Helyi Esélyegyenlőségi Prgram Biharkeresztes Várs Önkrmányzata 2013-2018.
Tartalmjegyzék Bevezetés... 3 A prgram háttere... 3 A prgram céljai... 4 Küldetésnyilatkzat... 5 A település bemutatása... 5 Helyzetelemzés... 12 1. Jgszabályi háttér bemutatása... 12 2. Stratégiai környezet bemutatása... 13 3. A mélyszegénységben élők és a rmák helyzete, esélyegyenlősége... 19 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 52 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 75 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 80 7. A fgyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 88 8. Helyi partnerség... 94 9. A helyi esélyegyenlőségi prgram nyilvánssága... 95 Intézkedési terv... 97 1. A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 97 2. i területek részletes kifejtése... 101 3. Összegző táblázat - Intézkedési Terv... 123 4. Megvalósítás... 133 5. A prgram nyilvánssága... 134 6. Kötelezettségek és felelősségi körök... 134 7. Elfgadás módja és dátuma... 135 2
Bevezetés A prgram háttere Összhangban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmzdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvénnyel, a helyi esélyegyenlőségi prgramk elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentrkról szóló 321/2011. (XII. 27.) Krm. rendelettel és a helyi esélyegyenlőségi prgram elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelettel Biharkeresztes Várs Önkrmányzata Helyi Esélyegyenlőségi Prgramban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatkat. Jelen prgram a településen feltárt esélyegyenlőségi prblémákra reagál, és beavatkzáskat tartalmaz azk kezelésére. A prgram felépítése Az esélyegyenlőségi prgram helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. A helyzetelemzés célja annak megállapítása, hgy a településen élő hátránys helyzetű társadalmi csprtk a teljes lakssághz visznyítva milyen jövedelmi, fglalkztatási, képzettségi, szciális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, és ezek alapján a település milyen esélyegyenlőtlenségi prblémákkal küzd. A helyzetelemzés alapján intézkedési tervet kell készíteni. A helyzetelemzés srán feltárt prblémák kmplex kezelése érdekében a településeknek beavatkzáskat kell tervezniük. Az esélyegyenlőségi prgram felülvizsgálata A helyi esélyegyenlőségi prgramt öt évre kell tervezni. Időaránys megvalósulását, illetve a helyzetelemzésben feltártak esetleges megváltzását kétévente át kell tekinteni, és a helyi esélyegyenlőségi prgramt felül kell vizsgálni. A Türr István Képző és Kutató Intézet esélyegyenlőségi munkatársai segítették a prgram elkészülését, valamint részt vesznek az esedékes felülvizsgálatában is. 3
A prgram céljai A prgram priritásai (szinergiában a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia felzárkózás-plitikai céljaival): - csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kizáródásban élők aránya, - csökkenjen a hátránys helyzetű gyermekek társadalmi lemaradása, gyengüljenek a szegénység átörökítésének tendenciái, - csökkenjenek a hátránys helyzetű és nem hátránys helyzetű csprtk közötti társadalmi különbségek. A prgram kiterjed: - az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, - az ktatás és a képzés területén a jgellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, tvábbá az egyenlő esélyű hzzáférés biztsításáhz szükséges intézkedésekre, - a közszlgáltatáskhz, valamint az egészségügyi szlgáltatáskhz való egyenlő esélyű hzzáférés biztsításáhz szükséges intézkedésekre, - lyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátránys helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják fglalkztatási esélyeiket. A megvalósítás srán érvényesítendő körülmények a településen: - a szegregációmentesség; - a diszkriminációmentesség; - a társadalmi integráció; - a minőségi ktatáshz való hzzáférés biztsítása; - a megkülönböztetés tilalma; - az egyenlő bánásmód betartása; - az emberi méltóság tiszteletben tartása, - a társadalmi szlidaritás. 4
Küldetésnyilatkzat Biharkeresztes Várs Önkrmányzata: - az esélyegyenlőségi plitikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szlgáltatásai srán, intézményfenntartói szerepkörében, pályázóként és a közplitikák alakítójaként érvényesíti; - az esélyegyenlőséggel kapcslats tevékenysége srán mindent megtesz annak érdekében, hgy az egyes prjektek kidlgzásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet kapjanak, elősegítve ezzel a település laksságának ilyen irányú szemléletváltását is; - elkötelezett az egyenlő esélyek biztsítás iránt: minden laks számára lehetővé kívánja tenni, hgy megkülönböztetés nélkül dlgzhassn, tanulhassn és élhessen a településen; - a képviselő-testület és szervei döntésein keresztül is kifejezi elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén; - a jgszabálykban meghatárztt, ilyen irányú kötelező feladatk ellátásán túl a társszervekkel, civil szerveződéseivel, egyházzal, önszerveződéseivel, társulásaival, egyesületeivel és alapítványaival együttműködve közösen törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén; - ösztönözi a hátránys helyzetű csprtkat és egyéneket, hgy vegyenek részt a helyi közösség életében; - esélyegyenlőségi plitikáját minél szélesebb körben megismerteti a helyi munkáltatókkal, munkavállalókkal, a helyi plgárkkal és a partner szervezetekkel. A település bemutatása Története: A település a megyeszékhelytől 55 km távlságra, míg a kistérségi közpnttól, Berettyóújfalutól 21 km-re fekszik. Biharkeresztes Hajdú-Bihar megye délkeleti részén, a rmán határtól 6 km-re található. Az rszág egyik legkisebb vársa, közigazgatási mikró-közpnt, közös önkrmányzati hivatal székhelye. A történeti feljegyzések alapján a település a XIII. században (1214) alakult. A település eredeti neve Fancsal vlt. 1374-től nevezik a falut Mezőkeresztesnek és 1912-től Biharkeresztesnek. Biharkeresztes környéke már az újkőkrban is laktt hely vlt. A Nagy Farkasdmbról festett kerámia edények kerültek elő, kruk mintegy 4-6000 éves. A határból brnzkri aranykincs leletek származnak, melyek a Nemzeti Múzeumban tekinthetők meg. A vaskrszakban (kb. 2.5-3000 évvel ezelőtt) a mai temető környékén, a tldi útfélen kra vaskri népek, a szkiták laktak, majd később a kelták a késő vaskrban. 5
Az i.sz. utáni I. században (kb. 1800 éve) dákk, a ll-lll. században az iráni nyelvet beszélő nmád szarmaták lakták a Nagy Farkasdmbt. A IV-VI. században a germánkhz tartzó gepidák települtek meg. Később, a VI-VII. században egy belső ázsiai eredetű lvasnép, az avark jelentek meg. Erre utal a Lencséshátn kiástt avar lvas sír. A hnfglaló magyark egykri jelenlétét igazlja a Farkasdmbn és a Cserepesen feltárt hnfglaláskri sírlelet. A település közvetlen elődje a kra középkrban a mai falu nyugati ldalán, Tld felé terült el, ebbe lvadt be a Septely nevű másik falu is. E falut említi a Váradi Regestrum (latin nyelvű jegyzőkönyv) az 1208-1235. években. A települést körülvevő földek a váradi püspökséghez tartztak, a laksai fejlődését is döntően a váradi püspökség fejlődése határzta meg. A település a tatárjárás, a török-dúlás, a Habsburg uralm alatt többször elpusztult, de lakói mindig újjáépítették. A földművelés mellett a laksság jelentős része Nagyvárad piacait kiszlgálva, ipars tevékenységgel fglalkztt. Vlt a vársban tímár, csizmadia, fegyverkvács, stb. Mezőgazdasági termelése is a nagyváradi piackra irányult. A település fejlődése a XIX. században gyrsult fel, amikr a Sárréti Járás közpntja is vlt. Legújabb-kri életében jelentős törést szenvedett a trianni határ létrehzásával, mert éppen a kulturális és gazdasági centrumnak számító Nagyváradtól szakíttta el a határ. A Rmániával kapcslats plitikai visznyk is beflyáslták ezután a várs fejlődését, többnyire a határfrgalm kiszlgálása vlt a feladata. 1970-ig vlt járási közpnt, 1989-től várs újra, és kistérségi centrum. Ma a várs ellátja a környező települések közigazgatását, jelentős létszámú általáns iskla, valamint óvda működik a településen. Gazdasága: Habár a vársban a tercier szektr vezető szerepe kétségtelen, a mezőgazdaság és az ipar, építőipar szerepe az rszágs átlagnál nagybb mértékben játszik szerepet a vársban működő vállalkzásk esetében. Az iparűzési adóból beflyó bevételek a működő vállalkzásk számának csökkenése ellenére növekedést mutatnak. A legnagybb iparűzési adót fizető vállalkzásk prfilja többek között mezőgazdasági tevékenység, pénzügyi, banki szlgáltatás, kereskedelem, közlekedés, egészségügyi, kereskedelmi szlgáltatás. A Biharkeresztesen működő vállalkzásk legáltalánsabb jellemzője a kis méret: a vállalkzásk döntő többsége egyszemélyes, vagy mikrvállalkzás. A működő vállalkzásk többsége a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban, valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szlgáltatás nemzetgazdasági ágban tevékenykedett. A vállalkzásk legkisebb arányban az egészségügyi, szciális ellátás, a pénzügyi közvetítés és az ktatás nemzetgazdasági ágban tevékenykedtek. 6
Környezete: Biharkeresztes természetföldrajzi szempntból a Bihari-sík területén fekszik. A várs jelentős zöld felületeit a kertek és udvark, valamint köztéri parkk jelentik. A várs területén rszágs védett műemlék jelenleg a Refrmátus Templm. A szennyvízhálózat fejlesztése Biharkeresztes és Ártánd összefgásával valósult meg, melynek eredményeként az újnnan épült szennyvízcsatrna-hálózat mellett új szennyvíztisztító telepet is létesítettek. Biharkeresztes várs területén 7 szelektív hulladékgyűjtő sziget van kialakítva, aránysan elsztva a várs egész területére. A burklt utak aránya Biharkeresztesen 90,27%. Az önkrmányzati utak hssza 15,367 km, míg a közútkezelésű utak hssza 9,240 km. A gépkcsival közlekedők számára a várs területén összesen 120 darab ingyenes parklóhely áll rendelkezésre. A közösségi közlekedést kiszlgáló infrastruktúrák közül vasútállmással és autóbuszváróval rendelkezik a település, mely utóbbi határátkelőhelyként funkcinál. A kerékpár-úthálózat kiépítése jelenleg van flyamatban. Közszlgáltatásk: Egy település helyzetében, társadalmi flyamatainak alakulásában a gazdaság helyzete és az infrastrukturális feltételek mellett rendkívül fnts szerepet játszanak a közszlgáltatásk. A fejlett közszlgáltatási háttér, a megfelelő színvnalú szlgáltatáskínálat nem csupán a helyben lakók számára fnts, hanem Biharkeresztes településhálózatban betöltött szerepét is jelzi: a várs az ktatás, az egészségügyi és a szciális ellátás, a közigazgatás, a közművelődés és az egyéb közszlgáltatásk terén a megfelelő intézményrendszernek köszönhetően széleskörű szlgáltatáskat kínál a helyi és térségi laksság számára. Demgráfiai adatk: Biharkeresztesen 2012. december 31-én (települési statisztikai adat) 4926 hektárnyi területen (49,26km²) 4237 fő vlt az állandó laksság, melyből a lakónépesség 4055 fő. 7
1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Lakónépesség 2007 (fő) 3939 fő 2008 (fő) 3819 fő Lakónépesség számának váltzása (%) 97 % 2009 (fő) 3870 fő Lakónépesség számának váltzása (%) 101 % 2010 (fő) 3851 fő Lakónépesség számának váltzása (%) 100 % 2011 (fő) 3888 fő Lakónépesség számának váltzása (%) 101 % 2012 (fő) 4055 fő Lakónépesség számának váltzása (%) 104 % Frrás: TeIR, KSH-TSTAR, helyi adatgyűjtés A lakónépességet úgy értjük, mint az adtt területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkdási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkdási hellyel rendelkező személyek együttes száma. 8
Megállapítható, hgy a lakónépesség száma visznylag állandó. A kismértékű ingadzásk ka elsősrban a rmán államplgárk lakásvásárlása településünkön. Egyre több rmán államplgár költözik vársunkba, és napnta innen ingáznak nagyváradi munkahelyükre. 2. számú táblázat - Állandó népesség Állandó népesség száma Nő Férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-54 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Frrás: Település statisztikai adat, helyi adatgyűjtés 4237 fő 2151 fő 51 % 2086 fő 49 % 107 fő 3 % 280 fő 7 % 313 fő 7 % 66 fő 2 % 73 fő 2 % 1028 fő 24 % 1293 fő 31 % 167 fő 4 % 138 fő 3 % 435 fő 10 % 269 fő 6 % Az állandó népesség számát úgy értelmezzük, mint a bejelentett állandó népességet. Tehát az adtt területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek tartznak a bejelentett állandó népesség körébe, függetlenül attól, hgy van-e máshl bejelentett tartózkdási helyük (ideiglenes lakásuk). A település állandó népesség számából kitűnik, hgy a nők és férfiak aránya krsztálykra tekintet nélkül majdnem fele-fele arányban van. 9
A diagramk az állandó népesség krcsprtk szerinti megszlását mutatják, melyből megállapítható, hgy a település legnagybb részét a munkaképes krsztály teszi ki. Aznban a jelenlegi gazdasági világválság, a kedvezőtlen fglalkztatási helyzet, tvábbá a fkzatsan rmló szciális háló ezt a csprtt fenyegeti a legjbban, így a települési laksk fkzats elvándrlásának ka javarészt ezzel áll összefüggésben. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó laksk 0-14 éves krú állandó laksk száma (fő) száma (fő) Öregedési index (%) 2001 n.a. n.a. n.a. 2008 690 621 111,1 2009 694 614 113,0 2010 693 589 117,7 2011 708 575 123,1 2012 704 593 118,7 Frrás: TeIR, KSH-TSTAR, helyi adat Az öregedési index azt jelzi, hgy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut. 10
A táblázat adatai alapján megállapítható, hgy valamennyi vizsgált évben 100 feletti az index, a 14 év alattiak száma jóval alacsnyabb, vagyis elöregedő a népességszerkezet. Csökken a fiatalabb krsztályba tartzó laksk száma, növekszik visznt az idősebb krsztály létszáma, amely vársunk elöregedését jelenti, visznt a 2012-es adatk alapján némi javulás figyelhető meg, mivel a 2011-es adatkhz visznyítva a 0-14 éves krú állandó laksk száma növekedést, míg a 65 év feletti állandó laksk száma visznt csökkenést mutat. 4. számú táblázat - Belföldi vándrlásk Állandó jellegű davándrlás elvándrlás Egyenleg 2008 116 276-160 2009 67 210-143 2010 66 205-139 2011 107 252-145 2012 n.a n.a. n.a. Frrás: TeIR, KSH-TSTAR Az állandó elvándrlásk száma a vizsgált évek mindegyikében meghaladja az állandó davándrlásk számát. A települést a negatív vándrlási egyenleg jellemzi. Az elvándrlásk száma a vizsgált években több mint kétszer annyi, mint az davándrláské. A természetes szaprdás a vizsgált évek mindegyikében negatív előjelű, ami azt jelenti, hgy az élve születések száma kevesebb, mint az elhalálzásk száma. 5. számú táblázat - Természetes szaprdás élve születések száma halálzásk száma természetes szaprdás (fő) 2008 33 53-20 2009 43 63-20 2010 29 57-28 2011 34 59-25 2012 n.a. n.a. n.a. Frrás: TeIR, KSH-TSTAR 11
A születések és halálzásk számának alakulását összehasnlítva a népesség lassú elöregedése figyelhető meg. Ezért fnts, hgy a gyermekek, és fiatalk mellett egyre nagybb figyelmet frdítsn az önkrmányzat az egyedül élő, magukra maradt idős emberekre. Helyzetelemzés 1. Jgszabályi háttér bemutatása 1.1 A prgram készítését előíró jgszabályi környezet rövid bemutatása Magyarrszág Alaptörvénye XV. cikk Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmzdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 321/2011. (XII. 27.) Krm. rendelet A helyi esélyegyenlőségi prgramk elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentrkról Az emberi erőfrrásk minisztere 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelete a helyi esélyegyenlőségi prgram elkészítésének részletes szabályairól 31/2007. (II. 28.) Krm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcslats infrmációs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsprtkat érintő helyi szabályzás rövid bemutatása. Biharkeresztes Várs Önkrmányzatának Képviselő-testület 2013. április 30. napján fgadta el a 13/2013. (V. 02.) önkrmányzati rendeletét a szciális rászrultságtól függő pénzbeli és természetbeni szciális ellátásk és szlgáltatásk helyi szabályzásáról. A törvényi előíráskn túl, a rendelet célja, hgy településen lyan támgatási rendszer működjön, amely az államplgárk számára a prevenció, a 12
hátránys helyzetből adódó hatásk enyhítésére szlgálnak. A szciális ellátásk, szlgáltatásk középpntjában a család áll. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fgyatéksságból eredő szükségletek, eltartttak gyermekek gndzásáhz kapcslódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabálykat és ezek hatásait flyamatsan vizsgálják. A rendeletet az eredményesség és hatéknyság érdekében, a felmerülő igények alapján évente legalább egy alkalmmal felülvizsgálják. A Képviselő-testület a helyi szabályzási tevékenysége srán az esélyegyenlőségi szempntkat is figyelembe veszi. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcslódás helyi stratégiai és települési önkrmányzati dkumentumkkal, kncepciókkal, prgramkkal 2.1.1 Biharkeresztes Várs Önkrmányzatának Gazdasági Prgramja a 2010-2014-es periódusra 2010-ben készült, melynek készítését az Ötv. 91. (1) bekezdése írja elő. A prgram az esélyegyenlőségi elveket is figyelembe véve, az esélyegyenlőség biztsítására vnatkzóan az alábbi célkat fgalmazza meg: A prgram kiemelten kezelni a rászruló, különösen a veszélyeztetett kiskrú és az időskrú laksság szciális prblémáit. A közktatásban súlyzttan szerepet helyez a rma kisebbségi prgram megvalósítása, a sajáts nevelési igényű tanulók integrált nevelésére, ktatására. Felnőttképzéssel a munkavállalás esélyeinek növelése. A 60+ vársi nyugdíjas kártya bevezetése. Meg kell teremteni a fizikterápiás kezelések helyben történő ellátásának személyi, és tárgyi feltételeit. Az egészségügyi alapellátási rendszeren belül meg kell ldani az elavult rendelők felújítását, a várók zsúfltságának megszüntetését. Meg kell teremteni az rvs beteg négyszemközti találkzásáhz szükséges feltételeket. Prevenciós tevékenység szélesítése, egészségmegőrző és rekreációs szlgáltatásk fejlesztése. El kell érni, hgy a laksság minél nagybb arányban vegyen részt a rendszeressé váló szűrővizsgálatkn. 2.1.2 Az Integrált Vársfejlesztési Stratégia (a tvábbiakban: IVS) megfgalmazza Biharkeresztes várs hsszú távú jövőképét és ahhz kapcslódó átfgó célkat, középtávú tematikus célkat, vársrészi célkat. 13
Olyan kérdésekre is választ ad, mint a településrész funkcinális fejlesztési iránya, a vársrész lakókörnyezetének, illetve gazdasági környezetének fejlődési irányai. Az IVS megállapításai a következőek: Funkcinálisan a településközpntban indklt a helyi és térségi közösségi- és humán közszlgáltatásk befgadása, szükség van az egyéni és a közösségi közlekedést segítőfejlesztésekre. A várs különböző részein eltérő közösségi jellegű fejlesztésekre van szükség. A szegregációban érintett területen a szciális gndskdás és humán szlgáltatás fkzására, és a társadalmi, illetve munkaerő-piaci integráció ösztönzésére, illetve lakókörnyezet fejlesztésekre kell hangsúlyt helyezni. A zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztése a településközpntban és a lakóövezetekben a meglévő parkk megújításával valósítható meg. Kereskedelmi és szlgáltatási fejlesztéseket egyfelől a településközpntba, másfelől a lakóövezetben is célszerű fejleszteni. Ezek jellege aznban alapvetően különbözik egymástól: a településközpntban a vársi laksság mellett a településre érkezőátutazók, turisták kiszlgálását biztsító kisebb, egyedi arculattal rendelkezőüzleteknek kell teret biztsítani, míg a lakóövezetben az érintett utcákban élő laksk számára a mindennapi megélhetéshez szükséges árucikkek árusításával fglalkzó helyi kiskereskedőknek kell teret engedni. Az ipari jellegű területek esetében cél az elérhetőség javítása, a meglévő területek intenzívebb hasznsítása, szükség esetén új területek bevnása, kiemelt figyelmet frdítva arra, hgy a lakóövezetektől távl helyezkedjenek el. Jövőkép: A mikrtérségi szerepkörrel rendelkezőbiharkeresztes kihasználja a határ közelsége és a fő közúti és vasúti közlekedési főútvnalak révén fkzatsan felértékelődő térszerkezeti helyzetét. A várs nemzeti szinten is versenyképes gazdasági és lgisztikai centrummá fejlődik. A fejlődés hatására kialakuló esztétikus és egészséges környezet, a biztnságs társadalmi háttér és megélhetési visznyk, a fejlett egészségügyi-, kereskedelmi- és közszlgáltatásk a minőségi élet alapját jelentik a várs és térsége laksai számára. Átfgó cél: Biharkeresztes saját értékeinek erősítésével és hangsúlyzásával, a körülvevő hazai és határmenti térséggel összehangltan, kölcsönös előnyökön alapuló fejlesztések hatására növeli a versenyképességét és népesség megtartó erejét, ezáltal elősegíti a jbb, harmnikusabb és igazságsabb életkörülmények kialakítását. Középtávú, tematikus célk: 14
A közszlgáltatásk minőségének javítása; Az egészségügyi és szciális szlgáltatásk kiemelt minőségi fejlesztése (életkilátásk javítása); A gazdaság élénkítése, a hsszú távú fenntartható fejlődés biztsítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés); A közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a közösségi közlekedés szlgáltatás javítása; A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcslódó infrastruktúra és szlgáltatásk fejlesztése; Az épített és természeti környezet állaptának megóvása, fejlesztése; Kmplex vársi terület rehabilitációs prgramk végrehajtása; Speciális turisztikai fejlesztések megvalósítása; Határmenti kapcslatk fejlesztése; A térségi- és társadalmi khézió erősítése. 2.1.3 Biharkeresztes Várs Középtávú Sprtkncepciója a 2011-2015. közötti időszakra szól. A kncepció alapelve az esélyegyenlőség biztsítása érdekében, hgy a sprtnak rendszeresen és flyamatsan szükséges figyelemmel kísérnie és támgatnia a kiemelkedő tehetségek bekapcslódását a sprt rendszerébe (pl. ösztöndíjrendszer), különös tekintettel a hátránys helyzetű csprtkra (hátránys helyzetű településeken élő gyerekek és fiatalk, fgyatékssággal élő emberek, nők, rmák). Ezt főképpen az egyesületekkel, önkrmányzatkkal, kistérségekkel együttműködve lehet és kell végezni. A sprt képes a szabadidő-gazdaság, a szabadidősprt-gazdaság, a sprtgazdaság támgatásával a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésében is szerepet játszani. Különös figyelmet kell frdítani a sprtlási lehetőségek földrajzi, anyagi és szciális egyenlőtlenségének csökkentésére. Kedvezmények biztsításával, új szervezési megldásk kidlgzásával kell segíteni az e körbe tartzók bekapcslódását a sprtba. Az esélyegyenlőség jegyében a rendelkezésre álló sprtcélú költségvetési frrásk elsztása srán is kiemelt figyelmet kell frdítani arra, hgy a fgyatéksk sprtjában a támgatásk elsztásának célja a fgyatéksk sprtjának integrációja. A település halmzttan hátránys helyzetű kistérségi szerepére tekintettel különös figyelmet és gndt kell frdítania a sprtban is az esélyegyenlőség biztsítására. 2.1.4 Biharkeresztes Várs Önkrmányzatának Szciális Szlgáltatástervezési Kncepciója 2004-ben készült, mely készítését a szciális a szciális igazgatásról és szciális ellátáskról 1993. évi III. törvény 92. (3) bekezdése írja elő. A kncepció a szciálisan rászrult személyek részére biztsítandó szlgáltatási feladatkat határzza meg. 15
2.2 A helyi esélyegyenlőségi prgram térségi, társulási kapcslódásainak bemutatása 2.2.1 A Biharkeresztesi Közktatási Intézményi Társulás 2008-ban készítette el a Közktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet, melynek legfőbb célja a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése. i terv kiemelt feladatai között szerepel a kmpetencia eredmények javulása, az évismétlők arányának csökkenése, a magántanulók számának visszaszrítása, a középfkú ktatási intézményekben tvábbtanulók arányának növekedése és a hiányzásk számának leszrítása érdekében. 2.2.2 A Bihari Önkrmányzatk Többcélú Kistérségi Társulása szintén 2008-ban készítette el a Berettyóújfalui Kistérség Közktatási Intézkedési Tervét, mely a kistérség területére készült, és 2008. szeptember 1-jétől 2013. augusztus 31-ig, 5 év időtartamra szól. Az együttműködés célja a flyamats, kiegyensúlyztt térségi fejlesztés elősegítése a közktatási feladatellátásban, melynek egyik eszköze a közös tervezés. Az együttműködés alapelvei: Az együttműködés a kistérség településein élők számára tegye elérhetővé a minőségi közktatási szlgáltatáskat, mérséklődjenek az egyenlőtlenségek; Térségi tanulmányi, kulturális és sprtversenyek rendszerbe fglalt szervezésével a tehetséggndzást szlgálja; A kistérségben flyamatsan szervezett tvábbképzések, tanflyamk szlgálják a pedagógusk, egyéb szakdlgzók felkészítését a közktatási új feladatk minél magasabb színvnalú ellátása érdekében; Kiemelt feladat legyen az EU csatlakzásból adódó feladatkra való felkészítés (pl. kistérségi pályázatírás), az erőfrrásk fejlesztését uniós pályázati frrásk kiaknázásával is segíteni kell; Segítse a települések tanügy-igazgatási tevékenységének törvényes végzését; Tegye hatéknyabbá, gazdaságsabbá a közktatási feladatk végzését, a közktatási szlgáltatásk színvnala gazdaságssági szempntk érvényesítésével lényeges helyi többletfrrás nélkül javuljn; A kistérségi együttműködésben megldtt feladatk legyenek összhangban a települési és megyei fejlesztési tervekkel. Az együttműködés céljai: A közktatási feladatk tervszerű ellátása a településfejlesztés/térségfejlesztés nélkülözhetetlen eleme. 16
A tankötelezettség teljesítéséhez kapcslódó igazgatási, szervezési, szakmai feladatk és szlgáltatásk többsége csak kistérségi szinten finanszírzható. Az óvdai nevelés teljes körű biztsítása alapzza meg az esélyegyenlőtlenségek csökkentését. A sajáts nevelési igényű gyermekek ellátása megyei- kistérségi- települési-intézményi feladat, ezért csak rugalmas szervezési és együttműködési keretek között látható el eredményesen, hatéknyan. A középfkú nevelés ktatás - képzés térségi szintű tervezése a humánerőfrrás-fejlesztés helyi rendszerének alapjait jelenti. A művészeti nevelés a tehetséggndzásn túl a civil társadalm kulturális értékeit, kapcslatrendszerét erősíti, gyarapítja. A felnőttktatás a térség laksságmegtartó képességét növelheti. A kistérségben élő rmán és rma kisebbség egymástól teljesen eltérő, de egyaránt sajáts, összehanglandó közktatás-szlgáltatási feladatt jelent. A felzárkóztatás intézményi és intézményközi frmái egyaránt megkerülhetetlen feladatt jelentenek, melyek térségi együttműködés mellett is a legnehezebb teendők egyikét jelentik. A kistérségi pedagógiai szlgáltatásk rendszere az alapja a nevelő-ktató munka színvnalemelkedésének, az innváció felgyrsulásának. A nem önkrmányzati fenntartású intézmények működését is célszerű figyelembe venni a kistérség kncepcinális és peratív tervezésénél egyaránt. Isklai közlekedési hálózat fenntartása. A testi fejlődést elősegítő sprtcentrum közös működtetése. Krdináló irda fenntartása. Az együttműködés elvárt eredményei: a kistérség valamennyi településén összehangltan, a törvényességi és szakmai segítséget elfgadva működik közktatási szlgáltatás; a többcélú kistérségi társulás többletbevételre tesz szert: - költségvetési támgatásból, - pályázati frráskból; hatéknyabbá válik a humán erőfrrás gazdálkdás, (javul a szaks ellátttság, eredményesebbé válik a pedagógiai munka); ésszerűbb lesz a közktatáshz kapcslódó ágazatk feladatellátása, (közművelődés, gyermekjóléti szlgálat, könyvtári ellátás stb.); bővül a közktatási szlgáltatásk köre (pl. tanügyigazgatás); ptimális sztály- és csprtlétszámkat lehet elérni; 17
a kistérségi szintű együttműködésben vállalt feladatellátás legyen összhangban a megyei és a települési fejlesztési tervekkel, biztsítsa az Európai Uniós csatlakzásból adódó, a kistérségi preferenciákat szlgáló frrásk elérhetőségét, segítse elő a települések tanügy-igazgatási tevékenységének jgkövető megvalósítását és krdinációját, járuljn hzzá a közktatási feladatellátás költséghatéknyabb teljesítéséhez, biztsítsa a kistérség közktatásában fglalkztatttak szakmai együttműködését és képzését, tvábbképzését, segítse elő az egyéni képességek és adttságk figyelembe vételén alapuló fejlesztés (tehetséggndzás, sajáts nevelési igények kielégítése) gyakrlati megvalósítását, a kistérség munkaerő piaci flyamatainak követésével, a helyi szakmai kmpetenciák bővítésével járuljn hzzá a hatékny felnőttképzéshez. 2.3 A települési önkrmányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempntjából releváns adatk, kutatásk áttekintése, adathiányk kimutatása. A helyzetelemzés alapját szlgáló statisztikai adatkat a Közpnti Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nnprfit Kft. (VÁTI Magyar Reginális Fejlesztési és Urbanisztikai Nnprfit Kft.), TEIR Az Országs Területfejlesztési és Területrendezési Infrmációs Rendszer, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, TÁKISZ, a helyi Önkrmányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szlgálta. Felhasználtuk az ágazati beszámlók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. Azknál az adatknál, amelyekre nyilvántartás nincs, tt a 2001. évi népszámlálás adataiból indultunk ki, mivel a 2011. évi népszámlálási adatk településre vnatkzóan még nem érhetőek el a TEIR adatbázisban. Az önkrmányzat számára a kherens esélytervhez szükséges infrmációk rendelkezésre állnak. Vannak aznban lyan területek, amelyről az infrmációszerzés még nehézkes. Az adatk gyűjtése elsősrban a fgyatékkal élő személyek fglalkztatásáról, isklai végzettségéről, a nők helyi gazdaságban elfglalt szerepéről, az idősek infrmatikai jártasságáról prblémás. 18
3. A mélyszegénységben élők és a rmák helyzete, esélyegyenlősége 2011. évi felmérések szerint hazánkban 1,2 millió felett van a szegény emberek száma. Míg krábban az öregkri szegénység vlt a jellemzőbb, napjainkban a gyermekeké vált azzá. Egyre többen tartznak a mélyszegények közé is. A szegénységnek nincs mindenki számára elfgadtt, örökérvényű definíciója. Általában azkat a területi egységeket tekintjük mélyszegénység által sújttt településeknek, településrészeknek, ahl a nagyn alacsny isklázttság és fglalkztatási ráta, erős települési, lakóövezeti térségi kncentráció és szegregáció, az ezekből következő súlys szciális deficit és a hátránys társadalmi helyzet újratermelődésének nagyn nagy valószínűsége jellemzi. A rma népességre vnatkzóan kevés hivatals adat áll rendelkezésünkre. Biharkeresztesen a 2001-es népszámlálás adatai alapján 173 fő rma nemzetiségű ember élt, mely az akkri laksságszám 4,1%-át jelentette. A 2011-es népszámlálás adatai alapján 361 fő rma nemzetiségű ember él a településen, ez a laksságszám 9,1 %-a. Természetesen ezeket az adatkat fenntartáskkal kell venni. A népszámlálási adatk azért megbízhatatlank, mivel a legtöbb rma származású ember nem vallja magát rmának. A rma laksság szciális helyzetére vnatkzóan sincsenek pnts adatk, aznban megállapítható, hgy a rma népesség átlags életszínvnala, lakhatási körülményei, egészségi állapta, isklázttsága, fglalkztatttsága a társadalm egészéhez visznyítva lényegesen rsszabb. Munkaerő-piaci szempntból a rendszerváltás piacgazdasági átalakulás legnagybb vesztese a rma népesség. 3.1 Jövedelmi és vagyni helyzet A szegénység száms társadalmi tényező által meghatárztt, összetett jelenség, kai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányk, szcializációs hiánysságk, alacsny vagy elavult isklai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapt, a családk gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi visznyk mutatják meg leginkább. Az életminőség egyik legfntsabb jellemzője a jövedelem, a kereseti lehetőségek alakulása. Annak megítélése, behatárlása, hgy mekkra jövedelemből lehet megélni egy-egy településen, rszágtól függően más és más. A mélyszegénységgel kapcslats vizsgálatk az egyén, illetve háztartás saját jövedelmi helyzetének értékelésén alapulnak. A lakssági jövedelmekre és átlagkeresetekre vnatkzó adatk települési szinten nem állnak rendelkezésünkre. Biharkeresztes egyike a bihari térség gazdaságilag, társadalmilag hátránys helyzetű településeinek. Hátránys helyzete a laksság összetételéből, a kulturáltság, isklai- szakmai végzettség alacsny 19
színvnalából, a nagymértékű munkanélküliségből adódik. A laksk szerény, de elfgadható körülmények között élnek. Otthnaik fenntartása aznban ma már egyre nehezebb, mely ka elsősrban a munkanélküliség. Sk az alacsny bevételből élő hátránys helyzetű család. A településen az alacsny jövedelműek bevételeinek számttevő része származik a pénzbeli juttatásk rendszereiből. A település gazdaságilag aktív laksainak mintegy 12 %-a (2012-ben 337 fő) regisztrált munkanélküli. A regisztrált álláskeresők többségének a munkanélküli és szciális ellátásk, valamint a közfglalkztatás keretében történő alkalmazás idejére biztsíttt közfglalkztatási bér jelent állandó jövedelmet. A Nemzeti Adó és Vámhivatal adatai alapján a településen 2011-ben az aktív laksságból az adófizetők száma 1604 fő vlt. Ugyanezen évben a településen a KSH adatai alapján 733 fő öregségi nyugdíjban, 221 fő rkkantsági és rehabilitációs ellátásban, 99 fő hzzátartzói nyugdíjban, 105 fő életkrn alapuló ellátásban részesült. 3.2 Fglalkztatttság, munkaerő-piaci integráció A térség munkaerő-piaci helyzetére a tartós munkanélküli állapt jellemző. Ezt a több mint tíz éve tartó állaptt, szinte csak a másdlags munkaerőpiac beflyáslja. A munkáltatók száma alacsny, csak kis és középvállalkzásk működnek, ahl a fglalkztatttak létszáma fkzatsan csökken, létszámbővítéssel járó beruházás nem várható. A munkanélküliség stagnáló állaptt mutat. Rmánia EU-s csatlakzása miatt az Ártándi határátkelőn lévő spedíciók szinte teljes mértékben megszűntek, a VÁM és Pénzügyőrség létszáma is jelentősen csökkent. Elmndható hgy a településen az Önkrmányzat a legjelentősebb fglalkztató, mivel ipari tevékenység nincs a vársban. Jellemző a munkanélküli és szciális ellátáskból biztsíttt megélhetés. Mivel a településre vnatkzóan a 2011. évi népszámlálási adatk még nem állnak rendelkezésre, a 2001. évi népszámlálás adatai alapján Biharkeresztesen a fglalkztatttak száma 1370 fő vlt, mely a teljes laksság 32,39 %-a. A népesség gazdasági aktivitását a fglalkztatttak, valamint a fglalkztatttak és a munkanélküliek együttes arányával lehet mérni. Utóbbi csprt a gazdaságilag aktív népesség, azaz akik munkaerőkínálatukkal megjelennek a munkaerőpiacn. A népesség gazdasági aktivitás szerinti vizsgálata srán a fglalkztatttakn és a munkanélkülieken túl a statisztikai adatgyűjtés módszertana tvábbi két kategóriát definiál. Inaktív keresőknek minősülnek a nyugdíjból, GYES-ből, GYED-ből, a vagynuk kamataiból, vagy pl. az ingatlanjuk bérbeadásból élők. Ide tartznak azk a munkanélküli-ellátásban részesülők is, akik nem keresnek munkát. Az inaktív emberek között nagy arányban frdulnak elő az alacsny isklai végzettségűek, a megváltztt munkaképességűek és a rmák. Az eltartttak csprtját a tanulók, az egyetemi hallgatók, a háztartásbeliek alktják. 20
Az alábbi táblázat a várs gazdasági aktivitásra vnatkzó adatait hasnlítja össze a kistérségi, megyei és rszágs területi szintekkel. A laksság gazdasági aktivitása, 2001 Terület Gazdaságilag aktív Gazdaságilag inaktív Fglalkztattt Munkanélküli Inaktív Eltarttt Fő % Fő % Fő % Fő % Biharkeresztes 1370 32,39 253 5,98 1418 33,52 1189 28,11 Berettyóújfalui 17907 27,10 4233 6,41 23959 36,25 19988 30,24 kistérség Hajdú-Bihar megye 17479 31,61 31467 5,69 17605 31,84 170684 30,87 Magyarrszág 436902 36,19 416210 4,08 330554 32,41 2786295 27,32 69 Frrás: KSH, Népszámlálás, 2001 1 Kitűnik, hgy valamennyi mutató esetében a várs értékei negatív irányban elmaradnak az rszágs értékektől. A Hajdú-Bihar megyei értékekhez képest a fglalkztatttak és az eltartttak tekintetében pzitív irányú eltérés figyelhető meg, hiszen a fglalkztatttak aránya meghaladja, az eltartttak aránya visznt nem éri el a megyei szintet. A kistérségi értékekhez képest, pedig minden esetben kedvezőbb helyzet jellemzi, tehát magasabb a fglalkztatttak aránya, és alacsnyabb a munkanélküliek, inaktívak és eltartttak aránya. A gazdaságilag inaktív laksk aránya 61,6 %, mely alacsnyabb a kistérségi és a megyei szinthez képest, de magasabb az rszágs értéknél. A 2001. évi népszámlálási adatk alapján a népesség 61,6%-a gazdaságilag inaktív, míg a gazdaságilag aktív népesség 15,6 %-a munkanélküli. Biharkeresztes aktív krú népességéből a népszámlálás évében 32,39%-t ért el a fglalkztatttak aránya. A kedvezőtlen értékek ka a laksság rszágs összehasnlításban alacsny isklai végzettsége. 6. számú táblázat - Nyilvántarttt álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) Nyilvántarttt álláskeresők száma nő Férfi összesen Nő Férfi Összesen fő % fő % fő % 2008 1417 1463 2880 151 10,7 232 15,9 383 13,3 2009 1397 1468 2865 151 10,8 235 16,0 386 13,5 2010 1396 1482 2878 167 12,0 248 16,7 415 14,4 2011 1407 1478 2885 150 10,7 137 9,3 287 9,9 2012 1436 1504 2940 165 11,5 172 11,4 337 11,5 Frrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, helyi adat 21
18,0% Álláskeresők aránya 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfiak összesen Ezek az adatk arra mutatnak rá, hgy Biharkeresztesen a 15-64 éves lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántarttt álláskeresők száma, ez miként váltztt az elmúlt években, illetve, hgy milyen az arány a férfiak és nők között. A nyilvántarttt álláskeresők száma a 2008-2012. közötti időszakban csak kismértékű ingadzást mutat. A nyilvántarttt álláskeresők többségét a férfiak alktják. Megfigyelhető, hgy míg 2011-ben a nyilvántarttt férfi álláskeresők száma a 2010. évi adatkhz visznyítva csaknem felére visszaesett, addig a nyilvántarttt női álláskeresők száma az előző évekhez visznyítva állandó. 7. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma krcsprt szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántarttt álláskeresők száma összesen fő 383 386 415 287 337 20 éves és fiatalabb fő 26 23 21 20 18 % 6,8 6,0 5,1 7,0 5,2 21-25 év fő 47 60 64 44 55 % 12,3 15,5 15,4 15,3 16,3 26-30 év fő 49 44 44 40 44 % 12,8 11,4 10,6 13,9 13,1 31-35 év fő 56 55 66 34 44 % 14,6 14,2 15,9 11,9 13,1 36-40 év fő 41 36 42 34 41 % 10,7 9,3 10,1 11,8 12,2 41-45 év fő 45 44 47 26 30 % 11,8 11,4 11,3 9,1 8,9 46-50 év fő 51 46 47 22 26 % 13,3 11,9 11,3 7,7 7,7 51-55 év fő 46 55 46 36 42 % 12,0 14,3 11,1 12,5 12,5 56-60 év fő 22 23 35 28 34 % 5,7 6,0 8,5 9,8 10,1 61 év felett fő 0 0 3 3 3 % 0 0 0,7 1,0 0,9 Frrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, helyi adat 22
A regisztrált munkanélküliek krcsprtnkénti bntása, illetve idősrs váltzása rámutat arra, hgy a munkanélküliség a különböző krsztály tekintetében miként váltzik. Biharkeresztesen visznylag magas a 25 év alatti álláskeresők (73 fő összes álláskereső 21,7 %-a), valamint az 50 éven felüli álláskeresők (79 fő összes álláskereső 23,4 %-a) aránya. Ahgyan az rszág más részeire is jellemző, a pályakezdő, illetve az idősebb (50 év feletti) krsztály nehezen talál munkát. 8. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként Nyilvántarttt/regisztrált 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli munkanélküli összesen Fő Fő % Nő Férfi Összesen nő Férfi összesen Nő férfi Összesen 2008 151 232 383 101 170 271 66,9 73,3 70,8 2009 151 235 386 100 140 240 66,2 59,6 62,2 2010 167 248 415 47 60 107 28,1 24,2 25,8 2011 150 137 287 61 48 109 40,7 35,0 38,0 2012 165 172 337 n.a. n.a. 144 n.a. n.a. 42,7 Frrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, helyi adat A táblázat azt mutatja meg, hgy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek a településen. Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkzásk tervezése, figyelemmel a nemek közötti különbségre. A településen a regisztrált munkanélkülieken belül a 180 napnál hsszabb ideje nyilvántartásban lévő személyek száma 2008-ban vlt a legmagasabb, majd az ezt követően 2010-re mintegy harmadára csökkent, 2011-től ismét emelkedés figyelhető meg. A munkanélküliek csprtján belül meglehetősen magas a tartósan munka nélkül lévők aránya (2012-ben 337 fő regisztrált személyből 144 fő tartósan munkanélküli: 42,7%). A nemek arányát megvizsgálva megállapítható, hgy a 180 napnál hsszabb ideje nyilvántartásban lévő személyek közül a nők aránya magasabb. A településen jelenleg nem tapasztalhatók lyan gazdasági flyamatk, amelyek az állástalank számát csökkenthetnék. Az önkrmányzat a legfőbb fglalkztató, ezért a munkaerő-piaci szempntból hátránys helyzetben lévő álláskeresők számára kiemelt jelentőséggel bír az önkrmányzat által szervezett közfglalkztatás. 2012. évben a hatékny és értékteremtő közfglalkztatási prgramk kiemelkedő beflyással bírtak az érintettek számára. Az önkrmányzat a fglalkztatást helyettesítő támgatásra jgsultak szinte 100%-át fglalkztatta. 2012. évben a rövid időtartamú 4 órás közfglalkztatás helyett a hangsúly a hsszabb időtartamú közfglalkztatásra tevődött át. 23
2012. évben a közfglalkztatás az alábbi területeken valósult meg: Az önkrmányzat által szervezett hagymánys közfglalkztatás keretében a fglalkztatttak településtisztasági, közterületek rendezése, intézmények karbantartási, belterületi vízrendezési, szciális és ktatási intézményi kisegítői feladatkat láttak el. Startmunka mintaprgram Biharkeresztes Várs Önkrmányzata négy másik település (Ártánd, Bjt, Nagykereki, Tld) bevnásával részt vesz a startmunka-prgramban. A településen élő álláskeresők jelentős része ezen fglalkztatási jgviszny keretei között visszakerült a munka világába, a munkájuk eredményeképpen rendszeres jövedelemhez jutttak, ez által javult megélhetési lehetőségük. A startmunka prgramn belül: mezőgazdasági prjektben, mezőgazdasági földutak rendbetétele prjektben, kazánprgramban vettek részt az önkrmányzatk. A prjekt mezőgazdasági prgrameleme lehetőséget biztsít a mezőgazdasági növénytermesztés alapjainak az elsajátítására és ezen keresztül a résztvevők önfenntartó képességének javítására. A prgram kizárólag elsődleges mezőgazdasági termékek előállítását teszi lehetővé, mely feldlgzatlanul kerül eladásra. A prgram önfenntartó képességének hsszú távú biztsítása érdekében az önkrmányzat tartósító üzem létrehzásával másdlags feldlgzttsági szintű mezőgazdasági termékeket vagy termékcsprtkat szeretne előállítani. A tevékenységek a startmunka-prgramban előállíttt termények tisztítására, darablására, csmaglására és savanyítására terjednek majd ki. A Mezőgazdasági Prjekt keretébe bevnt közfglalkztatttak közül Biharkeresztesen 51 fő vett részt a prgramhz kapcslódó, Türr István Képző és Kutató Intézet által szervezett Háztáji növénytermesztés és tartósítás elnevezésű képzésen. A prgram keretében fglalkztatttak a képzés srán elsajátíttták a mezőgazdasági növénytermesztés, a tartósítás alapjait. A fejlesztési cél illeszkedik a várs településfejlesztési kncepciójában megfgalmaztt kitörési pntkhz, melyben egy kereskedelmi, termelő létesítmények feldlgzó és raktárzó, elsztó bázis kialakítását tűzték ki célul, tvábbá nagy hangsúlyt fektettek a helyben és a vnzáskörzetben élő ptenciális munkavállalók munkaerő-piaci átképzésére. A gyakrlati ismeret átadásával a közfglalkztatásban résztvevők önfenntartó képességének hsszú távú fenntarthatósága lesz biztsítható. A Hajdú-Bihar Megyei Krmányhivatal Berettyóújfalui Járási Hivatal II. Járási Munkaügyi Kirendeltségének a 2012. évre vnatkzó tájékztatója szerint Biharkeresztesen 2012-ben 101 fő hsszabb idejű közfglalkztatásban, 70 fő mezőgazdasági földutak rendbetétele prjektben, 63 fő mezőgazdasági prgramban, 20 fő szciális földprgramban, 33 fő belvíz-elvezetési prgramban, 3 fő bi- és megújuló 24
energia prjektben, 23 fő rszágs közfglalkztatási prgramban vett részt. 2012-ben a településen összesen 313 fő vett részt rövidebb, vagy hsszabb ideig közfglalkztatásban. 9. számú táblázat - Nyilvántarttt pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként Év 18-29 évesek száma Nyilvántarttt pályakezdő álláskeresők száma Nő férfi összesen Nő Férfi Összesen Fő Fő fő Fő % fő % fő % 2008 324 355 679 22 6,8 31 8,7 53 7,8 2009 319 351 670 23 7,2 23 6,6 46 6,9 2010 313 339 652 13 4,2 21 6,2 34 5,2 2011 292 338 630 22 7,5 13 3,8 35 5,6 2012 291 336 627 n.a. n.a. n.a. n.a. 42 6,7 Frrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, helyi adat A táblázat egy fnts munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet. A pályakezdő álláskeresők aránya a 18-29 éves krsztályban, a vizsgált években csak kismértékű ingadzást mutat, a nemek aránya is évente váltzó. Az Első munkahely garancia prgram keretében, amelynek célja a 25 év alatti pályakezdő fiatal álláskeresők munkaerő-piaci helyzetének javítása egy fő fglalkztatására került sr az önkrmányzatnál. Ezzel a támgatással az érintett munkatapasztalatt, gyakrlatt szerezett, megismerkedett a munka világával. Aki nem szerzett középfkú végzettséget vagy szakképesítést, hátránys helyzetű munkavállalónak kell tekinteni. A nem megfelelő alacsny vagy a munkáltatói igényektől eltérő isklai végzettség, szakképzettség az elhelyezkedést megnehezíti. 10. számú táblázat - Alacsnyan iskláztt népesség Év 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általáns Általáns isklai végzettséggel nem laksság száma összesen isklát végzettek száma rendelkezők 15-x évesek száma Összesen nő Férfi Összesen nő férfi Összesen nő Férfi Fő fő Fő Fő fő fő fő % fő % Fő % 2001 3450 1835 1615 2860 1441 1419 590 17,1 394 21,5 196 12,1 2011 3593 1853 1740 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Frrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkrmányzati adatgyűjtés (A HEP készítésének időszakában a 2011. évi népszámlálási adatk még nem álltak rendelkezésre.) A táblázat adatai alapján megállapítható, hgy a 15 évesnél idősebb laksságból az alacsny isklai végzettségűek aránya 17,1 %. Az általáns isklai végzettséggel nem rendelkezők magas száma összefügghet azzal is, hgy 2001-ben az idősebb krsztályból skan éltek még, akik 6 elemi, vagy annál alacsnyabb isklai végzettséggel rendelkeztek. 25
11. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma isklai végzettség szerint Nyilvántarttt Év álláskeresők száma összesen A nyilvántarttt álláskeresők megszlása isklai végzettség szerint 8 általánsnál alacsnyabb végzettség 8 általáns végzettség Fő Fő Fő 2008 383 25 177 2009 386 26 155 2010 415 32 183 2011 287 15 93 2012 337 21 124 Frrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, helyi adat A táblázat adatai alapján megállapítható, hgy a nyilvántarttt álláskeresők közül a legfeljebb 8 általáns isklai végzettséggel rendelkezők aránya magas (2012-ben 145 fő), de ennek ellenére Biharkeresztes várs esetében az álláskeresők többsége középfkú végzettséggel rendelkezik (2012-ben 180 fő), a felsőfkú végzettségű álláskeresők száma (2012-ben 12 fő) alacsny. A településen a Bcskai István Általáns Iskla, Gimnázium, Szakközépiskla, Szakiskla, Kllégium és Egységes Pedagógiai Szakszlgálat igény esetén biztsítja az általáns isklai felnőttképzést a 8 általánsnál alacsnyabb végzettségűek számára. A Vársi Művelődési Ház és Könyvtár, valamint külső szervek különböző képzéseket, tanflyamkat biztsítanak elsősrban a munkaerő-piaci szempntból hátránys helyzetben lévő álláskeresők, pályakezdők, 50 év felettiek, elavult szakképzettséggel, illetve szakképzettséggel nem rendelkezők segítésére a minél hamarabbi munkaerő-piacra történő visszakerülés érdekében. Az elmúlt években megújuló- energia gazdálkdási szakember képzést, kulcskmpetenciára épülő alapkészség fejlesztő prgramt (a 8 általáns isklai végzettséggel rendelkezők számára), valamint digitális írástudás fejlesztő képzést indíttt a Vársi Művelődési Ház és Könyvtár. Külső szervek által szervezett képzések keretében rmán nyelvtanflyam, építésvakló kőműves, épületfalazó kőműves, építési kisgépszerelő képzés pénzügyi-számviteli ügyintéző tanflyam, háztáji növénytermesztés és tartósítás képzés vlt a településen biztsíttt. 12. számú táblázat - Általáns isklai felnőttktatásban tanulók létszáma és a 8. évflyamt eredményesen végzettek év Általáns isklai felnőttktatásban résztvevők száma 8. évflyamt felnőttktatásban eredményesen elvégzők száma Fő Fő % 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 n.a. n.a. n.a. Frrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Infrmációs Szlgálat (TÁKISZ) 26
13. számú táblázat - Felnőttktatásban résztvevők száma középfkú isklában Középfkú felnőttktatásban résztvevők összesen Szakisklai felnőttktatásban résztvevők Szakközépisklai felnőttktatásban résztvevők Gimnáziumi felnőttktatásban résztvevők Fő fő % fő % fő % 2009 0 0 0 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 0 0 0 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Frrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Infrmációs Szlgálat (TÁKISZ) Az egyenlőtlenség meglétét biznyító esetekről nincs tudmásunk, ha mégis érzékelhető a mindennapk srán, az a társadalmban meglévő előítéletek alapján értelmezhető. Ezek ellen minden lehetséges eszközzel fel kell lépni. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szciális ellátásk, aktív krúak ellátása, munkanélküliséghez kapcslódó támgatásk A szciális igazgatásról és ellátáskról szóló 1993. évi III. törvényt az elmúlt években többször is módsíttták, melynek előírásait a Képviselő-testület a szciális rászrultságtól függő pénzbeli és természetbeni szciális ellátásk és szlgáltatásk helyi szabályzásáról szóló 13/2013. (V. 02.) önkrmányzati rendeletébe épített be. A Szt. 2. -a alapján A szciális ellátás feltételeinek biztsítása az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl az állam közpnti szerveinek és a helyi önkrmányzatknak a feladata. A Szt. 25. -a alapján a szciális ellátás frmái: 25. (1) A jgsult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szciális ellátás nyújtható. (2) (3) Szciális rászrultság esetén a jgsult számára a) a települési önkrmányzat jegyzője az e törvényben meghatárztt feltételek szerint aa) fglalkztatást helyettesítő támgatást, ab) rendszeres szciális segélyt, ac) lakásfenntartási támgatást; b) a települési önkrmányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkrmányzat rendeletében meghatárztt feltételek szerint ba) a 43/B. (1) bekezdésében fglalt áplási díjat, bb) átmeneti segélyt, bc) temetési segélyt; c) a járási hivatal az e törvényben meghatárztt feltételek szerint 27
ca) időskrúak járadékát, cb) a 41. (1) bekezdésében és a 43/A. (1) bekezdésében fglalt áplási díjat állapít meg (a tvábbiakban együtt: szciális rászrultságtól függő pénzbeli ellátásk). A Szt. 47. (1) bekezdése alapján természetben nyújtható szciális ellátásk: 47. (1) A szciális rászrultságtól függő pénzbeli ellátásk közül természetbeni szciális ellátás frmájában a) a rendszeres szciális segély és a fglalkztatást helyettesítő támgatás, b) a lakásfenntartási támgatás, c) az átmeneti segély és d) a temetési segély nyújtható. Az álláskereső részére álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Az álláskeresési járadék maximum 90 nap lehet, a munkaerő-piaci járulékalap 60 %-a, legfeljebb a minimálbér 100 %-a (98.000 frint). 14. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma Nyilvántarttt álláskeresők száma Segélyben részesülők fő Segélyben részesülők % 2008. 1. negyedév 400 16 4 2008. 2. negyedév 364 9 2 2008. 3. negyedév 391 14 4 2008. 4. negyedév 377 16 4 2008. átlag 383 14 4 2009. 1. negyedév 394 28 7 2009. 2. negyedév 406 13 3 2009. 3. negyedév 446 7 2 2009. 4. negyedév 388 17 4 2009. átlag 409 16 4 2010. 1. negyedév 360 53 15 2010. 2. negyedév 231 16 7 2010. 3. negyedév 222 25 11 2010. 4. negyedév 368 92 25 2010. átlag 295 47 16 2011. 1. negyedév 480 54 15 2011. 2. negyedév 359 12 3 2011. 3. negyedév 379 25 7 2011. 4. negyedév 380 5 1 2011. átlag 400 24 6 2012. 1. negyedév 418 2 0,4 2012. 2. negyedév 314 2 0,6 2012. 3. negyedév 316 2 0,6 2012. 4. negyedév 312 1 0,3 2012. átlag 340 2 0,6 Frrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 28