v. 1.0 2011. 01. Pszichoszomatikus alapelvek
A pszichoszomatikus betegség Milyen a pszichoszomatikus betegség? Miről ismerhető fel? Minden betegség pszichoszomatikus? Kérdés: mi szükség van a fizikai tünetek kezelésére? Milyen a nem pszichoszomatikus betegség? Pszichés Szomatikus Szomatopszichés
A tgy-szat megközelítése Alapvető fogalmai: Elfojtás Tudattalan Szimbólumérték Funkció Freud (pszichoanalízis)
Sigmund Freud (1856-1940) a lelki készülék felépítése és alapvető működése; az egyén pszichoszexuális fejlődése és annak főbb mozgatói; lelki zavarok keletkezésének mechanizmusai; gyakorlati pszichoterápiás eljárás;
Sigmund Freud (1856-1940)
Sigmund Freud (1856-1940) tudattalan: örömelv vezérli öröm keresése, kín elkerülése; munkamódja: elsődleges folyamat nincs okság, idő-, vagy térkategória; ugyanazon dolog iránt egyszerre pozitív és negatív érzelmek; ~álom; tudatelőttes: a tudattalan lappangó, de tudatképes, könnyen tudatosítható része;
Sigmund Freud (1856-1940) tudatos: valóságelv vezérli a valóság követelményeihez, a társadalmi együttélés szabályaihoz való alkalmazkodás; lemond örömökről a későbbi nagyobb kín elkerülése, illetve felvállal kellemetlenségeket a későbbi örömök érdekében; munkamódja: másodlagos folyamat az élmények racionális, logikus, rendszerező feldolgozása;
Sigmund Freud (1856-1940) Strukturális modellje: a lélek három alkotórésze: ösztön-én (id); én (ego); felettes én (superego);
Sigmund Freud (1856-1940) Az ösztönén: teljes egészében tudattalan; születéskor csak ez; két alapösztön: szexuális ösztönök (libido: tárgyra irányulnak, a fajfenntartást szolgálják ~ Darwin); énösztönök (az önfenntartást szolgálják); később felismerte, hogy a libido az ént is megszállhatja Erosz: általános életösztön (a szexuális ösztönök ennek a tárgyra irányuló részei); libido: az életösztön energiája; ezekkel ellentétes ösztön: halálösztön az énben található destrukciós ösztön; (ismétlési kényszer);
Sigmund Freud (1856-1940) az ösztön-én ilyen felfogása lényegében biológiai determinációt tételez fel; negatív emberkép; az ember motívumai nem különböznek lényegesen az állatétól; a legtöbb vitát kiváltó elem Freud elméletében;
Sigmund Freud (1856-1940) az én (ego): az ösztöntörekvések és külvilág közötti összeütközések hatására alakul ki; az ütközések feszültségét igyekszik csillapítani; az ösztönök összebékítése a külvilág-, ill. a felettes-én követelményeivel; az ösztönök korlátozása miatt kialakuló szorongás csökkentése (!); szorongás csökkentése: a realitáselv felülírása (a valóság bizonyos mértékű meghamisítása); elhárító mechanizmusok; lehetőséget adnak, hogy átmenetileg elviselje a helyzetet; az ösztön-én alantasabb tartalmait igyekszik a tudattalanban tartani (vagy szocializálni);
Sigmund Freud (1856-1940) a felettes-én (superego): az ösztön-én származéka (libido-visszavonással jön létre szülők); tabuk erős tilalmi rendszer; azonosulás (identifikáció); nagyobb részt tudattalan; társadalmi szinten a vallás, az erkölcs, a szociális érzék;
Elhárító mechanizmusok Tagadás: a zavaró érzések, impulzusok, vágyak jelentéktelenítése és száműzése a tudatból; ha valaki utal rá: igazságtalan vád; dühös reakció; távolságot tart az egyén és élményei között, de nem old meg problémákat; Disszociáció: a kellemetlen, kínos érzések, gondolatok kellemesekkel való helyettesítése;
Elhárító mechanizmusok Projekció: az egyén saját el, vagy fel nem ismert érzéseit másoknak tulajdonítja, illetve azokat másokban véli meglátni; Intellektualizáció: a személy olyan módon próbál eltávolodni a kellemetlen gondolatoktól, érzésektől vagy az azokat okozó stresszhelyzetektől, hogy absztrakt intellektuális formában kezeli azt; Izoláció: szigorú önellenőrzésből fakadó érzelmi távolságtartás, érzelmi elkülönülés, érzelemmentesség
Elhárító mechanizmusok Fantáziatevékenység: olyan élethelyzetek,szituációk elképzelése (barátság, meghittség, korlátlan siker, szépség, hatalom) melyek kellemes érzésekkel legtöbbször megelégedettség érzését keltik; Hasítás: környezete személyeit két egymással ellentétes csoportra (pozitív [ jók ] és negatív [ rosszak ]) osztja. Ezután a pozitív csoportba tartozó személyekben megbízik, a negatív csoporttal szemben óvatos magatartás biztonságérzet; komfortérzést;
Elhárító mechanizmusok Leértékelés: Az egyén nagyobbnak és fontosabbnak tekinti (és éli meg) magát a többieknél. A gyenge önértékelése miatt tételezi fel hatalmasságát, mindenhatóságát és értékeli le a többieket. A külső megfigyelő számára ez a viselkedés sokszor hiúságként, nagyképűségként, kiválasztottsági érzésként fogalmazódik meg. Introjekció vagy bevetítés: Külső tulajdonságok, erények magunkra vonatkoztatása. Az egyén azonosul egy pozitív figurával, vagy annak tulajdonságaival. Ezenfelül bevetítés az is, ha az egyén saját tulajdonában lévő olyan dologgal, vagy dolgokkal azonosul, melyre büszke.
Elhárító mechanizmusok Racionalizáció: a szorongás valódi oka a tudat szintjén elfogadható, ésszerű, de hamis okkal helyettesítődik; Reakcióképzés: a nem kívánatos késztetést vagy frusztrált törekvést az eredeti késztetéssel ellentétes magatartás megvalósítása nyomja el; Elfojtás: a személy számára félelmet vagy fájdalmat keltő memória-tartalmak kiutasítása a tudatból; Regresszió: Időleges visszatérés korábbi lelki működésekhez;
Elhárító mechanizmusok (Túl)kompenzáció: egy területen elszenvedett frusztráció önértéknövelő ellensúlyozása egy másik terület túlhangsúlyozásával; Identifikáció: tudattalan azonosulás személlyel, attitűddel, értékkel, viselkedéssel; Szublimáció: a konfliktus feszültségét társadalmilag értékes és egyénileg is elfogadható produktumokban dolgozza ki (pályaválasztás, alkotás); az egyetlen pozitívnak értékelt elhárító mechanizmus!
Pszichoszexuális fejlődés a felnőtt személyiség lelki működésiért, a jellem kialakulásáért az ösztönfejlődés kora gyerekkori alakulása felel; az ösztönenergia a testi fejlődés során mindig az örömszerzésre legalkalmasabb testtájat szállja meg (erogén zóna);
Pszichoszexuális fejlődés kóros lelki működés: a személy gyerekkorában nem tudott egészségesen végighaladni ezeken a fejlődési fázisokon; valamelyik szintem megrekedt (fixáció); oka: az adott zóna nem elégült ki kellőképpen, vagy túlzott ingerlésben részesült;
Pszichoszexuális fejlődés fixáció következménye: a személy túljut ugyan a kritikus fázison, de krízishelyzetben hajlamos visszacsúszni az adott periódus problémamegoldási szintjére (regresszió); a fixált szint kielégülési mintái uralják a személy viselkedését (jellemvonásokká válnak);
Pszichoszexuális fejlődés a libido alakulása, fejlődése: ~ a gyermek fejlődési fázisai; orális szakasz (-1 év); anális szakasz (2-3 év); fallikus szakasz (3-6 év); lezárulása: Ödipusz/Elektra konfliktus; kasztráció szorongás, ill. péniszirígység; latencia periódus (6-7-10 év); genitális szakasz (serdülőkor);
Carl Gustav Jung (1875-1961) két alapvető ponton fordul szembe Freuddal: tudattalan szerkezete; libido természete;
Carl Gustav Jung (1875-1961) a tudattalan: személyes tudattalan: egyszerű elfelejtések és elfojtások; kollektív tudattalan: velünk született ösztönök és archetípusok; egyetemesek, nincs veleszületett konkrét tartalmuk, csak egyfajta formai keretet jelentenek pl. születés, anya, hős, animus/anima, Selbst, stb.
Carl Gustav Jung (1875-1961) a személyiségek közötti különbség: tudat beállítódása: extraverzió/introverzió; tudat funkciói: érzékelés; gondolkodás; érzés; intuíció; a tudat beállítódásai és funkciói kiegészítik egymást: ha a tudatos introvertált, a tudattalan extravertált; ha pl. a gondolkodás a főfunkció (tudatos), az érzés tudattalan;
Carl Gustav Jung (1875-1961) személyiségfejlődés (individuáció): az emberben rejlő ellentétek fokozatos feloldása; egyfajta belső egység megteremtése; duális szemlélet; az ellentétek a lelki működések hajtóerői; keleti filozófiák, szinkronicitás;
Pszichoanalízis Problémák: Igazolhatóság Szubjektivitás Folyamatok követhetősége, megragadhatósága kritikák Viselkedéselméleti kognitív Humanisztikus Pszichofiziológiai irányzatok (stressz)
Humanisztikus Abraham Maslow (1908-1970):
Definíciók Az embert körülvevő tárgyi, természeti és személyi környezetből eredő stresszhatások olyan érzelmi reakciókat (szorongás, indulat, stb.) hoznak létre, melyek az egyéni válaszadási típusoknak megfelelően átalakítják a pszichovegetatív szervezet működési módját.
Definíciók A pszichoszomatikus orvoslás olyan diszciplinát jelöl, amelynek tárgya a pszichológiai és szociális jelenségek és az élettani funkciók normális és kóros korrelációjának, valamint a biológiai és pszichoszociális tényezők kölcsönhatásának tanulmányozása a betegségek kialakulásának, okainak és kimenetelének szempontjából; a holisztikus (vagy biopszichoszociális) orvosi ellátási szemlélet támogatása, valamint a viselkedéstudomány által kidolgozott módszerek alkalmazása az emberi megbetegedések megelőzésében és kezelésében.
Definíciók A pszichoszomatikus egészség kritériuma az, hogy a szervezet fenntartsa a homeosztatikus egyensúlyt önmagán belül, illetve környezetében. (Dunbar, 1954) A pszichofiziológiai betegséget olyan, emóciós tényezők által okozott fizikai tünetek jellemzik, amelyek általában vegetatív beidegzésű egyes szerveket vagy szervrendszereket érintenek. Az érintett szervek azok, amelyeket az emóciók általában is érintenek, de a változások erősebbek és tartósabbak. Az egyén nincs szükségképpen tudatában emócionális állapotának. (Amerikai Pszichiátriai Társaság, 1968)
Definíciók A multikauzalitás, valamint a pszichés és nem pszichés tényezők esetről esetre változó eloszlása érvényteleníti a»pszichoszomatikus betegség«fogalmát, mint specifikus diagnosztikai csoportét. Elméletileg minden betegség pszichoszomatikus, minthogy az emocionális tényezők minden testi folyamatot befolyásolnak az idegi és hormonális utakon át. (Alexander, 1987)
Stressz, megkűzdés Definíciók stresszhatások jelentősége: Stressz: biológiai (Selye) és pszichológiai értelmezés szubjektív természetű hétköznapi értelem kettős: külső hatás & belső válasz eredeti értelme: megterhelés hatására keletkező feszültség (fémekben) válasz: Adaptáció Megküzdés (alkalmazkodás nehezített feltételek mellett > más egyensúlyi állapot)
Stressz, megkűzdés Megküzdés (coping) tudatos, célirányos erőfeszítés a változtatásra "minden olyan kognitív vagy viselkedéses erőfeszítés, amellyel az egyén azokat a külső vagy belső hatásokat próbálja kezelni, amelyeket úgy értékel, hogy azok felülírják vagy felemésztik aktuális személyes forrásait" (LAZARUS) Típusai: problémafókuszú (körülmények megváltoztatása) emóciófókuszú (hozzáállás megváltoztatása)
Stressz, megkűzdés Stresszfolyamat: 1; stresszor (fenyegetés, kihívás, veszteség, stb.) 2; elsődleges értékelés = felmérés (személyes érintettség, ennek iránya, felelősség) 3; másodlagos értékelés = változtatás (kontrollálhatóság, stratégiák és források, sikeresség) eleve jó megválasztott célok = folyamatosan + érzelmi állapot ("aki boldog, az nem téved") egyéni különbségek a stratégiákban és azok alkalmazásában a legjobb a nagy és rugalmasan használt repertoár
Pszichoszomatikus betegségek Alexander: "pszichoszomatikus hétszentség" Asthma Ulcus Reumatoid artritis Colitis ulcerosa Neurodermatitis Hipertireózis Hipertónia
Pszichoszomatikus betegségek Háttérben a gyermeki függőség (dependencia): Szimpatikus: a gyermeki függőség túlkompenzálása > agresszió, ellenségesség > blokád > migrén, artritisz, hipertónia, hipertireózis, stb. Paraszimpatikus: gyermeki függőség követelése > védettség és ellátottság nincs meg > blokád > ulkusz, obstipáció, hasmenés, kolitisz, krónikus fáradtság, asztma
Pszichoszomatikus betegségek Mai felosztás Stresszválasz alapján: = hipotalamusz-hipofízismellékvesekéreg (HPA-) rendszer alul- vagy túlműködése HPA-túlműködés (~ Alexander szimpatikus betegségei) Major depresszió Anorexia Pánikbetegség PMS Hipertireózis Krónikus stressz, stb.
Pszichoszomatikus betegségek Mai felosztás: HPA-alulműködés (~ Alexander paraszimp. betegségei): Obezitás Szezonális depresszió Reumatoid artritisz Krónikus fáradtság Hipotireózis, stb.
Folytatása következik ;) köszönöm a figyelmet... Ulmus Kft, 2011. www.hieronymus bock.hu