NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT Testnevelés Tanszék Dr. Koltai Miklós A távolugrás, általános iskola alsó tagozat Készítette: Titscher Mónika Testnevelő tanár, MA levelező tagozat
Tartalom I. Bevezető 2 II. A távolugrás technikai bemutatása, részei 3 1. Nekifutás 2. Elugrás 3. Légmunka 4. Talajfogás III. A távolugrás általános szabályai 5 IV. A távolugrás előkészítő gyakorlatai általános iskolában 7 V. A távolugrás rávezető gyakorlatai általános iskolában 14 VI. Felhasznált irodalom 20 2.
I. Bevezető A nekifutással végrehajtott távolugrás, az atlétika ügyességi számai közé tartozik. Sokoldalú képességeket igénylő versenyszám, ezért rendkívül alkalmas az alapképességek fejlesztéséhez. Ezért a versenysportban is, de az iskolai testnevelésben is rendkívül jelentős szerepet tölt be. Az iskolai testnevelésben az ugrások elsődleges feladata, hogy hozzájárulnak a testnevelés fő célkitűzésének megvalósításához, az ugrások sajátos eszközeivel. Az elő és rávezető gyakorlatokkal a szervezet sokoldalú fejlesztését érhetjük el. Természetesen feladatként jelenik meg a teljesítményszint fokozása is. A távolugrás célja: nekifutással a meghatározott helyről egy lábról végrehajtott elugrással, a legnagyobb távolság elérésével. E célt, viszonylag rövid távolságon kialakított vízszintes sebességgel, erőteljes, gyors elugrással és koordinált légmunkával valósítja meg a tanuló. Ehhez a képességek differenciált fejlesztésével és színvonalas technikai képzésével juthatunk el. II. A távolugrás technikája Guggoló technika E technika az egyik legkönnyebben tanítható, és könnyen elsajátítható technika. Legfőbb jellemzője, hogy az ugró a levegőben egy guggoló testhelyzetet vesz fel. A kevésbé képzett tanulók is hamar sikert tudnak elérni, mivel könnyű a légmunkája. A talajtól való elszakadás után az ugró először az ugró lábát zárja a lendítőláb mellé, majd mindkét térdét a melléhez közelíti. A lábak felhúzásával egy időben az ugró mindkét karját a törzse mögé lendíti rézsútos mélytartásba. Ebben a zsugorhelyzetben repül mindaddig, amíg lábát előre nem nyújtja a talajfogáshoz. A guggoló technika a legkevésbé eredményes mozgás, ugyanis a zsugorhelyzet kialakításával azzal, hogy a fő forgási tengelyhez közel kerültek a testrészek a szélességi tengely körüli előreforgás felgyorsul, így az ugró kénytelen korán kinyújtani a lábát, ennek eredményeként hamar leérkezik a homokba, tehát teret veszít. Guggoló-technika ugrása 8-10 lépés nekifutás után, 60 cm-es elugró sávból távolugrás egy lábról, érkezés páros lábra. A nekifutás fokozatosan gyorsuló legyen, az elugrás pillanatában a törzs egyenes (függőleges), a lábfejet nem lecsapni kell, hanem sarkon keresztül teljes talppal lelépve puhán, hangtalanul elrugaszkodni. Az erőteljes térd és az ellentétes kar lendítése előre felfelé irányuljon. A talajtól való elszakadás, a repülés már lényegileg az előző mozzanatok helyes vagy helytelen végrehajtásának következménye. Az elugrás után zsugorhelyzetben repül a tanuló kisebb egyensúlyozó mozdulatokkal korrigálva az egyensúlyi problémáit felkészülve a talajfogásra. A talajfogás eredményességének feltétele a repülés alatti jó egyensúlyhelyzet. A talajhoz közelítve mindkét lábát előrenyújtja, hogy talajra érkezéskor Egymással összefüggő, és egymásra épülő fázisokat különböztethetünk meg: 1. nekifutás 2. elugrás 3. légmunka 4. talajfogás 3.
1. Nekifutás Célja: az elugráshoz szükséges legnagyobb sebesség elérése. Ez általános iskolában viszonylag változó mivel a nekifutás ritmusa, sebessége az egyéni és az életkori sajátosságoknak megfelelően alakul. E korban a fizikai képességek és motorikus készségek fejlettségi szintje eléggé differenciált. Az alsós kisdiákoknál, a vágtagyorsaságnál nagyobb szerepet kap az ugróerő. A nekifutás a kimért vonaltól, ritmusos futással kezdődik, és vágtafutássá gyorsul. A nyugalmi helyzetből állórajttal indulnak, az előzetes mozgásból pedig egyénenként különböző távolságról sétával vagy könnyű futólépésekkel érkeznek az indulási helyhez, azaz a tulajdonképpeni nekifutásuk megkezdése előtt már bizonyos mozgási energiával rendelkeznek. Mindkét változatnál alapvető követelmény, hogy az indulási helytől mindig ugyanazon láb kilépésével kezdjék meg a futásokat. A nekifutás végén az ugrónak optimális sebességgel kell rendelkeznie. A lendületszerzés akkor jó, ha a futás tempója gyorsuló, és a kitámasztás pillanatában érje el az ugró a megfelelő sebességet. 2. Elugrás Célja: a nekifutással megszerzett vízszintes sebességnek, sebességcsökkenés nélküli átvitele a mozgó test tömegére, és az optimális szögből való elugrás biztosítása. Elugrás: a nekifutás utolsó két-három lépése az elugrás előkészítő szakasza. Három futólépés közben fokozatosan süllyed a súlypont, módosul a futóritmus. Az elugrásnál az ugró súlypontjának vízszintes sebessége nagyobb, mint függőlegesen. A súlypont függőleges vetülete az ugróláb előtt van a talajtól való elszakadás pillanatában. E változások egymással összhangban történnek és az ugrás lényegi szakaszát készítik elő. Az utolsó előtti talajfogást háromféle módon végezhetik: a lábfej elülső külső oldalával, teljes talppal vagy sarokkal. Az utolsó lépések felgyorsítása minden ugrószámnál lényeges követelmény, azt is figyelembe véve, hogy a lépések egyenletesen gyorsulóak legyenek. Az elugrás részei: - lelapulás - kitámasztás - lendítés - elrugaszkodás 4.
3. Légmunka Célja: A súlypont hosszú repülésének biztosítása, a légmunka legjobb kihasználásával és kedvező talajfogás előkészítése. Egyik célja a test tengelyei körüli forgások szabályozása, a távolugrás esetén keletkezett káros forgások kompenzációja, a másik célja a talajfogás vagy talajra érkezés előkészítése. 4. Talajfogás A talajfogásnak a súlypont parabola befejező pályájának leggazdaságosabb kihasználását kell lehetővé tenni. Az ugrások befejező mozzanatának célja az eredménynövelés és a sérülések megelőzése, illetve elkerülése, ami nagyon fontos feladat. A legnagyobb balesetveszély a talajfogás következő szélsőséges eseteiben, például ha az ugró mereven nyújtott testtel fog talajt, ún. csontos alátámasztással. Ebben az esetben az izmok fékező hatása nem tud érvényesülni; a test ízületei szinte akadálytalanul csukódnak össze, ilyenkor a fej ütődhet a térdhez. Az ütközéskor a súlypont az alátámasztási pont elé kerül a hibás felugrás miatt, itt a test felgyorsulva csapódik a talajra, ennek következményei a különböző zúzódások, ficamok III. A távolugrás általános szabályai Hibás kísérlet, ha a versenyző a) az elugró vonalon túl érinti a talajt testének bármely részével, akár ugrás nélküli nekifutásnál, akár az ugrás folyamán; 5.
b) az elugró gerenda valamelyik oldalán kívül ugrik el az elugró vonal meghosszabbításán túl vagy azon innen; c) a talajfogás során a leérkező helyen kívül érinti a talajt közelebb az elugrás helyéhez, mint az ugrás által előidézett ahhoz legközelebbi nyom; d) az ugrás befejezése után a leérkező helyen keresztül megy vissza; e) a szabadátfordulás (szaltó) bármilyen formáját alkalmazza, akár a nekifutás, akár az ugrás során. Megjegyzés: nem számít hibás kísérletnek, ha a versenyző bárhol átlépi a nekifutót szegélyező fehér vonalat. Megjegyzés: nem számít hibás kísérletnek, ha a versenyző a leérkező helyen keresztül megy vissza, miután azt egyszer már szabályosan elhagyta. A fenti 1. (b) pontban leírtak kivételével, ha a versenyző a gerenda elérése előtt ugrik el, a kísérlete emiatt nem érvénytelen. Az ugrást a versenyző bármely testrésze által az leérkező helyen hagyott legközelebbi nyomtól az elugró vonalig vagy annak meghosszabbításáig, arra merőlegesen kell mérni. Elugró gerenda Az elugrás helyét a nekifutó és a leérkező hely szintjében elhelyezett gerendával kell jelölni. gerenda leérkező hely felé eső széle az elugró vonal. Közvetlenül az elugró vonal után plasztilin (gyurma) jelzőbetétet kell elhelyezni a bírók munkájának segítése céljából. Ha nincs mód e betét elhelyezésére, a következő módszert lehet követni: közvetlenül az elugró vonal mögött, annak teljes hosszában egy 10 cm-es részre puha földet vagy homokot szórjunk, a vízszinteshez képest 30 -os él letöréssel. Az elugró gerenda és a leérkező hely távolabbi vége között legalább 10 m távolságnak kell lenni. Az elugró gerendát a leérkező hely szélétől 1 m és 3 m között kell elhelyezni. Anyaga és méretei. A fából vagy más alkalmas merev anyagból készült téglalap keresztmetszetű gerendának 1,21-1,22 m hosszúnak, 20 cm (±2 mm) szélesnek és 10 cm vastagnak kell lennie. A gerendát fehérre kell festeni. Plasztilin jelzőbetét. Az elugró gerenda leérkező hely felőli szélén egy merev, 10 cm széles (+- 2 mm), 1,21-1,22 m hosszú, fából vagy más alkalmas anyagból készült betétet kell a talajba süllyeszteni úgy, hogy a felszíne 7 mm-rel (±1 mm) emelkedjen az elugró gerenda fölé. A plasztilint kétféle módon lehet elhelyezni a betéten: - a betét elugró gerenda felöli éle 30 -ban lejtsen úgy, hogy az így kialakított felületet végig 1 mm vastagon be lehessen vonni plasztilinnel, - a betét elugró gerenda felöli, szélét úgy kell bevágni, hogy a bevágást plasztilinnel kitöltve 30 -os szöget kapjunk. Az így besüllyesztett elugrógerenda-jelzőbetét együttesnek, olyan merevnek és rögzítettnek kell lennie, hogy az atléta teljes elugró erejét elbírja. A plasztilin alatt a betét anyagának olyannak kell lennie, amelyen a szöges cipő meg tud kapaszkodni, nem csúszik el rajta. Belépés után a plasztilin rétegen hagyott cipőnyomot hengerrel vagy más erre alkalmas eszközzel lehet elsimítani. Megjegyzés: Nagy segítséget jelent, ha több jelzőbetét áll rendelkezésre, hogy a versenyt ne késleltesse a cipőnyomok elsimítása. 6.
Diákolimpián a II. III. korcsoportos tanulók 60cm- es elugró sávból ugranak. A mérést a cipő nyomtól kell elvégezni, a sávon belül. Ha a tanuló a sáv előtt kezdi meg az ugrást, akkor az elugró sáv szélétől kell mérni. Az elugró sávot jól látható krétaporral kell jelölni. Leérkező hely A leérkező hely szélessége nem lehet 2,75 m-nél kevesebb és 3 m-nél több. A leérkező hely középvonala lehetőleg a nekifutó tengelyének vonalában legyen. Megjegyzés: Ha a nekifutó tengelye nem esik egybe a leérkező hely középvonalával, akkor szükség szerint egy vagy két szalaggal el kell határolni leérkező helyet, hogy az megfeleljen a fentieknek. A leérkező helyet puha, nedves homokkal kell feltölteni, és a felszínének az elugró gerendával azonos szintben kell lennie. A szabadtéri versenyekre vonatkozó szabályok előírásait kell alkalmazni a következő pontok kivételével. Mérések A távolba ugrásoknál, ha a mérés eredménye nem egész centiméter, a jegyzőkönyvbe a legközelebbi egész centiméterre lefelé kerekített értéket kell feljegyezni Nekifutó A nekifutó felületének alapja szilárd, vagy felfüggesztett építmény esetén (pl. a gerendaállványzatra erősített faemelvénynél) rugózás nélkülinek kell lennie. A versenyző a körpálya lejtőjéről is kezdheti a nekifutást, de biztosítani kell, hogy az utolsó 40 m a nekifutó síkjában legyen. IV. A távolugrás előkészítő gyakorlatai általános iskolában Az előkészítő gyakorlatok segítségével a szervezet általános és sokoldalú fejlesztését biztosíthatjuk. A általános iskola alsó tagozatában inkább szerek nélkül saját testsúllyal, gimnasztikai gyakorlatok, és főként játékos feladatokkal fejlesztünk sorversenyek, népi játékok. A gyakorlat száma: 1. A gyakorlat megnevezése: ugrókötélhajtás helyben Alkalmazási területe: 1-4. osztálytól, az felugrás kialakítására Eszközök: ugrókötél. A résztvevők száma: osztálylétszám, A gyakorlat leírása: Minden tanulónál van egy ugró kötél, kötéláthajtás helyben páros lábon szökdeléssel, 20x ki végzi el a leghamarabb. 7.
Kritikus momentum: fontos, hogy a tanulók felugorjanak, ne csak 2 cm-t Megjegyzés: az elején még nehezebben megy, mivel a kötél elakad. Változatok: Lehet a gyakorlatot jobb, bal lábon és felváltva is végrehajtani. A gyakorlat száma: 2. A gyakorlat megnevezése: Sorverseny, páros lábbal zsákban szökdelés Alkalmazási területe: 1-4. osztálytól, az felugrás kialakítására Eszközök: 4 zsák, 4 bója A résztvevők száma: az egész osztály A gyakorlat leírása: Sorverseny, páros lábbal zsákban szökdelés, bójakerülés és szökdelés vissza kibújás a zsákból társ bebújik és indul. Kritikus momentum: az tanulóknak muszáj páros lábon szökdelni, és fogni a zsákot, mert különben elesnek. Változatok: kettő tanuló egy szákban, sokkal nehezebb és egymás ütemére is kell figyelni. 8.
A gyakorlat száma: 3. A gyakorlat megnevezése: Páros gyakorlat Alkalmazási területe: 1-4. osztálytól, az felugrás kialakítására Eszközök: - A résztvevők szám: az egész osztály A gyakorlat leírása: a tanulók egymással szemben helyezkednek el, felugranak és kezükkel összetapsolnak fejük fölött. A gyakorlat száma: 4. A gyakorlat megnevezése: Sorverseny, futás karikákba Alkalmazási területe: 1-4. osztálytól, nekifutás kialakítása Eszközök: 16db karika, 2 bója A résztvevők száma: az egész osztály A gyakorlat leírása: a karikákat egymás mögé helyezzük a földön, egyre távolabb egymástól, a tanuló feladata, hogy minél gyorsabban fusson végig a karikákba lépve, bójakerülés, futás vissza sorkerülés váltás kéz ráütéssel Megjegyzés: fel kell hívni a gyerek figyelmét, hogy emelje meg a lábát, mert különben elrúgja a karikát Változatok: lehet szökdelve, egy lábon, páros, váltott lábbal 9.
A gyakorlat száma: 5. A gyakorlat megnevezése: indián szökdelés, magasban lévő tárgy érintésével Alkalmazási területe: 1-4. osztálytól, az felugrás kialakítására Eszközök: udvaron faág, bot arra labdát lógatni, vagy lufit, szalagot A résztvevők száma: az egész osztály A gyakorlat leírása: indián szökdelés magasra lógatott tárgy érintésével Kritikus momentum: a tanuló felfelé próbáljon ugrani, nem előre Változatok: különböző tárgyakat, különböző magasságokra lógatunk A gyakorlat száma: 6. A gyakorlat megnevezése: Kidobó, csak lábra Alkalmazási területe: 1-4. osztálytól, az felugrás kialakítására Eszközök: 2 gumilabda A résztvevők száma: az egész osztály 10.
A gyakorlat leírása: kettő kidobót választunk, a dobás csak a lábon ér. Kritikus momentum: A tanulóknak muszáj magas térd felhúzással felugrani, nehogy kidobják, terpeszteni nem lehet. Megjegyzés: A gyakorlat száma: 7. A gyakorlat megnevezése: halászok. halászok Alkalmazási területe: 1-4. osztálytól, elugrás kialakítása Eszközök: 8 db ugrókötél, 2 zsámoly, 15 labda A résztvevők száma: az egész osztály A gyakorlat leírása: A terem közepére leteszünk kb.1,5m távolságra ugróköteleket, ez a képzeletbeli folyó. A folyóban 3 horgász, az ő feladatuk hogy a tanulókat megfogják, akik a folyón át akarnak ugrani. A tanulók nekifutásból átugorják a folyót, úgy hogy ne fogják meg őket. Ha átjutottak a náluk lévő labdát beleteszik a zsámolyba. Az a csapat nyer, amelyiknek több labdája lesz a zsámolyba. Ha mindenki átjutott a csapatok cserélnek, újabb horgászokat jelölünk ki. Kritikus momentum: a folyót nekifutásból egy lábról, két lábra érkezve kell átugrani. Változatok: a folyó távolságát lehet változtatni, ill. a horgászok számát 11.
A gyakorlat száma: 8. A gyakorlat megnevezése: páros fogó Alkalmazási területe: 1-4. osztálytól, felugrás kialakítása Eszközök: A résztvevők száma: az egész osztály A gyakorlat leírása: a tanulók egymás kezét fogva, csak szökdelve haladhatnak. Akit megfogtak hozzákapaszkodik a társakhoz, ha ismét valakit megfogtak, akkor szétválik a négyes Kritikus momentum: haladni csak szökdeléssel lehet Megjegyzés: nagyon jól fejleszti a ritmus érzéket, mivel a társhoz is kell alkalmazkodni Változatok: meghatározott lábon lehet csak szökdelni A gyakorlat száma: 9. A gyakorlat megnevezése: Mókusok ki a házból Alkalmazási területe: 1-4. osztály, elugrás gyakorlása Eszközök: 15db karika A résztvevők száma: az egész osztály A gyakorlat leírása: a karikákat tetszőlegesen helyezzük el a teremben, sípszóra minden tanuló elkezd futni a teremben, következő sípszóra bele kell ugrani egy karikába. Akinek nem jut karika Ő kiül, kiveszünk 2 karikát, a játék kezdődik, előröl. Addig tart, amíg csak egy karika marad és kettő tanuló. Az a nyertes, aki el tudja foglalni az utolsó karikát. 12.
Kritikus momentum: vigyázzanak, hogy a karikába ugorjanak, mert a széle baleseti forrás A gyakorlat száma: 10. A gyakorlat megnevezése: tűz, víz, repülő Alkalmazási területe.1-4. Osztály, felugrás gyakorlása Eszközök: bordásfal, pad A résztvevők száma: egész osztály A gyakorlat leírása: Tűz jelszóra a tanulók odafutnak a bordásfalhoz és felugrást végeznek folyamatosan 1,2,3, fokra. Víz jelszóra odafutnak a padhoz és az elugró lábukat felteszik a padra, fellépnek, majd visszaengedik a testsúlyt a másik lábukra, a talajra. Repülő vezényszóra hason fekszenek a talajon. Megjegyzés: nagyon szeretik a gyerekek, kevés a szerigénye V. A távolugrás rávezető gyakorlatai általános iskolában 13.
A rávezető gyakorlatok nemcsak képességek fejlesztéséhez járulnak hozzá, hanem olyan mozgásélményt is biztosítanak, amelyek az adott ugrási modell kialakítását is döntően befolyásolják. A gyakorlat száma: 1 A gyakorlat megnevezése: Béka verseny Alkalmazási területe 1-4 osztály, talajra érkezés gyakorlása Eszközök: A résztvevők száma: egész osztály A gyakorlat leírása: a tanulókat 2-3 csoportra osztjuk. Egy meghatározott jeltől indulva guggolásból guggolásba érkezve haladnak előre. Ahova az 1. tanuló érkezett, a 2. onnan folytatja. Az a csapat nyer, amelyik távolabbra ér. Változatok: lehet ugrólábról állásból, pár lépés nekifutással A gyakorlat száma: 2 A gyakorlat megnevezése: akadály feletti átugrás, meghatározott helyre Alkalmazási területe 1-4 osztály, ugrás ívének kialakítása Eszközök: alacsony műanyag gát, v. gumikötél magasugró állvány A résztvevők száma: egész osztály A gyakorlat leírása: a tanulók helyből, az akadály felett átugranak a homokgödörbe Kritikus momentum: emeljék a lábszárukat, mert elakad az akadályban Változatok: egy lábról, nekifutással, az akadály emelésével 14.
A gyakorlat száma: 3 A gyakorlat megnevezése: célba ugrás Alkalmazási területe 1-4 osztály, talajfogás, ugrás ívének kialakítása Eszközök: alacsony műanyag gát, v. gumikötél magasugró állvány, karika A résztvevők száma: osztály A gyakorlat leírása: A tanulók néhány lépés nekifutásból a kifeszített gumikötél felett ugranak a karikába Kritikus momentum: emeljék a lábszárukat, mert elakad az akadályban, bele ugorjanak a karikába, mert bokasérülés veszélye állhat fenn Változatok: lehet egymás mellé két karikát tenni és akkor úgy érkeznek páros lábra a két karikába A gyakorlat száma: 4 A gyakorlat megnevezése: ugróiskola gyakorlatok Alkalmazási területe 1-4 osztály Eszközök: A résztvevők száma: osztály 15.
A gyakorlat leírása: Szökdelések egy lábon, páros lábon, váltott lábon, 2 lépés beiktatással, indián szökdelés, páros karú lendítéssel, váltott lábú szökdelés Kritikus momentum: Változatok: lehet akadály felett A gyakorlat száma: 5 A gyakorlat megnevezése: Patakugrás Alkalmazási területe 1-4 osztály, elugrás gyakorlása Eszközök: 2 db gumikötél A résztvevők száma: osztály A gyakorlat leírása: kifeszítünk a földön 2 gumikötelet kb.1-1.20cm távolságra. A tanulók felsorakoznak egymás mögött pár lépés nekifutás után átugranak a patak egyik partjáról a másikra. Mivel nagy esőzés volt, a patak egyre duzzad, növeljük a vízfelszínt. Aki nem tudja átugrani, kiesik a versenyből. Változatok: lehet helyből ugrással A gyakorlat száma: 6 A gyakorlat megnevezése sorozatugrások Alkalmazási területe 1-4 osztály elugrás gyakorlása Eszközök: 6db ugrókötél A résztvevők száma: osztály 16.
A gyakorlat leírása: a tanulók a kb. 50-60 cm távolságban lévő földre fektetett kötelek fölött végeznek sorozatugrásokat Változatok: páros lábon, ügyesebb, ügyetlenebb, váltott lábon, térd felhúzással, csak futás A gyakorlat száma: 7 A gyakorlat megnevezése: repülő bomba Alkalmazási területe 1-4 osztály, ívképzés Eszközök: 1 dobbantó, szivacsgödör, vagy szivacsdomb A résztvevők száma: osztály A gyakorlat leírása: néhány lépés nekifutás után, a dobbantóról elugorva a guggoló távolugrás repülési testhelyzetét felveszik a tanulók, és a lehető legjobb technikai kivitelezésre törekedve ugranak. Minél messzebbre. Kritikus momentum: ne csak felfelé törekedjenek a tanulók, hanem előre is A gyakorlat száma: 8 A gyakorlat megnevezése: ugrás labda érintéssel Alkalmazási területe.1-4 osztály, ívképzés Eszközök: 1 db kötélre erősített labda, 1 db bot, A résztvevők száma: osztály 17.
A gyakorlat leírása: a tanulók nekifutásból elugranak, úgy hogy ugrás közben megérintik a homokgödör fölé lógatott labdát A gyakorlat száma: 9 A gyakorlat megnevezése: rúgd szét Alkalmazási területe:1-4 osztály, talajfogás Eszközök: homokgödör A résztvevők száma: osztály A gyakorlat leírása: az ugrógödörbe felhalmozunk egy nagy dombot, az a cél, hogy a tanulók a leérkezéskor szét tudják rúgni a homokot Kritikus momentum: a homok kupacot ne fentről rúgják szét, hanem oldalról A gyakorlat száma: 10 A gyakorlat megnevezése: bokorugrás Alkalmazási területe: 1-4 osztály, ívképzés Eszközök: seprű, letörött faág A résztvevők száma: osztály A gyakorlat leírása: a tanulók nekifutás után a homokba szúrt kényszerítő eszközt átugorva érkeznek a homokba Kritikus momentum: a térdüket magasra emeljék, mert különben lapos lesz az ugrás, és nem tudják a seprűt átugrani 18.
19.
Felhasznált irodalom Baracs Ferencné: Atlétika. Tankönyvkiadó Budapest 1975 Esztergályos Jenő: 1000 Játék dr. Koltai Jenő,dr. Takács László: Az atlétika oktatása. Magyar testnevelési egyetem 1993 Zarándi László, Tihanyi József: Atlétikai ugrások. Tankönyvkiadó Budapest 1973 http://www.magyar.sport.hu/sport/jatekszabalyok/j_tavolugras.htm 20.