Állattenyésztési melléklet
2 Állattenyésztés Stagnáló magyar állattenyésztés A kormányzati körökbôl érkezô, szóban megnyilvánuló szimpátiakijelentések és a valós szándék a mellé rendelhetô forrásokkal együtt erôsen elválik, akárhányszor vesszük is górcsô alá a magyar állattenyésztés pillanatnyi helyzetét. Kétségtelen azonban, hogy az állattenyésztés fellendítése a megjelölt célok között szerepel. K utyaszorító ez, mert a szakmai szervezetek által jól alátámasztott érvek elôl nem lehet kitérni. Az állattenyésztés azon belül is különösen a juh, a húsmarha, a tejelô szarvasmarha ágazatok munkahelyteremtô képességét nem lehet kétségbe vonni, hiszen nagy számban foglalkoztatna munkaerôt, és ez a hazai munkahely-teremtési programot segítené. A világgazdasági válság hatásai nem múltak el, de abban már megerôsítette a politikusokat, hogy a mezôgazdaság stratégiai ágazat. A biztonságos és helyben megtermelt egészséges élelmiszer kulcsszó lett, amelyben az állattenyésztésnek és - tartásnak óriási szerep jut. Ezzel a történelmi lehetôséggel és helyzettel kötelessége élni a magyar kormánynak és minden magyar termelônek. Óriási szerep jut a meghirdetett Nemzeti Vidékstratégiának, amelynek kialakítását számos szakmai javaslat segítette, amelyet társadalmi vita elôzött meg. Aztán némi hezitálás, késlekedés következett a kormány részérôl, amely arra engedett következtetni, hogy az igen szûk költségvetési lehetôségek akadályozták a tényleges munka az állattenyésztés fellendítésének elindítását. A húsmarha mint húzóágazat A szarvasmarhatartás és tejtermelés ágazati problémáitól ugyan mostanság nem hangos a sajtó, de az valószínûleg csak látens állapot. Talán azért, mert a sertéságazatban nagyobbak a gondok a nagy abrakfogyasztás és a magas takarmányárak összefüggései miatt. Ez nem jelenti azt, hogy a tejelôtehén-létszám emelkedett volna, sôt mivel senki nem említi, ezért feltételezhetôen stagnál vagy tovább csökkent. A tej árának relatív stabilizálódása és az átlagosan 85 Ft/l körüli ár egy kicsit megnyugtatta a termelôket, de ennél is fontosabb, hogy talán megszûnik a hektikusság a tejpiacon. Ez azért nagy jelentôségû, mert lehetne végre tervezni az ágazatban. A megmaradt termelôk döntô többsége elvégezte a nagy beruházásokat az EU-konformitás jegyében, és ez egyben olyan elkötelezettséget is jelent, amely miatt meg sem fordulhat a fejekben felhagyni a tejtermeléssel. Letisztuló félben van tehát a hazai tejtermelô ágazat általános képe, és ennek köszönhetôen remélhetôleg nem csökken tovább a tehénlétszám, sôt egyre több gazdaságban elindult egy racionalizálási folyamat, hogy a költségcsökkentés további lehetôségeinek feltárását már ne is említsük. A sokat emlegetett versenyképesség pedig éppen a korszerûbb technológiai háttér miatt egyre többek számára került látótávolságba. Egyre népszerûbb a magyar tarka Mindemellett pedig kialakult az elmúlt években egy biztató menekülô útvonal, jelesül a húsmarha-értékesítés. Ezt a török export kínálja, amely néhány év alatt megduplázta a húsmarha felvásárlási árát, és egyes szállítmányoknál elérte az 1250 Ft/kg-os árat. Ez a lehetôség a tejtermelésben csalódott termelôk számára új perspektívát nyitott, hiszen ahol a tejtermelô ágazat beruházásait nem tudták megvalósítani, ott sem kellett megválni a szarvasmarhatartástól. További elônyt jelentett azért is, mert a sokak által kedvelt és immár ôshonos állatnak minôsített magyar tarka számára is új jövôképet kínál. Egyre több az átkeresztezés az állományokban, és a kéthasznú vagy a húshasznú tartás van terjedôben. Ismét a termelôk látókörébe került a magyar tarka fajta, amelynek gazdaságossága mind jobban bebizonyosodik, tartásának népszerûsége pedig fokozódik. Annál is inkább, mert a húsimportôrök kifejezetten keresik a magyar tarka állatokat akár növendék, akár meghizlalt állapotban. Van tehát lehetôség egy lassú, sok türelemmel és munkával járó kibontakozásra a szarvasmarha ágazatban is, és ezt egyre többen kezdik felismerni A sertéstartás aggasztó helyzete A sertéstartás ma Magyarországon egyre inkább hiányzik a vidéki életképbôl, hiszen a hárommillió alá csökkent állatlétszám már szinte csak az állattartó telepeken koncentrálódik. A faluképbôl és a portákról eltûnt a sertés, de még az ólakat is felszámolták, eltüzelték, hiszen még háztájiban is gazdaságtalanná vált a tartás a magas takarmányárak miatt. A takarmányárak pedig biztosan nem csökkennek az idei évben sem, hiszen a növénytermesztésben legfeljebb közepes évjárattal számolnak a gazdálkodók. Ez pedig nem segíti a sertéshizlalást, hiszen nyereséget realizálni 50 000 Ft/t vagy azt meghaladó kukoricaár mellett, és betartva az egyre szigorúbb állattartási elôírásokat, aligha lehet. Ennek hozadéka lesz továbbra is, hogy az emberek, a fogyasztók, meg-
Állattenyésztés 3 veszik a legtöbbször ismeretlen eredetû húst persze jóval kevesebbet fogyasztva így, mint korábban, aztán amikor megsütik, csodálkozva tapasztalják, hogy mennyire összesült. Igen, ez a jelenség gyakori és szóbeszéd tárgyává is válik, hiszen a melléktermékeken nevelt import sertés húsa már csak ilyen, víztartalma magas, beltartalma silány. De milyen is lenne, hiszen a klasszikus hizlalási receptbôl kimarad a kukorica, ami tartást és ízt ad a húsnak, amitôl van színhús kihozatal a levágott állatnál. A vidéki emberek reménye már csak a vágópontok kiépülésében lehet, amelyeket a sertéstartás iránt még mindig elkötelezett gazdák hoznak létre, és amely törekvéshez a szaktárca is elvi támogatást ígér. A vágópontok alkalmasak arra, hogy akár heti 10 100 sertés vágásával, saját húsboltok nyitásával lehetôvé tegyék a vidéki fogyasztóknak a friss, ellenôrzött húshoz jutást. Ez a törekvés kiiktatja a köztes kereskedelmet a húsvertikumból, ezáltal versenyképes terméket kínál egy olyan fogyasztói rétegnek, amely évek óta egyre jobban szenved a minôségi hús hiányától. Ez persze nem oldja meg a magyar sertéstartás agóniáját, de reményt ad arra, hogy ne kelljen a magyar gyomor számára idegen import húst fitymálgatni a családoknak, az egyre inkább már csak vasárnapi ebédnél asztalra kerülô, kiadósabb húsételekben. A juhágazat eróziója megállt Ahogyan normális években lenni szokott, az éves magyar bárányexport 25 30%-a realizálódott kora tavasszal, hiszen a korai húsvétot megelôzô felvásárlások húzták fel a szezonális kivitelt. Magyarország éves szinten 700 750 ezer bárányt exportál húsz és fél kilogrammos átlagsúllyal. Ez azt jelenti, hogy több mint tizenötmilliárd forintra rúg az ágazat éves bárányexport-bevétele. Magyarországon nincs nagy hagyománya a húsvéti bárány fogyasztásának, de az utóbbi években egyre többen fordultak a különleges prémiumtermékek irányába, így a hazai báránykereslet is nôtt valamelyest. A legfontosabb felvevôpiac továbbra is Olaszország, ahova az állatok 65%-át szállítják a kereskedôk. Örvendetes azonban, hogy kezd csökkenni az olasz export egyeduralma, miután Törökország is belépett a vásárlásba, és az éves magyar bárányexport 30%-a már a Boszporuszon túlra megy. A török felvásárlói jelenlét azért is fontos hazánknak és az ágazatnak, mert így az olasz kereskedôk már nem tudják irányítani és kedvezôtlenül befolyásolni a felvásárlási árakat. Korábban fenyegetett az a veszély, hogy ha az olasz nagykereskedôk összezárnak, és lejjebb viszik az árakat, akkor óriási kárt okoznak a magyar termelôknek. Az árak ezzel szemben az idén egyenletesen alakultak, elérték a 900 1000 Ft/kg-ot, ami 10 15%-os növekedés a múlt évhez viszonyítva. Azt azonban el kell ismerni, hogy az emelkedésben nagy szerepe volt a kedvezô euró forint árfolyamnak is. Komoly ágazati segítségnek számít a termelôk számára a nemrég meghirdetett kérôdzô-szerkezetátalakítási program is. A juh- és húsmarhatartókat támogató programban évente több mint 44,5 millió eurót, mintegy 13 milliárd Ft-ot igényelhetnek a gazdálkodók. A várakozások szerint 12 ezer állattartót érinthet az új támogatási rendszer. Ennek ellenére jelenleg mintegy 960 ezerre tehetô a magyar juhállomány, de a szám évek óta tartó csökkenése 1,25 millióról végre megállt A tojásról nem lehet nem szólni Húsvétot megelôzô idôszakban az egekbe szökött a tojás ára, az EU által elôírt ketreckorszerûsítés miatt, ami visszavetette a termelést, és jócskán megemelte a termelôk kiadásait. Az egy fôre jutó, magyar, átlagos tojásfogyasztás 270 db évente, ami a lakosság létszámára vetítve durván 2,7 milliárd darabot jelent. Ennek mintegy egyötödét húsvét környékén fogyasztjuk el. A tojás önköltségi ára amúgy 25 30 Ft/db között van a magyar termelôknél. A fogyasztói ár azonban már a 60 Ft/db-ot ostromolta az ünnep elôtt, de szerencsére az emelkedô tendencia megállt, majd valamelyest megfordult. Hogy a szokásos tömegpszichózis játszódott-e le, vagy tartósan magas tojásárakkal kell-e számolni, az majd kiderül a következô hónapokban. Kiderült, hogy a piacon nem a termelôk diktáltak, azonban a fogyasztók is képesek voltak beavatkozni a folyamatba, mert kevesebbet vásároltak, így a nagyobb haszon reményében azonnal intézkedô kereskedôknél óriási készletek halmozódnak fel különösen hogy török importtojás is érkezett. Húsvét után persze mindig visszaesik a fogyasztás idén is ez történt, és ez csökkentheti, visszarendezheti az árakat. GyZ
6 Állattenyésztés Nemzetközi és hazai piaci tendenciák Magas húsárak világszerte A globális sertéshústermelés várhatóan bôvül, a marhahús termelése nem változik lényegesen 2012-ben az elôzô évihez képest. A világpiacon az év eddig eltelt idôszakában magas szinten maradt a sertés- és a marhahús ára. Sertéshús Az Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) adatai szerint a sertéshús globális termelése a magas takarmányárak hatására növekvô inputköltségek és az állatbetegségek miatt 1,5 százalékkal 101 millió tonnára csökkent 2011-ben. A világtermelés csaknem felét adó Kína kibocsátása több mint 3 százalékkal csökkent tavaly, így termelése nem érte el az 50 millió tonnát. Az USAban 1 százalékkal 10,3 millió tonnára növekedett a sertéshústermelés 2011- ben. Brazília kibocsátása 1 százalékkal nôtt a sertéshús iránti rendkívül élénk belpiaci kereslet miatt. Oroszország sertéshústermelése a beruházások ellenére a vártnál kisebb mértékben, 2 százalékkal nôtt 2011-ben az afrikai sertéspestis terjedése és a magas takarmányárak miatt. Az Európai Bizottság becslése szerint a Közösségben 1,7 százalékkal csaknem 23 millió tonnára nôtt a sertéshús kibocsátása. A sertéshús globális kereskedelme elsôsorban Ázsia keresletének élénkülése miatt jelentôsen bôvült és meghaladta a 6 millió tonnát 2011-ben. A legnagyobb sertéshúsexportôr az USA, az EU, Kanada és Brazília voltak. Az EU sertéshúskivitele a termelés növekedése, továbbá az élénk külpiaci kereslet hatására 13 százalékkal 2,1 millió tonnára nôtt, míg Brazília a belpiaci kereslet fokozódása miatt 4,5 százalékkal kevesebb sertéshúst adott el a külpiacokon tavaly, mint egy évvel korábban. Az USDA elôrejelzése szerint a sertéshús globális termelése 2 százalékkal bôvülhet 2012-ben. Kína sertéshús-kibocsátása 3,5 százalékkal emelkedhet. Brazíliában az élénk belpiaci kereslet miatt 2 százalék körüli növekedés várható. Az EU Bizottság elôrejelzése szerint a Közösségben a termelés kismértékû csökkenésére lehet számítani az idén. A globális sertéshúsexport számottevô változása nem várható 2012-ben. Az EU és Brazília elôreláthatóan kevesebb sertéshúst ad el a világpiacon, míg az USA kivitele bôvülhet. A globális sertéshúsimport közel 4 százalékkal lehet kevesebb. Forrás: USDA, EU Bizottság, MPB, AKI PÁIR A hazai sertéshúspiac Magyarország sertésállománya csökkent 2011-ben. A KSH adatai szerint 3,032 millió sertést tartottak az országban 2011. december 1-jén, ami 4,3 százalékos csökkenést jelentett egy év alatt. A sertésállomány fogyása miatt a vágóhidak a hazai kínálatot import alapanyaggal egészítették ki. A korábbi években a vágóhidak inkább az élô sertést részesítették elônyben a sertéshússal szemben a külföldi vásárlásaik során. Tavaly viszont több húst és kevesebb élô sertést importáltak. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az E kereskedelmi osztályba tartozó sertés vágóhídi belépési ára 1,53 euró/kg hasított hideg súly volt 2011-ben, szemben az elôzô évi 1,4 euró/kg-mal. A magyarországi sertésárak az elôzô évekhez hasonlóan, 2011-ben is követték az uniós árak tendenciáját. Az AKI PÁIR adatai szerint a vágósertés termelôi ára 403 Ft/kg hasított meleg súly volt 2011-ben, 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A sertések ára az élénk kereslet miatt szeptembertôl folyamatosan emelkedett, így az árak év végi szezonális csökkenése tavaly elmaradt. A sertéshús termékpálya többi fázisába is begyûrûzött a sertés árának emelkedése, amelynek mértéke kisebb volt, mint a vágósertés termelôi árának változása. Az EU-ban és Magyarországon az idei év elején is magas szinten maradt a vágósertés termelôi ára. Az Unióban az E kereskedelmi osztályba tartozó sertés ára az elsô negyedévben 10 százalékkal volt magasabb,
Állattenyésztés 7 mint egy esztendôvel korábban. Februárban a hideg idôjárás hatására csökkent a vágósertések kínálata, a kereslet viszont erôs maradt, ami a sertés árának növekedését eredményezte a Közösségben. A sertés jegyzési ára a frankfurti tôzsdén is emelkedett, ennek alapján várható, hogy a sertés ára magas szinten stabilizálódik az év elsô felében. A Magyarországon termelt vágósertés termelôi ára átlagosan 452 Ft/kg hasított súly volt 2012. januártól márciusig, 25 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az uniós sertésárak februári növekedése kevésbé jelent meg a magyarországi árakban, mivel a forint erôsödött az euróval szemben. A termékpálya további fázisaiban kisebb mértékben emelkedtek az árak, mint a termelôi fázisban. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 11 százalékkal volt magasabb az idei év elsô három hónapjában, mint egy évvel korábban. A KSH adatai szerint a sertéskaraj fogyasztói ára 10 százalékkal, a sertéscombé 12 százalékkal emelkedett az elsô negyedévben az elôzô év azonos idôszakához viszonyítva. átszámítási tényezô élôsúlyról hasított súlyra 0,63 Forrás: USDA, EU Bizottság, Minagri, AKI PÁIR Marhahús Az USDA adatai szerint a globális marhahústermelés nem érte el az 57 millió tonnát 2011-ben, ami 0,5 százalékos csökkenést jelent az elôzô évihez képest. A nagy termelô országok közül Indiában, Ausztráliában és Mexikóban bôvült a termelés, míg Brazíliában a korábbi várakozásokkal ellentétben 1 százalékkal csökkent. Az USA marhahús-kibocsátása a 2010. évi termelés szintjén maradt. Az Európai Bizottság adatai szerint az Unió marha- és borjúhústermelése a nagyobb vágósúlyok és a dinamikus export miatt közel 2 százalékkal 8,2 millió tonnára nôtt 2011- ben. A globális marha- és borjúhús-kereskedelem jelentôs élénkülését a szûk kínálat és a magas árak korlátozták 2011-ben. Az USDA elôrejelzése szerint a marhahús globális termelése nem változik lényegesen 2012-ben. Az USA kibocsátása 5 százalékkal csökkenhet, ugyanakkor Brazíliában, Indiában és Argentínában a termelés bôvülését vetítik elôre. Az Európai Bizottság szakértôi az Unió marha- és borjúhústermelésének 2 százalékos csökkenését valószínûsítik 2012-ben. A hazai marhahúspiac Magyarországon megállt a szarvasmarha-állomány csökkenése. A KSH adatai szerint 2011. december 1-jén 698 ezer szarvasmarhát tartottak az országban. Az állomány egy év alatt 2,3 százalékkal bôvült. Az élô szarvasmarha és a marhahús iránt élénk volt a külpiaci kereslet 2011-ben, hasonlóan az azt megelôzô évhez. A Magyarországon termelt szarvasmarha jelentôs része továbbra is élve került a nemzetközi piacra. Az élômarhaexport 12 százalékkal bôvült, a legtöbb szarvasmarhát Törökországba szállítottuk. A termelés és a kereskedelem szempontjából meghatározó országokban emelkedett a vágómarha ára 2011- ben. Az EU-ban a fiatal bika R3 kereskedelmi osztály vágóhídi belépési ára 3,52 euró/kg hasított hideg súly volt tavaly, 10 százalékkal haladta meg az elôzô évi szintet. Magyarországon a vágómarha termelôi ára 24 százalékkal nôtt. Az USDA adatai szerint az USAban a bika ára dollárban kifejezve közel 14 százalékkal emelkedett 2012 elsô három hónapjában a tavalyi esztendô azonos idôszakához viszonyítva. A marhahústermelés az elsô negyedévben 1,7 százalékkal maradhat el az egy évvel korábbitól. Ugyanakkor a marhahús exportja 8 százalékkal, míg az importja 15 százalékkal emelkedhet. Az EU-ban a fiatal bika R3 kereskedelmi osztály vágóhídi belépési ára átlagosan 3,83 euró/kg hasított hideg súly volt 2012 év elsô negyedévében, ami csaknem 10 százalékos növekedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. A tehén O3 ára 19 százalékkal, az üszô R3 ára 11,5 százalékkal volt magasabb a vizsgált idôszakban. Magyarországon az élénk külpiaci kereslet és a szûk kínálat az árak emelkedését okozta az idei év elején. A januártól márciusig terjedô idôszakban a fiatal bika termelôi ára több mint 7 százalékkal haladta meg az elôzô év hasonló idôszakának szintjét. A vágótehén ára 27 százalékkal, a vágóüszôé 32 százalékkal nôtt. A termékpálya további fázisaiban kisebb mértékû volt az ár emelkedése. A csontos marhahús frissen félben termék feldolgozói értékesítési ára 9,3 százalékkal, a negyedrészek árai átlagosan 5 százalékkal voltak magasabbak 2012 elsô negyedévében, mint az elôzô év azonos idôszakában. A KSH adatai szerint a marha rostélyos fogyasztói ára közel 12 százalékkal nôtt 2012 elsô három hónapjában az egy évvel korábbihoz képest. Dr. Stummer Ildikó, Egri Edit, Agrárgazdasági Kutató Intézet
8 Állattenyésztés Új technológiák az állattartásban A globális klímaváltozásokra tekintettel Komplex takarmányozási és tartástechnológiai modell rendszer kidolgozása címû GOP-1.1-09/1-20090033 sz projekt tudományos konferenciájára és záró rendezvényére került sor a közelmúltban a Kerekegyháza melletti Varga-tanyán. A Gallifarm Kft. által rendezett tanácskozás célja, az volt, hogy a baromfiágazatban dolgozó gazdálkodók, szakemberek naprakész tudáshoz és információhoz jussanak az eredménycentrikus, ugyanakkor korszerû takarmányozás és trágyakezelés üzemi szintû alkalmazásáról. A GOP-1.1-09/1-20090033 sz. projekt keretében kidolgozott új technológia megoldást kínál arra, hogy a takarmány táplálóanyag-tartalma minél jobban hasznosuljon a brojlercsirke és a pecsenyepulyka állományokban az istállóklíma feltétlen javítása, a trágya nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmának, energiaértékének egyidejû megôrzése mellett. A konferencia résztvevôit Forgó Gábor a Gallifarm Kft., ügyvezetô igazgatója köszöntötte, aki tájékoztatást adott cége tevékenységérôl. Utalt rá, hogy a rendezvényt kétéves munka elôzte meg, a kutatás-fejlesztési projekt március 31-én zárult le. Az rendezvény levezetô elnöke Prof. Dr. Mézes Miklós egyetemi tanár, a gödöllôi Szent István Egyetem, Takarmányozástani Tanszékének vezetôje, az intenzív állattartás (baromfitartás) környezeti kockázatairól tartott elôadást. Az intenzív állattartást, ezen belül a baromfitartást tartják a legfontosabb ammónia és üvegházhatású gázkibocsátó ágazatnak. Ennek megoldására a takarmányozási módszerek mellett, amelyek révén a takarmány fehérjetartalmának hatékonyabb emésztése, ennek révén pedig az ürülék nitrogéntartalma csökkenthetô, a szakszerûen elvégzett trágyakezelés, így például a trágya kémhatásának savas irányba történô eltolása lehet megoldás. Környezeti kockázatként merül fel emellett az ürülék foszfortartalma is, amely célirányos enzimkészítmények alkalmazásával, ennek révén a takarmányok hozzáadott foszfortartalmának csökkentésével szintén mérsékelhetô Új technológiák megjelenése, létjogosultságuk Bács-Kiskun megyében és a Dél-Alföldi régióban címmel Kôváriné Dr. Bartha Ágnes a Bács-Kiskun megyei Agrárkamara elnöke tartott elôadást. Egyebek között beszélt arról, hogy a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara feladata és szerepe a gazdaság szervezésében, fejlesztésében 1994-tôl, azaz a kamara megalakulásától napjainkig sok változáson ment keresztül. De nem annyira a jogszabályi körülmények, hanem a gazdasági szereplôk elôtt álló problémák és az azokra adható válaszok tekintetében érdemes foglalkozni a kihívásokkal. A Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara 2010-2013-ig tartó idôszakra szóló stratégiájának alapelvei és fô irányai, célkitûzései: Agrárkamaránk stratégiai fontosságú elemként kezeli az élelmiszerbiztonságot; az élelmiszer-önrendelkezést; a vízbázisokkal való okszerû és takarékos gazdálkodást; a termôföld fokozott védelmét; a vidéki gazdaság szükségszerû erôsítését; a mezôgazdaság jövedelemtermelô képességének javítását; az energiafüggôség csökkentését; a környezettudatos és alkalmazkodó mezôgazdaság, élelmiszer-gazdaság megteremtését; a gazdálkodást támogató, hatékony köz- és önigazgatást. A gazdaságfejlesztés és gazdaságszervezés feladatai körében a kamara stratégiájában megfogalmazásra került szerepének erôsítése a környezetgazdálkodási, a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységben. A klímaváltozás kezelésének oldaláról közelítve is megállapíthatjuk a célok megfogalmazásának helyességét. A Homokháti Célprogram 6 éves programjában a helyes és alkalmas fajtaválasztás és az alkalmazandó technológia vonatkozásában különbözô tudományos mûhelyekkel is együttmûködést alakítottunk ki. Ez közvetlen kapcsolatot teremtett a kutatók és a gazdák között, s ez gyümölcsözônek bizonyult. A www.bacsmagrarkamara.hu honlapunkon, valamint a GazdaTárs Hírlevél a Dél-Alföldi Agrárkamarák havi folyóiratában rendszeresen jelentetünk meg cikkeket az innováció elôsegítésére. Fontos, hogy a kutatási eredmények hasznosuljanak, miként az is, hogy a magyar szabadalmak, tudományos eredmények itthon segítsék elô a fejlôdést, a hatékony, korszerû gazdálkodást. Segíteni szükséges ezt a folyamatot különösen a gyengébb termôhelyû, erôforrásokban nem bôvelkedô területeken összegzett az elnöknô. Korszerû és környezettudatos takarmányozás a baromfitartás témakörével Balláné Dr. Erdélyi Márta, a gödöllôi Szent István Egyetem, Takarmányozástani Tanszékének docense foglalkozott. A trágyakezelés korszerûsítésrôl pedig Szolnoky Tamás, az Agrogeo Kft. ügyvezetô igazgatója tartott elôadást. Dr. Ábrahám Csaba, Food Analytica Kft. ügyvezetôje a konferencia záró részében arról tájékozatott, hogy az uniós és hazai forrásokból kutatásfejlesztési projektek megvalósítására öszszességében 75 milliárd forint értékben jelentek meg vagy jelennek meg pályázatok az év elsô felében. A K+F pályázatok legfontosabb elônyei a következôk: más projektekhez képest magasabb támogatásintenzitás; elszámolható költségek széles köre (beruházás, bérköltségek, külsô megbízások, anyagköltség); kisebb pályázói aktivitás; biztosítéknyújtás mentessége. Elôadásában betekintést nyújtott és napra kész információt adott az innovációban rejlô lehetôségekrôl. VB
10 Állattenyésztés A szálastakarmány-betakarítás modern gépei Az állattenyésztés mai színvonala mellett a jó minôségû széna etetése a kis- és nagy állatállományú telepeken egyaránt egész évben, folyamatosan történik. Ez különösen a kérôdzôk esetében élettanilag és takarmányozástani szempontból is nélkülözhetetlen. A jó beltartalmi értékkel rendelkezô széna szükséges a tehenészetek jövedelmezhetôségét meghatározó termelési szint fenntartásához is. A szálastakarmány-betakarító gépek mûszaki színvonala a szálastakarmányok minôségében meghatározó szerepet tölt be az egyéb ökológiai adottságok mellett. A szálastakarmány-betakarító gépek (kaszák, rendkezelôk, bálázók) gyártói ezért annak ellenére, hogy ezek a gépek jól kiforrott konstrukciók, folyamatosan fejlesztik gyártmányaikat, és jelennek meg mûszaki újdonságokkal. Rotációs kaszák A mai korszerû rotációs kaszák családelven, gyakran azonos fôdarabok felhasználásával, függesztett vagy vontatott változatban készülnek. A kisebb munkaszélességû (1,6 2,4 m) dobos és tárcsás vágószerkezetû gépek oldalt függesztett, a kissé nagyobb (2,4 3,2 m) munkaszélességû kaszák homlokvagy helyesebben mellsô függesztésû változatban készülnek, és front kaszáknak is nevezzük ôket. A kisebb szerkezeti tömeg miatt a tárcsás, oldalt függesztett kaszák egyes típusainak a munkaszélessége 3,1 4,2 m is lehet. A mellsô függesztésû és jobb-bal oldali felfüggesztésû változatok, gépkonstrukciók egyes példányai a nagyteljesítményû 280 320 LE-ôs magajáró gépekhez vagy mellsô függesztôvel és TLTvel rendelkezô nehéz univerzális traktorokhoz 6 m, vagy annál nagyobb, 9 10 m munkaszélességben is készülnek. A vontatott kaszák munkaszélessége is növekedett, általában 2,8 4,8 m, de egyes konstrukciók esetében az 5 m-t is meghaladhatja. A rotációs kaszák közül a dobos vágószerkezettel szerelt gépek robusztusabb kivitelûek, így ezek a kevésbé gondozott és rosszabb talajállapotú ôsgyepek, illetve a nagy hozamú, telepített gyepek és pillangósok kaszálására egyaránt alkalmasak, különösen a forgórészenként külön-külön paralelogramma felfüggesztéssel rendelkezô gépek. A könnyebb szerkezeti kivitelû, tárcsás kaszák pedig elsôsorban a jó talajállapotú, telepített és kisebb hozamú gyepek, valamint pillangósok kaszálására használhatók. A megnövekedett munkaszélesség következtében a függesztett és vontatott, tárcsás és dobos vágószerkezetû kaszáknál újdonságnak számít a hidropneumatikus rugózás, vagyis a vágószerkezet talajterhelésének hidropneumatikus beállítása. A modern rotációs kaszáknál a függesztôszerkezet a súlypontjában fogja meg a nagyobb munkaszélességû gépeket, így biztosítva az optimális keresztirányú talajkövetést és az egyenletes vágási magasságot. A vontatott kaszáknál a vázszerkezethez a kaszaszerkezet felfüggesztése paralelogramma vezérlésû a kereszt- és hosszirányú minél jobb talajkövetésre. A front, vagyis mellsô függesztésû rotációs kaszák szintén paralelogramma felfüggesztéssel követik a talajt. A mai rotációs kaszák vágószerkezetei tárcsás vagy dobos kivitelben egyaránt készülnek. A dobos vágószerkezetû kaszák felsô hajtású kivitelûek. A forgó dobok henger alakú háza a kaszagerendelyhez csatlakozik. A kések a csapokkal szemben elhelyezett biztosító laprugó kifeszítése után gyorsan és biztonságosan cserélhetôk. A forgó dobok csapágyháza rendszerint csavarmenetes kivitelû, ami a fokozatmentes vágási magasság beállítását biztosítja. A vágási magasság egyszerûbb szerkezeteknél a csúszótányér cseréjével is változtatható. A tárcsás kaszaszerkezetek tárcsái általában sajtolt kaszagerendelybe kerülnek csapágyazásra. A gerendely egyben magában foglalja a hajtómûházat, a csapágyakat és a hajtást végzô fogaskerékpárokat is. A tárcsás kaszaszerkezetek könnyebb kivitelben készülnek. A hajtómûházat sajtolt lemezborítás védi a mechanikai igénybevételektôl. A gerendelyt két oldalt állítható magasságú csúszótalpak támasztják alá, melyekkel a vágási magasság beállítható. A korszerû rotációs kaszák valamennyi konstrukciós változata felszerelhetô szársértô berendezéssel. A gyepek és fûfélék szársértésére a dobos lengôujjas, a pillangósok szár-
Állattenyésztés 11 sértésére pedig a különbözô anyagú hengerpárokból kialakított szársértôket alkalmazzák. A rotációs kaszákon alkalmazott rendterelôk nagyon egyszerû szerkezetek, alkalmazásuk azonban a kasza után viszszamaradt rend kialakítása, méretei, keresztmetszete, tömörsége szempontjából meghatározóak. Az esetek többségében a vágószerkezetek a szársértô berendezés mögé szerelt lemezbôl kialakított terelôlapok. A mai korszerû rotációs kaszákon a hidropneumatikus terhelésszabályzó terjedésével az egyes mûködô részek hidraulikus hajtása és hidraulikus munkahengerének mûködtetése miatt kihelyezett hidraulikus rendszereket alkalmaznak. A korszerû, nagy munkaszélességû, vontatott rotációs kaszák vonórúdja csuklósan kapcsolódik a vázkerethez. Ez a megoldás lehetôvé teszi, hogy a kaszálandó terület a kasza kiemelése nélkül is körbevágható. Rendkezelés A szálastakarmány-betakarítás egyik legfontosabb munkamûvelete a rendkezelés. Különösen csapadékos idôjárás esetén a megfelelô idôben végzett rendkezelés elsôrendû fontosságú. A gyártók széles típusválasztékban gyártanak rendkezelôket. A rendkezelô gépekre a különbözô és igen széles skálán mozgó felhasználói igényeknek megfelelôen a rendsodrók, rotációs rendterítôk, dobos és szalagos, valamint vezérelt ujjas rendkezelôk esetében szintén a munkaszélesség széles skálájának biztosítása (4 10 m), a munkaminôség és kezelhetôség javítása a jellemzô. A munkaminôség javításán a takarmány minél kevesebb földszennyezéssel történô kezelését, és emellett az elhagyási veszteségek csökkentését értjük. A korszerû, nagy munkaszélességû rendterítôk vázkerete a tökéletes talajkövetés és az elôzô igények biztosítására több részbôl, osztott kivitelben készül, és csuklósan kapcsolódik egymáshoz, a forgó részeket külön-külön támkerék támasztja alá. A modern rendrakó gépeknél éppen az említett porosodás és talajszennyezés elkerülésére nagyon komoly konstrukciójú futómûveket alkalmaznak. Egyes típusoknál a forgórészeket külön-külön három-három párhuzamos és tändem kerék elrendezésû futómû támasztja alá. A kíméletes növénykezelés, különösen lucerna esetében nagyon fontos a levélpergési veszteségek elkerülésére, ép-
12 Állattenyésztés pen ezért a gyártók folyamatosan fejlesztik a rendrakó gépek rugós ujjait tartó rudazatok görgôit és vezérlôpályáit. A görgôk nagyon jó minôségû, kopásnak ellenálló anyagból készülnek, és sok esetben folyékony zsírban, egyes típusoknál pedig zárt házban, olajban futnak. A rotoros rendkezelôgépek is különbözô munkaszélességben, családelven készülnek, ezért szinte valamennyi gyártó kínálatában megtalálhatók az egy forgórészes, két oldalra rakó berendezések és a kettô, négy forgórészes oldalra és középre rakó berendezések. A szalagos rendrakógépek esetében a munkaszélesség növelését figyelhetjük meg. Bálázás A szögletes kisbálakészítô gépek fejlesztése és az irántuk meglévô felhasználói igények az elmúlt idôszakban háttérbe szorultak. Ennek egyik oka az állandó- és változókamrás hengeres bálázógépek folyamatos és gyors fejlesztése. A bálaméretet tekintve a közlekedésrendészeti elôírásoknak (KRESZ-elôírások) megfelelôen a hengeres bálák szélességi mérete 1,2 m-ben állandósult. A bálaátmérôt tekintve az állandó kamrás hengeres bálázók 1200 mm-tôl különbözô méretlépcsôben 2000 mm-ig készülnek. Egyes új konstrukciójú, állandókamrás gépek megtartva a konstrukció elônyét meghatározott lépcsôkben különbözô átmérôjû bálák készítésére alkalmasak. Ez a megoldás a hengeres bálák rakodása során elsôsorban a kisebb emelôképességgel rendelkezô rakodógépeket üzemeltetô vállalkozásoknál jelentkezik elônyként. Az állandókamrás hengeres bálázók konstrukciójukból és mûködésmódjukból adódóan laza közepû bálát képeznek, ami feltétlen elônyt jelent lucernaszéna bálák készítésében. A laza középpel készített báláknál lehetôség van a táblán a behordás és kazalozás elôtti utószáradásra. A laza közepû bálák további manipulálása, rakodása, szállítása, kazalozása közben különös figyelemmel kell eljárni, mert ezek a bálák kevésbé alaktartóak, könnyen deformálódnak. Az egyéb szálasanyagoknál, például réti széna, szenázskészítés, szalmabálázás során nincs szükség utószárításra. Éppen ezért a görgôs tömörítô szerkezetû, állandókamrás, hengeres bálázók egyes típusainál a bálakamra görgôs tömörítôszerkezetének felsô három munkahengere hidraulikus munkahengerrel a bála palástjára szorítható. A hengeres bálázógépek szakaszos üzemû gépek, ami azt jelenti, hogy kötözés idejére az elkészített bálák körbeforgatására meg kell állniuk. Ennek kiküszöbölésére fejlesztették ki a hengeres bálázók menet közbeni kötözésre is alkalmas változatát. A 2011-es Agritechnika Kiállításon mutatták be a KRONE ULTIMA Non Stop hengeres nagybálázó gépet, melyet aranyéremmel díjaztak. A bálázógép rendfelszedô berendezése a szálastakarmányt a rendrôl felszedi és két behordószalag közé juttatja. A behordószalagok mint elôtömörítô szerkezet mûködnek, és szállítják a szálasanyagot a pálcás, gumihevederes, változókamrás tömörítôszerkezethez. A bála elkészültekor a kötözés hálóval történik, ami 1,5 2,0-szeres körbeforgatást jelent, ez alatt az anyag a két behordószalag között, mint elôtömörítô kamrában tartózkodik. A behordószalagok távolsága állítható, vagyis az elôtömörítô befogadó változtatható. A kötözés megtörténte és a bálának a bálakamrából való távozása után a behordószalagok közül az anyag a bálakamrába kerül és kezdôdik az újabb bála tömörítése. Hengeres nagybálakészítô gépek legtöbb típusához vagy egybeépített, vagy rászerelt, vagy vontatott bálacsomagoló gépeket is kifejlesztettek. A traktorhoz kapcsolt, külön futómûre épített, hengeres bálacsomagoló gépeket ma már kiszorították a bálázógépre rászerelt és a bálázógéppel egybeépített bálacsomagolók. A bálacsomagolók az állandó- és változókamrás gépekhez egyaránt kapcsolhatók. E konstrukciónál az elkészült és bekötött báláról a bálakamra felsô részét a hidraulikus munkahengerek leemelik, a bála a bálakamra alsó görgôin marad. A bálakamrát benne a bálával fogaskoszorú veszi körbe, melyre a függôleges tengelyû fóliatartó hengerek vannak elhelyezve. A csomagolás az elôzôekhez hasonlóan történik. A szögletes nagybálázó gépek csúszódugattyús tömörítô szerkezetû gépek. Ezekre a gépekre is el lehet mondani, hogy kiforrott, és valamennyi típus jól bevált konstrukció. A szögletes nagybálák tömörségét hidraulikus munkahengerrel mûködtetett mechanizmussal, a bálakamrában készülô bála összeszorításának mértékével lehet beállítani. A tömörség egyenletessége azonban az elôtömörítés módjától is függ. A készített bálamérettel kapcsolatos széles felhasználói igényeknek megfelelôen a bálák általában 1000 3000 mm között, a beállításnak megfelelô hosszúsággal készülnek, a bálaszélesség a szállíthatóság miatt 1200 mm-ben állandósult. A szállítóeszközök magassági ûrszelvényének kihasználása miatt azonban az egyes géptípusok esetében változó is lehet, 700 900 1000 1200 mm. A mai korszerû hengeres- és szögletes nagybálázó gépek szeletelô berendezéssel is felszerelhetôk. A felhasználói igényeknek megfelelôen a piacon a szálastakarmány-betakarításra az ökológiai adottságoknak, állatállomány létszáma, a termôterület nagysága és a termôterületi arányoknak, domborzati viszonyoknak megfelelôen komplett gépsorok állnak rendelkezésre. A technológia öszszeállításánál azonban nemcsak a gépek, gépsorok mûszaki színvonalára, újdonságtartalmára kell figyelemmel lenni, hanem az optimális betakarítási idôszak betartását lehetôvé tevô gépkapacitás biztosítására is. Dr. Kelemen Zsolt, VM MGI Gödöllô
14 Állattenyésztés Vitfoss Vitál Start A sertéstelepi gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a telepen lévô fajtától, tartási és takarmányozási technológiától függetlenül a született malacok minimum 20%-a nem kívánt alacsony súllyal születik! Ezek egy része elpusztul, de az életben maradottak is jelentôsen visszavetik a telep gazdaságosságát! Ha ere a szegmensre nagyobb figyelmet fordítunk, javítjuk túlélési és növekedési esélyeiket, extraprofitot tudunk realizálni! Segítségül összeállítottunk egy öt terméket tartalmazó csomagot, melynek minden eleme erre a szegmensre összpontosít! Stalosan F, por alapú higiénés fertôtlenítô szer, a fiaztató kutricákban közvetlenül a malacok alá szórva alkalmazzuk 300 500 g mennyiségben. Malacfürdetésre is kitûnô! Hatásánál fogva megköti az ammóniát, elpusztítja a környezetben meglévô vírusokat és baktériumokat, megakadályozza a fertôzést! Battérián a javasolt kijuttatási mennyiség 500 g/m 2 heti kiszórásban. Piglet Saver, adalékanyag a gyenge, de életképes, kis súllyal született malacoknak. Nem csodaszer. a beteget nem gyógyítja meg! Nagy energia-, zsír- és vitamintartalmú szer. Energialöketet ad, folyamatos étvágyat gerjeszt az állatban. Adagolóval van ellátva mely a kívánt mennyiséget biztosítja. Kétszer javasolt adagolni, mindjárt a születés után, majd 12 órával ezt követôen. Egy palack 125 kétszeri kezelést tartalmaz. Már egy malac életben tartása esetén árát többszörösen visszahozta. Milk Caps, magas minôségû tej kapszulázott formában. A száraztakarmány etetésének megkezdése idejében a prestarterrel keverve vagy tisztán adagolandó száraz, vagy 1:1 arányú vizes keverékben. Malaconként 100 g körüli fogyasztással számolhatunk. Javítja a malacok egészségi állapotát, kondícióját, meggátolja a kocák lezsarolását. Fibremin Mikro, a fiaztatóban a prestarterrel együtt adagoljuk maréknyi mennyiségben, a padozatra szórva, illetve az etetôbe keverve. A malacok nagyon szeretik, folyamatosan étvágyat gerjeszt, kialakítja az optimális bélflórát, kizárja a hasmenést! Minden állat kapja, nem csak a gyenge csoport. Választás után segít a takarmányváltásban, 50 50%-os arányban keverve a starterrel két napig etetjük! Hasmenés esetén 140 g/malac vagy 1/2 l/malac mennyiségben adagoljuk. Ezt a mennyiséget napi 3-4 porcióra osztjuk. SowFix, ezzel a termékkel a kocára fordítunk figyelmet! Energiabombaként hat, stimulálja a petesejtképzôdést, az ivarzást! Magas vitamin- és ásványianyag tartalma a kocák egészségi állapotát stabilizálja, segít a választáskori stressz visszaszorításában. 150 g/koca mennyiségben négy nappal a választás elôttôl a termékenyítésig etetjük! A csomagot 100 fialó kocára kalkuláltuk, mely alapján a csomag a következô mennyiségeket tartalmazza: Sowfix 4 zsák 20 kg 80 kg Milk Caps 6 zsák 20 kg 120 kg Stalosan F 10 zsák 25 kg 250 kg Fibremin Micro 30 zsák 14 kg 420 kg Piglet Saver 3 palack Vitfoss Hungária Kft. Érdeklôdni: 06-30/278-2656
Állattenyésztés 15 Korszerû baromfi-takarmányozás Napjainkban a baromfiágazat versenyképességének fô meghatározója a takarmányozás. A növényi alapú energiahordozók elôretörése, a megváltozott fogyasztói igények és a környezet iránti elkötelezettség elôtérbe kerülése arra ösztönzi a termelôket, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a takarmány-összetétel folyamatos, a kor igényeinek megfelelô alakítására. B alláné dr. Erdélyi Márta a gödöllôi Szent István Egyetem, Takarmányozástani Tanszékének docensének elôadásából megtudtuk, hogy 2010 2012-ben a Szent István Egyetem Mezôgazdaságtudományi Kar Takarmányozástani Tanszéke és a Gallifarm Kft. együttmûködése egy olyan takarmányadalék anyag kombináció kialakításra irányult, amelynek segítségével egyes ipari melléktermékek nagy arányban hasznosíthatóvá válnak a baromfitakarmányozásban is, és egyúttal csökkenthetôk a baromfitartás környezetet terhelô hatásai. A bioetanol egyik legjobb alapanyaga a kukorica, egységnyi kukoricából egyharmad mennyiségû etanolt tudunk elôállítani. Létezik azonban a termelés egy másik oldala, ami érinti az állattartást is. Ez a képzôdô melléktermék a DDGS, amit ha nem tudunk felhasználni, nem tudjuk közömbösíteni, környezeti kockázatot jelent. Az utóbbi 10 15 év takarmányozási kísérletei alapján elmondható, hogy ha kellô gondossággal történik a DDGS felhasználása, akkor minden gazdasági állat takarmányába beilleszthetô. A téma azért is aktuális, mert Magyarország klímáját tekintve bioetanol-nagyhatalom lehetne. Ilyen irányú törekvések 2005 2006-ban voltak is, de a mai napig mindössze egy 150 ezer tonna évi kapacitású bioetanolgyár mûködik Szabadegyházán. Ha azonban a tervezett nagyberuházások megvalósulnának, és további kisebb 30 üzem is felépülne, akkor hazánkban évente 2 millió tonna kukoricából tudnánk etanolt elôállítani, ami 200 ezer tonna évi DDGS-t jelentene. A DDGS fehérjetartalma a 30 százalék fölé is mehet, és rendkívül magas 10 15 százalékos zsírtartalommal rendelkezik, tehát kiváló energiaforrás. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy DDGS az állataink számára kritikusan alacsony mennyiségben tartalmaz aminósavakat, lizint és metionint. Tehát csak akkor tudjuk haszonnal felhasználni a DDGS-t, ha az állatok takarmánykeverékében pótoljuk ezeket az anyagokat. A DDGS zsírtartalmának több mint 50 százaléka a többszörösen telítetlen zsírsavakból áll, ezért viszonylag rövid ideig tárolható, avasodni kezd. A kezeletlen DDGS két hónap után nem használható takarmányozási célra. Ugyanakkor a rendszeresen használt BHC antioxidáns bizonyos mértékben képes ezt a folyamatot kontrollálni és a határérték alá szorítani. Amire mi nagyon büszkék vagyunk, hogy az általunk egyedileg öszszeállított, kifejezetten a DDGS zsírsavösszetételére szabott speciális antioxidáns egész éven át rendkívül alacsony szinten tartotta a peroxid számot számolt be elôadásában dr. Erdélyi Márta. Az általunk összeállított adalékanyag kombinációban van egy enzim, egy probiotikum és egy fitobiotikum készítmény. Ettôl a kombinációtól azt várjuk, hogy az állati termékünk legalább szinten maradjon, esetleg akár mennyiségben növekedjen, a minôség legalább ugyanazon szinten maradjon, mint korábban, esetleg javuljon. Mindezeken túl a képzôdô trágya minôsége javuljon, és erre épül majd egy komposztálási technológia, ami aztán a megtermelt trágyát teljes mértékben közömbösíti környezeti terhelés szempontjából. Ha a termelési paramétereket nézzük kísérleteinket brojlercsirke és pecsenyepulyka állományokkal végeztük akkor azt látjuk, hogy az elhullási százalék mind a brojlercsirke, mind a pecsenyepulyka esetében körülbelül 5 százalékkal csökkent. Ez önmagában jelentôs eredmény. Vágás után a grillsúlyok megmérésével azt tapasztaltuk, hogy a brojlercsirke állományokban körülbelül 200 grammos hozadékunk, többletsúlyunk van, a pulykaállományokban pedig fél kilogrammos egyedi növekményt tapasztaltunk. A húsminôségi vizsgálatok során jelentôs változásokat nem észleltünk, ami önmagában nagy eredmény, mert a DDGS mint új alapanyag szerepel a kísérleti takarmányokban, és ez járhat kedvezôtlen hatásokkal. Az egyetlen érdemleges változás a csepegési veszteség, vagyis a hús víztartó képességében volt tapasztalható. A kísérleti csoportban körülbelül 2 százalékkal javult a hús víztartó képessége mind a brojler, mind a pecsenye pulyka állományokban. Az alomtrágya minôségének értékelésére, úgy gondoltuk, az a legalkalmasabb, ha a különbözô szerves és szervetlen anyagoknak a mennyiségét vizsgáljuk, illetve ha megvizsgáljuk, hogy a trágyában a különbözô potenciálisan kórokozó hatású baktériumok milyen gyakorisággal találhatók meg. Azt tapasztaltuk, hogy a kontroll alomtrágyához viszonyítva az összes szerves anyag tartalma kísérleti trágyában alacsonyabb lett, a foszfor- és nitrogénváltozás nem volt jelentôs, de Coliform baktériumok és az Enterococcus típusú törzsek mennyisége nagyságrendekkel volt kisebb volt. Összefoglalva az eredményeket, elmondhatjuk, hogy az általunk alkalmazott kombinációja az adalékanyagoknak hozzákeverve a megfelelô mennyiségben a baromfi takarmánykeverékéhez hozzájárulhat mind a termék mennyiségének gyarapításához, mind az állattartás környezeti kockázatainak csökkentéséhez. VB
16 Állattenyésztés Repülôstart a napos baromfinak Megoldás a HYDRO-GEL A napos baromfi szállításakor vagy kihelyezésekor gyakran szembesülünk azzal a problémával, hogy több óra, esetleg több nap is eltelik, mire a napos madár táplálékhoz vagy ivóvízhez jut. Gyurcsó Gábor Ennek következtében nagyobb kieséssel számolhatunk, de elveszik annak a lehetôsége is, hogy az állományunk jól startoljon a nevelés kezdetén, aminek következtében nem lesz képes nyújtani a genetikai teljesítôképességének maximumát. A problémára megoldást jelenthet a Hydro-Gel, amely nagy mennyiségû víz felvételére képes, speciális termék, amit képes jól magában tartani, majd az állati szervezetben elengedni. Ez a termék összetételénél fogva megakadályozza a napos madarak szállításakor, fogadásakor fellépô dehidratáció veszélyét, valamint az esetlegesen fellépô energiahiányt. Összetevôi révén energiát és C-vitamint szolgáltat a legyengült szervezetnek, valamint elôsegíti a bélrendszer számára nélkülözhetetlen hasznos baktériumok kolonizációját. Megalapoz a bélrendszer számára egy olyan egészséges felszívó felületet, amellyel a madár zökkenômentesen képes lesz átállni a szilárd takarmány fázisra. Adagolása minden fajta napos állomány számára javasolt. Lehetôségeink szerint minél hamarabb kezdjük el a Hydro-Gel adagolását. Adagolhatjuk kelés után, szállítás folyamán, fogadáskor vagy csôrözés után. A következô adagokat javasoljuk: brojler, árutojó, valamint szülôpár napos állományok esetében 1 g/madár, pulyka állományok esetében 2 g/madár, viziszárnyas állományok esetében 2 g/madár, egyéb (fürj, fácán) 1 g/madár. Bôvebb információ: Gyurcsó Gábor baromfi termékmenedzser mobil: 20/3886-255
18 Állattenyésztés Baromfitermékeink exportja A baromfiágazat évtizedek óta exportorientált, ezért termékeinek külkereskedelmi forgalma mindenkor komoly figyelmet érdemel. Ezúttal a teljes országos adatokat kívánjuk felhasználni átfogó kép nyújtása céljából. Ebbe beletartozik természetesen az import is, hiszen az EU-csatlakozás óta ez utóbbi megnövekedett, sokszor a hazai érdekeknek nem éppen az elônyére. A zt már említettük korábban, hogy a terméktanács körébôl gyûjtött adatok sokszor nagyban eltérnek az országostól, ennek több oka van, amire itt nem térünk ki. Ugyanakkor az is tény, hogy például a vámhivatali adatok tartalmaznak halmozódásokat (pl. reexport), ami torzítja a valós tényeket. Az alábbiakban tehát a baromfitermékek 2011. évi export-import forgalmát mutatjuk be a lehetô legszélesebb körû adatokkal. Ezúttal lehetôségünk van arra, hogy a baromfiexportot az egész agrárexport viszonylatában is vizsgáljuk. Egy minisztériumi (VM) részértékelés segített ahhoz, hogy az agrár-külkereskedelem összesített számaihoz viszonyíthassuk a baromfiszektor teljesítményét. Az agrárkivitel 2011. I X. hónapban elérte az 5,6 milliárd euró deviza árbevételt, ami az elôzô évihez képest 19%- os növekedés. E kiváló teljesítmény importhoz viszonyított szaldója meghaladja a 2 milliárd eurót. Az élelmiszer-gazdaság mint fôágazat a makrogazdasági mutatókat egyértelmûen javítani képes. Ez történt 2011-ben is. Ez a szaldó ugyanis a nemzetgazdasági külkereskedelmi szaldó 35%-át teszi ki, míg maga az élelmiszer-ipari export a teljes exportnak csak 8,4%-át. Ezzel az ország külkereskedelmi mérlegének javításában az agrárgazdaság oroszlánrészt vállalt. Ami az agrárexport szerkezetét illeti, azt az ágazati arányok fejezik ki. Így az állatok, állati termékek ennek 24,2%- át; a növényi termékek 35,3%-át, ami csaknem egyensúlyt mutat a kettô között, holott tudjuk, hogy az állattenyésztés a növénytermesztéshez képest igen hátrányos helyzetben van. Valószínûleg az állati termékek feldolgozottsága, fajlagos értéke magasabb, mint a nyersanyagnak számító terményeké. A talán nem haszontalan a rövid nemzetgazdasági szintû áttekintést azzal lezárni, hogy a tárcavezetés 6,6 6,8 milliárd eurós éves deviza árbevételt prognosztizál, ami 1 1,2 milliárd euróval meghaladja a 2010. évi teljesítményt, pozitív egyenlege pedig várhatóan 2,5 2,6 milliárd euró lesz. Mindemellett kétségtelenül import is létezik, mégpedig várhatóan ez is 16%-kal, mintegy 4 milliárd euró körüli értékben meghaladja a múlt évit. 1. táblázat. A baromfiexport összesített teljesítménye 2011. évben Termék, reláció 2010 2011 millió Ft 1000 euró tonna millió Ft 1000 euró tonna Élô baromfi 10 710 38 865 3 890 9 570 34 467 5 567 Baromfi húsa, vágási 104 096 mellékterméke, belsôsége* 377 547 154 811 134 425 477 268 180 852 - ebbôl EU-27 85 954 311 808 120 296 112 997 400 302 148 465 EU-n kívül 10 232 37 061 23 201 9 613 34 227 18 523 Összesen élô + vágott baromfi 114 806 416 439 158 701 143 995 511 735 186 419 Tenyész- és más tojás** 32 600 30 240 Toll** 35 880 48 360 Deviza árbevétel összesen 484 919 590 335 Forrás: VM-AKI, 2012 * A hízott májak forgalmát is tartalmazza ** Csak a deviza árbevételi adat állt rendelkezésre Éves szinten az állati termékek exportja 1,6 milliárd euró körül alakul. Ezen belül a baromfiexport összesített árbevétele már tényszám, és mint az 1. táblázatban látható, a 2010. évit 22%-kal meghaladóan, közel 0,6 milliárd euró értékkel igen elôkelô helyet foglal el. A részletes elemzésre most nincs módunk, hiszen a fôtermékek (pl. baromfihús) faji, feldolgozási bontás nélkül állnak rendelkezésre. A hungarikumként kezelt hízott liba- és kacsamáj is benne van a második sor adataiban, de annyit tudunk más forrásból, hogy ezek exportja a korábbi évekhez hasonlóan alakult 1621 tonnával és 31,2 millió euró árbevétellel. A 2011. évi baromfiexport az állati termék exportnak 37, a teljes agrárexportnak 9%-át adja, ami az ágazat számára hosszabb távon is eredményes mûködésre nyújt reményt. A baromfitermékek importja az utóbbi 6 8 évben folyamatosan nôtt, ennek üteme 2011-ben valamelyest lassult, de még mindig 49 ezer tonna vágott termék. Mindenesetre megdöbbentô, hogy milyen silány termékeket hozunk be, mert ezt egyértelmûen mutatja az 1 kg-ra vetített egységár, ami import esetében 1,05 euró, ami elképesztôen alacsony a 2,64 eurós exportárral szemben. Úgy gondolom, ehhez nem kell kommentárt fûzni. A tenyészés szaporítóanyagra (napos baromfi, tenyésztojás) szükség van, ez reális. 2011-ben az importkiadás megközelítette a 100 millió eurót. A baromfitermékek külkereskedelmi szaldója 2010-ben 407 millió, 2011- ben 492 millió euró volt, ami azt jelenti, hogy csaknem fél milliárd euróval járul hozzá a teljes agrár-külkereskedelem és ezáltal a nemzetgazdaság külkereskedelmi mérlegének javításához. Kállay Béla
Állattenyésztés 19 Állattartás kontra állatvédelem A tojásárak várakozásokat is felülmúló robbanása, az állattartásból származó termékek, fôleg a hús és tojás helyzetét fenyegetô jelenségek egyre gyakoribb felbukkanása azt sugallja, hogy az agrártermelés ezen fôágazata nemhogy végre a helyére kerülne, hanem még akár végveszélybe is juthat, ha a romboló folyamatokat a józan ész nem tudja megállítani. Mert, úgy tûnik, a tojás csak az elsô állomás HUF/darab 38 33 28 23 18 13 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 1. ábra. Az M méretosztályú étkezési tojás csomagolóhelyi értékesítési ára Magyarországon (Forrás: AKI PÁIR) Dobozos (2011) Dobozos (2012) Tálcás (2011) Tálcás (2012) Az európai (uniós) buzgóság következményei a tojáspiacon Egy a baromfiágazat jövôképe tárgyú, legáltalánosabb átfogó elemzést tartalmazó elôadásban (Horn Péter, a Baromfiágazat c. szaklap Szimpóziuma, 2011. október 25.) hallhattuk a sommás megállapítást, miszerint: az állatjólét szerte a világon a figyelem kereszttûzébe került ( ), az elvárások terén Nagy-Britannia vezérletével Európa toronymagasan vezeti a rangsort. Továbbá: az állatjólét kérdése a jelek szerint megmarad az elkényeztetett jóléti társadalmak szintjén. Ugyanakkor egyértelmûen kimondja, hogy a hatékonyság, az energiaigény és a környezetterhelés szempontjából az állati termelésben a vezetô szerep továbbra is a hagyományos brojlertermelésé, valamint leszögezi, hogy a gazdaságossági mutatókban megkérdôjelezhetetlen a ketreces tojótyúktartási rendszer. A 2012. január 1-jével beállt (ketrec- )szabályozást követôen Magyarországon az elsô hónapok piaci jelentései tojáshiányról és áremelkedésrôl szólnak. A terméktanács elnöke, Bárány László szerint mintegy 0,8 1 millióval csökken az árutermelô tojóállomány (Baromfi-ágazat 2012/1.: Tojásháború várható?). Szerinte húsvét után esnek a tojásárak, és egyfajta kereskedelmi háború várható. Az AKI (Agrárgazdasági Kutató Intézet) idôszakos jelentése a megnövekedett import miatt negatív külkereskedelmi egyenleget mutat ki, és a 2012. 12. heti 32 Ft/db termelôi árról azt állítja, hogy az duplája az elôzô évi azonos idôszakinak. Az alábbi grafikon árgörbéi megdöbbentô helyzetet tükröznek (1. ábra). A budapesti piacokon március hónap 2. felében a 11. és 12. naptári hetekben szinte néhány nap alatt 35 37 Ft-ról 50 Ft fölé emelkedett az étkezési tojás fogyasztói ára, amire még sohasem volt példa. A multi élelmiszerláncok áruházaiban (pl. Auchan) a 10- es dobozos tojás ára 480-670 Ft. A piaci jelentések (AKI Baromfi Bulletin 2012/6) az Európai Bizottság adatai alapján a tojóállomány 8%-os csökkenésérôl, 10 15%-os tojáshiányról és 196,47 EUR/100 kgos, a tavalyinál 76,5%-kal magasabb árról szólnak a 12. naptári hét viszonylatában. Az EU illetékes szakmai bizottsága (COPA) nehezményezi, hogy olyan harmadik országokból is érkezhet importtojás, ahol azt nem a mostani uniós szabályozás szerint állították elô, ez óriási konkurenciát jelent az Unió termelôi számára, hiszen jóval olcsóbban termelték meg. A Bizottság érdekes módon csupán 2,5%-os termeléscsökkenést vár az Unió összességében, ami a valós helyzet szépítésének tûnhet, hiszen például Franciaországban, Finnországban és több más tagországban ennél sokkal drasztikusabb hiányhelyzet alakult ki. Az élelmiszer-termelés és az állatjólét szembeállítása A század derekára mintegy 9 milliárdos emberiség élelmezése hatékony technológiák nélkül nem oldható meg. Ezeket a technológiákat azonban az állatvédelem/állatjólét egyébként igen tiszteletreméltó képviselôinek egy része most már világszerte szinte válogatás nélkül, sok helyütt eredményes hangulatkeltéssel, élesen támadja. Kinek az érdekében? Mint fentebb említettem, a tojás csupán elsô állomás a már konkrétan is nagy gondokat jelentô termelésellenes mozgalmak kiteljesedéséhez. Mert jön a többi... A Baromfi Termék Tanácsnak ma már tetemes idôt és energiát kell fordítania ezeknek a problémáknak a kezelésére. Az elnök idén már több alkalommal jelezte, hogy a tojásárak után a