérlet során. A túlélõ állatok száma növekedett, és az élettartamuk megnyúlt a PPVO- és ART-kezelt állatokban a csupán ART-vel vagy PPVO-val kezelt állatokhoz képest (3. ábra). Ez nem az ART következménye, mivel a vírusterhelés csökkenését megfigyeltük mind-
1 HU 007 222 T2 2 két ART-vel kezelt csoport esetén, de az élettartam-kiterjesztést csak a PPVO+ART csoport esetén tapasztaltuk (4. ábra). Amint azt az A. és B. ábrán bemutattuk, a PPVO-kezelés a CD4+ sejtszám visszanyeréséhez vezet az ART- és PPVO-kezelés esetén, valamint a csak PPVO csoportban (átlag az 9. héten p. i.: rendre 42 vagy 390 CD3+CD4+ sejt/ l vér), miközben a csak ART-kezelés folytonos CD4+ sejtvesztéshez vezet (átlag az 9. héten p. i.: 33 CD3+CD4+ sejt/ l vér) (A. és B. ábra). A PPVO CD8+ sejtnövekedéshez vezet, amely még hatásosabb, ha ART-vel van kombinálva (6. ábra). Az ART önmagában nem vezet nagyobb CD8+ sejtszámhoz. A CD4+/CD8+ arány lassan lecsökken majdnem az összes állat esetén (adatokat nem mutatjuk). Még ha a vírusterhelés nem is lenne csökkenthetõ ezen nehezen kezelhetõ modell SIV betegség esetén, akkor is ezek nagyon érdekes eredmények. Amint az a CD4+ sejtek CD8+ sejtek növekedésébõl látható, a PPVO javítja a T¹sejtes választ ezekben a krónikusan fertõzött állatokban. Úgy tûnik, hogy a patogénekkel szembeni immunvédelem javítja a T¹sejtes válaszokat ezekben a krónikusan fertõzött állatokban. A patogénekkel szembeni immunvédelem úgy tûnik, hogy fokozva van, amely az ART+PPVO kezelési csoport túlélõ állatainak nagyobb számából és megnövelt élettartalmától van extrapolálva. Irodalom 1. Weber, O. és munkatársai, Inactivated Parapoxvirus ovis (Orf virus) has antiviral activity against hepatitis B virus and herpes simplex virus. J Gen Virol., 2003. 84: 1843 2. oldal. 2. Mayr, A., Development of a non-immunising, paraspecific vaccine from attenuated pox viruses: a new type ofvaccine. New Microbiol, 2003. 26(1): 7 12. oldal. 3. Powderly, W., A. Landay, and M. Lederman, Recovery of the Immune System With Antiretroviral Therapy The End of Opportunism? JAMA, 1998. 280: 72 7. oldal. 4. Parienti, J., Cytokine therapy or structured treatment interruptions in HIV infection: which is best? Expert Opin. Pharmacother, 2002. 3(6): 719 26. oldal.. Garcia, F. és munkatársai, The virological and immunological consequences of structured treatment interruptions in chronic HIV¹1 infection. AIDS, 2001. 1(9): F29 40. oldal. 6. Emery, S. és munkatársai, Pooled analysis of 3 randomized, controlled trials of interleukin 2 therapy in adult human immunodeficiency virus type 1 disease. J Infect Dis, 2000. 182(2): 428 34. oldal. 7. Silvestri, G. és M. Feinberg, Immune intervention in AIDS (in: Immunology of lnfectious diseases, szerk.: 10 1 20 2 30 3 40 4 0 Kaufmann, S. H. E.; Sher A.; Ahmend, R., ASM Press, Washington, D. C.), 2002. 30. fejezet: 43 77. oldal. 8. Letvin, N. L. és B. Walker, Immunopathogenesis and immunotherapy in AIDS virus infections. Nat Med, 2003. 9(7): 861 6. oldal. 9. Mori, K. és munkatársai, Suppression of acute viremia by short-term postexposure prophylaxis of simian/human immunodeficiency virus SHIV-RT-infected monkeys with a novel reverse transcriptase inhibitor (GW420867) allows for development of potent antiviral immune responses resulting in efficient containment of infection. J Virol, 2000. 74(13): 747 3. oldal. 10. Lu, W. és munkatársai, Therapeutic dendriticcell vaccine for simian AIDS. Nat Med, 2003. 9(1): 27 32. oldal. 11. Richards, J. és munkatársai, Integrated genomic and proteomic analysis of signaling pathways in dendritic cell differentiation and maturation. Ann N Y Acad Sci., 2002. 97: 91 100. oldal. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Parapoxvírus és legalább egy további vírus elleni ágens kombinációjának alkalmazása vírusbetegség kezelésére szolgáló gyógyszer elõállítására, ahol a vírusbetegség HIV-fertõzés és/vagy AIDS, és ahol a vírus elleni ágens hatóanyaga HAART terápia ágense, AZT, 3TC és PMPA alkotta csoportból választott. 2. Az 1. igénypont szerinti alkalmazás, ahol a parapoxvírus Parapoxvirus ovis, Parapoxvirus ovis D1701 törzs, Parapoxvirus ovis NZ2 törzs, Parapoxvirus ovis NZ¹7 törzs, Parapoxvirus ovis NZ¹10 törzs, Parapoxvirus ovis orf¹11 törzs vagy az említett parapoxvírustörzsek bármelyikének passzálásával elõállított Parapoxvírus. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti alkalmazás, ahol a Parapoxvírus inaktivált formában van jelen. 4. Az 1 3. igénypontok bármelyike szerinti alkalmazás, ahol a vírusbetegség kezelése páciensek vírusterhelésének csökkenését hozza létre.. Az 1 4. igénypontok bármelyike szerinti alkalmazás, ahol a vírusbetegség kezelése az immunrendszer helyreállítását váltja ki. 6. Az 1. igénypontok bármelyike szerinti alkalmazás, ahol a vírusbetegség kezelése páciensekben a CD4+ és/vagy CD8+ sejtek növelését váltja ki. 7. Az 1 6. igénypontok bármelyike szerinti alkalmazás, ahol a vírusbetegség kezelése dendrikus sejtek vagy egyéb antigénprezentáló sejtek érését és/vagy stimulálását váltja ki. 6
HU 007 222 T2 Int. Cl.: A61K 3/76 7
HU 007 222 T2 Int. Cl.: A61K 3/76 8
HU 007 222 T2 Int. Cl.: A61K 3/76 9
HU 007 222 T2 Int. Cl.: A61K 3/76 Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Szabó Richárd osztályvezetõ Windor Bt., Budapest