DDr. Vértesy László PhD jur. PhD œc.

DDr. Vértesy László PhD jur. PhD œc.

Állam = terület + népesség + főhatalom (szuverenitás) az együttélés legfőbb szabályait az alaptörvénye, alkotmánya adja történeti nincs egy kódex jelentős törvények, szokásjog, bírói gyakorlat változik a tartalma, ahány jogász annyi féle rugalmas Kartális alkotmány jogszabály alaptörvény: *elfogadására és módosítására speciális szabályok az irányadók *az összes többi jogszabálynak összhangban kell állni vele kódex tartalom: *az adott ország gazdasági és társadalmi rendszere *alapvető jogok és kötelezettségek *állami szervek alapvető típusai *az állam és civil szervezetek viszonya *az alkotmányosság és törvényesség garanciái alkotmányosság: az Alaptörvény nemcsak formális, hanem annak értéktartalmának is betartása

Alkotmányos alapelvek népszuverenitás és népképviselet hatalmi ágak megosztása jogegyenlőség törvények uralma jogállamiság végrehajtó hatalom felelőssége a törvényhozó hatalom előtt közhatalom törvényhez kötöttsége bírói függetlenség alapvető jogok érvényesítése képviseleti választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos törvényhozó a törvény előtt mindenki megkülönböztetés nélkül egyenlő a törvények mint jogforrások elsődleges alkalmazása (de rendeletek is) jogi szabályozás elsődlegessége az állam joghoz kötött, korlátozott Országgyűlés bizalma a közhatalom csak jogi alappal cselekedhet jogszabályok alapján döntenek emberi jogok állampolgári jogok közvetlen népszavazás végrehajtó jogrendszer hierarchiája törvényalkotás az alkotmányhoz kötött kérdés, interpelláció a törvényeket betartják meggyőződésüknek megfelelően döntenek szükségesség arányosság teszt anyajogok v. abszolút jogok bírói törvényalkotás tárgykörei törvényben jogszabály (jogalany hátrányára) visszaható hatály tilalma nem utasíthatók alapvető kötelességek egyensúly - fékek és ellensúlyok alapvető emberi jogok kormányzás és a közigazgatás a törvénynek alávetetten összeférhetetlenség jogszabályok megtartása közterhekhez való arányos hozzájárulás jogbiztonság (megismerhetőség, kiszámíthatóság, egyértelműség, világosság) közigazgatási jogviszonyban az alanyi jogokat a közigazgatási bíráskodás biztosítja haza védelme tankötelezettség jogszolgáltatásban az egyént megilleti a bizalmi elv alkotmánybíráskodás gondoskodás (szülő gyermek) hozzájárulás a közösség gyarapodásához és feladataihoz környezeti károkozó helyreállítása természeti erőforrások védelme törvényes fellépés a hatalom erőszakos megszerzőivel szemben

népszuverenitás és népképviselet képviseleti demokrácia: választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos, minden nagykorú (18+ v. 16+házas) állampolgárt megillet közvetlen demokrácia: országos/helyi népszavazás, népi kezdeményezés vegyes választási rendszer: többségi (egyéni) + arányos (listás) hatalmi ágak megosztása törvényhozó végrehajtó bírói egyensúly - fékek és ellensúlyok jogegyenlőség a törvény előtt minden ember (hátrányos) megkülönböztetés nélkül egyenlő törvények uralma a törvények mint jogforrások elsődleges alkalmazása (de mára sokrétűek az élethelyzetek - rendeletek)

jogállamiság minden államhatalmi megnyilvánulásban érvényesül a jogi szabályozás elsődlegessége, az államot is a joghoz köti, és biztosítja annak korlátozását jogrendszer hierarchiája törvényalkotás * az alkotmányos rendhez kötött * tárgyköreit törvény rögzíti jogszabály (jogalany hátrányára) visszaható hatály tilalma * sem kötelezettség * sem bűncselekmény jog biztosítja az alapvető emberi jogokat kormányzás és a közigazgatás a törvénynek alávetetten működik jogbiztonság (megismerhetőség, kiszámíthatóság, egyértelműség, világosság) a közigazgatási bíráskodás biztosítja a közigazgatási jogviszonyban az alanyi jogokat jogszolgáltatásban az egyént megilleti a bizalmi elv alkotmányosság biztosítéka az alkotmánybíráskodás

végrehajtó hatalom felelőssége a törvényhozó hatalom előtt Országgyűlés bizalma kérdés, interpelláció (magyarázat kérés) közhatalom törvényhez kötöttsége a közhatalom csak jogi alappal cselekedhet a törvényeket be is tartják, de legalábbis az állam biztosítja a jogszabályok betartásának feltételeit bírói függetlenség jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók összeférhetetlenség

alapvető jogok érvényesítése I szabadságjogok élet, tulajdon, vallás, egyenlőség 18/19. sz. II III gazdasági, szociális és kulturális jogok munka, oktatás, adózás, nyugdíj modern béke, környezet, fejlődés, e-jogok 19/20. sz. 20/21. sz. emberi jogok: minden embert megillet (élet, tulajdon, méltóság) állampolgári jogok: állam és polgára viszonylatában (választójog, diplomáciai védelem) ütközés esetén korlátozás szükségesség arányosság teszt anyajogok v. abszolút jogok nem korlátozhatók (élet, emberi méltóság, egyenlőség) alapvető kötelességek jogszabályok megtartása teherbíró-képességnek és gyermekszámnak megfelelő arányos hozzájárulás közös szükségletekhez, közterhekhez haza védelme tankötelezettség gondoskodás (szülő gyermek) hozzájárulás a közösség gyarapodásához és a közösségi feladatok ellátásához környezeti károk okozójának kötelessége a helyreállításra, költségei viselése természeti erőforrások védelme törvényes fellépés a hatalom erőszakos megszerzőivel, kizárólagos birtokosaival szemben

Charles de Secondat Montesquieu: A törvények szelleméről (1748) hatalmi ágak megosztása törvényhozó végrehajtó bírói egyéb jogvédelem Alkotmánybíróság Magyarország államszervezete Köztársasági elnök három hatalmi ág törvényhozó végrehajtó bírói Országgyűlés egyéb jogvédelem Állami Számvevőszék Alapvető jogok biztosa és helyettesei Kormány, minisztériumok, országos főhatóságok, államigazgatás helyi szervei helyi és területi önkormányzatok bíróságok egyéb jogvédelem ügyészség

Magyarország államfője a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett önálló, minden más hatalmi ágtól független hatalmat valósít meg Megválasztása: jelölés előzi meg: az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása az Országgyűlés 5 évre választja, egy alkalommal újraválasztható Köztársasági elnök lehet: az a választójoggal rendelkező, magyar állampolgár, aki a 35. évét betöltötte. személye sérthetetlen, és döntéseiért sem politikai, sem jogi felelősséggel nem tartozik Jogi felelőssége csak abban az esetben van, amennyiben tisztsége gyakorlása során az Alaptörvényt vagy más törvényt sért. Azonban amennyiben ez a jogsértés hivatali ideje alatt a hivatali tevékenységével összefüggésben bűncselekményt is megvalósít, úgy személye ellen felelősségre vonási eljárás indítható, amely eljárás az Alkotmánybíróság előtt zajlik.

Hatáskör miniszteri ellenjegyzés nélkül (önálló) képviseli hazánkat; törvényt és népszavazást kezdeményezhet; az Országgyűléssel kapcsolatban: * összehívja az alakuló ülését, * részt vehet és felszólalhat az ülésen (+bizottságok), * kitűzi az ogy-i képviselő-választás, a helyhatósági választások, az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját, * meghatározott esetekben feloszlathatja, * az elfogadott törvénnyel szemben alkotmányos (AB) vagy politikai vétó (visszaküldi), * javaslatot tesz egyes személyek kinevezésére (miniszterelnök, Kúria elnöke, legfőbb ügyész, alapvető jogok biztosa) különleges jogrendet érintő döntések; megerősíti tisztségében a MTA elnökét kinevezi a hivatásos bírákat miniszteri ellenjegyzéshez kötött megbízza és fogadja a (nagy)követeket; egyéni kegyelmezési jog; állampolgárság megszerzése, megszűnése; kinevezési és felmentési jog * miniszter * tábornok * MNB elnök, alelnök * egyetemi tanárok, rektor * államtitkárok; területszervezési kérdések; kitüntetések, díjak, címeket adományozása A miniszteri ellenjegyzés: az ellenjegyző miniszter a kibocsátott aktusért a felelősséget az államfőtől átvállalja.

legfőbb népképviseleti szerv 386 képviselő, de 200 lesz szabályozási tevékenység megalkotja és módosítja az Alaptörvényt, a sarkalatos törvényeket, valamint más törvényeket, költségvetést, nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismerésére ad felhatalmazást, egyéb jogi normákat törvényhozás során a benyújtott törvényjavaslatokról a plenáris ülésen általános és részletes vita során dönt * általában a jelen lévő képviselők több mint ½-nek szavazatával (egyszerű többség) * kivételesen a jelen lévő képviselők legalább 2 / 3 -nak (minősített többség) * az összes képviselő legalább 2 / 3 -nak (abszolút minősített többség) a szavazatával dönt

Házszabály: Az Országgyűlés működési rendjét, a tárgyalás szabályait meghatározó országgyűlési határozat [46/1994. (IX.30.)] OGY. határozat az ország irányításában alapvető fontosságú döntéseket hoz *a hadiállapot kinyilvánításáról *a békekötés kérdéséről *közkegyelmet gyakorol *megválasztja: a köztársasági elnököt, az alkotmánybírákat, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit és az Állami Számvevőszék elnökét a miniszterelnököt területszervezési kérdések (főváros, kerületek, megyék)

ellenőrzési tevékenység az országgyűlési képviselők interpelláció: magyarázatot a Kormánytól, illetőleg annak valamely tagjától kérdés: közérdekű ügyben felvilágosítás kérése, Kormánytól, tagjától, az alapvető jogok biztosától, Állami Számvevőszék elnökétől, a legfőbb ügyésztől és a Magyar Nemzeti Bank elnökétől. Kérdés esetén a képviselőnek nincs lehetősége viszontválaszra, a válasz elfogadásáról az Országgyűlés nem hoz határozatot. számos állami szerv vezetője beszámolási kötelezettséggel tartozik Országgyűlés ellenőrzési jogkörét látják el egy-egy részterületen: a költségvetési ellenőrzés területén az Állami Számvevőszék az alapjogvédelemben az alapvető jogok biztosa, illetve annak helyettesei feloszlatja az Alkotmánybíróság véleményét követően - az alaptörvényellenesen működő képviselő-testületet, egyházat

Konstruktív bizalmatlanság országgyűlési képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy egyidejű megjelölésével Ha az indítvány alapján a képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. Az országgyűlési képviselők közvetlenül az állampolgárok választják négyéves időtartamra mentelmi jog: * felelőtlenség a képviselő bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre az országgyűlési képviselőként leadott szavazata, illetve a megbízatásának gyakorlása idején általa közölt tény vagy vélemény miatt * sérthetetlenség a képviselővel szemben tettenérés esetét kivéve csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával indítható és folytatható büntető- és szabálysértési eljárás, valamint alkalmazható ellene büntetőjogi kényszerintézkedés

megbízatása négy évre szól szervezetét az alakuló ülésen határozzák meg működési rendjét a Házszabály tartalmazza tisztségviselői: elnök, alelnökök, jegyzők (tagjai sorából) bizottságok: - állandó - ideiglenes - al- és eseti - Házbizottság (tagjai: elnök, alelnökök, frakcióvezetők) ülésszak: rendes (febr.1.-jún.15.; szept.1.-dec.15.) rendkívüli határozatképes az Országgyűlés, ha a képviselők több mint fele jelen van szó szerinti jegyzőkönyv

az alapvető jogok biztosának általános alapjogvédelmi hatáskör helyettesei a jövő nemzedékek érdekeinek, és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak a védelmét látják el tudomásukra jutott visszásságok kivizsgálását végzik, ennek eredményeképpen általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezhetnek a vizsgálat alá vont hatóságokra nézve kötelező határozatot nem hozhatnak, utasítást számukra nem adhatnak, jogkörük kezdeményező jellegű az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek feladata: elsődlegesen az állampolgárok jogvédelme a hatóságokkal szemben, az Országgyűlés szerveként kiszélesíti annak információs bázisát, jelzi a törvényhozó hatalomnak a végrehajtó hatalmi ág egyes szerveinek esetleges túlkapásait, jogsértéseit vagy a jogi érdekek veszélyeztetését. az Országgyűlés választja 6 éves időtartamra az Országgyűlésnek felelősek a biztosok évente beszámolnak az Országgyűlésnek

bírósági formában működő testület de nem rész a bírói rendszernek, az eljárás nem kontradiktórikus 15 tagját az Országgyűlés választja 12 évre a képviselők 2/3-nak szavazatával szigorú összeférhetetlenségi szabályok Hatáskörébe tartozik (határozatot hoz): előzetes normakontroll: Országgyűlés vagy köztársasági elnök kezdeményezi utólagos normakontroll: Kormány, országgyűlési képviselők ¼-e, ombudsman bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt alkotmányjogi panasz: bírósági eljárásban/döntésben alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásakor alapjogsérelem + jogorvoslat kizárt vagy kimerítette mulasztásos alkotmánysértés megállapítása jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközése hatásköri viták eldöntése, Alkotmányértelmezés, alaptörvény-ellenes képviselőtestület, egyház véleményezése, egyéb hatáskörök, pl.: államfő büntetőjogi felelősségének megállapítása Az Alkotmánybíróság tagjává az a jogi végzettségű, kiemelkedő elméleti tudású, tudományos fokozattal vagy legalább 20 évi szakmai gyakorlattal rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgár választható meg, aki a 45. életévét betöltötte.

a végrehajtó hatalmat testesíti meg általános hatáskörű testületi szerv: miniszterelnök + miniszterek megalakulása: a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja a kormány program egyidejű elfogadásával a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki kettős funkció: kormányzati feladatok ellátása közigazgatás irányítása, felügyelete (az államigazgatás (közigazgatás) csúcsszerve) Országgyűlésnek felelős megszűnik: új Ogy. megalakulásával, a miniszterelnök vagy a kormány lemondásával, a miniszterelnök halálával, választójogának elvesztésével, összeférhetetlenségével, konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal

igazságszolgáltatás bírói monopóliumának alapelve: minden, az igazságszolgáltatás hatáskörébe tartozó ügyet, minden jogvitát és minden jogsérelmet elbírálásra bíróság elé lehet vinni bíróságok rendszere: Kúria ítélőtáblák megyei vagy fővárosi törvényszékek különbíróságok: munkaügyi és közigazgatási bíróságok, cégbíróság járásbíróságok bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók A Kúria elnökét a bírák közül 9 évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja a képviselők 2/3-nak szavazatával a hivatásos bírákat az államfő nevezi ki Országos Bírósági Hivatal bíróságok központi igazgatása Országos Bírói Tanács - a Kúria elnöke + 14 bíró (ellenőrzi, véleményezi az OBH tevékenységét)

Nem része sem a igazságszolgáltatás, sem a végrehajtó hatalmi ágnak. Az ügyészség: közreműködik az alkotmányos rend és az állampolgárok jogainak védelmében üldözi a tudomására jutott bűncselekményeket Hatáskörei: büntetőjogi tevékenység ovádemelés, vádképviselet oügyészi nyomozás onyomozás és büntetés-végrehajtás törvényességi felügyelete közérdekvédelmi feladatok oügyészi fellépés-felhívás hatósági ügyekben jelzés (hiányosság, csekély jelentőségű törvénysértés) onyilvántartott szerveztek törvényes működése o(közérdekű) perindítás oszabálysértés (felhívás) ügyészség rendszere Legfőbb Ügyészség fellebbviteli főügyészségek főügyészségek járási ügyészségek legfőbb ügyészt az ügyészek közül az Országgyűlés a képviselők 2/3-nak szavazatával választja meg 9 évre legfőbb ügyész nevezi az ügyészeket és irányítja a szervezetet

helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása önálló hatalmi tényezők decentralizáció elve alapján szerveződnek nincs hierarchia! helyi önkormányzatok: települési önkormányzat: község, város, megyei jogú város, főváros és kerületei önkormányzata területi önkormányzat: megyei önkormányzat önkormányzati alapjogok: szabályozási autonómia: rendeletek és határozatok gazdasági autonómia: helyi adók, önkormányzati tulajdon, költségvetés szervezeti autonómia: SzMSz, társulás Helyi önkormányzás joga: a helyi önkormányzatoknak azt a jogát és képességét jelenti, amely lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége közvetlenül (helyi népszavazás), illetőleg közvetve (a választott helyi önkormányzata útján) önállóan és demokratikusan intézze helyi közügyeit a helyi lakosság érdekében.

Szerv/személy darab időtartam kinevező / választó Köztársasági elnök 1 5 Országgyűlés (több forduló) Országgyűlés 386/200 4 választópolgárok Állami Számvevőszék elnöke 1 12 Országgyűlés ( 2 / 3 ) Alapvető jogok biztosa és helyettesei 1+2 6 Országgyűlés ( 2 / 3 ) Alkotmánybíróság 15 12 Országgyűlés ( 2 / 3 ) Magyar Nemzeti Bank elnöke 1 6 köztársasági elnök (ell.) PSZÁF elnöke 1 6 köztársasági elnök (ell.) Kúria 1 9 Országgyűlés ( 2 / 3 ) bíró változó határozatlan köztársasági elnök (önálló) Legfőbb Ügyész 1 9 Országgyűlés ( 2 / 3 ) ügyész változó határozatlan Legfőbb Ügyész Képviselőtestület, polgármester változó 1 4 választópolgárok Jegyző 1 határozatlan képviselőtestület (pályázat) Kormány (miniszterelnök + miniszter) változó 4 Ogy (½) + köztársasági elnök államtitkár, közigazgatási államtitkár változó, 1 4 köztársasági elnök (ell.) helyettes államtitkár változó 4 miniszterelnök

Norma: kötelező általános szabály Jog: személyek (jogalanyok) viselkedésére vonatkozó, állam által alkotott / elismert és állam által végső soron kikényszerített, kötelező magatartási szabályok összessége. Jogrend, jogrendszer: az egy időben létező vagy alkalmazandó normák (az állam által alkotott általános magatartási szabályok) összessége Jogforrás: ahonnan a jog megismerhető anyagi (belső) kibocsátó (Országgyűlés, kormány stb.) alaki (külső) megjelenési forma, fajta (törvény, rendelet stb.)

Érvényesség: alkalmas a célzott joghatás kiváltására: azt az adott jogforrás tekintetében jogalkotásra felhatalmazott szerv alkotta meg, a jogszabály illeszkedik a jogforrási hierarchiába, a jogalkotási eljárás során betartották az adott jogszabály megalkotására irányadó eljárási szabályokat a jogszabály megfelelő kihirdetése: Magyar Közlöny, Tárca lapok, helyben szokásos mód Hatályosság: az érvényesség viszonylagossága, ki is váltja a joghatást, a norma alkalmazhatóságát jelöli: alanyi: személyi, szervi tárgyi területi időbeli (hátrányos visszaható tilalma)

JOG (magatartási szabályok összessége) ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK (NORMÁK) (mindenki / nagyobb csoport címzett, alanyi hatály) KONKRÉT SZABÁLYOK (azonosítható címzettek) jogalkalmazói döntések szerződések tartalma önként vállalt szabályok JOGALKOTÁS eredményei JOGALKALMAZÁS eredményei JOGRENDI hovatartozás szerint NEMZETI (BELSŐ) jog NEMZETKÖZI jog EURÓPAI UNIÓs jog

2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról KöSzE Jogszabály Rendelet Törvény uniós jog: elsődleges (alapító szerződések, módosítások, csatlakozások, Alapjogi Charta) másodlagos jog ( i) rendelet ii) irányelv iii) határozat) Alaptörvény (ö 2 / 3 ) Törvény (j 2 / 3 ) - sarkalatos (Jat, Avtv, AB, ÁSzSz, Ötv, Á-polg, Választói, Rendőrség) (j 1 / 2 ) (általában) + tvr + nemzetközi szerz 1 Korm r i) eredeti + MNB elnök r. + nemzetközi szerz 2 ii) végrehajtási kormánytag r: miniszterelnök és miniszter (csak végrehajtási) önálló szabályozó szerv vezetőjének (PSZÁF, NMHH) r-e önkormányzati r i) helyi társadalmi viszonyok (eredeti) ii) végrehajtási Közjogi Szervezetszabályozó Eszközök (KöSzE) i) normatív határozat (testület) ii) normatív utasítás (egy személy) individuális jogforrás i) bírói határozat (ítélet, végzés) ii) hatósági döntés (határozat, végzés) iii) szerződés

törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg törvényt kezdeményezhet: köztársasági elnök, Kormány, országgyűlési bizottság, országgyűlési képviselő A törvény megalkotására vonatkozó eljárás rendjét a jogalkotásról szóló törvény rögzíti, míg a parlamenti törvényhozási eljárás és vita részletes szabályait az Országgyűlés működését rendező Házszabály tartalmazza. Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke 5 napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a törvényt 5 napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését (Magyar Közlöny). Országgyűlés elnöke a ház felhatalmazásával az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak Köztársasági elnök alkotmányossági vétó: ha a törvényt alkotmányellenesnek tartja, az Alkotmánybíróságnak küldi meg előzetes normakontroll lefolytatására egyszeri halasztó hatályú / politikai vétó: ha a törvénnyel vagy valamely rendelkezésével nem ért egyet, megfontolás végett észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek, az újratárgyalt törvényt köteles aláírni és gondoskodni kihirdetéséről

Rendkívüli állapot: amikor országunk hadiállapotban áll, vagy fennáll idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye, az Országgyűlés kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre. A Honvédelmi Tanács olyan rendeletet alkothat, amellyel sarkalatos törvényben meghatározottak szerint egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti,törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Szükségállapotban amikor a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények következnek be a sarkalatos törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be; ez biztosítja a köztársasági elnök rendeletalkotási jogkörét. Veszélyhelyzetben ha az élet- és vagyonbiztonságot elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség veszélyezteti a Kormány jogosult rendeleti úton történő sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli szabályozással is intézkedni, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat, amire normális körülmények esetén nincs lehetősége. Megelőző védelmi helyzetben amely esetében az országot külső fegyveres támadás veszélye fenyegeti, illetőleg akkor, ha az országunk részéről nemzetközi színtéren katonai kötelezettségvállalás esedékes szintén a Kormány jogosult arra, hogy rendelettel a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezessen be. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés döntéséig, de legfeljebb 60 napig tarthat. Az intézkedésekről a Kormány a köztársasági elnököt és az Országgyűlés illetékes bizottságait folyamatosan tájékoztatja. Váratlan támadás bekövetkeztekor a Kormány szintén alkothat olyan rendeleteket, amelyekkel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A helyi rendeletalkotás terén a fenti minősített helyzetekben pedig az jellemző, hogy a többletjogosítványok megillethetik a megyei közgyűlés elnökét és a főpolgármestert is, akik a központi intézkedések helyi viszonyokra alkalmazott követelményeit jogosultak rendeleti úton bevezetni, holott ezeknek a személyeknek nincs jogalkotási hatáskörük.

Az Európai Unió (Bizottság) Better regulation elnevezésű politikája a szabályozás hatékonyságának növelése a közigazgatási szervezetrendszerben történő reformok bevezetése által; további jobbító hatásaival is számol, konkrétan a költségek csökkenésével vagy a szabályozás mennyiségi visszaszorulásával, de a legfőbb hozadéka a minőségi jogalkotás révén a jogbiztonság megteremtésének elősegítése. A jobb szabályozás: egyszerűbb, átláthatóbb és kiszámíthatóbb jogrend jogbiztonság a jogállam megvalósulásának alapvető feltétele; a bürokrácia és az adminisztratív terhek csökkentése olcsóbb, költséghatékonyabb hatásmechanizmusában kontrollált, és az adott tárgykörrel adekvát jogi rendezés széles körű nyilvánosság Dereguláció: minőségi és mennyiségi tisztítás - jogszabálytalanítás grammatikai egyszerűsítés párhuzamos szabályozások megszüntetése felesleges szabályozások megszüntetése Hatásvizsgálat: társadalmi, gazdasági - költséghatékonyság politikai hatások előzetes és utólagos felmérése, időben előre történő kalkulálása

minőségi jogalkotás (smart regulation) előzetes hatásvizsgálat: * a jogszabály elfogadása előtt elemezni kell a társadalmi-gazdasági viszonyokat, * az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, * a jogszabály várható hatásait; * új, valódi számítások és felmérések utólagos hatásvizsgálat: * a szaktárca nyomon követi a jogszabályok alkalmazásának hatásait * gondoskodik a tapasztalatok hasznosításáról a későbbi jogalkotási tevékenység során színvonalas jogszabályszerkesztés: * a jogszabályok nyelvi egyszerűsítését, * a jogi szabályozás alternatíváinak vizsgálatát az adminisztratív terhek csökkentése a jogszabályok könnyebb megismerése az érintettek számára

A közigazgatási jog azoknak a jogi normáknak az összessége amelyek az alkotmányjogi szabályozás keretei között a jogalanyok és az állam közötti viszonyokat, vagyis a társadalom tagjai és szervezetei magatartásának befolyásolására állami közhatalom (impérium) birtokában nagyrészt jogalkalmazás (jogérvényesítés) útján végzett szervezést, döntés-előkészítést, döntést és végrehajtást szabályozzák, amelyek érvényesítésében (és nemritkán megalkotásában is) a közigazgatási szerveknek szerepe van tagozódása anyagi alaki, eljárási szervezeti a) feladatkitűző b) hatáskört megállapító c) alanyi J+K d) szankcionáló a) hatósági elj (Ket-2004.CXL, Pp-1952.III XX. fej) b) szervezeti c) belső elj-i szab d) ügyviteli (szerv működése) e) ügyrendi (testületi vezetés esetén) (rendszerint az eljárásiban) a) hierarchia (I. II. fok; Kormhelyi szerv közötti felépítés stb.) b) irányítás, ellenőrzés, felügyelet c) belső tagozódás, felépítés d) alkalmazottak

jogviszony: személyek közötti viszony, amelyet a (tárgyi) jog szabályoz szuprematív jogviszony: egyik alanya közigazgatási szerv (vagy helyette kvázi közigazgatási szerv), amely a jogviszonyban közhatalom (impérium) birtokában lép fel a másik jogalany tekintetében hierarchikus (irányítás, felügyelet; belső) hatósági (külső) mellérendeltségi jogviszony: közigazgatási szervek között; vagy közigazgatási szervek és egyéb szervek között, amelyekben azonban egyik sem gyakorol állami hatalmat a másik felett, (pl. a közigazgatási szerződéses jogviszonyok) kooperációs (együttműködési) jogviszony: közigazgatási szervek közötti kapcsolatot jelent, anélkül, hogy bármelyik jogalanynak kiemelt pozíciója, hatalma lenne a másik felett

egyéb olyan, ahol a közigazgatási szervek nem is szerepelnek jogalanyként, hanem vagy a természetes személyek közötti, de a közigazgatási jog által szabályozott, vagy amelyekben jogalanyként valamely szervezet és a vele kapcsolatban álló természetes személyek vagy esetleg egyéb szervezetek szerepelnek (pl. az intézet és a szolgáltatást igénybe vevő közötti kapcsolat) belső igazgatási jogviszonyok vagy szervezeti jogviszonyok : szervezeteken belüli jogviszony: 2 nézet munkaviszony közigazgatási jogviszony, mert speciális, a belső vezető hatáskörét a közigazgatási jog határozza meg speciális jogviszony az intézeti típusú szerveknél 2 nézet közigazgatási jogviszony intézeti jogviszony (pl. az egyetem vezetői és a hallgatók, vagy a kórház szervei és a kórházban ápoltak között)

jogforrások: anyagi (belső) jogforrás kibocsátó (Ogy., Korm., miniszter) alaki (külső) jogforrás megjelenési forma, fajta (törvény, rendelet) jog tagozódása: anyagi jog magatartás (J+K, feladat, szankció) alaki jog eljárás szervezeti jog szervezet jogi alapfogalmak: jogalany személy (természetes, jogi, jogi személyiséggel nem rendelkező) jogtárgy - dolog alanyi jog személyt megillető jogosultság tárgyi jog jogszabály (normák) jogviszony olyan jogalanyok közötti viszony, amelyet a tárgyi jog szabályoz jogrendszer tagozódása nemzeti (belső) jog nemzetközi jog Eus jog úniós jog