Eurizon EasyFund Fonds Commun de Placement (alapok alapja) a luxemburgi törvények szerinti befektetési alap Tájékoztató 2016. február
Tartalomjegyzék BEVEZETŐ 3 A SZERVEZET 5 1. A Befektetési Alap 7 1.1 Az Alap bemutatása 7 A. Általános tudnivalók 7 B. Befektetési Jegy részalapok és kategóriák 7 1.2 A befektetés célja és a kockázati tényezők 8 A. Általános tudnivalók 8 B. Specifikus kockázatok 9 C. A Kínai Népköztársaságra irányuló befektetések különleges kockázatai 14 1.3 Eszközök együttkezelése 16 2. Befektetések és Befektetési Korlátozások 16 2.1 A befektetési politika meghatározása és korlátai 16 2.2 Technikák és instrumentumok 20 A. Átruházható értékpapírokra és egyéb pénzpiaci eszközökre vonatkozó határidős és részvényopciós szerződések 21 B. Pénzpiaci eszközökre vonatkozó határidős és opciós műveletek 21 C. Swap, Credit Default Swap (CDS) és Variancia Swap műveletek 22 D. Contracts for Difference (CFD) 22 E. Hatékony portfóliókezelési technikák 22 F. Garanciakezelés 24 3. Nettó Eszközérték 25 3.1 Általános tudnivalók 25 A. Nettó Eszközérték meghatározása 25 B. A nettó eszközök értékelése 26 3.2 A Nettó Eszközérték kiszámításának, a Befektetési Jegyek kibocsátásának, konvertálásnak és visszaváltásának felfüggesztése 28 4. Az Alap Befektetési Jegyei 29 4.1 A Befektetési Jegyek ismertetése, formája és a Befektetési Jegy tulajdonosokat megillető jogok 29 4.2 A Befektetési Jegyek kibocsátása, a jegyzés és a fizetés módja 32 4.3 A Befektetési Jegyek visszaváltása 35 4.4 A Befektetési Jegyek konvertálása 36 4.5 A pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás megelőzése 37 5. Az Alap Működése 38 5.1 A Kezelési Szabályzat és az irányadó jog 38 5.2 A hozamfelosztási politika 39 5.3 Pénzügyi év, jelentés a kezelésről 39 5.4 Díjak és költségek 39 5.5 A Befektetési Jegy tulajdonosok tájékoztatása 40 5.6 Az Alap, a Részalapok és a Befektetési Jegy kategóriák megszűnése ill. megszüntetése 40 5.7 Részalap beolvadása az Alap más Részalapjába vagy a luxemburgi vagy más, külföldi jog szerinti kollektív befektetési formába történő apportálással (vagyoni hozzájárulásként történő teljesítéssel) 41 5.8 A Részalapok illetve Befektetési Jegy kategóriák felosztása 42 5.9 Adózás 42 5.10 Érdekütközések 43 6. Befektetési Alapkezelő 44 7. Letétkezelő Bank és Kifizetőhely 46 8. Ügyintéző, Nyilvántartási és Transzferálási Bróker 47 9. A Befektetéskezelők és a Tanácsadók 48 10. Forgalmazók és Jegyzésre ill. Forgalmazásra Kijelölt Intézmények 48 11. Hozzáférhető Információk és Dokumentumok 49 A RÉSZALAPOK JEGYZÉKE 50 2
Bevezető Az Eurizon EasyFund közös befektetési alap (alapok alapja, a továbbiakban: az \Alap ) a kollektív befektetési vállalkozásokról szóló 2010. december 17-i törvény I. részének megfelelően került bejegyzésre. Ezen bejegyzés ténye azonban nem értelmezhető úgy, hogy a jelen Tájékoztató tartalmát illetve az Alap által felkínált és/vagy birtokolt értékpapírok minőségét a felügyeleti hatóság pozitívan értékelte volna. Az ezzel ellentétes nyilatkozatok nem hivatalosak és jogellenesek. A Kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentum (KIID) az Alap összes részalapja tekintetében rendelkezésre áll, és a dokumentum az Alap jelenlegi egyszerűsített tájékoztatója helyébe lépett. A KIID egy szerződés előtti dokumentum, amely amellett, hogy az ebben a tájékoztatóban bemutatott egy vagy több befektetésijegy-kategóriára vonatkozó fontos információkat foglalja össze, tartalmaz de nem kizárólagosan a kockázatokra vonatkozó útmutatást és figyelmeztetéseket, egy szintetikus kockázat- és nyereségmutatót egytől hétig terjedő számskála formájában, valamint a korábbi teljesítményre vonatkozó információkat. A KIID dokumentum elérhető a Befektetési Alapkezelő weboldalán www.eurizoncapital.lu, valamint a Befektetési Alapkezelő székhelyén is beszerezhető. Előfizetéseket elfogadunk az Alap jelenlegi tájékoztatója (a Tájékoztató ), a vonatkozó KIID dokumentum és az Alap legfrissebb könyvvizsgált éves jelentése vagy könyvvizsgáló által nem hitelesített féléves jelentése alapján. Ezek a dokumentumok térítésmentesen beszerezhetők a Befektetési Alapkezelő székhelyén. Csak olyan információkra lehet hivatkozni, melyek a jelen Tájékoztatóban, valamint az abban említett, a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentumokban megtalálhatók. A Befektetési Alapkezelő felelősséget vállal a jelen Tájékoztatóba foglalt információk helytállóságáért. Bármely bróker, eladó vagy egyéb természetes személy által adott olyan információ vagy állítás, amelyet ezen Tájékoztató vagy az annak szerves részét képező jelentések nem tartalmaznak, nem hivatalosnak, következésképpen hitelt nem érdemlőnek tekintendő. Sem a jelen Tájékoztató átadása, sem az Alap Befektetési Jegyeinek felkínálása, kibocsátása vagy eladása nem jelenti annak a megerősítését, hogy a jelen Tájékoztatóban adott információk a jelen Tájékoztató kibocsátási dátumát követően továbbra is mindig helytállóak lennének. A Tájékoztatót minden jelentős módosítást követően frissítik. Az itt közölt információk nem jelentenek sem értékpapír vételi ajánlatot, sem felhívást nyilvános értékpapír-jegyzésre olyan illetékességi területen, ahol az ilyen ajánlat vagy felhívás nem engedélyezett. Ezen belül, a közölt információk nem terjesztés céljára szolgálnak, és nem képeznek sem értékpapír eladási ajánlatot, sem vételi felhívást, sem az Amerikai Egyesült Államokban, sem ott tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek (az USA állandó lakosai vagy az Amerikai Egyesült Államok vagy bármely állama, egyéb fenségterülete vagy tartománya jogszabályai szerint alapított társaság vagy vállalat) javára. Amerikai befektetők: Nem történt lépés annak érdekében, hogy az Alapot vagy annak Befektetési Jegyeit bejegyezzék a US Securities and Exchange Commission -nál (magyarul: az Értékpapírok és a Tőzsde Felügyeleti Hatósága USA), amint azt az amerikai befektetési társaságokról szóló 1940-es törvény (Investment Company Act, magyarul: Befektetési Társaságok Törvénye) és annak módosításai, valamint az értékpapírokkal kapcsolatos bármely más szabályozás előirányozza. Következésképpen, a jelen 3
Tájékoztató nem ismertethető, adható át illetve terjeszthető az Amerikai Egyesült Államokban, annak egyéb fenségterületén vagy tartományában, illetve az amerikai állampolgárok vagy állandó lakosok, vagy az Amerikai Egyesült Államok törvényei szerint alapított vagy irányított társaságok, egyesülések vagy egyéb egységek körében (a fentiek együttesen: US personne, magyarul: USA-polgár ). Továbbá az Alap Befektetési Jegyei nem ajánlhatók fel és nem adhatók el US personnes -nak (magyarul: USA-polgárnak ). Ezen korlátozások figyelmen kívül hagyása az értékpapírokról szóló amerikai jogszabályok megszegését jelentheti. A Befektetési Alapkezelő a US personnes (magyarul: USA-polgárok ) által megvásárolt vagy birtokában lévő Befektetési Jegyek azonnali visszatérítését követelheti, és ugyanez vonatkozik azon befektetőkre is, akik/amelyek a Befektetési Jegyek megszerzése után lettek US personnes (magyarul: USA-polgárok ). Tanácsolt az Alap Befektetési Jegyeinek lehetséges jegyzői és vevői számára, hogy tájékozódjanak a származási országuk, tartózkodási helyük vagy lakóhelyük törvényeiből adódó pénzügyi következményekről, jogi követelményekről és az átváltás minden korlátozásáról vagy ellenőrzéséről, mivel ezek hatással lehetnek a Befektetési Jegyek jegyzésére, tulajdonlására vagy eladására. A Befektetési Alapkezelő felhívja a befektetők figyelmét, hogy bármely befektető csak akkor gyakorolhatja befektetői jegyeit közvetlenül az Alappal szemben, ha a befektető saját maga és saját nevében regisztrálva van az Alap Befektetési Jegy tulajdonosainak jegyzékében. Amennyiben a befektető olyan közvetítő útján fektet be az Alapba, amely a Befektetési Alapba saját nevében, de a befektető megbízásából fektet be, nem mindig lehetséges, hogy a befektető bizonyos Befektetési Jegy tulajdonosi jogokat közvetlenül gyakorolja az Alappal szemben. Tanácsolt a befektetők számára, hogy kérjenek tanácsot jogaikkal kapcsolatban. 4
A Szervezet Eurizon EasyFund Luxemburgi jog szerint alapított (közös) befektetési alap, több Részalapból álló struktúrával 8, avenue de la Liberté L-1930 Luxembourg BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ÉS FORGALMAZÓ Eurizon Capital S.A. 8, avenue de la Liberté L-1930 Luxembourg AZ ALAPKEZELŐ IGAZGATÓSÁGA Az Igazgatóság elnöke: Az Igazgatóság alelnöke: Ügyvezető: Igazgatósági tag: Igazgatósági tag: Igazgatósági tag: Igazgatósági tag: Igazgatósági tag: Tommaso CORCOS úr Eurizon Capital SGR S.p.A., Milánó Ügyvezető igazgató milánói lakos Daniel GROS úr független igazgatósági tag brüsszeli lakos, Belgium Bruno ALFIERI úr Eurizon Capital S.A., Luxembourg vezérigazgatója luxemburgi lakos Massimo TORCHIANA úr Eurizon Capital S.A., Luxembourg társ-vezérigazgatója luxemburgi lakos Massimo MAZZINI úr Eurizon Capital SGR S.p.A. Milan marketing- és üzletfejlesztési vezetője milánói lakos Claudio SOZZINI úr Független igazgatósági tag, milánói lakos (Olaszország) Alex SCHMITT úr Független igazgatósági tag, bíróság előtt eljáró ügyvéd, luxemburgi lakos Zhen GAO asszony Független igazgatósági tag, Mandarin Capital Partners vezető partnere pekingi lakos, Kínai Népköztársaság A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ VEZETŐSÉGE Ügyvezető igazgató: Ügyvezető aligazgató: Bruno ALFIERI úr luxemburgi lakos Massimo TORCHIANA úr luxemburgi lakos LETÉTKEZELŐ BANK ÉS KIFIZETŐHELY State Street Bank Luxembourg S.C.A. 49, Avenue J.F. Kennedy L-1855 Luxembourg 5
HELYI KIFIZETŐHELYEK ÉS PARTNERBANKOK Olaszország: State Street Bank GmbH olaszországi fiók 10, via Ferrante Aporti I-20125, Milano ALLFUNDS Bank S.A., (az olaszországi fiókján keresztül jár el) 7, via Santa Margherita I-20121, Milano Société Générale Securities Services S.p.A. Via Benigno Crespi 19A I-20159 Milánó BNP Paribas Securities Services (olaszországi fiókján keresztül jár el) 5, via Ansperto I-20123 Milánó CACEIS Bank Luxembourg olaszországi fiók 2, Piazza Cavour I-20121 Milánó Franciaország: Szlovák Köztársaság: State Street Banque S.A. Défense Plaza, 23-25 rue Delarivičre-Lefoullon 92064 Paris La Défense Cedex Všeobecná úverová banka, a.s. 1, Mlynské nivy SK-829 90 Pozsony ÜGYINTÉZŐ, NYILVÁNTARTÁSI ÉS TRANSZFERÁLÓ BRÓKER BEFEKTETÉSKEZELŐK BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓK State Street Bank Luxembourg S.C.A. 49, Avenue J.F. Kennedy L-1855 Luxembourg Eurizon Capital S.A. 8, avenue de le Liberté L-1930 Luxemburg Eurizon Capital SGR S.p.A. Piazzetta Giordano dell Amore, 3 I-20121 Milánó Epsilon Associati SGR S.p.A. (rövidített neve: Epsilon SGR S.p.A.) Piazzetta Giordano dell Amore, 3 I-20121 Milánó PBZ Invest d.o.o. Ilica 5, HR-10000 Zágráb CIB Investment Fund Management LTD. Medve u. 4-14, H-1027 Budapest A BEFEKTETÉSI ALAP ÉS A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ KÖNYVVIZSGÁLÓJA KPMG Luxembourg, Société coopérative 9, allée Scheffer L-2520 Luxemburg 6
1. A BEFEKTETÉSI ALAP 1.1 Az Alap bemutatása A. Általános tudnivalók Az Eurizon EasyFund-ot (korábbi nevén: Sanpaolo ECU Fund, majd Sanpaolo International Fund), (a továbbiakban: az Alap ) 1988. július 27-én, a Luxemburgi Nagyhercegségben alapították, a luxemburgi jog szerinti (nyilvános) értékpapírbefektetési alapként, és jelenleg a kollektív befektetési vállalkozásokról szóló, 2010. december 17-i törvény I. része irányadó rá. Azt követően, hogy az Eurizon Capital S.A. (korábbi nevén Sanpaolo Gestion Internationale S.A., majd Sanpaolo IMI Wealth Management Luxembourg S.A., majd Sanpaolo IMI Asset Management Luxembourg S.A.), (a továbbiakban: Befektetési Alapkezelő ) Igazgatósága jóváhagyta az 1988. július 27-én kelt kezelési szabályzatot (a továbbiakban: Kezelési Szabályzat ), azt letétbe helyezték a Luxemburgi és Luxembourg Városi Kerületi Bíróság irodájában (francia hivatalos nevén: Greffe du Tribunal d Arrondissement de et á Luxembourg ), majd ezen iratot közzétetették a Mémorial, Recueil Spécial des Sociétés et Associations c. közlöny 1988. szeptember 28-i számában. Ezen Kezelési Szabályzatot módosították, és ezen módosításokat a Mémorial, Recueil Spécial des Sociétés et Associations c. közlöny 1991. január 20-i, 1992. november 13-i, 1998. szeptember 10-i, 2000. június 10-i, 2002. szeptember 20-i, 2003. október 17-i, 2005. szeptember 9-i és 2006. július 3-i számában közzétették. A Kezelési Szabályzat utóbbi módosításainak a luxemburgi Régistre de Commerce et des Sociétés-nél történt letétbe helyezésére történő hivatkozást a Mémorial, Recueil Spécial des Sociétés et Associations c. közlöny 2007. május 14-i, 2007. december 14-i, 2008. március 20-i, 2009. február 27-i, 2009. október 20-i, 2010. március 22-i, 2010. június 11-i, 2011. június 20-i és 2012. február 1-i, 2012. június 29-i, 2014. április 27-i, 2014. augusztus 8-i, 2015. január 16-i, 2015. március 30-i, 2015. június 5-i és 2016. február 19-i számában tették közzé. A jelenleg érvényes, a luxemburgi Régistre de Commerce et des Sociétés-nél letétbe helyezetett Kezelési Szabályzat megtekinthető vagy arról másolat kérhető. Az Alap nevét az Alapkezelő Igazgatósága 1998. augusztus 24-én kelt határozatával Sanpaolo ECU Fund -ról Sanpaolo International Fund -ra módosította. Az Alapkezelő 2008. február 26-i hatállyal az alap nevét Sanpaolo International Fund -ról Eurizon EasyFund - ra módosította. Az Alapot határozatlan időre hozták létre. Az Alap jogi személyiséggel nem rendelkezik. Az Alap értékpapírok és más, a jogszabályi előírások alapján engedélyezett vagyonelemek vonatkozásában közös tulajdont hoz létre, amelynek működését a Befektetési Alapkezelő irányítja a kockázatmegosztás elvének megfelelően a résztulajdonosok (a továbbiakban: Befektetési Jegy tulajdonosok ) javára és kizárólagos érdekében, akik csak részesedésük mértékéig felelnek. Az Alap Vagyona a Befektetési Jegy tulajdonosok közös és osztatlan tulajdona, és elkülönül a Befektetési Alapkezelő vagyonától. A közös tulajdon minden Befektetési Jegyével azonos jogok járnak. Az Alap nettó eszközértéke legalább 1 250 000 euró. Sem a közös vagyon összege, sem az Alap vagyonát képviselő közös tulajdon Befektetési Jegyeinek száma vonatkozásában nincs semmiféle korlátozás. A Kezelési Szabályzat határozza meg a Befektetési Jegy tulajdonosok, a Befektetési Alapkezelő illetve a Letétkezelő Bank jogait és kötelezettségeit. A Befektetési Alapkezelőnek lehetősége van arra, hogy a Letétkezelő Bank beleegyezésével és a luxemburgi jog előírásainak megfelelően minden olyan vonatkozásban módosítsa a Kezelési Szabályzatot, amelyet a Befektetési Jegy tulajdonosok érdekében hasznosnak ítél meg. A módosítások a Mémorial, Recueil des Sociétés et Associations c. közlönyben közzétételre kerülnek, és főszabályként aláírásuk napján lépnek hatályba. A Kezelési Szabályzat nem írja elő a Befektetési Jegy tulajdonosok számára, hogy tartsanak Befektetési Jegy tulajdonosi közgyűlést; kivételt képez az az eset, amikor a Befektetési Alapkezelő javasolja az Alap, vagy az Alapba tartozó egy vagy több Részalap eszközeinek apportálását (vagyoni hozzájáruláskénti bevitelét) egy külföldi jog szerinti másik KBV-be (az organismes de placement collectif rövidítése, jelentése: kollektív befektetési vállalkozás). B. Befektetési Jegy részalapok és kategóriák Az Alap egy alapok alapja típusú szerkezet, amely vagyonelemek és kötelezettségek elkülönült tömegeiből (a továbbiakban Részalap -okból) áll, amelyek mindegyikét egy bizonyos befektetési cél jellemez. Az egyes Részalapok eszközei az Alap számláin az Alap egyéb eszközeitől elkülönítve szerepelnek. 7
Az egyes Részalapokon belül a Befektetési Alapkezelő kibocsáthat egy vagy több Befektetési Jegy kategóriát (a továbbiakban: Befektetési Jegy kategória, vagy Kategória ), úgy, hogy minden egyes Kategória egy vagy több jellemzőjében különbözik a többitől, ami lehet például az eladási és visszaváltási költségek egyedi szerkezete, a tanácsadási vagy a kezelési költségek egyedi szerkezete, az árfolyamkockázat-fedezeti politika megléte vagy meg nem léte vagy egy bizonyos elosztási politika. A létrehozott és/vagy jegyzésre megnyitott Részalapok jellemzői és befektetési politikája a jelen Tájékoztatóhoz csatolt saját ismertetőikben kerülnek bemutatásra, amelyek ezen Tájékoztató elválaszthatatlan részét képezi (a továbbiakban a szövegkörnyezettől függően: Részalap-ismertető vagy Részalap-ismertetők ). A Befektetési Alapkezelő fenntartja magának a jogot arra, hogy egyszerű határozattal bármikor új Részalapot, ill. új Befektetési Jegy kategóriát hozzon létre. Az új Részalap, ill. új Befektetési Jegy kategória létrehozása nyomán a Tájékoztatót frissíteni kell. Az Alap és Részalapjai egyetlen jogi egységet alkotnak. Mindemellett, az egyes Befektetési Jegy tulajdonosok egymáshoz való viszonyában minden egyes Részalapot saját vagyoni hozzájárulásokkal, tőkenyereséggel, tőkeveszteséggel stb. rendelkező külön egységként kezelnek. Harmadik személyekkel, így többek között hitelezőkkel szemben valamely meghatározott Részalap vagyona csak a rá vonatkozó (azaz vele kapcsolatos) adósságokért, kötelezettségvállalásokért és kötelezettségekért felelős. Amennyiben a jelen Tájékoztató nem tartalmaz ezzel ellentétes állításokat, a különböző Részalapok Befektetési Jegyei normális esetben az egyes Értékelési Napokon bocsáthatók ki, válthatók vissza, és konvertálhatók, olyan áron, amely az érintett Részalap érintett Befektetési Jegy Kategóriájában a Befektetési Jegyekre jutó Nettó Eszközérték alapján kerül kiszámításra, a jelen Tájékoztatóban előírt minden alkalmazandó költség és díj hozzáadásával. Az Alap konszolidált pénzügyi jelentése az értékeket euróban adja meg. Minden egyes Részalap/Befektetési Jegy kategória Befektetési Jegyére jutó Nettó Eszközérték a megfelelő Részalap referencia-pénznemében kerül kiállításra, a jelen Tájékoztatóban leírtak szerint. Az alábbiakban meghatározott rendelkezések fenntartása mellett, a befektetők egy adott Részalapban lévő Befektetési Jegyeik egy részét vagy egészét konvertálhatják egy másik Részalap Befektetési Jegyeire vagy, amennyiben több Befektetési Jegy kategória is létezik, az egyik Befektetési Jegy kategóriából egy másik Befektetési Jegy kategóriába. Ez alól kivételt képeznek bizonyos, a jelen Tájékoztatóban megjelölt olyan Befektetési Jegy kategóriák, amelyek csak bizonyos típusú befektetők számára hozzáférhetőek. 1.2 A befektetés célja és a kockázati tényezők Az alábbi szakaszok a befektetési jegyek vásárlásához kapcsolódó különböző kockázati és bizonytalansági tényezőket mutatják be, amelyre különösen szeretnénk a tulajdonosok figyelmét felhívni. Megjegyezzük, hogy ez a leírás nem teljes körű, és előfordulhatnak más kérdések is, amelyeket érdemes fontolóra vennie, mielőtt befektetési jegyet vásárol. A. Általános tudnivalók Az Alap a nyilvánosság számára lehetőséget kínál arra, hogy különféle, a jogszabályi előírások által megengedett értékpapírokba és pénzügyi eszközökbe befektessenek, azért, hogy a befektetett tőkéből nyereséget realizáljanak, magas befektetési likviditással kombinálva. Ebből a célból nemcsak földrajzi és pénzügyi vonatkozásban, de a felhasznált pénzügyi eszközök típusai szintjén is biztosítva van a kockázat nagyarányú megoszlása, ahogyan az az Alap minden egyes Részalapjának befektetési politikájában, a Részalap-ismertetőkben leírtaknak megfelelően meghatározásra került. Ugyanakkor az Alap minden eszköze ki van téve a piac ingadozásainak csakúgy, mint az értékpapír-befektetésben rejlő kockázatnak, és ebből a tényből adódóan az Alap céljainak megvalósítása nem garantálható. A Befektetési Jegy tulajdonosnak megvan a lehetősége arra, hogy saját szükségletei, illetve a piacok alakulására vonatkozó saját elképzelései szerint megválassza, hogy milyen befektetéseket kíván megvalósítani az Alap valamely Részalapjában. A Befektetési Alapkezelő tevékenységének célja, hogy megóvja és növelje a tőkét. Ugyanakkor a piac pozitív vagy negatív fejleményeinek függvényében nem garantálható, hogy ez az előirányzott cél el is érhető. Következésképpen a Befektetési Jegy tulajdonosoknak tisztában kell lenniük azzal a ténnyel, hogy a Befektetési Jegyre jutó Nettó Eszközérték mind felfelé, mind lefelé változhat, és hogy a múltbéli teljesítmény nem feltétlenül vetíti előre a jövőbeli teljesítményt. 8
B. Specifikus kockázatok Szabályozási kockázatok Az alap luxemburgi illetőségű, és a befektetőknek figyelembe kell venniük, hogy a helyi törvényalkotók nem minden védelmi intézkedése érvényes rá. A befektetőknek ajánlatos a pénzügyi tanácsadójuk tanácsát kérni ebben a kérdésben. Befektetési cél Az egyes Részalapoknak a Befektetési Alapkezelő által a Kezelési Szabályzatnak és a jogszabályoknak megfelelően meghatározott céljai és befektetési politikái tiszteletben tartják a Befektetések és befektetési korlátozások című fejezetben általában, és adott esetben a Részalap-ismertetőkben egyedileg is meghatározott előírásokat. Ugyanakkor semmilyen garancia nincs arra, hogy a Részalapok befektetési céljai megvalósulnak. Piaci és árfolyamkockázat Minden egyes Részalap értékpapír-befektetése általában ki van téve a részvény-, kötvény- és pénzpiacok ingadozásainak. Egyes Részalapok olyan értékpapírokba fektetnek be, amelyek pénzneme eltér arról a pénznemtől, amelyben a Részalap nettó eszközértékét meghatározzák. A Részalap referenciavalutája és azoknak az értékpapíroknak a pénzneme közötti valutaárfolyamok változásai, amelyekbe a Részalap befektet, kihatással vannak az ilyen Részalapokban birtokolt Befektetési Jegyek értékére. Osztalékfizetési kockázat Nem garantált az osztalékfizetés, még akkor sem, ha a feltételei adottak. A vonatkozó, adott esetben évközi vagy éves beszámolási időszak tekintetében meghatározott osztalékfizetésre csak azon Befektetési Jegy tulajdonosok jogosultak, akiknek neve a fordulónapon a nyilvántartásban szerepel. A Részalap osztalékfizetési politikája lehetővé teszi a tőke terhére történő osztalékfizetést. Amennyiben ehhez folyamodnak, a kifizetett összeg a befektető eredeti befektetése egy részének visszatérítéseként vagy visszavonásaként fogható fel, illetve ezen eredeti befektetésnek betudható bármilyen tőkenövekmény terhére történő visszatérítésnek vagy visszavonásnak felel meg. Az érintett Részalap nettó eszközértéke és az érintett Befektetési Jegy kategória nettó eszközértéke a kifizetett osztaléknak megfelelő összeggel csökken. Kérjük, annak ellenőrzésére, hogy engedélyezett-e a tőke terhére történő osztalékfizetés, a Befektetésijegy-tulajdonosok lapozzák fel a Részalap osztalékfizetési politikáját, melyet a Részalap-ismertetők részleteznek. Hitelkockázat A Befektetési Jegy tulajdonosoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a Részalapokba való befektetés hitelkockázatokkal is járhat. A kötvények és más adósságpapírok hitelkockázatot jelenthetnek. Amennyiben bármely kötvény vagy hitelpapír kibocsátójánál pénzügyi vagy gazdasági problémák merülnek fel, ez kihathat az adott értékpapírok értékére, ami akár nulla is lehet, valamint az ilyen értékpapírokra fizetett bármely összegre, amely lehet akár nulla is. A kibocsátó hitelképességének felmérésekor a Befektetési Alapkezelő nem kizárólag és nem mechanikusan a hitelminősítő cégek besorolásaira támaszkodik, mivel a Befektetési Alapkezelő a Részalapok hitelkockázatát jelentősen befolyásoló kibocsátók hitelbesorolására és monitorozására saját folyamatát használja. Különös tekintettel a jelentős pozíciókat és/vagy a Részalapok portfoliójának jelentős részét kitevő kibocsátókra, a pénzügyi eszközök akkor kapnak Befektetésre ajánlott minősítést, ha a Befektetési Alapkezelő felmérési folyamata alapján megfelelő hitelbesorolást kapnak. Ez a folyamat egyéb kvalitatív és kvantitatív kritériumok mellett figyelembe veheti az Európai Unióban alapított és az Európai Parlament és a Tanács a hitelminősítőkről szóló 1060/2009 Rendeletét módosító 2013. május 21-i 462/2013 sz. Rendelete szerint bejegyzett hitelminősítők besorolásait. A jelentős pozíciókat nem képviselő és/vagy a Részalapok portfoliójának jelentős részét nem kitevő kibocsátók pénzügyi eszközei akkor kapnak Befektetésre ajánlott minősítést, ha a fenti hitelminősítők legalább egyike az adott eszközre ilyen besorolást határozott meg. A Befektetésre ajánlott pénzügyi eszközök között azok az eszközök Kiemelt besorolásúak, amelyek kibocsátáskor vagy kibocsátói szinten, az adott esettől függően a Befektetési Alapkezelő által figyelembe vett hitelminősítők vagy annak saját minősítési folyamata szerint a legmagasabb besorolási kategóriába kerülnek. A Befektetésre nem ajánlott pénzügyi eszközök az adott esettől függően a Befektetési Alapkezelő által figyelembe vett hitelminősítők vagy az Alapkezelő saját minősítési folyamata szerint Spekulatív, Kiemelten spekulatív vagy Rendkívül spekulatív besorolású eszközök. Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) által időről-időre meghatározott és szabályozott pénzpiaci alapok vonatkozásában a Befektetési Alapkezelő a Részalap portfólióiban szereplő pénzpiaci eszközökre saját, dokumentált hitelminősítési eljárását alkalmazza. Ha egy vagy több hitelminősítő ügynökség már adott minősítést ezekre az eszközökre, a Befektetési Alapkezelő belső értékelési eljárása köteles figyelembe venni többek között ezeket a hitelminősítéseket is. 9
Különösen az indítja a Befektetési Alapkezelőt az eszköz hitelminőségének újbóli értékelésére a megfelelő minőség további biztosítása érdekében, ha az eszközt értékelő bármely hitelminősítő ügynökség a két legmagasabb rövid távú minősítésnél rosszabbra vagy befektetési minősítés alattira minősíti azt le. A főbb hitelminősítők hosszú távú besorolásainak ekvivalencia táblázata: Befektetésre ajánlott Befektetésre nem ajánlott Moody s Standard & Poor s Fitch Hitelképesség Magas Aaa A2 AAA A AAA A A kibocsátó pénzügyi kötelezettségvállalásai teljesítésének erős/nagyon erős képessége (magas minőségű hiteleszközök) Közepes A3 Baa3 A BBB- A BBB- A kibocsátó pénzügyi kötelezettségvállalásai teljesítésének megfelelő/erős képessége (közepes minőségű hiteleszközök) Spekulatív Ba1 Ba3 BB+ BB- BB+ BB- Bizonyos kedvezőtlen körülmények (üzleti, pénzügyi vagy gazdasági feltételek) miatt a kibocsátó pénzügyi kötelezettségvállalásai teljesítésének képessége elégtelenné válhat (alacsonyabb minőségű hiteleszközök) Kiemelten B1 B3 B+ B- B+ B- Bizonyos kedvezőtlen körülmények (üzleti, spekulatív pénzügyi vagy gazdasági feltételek) miatt a kibocsátó pénzügyi kötelezettségvállalásai teljesítésének képessége valószínűleg elégtelenné válik (alacsonyabb minőségű Rendkívül spekulatív hiteleszközök) < B3 < B- < B- A kibocsátó sérülékeny, vagy pénzügyi kötelezettségvállalásai teljesítésének képessége a kedvező üzleti, pénzügyi vagy gazdasági feltételek függvénye, vagy egy vagy több pénzügyi kötelezettségvállalását már nem teljesítette. Kamatkockázat A Részalapokban tartott, tőkearányos jövedelmet biztosító értékpapírok értéke általában a kamatlábak változásaival fordított arányban alakul, ennek megfelelően az ilyen változások érinthetik a Befektetési Jegy árfolyamait is. Befektetés illikvid értékpapírokba A Befektetés és befektetési korlátozások című fejezetben leírt korlátokon belül előfordulhat, hogy az Alapkezelő nettó eszközeinek egy részét nem tőzsdei értékpapírokba fekteti, amelyeknél ennek következtében hiányozhat a likviditás. Az értékpapírok likviditásának hiánya nem befolyásolhatja az Alapkezelő társaság által kibocsátott Befektetési Jegyek likviditását, viszont fel kell hívnunk a befektetők figyelmét arra, hogy az ilyen értékpapírok értékének megállapításával kapcsolatos nehézségek esetleg a nettó eszközérték (NAV) felül- vagy alulértékeltségét is eredményezhetik. A Részalap egyes befektetési piacai időnként likviditáshiányt, elégtelen likviditást vagy nagy mértékű ingadozást mutathatnak, különösen akkor, amikor a piaci körülmények kedvezőtlenek. Ez hatással lehet arra az árfolyamra, amelyen a Részalap a pozíciókat felszámolhatja, a visszaváltási kérelmek vagy egyéb finanszírozási követelmények teljesítése érdekében. Politikai és gazdasági kockázatok A fejlődő országok piacaira irányuló befektetések esetén számolni kell a vagyontárgyak kisajátításának, elkobzásának, a politikai vagy társadalmi instabilitásnak vagy diplomáciai fejleményeknek a kockázatával, amelyek kihatással lehetnek az ilyen országokban eszközölt befektetésekre. Előfordulhat, hogy bizonyos pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatban az információk kevésbé elérhetők a nyilvánosság számára, és az ilyen országok hatóságaira nem ugyanolyan könyvvizsgálati, számviteli vagy nyilvántartási követelmények érvényesek, mint amilyenekhez a befektetők hozzászoktak. Egyes pénzügyi piacok, bár méretükben általában növekedést mutatnak, nagyrészt sokkal kisebb méretűek, mint a fejlett piacok többsége; és sok vállalat értékpapírjai sokkal kevesebb likviditást mutatnak és árfolyamaik sokkal ingadozóbbak, mint a hasonló vállalatok értékpapírjai a nagyobb piacokon. Sok ilyen országban a piacok, a pénzintézetek és a kibocsátók felügyelete és szabályozása is nagyon eltérő szinteket képvisel. Ráadásul bizonyos országokban a külföldi befektetésekre vonatkozó követelmények és korlátozások kihatással lehetnek a Részalap egyes tranzakcióira. A befektetés megvalósítása után történő jogszabályi vagy devizaszabályozási változások problémát jelenthetnek a befektetések repatriálása tekintetében. A veszteség kockázata felléphet a megfelelő átutalási, árképzési, számviteli és értékpapír-letétkezelési 10
rendszer hiánya következtében is. A korrupcióhoz és szervezett bűnözéshez kapcsolódó csalás kockázata sem elhanyagolható. Befektetések kevésbé fejlett piacokon Előfordulhat, hogy a kevésbé fejlett piacokon, különösen a feltörekvő országokban és Oroszországban az ügyletek lebonyolításának rendszere nem olyan jól szervezett, mint a fejlett országokban. Éppen ezért számolni kell azzal a kockázattal, hogy a tranzakciók lebonyolítása késedelmet szenvedhet, és hogy a Részalapok likviditását és értékpapírjait fenyegetheti az ilyen rendszerek összeomlása vagy meghibásodása. Konkrétan, a piaci gyakorlat megkövetelheti a vásárolt értékpapírok kézhezvétele előtt bizonyos díjak kifizetését, vagy biztosítékot kell adni a vételár kézhezvétele előtt. Ilyen esetekben a tranzakciót közvetítő bróker vagy bank mulasztása veszteséget okozhat az adott feltörekvő országok értékpapírjaiba befektető Részalapnak. Amikor csak lehetséges, az Alap megpróbál olyan partnerekkel együttműködni, amelyek pénzügyi helyzete alapján a fent említett kockázat minimalizálható. De nem garantálható, hogy az alapkezelőnek minden esetben sikerül is kiküszöbölnie a Részalapoknál ezt a kockázati tényezőt, különösen, mivel a feltörekvő piacokon működő partnerek gyakran nem rendelkeznek a fejlett pénzpiacokon működő partnerekével összemérhető pénzügyi háttérrel. Befektetések konkrét ágazatokban Bizonyos Részalapok a befektetéseiket konkrét gazdasági ágazatokban működő vállalkozásokra koncentrálhatják, és ezért vonatkozhatnak rájuk az ilyen ágazatokban koncentrált befektetésekkel kapcsolatos kockázatok. A konkrét gazdasági ágazatokba például energia- és nyersanyagipar, tömegfogyasztási cikkek, műszaki cikkek, pénzügyi szolgáltatások vagy telekommunikáció való befektetések hátrányos következményekkel járhatnak abban az esetben, ha az adott szektor értéke csökken. Befektetések kisebb vállalatokban A kisebb vállalatokba befektető Részalapok értéke nagyobb ingadozást mutathat, mint más Részalapoké. A kisebb vállalatok értékpapírjai különösen a piacok hanyatlása idején alacsonyabb likviditást és rövid távú árfolyam-ingadozást mutathatnak. Ennek következtében a kisebb vállalatokba való befektetés nagyobb kockázattal járhat, mint a nagyobb vállalatokba való befektetés. Befektetés alacsonyabb besorolású, nagyobb hozamú befektetési eszközökbe Azok a Részalapok, amelyek alacsonyabb besorolású, nagyobb hozamú befektetési eszközökbe fektetnek be, nagyobb piaci és hitelkockázatnak vannak kitéve, mint a magasabb besorolású értékpapírok. Az ilyen eszközök alacsonyabb besorolása azt jelzi, hogy a kibocsátó pénzügyi helyzetében bekövetkező kedvezőtlen változások vagy emelkedő kamatlábak esetén előfordulhat, hogy a kibocsátó nem tud kifizetéseket eszközölni az eszközök tulajdonosai felé. Ebből adódóan az ilyen Részalapokba való befektetés nagyobb kockázattal járhat, mint a jobb besorolású, alacsonyabb hozamú adósságpapírokba befektető Részalapokba történő befektetés. Befektetés átváltható kötvényekbe Az átváltható kötvényekbe befektető Részalapok ugyanolyan kamat- és hitelkockázatoknak vannak kitéve, mint a szokásos vállalati kötvényekbe befektető Részalapok. Mivel azonban az átváltható kötvények lehetővé teszik a befektetőknek, hogy közvetlenül hasznot húzzanak egy vállalat sikeréből, ha annak részvényei erősödnek, a részvényármozgásnak való kitettség nagyobb volatilitáshoz vezethet, mint ami hasonló szokásos vállalati kötvénybe való befektetésnél várható. Befektetés speciális esetben átváltható (CoCo) kötvényekbe A speciális esetben átváltható kötvények (Contingent Convertible Bonds, CoCos) olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyeknél bizonyos például a kibocsátó intézmény szavatolótőkéjének szintjével kapcsolatos körülmények mellett a főösszeg törölhető, csökkenthető vagy részvényre váltható, és/vagy amelyeknél a kamatfizetés a kibocsátó saját döntése szerint módosítható. A speciális esetben átváltható kötvényekre irányuló befektetésekkel kapcsolatos, legfőbb esetleges kockázatok többek között a következők: - Küszöbértékszint-kockázat: a (minden egyes kibocsátás tájékoztatójában közzétett) küszöbértékek különbözőek lehetnek, és meghatározzák az átváltási kockázattal szembeni kitettség mértékét, amely attól függ, hogyan viszonyul a kibocsátó intézmény szavatolótőkéjének szintje a küszöbértékhez. A szavatolótőke nagysága a kibocsátótól függően változik, míg a küszöbértékek a kibocsátás konkrét feltételeitől függenek. Intézkedésre akkor lehet szükség, ha a számlálóban megjelenő tőke értéke jelentősen csökken, vagy ha a kockázattal súlyozott eszközérték a nevezőben növekszik, és a hányados eléri a küszöbértéket. - Kamatfizetés felfüggesztése: bizonyos speciális esetben átváltható kötvények esetén a kamatfizetés teljes mértékben a kibocsátó döntésének függvénye; a kifizetést a kibocsátó bármikor, bármilyen okból és bármennyi 11
ideig felfüggesztheti. A törölt kifizetések nem halmozódnak fel, hanem leírásra kerülnek. Ez jelentősen növeli a speciális esetben átváltható kötvények ezen fajtájának értékelési bizonytalanságát, és a kockázat téves beárazását eredményezheti. - A tőkestruktúra inverziójához kapcsolódó kockázat: bizonyos helyzetekben a speciális esetben átváltható kötvények tulajdonosait a részvénytulajdonosoknál nagyobb veszteség érheti, pl. amikor a CoCo-ra vonatkozó felső küszöbérték elérésekor a tőke leértékelésére kerül sor. Ez a tőkeszerkezet normális hierarchiája szerinti sorrenddel ellentétes, amely szerint első körben a részvénytulajdonosokat sújtja a veszteség. - Visszahívás kitolódásának kockázata: egyes sajátos esetben átváltható kötvényeket lejárat nélküli eszközökként bocsátanak ki, ezeket csak az illetékes hatóságok jóváhagyásával, a tőkeszint előre megadott nagysága mellett lehet visszahívni. Nem feltételezhető, hogy a lejárat nélküli CoCo kötvények visszahívása a visszahívás napján történik. - Ismeretlen kockázat: bizonytalan, hogy ezek az eszközök hogyan teljesítenek akkor, amikor mögöttes jellemzőiket próbára teszi a feszült pénzügyi környezet. Abban az esetben, ha egyetlen kibocsátó küszöbérték-elérés miatt intézkedésbe kezd vagy felfüggeszti a kamatfizetést, a piac rendszerszintű eseményként értékelheti az esetet. Ebben az esetben lehetséges, hogy az adott árfolyam a teljes eszközosztályban elterjed és ingadozni kezd. Ez a kockázat fokozódhat a mögöttes eszközök arbitrázsának mértékétől függően. Likvid piacon továbbá előfordulhat az is, hogy az ár kialakulására egyre több feszültség hat. - Hozam/Értékelés kockázata: a hozam az egyik elsődleges oka annak, hogy ez az eszközosztály ilyen jelentős keresletet ébresztett, az viszont tisztázatlan, hogy a befektetők vajon teljes körűen figyelembe vették-e a mögöttes kockázatokat. Ugyanazon kibocsátó jobb minősítéssel bíró kibocsátásaihoz vagy más kibocsátók hasonló besorolású adósságinstrumentum-kibocsátásaihoz képest a CoCo kötvények hozam szempontjából általában kedvezőbbnek mutatkoznak. A kérdés az, hogy a befektetők vajon teljes körűen megfontolták-e az átváltás kockázatát, illetve a kiegészítő alapvető tőkére (AT1) vonatkozó CoCo kötvények esetén a kamatkifizetés beszüntetésének kockázatát. Befektetés értékpapírosított vagy strukturált adósságpapírokba Az értékpapírosított vagy strukturált adósságpapírokba befektető Részalapok nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint az állami vagy vállalati kötvényekbe befektető Részalapok. Ide tartoznak az eszközalapú értékpapírok, a jelzálog-alapú értékpapírok és a biztosítékkal ellátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek olyan alapul szolgáló eszközöknek vannak kitéve, mint lakossági vagy kereskedelmi jelzálogterhek, fogyasztói vagy vállalati hitelek, hitelkártya-követelések vagy lakáshitelek. Az értékpapírosított vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok általában érzékenyebbek a kamatváltozásokra, így kamatemelés esetén magasabb szintű volatilitás jellemezheti őket. Továbbá a kamatok csökkenésekor a kölcsönigénylők gyakran a vártál hamarabb egyenlítik ki fix vagy változó kamatozású jelzáloghiteleiket: az ilyen értékpapírokba befektető Részalapok hozama így csökkenhet, mivel ezeket a bevételeket alacsonyabb kamatok mellett kell újra befektetniük. Emellett az értékpapírosított vagy strukturált adósságpapírokba való befektetés jelentős likviditási kockázattal is jár: az ilyen értékpapírok likvid piacának hiányában azok aktuális piaci ára nem feltétlenül tükrözi az alapul szolgáló eszközök értékét, és így előfordulhat, hogy nem a valós árukon, hanem névértékük alatt értékesíthetők. Ez hatással lehet arra az árfolyamra, amelyen a Részalap a pozíciókat felszámolhatja, a visszaváltási kérelmek vagy egyéb finanszírozási követelmények teljesítése érdekében. Befektetések ÁÉKBV-kbe Amikor az egyes Részalapok ÁÉKBV-k (átruházható értékpapírokba történő kollektív befektetési vállalkozások) vagy egyéb KBV-k (kollektív befektetési vállalkozások) befektetési jegyeibe fektetnek be, ez azzal járhat, hogy a befektetők által viselt költségeket számos díj növeli, így pl. jegyzési jutalék, ill. visszavásárlási jutalék, letéti banki jutalékai, adminisztrációs és kezelési jutalékok. Befektetések származékos pénzügyi eszközökbe A származékos pénzügyi eszközökbe való befektetés többletkockázatokat rejthet a Befektetési Jegy tulajdonosok számára. Ezek a többletkockázatok a tranzakciókhoz kapcsolódó tőkeáttételi-hatásból, a partnerek hitelképességéből, valamint a derivatív instrumentumok piacának potenciális illikviditásából eredhetnek. Amikor a származékos pénzügyi eszközök befektetési célra kerülnek felhasználásra, a veszteség teljes kockázata megnövekedhet. Abban az esetben, ha a származékos pénzügyi eszközök fedezeti ügyletre kerülnek felhasználásra, a veszteség kockázata olyankor nőhet, amikor a származékos pénzügyi eszközök értéke és az általuk fedezett pozíciók értéke között nincs meg a megfelelő korreláció. Végezetül, akkor is, ha az Alapkezelő Társaság a tőzsdén kívüli (over-the-counter, OTC ) tranzakciókat végző brókerek kiválasztásánál szigorú, a származékos pénzügyi instrumentumokra vonatkozó szerződéseknél nem lehet teljesen kizárni a partner nem-teljesítésének kockázatát. Az Alapnak olyan kockázatkezelési mechanizmust kell alkalmaznia, amely lehetővé teszi, hogy figyelemmel kísérje, és bármikor mérni tudja a pozíciók kockázatait és azok hozzájárulását a portfolió összesített kockázatához. 12
Befektetések határidős ügyletekbe, opciókba és warrantokba Általában véve, a pénzügyi eszközökbe történő befektetések hatása és a határidős szerződések ( futures azaz tőzsdei határidős és forward, azaz tőzsdén kívüli határidős szerződések) árfolyamának ingadozása jelent olyan tényezőt, amely jelentősen növelheti az Alap Befektetési Jegyeinek megvételével járó kockázatot. Különösen a határidős szerződésekre vonatkozó tranzakciók képesek tőkeáttételi hatást generálni: az ilyen ügyletekhez általánosan megkövetelt garancialetétminimum hatására jelentősen megnőhet az Alap tényleges kitettsége a határidős szerződés alaptermékével szemben. Következésképpen a határidős szerződésekben alaptermékként szereplő értékpapír árfolyamának nagyon kicsi, kedvezőtlen ingadozása is jelentős veszteségekkel járhat. A vételi ( call ) illetve eladási ( put ) opciók eladása jelentős befektetési kockázatokkal járó speciális tevékenység. Így az olyan fedezetlen vételi opciók eladása, amelyekre a Részalapon belül nem nyújt fedezetet az alapul szolgáló értékpapír vagy az alaptermékkel korreláló pénzügyi instrumentum, potenciálisan korlátlan veszteségek kockázatával jár, amelynek mértéke egyenlő az alapul szolgáló értékpapír árfolyama és az opció lehívási ára közötti pozitív különbséggel. Az eladási opció eladása pedig növelheti a veszteség kockázatát, ha az alapul szolgáló értékpapír árfolyama az opció a jutalék összegével csökkentett lehívási ára alá esik. Az értékpapírhoz, vagy bármely egyéb pénzügyi eszközhöz kapcsolódó warrant jelentős fellendítő hatással bír, de jellemző rá a nagyfokú értékcsökkenési kockázat. Az OTC-piacon kötött határidős és opciós szerződéseken alapuló tranzakciók nagyon illikvidek lehetnek. Nem mindig lehetséges egy vételi vagy eladási megbízást a lehívási árfolyamon teljesíteni, illetve egy nyitott pozíciót rövid határidőn belül lezárni. Befektetések hitel-nemfizetési csereügyletekbe A kibocsátó hitelkockázati védelmének a Credit Default Swap (CDS) (azaz a hitel-nemfizetési swap) eszközével történő eladása alkalmával a Részalap ahhoz hasonló kockázatot vállal, mint amikor ugyanazon kibocsátótól vásárol kötvényt, a CDS-nek (hitel-nemfizetési swapnak) megfelelő összegben. Valójában mindkét esetben az a helyzet, hogy a kibocsátó nem-teljesítése esetén a veszteség a kibocsátó kötvényeinek névértéke és visszanyerhető értéke közötti különbség. A CDSnél (a hitel-nemfizetési swapnál), csakúgy, mint minden tőzsdén kívül forgalmazott származékos pénzügyi eszköz esetében, figyelembe kell venni a másik fél nem-teljesítésének kockázatát is, azaz azt a kockázatot, hogy a másik fél esetleg nincs abban a helyzetben, hogy teljesítse valamely fizetési kötelezettségét, amely kockázat rendkívüli fontosnak bizonyulhat CDS (hitel-nemfizetési swap) útján szerzett védelem esetén. A Befektetési Alapkezelő dolga gondoskodni az ilyen típusú tranzakciókban érintett felek gondos megválogatásáról, valamint arról, hogy a másik fél nem teljesítésének kockázatát korlátozzák és szigorúan ellenőrizzék. Befektetések különbözeti ügyletekbe (CFD) A Contract for Difference (CFD) ügyletekbe való befektetés ugyanazon nyereség- vagy veszteség lehetőségeket hordoz magában, mint a részvényekbe, vagy részvényindex ügyletekbe történő befektetés; mindazonáltal a CFD lehetővé teszi, hogy a Részalapok tőkeáttételt érjenek el a kollektív befektetési vállalkozásokról szóló 2010. december 17-i törvény és a CSSF 11/512. körlevél keretein belül; következésképpen egy kedvezőtlen fluktuáció jelentős veszteségeket idézhetne elő; - CFD vétel során a legrosszabb estben a veszteségi kockázat kiterjed a befektetett tőke összegére, mivel a kockázat az alapul szolgáló pénzeszköz kockázatával megegyező. Az alapul szolgáló pénzeszköz árától függően a CFD értéke így nullára is leeshet; - CFD értékesítése során a veszteség elméletileg korlátlan lehet, mivel előfordulhat, hogy az alapul szolgáló pénzeszköz piaci ára jelentősen magasabb a CFD eladásakori kezdeti költségéhez képest. Hatékony portfóliókezelési technikák A hatékony portfóliókezelési technikák olyan technikák és eszközök, amelyek a hatékony portfóliókezelés céljából alkalmazható átruházható értékpapírokkal és pénzpiaci eszközökkel kapcsolatosak. Amint az a jelen Tájékoztatóban a továbbiakban meghatározásra került, ezek a technikák magukban foglalnak értékpapír-kölcsönügyleteket és visszavásárlási műveleteket. Az értékpapír-kölcsönügyletek partnerkockázattal vagy hitelezési kockázattal járnak, vagyis annak a kockázatával, hogy a kölcsönszerződő fél nem juttatja vissza a részalaptól kölcsönvett értékpapírokat, általában fizetésképtelenség miatt. Ezenkívül a partnerkockázat csökkentésére kapott garancia tényleges értéke alacsonyabb lehet a kölcsönzött értékpapírokénál, aminek okai lehetnek kedvezőtlen piaci mozgások, a hitelbesorolás csökkenése a garancia kibocsátója részéről vagy a kölcsönszerződő nem teljesítésekor a piac likviditásának hiánya a garancia vonatkozásában. A visszavásárlási műveletek ki lehetnek téve partnerkockázatnak és/vagy hitelkockázatnak. Ha a partner nem tesz eleget kötelezettségeinek, az Alapnak költségei merülhetnek fel, vagy pénzt veszíthet a szerződéses jogai gyakorlásakor. A 13
partner hitelkockázatát csökkenti a garancia biztosítása. A likviditási kockázat a garanciaként használt értékpapírokra vonatkozik. A likviditási kockázat alacsony a részvénypiacon vagy a bankközi piacon értékesített államkötvények esetében; ezzel ellentétben az alacsony besorolású részvények és kötvények esetében a likviditási kockázat magasabb. Az ezekből a technikákból eredő kockázatokat az Alap kockázatkezelési eljárása megfelelően ellentételezi, és ezek nem növelik jelentősen a részalapok eredeti befektetési politikájának kockázatait. Ezeket a kockázatokat a Befektetési Alapkezelő által megvalósított garanciakezelési irányelvek csökkentik, amelynek az összefoglalását a jelen Tájékoztató Garanciakezelés című szakasza tartalmazza. C. A Kínai Népköztársaságra irányuló befektetések különleges kockázatai A Shanghai-Hong Kong Stock Connect programmal kapcsolatos kockázatok A Shanghai-Hong Kong Stock Connect (a Hong Kong Stock Connect ) keretében a hongkongi tőzsde (Stock Exchange of Hong Kong, SEHK ) és a sanghaji tőzsde (Shanghai Stock Exchange, SSE ) kölcsönös kereskedési programot hozott létre, hogy saját piacuk befektetői részére lehetővé tegyék a másik fél piacán jegyzett kijelölt értékpapírok kereskedését és elszámolását. A Hong Kong Stock Connect programon keresztül a befektetőknek lehetőségük van az SSE-n jegyzett, kijelölt értékpapírok kereskedésére és elszámolására az SEHK-n és a hongkongi elszámolóházon keresztül ( északi irányú forgalom ), a Kínai Népköztársaság belföldi befektetői pedig az SSE-n és a sanghaji elszámolóházon keresztül tudnak az SEHK-n jegyzett, kijelölt értékpapírokkal kereskedni és azokat elszámolni ( déli irányú forgalom ). Minden hongkongi és az Alaphoz hasonló tengerentúli befektető így intézményi és egyéni befektetők számára lehetőség nyílik arra, hogy a Hong Kong Stock Connect programon keresztül SSE-értékpapírokkal kereskedjenek. (i) Elérhető SSE-értékpapírok A Hong Kong Stock Connect program keretében a hongkongi, valamint az Alaphoz hasonló tengerentúli befektetők jelenleg az SSE 180 Indexet és az SSE 380 Indexet alkotó összes részvénnyel kereskedhetnek, valamint az SSE-n jegyzett valamennyi olyan A-részvénnyel (az A-részvények olyan részvények, amelyeket kínai renminbiben forgalmaznak, és amelyeket a Kínai Népköztársaságban alapított vállalatok bocsátottak ki, illetve amelyeket a sanghaji és sencseni tőzsdéken jegyeznek), amelyek nem részei az érintett indexeknek, de amelyeknek kapcsolódó H-részvényeit az SEHK-n jegyzik. A Hong Kong Stock Connect program jelenleg nem terjed ki más termékfajtákra, így a B-részvényekre, a tőzsdén forgalmazott alapokra (Exchange Traded Funds, ETF), kötvényekre és más típusú értékpapírokra sem. A befektetők egy adott SSE-értékpapírt csak eladni tudnak, további vásárlásra azonban nincs lehetőségük abban az esetben, ha (i) az SSEértékpapír többé már nem alkotórésze az érintett indexeknek; és/vagy (ii) az SSE-értékpapír utólagosan kockázati figyelmeztetést kap az SSE jegyzési szabályai szerint; és/vagy (iii) az SSE-értékpapírnak megfelelő H-részvénnyel a későbbiekben adott esetben már nem kereskednek az SEHK-n. Ebből kifolyólag a Részalap azon képességére, hogy befektetési célkitűzését elérje, hatással lehet a Hongkong Stock Connect program hatókörének változása. (ii) Haszonélvezet A Hong Kong Stock Connect program keretében a hongkongi és az Alaphoz hasonló tengerentúli befektetők megvásárolhatják az SSE-n jegyzett, elérhető értékpapírokat. A kiegyenlítést követően ezek az értékpapírok a Hong Kong Securities and Clearing Company értékpapír-kezelő és elszámolóház (a HKSCC ) mint meghatalmazott birtokába kerülnek, a China Securities Depositary and Clearing Corporation letétkezelő és elszámolóház (a CSDCC ) sanghaji fiókjánál vezetett számlára. A CSDCC elszámoló tevékenységének résztvevőjeként a HKSCC elszámoló és kiegyenlítési szolgáltatást nyújt az északi irányú forgalomban végrehajtott összes tranzakcióhoz. Azok a külföldi befektetők, akik a HKSCC-n keresztül birtokolják az elérhető értékpapírokat, ezen értékpapírok haszonélvezői, ezért kizárólag a meghatalmazotton keresztül gyakorolhatják jogaikat. Ennek megfelelően a külföldi befektetőknek az SSE-értékpapírokkal kapcsolatos részvénytulajdonosi jogaikat a HKSCC-n keresztül kell gyakorolniuk (beleértve az ezen értékpapírok kibocsátóival szembeni jogi lépések megtételét vagy bírósági eljárásokat is). A HKSCC-nek mint meghatalmazottnak nem kötelessége az SSE-értékpapírok vonatkozásában, a befektetők nevében, a jogok érvényesítése érdekében jogi lépéseket tenni vagy bírósági eljárásba kezdeni. (iii) A Hong Kong Stock Connect kvótái Az északi irányú forgalomra rendre az SEHK és az SSE által ellenőrzött napi és összesített kvóták sora vonatkozik. Minden kereskedési nap végén az SEHK számítja ki az északi irányú összesített kvóta fennmaradó egyenlegét. Ha az összesített kvóta egyenlege kisebb, mint a napi kvóta, az északi irányú vételi megbízásokat a következő kereskedési napon felfüggesztik (de eladási megbízásokat továbbra is elfogadnak, amelyek így növelni fogják az összesített kvóta egyenlegét). Ez egészen addig marad így, amíg az összesített kvóta egyenlege újra el nem éri a napi kvóta szintjét, vagy meg nem haladja azt. Az északi irányú napi kvóta alkalmazását valós időben ellenőrzi az SEHK, az északi irányú napi kvóta egyenlege percenként frissül. Amint az északi irányú napi kvóta egyenlege nullára esik, vagy a napi kvóta egy folyamatos kereskedési időszak során kimerül, az északi irányú vételi megbízásokat szintén felfüggesztik (a nap további részében nem 14