A BUDAPEST XVIII. KERÜLETI KÁBÍTÓSZER EGYEZTETŐ FÓRUM HELYI DROGSTRATÉGIÁJA

A BUDAPEST XVIII. KERÜLETI KÁBÍTÓSZER EGYEZTETŐ FÓRUM HELYI DROGSTRATÉGIÁJA Szerkesztette: Dr. Hirsch Anikó 2005. 1

Tartalm Bevezető: 4. ldal Általáns stratégiai elvek és elméleti szempntk a Nemzeti Drgstratégia nymán: 5. ldal Általáns prevenció :6. ldal Prevenció az ktatásban :9. ldal Isklai egészségnevelési-drgmegelőzési prgramja az ezzel összefüggésben lévő feladatkkal a XVIII. kerületben( készítette: Makó Margit ): 11. ldal Az általáns isklában végzendő egészségnevelői munka:14. ldal Drgmegelőzés a tanítási órákn:23. ldal Drgmegelőzés a tanítási órákn kívül:24. ldal Isklákban működtethető egészségvédelmi prgramk:27. ldal 1.3.Ártalmcsökkentés:31. ldal 1.4.Epidemilógia:33. ldal ESPAD vizsgálat eredményei: 35. ldal 2. A drgbetegek ellátásának egészségügyi megközelítése:38. ldal 2.2 A drgbetegek ambuláns ellátásáról:41. ldal A XVIII. kerületi Egészségügyi Szlgálat Mentálhygiénés Közpntjának tevékenysége ( készítette: Dr. Hirsch Anikó ): 42. ldal 3. Kínálatcsökkentés:46. ldal 2

A Gyámhivatal gyermek- és fiatalkrúak bűnmegelőzése terén végzett tevékenysége a XVIII. kerületben ( készítette: Kncz Drttya, Ternák Irén ):48. ldal 4. Civil szervezetek és önkrmányzati drgplitika:50. ldal Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkrmányzata részvétele a kerületi Drg-ellenes stratégia irányelvei mentén megfgalmazódó feladatk teljesítésében ( készítette: Papp Klára ):52. ldal A Családsegítő Szlgálat feladatai a XVIII. kerület drg-stratégiájában:54. ldal A Gyermekjóléti szlgálat kerületi drg-stratégiában vállalt feladatairól a XVIII. Kerületben ( készítette: Zaláné Csatári Ildikó ):55. ldal Civil szervezetek és Gyermekjóléti Szlgálat drgplitikája:59. ldal A Szent László Plébánia szándéknyilatkzata a XVIII. kerület drgstratégiájáhz való hzzájárulásról:61. ldal Az ÁNTSZ kapcslata a Nemzeti Drgstratégiával:62. ldal 5. A helyi drgstratégia általáns céljai:63. ldal 5.1. Közösség és együttműködés:63. ldal Rövid, közép és hsszú távú stratégia :65. ldal 5.2. Prevenció: 67.ldal Rövid, közép és hsszú távú stratégia: 68. ldal 5.3. Terápia: 71. ldal Rövid, közép és hsszú távú stratégia: 72. ldal 5.4. Kínálatcsökkentés: 73. ldal Rövid, közép és hsszú távú stratégia: 74. ldal Melléklet: 76. ldal 3

Általáns stratégiai elvek és elméleti szempntk a Nemzeti Drgstratégia nymán A drgprbléma lyan kérdés, amely több szakma, intézmény és társadalmi csprt, civil szervezet feladatait érinti.. Ilyenek az egészségügy, az ktatás, a szciális szféra, az ifjúságplitika, a rendőrség, a bűntetésvégrehajtás színterei. Éppen ezen tevékenységek, lehetőségek skszínűsége miatt van arra szükség, hgy a drgügy résztvevői tevékenységeikkel ne kiltsák vagy gyengítsék egymás hatéknyságát, hanem az összehanglt feladatk, munkamegsztás, infrmális kapcslatk révén megskszrzzák azt. Ilyen értelemben, a megfelelő stratégia csakis multidiszciplináris lehet. Ettől lehet több a KEF stratégia, mint az egyes szervezetek, intézmények különálló szakmai prgramja, melyek csak a saját tevékenységük szempntjából terveznek, valósítanak meg és értékelnek. A skszempntúság a stratégiában aznban mást is jelent. Nevezetesen azt, hgy a drgprbléma hatékny kezelésébe beletartzik a prevenció, a gyógyítás, a rehabilitáció, az ártalmcsökkentés, a kínálatcsökkentés és a környezet, a hzzátartzók kdependenciájának beflyáslása is. A prevenció, mely a startégia alapvető részét képezi különös hangsúlyt kap. Növelni kell az emberek biztnságát azzal, hgy a kinálatcsökkentés módszereit támgatjuk, és a bűnöző dílereket elkülönítjük a betegektől. A stratégia fnts része az egészségügyi hálózat tvábbi tervszerű fejlesztése, a gyógyulási lehetőségek biztsítása, alternatív kezelési módk kidlgzása, a rehabilitáció megerősítése. 4

1.1 Általáns prevenció 1.1.1 Célk a Nemzeti Stratégia figyelembe vételével Általáns célként a Nemzeti Stratégia az egészség prmóciót jelöli meg, összhangban van a WHO egészségdefiníciójával, mely szerint az egészség több, mint a betegség hiánya: a teljes körű testi-lelki-szciális jólét állapta. Speciális célkitűzésként a drgprbléma létrejöttéhez vezető tényezők megelőzését tűzi ki, melynek eszközrendszere az infrmálás-készségfejlesztés-alternatíva biztsítás. Ebben a szemléletben figyelembe kell venni a tágabb összefüggésrendszert, a fgyasztást beflyásló tényezők kmplex hálózatát: nem lehet a tünetet gyógyítani, ha a kiváltó kkat negligáljuk. A drgfgyasztás csak kzat, tünet mind a társadalm, mind az egyén szintjén. Az alapprblémát kell kezelni, nem egyszerűen egy esetleges megnyilvánulási módját. A kábítószer kereslet csökkentés alapvető nemzeti érdek, teljes körű megvalósításában nem nélkülözhetők lyan stratégiák és intézkedések, amelyek a plitika kmpetencia körébe esnek. A kereslet csökkentési stratégiák kiinduló pntja a gazdaságplitika és a szciálplitika. Mindezen célk alapján rövid távn reálisan kitűzhető cél- a Magyarrszági dgfgyasztás paramétereit figyelembe véve -, hgy egy lyan átlagsan fertőzőtt területen, mint a fővárs XVIII. kerülete a drgfgyasztás növekedési üteme mérséklődjön. Az átlagnál jelentősebb mértékben kell csökkenteni az ártalmasabb szerhasználati frmák incidenciáját, de egyben ezen csprtk számára célzttabb elérési és ártalmcsökkentési tevékenységek bevezetése lenne indklt. A fent deklarált célkitűzések megldáshz alapvető fntsságú a prevenció financiális hátterének hsszú távú és stabil biztsítása, mely célszerűen összekapcslható a prevenciós prgramk minőségkntrlljával is. Összefglalva a Nemzeti Stratégia alapján a prevencó és az ártalmcsökkentés, mint elsődleges cél kerüljön be a XVIII. kerület drgstratégiájába. Az alapcélk összhangban vannak a Nemzeti Stratégiával, amennyiben az Egészség prmóció A drg- és egyéb szervisszaélések egységes kezelése A kábítószerkérdés szciál- és gazdaságplitikai hátterének felismerése A társadalm kábítószerabúzussal kapcslats attitűdjének frmálása A prevenciós tevékenység financiális hátterének stabil biztsítása A prevenciós prgramk minőségkntrllja területeknek tulajdnít kiemelt fntsságt. 1.1.2 Helyzetértékelés Ahhz, hgy a stratégiai tervezésre és a knkrét feladatk megfgalmazására sr kerülhessen, feltétlenül szükség van a jelenlegi helyzet felmérésére és értékelésére. Ezen helyzetértékelés magában fglalja az epidemilógiai adatk lehetőség szerint minél pntsabb, megbízhatóbb feldlgzását, s a prevenciós munka hátterét képező intézményi és társadalmi lehetőségek számszerűsített adttságait, lehetőségeit is. Az epidemilógiai helyzetelemzés jelenleg lyan adatkra támaszkdik/támaszkdhat, amelyek csak biznys szempntból megbízhatóak. Egzakt adatkat e pillanatban a kezelőhelyektől kapunk, ami a már kezelt, súlys állaptban lévő szenvedélybetegekről ad felvilágsítást. Pedig a 5

prevenció és a krai intervenció a fiatalk alkalmi és kapuzó drgfgyasztási szkásaira alapzható, és nem a kezelésben vagy rehabilitációban résztvevők arányára. Az ún. elterelésben résztvevőkről ugyan pnts adataink vannak, de az ő számuk sem tükrözi a valódi veszélyeztetettséget, ráadásul gyakrlatilag semmilyen mérési módszer nem képes elkülöníteni a csak fgyasztókat és a terjesztőket. Vagyis a jelenleg elérhető epidemilógiai adatk nem jelzik a tényleges fgyasztást, csak annak legsúlysabb, hsszú távú következményeit, vagyis a kezelési rendszerben vagy a bűnözésben történő lecsapódását. Releváns adat lenne a fgyasztás struktúrája a kipróbáló vagy a rekreációs használat stádiumában. Ebből a szempntból az adatk nem túl megbízhatóak, hiszen többségében önkényesen kitölthető kérdőívekre támaszkdnak. Felmérések készültek isklás krú gyermekek egészségmagatartása tárgyában. Ezek azt igazlták, hgy a szülők alkhlfgyasztása illetve dhányzása a gyermek kipróbáló magatartásával szignifikánsan pzitív kapcslatban van, közelítőleg kétszeresére növeli a kipróbálási illetve fgyasztási magatartás előfrdulását a gyermekek körében a szülő, mint szerepmdell megfigyelése. A prevenció és az egészségnevelési helyzet skat váltztt az utóbbi években. A gyrsan növő igények nymására megszülettek az isklai egészségnevelő prgramk. Ugyanakkr sajns ezek nem váltak rendszeressé, mintegy a tananyag részévé. A közeljövő stratégiai céljaihz elengedhetetlenül hzzátartzik, mintegy annak részben feltételét képezné egy jól átgndlt, a rendszeres drgprevenciós témákat magában fglaló, de alapvetően egészségkultúrát, mentálhygiénét megcélzó pedagógiai prgram. Visznylag kevés és elsősrban kampányszerűen működnek az isklán kívüli prevenciós prgramk. A krtársprgramk, szabadidős tevékenységek, közösségi és rszágs rendezvények, kampányk, szakmai fórumk és knferenciák vannak a prevenció palettáján. Mind munkafrmában, mind mennyiségében fejlesztendő területe ez a drgprevenciónak. Kevés a személyiség- és készségfejlesztést, a pzitív alternatíva bemutatást is felsrakztató megelőzési prgram, s különösen prblematikus ez azért, mert a középisklába nem járó, lemrzslódó, s talán még kifejezettebben veszélyezetetett fiatalk ezáltal kimaradnak a perevencióból. A prevenció napjainkban többnyire infrmációátadásból áll. Habár nehezebb feladat, de a nélkülözhetetlen készségfejlesztés és alternatíva biztsítás nem kellő mértékben van jelen ezen a területen. Mind a prevenciós célkat felvállaló intézmények, mind az ezek munkájáhz háttérként szlgáló intézmények munkája összehanglatlan. Összefglalava tehát jelenleg a főbb fejlesztendő területeket, prblémákat a következők jelentik: Az infrmálás túlsúlya a prevenciós prgramkban. Az alternatívák bemutatása, a személyiség és készségfejlesztés, a reális infrmációk átadása messzemenően hatéknyabb stratégiák a negatív prevenciónál. A krtárssegítés és krtársktatás fejlesztése növeli a prevenció hatéknyságát. Kiemelten kell fglalkzni a primer szcializációban rejlő lehetőségekkel, a személyiségfejlesztéssel, a szciális munkával és az értelmes jövőképet adó munka- és alternatív tevékenységek (köztük szabadidős tevékenységek ) biztsításával. El kell érni a szülők, a családk bevnását a prevencióba. Ez szintén a krai szcializáció szintjén hat. 6

A szakemberhiányt pótlni kell, ugyanakkr az érdeklődő, már a területen dlgzó szakemberek számára flyamats tvábbképzéseket kell biztsítani, kiemelten kezelve a szakmai személyiségfejlesztést és a szupervíziót. A finanszírzási biznytalanságt csökkenteni kell. A pályázati rendszert helyi ( önkrmányzati szinten is ) fejleszteni kell, de ez önmagában nem lehet elégséges a drgprbléma skrétű kezelésének biztsítására. A krdinációs hiánysságkn javítani kell, ami részben a megalakult KEF segítségével reményeink szerint lehetséges lesz. Az addikciók teljes körét szakmailag egységesen kell kezelni (értve ez alatt a dhányzást, az alkhlt, a drgkat, de a viselkedéses addikciókat is). Az állami szférában a prevenció területén dlgzó intézmények munkamegsztása, együttműködése, kmpetenciáik kijelölése növelné az eredményességet. Ugyanakkr az állami szerepvállalás mellett széleskörű feladatkat kellene a civil szférával együttműködve megvalósítani. 1.2 Prevenció az ktatásban 1.2.1 Célk Általánsan elfgadttá vált, hgy a kábitószerfgyasztás növekedésének visszaszrításában a megelőzésnek kiemelt jelentősége van. A megelőzésnek egyik bevált módszere a közktatás keretein belül megvalósíttt prevenció. A külföldi és hazai tapasztalatk alapján az isklai megelőzésben leghatéknyabbnak eddig a prevenciós munkára felkészített tanárk vezetésével működő prgramk biznyultak. Ennek a prevenciónak a mentálhigiénés szemléletnek és kultúrának megfelelő, átfgó szenvedélybetegség-megelőzésnek kell lennie, és jelentőségének megfelelően érintenie kell, az illegális szerhasználattal kapcslats prblémákn kívül az alkhllal, niktinnal, gyógyszerekkel történő visszaélést is és a viselkedési addikciók témakörét. Ezen szélesebb mentálhygiénés területen fejlszteni kell a pedagógusk pstgraduális képzését, különös tekintettel a személyiségfejlesztő szakami tréningek elérhetőségére. A nemzetközi tapasztalatkat is figyelembe véve biztsan állítható, hgy ma a veszé-lyeztetett krsztályk legteljesebben a közktatás keretein belül érhetők el. A drg-használat kipróbálásának és elkezdésének időszaka leggyakrabban a 10-18. életévek közötti időszakra esik. Teljesen világs, hgy nem akkr indklt az isklai megelőzési prgramkban a bevezetése, amikr a kábítószer prbléma az iskla tanulóinak körében megjelenik, hanem skkal előbb. 1.2.2. Megldási javaslatk, alapelvek A tapasztalatk tehát azt mutatják, hgy legeredményesebb mentálhygiénés, ezen belül drgprevenció a közktatás keretein belül valósítható meg. A pedagógusnak egyedülálló lehetősége, hgy saját tanmenetéhez illessze a prgramt, annak szerves részévé tegye. A nevelési helyzetéből és bővülő mentálhygiénés ismeretekből adódó tvábbi lehetőség, hgy a tanár észlelje azkat a finm jeleket, melyek egy-egy közösségen belül, illetve az egyes 7

gyermekeknél a deviálás megjelenésére utalhatnak, vagy annak előzményei lehetnek. A prgram srán felkészített pedagógusk kevésbé súlys esetekben maguk próbálkzhatnak a krrekcióval, máfelől tudásuk birtkában meg tudják ítélni, hgy a saját kmpetenciájukat meghaladó esetekben kihez kell frdulni és mikr kell ezt megtennni. 8

Isklai egészségnevelési-drgmegelőzési prgramja az ezzel összefüggésben lévő feladatkkal a XVIII. kerületben Mttó: Az egészség nem minden, de az egészség nélkül minden semmi. (Angl mndás) Az isklai egészségnevelés célja, hgy minden tevékenységével szlgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szciális fejlődését, harmóniáját. Az egészségnevelés tudatsan létrehztt készségfejlesztő lehetőségek összessége, amellyel az egyén viselkedése az előre meghatárztt cél irányába elmzdítható. Az iskla nevelési alapértékei között első helyen áll az élet és az egészség védelme. Az egészség lyan érték, amelynek védelme minden pedagógusnak mindennaps nevelői feladata. Hasnló nevelési alapérték az egészségvédelem, az egészséges életmódra nevelés, azaz az egészségnevelés. Az iskla feladata: - Az egészség megvédésére, megőrzésére, visszaszerzésére vnatkzó közérthető módn megfgalmaztt tudmánys ismeretek átadása. - Megtanítani, hgy az egészség alapvető értékünk. - Ennek megóvására magatartási alternatívákat ajánljn. - Megfelelő egészségvédő magatartásra tanítsn gyakrlással, segítséggel és példamutatással. - Mtiválja a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására. - Segítse az egészségvédő öntevékenységet, az egészséges életmód kialakítását, a helyes döntések meghzatalát. Miért az iskla az egészségfejlesztés egyik legfntsabb színtere? A gyerekek és fiatalk hsszú éveket töltenek az isklákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakrlni a személyiség-fejlődésükre, mely meghatárzza az életmódjukban később kialakuló szkásaikat, az életideáljukat. Az isklának a gyerekekre gyakrlt hatása többrétegű, kmplex kmmunikáció. Egyrészt létezik egy nyíltan megfgalmaztt ktatási-nevelési terv, másrészt ettől függetlenül vagy ezzel összefüggésben egy úgynevezett rejtett tanterv, mely az isklai minden napk hzadéka, amelyben az iskla tárgyi környezete, az emberi visznyk minősége egyaránt tükröződik. Az iskla - más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban létezik - hatást gyakrl szűkebb és tágabb környezetének kapcslatrendszerére, a környezet viselkedésére. 9

Mindezeket figyelembe véve az iskla és az óvda a családi környezet mellett a szcializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel kézségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakrlására. A speciális drg-megelőző nevelési prgram megvalósításában így az iskláknak kitüntetett szerepük van. A családból érkező gyermek már egy sereg magatartási, viselkedési szkást hz magával. Ezek kialakulása a családi élet minden napjaiban gyökerezik. Ez az un. szciális tanulás a családtagk egymás közötti kölcsönhatása srán megy végbe, amelyben közrejátszanak más csprtk is, így a krtársak, rknk, lakóhelyi szervezetek és a tömegtájékztatás is. Annyi bizts, hgy az isklába kerülő fiatalt nem egyedül az iskla és nem egyedül a család céliránys nevelő munkája alakítja. A nevelés mellett létezik más személyiség-alakító, -beflyásló tényező is. Infrmációik tele vannak ellentmndással, el nem fgadtt nrmákkal, hmálys kmmunikációkkal. Ennek következtében a jó szándékú, erkölcsi értékeket felmutató családi, vagy ktatási-nevelési hatásk vezetnek gyakran beilleszkedési zavarkhz. Miután a szcializáció mindig társadalmi közegben zajlik, ezért a szcializáció menetét megzavarhatják a közösség életében bekövetkező zavark (munkanélküliség, hajléktalanság, betegség nymán). Ilyen esetekben előállhatnak beilleszkedési zavark, elakadhat a személyiségfejlődés, az értékrendszerek messze eltávldhatnak a társadalm által valltt értékektől. Így indul el a szabályszegő életmód, a nrmaszegés különféle fajtája az un. deviáns karrier, amikr a deviáns viselkedés már a személy én - aznsságáhz tartzóvá válik. Az iskla a szcializáció flytatására, a zavark krrekciójára vállalkzik. Társadalmunk egyik legégetőbb prblémája az ifjúság megóvása a rá leselkedő különféle veszélyektől, így a testi-lelki veszélyektől. Fnts tudatsítani, hgy az élet, az egészség az ember alapvető értéke. Az egészség az EGÉSZ-ség fgalmát fglalja magába, azaz a teljességet: a testi-lelki-szciális egységet és harmóniát. Tapasztalataink szerint az egészséget csak kevesen tekintik alapvető értéknek. Az isklába járó gyerekek két véglet között mzgnak. Többségük tiszta, keveset betegeskedő, nyílt és barátkzó. Veszélyként jelentkezik, hgy megnőtt a halláskársdtt (walkman), látás prblémával küszködő és a rssz testtartású tanulók száma. Egyre többen kezdenek el már gyerekkrban dhányzni, alkhlt fgyasztani. Növekszik a drgkkal ismerkedők és a szenvedélybetegek száma. A fiatalk elkényelmesedtek, keveset sprtlnak (bár ez összefügg a különféle sprtegyesületek anyagi helyzetével), mzgásigényük csökkent. Aktív pihenésük nem kielégítő. Szabadidejükben a televízió, a videó nézése, számítógépezés, a magnó hallgatása egyre nagybb szerepet tölt be az lvasás, művelődés, sprt és kirándulás kárára. Az általuk megkedvelt filmek, számítógépes játékk hatására feszültekké és agresszívakká válnak. Kevés feladatt kapnak tthn, nem veszik ki részüket a családi munkamegsztásban, személyes sértésnek veszik, ha segíteniük kell tthn. Nem tudják a feszültségeket elviselni, társadalmilag elfgadtt módn ldani (ennek következménye az öngyilksságk vagy a szenvedélybetegségek kialakulása). Összegezve: gyerekeink nem frdítanak kellő hangsúlyt a testi és szellemi képességeik fejlesztésére és nem kapják meg ehhez a kellő segítséget sem tthn, sem a nevelési intézményekben. Az egészségnevelés tudatfrmáló flyamat (felvilágsítás, ismeretterjesztés, ktatás) és magatartásfrmálás (gyakrlás, aktív közreműködés, öntevékenység fejlesztése, szkásk kialakítása). Az egészségre nevelés tehát ösztönzés, megőrzés, megelőzés, javítás és gyógyítás. Méliusz Juhász Péter (1531-1572) püspök a krabeli rvstudmány első magyar nyelvű összefglalóját írta meg. Heltai Gáspár (1490-1574) művében a józan és mértékletes életet hirdette. Kyr Pál brassói rvs írta meg az első -- Magyarrszágn nymtattt -- rvsi könyvet, amelyben egészségi tanácskat ad és élelmiszeri ismereteket nyújt. Apáczai Csere Jáns (1626-1659) a Magyar Encyclpédia művében kiemelten ír az egészségtani 10

ismeretekről. Meghatárzása szerint Az egészség az embernek az a belső állaptja, mellyel tagjaiban jól lévén, az ő cselekedeteit jól viszi végben. Az egészségvédelemről a következőket mndja e világi életre szükséges dlgkkal jól és egészségre kell élni. Ezek levegőég, étel, ital, s alvás s vigyázás, mzgás s állás... és elmének indulatai.... Pápai Páriz Ferenc (1649-1716) Pax Crpris című művében (1690) az étkezés, a testedzés, a személyi higiénia és a mérsékletes életmód fntsságáról ír. A testi-szellemi nevelés egységének gndlata már Cmeniusnál a XVII. században megjelent. Az egészséges életmód és a testi nevelés alapzó jellegét tarttta fntsnak. A pszichés nevelés által lehetséges lyan készségeket kialakítani az emberekben, hgy a kárs külső hatáskat képesek legyenek elhárítani, a váltzó életkörülményekhez gyrsan tudjanak alkalmazkdni, képesek legyenek a stressz-hatásk elviselésére. A szciálpszichlógiai és a pszichiátriai ismeretek alapján leszögezhető, hgy a személyiség zavarai, egészségi kársdásai hátterében a kedvezőtlen környezeti hatásk és interpersznális kapcslatk állnak. A testi megbetegedések mögött is pszichikus prblémák vannak. Ezek pszichszmatikus betegségeket kzhatnak. Megelőzésük nagyn fnts. Ezért a mentálhigiénés nevelés a testi neveléssel egyenrangú. Az egészségnevelésnek a szciális ldaln is vannak feladatai. A családi életben, az isklában, a munkahelyen, a szabadidőben létrejövő csprtkban a knfliktusk, a feszültségek felldása napjaink legújabb követelményei. A család- és szciálpedagógusi képzés ennek megldására hivattt. Az egészségnevelés integrálódik minden nevelési területtel. Része minden tantárgynak. Nincsen lyan tanóra, fglalkzás, óraközi szünet, verseny stb., amelyben ne lenne egészségnevelési feladata a pedagógusnak. Minden tevékenység srán tekintettel kell lenni a gyerekek testi, lelki egészségére. Ezért mndjuk, hgy az egészségnevelésnek megalapzó jellege van a nevelési flyamat egészében. Az általáns isklában végzendő egészségnevelői munka Általáns követelmények Általáns feladatk: - A tanulók ptimális fizikai fejlődéséhez szükséges feltételek és tevékenység biztsítása, higiénés kultúra megalapzása az ehhez nélkülözhetetlen ismeretek és eszközök használatának elsajátítatása. - A fiatalk egészséges életmódjának, napi-, életrendjének szervezése; fizikai és pszichikai edzettségük fkzása, testi és szellemi teherbíró-képességük fejlesztése. - Egészségvédelem szkásrendjének kialakítása. - Környezetvédelem ismeretrendszere, szkásai, gyakrlati megldásai. - Szabadidejét töltse el tartalmasan, váltzatsan. - Legyen esztétikai érzéke, ízlése, kulturált külső megjelenése. - Éljen egészséges életet. - Testi fejlettsége feleljen meg életkrának. Sajátítsa el a ritmikus- és mzgáskultúrát. - Lássa be, hgy a testi képességek fejlesztése szükséges, hgy fkzni tudja a fizikai állóképességet és erőnlétet. - Egészségügyi kultúra elsajátítása. - Legyen igényes a tisztaságra, testének, ruházatának tthni és isklai környezetének gndzttságára, higiéniájára, kerülve a felesleges kzmetikumk használatát. - Rendelkezzék az egészséges táplálkzás, kulturált étkezés szkásaival, ismerje a fgyókúra veszélyeit. - Ne dhányzzn, tartózkdjn az alkhl fgyasztásától és a drgtól. - Öltözködése legyen célszerű és ízléses. 11

- Ügyeljen egészségének megőrzésére, sprtljn, kiránduljn, eddze szervezetét, erejét, ügyességét, gyrsaságát, kitartását és teherbírását. - Legyen igénye az egészséges életkörnyezetre és tudja, hgy mit tehet a szűkebb vagy tágabb környezetéért. - Ismerje a környezetre kárs anyagkat és ennek hatásait az élő szervezetre, egészségre. - Vegyen aktívan részt a környezet védelmében. A tanítási órán és az isklán kívüli nevelés feladatai: - Rá kell szktatni a gyermekeket, hgy önállóan tartsák meg a munka és pihenés, a szellemi tevékenység, játék, mzgás, testedzés és sprtlás ptimális arányait. - Biztsítsák szervezetük regenerálódását, edzettségüket, teherbíró-képességüket és a szórakzásra is frdítsanak elegendő időt. - Tanulják meg a pihenés célszerű módjait. - Fejlesszék a szórakzásukkal kapcslats etikai és esztétikai igényességüket. - Segítség-, elsősegély-nyújtási és önmentő képességüket fejlesszék. - Ismerjék fel az egyszerű betegségeket és ezek természetes gyógymódjait használják. 12

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az egészségnevelés fő feladatainak rendszere EGÉSZSÉGNEVELÉS 1. SZOMATIKUS 2. PSZICHOHIGIÉNÉS 3. SZOCIÁLHIGIÉNÉS HIGIÉNÉS NEVELÉS NEVELÉS NEVELÉS Higiénés nevelés Önismeretre, Kedvező társas miliő Prfilaxisra (betegség önfejlesztésre nevelés működtetése megelőzésre) nevelés Egészséges életvezetésre Kmmunikációs nevelés Kndicinálásra, nevelés Szerepfeszültségek testedzésre, Abúzus deviancia felldása sprtra nevelés (szenvedélybetegség) Társadalmi izláció Baleset-megelőzésre prfilaxisa megelőzése nevelés Érzelmi nevelés Egészségprpaganda Környezeti hatásk feldlgzására nevelés EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD - TESTI-LELKI EGYENSÚLY 2. Pszichhigiénés nevelés 2.1. Önismeretre, önfejlesztésre nevelés: 1-4. sztály: Ismerje meg életkrának megfelelően saját fizikai tulajdnságait, testét. Tudja, hgyan lehet kifejezni érzéseit különböző élethelyzetekben. Ismerje gyenge és erős ldalait, tulajdnságait. Ismerje fel a prblémákat, tudjn alternatív megldáskat, hzzn döntéseket és ismerje fel annak következményeit. Sajátítsn el néhány lazítási gyakrlatt. 5-8. sztály: Tudja megfgalmazni, hgyan érez önmagával kapcslatban. Beilleszkedés és másk elfgadása. Ismerje a kamaszkr pszichikai sajátsságait, saját jellemét és képességeit. Jó tulajdnságait fejlessze tvább, fgalmazza meg, hgy mely értékek fntsak számára. Ismerje fel mikr és mitől szrng, tudja és alkalmazza, hgy mit tehet szrngás ellen. Tudja, hgy prbléma esetén hva és kihez frdulhat. 2.2. Egészséges életvezetésre (az egészséges táplálkzásn kívül) való nevelés: 13

Életvezetésre nevelés: 1-4. sztály: Tartsa be napirendjét (alvásigény, mzgás, tanulás helyes aránya). Szabadidejét tudja hasznsan eltölteni. Sprtljn rendszeresen. 5-8. sztály: Ismerje és tartsa be a helyes élet- és napirendet. Szabadidejét töltse el hasznsan, a szabadidős prgramt tudja helyesen megválasztani. A sprtt tudja összeegyeztetni szabadidejével. Ismerje a tanulás fntsságát. Törekedjen a szülő - gyermek megfelelő kapcslatára. Hibás viselkedési prgramk: Ennek kiküszöbölése az önismeretre neveléssel érhető el. Családi életre nevelés: Szexuális életre nevelés (párkapcslatk): 1-4. sztály: Óvdai prgramra alapzva. Nemek szerinti viselkedés-szerepek ismerete, azk szerinti viselkedés. Barátság, szerelem. 5-8. sztály:(egymásra épülve, ismeretek bővítésével, megerősítésével, tudatsításával) A különböző életkrk fizilógiai és pszichlógiai jellemzői. Az anya-gyermek, az apa-gyermek kapcslata, jelentősége a gyermek érzelmi és értelmi fejlődése szempntjából. A családk típusai, a családn belüli szerepek. A családt érintő krízishelyzetek: válás, munkanélküliség, alkhlizálás, drgfüggőség, betegség, halál. Önelfgadás és a másság elfgadása a társas kapcslatban. A barátság, a szeretet és a szerelem jelentősége. A menstruáció élettana, pszichés hatásai és higiéniája. A szexuális erőszak a családban és a családn kívül. 7-8. sztály: Az ember egyedfejlődése: újszülött és csecsemőkr, gyermekkr, felnőtté válás, a váltzás kra, öregedés. Gyermek a családban, serdülő a családban. A megtermékenyítés bilógiai alapjai. A terhesség srán végbemenő váltzásk, a szülés. Munkára nevelés: 1-4. sztály: Szellemi-fizikai munka fntssága, egyenrangúsága. A munka eredményének felismerése, megtartása. Felelősség a feladatk elvégzésében. A tanulás is munka. 14

Helyes tanulási módszerek. 5-8. sztály: Mindenkinek legyen munkája a családban. A családi beszélgetések fntssága, a munka megbecsülése. Az önálló ismeretszerzés fntssága. A nem szívesen végzett munka, tevékenység. A pályaválasztási rientáció. 2.3. Abúzus deviancia (szenvedélybetegség) prfilaxisa: 1-4. sztály: Ismerje a drg fgalmát, történetét, hatását szervezetére. Tudja, hgyan jelzik a veszélyes anyagkat. Ismerje meg a méregjelzést. Ismerje az általánsan használt drgk fizikai és viselkedésbeli hatását, veszélyhelyzeteit. Tudja, hgy miért élnek vissza a drgkkal (a visszaélés fgalma). Tudja, hgy az alkhlizmus kezelhető állapt, ismerje az alkhlról meghnsdtt tévhiteket. Ismerje a dhányzás történetét és kárs hatásait. Tudja, hgy kitől fgadhat el gyógyszereket. Ismerje és tudja hgyan mndhat nemet kínálásk esetén (drg, dhány, alkhl, gyógyszer). Önállóan ne használja a házi patika gyógyszereit, mert ebből mérgezés is lehet. Az altatókat, nyugtatókat, fájdalmcsillapítókat, serkentő szereket ne szedjen és ismerje ezek kárs hatásait. Tudja, hgy a kávé is ártalmas a fiatal szervezetre. A mértéktelen számítógép és játékprgramk használata kárs függőséget kz. Az édességek nagymértékű fgyasztása is árt és függőséget kz a szervezetre. A szenvedélybetegségek közé tartzik a kleptmánia (lpási kényszer), vásárlási mánia. 5-6. sztály: Ismerje a drgk használatának történetét, hgyan alakultak ki a szenvedélybetegségek. Ismerje a szenvedélybetegségeket (alkhl, dhányzás, drg, gyógyszerek) és ezek fgalmait. Legyen tudatában szervezetére gyakrlt egészségükre kársító hatásaikkal, használati módkkal, a kársító hatás időtartamával és a szervezetből történő kiürüléssel. Legyen tisztában a felnőttek példamutatásának jelentőségével, ismerje kárs szkásk kialakulását s a negatív reklám hatását. Tudjn a csábításnak ellenállni, nemet mndani. Ismerje a megelőzés lehetőségeit. Ismerje a csprts narkózás és drgbevitel fgalmát. Ismerje a mértéktelen számítógép (játék) használatának kársító hatásait. Tudja és ismerje a veszélyes anyagk, mérgek jelöléseit. Kerülje a házi patika önálló használatát. Elevenítsük fel a kleptmániáról és a vásárlási kényszerről tanultakat. 7-8. sztály. Legyen tisztában a kialakult szenvedély-betegségekkel, mint egyéni és társadalmi prblémával. Ismerje a szenvedélybeteg magatartását, egészséghez való visznyulását. Legyen tisztában a szenvedélybetegség gazdasági vnatkzásaival (mibe kerül a társadalmnak, mibe kerül a függő embernek). 15

Tudja, hgy mit jelent a drgfüggőség, elvnás, kábítószerekkel való visszaélés, megelőzés és az illegális kábítószerek használata. Ismerje a drgfgyasztás törvényi büntetési hátterét. Ismerje a drgk hatásait a személyes és családi életre, a terhességre, és a közlekedésben való részvételben. Ismerje a segítés lehetőségeit és frmáit. Tudja, hgy a szenvedélybetegség knfliktus frrása lehet a társadalm és az egyének között. Legyen tisztában a számítógép használatának módjával és időtartamának egészséges mértékével. 2.4. Érzelmi nevelés (önismereti nevelésen kívül): 1-4. sztály: Tudja felismerni a saját és társainak érzelmeit. Ki miért jó, miért szép? Mi a barátság? Általáns viselkedésre vnatkzó illemszabályk ismerete és alkalmazása. 5-8. sztály: Rendszeres múzeum látgatás, -kirándulás fntsságának felismerése. Érzések megfgalmazása, felismerése és fajtái. Mi a jóság? A helyes viselkedést leíró illemszabályk ismerete és alkalmazása. Kik a barátaim? Ismerje érzelmeit, tudja, hgy mi beflyáslja azkat. Alakuljn ki az empátia képessége. Ismerje a félelmek, gátlásk felldásának módjait. Tudja, hgyan kerülheti el vagy előzheti meg a kudarckat. Ismerje fel a családi beszélgetések fntsságát. 16

2.5. Környezeti hatásk feldlgzására nevelés: 1-8. sztály: Fnts a családi-, isklai-, baráti környezet jelentősége és pzitív-negatív hatásai. A kárs környezeti hatásk feldlgzását rendszeres beszélgetésekkel lehet vagy kell megldani. A nevelés többi területén érintjük ezeket a témákat (születés körülményei, a szptatás fntssága, nevelési hatásk stb.). 3. Szciálhigiénés nevelés 3.3. Szerepfeszültségek felldása (a családi életre nevelésen kívül) életkrnak megfelelően: 1-8. sztály: A család nevelési légköre, annak hatása a gyerek fejlődésére. A helyesen működő (a társadalmilag elfgadtt) család kritériumai. Szerepzavark kialakulása a családban (válás, diárikus kapcslat kialakulása, egyedüllét stb.). A hiánys szcializáció és az isklai ártalmak következményei. A család feladata a szülői szerep felkészítésére. 3.4. Társadalmi izláció megelőzése. 1-4. sztály: Segítsen társainak, tudjn velük együtt tevékenykedni feladatk megldásában. Vigye el a leckét beteg társának. Vegyen részt közös ünnepi rendezvényeken. 5-8. sztály: Tisztelje az idősebbeket, tanúsítsn udvarias és figyelmes magatartást. Ossza meg gndjait az idősebbekkel, nagyszülőkkel. Fgadja el és segítse, értse meg a rkkantakat, fgyatékskat. Szciális tthnban élőknek műsrk adásában vegyen részt. Ismerje fel a hagymányk fntsságát és tevékenyen vegyen részt az iskla és a környezete hagymányainak kialakításában és áplásában. 17

3.5. Egészségprpaganda életkrnak megfelelően: 1-8. sztály: Vegyen részt a témáhz kapcslódó rajzversenyeken, pályázatkn. Készítsen rajzkat, plakátkat. Készítsen riprtt az isklarádió, isklaújság részére. Tartsn fglalkzást kisebbeknek, illetve krtárs csprtknak. Az egészségnevelési prgram tanítása Az egészségnevelésnek, az egészséges életmódra való nevelésnek át kell hatnia egész társadalmunkat, így az ktatás-nevelés egész területét is. Az egészségmegőrzés nemcsak tantárgyat, hanem az óvdáskrtól kezdődően flyamats egységes nevelési-ktatási rendszert jelent. Ennek megvalósításáhz szükséges a pedagógusk tvábbképzése, szemléletük feladathz történő frmálására. Az isklánkban a prgram legtöbb elemét integrálni lehet a már meglévő tantárgyakba. Ehhez a -- sikeres megvalósítás érdekében szükség van az egész intézményre kiterjedő -- személyi és tárgyi feltételek biztsítására. A tanórákn kívüli fglalkzáskn is -- különféle szakkörökben, klubfglalkzáskn, napköziben, erdei isklák szervezésében, tanulmányi kiránduláskn, kulturális intézmények szervezett látgatásai srán stb. -- lehet és kell az egészséges életmódra való neveléssel fglalkzni, ahl az érdeklődök alapsabban megismerkedhetnek egy adtt területtel. Az isklai egészségnevelés történhet tanórákn és azn kívüli fglalkzásk srán: - sztályfőnöki, környezetismereti, bilógiai, egészségtani, kémiai, technika és életviteli illetve testnevelési órák keretében; - alkalmi esemény (sprtnap, egészségnap vagy egészséghét) srán; - önfejlesztő tréningek szervezésében; - kiscsprts megbeszélések alkalmával; - rendszeresen ismétlődő fglalkzáskn vagy versenyeken; - mindennaps sprttevékenység; - testnevelési óra keretében; - sprtkör, szakkör (pl.: plgárvédelmi szakkörön is), klubfglalkzás keretei között; - egyéb lehetőségek (előadás, bemutatás, filmvetítés) alkalmával. Osztályfőnöki órák, sztályfőnöki munka Egy-egy sztály nevelési gndját összegyűjtve az sztályfőnök vállalja magára. A többi pedagógusnak is ezzel párhuzamsan flyamats nevelési mintaadási feladata is van, de az sztályfőnök a gndskdó szülő szerepét is elvállalja. Az sztályfőnöki órák, beszélgetések lehetőséget adnak arra, hgy a nevelő növendékeivel tantárgyi keretein kívül is az ktatás és feleltetés izgalmaitól mentesen bizalmi kapcslatba lépjen. Ezeken az órákn a tanulókkal közösen elemzi, tervezi és alakítja az sztályközösség életét. Itt értékeli az sztályközösség életét, figyelmeztet a különféle tthni és isklai veszélyekre (pl. baleseti veszélyek, drgárusítás az iskla környékén, stb.). 18

Az sztályfőnöki órák srán az egészségmegőrzéssel kapcslats témák között nélkülözhetetlen az egészségre kárs szenvedélyek dhányzás, alkhlfgyasztás, kábítószer-élvezet egészségvédelmi kérdéseinek fkztt figyelembe vétele. A drgfgyasztással kapcslats beszélgetésekre akkr is srt kell keríteni, ha a témáhz nem fűződik az sztályban, vagy az isklában aktuális esemény. Ne várjuk meg, míg a kábítószer-árusk megjelennek az iskla környékén, hanem mindent megelőzve tárgyalják meg a helyes viselkedésmódt és a következményeket. Az sztályfőnöki beszélgetés abból indulhat ki, hgy a tanulók mit ismernek a drgkról, azk hatásáról, a visszaélésről. Az eddigi felmérések azt biznyítják, hgy az általáns iskla felső tagzats tanulóinak drgismerete nem csak hiánys, de hibás is. Csak azkkal az ismeretekkel rendelkeznek, amelyeket a tömegtájékztatás nyújt, főleg filmek keretében. Ezek felszínes ismeretek, ezért az sztályfőnöknek meg kell ismerni a tanulói véleményeket és a rendelkezésükre álló infrmációkat. Az eddigi értékelések azt mutatják, hgy a 10-14 éves tanulók drgismeretére nem lehet tudats drgmegelőző magatartást ráépíteni. Ezek a felismerések mutatják, hgy minden lyan íráss anyagt a gyermekek számára megismerhetővé és hzzáférhetővé kell tenni, melyek a témakörrel kapcslats alapvető infrmációkat (drgleírásk, függőség, drgstatisztikák, törvényi előírásk, a függőségtől való megszabadulás esélye és módja) tartalmazzák. Az sztályfőnöknek törekedni kell arra, hgy bizalmas visznyt tudjn kialakítani tanulóival, egyben ezek tanácsadójaként is segíthessen. Drgmegelőzés a tanítási órákn Minden pedagógus hivatásának szerves része, hgy tantárgya sajáts eszközeivel a tanuló személyiségének frmálását is szlgálja. Ez azt jelenti, hgy minden szaktanár a tantárgya keretében talál lyan kapcslódó pntkat, amelyek alkalmasak arra, hgy a kialakítani szándékztt drgmegelőző magatartást megerősítsék. Még a legelvntabb tantárgyakban is van mód erre, pl. a matematika szöveges feladatai között szerepelhet a kábítószerkereskedelem adatainak, a gyógyszerfrgalmnak statisztikai megjelenítése. A földrajz hasnló módn a drgk származáshelyének elterjedésének kapcslatban, a bilógia az élő szervezetre gyakrlt mérgező hatás következményével, a kémia a drgk kémiai tulajdnságk elemzésével, a testnevelés a versenyélsprtlók illegális dppingszer használatának következményeivel tudja összekapcslni az ismeretszerzés lehetőségét. Fel kell használni a kerületi szinten összeállíttt drg infrmációs anyagt, amelyet minden sztályfőnök és klléga hasznsan frgathat. Az összeállítás tartalmazza az alapfgalmak definíciójától kezdve a drgk különböző kategóriáit, valamint a viselkedésfüggő személyiségi jegyek ismereteit. Ezen külső jelekből jól meg lehet állapítani a kritikus személyeket. Drgmegelőzés a tanítási órákn kívül Az isklai élet a tanórákn kívül is nyújt lehetőséget a drgmegelőző nevelésre. A lehetőségek közül első helyre kívánkznak a különböző szakkörök (a drgprblémák feldlgzására), napközi, tanulószba, különböző versenyek, vetélkedők. A drgktól való tartózkdás növekedését elősegítik azk a bűnmegelőzési prgramkból ismertté vált adatk, amelyekből láthatók, hgy a kábítószerekkel kapcslats bűncselekményekért milyen magas büntetési tételeket lehet kapni (pl. 5-8 évig terjedő szabadságvesztés). Ez maga után vnja, hgy a büntetések után fkzttan nehezedik a nrmál társadalmi életbe való visszailleszkedés. 19

Az egészségnevelési prgramunk megvalósításában szrsan együtt kell működni a következő szempntk szerint a szülői házzal: - az iskla és a szülői ház céljai minden esetben aznsak legyenek, - az együttműködés legyen rendszeres, - az együttműködés minden pedagógusra és minden családra terjedjen ki, - a kapcslatt az bjektivitás, a kölcsönös türelem és tapintat kell hgy jellemezze, - tekintettel az egyes családk közötti különbségekre, minden családt egyénileg kell megközelíteni. A családban flyó egészségnevelő munka támgatását csak úgy lehet biztsítani, hgy ha ismerjük az adtt család helyzetét. Nehezebb lakásvisznyknál az ptimális közegészségügyi feltételek megteremtése nagy nehézségekbe ütközik. A zsúfltság knfliktuskat idéz elő és megnövekszik a baleseti veszély is. A család egészségvédő és egészséges magatartásra serkentő hatással van tagjaira, de egészségkársító attitűdökkel is -- pl.: dhányzás, italzás -- rendelkezik. A fiatalk dhányzásának elkezdésében a krtárskapcslatk jelentik a nagybb indító erőt, de az tthni minta is beépül fejlődésükbe. Az alkhl- és drgfgyasztás is mintaadó szerepet tölt be. A gyermek egészségnevelésének legfőbb színtere az iskla. A családkban sk helyütt ideges, ingerült a hangulat, amelyik gyakran társul valamelyik szülő -- dhányzás, alkhlfgyasztás és túlztt gyógyszerszedéssel - negatív példájával. A fiatalk ismereteinek megszerzése elsősrban a családban és az isklában történik. A családban különösen a szexuális élettel, az abúzusk függőségeivel kapcslatban várják a gyermekek az eligazítást. A család egészség támgató mintája sk esetben kedvezőtlen, a szülők egészségtelen magatartása miatt. Közismert, hgy a fiatalk hiánys ismeretekkel rendelkeznek az egészségre-betegségre vnatkzóan. Az egészségre kárs szkásk már tíz éves kr után megnőnek, ezért fnts a helyes magatartásra, annak bilógiai alapjaira felkészíteni a fiatalkat. A felsrltak miatt rendkívüli fnts és szükséges az iskla és a család együttműködése. Egészségnevelési módszerek: A módszer kiválasztását a kitűzött cél, a megtárgyalásra kerülő téma, a résztvevők -- életkri, fglalkzási, nembeli, képzettségbeli, veszélyeztetettség -- sajátsságai szabják meg. A kisgyermekek körében játéks, a serdülőknél inkább vitatkzó, megbeszélő, tanácsadó jellegű módszerek célszerűek. Előadás: Háttér infrmáció. A tanár egy biznys témát ad elő. Ez a közvetítés leggyrsabb útja, de ha túl hsszú, és ha nem igényli a tanulók részvételét, unalmassá válhat. Szükséges a hallgatók aktivitása, véleményük kikérése, érveik meghallgatása. A kis csprtban történő előadás a legjbb. Vita: Tanár-diák, diák-diák eszmecsere, amely fejleszti a gndlkdást. A vita lehetőséget ad a tanulóknak, hgy elmndják elképzeléseiket, érzéseiket, gndlataikat egy témáról. Arra ösztönöz, hgy bátran előadják saját ötleteiket, ugyanakkr társaik eltérő véleményét is képesek legyenek végighallgatni. A vita szélesíti és elmélyíti a megértést. A csprts munkában lehetőség van az elsajátíttt tudás gyakrlati alkalmazására. Ötletrham: A csprtvezető felvet egy prblémát, vagy egy szituációt. Buzdítsa arra a tanulókat, hgy annyi megldást találjanak ki, amennyit csak tudnak. Az elhangzttak mindegyikét meg kell vizsgálni és értékelni. Szerepjátékk: A diákk szabadn eljátszhatnak egy-egy szerepet válaszként a megadtt szituációra. Ez egy-két perces legyen. Mivel a tanulók nem saját magukat adják elő, ez egy biztnságs módja a prblémás élethelyzetek kipróbálásának. A gyermekek kiléphetnek szerepükből és elmesélhetik, hgyan is gndlják a dlgkat. Kijelölhetik hasnmásaikat, szerepet cserélhetnek társaikkal. 20

Strukturált feladatk: Minden lyan feladat, amely előre megtervezett, a könnyebb tanulást szlgálja. Gyakran utánz valós élethelyzeteket. A szituációban az önmegismerés a cél. Minél többet tudunk meg magunkról és képességeinkről, annál nagybb magabiztssággal és rugalmassággal tudunk dönteni. Egészségvédelmi vetélkedők, klubk, tanflyamk: Más közművelődési intézményekkel, egészségügyi szlgálat szakembereivel, felkészült pedagóguskkal történik. Filmvetítés, videó, ankét: Vizuális élmény, amely elengedhetetlen a látttak, hallttak megbeszélésére. Kirándulás, túra szervezése: A jól előkészített és megszervezett kirándulás szép és haszns élményeket nyújt. Fórumk rendezése: Itt különböző szakemberek -- genetikus, ideggyógyász, pszichlógus, pedagógus, védőnő, sprtló, író, ügyész, rendőrtiszt -- válaszlják meg a kérdéseket. Bemutatók rendezése: Kultúrált étkezési szkásk terjesztése, főzési-terítési bemutatók. Sprtverseny szervezése: A mzgás, a sprt szeretetére nevelés-játék. Szellemi ttó: Egészségnevelési kérdések. Tematikus bábjáték: Például a negatív figura egészségtelenül él, túl skat iszik, részeges. A bábukat, a történeteket a gyermekek készítik és találják ki. Képzőművészeti pályázat: Rajz, festmény, agyag-gyurma stb. A felsrltakn kívül az egészségnevelés még a következő módszerekkel is történhet: - egészségügyi felmérés és értékelése - gyűjtőmunkák -- népi gyógymódk, egészséges élelmiszerek, fgyasztóvédelmi előíráskról-, dhányzásról-, drgfgyasztásról, alkhlról szóló cikkek -- ismertetése. - riprtkészítés, hangjáték, reklám az isklarádióban - számítógépes prgram készítése, képregény rajzlása az isklaújságban - viccek, rejtvények, plakátk, kitűzök készítése - környezetvédelmi, felvilágsító, ismeretterjesztő prgramk szervezése - tanulók által tarttt előadás, családi rendezvények. 21

Az egészségnevelési prgram várható következményei Az egészséges életmódra nevelés kmplex feladat, célkategória. A gyermekek nevelése, szemléletfrmálása fnts teendő, hiszen egyszer ők is szülők lesznek. Ugyanakkr nemcsak az ismeretekre szükséges megtanítani a gyermekeket, hanem a magatartásukat, szkásaikat is át kell alakítani. Az egészségnevelési munka srán jártasságt, készséget kell a tanulókban kialakítani. Fnts, hgy a gyermekek az átadtt ismeretek birtkában tudatsan végezzék azkat a tennivalókat, amelyek az egészségi szkásk alapjául szlgálnak és ezáltal válnak értékőrző tevékenységgé. Az egészségnevelési prgramk eredményessége nagymértékben függ a társadalm lehetőségeitől és azn belül a család viselkedésétől. Ettől a prgramtól várható, hgy a tanulók megértik saját egészségvédelmük jelentőségét, megszerzik azkat a szükséges ismereteket, jártasságt, amelyek egészségi feltételeik javítását, az egyes emberek és közösségek egészségének védelmét cselekvően megteremthetik. A prgramtól még várható, hgy - a gyermekek és rajtuk keresztül a szülők szemlélete, magatartása megváltzik - a mstani gyermekek -- később -- mint szülők, krszerű szemlélettel végzik a jövő család nevelését - közvetett hatásként remélni lehet a hsszabb élettartamt, az rszág laksságának növekedését, az öngyilksságk, szenvedélybetegségek és devianciák számának csökkenését. Isklákban működtethető egészségvédelmi prgramk Általáns gyermekvédelmi feladatk pedagógiai módszerei: - Egészséged testben-lélekben! -DADA prgram - Életvezetési ismeretek és készségek - Srs Alapítvány személyiségfejlesztő, drg- és alkhl megelőző prgramja Kncepciója: a drgk fgyasztása illetve nem fgyasztása döntéshzataln alapul. Ismeretes ugyanis, hgy a döntéshzásban az infrmációk mellett érzelmek, értékek, attitűdök és viselkedési módk is szerepet játszanak. Az infrmáció átadás mellett a hangsúly a döntés kialakítására helyeződik. A prblémamegldó és döntéshzó készség gyakrlás útján fejleszthető. A megfelelő önértékeléssel és pzitív én-képpel rendelkező fiatalk jbban döntenek és ennek következtében elkerülik a drgk fgyasztását. Mentálhigiénés-, egészségnevelési prgram: megvalósul a Srs Alapítvány tematikája szerint, mely fglalkzik az egészségneveléssel, a táplálkzással, a szexualitással, AIDS-szel, valamint a drg és alkhlmegelőzéssel. Önismereti, kmmunikációs-, knfliktuskezelési-, relaxációs gyakrlatk, játékk prgramja: Életvezetési ismeretek, készségek, mely a mentálhigiénés, drg-megelőzésével és személyiség-fejlesztésével fglalkzik. Evvel a megelőző és jellemfejlesztő prgram segítségével új ismeretnyújtásra, szemléletfrmálásra és magatartás kialakítására kerülhet sr. Elsődleges célja, hgy lyan készségek kifejlesztéséhez és gyakrlásáhz adjn segítséget a legveszélyeztetettebb krsztálynak, melynek révén - a serdülők megismerhetik önmagukat és társaikat, megtanulhatják a csprtszerveződés és csprtmunka alapjait, - tájékzódnak környezetükben, ismereteket szerezhetnek a társas kapcslatk lélektani sajátsságairól, - megbiznysdhatnak az egészséges és biztnságs élet értékeiről, 22

- jártasságt szerezhetnek a veszélyhelyzetek felismeréséhez, - felfedezhetik önmaguk megvédésének lehetőségét és felelősségét. Mindezekhez el kell sajátítaniuk az alktó és kritikus gndlkdás, döntéshzatal lépéseit, gyakrlniuk kell az alapvető kmmunikációs frmákat. Meg kell tanulniuk levezetni érzelmi feszültségeiket, kezelni a stressz helyzeteket, el kell igazdni kapcslatrendszereikben. Ki kell alakítaniuk magabizts fellépésüket, önbizalmukat, hgy ellen tudjanak állni, nemet mndani a negatív beflyáslásnak. A határztt célk megfgalmazását követően képesek legyenek ezek megvalósítására, törekedjenek az egészséges és bldg életvitelre. Ezt a prgramt alsó és felső tagzatban egyaránt sztályfőnöki, környezetismereti, természetismereti, bilógiai, egészségtani órákn és ezeken kívül is taníthatjuk. Kábítószer ellenes, bűnmegelőzéssel kapcslats célztt prgram: DADA - dhányzás-, alkhl-, drg- és AIDS- megelőző prgram. Fő cél annak megtanítása, hgy a gyerekek ne nyúljanak drgkhz, felismerjék veszélyét és ennek alapján tudjanak dönteni. Más megközelítésben a cél, hgy bűncselekmények áldzatává válásáhz vezető veszélyhelyzetek felismerésén keresztül a gyerekek eljussanak addig a pntig, hgy megtanulják: NE NYÚLJANAK A DROGHOZ!. Ez javítja a gyerekek és a rendőrség bizalmn alapuló kapcslatát. Önkrmányzati drg-prevenciós prgramk és kerületi drg-megelőzési nap. Évről évre pályázati frrásk igénybevételével az önkrmányzat Oktatási-, Művelődési-, Sprt- és Ifjúsági Irdája is szervez drg-prevenciós előadáskat a kerületi intézményekben. A szakszerűség biztsítéka a képzés és a tvábbképzés A nemzeti stratégia sikeréhez szükségesek a speciális szakmai ismeretekkel rendelkező pedagógusk, akik részt vesznek a felsőfkú szakirányú képzésekben. Ezeknek a feltételeknek a megteremtéséhez anyagi feltételek biztsítása önkrmányzati illetve pályázati útn történhet. Gndskdni kell a különböző tvábbképzési prgramkról. Be kell vnni a civil szervezeteket ebbe a munkába. Be kell illeszteni a tematikába a társadalmi bűnmegelőzésben bevált hazai és nemzetközi tapasztalatkat, új ismereteket és módszereket. Makó Margit gyermekvédelmi szakértő és szaktanácsadó szciál- és családpedagógus 23

Felhasznált irdalm jegyzéke 1. Makó Margit: Az iskla egészségnevelési prgramja, az egészségfejlesztéssel összefüggő isklai feladatk. Bp. 2004. 2. Zaláné Csatári Ildikó: Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkrmányzat drgstratégia a Gyermekjóléti Szlgálat tükrében. Bp. 2004. 3. Oktatási Minisztérium (GYISM): Pályázati felhívás. Bp. 2004. 4. Biztnságs Magyarrszágért Közalapítvány (BMK): A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája. Bp. 2003. nv. 4. száma 5. Székely - Szeles: A drgmegelőzés pedagógiája. Bp. 1994. 6. Dr.OG inf: Ifjúsági és Sprtminisztérium. Bp. 2003. 7. Oktatási Minisztérium (OM): Segédlet az isklai egészségnevelési, egészségfejlesztési prgram elkészítéséhez. Bp. 2004. 8. Dr. Nyári Katalin: A bűnmegelőzés színterei Bp. 2004. 9. Papp Klára: Segíthetünk? Drg-prevenciós ismeretek kerületi önkrmányzati füzete. Bp. 2004. 10. Dr Rácz József - Dr. Szabó Zslt: Ne legyen több áldzat! Drgmegelőzési kézikönyv szülőknek, pedagógusknak. Bp. 2004. 24

1.3.Ártalmcsökkentés 1.3.1 Célk a Nemzeti Stratégia alapján A Nemzeti Drgstratégia a drgprbléma értelmezésében az. ún. multidiszciplináris mdellt fgadja el, amely a kereslet- és kínálatcsökkentés egyensúlyára épít. Az ártalmcsökkentő elemeket tartalmazó drgplitikától várhatjuk a drghasználat kzta egyéni, közösségi és társadalmi kárk visznylag rövid távú és költséghatékny mérséklését. Cél az, hgy az ártalmcsökkentő szemlélet és módszerek alkalmazása a gyakrlatban: a prevencióban, a terápiás kínálatban, a rehabilitációban és a szciális ellátásban egyaránt teret nyerjen. A kínálatcsökkentés mindazn stratégiákat jelenti, melyek a kábítószerhez való hzzáférés csökkentését célzzák meg. Ez érinti a jgi szabályzást, a bűnüldözést, a Rendőrség, a Vám-és Pénzügyőrség, a Határőrség munkáját, valamint a bűntetésvégrehajtás területét. Beleértve a nymzati szervek közötti együttműködés skldalú, reginális és nemzetközi megvalósulását. Helyzetértékelés: Magyarrszágn növekszik a kábítószer használó s ezen belül ugrásszerűen megnőtt az intravénás kábítószer-használók száma. Ezzel természetesen nő az esélye a különböző fertőző betegségek terjedésének, mind pl. a Hepatitis, és a HÍV és egyéb betegségek. Ez különösen azért veszélyes, mert egyre fiatalabb a kábítószer fgyasztók és kipróbálók átlagéletkra. A terápiás kínálat ártalmcsökkentő bővítése a következő elemekre terjed ki: alacsny küszöbű szlgáltatásk: nem absztinencia-rientált prgramk, tanácsadás, knzultáció, jgi segítség, telefns segítség, megkereső tevékenység, utcai munka, pl. a szórakzóhelyeken végzett munkát is jelenti) edukáció, krtárs /srstárs edukáció és támgatás fenntartó methadn-kezelés tűcsere-prgramk A rehabilitációs és szciális prgramk ártalmcsökkentő szemlélete a következőket jelenti: a drghasználók egészségi állaptának és pszichszciális jóllétének javítása a nemi útn / közös tűhasználattal terjedő fertőző betegségek megelőzése a szerek illegitim vlta miatti prblémák mérséklése (jgsegélyszlgálat) a kriminalitás csökkentése 25