Napsugár Óvoda OM 034658 1188. Budapest, Eke u. 16. 295-0495 napsugar@napsugarovoda18.hu Iktató szám: PEDAGÓGIAI PROGRAM Székhely: Napsugár Óvoda 1188. Budapest, Eke utca 16. Tagintézmény: Napvirág Tagóvoda 1188. Budapest, Szélső utca 54.-58. OM azonosító: 034658 Hatályos: határozatlan időre Hatálybalépés időpontja: 2013.09.01. Készítette: Perge Zsoltné óvodavezető Perge Zsoltné ph
T a r t a l o m 1. BEVEZETÉS... 2. oldal 2. A PROGRAM RENDSZERTÁBLÁJA... 3. oldal 3. A PROGRAM GYERMEKKÉPE, ÓVODAKÉPE... 4. oldal 4. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI... 5. oldal 4.1. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében... 6. oldal 4.1.1. Egészségnevelés (Egészség program)... 6. oldal 4.1.1.1. Az egészséges életmód alakítása... 7. oldal 4.1.1.2. Környezettudatos magatartás alakítása... 8. oldal 4.1.2. Érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció... 9. oldal 4.2. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében... 10. oldal 4.3. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében... 10. oldal 5. A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI... 11. oldal 5.1. Objektív feltételek... 11. oldal 5.2. Szubjektív feltételek... 11. oldal 6. A FEJLESZTÉS TARTALMA... 12. oldal 6.1. A játék és tanulási tevékenységek... 12. oldal 6.2. Társas - és közösségi tevékenységek... 13. oldal 6.3. Munkatevékenységek... 14. oldal 6.4. Szabadidős tevékenységek... 15. oldal 6.5. Óvodai ünnepek és hagyományok... 16. oldal 7. A KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE... 17. oldal 7.1. Társadalmi érintkezést megalapozó, komplex tevékenységek... 17. oldal 7.1.1. Anyanyelvi nevelés... 17. oldal 7.1.2. Matematikai gondolkodásra nevelés... 19. oldal 7.2. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex tevékenységek... 20. oldal 7.2.1. Természet - társadalom-ember... 21. oldal 7.2.2. Születéstől - felnőtt korig... 21. oldal 7.2.3. Művészeti tevékenységek.... 22. oldal 7.2.3.1. Vers, mese... 22. oldal 7.2.3.2. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka... 23. oldal 7.2.3.3.Ének, zene, énekes játék, gyermektánc... 24. oldal 7.3. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő komplex tevékenységek... 25. oldal 7.3.1. Mozgás, edzés, pihenés... 25. oldal 7.3.2. Mindennapi testmozgás... 26. oldal 8. A NEVELÉS TERVEZÉSE, SZERVEZETI - ÉS IDŐKERETEK... 27. oldal 9. Az óvoda kapcsolatrendszere... 30. oldal 9.1. Az óvoda és a család együttműködése... 30. oldal 9.1.1. Az együttműködés formái... 30. oldal 9.1.2. Az óvoda és a család kapcsolattartási rendszere... 32. oldal 9.1.3. A gyermekek egyéni fejlesztésének, értékelésének szülővel való ismertetésének folyamata 33. oldal 9.1.4. A gyermekek jutalmazásának, illetve a figyelmeztető intézkedések elvei az óvodában... 34. oldal 9.2. A gyermekvédelmi munka programja... 35. oldal 9.3. Az óvodán kívüli szervezetekkel való kapcsolat... 36. oldal MELLÉKLETEK... 38. oldal 1.sz.: A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 1
1. BEVEZETÉS Mottó: Mert csináljon a gyermek bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait, Ő azt hiszi, csak játszik. De mi tudjuk, mire megy a játék. Arra, hogy-e világban otthonosan mozgó, eleven eszű, tevékeny ember váljék belőle. (Varga Domonkos) Pedagógiai Programunk óvodai gyakorlati tapasztalataink felhasználásával, a már jól bevált, hagyományos értékeinket megőrizve, a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program adaptációja alapján készült, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülve, felhasználva a Csak tiszta forrásból Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel program bizonyos elemeit. A készítésnél figyelembe vettük a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét. Programunk alapelvei, értékei, célkitűzései Az óvodai nevelés során a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartása oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesüljön színvonalas nevelésben. A gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése: egészséges életmód alakítása, érzelmi, erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása, valamint az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. A testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakítása, sokszínű tevékenységekkel, műveltségtartalmakkal, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékkal. Az egész napos nevelés biztosításával az alapkészségek, képességek, kulcskompetenciák fejlesztése, a hátránycsökkentés és a tehetséggondozás. A gyermek, mind fejlődő személyiség számára, gondoskodás és különleges védelem biztosítása az óvodában. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége és az óvoda feladata ennek tiszteletben tartása, a családok sajátosságait és szokásait figyelembe véve, a családi nevelés kiegészítése. A nevelőmunka során a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatások igazodjanak a gyermekek személyiségéhez Megkülönböztetés nélküli együttnevelés és elfogadás alkalmazása az óvodai élet során, egyenlő esély biztosítása, valamint hátránycsökkentő szerep megvalósítása. A felnőttek az emberi értékek közvetítésével, példamutató kommunikációjukkal tetteikkel, cselekedeteikkel, a feltétel nélküli szeretetet sugározzák a gyermekek felé. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek-különleges bánásmódot igénylő gyermekek (sajátos nevelési igényű-enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, valamint a kiemelten tehetséges-átlag feletti általános, vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik) személyiségének fejlesztése, egyéni sajátosságaik és fejlődési ütemük mindenkori figyelembe vételével. 2
2. A PROGRAM RENDSZERTÁBLÁJA A PROGRAM CÉLJA FELADATAI A szükségletek szerepe A tevékenységek szerepe A képességek szerepe A NEVELÉS KERETEI Játék és tanulási tevékenységek Társas és közösségi tevékenységek Munka tevékenységek Szabadidős tevékenységek TANULÁS Társadalmi érintkezést megalapozó komplex tevékenység Anyanyelvi nevelés Matematikai gondolkodásra nevelés Társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex tevékenység Természet társadalomember, Születésétől felnőttkorig Művészeti tevékenységek: Rajz, festés, mintázás, kézimunka, Vers, mese, Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc Az egyén társadalmi feladatait tudatosító komplex tevékenység Mindennapi testmozgás A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE Család Bölcsőde, óvoda, iskola, közművelődési és egyéb intézmények A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 3
3. A PROGRAM GYERMEKKÉPE, ÓVODAKÉPE Cél: A gyermekek fejlődésének elősegítése szeretetteljes neveléssel, az eltérő egyéni szükségletek és életkori jellemzők ismeretében a személyiség kibontakoztatása, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek együttnevelése, az esélyegyenlőség, hátránycsökkentés biztosítása. A gyermekek egyéni, differenciált személyiségfejlesztése oly módon, hogy a gyermek érezze, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Befogadó, gyermekközpontú légkör, az egyenlő hozzáférés biztosítása valamennyi gyermek számára. A különböző képességek, fejlődésbeli eltérések, egyéni adottságok, valamint a szociális helyzet figyelembe vétele, a meglévő hátrányok csökkentése. Komplex képesség- és készségfejlesztés, a gyermeki személyiség kibontakoztatása, közösségi életre történő felkészítése. Az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások, alapkompetenciák fejlődésének közvetett segítése. A környezettudatos magatartás és egészséges életmód kialakulásának elősegítése, a pedagógiai tevékenységrendszer, valamint a tárgyi környezet biztosításával. A nemzetiséghez tartozó és a hazájukat elhagyni kényszerülő gyermekek kulturális értékeinek, hagyományainak tiszteletben tartása, az önazonosság megőrzésének elősegítése, ápolása, erősítése, átörökítése, ezzel interkulturális szemléletmód erősítése. Az emberi, valamint az alapvető szabadságjogok védelme. Nevelési célkitűzéseink A gyermekek rendelkezzenek pozitív énképpel, őrizzék meg kíváncsiságukat, legyenek önállóak, ismerjék meg saját értékeiket, erősségeiket. Szerezzenek sok pozitív tapasztalatot, éljenek meg sok élethelyzetet, melyek hozzájárulnak testi, szociális, emocionális, és intellektuális fejlődésükhöz. Tanulják és tapasztalják meg az együttműködésben az alkalmazkodás lehetőségeit. Legyenek képesek társaikkal és a felnőttekkel kommunikálni, kapcsolatot teremteni és kontaktust fenntartani. Legyenek képesek önmagukat szabályozni, rendelkezzenek önkontrollal. Szeressék a természetet, védjék az élőlényeket, az őket körülvevő környezetet. Tiszteljék a hagyományokat, ápolják érzelmi kötődéseiket. Legyenek érzékenyek mások problémáira, és fogadják el társaik különbözőségét. Alakuljon igényük az egészséges életvitel iránt (mozgás, korszerű táplálkozás, pihenés, egészségügyi szokások). Sajátítsák el az önkifejezés különböző módjait (mozgás, művészeti tevékenységek). Rendelkezzenek az ismeretek elsajátításához és a tudáshoz szükséges képességekkel és készségekkel (önálló, problémamegoldó gondolkodás), a megismeréshez szükséges logikai műveletek végzésének képességével. Tudjanak megoldani egyszerűbb szervezési feladatokat (pl.: a környezet megfelelő átalakítása a csoportszobában, udvaron). Személyiségük szabad kibontakozásában a játék váljék az önkifejezés és a szocializáció fő tevékenységformájává. Igényeljék a játékot, megőrizve személyiségüket, kreativitásukat, ötletességüket. Az integrált óvodai nevelésben résztvevők (gyermekek, felnőttek) képviseljenek olyan erkölcsi, érzelmi normákat, melyek követendő példák lehetnek a társadalom valamennyi tagja számára. 4
4. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA és FELADATAI Cél: A családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve, gyermekközpontú, a nevelési funkciók kiteljesítésére törekvő óvodai élet biztosítása a teljes gyermeki személyiség és egyéni sajátosságok fejlesztése, a gyermek hátrányainak csökkentése, tehetségének kibontakoztatása, egyéni fejlődési ütemének megfelelően. Kiemelt feladat Jó kapcsolatteremtő és együttműködő képességű, kreatív, önállóan is tevékenykedni tudó, kooperációra és kommunikációra képes gyermekek nevelése. Szociális és értelmi képességek egyéni, életkor specifikus alkalmazása, az életkorhoz és a gyermek egyéni képességéhez igazodó műveltségtartalmak közvetítése. Esély biztosítása minden gyermek számára az önmagához viszonyított harmonikus fejlődésre, hiányainak pótlására, hátrányainak kompenzálására saját fejlődési tempója szerint. A társadalmi gyakorlatra, az életre való felkészítés. Az egészséges életvitel iránti igény alakítása, az anyanyelvi, érzelmi erkölcsi nevelés, szocializáció biztosítása, a természetszeretet megalapozása, hagyományok őrzése. Élményekben gazdag, bizalomra épülő környezet, egy boldog gyermekkor biztosítása. A szülőkkel korrekt nevelőpartneri viszony kialakítása. Nevelési-tanulási rendszerünk Nevelési folyamatunkat a négyes feladatrendszer alapján szervezzük Játék- és tanulási tevékenység. Társas és közösségi tevékenység. Munka tevékenység. Szabadidős tevékenység. Ezekre épül a komplex tevékenységek rendszere A természet, a társadalom, az ember megismerését szolgáló tevékenységek. A művészeti tevékenységek. A mindennapos testnevelés. A program alapján fontosnak tartjuk A gyermeki személyiség maximális tiszteletét, szeretetét, a különbözőségek elfogadását. Az egyéni képességek figyelembevételét, a gyermeki öntevékenység kialakítását. A nyitott, érzelmi biztonságot nyújtó óvodai élet megteremtését. Az óvoda valamennyi dolgozójának feltétel nélkül elfogadó gyermekszeretetét. Nevelőmunkánk tudatos és tervszerű végzését. A gyermekek egyéni fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérését, dokumentálását. Az óvoda és a környezetében élő emberek, a társintézmények harmonikus együttműködési formáinak megtartását, illetve bővítését. A szülőföldhöz való kötődés alapjainak segítése mellett a hazaszeretet érzelmi megalapozását, a gyermek szűkebb és tágabb környezetének megismertetésével egyidejűleg. 5
4. 1. A SZÜKSÉGLETEK SZEREPE A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉBEN A gyermek, fejlődő személyiség, ezért sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. E szükségletek kielégítésében, a gyermeki nevelhetőség alakulásában a gyermekeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van (család, óvoda). Az óvoda feladata a kiegyensúlyozott, szeretetteljes, harmonikus alaphangulat kialakítása, olyan, a tevékenységre ösztönző egészséges és biztonságos környezet megteremtésével, megtartásával, amely elősegíti a gyermek harmonikus lelki, testi, és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságainak kialakulását, melyben a gyermekeket különleges védelem illeti meg. 4.1.1. Egészség nevelés (egészségprogram) Cél: Az óvodában eltöltött időszak teljes egészében minden gyermek részesüljön a teljes testilelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az óvodai élet mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A gyermek nevelésében résztvevő valamennyi személy hatékony együttműködése eredményezze a gyermek egészségi állapotának kedvező irányú változását. Az óvodai nevelésben kiemelt feladatunk a gyermek személyiségének fejlesztése során az egészséges életvitel iránti igény alapjainak lerakása tudatos pedagógiai módszerekkel, az ehhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése, valamint a környezettudatos magatartás megalapozása sokszínű tevékenységek szervezésével. Az óvodapedagógus készítsen negyedévente a csoportnaplóban egészségfejlesztési programtervet, (egészséges életmódra nevelés, környezettudatos magatartás alakítása) melyben részletesen vázolja a gyermekcsoport életkori sajátosságait figyelembe véve azokat a feladatokat és módszereket, miként kívánja a mindennapokban megvalósítani az egészségfejlesztést. Az elért eredményeket értékelje ki, szintén a csoportnaplóban. Úgy szervezze a gyermekek tevékenységeit, hogy annak szerves részét képezze az egészséges életvitel iránti igény alakítása mozgás, táplálkozás, lelki egészség. A lehetőségekhez mérten az évszakokhoz kapcsolódva készítsen a gyerekekkel közösen egészséges alapanyagokból (zöldség, gyümölcs, gabonák, magvak) ételeket, hangsúlyozva ezek jelentőségét. Szülői értekezleteken, szülői fórumokon hangsúlyozza az egészséges táplálkozás, rendszeres mozgás, mentálhigiéné fontosságát a gyermeknevelésben, külső szakemberek bevonásával. Amennyiben olyan jeleket észlel a gyermeknél, melyek testi- vagy lelki higiénéjét veszélyeztetik, azonnal jelezze azt, s tegye meg a megfelelő intézkedéseket. Naponta végezzen a gyermekekkel testmozgást, lehetőség szerint a szabadban, melynek időtartama 10-15 perc. Heti rendszerességgel szervezzen olyan mozgásos tevékenységet ( nagytorna ) melynek időtartama 25-30-perc. Úgy tervezze mindennapos testmozgást, hogy annak szerves részét képezzék a tartásjavító, lábboltozat erősítő gyakorlatok. Legalább havi két alkalommal szervezzen sétát az óvoda környékén. Biztosítson olyan légkört, melyben minden kisgyermek érzelmi biztonságban, nyugodt légkörben töltheti mindennapjait. 6
Minden tevékenység megkezdése előtt ismertesse, tudatosítsa, és tervezésében rögzítse a gyermekekben életkori sajátosságaiknak megfelelően az aktuális balesetvédelmi ismereteket, melyek betartását folyamatosan kontrollálja, szükség esetén azonnal intézkedjen. Tegyen meg mindent annak érdekében, hogy balesetek ne történhessenek, naponta ellenőrizze a munkaterületén lévő berendezési tárgyak, játékeszközök épségét. Az udvari élet alkalmával fokozottan ellenőrizze, kísérje figyelemmel a különböző játékeszközökön folyó tevékenységet, a közösen megbeszélt szabályok betartását. Amennyiben balesetforrást észlel, azonnal jelezze az illetékes személynek, s győződjön meg arról, hogy a balesetveszély a jelzését követően megszűnt. Az egészségvédelem, mint általános nevelési elv, hassa át az óvodai nevelés minden mozzanatát. A fejlesztés tartalmi lehetőségei. A gyermekek edzése a természet pozitív erőivel levegő, napfény, víz és rendszeres mozgás által. Rendszeres séták szervezése levegőzés, ismeretszerzés céljából. Balesetvédelmi ismeretek átadása, betartatása. Nyugodt pihenés biztosítása. A környezetvédelemhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása. A gyermekek egészségtudatának formálása. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére A gyermekek értsék meg az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát. Alakuljon ki bennük az egészséges életvitel iránti igény. Tudatosodjon bennük, hogy az egészség érték és tenni kell érte. Erőnlétük, állóképességük, általános fizikai állapotuk tegye őket alkalmassá arra, hogy képesek legyenek megfelelni az iskolában rájuk váró fizikai megterheléseknek. Mentális fejlettségük érje el azt a szintet, hogy képesek legyenek önállóan feltárni problémáikat, tudják azt, hogy bizalommal fordulhatnak a nevelőkhöz. Alakuljon ki az elemi balesetvédelemmel kapcsolatos szabálytudatuk. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél saját fejlődési ütemük figyelembevételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére. 4.1.1.1. Az egészséges életmód alakítása Cél: Az egészséges életvitel iránti igény kialakítása, testi, lelki és szociális jólét egységének biztosítása. Az óvodapedagógus teremtse meg az aktív és passzív pihenés lehetőségét. Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkört biztosítson az egész nap folyamán, a mozgást igénylő tevékenységek után nyugodtabb elfoglaltságra adjon lehetőséget. Óvja meg a gyermekek testi épségét, előzze meg a balesetek és veszélyes helyzetek kialakulását. Fordítson nagyobb figyelmet a betegségből visszatérő, ill. a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre. A dajkával együttműködve rögzítse a csoport szokásait, alkalmazza az egyéni bánásmódot, munkájuk során legyenek igényesek és példamutatóak. Ismertesse meg a szülőkkel az óvodai szokásokat és próbálja megnyerni őket a helyes életmód elsajátítására. Az egészségügyi szokások kialakításánál törekedjen a következetességre, a betegségek megelőzésére. 7
Folyamatosan tájékoztassa a szülőket a gyermekek fejlődéséről, ha szükséges kérje szakember segítségét. Használja ki a mindennapi testmozgás lehetőségeit. Alakítsa ki a kultúrált étkezés, testápolás szokásait, segítse a szabályok elsajátítását. Segítse az integrált óvodai nevelés során, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek elsajátíthassák a beszédet nem igénylő, saját személyükkel kapcsolatos tisztálkodási, öltözködési, étkezési, önkiszolgálási szokásokat. Az önállóságra törekvés terén a gyermeknek minden esetben csak annyi segítséget adjon amennyi a fejlődése érdekében feltétlenül szükséges. A nagyothalló gyermekeknél törekedjen a szülővel kooperatív együttműködésre, ismerje a hallókészülék működésének és ellenőrzésének, megóvásának módját. Vegye figyelembe a nevelés során az ép, vagy kevésbé sérült területeket, melyek megerősítésével, a gyermekek sikerélményhez juttatásával bővül a fejleszthetőség lehetősége, mely nagyban befolyásolja a gyermekek mentális állapotát. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A gyermekek ismerjék a tisztálkodási eszközöket, azokat önállóan és helyesen használják. Tartsák be a megbeszélt szabályokat a mosdó használatakor. Legyenek képesek az önálló fésülködésre és zsebkendő használatra. Öltözködésnél és vetkőzésnél alkalmazzák a helyes sorrendet. Az adott időjárási, hőmérsékleti viszonyoknak megfelelően önállóan válasszák ki a megfelelő ruhadarabokat. Tudják összehajtani ruhaneműjüket, és tegyék a helyükre azokat, tudják megkötni a cipőfűzőt. Legyenek jól begyakoroltak az önkiszolgálással kapcsolatos készségeik. Tudjanak kulturáltan étkezni, ügyeljenek a helyes testtartásra. Ismerjék az evőeszközöket és azok helyes használatát. Legyenek képesek segítség nélkül teríteni, a kivitelezésben törekedjenek az igényességre. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembevételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére. 4.1.1.2. Környezettudatos magatartás alakítása Cél: A környezettel való együttélésre nevelés, olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, és képességek tudatos fejlesztése, amelyek szükségesek a környezettel való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység, a helyes értékrendszer és a környezettudatos életvitel kialakításához. Az óvodapedagógus a mindennapok során, tudatos tervezéssel és szervezéssel teremtsen olyan lehetőségeket, melynek során tapasztalatokat gyűjthetnek szűkebb, illetve tágabb környezetük védelméről, megőrzéséről, használja ki a spontán lehetőségeket is. A környezettudatos magatartás megalapozása során törekedjen a pozitív érzelmi viszony alakítására, a gyermekek természethez, az ember által épített (társadalmi) környezethez, azok védelmére, értékeinek megőrzésére nevelésén keresztül. Támaszkodjon a gyermekek családból hozott ismereteire, a családi kirándulások, nyaralások élményeire is. Figyeljen a külső és belső környezet esztétikumának kialakítására, megőrzésére, helyezzen hangsúlyt a környezet iránti pozitív gondolkodás megerősítésére. 8
A környezettel való ismerkedés közben alakítsa a gyerekek társas magatartását, alkalmazkodó képességét. Érzékeltesse környezetében a szépet, a tisztaságot, a gyermekek esztétikai érzéke, környezet higiénéjének fejlesztése, a fenntarthatóságra nevelés érdekében. Biztosítsa a természet jeles napjaihoz kapcsolódó élménydús megismerési lehetőségeket. Szűkebb környezetükben folyamatosan biztosítson alkalmat a környezettudatosság elveinek megélésére, elmélyítésére. Biztosítsa az érzékszervi megtapasztaltatás lehetőségét a játékos kísérletek, felfedező tevékenységek és szenzitív élmények által. Teremtsen lehetőséget a komposztálás folyamatának figyelemmel kísérésére, a szelektív hulladékgyűjtés megismertetése, folyamatos papír-, elemgyűjtésre, az újrahasznosítással való ismerkedésre. A séták, kirándulások során a tágabb környezet természeti értékeinek megismertetésére. Az óvoda külső és belső környezetében található élőlények (növények, állatok) gondozására, védelmére. Az óvoda udvarán az évszakváltozással járó munkák szervezésére (levélsöprés, gereblyézés, stb.). Mutasson példát és szoktassa a gyermekeket az energiaforrások takarékos felhasználására (víz, villany, gáz). A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Alakuljon ki a gyerekekben a környezetük iránti felelősség, tanuljanak meg környezetbarát módon élni. Vigyázzanak környezetük rendjére, esztétikumára, váljék igényükké az esztétikus környezet. Váljon belső igényükké a környezetük rendben tartása. Legyenek képesek a mindennapok során a szelektív hulladékgyűjtés, valamint komposztálás, újrahasznosítás alkalmazására. Ismerjék a környezetükben elhelyezett energiatakarékosságot elősegítő piktogramokat. Váljék rendszeres szokássá a környezetükben lévő élőlények gondozása. Ismerjék a természet jeles napjait és azok jelentőségét. Alakuljon ki bennük a fenntarthatóság szemléletének alapja. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembevételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére. 4. 1. 2. Érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció Cél: Érzelmi biztonság, állandó értékrend, otthonos, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, amely sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé. Szülőföldhöz való pozitív érzelmi kötődés alapjainak lerakása, hazaszeretet érzelmi megalapozása. A szociális érzékenység, én tudat, a szeretet és kötődés képességének fejlesztése. A mások iránti tisztelet, megbecsülés, elfogadás érzésének fejlesztése. Annak elfogadására, megértésére nevelés, hogy az emberek különböznek egymástól. Az élménybefogadás képességének fejlesztése. Az érzelmek kifejező képességének fejlesztése. Az ösztönök és az érzelem irányítása, önkifejező törekvések alakítása. 9
Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése. A gyermek-gyermek és gyermek óvoda alkalmazottaival való pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának biztosítása. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére A gyermekek viselkedésében jelenjen meg a gondoskodás, figyelmesség, önzetlenség, együttműködés, segítőkészség, legyenek toleránsak egymással. Alakuljon ki bennük, a közösségben való együttműködéshez szükséges szokás-, és normarendszer, önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat. Érdeklődjenek társaik iránt, a tevékenységekben szívesen működjenek együtt, segítsék egymást. Hallgassák figyelmesen a felnőttek és egymás közléseit. Legyenek nyitottak az új élmények befogadására. Rendezzék konfliktusaikat egymás között. Legyenek képesek túlzott érzelmi reakcióik csillapítására. Ismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, mely a hazaszeretet, szülőföldhöz való érzelmi kötődés alapja. Tudjanak rácsodálkozni a természetben a szépre, a jóra, tiszteljék, becsüljék azokat. Legyenek képesek a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére. 4. 2. A TEVÉKENYSÉGEK SZEREPE A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉBEN Cél: A gyermekek belső szükségleteinek kibontakoztatása, élmények nyújtása, a sokoldalú, komplex tevékenységformák kialakulásának segítése. Az óvodapedagógus biztosítsa a minél változatosabb, többfajta tevékenység egyszerre történő gyakorlásához a megfelelő feltételeket (idő, hely, eszköz, ötletek). A tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira, aktuális élményvilágukra, merítsen belőlük ötleteket. 4.3. A KÉPESSÉGEK SZEREPE A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉBEN Cél: A tevékenységközpontú nevelés során olyan képességek, kulcskompetenciák fejlesztése, amelyek a pozitív társadalmi tevékenységek gyakorlásához szükségesek. Az óvodapedagógus folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára az egyéni, sajátos képességeik kibontakoztatásához szükséges tevekénységek gyakorlásának lehetőségeit, feltételeit. Folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képet a gyermekek meglévő képességeiről, ennek ismeretében törekedjen a képességek fejlesztésére. Minden gyermek képességét önmagához, a saját lehetőségeihez viszonyítva igyekezzen fejleszteni. A szokások begyakorlásánál egyéni segítséget adjon a gyermekeknek. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére.. 10
5. A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI 5.1. AZ OBJEKTÍV FELTÉTELEK Az óvoda épülete, berendezései, tárgyai, az óvoda udvara, a gyermekeket körülvevő környezet adott. Nevelési célkitűzéseink megvalósítását elősegíti óvodánk udvara, melyet nagy kiterjedésű füves terület tesz játszásra és mozgásra alkalmassá, elősegítve az egészséges életvitel iránti igény, a környezettudatos magatartás alakítását. 5.2. SZUBJEKTÍV FELTÉTELEK Az óvodapedagógus személyisége meghatározó, feltétlen jelenléte szükséges az egész nap folyamán. Modell, minta, az értékek közvetítője a gyermekek számára, személyisége elfogadó, segítő, támogató attitűdön alapszik. Óvodás korban a gyermekek kritikátlanul, válogatás nélkül utánozza a hozzá érzelmileg közel álló felnőttet. Rendkívül fontos az óvodapedagógus részéről a tapintatos közelítés a családhoz és az ott közvetített értékek tiszteletben tartása. Az óvodapedagógus a csoport tagja, vezető szerepe személyiségéből és tudásából fakad. Az óvodapedagógus és a gyermekek aktív együttműködése azt jelenti, hogy a pedagógus teret enged a gyermekek önkifejező törekvésének, hiszen nekik éppúgy lehet véleményük, elképzelésük, ötletük, javaslatuk, mint a felnőttnek. A gyermekeket saját környezetük, tapasztalataik, élményeik befolyásolják, ezekre az élményekre, tapasztalatokra kell építenünk és megterveznünk a gyermekek tevékenységét. Az óvodapedagógusok, és az óvoda valamennyi alkalmazottjának együttműködése, kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be, meghatározó a nevelési folyamat sikerességében. Nevelési elképzeléseinkről az összehangolt munkavégzés érdekében tájékoztatjuk dajkáinkat, és egyéb munkatársainkat hogy ebben a folyamatban ők is közvetlenül és tevékenyen vehessenek részt. Tudniuk kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánjuk megvalósítani az egyéni fejlesztését. A dajka, illetve a pedagógiai asszisztens és a gyermekek együttműködése azt jelenti, hogy a pedagógiai munka közvetlen segítőjeként hatást gyakorolnak a gyermekekre, teljes lényükkel, magatartásukkal, beszédstílusukkal. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében különösen nagy hangsúlyt fektetünk a meghatározott, speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel való együttműködésre (pszichológus, utazó logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő). 11
6. A FEJLESZTÉS TARTALMA 6.1. A JÁTÉK - ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEK A játék és tanulás közös elemei egyaránt meghatározói a játékon belüli és kívüli tanulásnak. A játékon belüli tanulás kisugárzik a játékon kívüli tevékenységekre is. A játékon belüli tanulás, hatásosabb, mert jobban igazodik a gyermekek szükségleteihez, igényeihez, vágyaihoz, nagyobb teret biztosít a tapasztalatszerzési és gyakorlási lehetőségre. A játékos cselekedtetés lehetőséget nyújt a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezésére, bővítésére, a különböző tevékenységekben való gyakorlásra. A gyermekek fejlődésük során képessé válnak a bonyolultabb játékokban való részvételre, majd a tudatosabb tevékenységek, szervezett tanulás elfogadására, vállalására, így a játék a tanulás legmeghatározóbb színtere lesz. Cél: Játékra épülő komplex személyiségfejlesztés, a gyermekek alapkompetenciáit és kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységek biztosítása a játékban rejlő tanulási lehetőségek kibontakoztatása. Az óvodapedagógus tudatos jelenlétével, szükség és igény szerinti együttjátszásával a gyermekekben olyan tulajdonságok kialakítása, melyek később segítik a társadalomba való beilleszkedésüket. Helyes magatartásmódra nevelés, társas kapcsolatok, kultúrált konfliktusmegoldás, alá-fölérendeltségi viszonyok önkéntes vállalásának alakítása. A játéktevékenységen keresztül a külső világ elemeinek megismertetése, érzékszervek, értelmi képességek fejlesztése, gyakorlati probléma és feladat megoldás erősítése. A különböző játékformák (gyakorló, konstruáló szerep, szabály) tartalmának és minőségének gazdagítása. A szabad, elmélyült, önkéntes, spontán játékok elősegítése, az indirekt irányítás biztosítása. A játékot támogató környezet megteremtése, megfelelő hely, csoportlégkör, idő, eszköz, a különböző tevékenységekhez szükséges anyagok, élményszerző lehetőségek biztosítása, ösztönző magatartással, építve a gyermek előző élményeire, tapasztalataira, ismereteire. A játéktevékenység során személyre szabott pozitív értékelés biztosítása. A gyermekek kifejezőképességének, kommunikációjának fejlesztése, a gyermeki fantázia kibontakoztatása. Több érzékszervet igénybe vevő tapasztaltatás és sokoldalú cselekedtetés. A komplex tevékenységek rendszerén keresztül eljuttatni a gyermekekhez azt, ami számukra a világból megismerhető, befogadható, melyet a tanulás játékba való integrálása segít a legjobban. A gyermekek élményhez juttatása, pozitív, utánozható minta adása a játék és a tanulás során. A gyermek személyre szabott, pozitív értékelése, mely segíti személyiségének kibontakoztatását. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek szeretetteljes, odafigyeléssel, és figyelemfelkeltő játékeszközökkel való bevonása a tudatosan tervezett játéktevékenységbe. 12
A fejlesztés várható eredményei az óvodás kor végére A gyermekek legyenek képesek kitartóan egyazon játéktevékenységben részt venni. Egyéni szükségletüknek megfelelő játékot válasszanak. Játékukban dominánsan jelenjen meg a szerepjáték és a szabályjáték. Élvezzék a szabályjátékokat és legyenek képesek a szabályok betartására. Tudják helyesen értékelni a személyes győzelmet és feldolgozni a vesztes fél helyzetét. Vegyenek részt az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban. Legyenek önállók, kezdeményezők a tevékenység során. Legyenek képesek élményeik eljátszására, fogadják el társaik ötleteit, javaslatait. Az adott tevékenységhez helyesen válasszák meg az anyagot és eszközt. Kapcsolódjanak be a közös játékokba, tudjanak együttműködni társaikkal és az óvodapedagógussal, alakuljon ki pozitív beállítódás egymás iránt. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére. 6. 2. TÁRSAS - ÉS KÖZÖSSÉGI TEVÉKENYSÉGEK Cél: Olyan tulajdonságok, képességek, készségek formálása, melyek segítségével a gyermekek könnyebben eligazodnak a napi életben. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, befogadása a közösségbe, egyenlő társként, a közösség aktív tagjává történő nevelése. Türelmes, megértő bánásmóddal a szülőktől való elválás megkönnyítése. A gyermekek személyiségének gazdagítása, társas szükségleteinek kiépítése és erősítése. Érzelmi, erkölcsi tulajdonságok fejlesztése (pl. együttérzés, figyelmesség, egymás segítése, önzetlenség stb.). A gyermek szociális érzékenységének, fejlődésének segítése, én tudatának alakítása. Akarati tulajdonságok fejlesztése (pl. önállóság, kitartás, önfegyelem, feladattudat, szabálytudat). Egymás iránti bizalom, toleranciaképesség alakítása, annak érdekében, hogy a gyermekek elfogadják, megértsék, hogy az emberek különböznek egymástól. Családias, szeretetteljes, kiegyensúlyozott érzelmi biztonságot nyújtó, légkör biztosítása. Rugalmas napirend, mely lehetőséget ad a változatos tevékenységek végzésére és a szabad játékra. Csoport-szokásrendszer, közös hagyományrendszer (pl. születés- és névnapokról való megemlékezés, szüreti nap, karácsonyvárás, farsangvárás, húsvétvárás, egészségnap, gyermeknap, stb.) kialakítása, melyek erősítik az összetartozás érzését. Észszerű korlátok, viselkedési szokások felállítása és kialakítása a közösségben, melyeknek a gyermekek meg tudnak felelni. Megfelelő szokásrendszer kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy a gyermekek ne zavarják egymás tevékenységét, de ugyanakkor erősödjön együttműködési képességük, egymásra való figyelésük, fejlődjön konfliktusmegoldó, toleranciaképességük. Önállóságuk, döntési képességük, őszinteségük, nyíltságuk, erkölcsi fejlődésük kibontakozásának elősegítése. A közösség természetes tagjaként képességeiknek megfelelő feladatokkal való ellátása. 13
A szülők óvodai életbe való betekintésének folyamatos biztosítása, mellyel erősítjük az együttműködést és a pozitív nevelőpartneri viszony kialakítását a gyermekek nevelése érdekében. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a társakkal való folyamatos együttlét biztosításával a spontán tanulás és kommunikáció elősegítése. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A gyermekek kapcsolatteremtő és kapcsolattartó képessége terén váljék szokássá a kérés, köszönés, megszólítás, válaszolás. Ragaszkodjanak társaikhoz, a csoporthoz tartozó felnőttekhez, érdeklődjenek barátaik iránt, örüljenek a csoport közös sikereinek, szívesen tevékenykedjenek a csoport érdekében. Alkalmazkodjanak a szokásokhoz, szabályokhoz, figyelmeztessék egymást ezek betartására, váljék igényükké a közös célokért való együttműködés, alakuljon erkölcsi ítélőképességük. Fogadják szeretettel a csoportba érkező vendégeket. Egyéni céljaikat legyenek képesek alárendelni a csoport érdekeinek, értékeljék saját tetteiket, konfliktushelyzetekben társaikkal egyezzenek meg. A megkezdett tevékenységet legyenek képesek befejezni, alakuljon ki feladattudatuk. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére. 6. 3. MUNKATEVÉKENYSÉGEK Cél: A gyermekek felkészítése az életre, olyan személyiségjegyek kialakítása, melyek a tanulás alapfeltételei (pl. feladatvállalás, feladattudat, felelősségérzet, önállóság, önzetlenség, segítőkészség, figyelmesség, kreativitás, szabálytudat stb.). Az óvodapedagógus játékkal és cselekvő tapasztaláslehetőségének biztosításával segítse elő a gyermeki személyiség fejlesztését. A családdal való együttne4velés érdekében ismertesse a szülőkkel, az óvoda munkatevékenységgel kapcsolatos elvárásait, lehetőség szerint ismerje meg a családok ez irányú elvárásait is, és helyezzen hangsúlyt ezek közelítésére. Az óvodapedagógus biztosítson a gyermekek számára a szűkebb és tágabb környezet tevékeny megismerésére irányuló feladatokat. Teremtse meg az alkalmat, helyet, időt, eszközt az önkiszolgáló, valamint a közösségért végzett munkatevékenységre, melyek során biztosítsa az önállóságot. Törekedjen a kiegyensúlyozott, nyugodt légkör megteremtésére a feladatvégzés ideje alatt is. Tudatosan szervezze meg az egyes munkafázisokat. Aktív tevékenységek során biztosítson lehetőséget a munkavégzéshez szükséges attitűdök, képességek, készségek, tulajdonságok (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság) alakítására. Tudatosítsa a munka környezetformáló szerepét, és az abban való aktív részvétel fontosságát, a céltudatosság alakítását. Gondolja végig, hogy az elvégzendő feladatra képesek-e a gyermekek, ne terhelje őket túl se pszichésen, se fizikailag. Figyeljen arra, hogy a kiadott eszközök ne veszélyeztessék a gyermekek testi épségét, tanítsa meg a munkaeszközök használatát, elkerülve ezzel a munkabaleseteket. Ha a gyermekek nem tudják elvégezni a feladatot, ne kényszerítse őket, hanem bátorító attitűddel segítse őket a feladat elvégzésében. 14
Személyre szabottan adjon segítséget. Dicsérje, buzdítsa őket, hogy ezzel is fenntartsa érdeklődésüket és a későbbiek során szívesen térjenek vissza a feladatok további folytatásához. Röviden, érthetően, célirányosan fogalmazza meg, hogy mit miért kell elvégezni. Használja ki a gyermekek tevékenység iránti érdeklődését. A felnőttek, az óvodapedagógus, a dajka munkavégzése mindig legyen modell értékű. Az óvodapedagógus figyelme a munka folyamán ne csak a csoportra irányuljon, hanem az egyes gyermekekre is, értékelése folyamatos, konkrét, reális legyen, vegye figyelembe a gyermek egyéni képességeit. Folyamatosan biztosítson munkalehetőséget, alkalmi megbízatások, vagy egyéb tevékenységeket (növény-, állatgondozás, stb.) Állandó helyen legyenek a munkaeszközök, melyet a gyermekek is jól ismernek és adott időben elő tudják venni azokat. Alakítsa ki a gyermekekben a munkához, (saját és mások munkájához) való pozitív hozzáállást, és annak elismerésének képességét. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére A gyermekek legyenek képesek a saját személyükkel kapcsolatos munkafeladatok önálló elvégzésére. Vállaljanak önként feladatot, s annak elvégzése során törekedjenek az önállóságra. Rendelkezzenek elemi önismerettel, hogy mire képesek. Ismerjék meg azokat a munkaeszközöket, amelyekkel dolgoznak, és tudják, hogy a nem rendeltetésszerű használatuk veszéllyel jár. Vigyázzanak saját és mások testi épségére. Végezzék el a kapott és vállalt megbízatásaikat, a visszatérő és rendszeres feladatok elvégzésének legyenek aktív részesei. Szívesen segítsenek egymásnak, és a felnőtteknek, (alkalmi feladat, megbízatás és egyéb munka teljesítése) ha szükség van rá. Gondozzák a környezetükben lévő növényeket, vigyázzanak környezetük rendjére, tisztaságára. Alakuljanak ki a másokkal való együttműködés attitűdjei (kitartás, önállóság, felelősség, én tudat). A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére. 6. 4. SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK Cél: A gyermekek önállóságának és döntési képességének fejlesztése többféle tevékenység lehetőségének változatos biztosításával, a szabad játék során. Az teremtse meg a feltételeket a gyermekek számára a csoportnál nagyobb közösség megismerésére is. Ösztönözze újabb baráti kapcsolatok kialakítását, segítse a közösséghez való alkalmazkodást. A választásra felkínált tevékenységek, játékok listáját bővítse, időszakonként gondolja át a változtatások lehetőségét és szükségességét. Egyszerű, saját maga és a gyermekek alkotta eszközökkel segítse elő a gyermekek fantáziájának fejlődését. A nap folyamán keressen és kínáljon lehetőséget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra. 15
6. 5. ÓVODAI ÜNNEPEK ÉS HAGYOMÁNYOK Cél: Az összetartozás érzésének erősítésével a gyermekeket és szüleiket hagyományaink, ünnepeink részesévé tenni. Különböző örömforrások biztosítása, mely közös tervezést, rendszeres közös tevékenységet igényel. A rendszeresen ismétlődő tevékenységekkel az óvodai hagyományok megteremtése. A gyermekek számára az ünnep valóban örömöt jelentsen, ezáltal nevelő hatású legyen, melynek alapja az óvoda és a család szoros nevelőpartneri kapcsolata. A szülői szervezettel való közvetlen együttműködés, hogy a szülőket az ünnep részesévé tegyük, és szemléletüket formáljuk. Az ünnepvárás tartalmi elemei Az ünnepi előkészületek kulcsszava a várakozás és az érzelmi ráhangolódás legyen lelkünk ünnepi díszbe öltöztetése. Közös eszköz- és ajándékkészítés, dekorálás (az óvoda ünnepi díszbe öltöztetése). Éves irodalmi, zenei anyag összehangolása az ünnepvárással. Az óvodai ünnepeink hagyományok, jeles napok Március 15. Napsugárnap Nagycsoportosok búcsúztatása Szüreti Nap Adventi készülődés Farsang Sport délután Édesanyák köszöntése NEMZETI ÜNNEP SZÜLŐKKEL KÖZÖS ÓVODAI ÜNNEPEINK SZÜLŐKKEL KÖZÖS ÓVODAI HAGYOMÁNYAINK GYERMEKEKKEL KÖZÖS ÓVODAI HAGYOMÁNYAINK Mikulásvárás Karácsonyvárás Télkergetés- tavaszvárás Óvodánk névnapjának (Napsugár) megünneplése Húsvétvárás Gyermeknap Egészségnapok TERMÉSZET JELES NAPJAIHOZ KAPCSOLÓDÓ HAGYOMÁNYAINK Takarítási világnap Állatok világnapja Víz világnapja Föld napja Madarak és fák napja IDŐPONT március IDŐPONT május június IDŐPONT október december február április május IDŐPONT december december március március április május folyamatosan IDŐPONT szeptember október március április május 16
7. A KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE Programunk lehetőséget ad az óvodapedagógusoknak, hogy a célokat, feladatokat, a gyermekcsoport adottságait, igényeit, valamint saját személyiségük jellemzőit szem előtt tartva, maguk tervezzék meg a foglalkozásuk anyagát, válasszák meg a szervezési formákat, módszereket és eszközöket. Cél: A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése, a teljes személyiség fejlesztésével a kompetenciák kibontakoztatása, szem előtt tartva az egyéni bánásmód elvének érvényesülését, a szabad választási lehetőséget. A gyermekek cselekvő aktivitásának, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, az alkotóképesség erősítése. Változatos tevékenységek által a gyermekek érdeklődésének, kíváncsiságának felkeltése, örömteli sikerélményhez juttatása a játékos cselekedtetések által. Inger gazdag, motiváló hatású tevékenységek szervezése, melyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhetnek az őket körülvevő környezetről. A gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire épített tevékenységformák biztosítása. 7.1. A TÁRSADALMI ÉRINTKEZÉST MEGALAPOZÓ, KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK 7.1.1. Anyanyelvi nevelés Az anyanyelvi nevelés kiemelt helyet foglal el nevelési rendszerünkben. A nap egészében jelenlévő, valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósuló, azt átszövő nevelési feladat. A játék az óvodáskorú gyermekek életének legfontosabb tevékenysége, ebből következik, hogy a nyelvi fejlesztésre is a játék nyújtja a legtöbb alkalmat. Kiemelt feladat a beszélő környezet biztosítása, helyes minta és szabályközvetítés. A munkatevékenység közben sok új kifejezést hallanak, amit a későbbiek során maguk is használhatnak. A vers, mese során olyan irodalmi művekkel ismerkednek meg, melyek gazdagítják szókincsüket (pl.: népies, régies, tájnyelvi szavak, színes jelzők, hasonlatok, szinonimák, hangutánzó és hangulatfestő szavak, szófordulatok stb). A felsoroltak az anyanyelvi kommunikációs nevelés legeredményesebb eszközei. A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka és barkácsolás során létrejövő kommunikáció, fejlesztő hatással van a közös elképzelések megvalósulására. Az ének, zene, énekes játék, és gyermektánc során gazdagíthatjuk zenei szókincsüket, fejleszthetjük hallásukat, ritmusérzéküket. A mindennapos testmozgás során a játékos gyakorlatokat hangutánzó szavakkal kísérjük, a különböző mozgásgyakorlatok segítségével a beszédértés, beszédészlelés folyamatát segítjük elő. A matematikai tartalmú tevékenységek során a kommunikációs-kooperációs képességeket fejlesztve gazdagodik a gyermekek szókincse, mely együtt jár a gondolkodás intenzív fejlesztésével. A külső világ tevékeny megismerése (alkalmat ad a megfigyelések és tapasztalatszerzések segítségével a gyermekek aktív és passzív szókincsének fejlesztésére. 17
Cél: A gyermekek személyiségének anyanyelv által történő gazdagítása, kommunikációs kultúrájuk, önkifejezésük színvonalasabbá tétele. Az enyhe fokban hallássérült nagyothalló gyermekek képessé tétele az emberi beszédhang, a környezeti hangok felfogására és differenciálására. Az óvodapedagógus a gyermekek óvodába kerülésekor mérje fel és folyamatosan kövesse nyomon a beszédkészségük fejlődését. Az egyénre szabott nyelvi fejlesztő tevékenysége a beszédfejlesztés részfeladataira is irányuljanak. Kérdései, utasításai érthetőek, szemléletesek, pontosak legyenek. Nevelés közben fordítson figyelmet a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére. A gyermekek számára teremtsen olyan szeretetteljes légkört, melyben beszédkedvük fokozódik, ahol tudják, hogy kérdéseikre választ kapnak, meghallgatják őket, közlésvágyukat kielégíthetik. Fordítson gondot a kiemelkedő nyelvi képességű gyermekek megfelelő kommunikációs továbbfejlesztésére. Vegye figyelembe a játékok alkalmazása során az anyanyelvi játékok alapelveit (tudatosság, tervszerűség, fokozatosság, változatosság, játékosság). Minden korcsoport számára úgy válogassa össze az anyanyelvi játékokat, hogy a beszéd minden területét egyre magasabb szinten fejlessze. Tevékenységével segítse elő a széleskörű megelőzést, a súlyosan beszédhibás gyermekeket irányítsa logopédushoz. Ösztönözze a gyermekeket a különböző játéktevékenységekben a párbeszédes formák és udvariassági formulák használatára. A metakommunikációs jelzések megértésének elősegítése. A gyermekek beszédészlelési, beszédértési képességének, a beszéd formai oldalának fejlesztése beszédkedvük fenntartása. Gondolkodásuk, térben való eligazodásuk fejlesztése. Az olvasás, írás jelrendszerének megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a nyelvi kommunikáció megindulásának, fejlődésének segítése, a beszédértés, a szájról olvasás fejlesztése, beszédérthetőség javítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése. Az óvoda alkalmazottai közvetítsenek pozitív példát a gyermekek számára mintaértékű beszédükkel, beszédkultúrájukkal. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A gyermekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket, tudják a megismert szavak jelentését és megfelelően alkalmazzák azokat. Nyugodtan, figyelmesen hallgassák meg az óvodapedagógust és egymást, párbeszédben vegyenek részt, várják meg a másik megnyilatkozását. Alkalmazzák a kapcsolatteremtés elemi szabályait (kérés, köszönés, udvariassági formulák, stb). Értsék metakommunikációs jelzéseink többségét. Próbálkozzanak az összefüggő szövegalkotással. Tisztán, érthetően fejezzék ki gondolataikat. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére. 18
7.1.2. Matematikai gondolkodásra nevelés Cél: A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztaltatása, a logikus gondolkodás megalapozása, problémaszituációk teremtésével pozitív viszonyok kialakítása a problémahelyzetek megoldásához. Az óvodapedagógus ismerje meg a gyermekek érdeklődését, a cselekvések során fejlessze az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, kreativitás, képességét. A tanulási folyamatban állandóan érvényesítse a cselekvés-gondolkodás egységét. A matematikai nevelést komplex tevékenységek keretén belül valósítsa meg, építsen a gyermekek játékélményeire, szerzett ismereteikre. Környezetünk matematikai jelenségeinek, kapcsolatainak megfigyelése legyen része a matematikai tartalmú tevékenységeknek. A korábban megszerzett benyomásokat rendszerezze, a megfigyelések a tapasztalatok körét szélesítse és mélyítse, a spontán tanultakat rögzítse. Segítse elő a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyok felismerését. A spontán helyzeteken kívül szervezzen matematikai tartalmú játékokat, ahol lehetőség nyílik a hatékony képességfejlesztésre, a tapasztalatok szükség szerinti magyarázatára, az ismeretek rendszerezésére, új ismeretekhez való juttatásra. A megfelelő számú ismétlés biztosításával fejlessze a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek matematikai képességét egyéni szintjükhöz igazítva, alkalmazkodva és építve, meglévő tapasztalataikra, ismereteikre. A komplex matematikai tartalmú tevékenységek szervezése során, minden esetben támaszkodjon a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A fejlesztés tartalmi lehetőségei A tevékenységek során a számfogalom megalapozása. Mennyiségek becslésszerű összehasonlítása, mérése. Halmazok becslésszerű összehasonlítása, számlálás, sorba rendezés. Halmazok rendezése, halmazok egyesítése. Geometria (alak, forma) globális érzékelése. Tevékenységek tükörrel. Tájékozódás térben. Téri relációk összehasonlítása, irányok megfigyelése. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A gyermekekben alakuljon ki az önálló feladatmegoldás, kitartás képessége. Fejlődjön szóbeli kifejezőkészségük, az objektív valósághoz való viszonyuk. Legyenek képesek halmazképzésre, csoportosításra, szín, forma, méret, számosság, hasonlóság és különbözőség szerint. Ismerjék fel az időbeli relációkat, az ok-okozati összefüggéseket. A különböző geometriai formákat nevezzék meg és különböztessék meg egymástól. Alakuljon ki térbeli tájékozódó képességük, használják megfelelően az irányokat. Legyenek képesek figyelmük tartós összpontosítására. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemüknek figyelembe vételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére. 19