Egyenletes mozgás. Alapfeladatok: Nehezebb feladatok:



Hasonló dokumentumok
Gyakorló feladatok Egyenletes mozgások

A 32. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntı - Gimnázium 10. osztály Pécs pont

km 1000 m 1 m m km Az átváltás : ,6 h 3600 s 3,6 s s h

Mechanika A kinematika alapjai

Gyakorló feladatok a mozgások témaköréhez. Készítette: Porkoláb Tamás

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A feladatok közül egyelıre csak a 16. feladatig kell tudni, illetve a ig. De nyugi, a dolgozat után azokat is megtanuljuk megoldani.

Magdi meg tudja vásárolni a jegyet, mert t Kati - t Magdi = 3 perc > 2 perc. 1 6

Dinamika gyakorló feladatok. Készítette: Porkoláb Tamás

A pontszerű test mozgásának kinematikai leírása

ELMÉLET REZGÉSEK, HULLÁMOK. Készítette: Porkoláb Tamás

Részletes megoldások. Csajági Sándor és Dr. Fülöp Ferenc. Fizika 9. című tankönyvéhez. R.sz.: RE 16105

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, II. forduló, Megoldások. F f + K m 1 g + K F f = 0 és m 2 g K F f = 0. kg m

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, I. forduló, 2003/2004. Megoldások 1/9., t L = 9,86 s. = 104,46 m.

1. A mozgásokról általában

Dinamika. F = 8 N m 1 = 2 kg m 2 = 3 kg

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

Az egyenletes körmozgás

32. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló feladatainak megoldása

MUNKA, ENERGIA. Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő hatására elmozdul.

Dinamika példatár. Szíki Gusztáv Áron

TestLine - Fizika 7. osztály mozgás 1 Minta feladatsor

2006/2007. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 10. MEGOLDÁSOK

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás

Tetszőleges mozgások

I. forduló. FELA7. o.: feladat 8. o.: feladat o.: feladat. Fizikaiskola 2011

ω = r Egyenletesen gyorsuló körmozgásnál: ϕ = t, és most ω = ω, innen t= = 12,6 s. Másrészről β = = = 5,14 s 2. 4*5 pont

2010/2011. tanév Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny II. forduló január 31.

MEGOLDÁSOK ÉS PONTOZÁSI ÚTMUTATÓ

Kidolgozott minta feladatok kinematikából

3. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT

1. forduló (2010. február

EGYENES VONALÚ MOZGÁS

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l III.

A 36. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs 2017

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

7. osztály minimum követelmények fizikából I. félév

= 450 kg. b) A hó 4500 N erővel nyomja a tetőt. c) A víz tömege m víz = m = 450 kg, V víz = 450 dm 3 = 0,45 m 3. = 0,009 m = 9 mm = 1 14

di dt A newtoni klasszikus mechanikában a mozgó test tömege időben állandó, így:

Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

TARTALOM A FIZIKA TANÍTÁSA. módszertani folyóirat

sebességgel szál- A sífelvonó folyamatosan 4 m s

Volumetrikus elven működő gépek, hidraulikus hajtások (17. és 18. fejezet)

XXXIV. Mikola Sándor fizikaverseny Döntı Gyöngyös, 9. évfolyam Megoldások. Szakközépiskola

Önismeretet támogató módszerek

Kísérleti városi kisvízgyűjtő. Szabadka Baja

2007/2008. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 9. MEGOLDÁSOK

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

XXXI. Mikola Sándor fizikaverseny 2012 Döntı Gyöngyös 9. évfolyam Feladatmegoldások Gimnázium

1. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

7. osztály, minimum követelmények fizikából

A 2012/2013. évi Mikola Sándor tehetségkutató verseny gyöngyösi döntıjének feladatai és megoldásai. Gimnázium, 9. osztály

12. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.

Bor Pál Fizikaverseny, középdöntő 2012/2013. tanév, 7. osztály

13. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.

2010 február 8-19 Feladatok az 1-2 hét anyagából

Útmutató fizika feladatok megoldásához (Fizika1 villamosmérnököknek) Sarkadi Tamás, Márkus Ferenc

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató

IMPULZUS, MUNKA, ENERGIA. A mozgások leírása, a jelenségek értelmezése szempontjából fontos fogalmak.

29. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló feladatainak megoldása. Gimnázium 9. évfolyam

1. Kinematika feladatok

O k t a t á si Hivatal

TARTALOM A FIZIKA TANÍTÁSA. módszertani folyóirat

A 35. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs pont min

A könyvet írta: Dr. Farkas Zsuzsanna Dr. Molnár Miklós. Lektorálta: Dr. Varga Zsuzsanna Thirring Gyuláné

DÖNTİ április évfolyam

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások

Tevékenység: Tanulmányozza, mi okozza a ráncosodást mélyhúzásnál! Gyűjtse ki, tanulja meg, milyen esetekben szükséges ráncgátló alkalmazása!

Másodfokú egyenletek Gyakorló feladatok. Készítette: Porkoláb Tamás. Milyen p valós paraméter esetén lesz az alábbi másodfokú egyenlet egyik gyöke 5?

A testek mozgása. Név:... osztály:...

Mozgással kapcsolatos feladatok

ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK

Fizika feladatok - 2. gyakorlat

3. Egy repülőgép tömege 60 tonna. Induláskor 20 s alatt gyorsul fel 225 km/h sebességre. Mekkora eredő erő hat rá? N

Szakács Jenő Fizikaverseny II. forduló, megoldások 1/7. a) Az utolsó másodpercben megtett út, ha t a teljes esési idő: s = 2

Budó Ágoston Fizikai Feladatmegoldó Verseny 2008 / 2009 MEGOLDÓKULCS

Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0

Forgó mágneses tér létrehozása

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l. I.

Villamos gépek tantárgy tételei

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

JEGYZİKÖNYV. Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testületének. nyilvános, rendkívüli ülésérıl szeptember 21.

ÉLELMISZERIPARI ALAPISMERETEK

Oktatási Hivatal. az energia megmarad: Egyszerűsítés után és felhasználva a tömegek egyenlőségét, valamint, hogy u A0 = 0 :

Megint egy keverési feladat

= 30 MW; b) P össz = 3000 MW a) P átl. = 600 Ω; b) DP = 0,3 W a) R 1. U R b) ΔP 4 = 01, A, I a) I ny.

Ventilátorok üzeme (16.fejezet)

1. gyakorlat. Egyenletes és egyenletesen változó mozgás. 1. példa

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.

1. feladat Összesen: 12 pont

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész. 1. Melyik sebesség-idő grafikon alapján készült el az adott út-idő grafikon? v.

3. Az alábbi adatsor egy rugó hosszát ábrázolja a rá ható húzóerő függvényében:

10. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.) Gördülő mozgás.

A pályázó neve: A pályázó címe: A pályázat sorszáma: (kiíró tölti ki)

I. MATEMATIKAI ÖSSZEFOGLALÓ

A jármővek méreteire vonatkozó üzemeltetési mőszaki feltételek

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ


Átírás:

Alapfeladatok: Egyenlete ozgá 1. Egy hajó 18 k-t halad ézakra 36 k/h állandó ebeéggel, ajd 4 k-t nyugatra 54 k/h állandó ebeéggel. Mekkora az elozdulá, a egtett út, é az egéz útra záított átlagebeég? (30k, 4k, 44,47k/h). A 7k/h ebeéggel ozgó zeélykoci 700-re van az 54k/h ebeéggel ozgó teherkocitól. A járővek egyá felé haladnak. Mikor é hol találkoznak. Oldjuk eg a feladatot grafikuan i! Kézítük el a járővek hely idı grafikonját! (0 úlva, az autó kezdeti helyétıl 400-re) 3. Egy cónako a partra erılegeen evez a vízhez vizonyított 7, k/h ebeéggel. A folyó odra a cónakot 150 távolágon odorja lefelé. A folyó zéleége 500. Mekkora ebeéggel folyik a víz é ennyi ideig tart a folyón való átkelé? (0,6/, 4in 10) 4. A folyó partján egyától 60k távolágra lévı két váro között hajó közlekedik. A folyó odrának irányában óra, az áraláal zeben 3 óra a enetidı. Határozzuk eg a folyó vizének a ebeégét é a hajónak vízhez vizonyított ebeégét! Mekkora a hajó átlagebeége az oda-viza útzakazon? (5 k/h, 5 k/h, 4 k/h) 5. Egy autó útjának elı felét 40 k/h átlagebeéggel tette eg. Mekkora volt az átlagebeége a aradt útzakazon, ha az egéz útra záított átlagebeége 48 k/h volt? (60 k/h). 6. Ierıünknek délelıtt 11 órára eg kell érkeznie a tılünk harinc kiloéterre levı vároba. a. záold ki, hogy ikor kellene indulnia, ha végig a egengedett 90k/h nagyágú ebeéggel haladhatna? b. valai halazthatatlannak tőnı dolog iatt a záolt idıpontnál cak hét perccel kéıbb indulhat el. Mekkora ebeéggel kellene végigzáguldania az egéz utat, hogy égi idıben érkezzen. c. záold ki a ponto egérkezéhez zükége indulái idıpontokat úgy i, hogy figyelebe vezed, hogy a 30k-bıl indkét vároban 3-3 kiloétert kell egtennie. Lakott területen cak 50k/h a egengedett ebeég. Így ekkora az átlagebeége? (10.40-kor kell indulnia, 138k/h, 10.37 óra, 77,5k/h) 7. A kiegér éterre, a acka vele egyezı irányban 5 éterre van az egérlyuktól aikor ézrevezik egyát. Mindketten azonnal rohanni kezdenek a lyuk felé. A acka 10/, az egér 4/ nagyágú ebeéggel. Megenekül-e a kiegér? (éppen egyzerre érnek az egérlyukhoz ) Nehezebb feladatok: 8. Két kerékpáro egyáal zebe halad. Az egyik ebeége 7 k/h a áik kerékpáro ebeége 13 k/h. Egyzerre indulnak az egyától 40 k-re elhelyezkedı helyégekbıl. Induláuk pillanatában az egyik kerékpáro orráról elindul egy légy a áik kerékpáro felé, ajd aikor eléri, azonnal egfordul. Ez így zajlik

indaddig, íg a két kerékpáro ne találkozik. Mennyi utat repült özeen a légy, ha ebeége 40 k/h? (40k) 9. Egy erdei övény egy forrát é egy tıle l, k távolágra lévı barlangot köt öze. A kettı között, a forrához közelebbi haradolópontban van egy nagy tölgyfa, elynek tövében két ün ül. Egyzer cak egy villá cap a fába, ire a egréült ünik egyáal ellentéte irányban 40 /in ebeéggel kezdenek futni az övényen. Ugyanebben a pillanatban a forrától egy nyuzi indul a barlang felé 4,8 k/h ebeéggel. a. A villácapától záítva ikor találkozik a nyuzi a ünikkel, illetve ikor halad el a tölgyfa ellett? (a nyuzi a tölgyfa ellett 5 perc úlva haladt el, a vele zeben futó ünivel 3,33 perc úlva találkozott, é a vele azono irányban futó üni ellett pedig 10 perc úlva haladt el) b. Kézíten elozdulá-idı grafikont a ünik é a nyuzi ozgááról a villácapá pillanatától addig, aíg a ünik az övény végére érkeznek! 10. Egy kerékpáro állandó ebeéggel közeledik egy falhoz, arra erılege irányban. Füttyent egyet, ire a vizhangot ézleli, távolága a faltól %-al cökkent. Mekkora a kerékpáro ebeége, ha a hangé 340/? (3,43/) Alapfeladatok Egyenleteen változó ozgá v(/) 11. Az ellékelt grafikon egy ozgáról kézült. Jelleezzétek a ozgát é találjatok ki egy valóágo történetet ilyen ozgára. Mekkora utat tez eg a járő özeen 100 alatt? Mekkora volt a gyoruláa é 0 0 10 100 t()

átlagebeége? (1,9 k, /, 19 /) 1. Egy verenyautó álló helyzetbıl 7,4 áodperc alatt gyorított fel 108k/h ebeégre. Mekkora utat tett eg eközben, ekkora a gyorulá? A ozgá egyenleteen változó. (111, 4/ ) 13. Az alábbi táblázat adatai egy nyugaloból induló autó ozgáára vonatkoznak. Az elı orban a ért idıtartaokat jegyeztük, a áodik orban a egtett utakat. Az idıérét inden eetben az autó induláakor kezdtük. Egyenleteen váltózó-e az autó ozgáa? Indoklá! (ne) t () 10 15 5 () 150 5 375 14. Egy 68,4 k/h ebeéggel haladó zeélyautó vezetıje a padlóig nyoja a fékpedált a egálláig. Mekkora az autó lauláa, ha a féknyo 40. Mennyi idı alatt állt eg? Feltételezzük, hogy a fékezé állandó lauláal blokkolt kerekekkel történt. (4,51/, 4,1) 15. Mennyivel lépte túl egy gépkoci a egengedett 80 k/h ebeéget, ha a féknyo 50, a lauláa fékezé közben 4 /? Mennyi ideig tartott a fékezé? (ne lépte túl, 5) 16. A Concorde repülıgép felzállái ebeége a levegıhöz vizonyítva 360k/h. Mekkora átlago gyoruláal ozog a kifutópályán, ha tudjuk, hogy k táv után képe a földrıl feleelkedni? Mennyi ideig tart a gyorítá? 17. Egy villao 54k/h ebeéggel halad. Egy adott pillanatban fékezni kezd 1,5 / lauláal. Mennyi idı után áll eg a villao a fékezé pillanatától záolva é ekkora utat tez eg a egálláig? Mennyi idı alatt tezi eg az utoló 48 -t? (10; 75; 8) 18. Mekkora követéi távolágot javaolna egy autóvezetınek autópályán 130k/h ebeég eetén, ha a gépkocivezetı átlago reakcióideje 1. A laulá értékét fékezékor vegyük 4/ nek! (legkeveebb 00, ha a legvezélyeebb eetet vezük figyelebe, aikor az elıtte haladó autó hirtelen egáll). 19. Egy egyenleteen gyoruló tet ebeége 3 áodperc alatt egkétzerezıdött. Közben 10 éter utat tett eg. a. ekkora az átlagebeége? (3,33/) b. ekkora a kezdeti é végebeége (,/, 4,44/) c. ekkora gyoruláal ozgott? (0,74/ ) 0. Egy repülıgép a felzállá elıtt 1-on kereztül gyorít, ialatt 600 utat fut be. Mennyi utat tett eg a repülı a feleelkedé elıtti utoló áodpercben? (95,83) 1. Egy gyerek kerékpárjára felugorva, 1/ kezdıebeéggel indul, ajd / nagyágú gyoruláal eléri a 7/ nagyágú ebeéget. Ezután hirtelen fékeznie kell, é áodperc alatt ikerül egállnia. Ábrázold a gyoruláát, ebeégét é egtett útját az idı függvényében.

. Egyene entén egyenleteen lauló ozgát végzı tet 0 ebeégrıl -ra laul 5 perc alatt. Mekkora a gyoruláa é ekkora utat tez eg eközben? Add eg a ozgá út idı grafikonját! (-0,06, 3,3k) () 3,5E3 3E3,5E3 E3 1,5E3 1E3 500 50 100 150 00 50 300 t() -500 3. Egy egyenleteen gyoruló ozgát végzı koci kezdeti ebeégrıl 1 -ra gyorul fel. Közben 49 éter utat fut be. Mennyi ideig tart ez a folyaat? Mekkora a gyoruláa? Add eg a ozgá út idı, ebeég idı é gyorulá idı grafikonját! (7, 1,43/ )

v(/) 1 11 10 9 8 7 6 5 4 3 1 1 3 4 5 6 7 t() -1 () 50 45 40 35 30 5 0 15 10 5 1 3 4 5 6 7 t() a(/) 1,9 1,8 1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1, 1,1 1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0, 0,1-0,1-0, 1 3 4 5 6 7 t()

Nehezebb feladatok: 4. Egy zeélyautó 7k/h ebeéggel halad az orzágúton egy kellee, béké erdei tájon, aikor hirtelen az autó elıtt 65-re a vezetı egpillantja az útteten heverı egérült zarvat. Figyelebe véve, hogy egy eber átlago reakcióideje 0,5 é hogy az autó axiálian 4/ lauláal tud egyenleteen fékezni elkerülhetı-e az ütközé?(igen, éppen hogy! aniáció: http://www.chulphyik.de/java/phylet/applet/hirch.htl) 5. Egy egyenleteen fékezı autó fékútjának elı felét 10 alatt tezi eg. Mennyi idı alatt tezi eg a áodik felet? (4,14) 6. Egyenleteen lauló autó ebeége 100 étere úton az eredeti érték negyedére cökken. Mekkora utat tez eg ég a egálláig, ha továbbra i ugyanúgy laul? (6,67)

Szabadeé, hajítáok Alapfeladatok: 7. Egy baleet-egelızéi weboldalon a következıket olvahatjuk: Egy 50 k/h-nál bekövetkezı ütközé eetén egy átlago felnıtt töege közel 1,5 tonna, a zélvédınek capódá olyan, int ha leugrottunk volna a haradik eeletrıl. Ellenırizzük fizikai zepontból az állítá valóág tartalát a agaágra vonatkozóan! (Útutató: záítuk ki ekkora ebeéggel érkezik a talajra a haradik eeletrıl kiejtett tet!) 8. Egy tárgyat függılegeen lefelé dobunk 15/ ebeéggel 5 agaból. Mekkora ebeéggel capódik a földnek, ennyi idı alatt érkezik a földre, ennyi idı alatt tezi eg az utoló 10 étert? (6,9 /; 1,19/; 0,4) 9. Egy követ függılegeen felfelé dobunk 15 / ebeéggel. Milyen agara jutott, ennyi ideig eelkedett, ennyi idı alatt tette eg az utoló 5 étert felfelé? Ábrázoljátok a kı ebeégét az idı függvényében. (11,5, 1,5, 1) 30. Kútba követ dobunk 54 k/h kezdıebeéggel. Milyen ély a kút, ha a vízcobbanát 1,5 úlva halljuk. Mekkora a kı ebeége vízbe eé elıtt 0,5-el? A hang terjedéi idejét elhanyagoljuk. (33,75, 5/).

31. Egy követ 10 / ebeéggel függılegeen felfelé hajítunk. Milyen agara ér a kı é ennyi ideig van a kı a levegıben. Mekkora ebeéggel capódik a kı a földnek? Kézítük el a kı agaág idı grafikonját! (5,, 10/). 3. Kútba követ dobunk 54 k/h kezdıebeéggel. Milyen ély a kút, ha a vízcobbanát 1,5 úlva halljuk. Mekkora a kı ebeége vízbe eé elıtt 0,5-el? A hang terjedéi idejét elhanyagoljuk. (33,75, 5/). 33. Az ábra egy érdeke ozgáorozat ebeég-idı grafikonját ábrázolja. Találjatok ki egy történetet, ely egfelel az ábrának. A történetet táazátok alá rövid záítáokkal i. 0 10-0 v(/) 0 1 3 t() Nehezebb feladatok 34. 80 agaból zabadon eik egy kiérető tet. A tet elejtéétıl záított áodperc úlva a talajról függılegeen fölfelé indítunk egy áik, haonlóan kiérető tetet 40 / kezdıebeéggel. A áodik tet pályája az elı tet pályájához közel eik. a. Mennyi idı alatt é ekkora ebeéggel éri el a talajt az elı tet? (4, 40 /) b. Milyen agara eelkedik a áodik tet? (80) c. Az elı tet indítáától záítva ikor haladnak el a tetek egyá ellett? (elı tet indítáa után 3) d. *Ábrázolja közö koordináta-rendzerben a két tet elozduláidı grafikonját az elı tet ejtéétıl kezdve addig, aíg a áodik tet eléri a axiáli agaágát!

35. *Egy tet zabadon eik 0 agaból. Ugyanabban a pillanatban felfelé löknek egy áodik tetet a földrıl. Mekkora ebeéggel lökték eg a áodik tetet, ha 8 agaban találkoztak? (14/) 36. **Határozzuk eg azt a h agaágot, ahonnan egy tet zabadon eik é a ozgá T idejét, ha tudjuk, hogy az eé utoló áodpercében a telje agaág 0,19-ed rézét tezi eg. (T=10, h=490 ) 37. *Valaely bolygón két tet H=5 agaról eik egyá után. A áodik tet abban a pillanatban kezd eni, aikor az elı h=16 utat egtett. Határozzuk eg a két tet közötti távolágot abban a pillanatban, aikor az elı tet a bolygó felületére ér. (104 ) 38. **Két tetet ugyanazzal a v 0 =0/ kezdıebeéggel hajítunk függılegeen felfelé t 0 = idıkülönbéggel egyiket a áik után. Mennyi idı úlva leznek egyfora agaágban? (3) 39. **Két tetet függılegeen felfelé hajítunk ugyanazzal a v 0 =4,9 / kezdıebeéggel t 0 idıközzel egyiket a áik után. Határozzuk eg ezt az idıközt úgy, hogy a két tet az általuk elért axiáli agaág 0,36-od rézénél találkozzon. (g = 9,8 / ) (0,8) A példaegoldáoknál inden eetben a következı alapözefüggéekbıl kell kiindulni! egyenlete ozgá : = v t egyenleteen változó ozgá: a = v0 t+ t v0 + v v v = v átlag t = t = a v v= v 0 + a t ; a = t zabadeé, függılege hajítánál: a= ±g. g = 10. 0