Óvodai Intézmény 2721 Pilis, Rákóczi út 42. Iktatószám:83/2009.

Óvodai Intézmény 2721 Pilis, Rákóczi út 42. Iktatószám:83/2009. JÓVÁHAGYOTT VERZIÓ! (2009.03.26.) ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM A fenntartói záradék: Az Óvodai Intézmény (2721 Pilis, Rákóczi út 42.) Esélyegyenlıségi programját Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete, a Képviselı-testület 2009. március hó 26. napján megtartott nyilvános és rendes ülésen meghozott 89/2009. (III.26.) sz. önkormányzati határozatával jóváhagyta. Pilis, 2009. március hó 27. napján. Szabó Márton ph. dr. Csiki Gábor polgármester jegyzı

- 2 - Tartalomjegyzék 1. BEVEZETİ 3 1.1 Az esélyegyenlıségi program hatálya 4 1.2 Alapelvek 4 1.3 Sikerfeltételek 4 1.4 Sikerkritériumok 4 2. HELYZETELEMZÉS 5 2.1 Nevelési intézményünk gyermeki összetételére, a HHH gyermekek arányára vonatkozó adatok 6 2.2 Nevelési eredményességre vonatkozó adatok vizsgálata 7 2.3 A HHH gyermekek részvételi arányának vizsgálata az óvoda programjain 8 2.4 A nevelés feltételeinek vizsgálata 8 2.5 Az intézmény pedagógiai programjának, nevelési gyakorlatának vizsgálata 9 2.6 A férıhelyek biztosítják-e minden gyermek számára az óvodai ellátást 10 2.7. A SNI gyermekek ellátása 10 2.8. Az intézmény, valamint szakmai és társadalmi környezete kapcsolatrendszerének Vizsgálata 11 3. AZ INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLİSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV CÉLJA 11 4- FELELİSSÉGEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK 12 4.1 Felelısségek 12 4.2 Kötelezettségek 13 5. AKCIÓTERV 14 5.1 A HHH óvodások arányának kiegyenlítettsége 14 5.2 A nevelést, egyéni fejlesztést segítı és értékelı eszközrendszere 14 5.3 Óvoda iskola átmenet 15 5.4 Szabadidıs programok 15 5.5 Személyi és tárgyi feltételek biztosítása 15 5.6 Fejlesztést segítı mőhelyfoglalkozások, a kompetencia alapú értékelés 15 5.7. Adatok győjtése a gyermekek iskolai beilleszkedésérıl 16 5.8 Az SNI és részképesség zavarokkal küzdı gyermekek felismerése 17 5.9 Együttmőködés a társadalmi-szakmai környezettel 17 6. MEGVALÓSÍTÁS 18 7. MONITORINT ÉS NYILVÁNOSSÁG 19 7.1 Az intézkedési terv megvalósulásának nyomon követése 19 7.2 Az eredményesség értékelése, ellenırzése 19 8. KONZULTÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS 20 8.1 Konzultáció 20 8.2 Visszacsatolás 21 9. SZANKCIONÁLÁS 22 10. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 23 10.1 Az esélyegyenlıségi program érvényességi ideje 23 10.2 Az esélyegyenlıségi terv módosítása 23 10.3 Az esélyegyenlıségi terv nyilvánosságra hozatala 24 10.4 Szankcionálás 24

- 3-1. BEVEZETİ Az egyenlı bánásmód az esélyegyenlıség biztosítása az EU tagállamaiban elvárt magatartási forma. A Magyar Köztársaság Országgyőlése éppen ezért megalkotta az egyenlı bánásmód, esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényét. Ebben kimondja, hogy tilos a hátrányos megkülönböztetés, minden embernek joga van ahhoz, hogy egyenlı méltóságú személyként élhessen. Fenntartónk, Pilis Város Önkormányzata Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Programjában, a törvénnyel összhangban törekszik az egyenlı bánásmód és esélyegyenlıség követelményeinek érvényesítésére, a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére, a jogvédelem biztosítására az ilyen problémával találkozók érdekében. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény szintén megfogalmazza az esélyegyenlıség biztosításához, egyéni bánásmódhoz kapcsolódó elvárásait. A hátrányos helyzető gyermekek esélyegyenlıségének záloga a megfelelı minıségő és idıtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlıdésének üteme messze meghaladja a késıbbi életszakaszok fejlıdésének sebességét. Az élet elsı évei meghatározó jelentıségőek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvetı készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig megterhelés nélkül rendkívül fejleszthetıek. A szegényebb családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlıdésükben kedvezıbb helyzető társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermeki fejlıdés nem megfelelı ösztönzése a szülık korlátozott erıforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai miatt. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetbıl származó lemaradások szakszerő, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülıket partnerré téve, velük együttmőködve sikeresen ellensúlyozhatóak. A szülıkkel való együttmőködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülık és nevelık közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségüknél kiemelt szerepük és felelısségük van. A fentiek figyelembe vételével készítettük el óvodánk esélyegyenlıségi programját.

- 4-1.1. Az esélyegyenlıségi program hatálya Hatálya kiterjed az óvodára, az alkalmazottakra óvodán belüli és kívüli programokra, tevékenységekre. A programban megfogalmazottakat a nevelési folyamatokhoz kapcsolódó szervezésben, irányításban, mőködtetésben, feladataink meghatározásában, a gyermekekkel kapcsolatos döntésekben, intézkedésekben minden alkalmazott köteles betartani. 1.2. Alapelvek a Játékkal, mesével helyi óvodai programunkban megfogalmazottak megvalósítása; szülıkkel való tartalmi együttmőködés fokozásával a partneri kapcsolatok fejlesztése; gyermekek érdekét szolgáló szakmai képzéseken való önkéntes részvétel fokozása, belsı igénybıl fakadóan; a HHH gyerekeknek minél elıbb igyekszünk biztosítani az óvodai elhelyezést. 1.3. Sikerfeltételek a fenntartói esélyegyenlıségi programban meghatározott elvárások lehetıségünk szerinti támogatása a célok megvalósítása érdekében; a partnerközpontú mőködés további erısítése, fejlesztése, az együttmőködési lehetıségek kutatása társintézményekkel; közös céljaink megvalósulása érdekében törekszünk a szakmai megújulásra, egymás munkájának megismerésére, tapasztalatok átadására; ıszinte problémafeltáró légkör megteremtésével igyekszünk elérni, hogy a gyerekek és a szülık is örömmel jöjjenek intézményünkbe; biztosítjuk a feltételeket a gyermekek alapvetı tevékenységéhez a játékhoz, mozgáshoz, a kézmővességhez; a nevelés folyamatában igyekszünk biztosítani mindenkinek a szükséglete szerinti fejlesztést, elsısorban saját környezetében integráltan. 1.4. Sikerkritériumok a gyerekek szeretnek óvodánkba járni; bizalommal fordulnak hozzánk a szülık problémáikkal; az általunk megismert HHH gyerekek óvodai elhelyezését biztosítani tud-

- 5 - juk; az Alapító Okiratunkban meghatározott sajátos nevelési igényő gyerekek nevelését ellátjuk; hozzájárulunk a szociális hátrányok leküzdéséhez; munka és játékdélutánok, családi kirándulások szervezésével segítjük a szülıket és gyermekeiket a közös élmények átéléséhez; nevelıtestületünk szakmai megújulása, biztosítja a gyerekek folyamatos fejlıdés iránti igényének kialakulását. 2. HELYZETELEMZÉS Pilisen az Óvodai Intézmény három feladatellátási helyen mőködik: Rákóczi úti óvoda (székhely) Pilis, Rákóczi út 42. 7 csoport Kávai úti óvoda (telephely) Pilis, Kávai út 19. 5 csoport Attila úti óvoda (telephely) Pilis, Attila u. 8. 2 csoport Az Óvodai Intézmény három óvodájában jelenleg 350 férıhely a város óvodás korú gyermekinek teljes körő ellátását nem teszi lehetıvé, így jelenleg OKÉV engedéllyel a férıhelyek 120 %-os feltöltöttsége mellett évente 400-420 gyermeket látunk el. Ez a magas kihasználtság teszi lehetıvé, hogy a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek (egy-két kivételtıl eltekintve) igény szerinti óvodai ellátását, étkezési térítési díj kedvezménnyel folyamatosan tudjuk biztosítani. 2007/2008-as nevelési évben az Óvodai Intézménybıl 131 gyermek iratkozott be az általános iskolába és a tanköteles korúakból 40 fı maradt további egy év fejlesztésre az Óvodai Intézményben. Az óvodák személyi feltételi jónak mondhatók: minden gyermekcsoportban szakképzett óvónık foglalkoznak a gyermekekkel. Jelenleg 28 óvónı és 14 dajka dolgozik fıállásban a 14 mőködı gyermekcsoportban. Az integrált nevelés megvalósítása érdekében az Óvoda Helyi Nevelési Programját 2007. ıszén átdolgoztuk. Az Alapító Okirat egyidejő módosításával, annak módosításának megfelelıen a többi gyermekkel együtt nevelhetı sajátos nevelési igényő gyermekek integrálási lehetıségét megteremtettük (a 2008/2009- es nevelési évben, jelenleg 3 fı). A Képviselı-testület által 2007. október hónapban meghozott 249/2007. (X. 25.) sz. határozatában megfogalmazottak alapján 2 fı részmunkaidıs fejlesztı pedagógus alkalmazására nyílt lehetıség. Így a nevelı munkát segítı, speciális felké-

- 6 - szültségő szakemberek száma az eddig már foglalkoztatott 1 fı logopédussal együtt az intézményben 3 fıre emelkedett. A többi oktató-nevelı munkát segítı szakembert a Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet (Monor) munkatársaként vesszük igénybe. A fenntartó az EU által részben finanszírozott Regionális Operatív Program keretein belül támogatott pályázaton közel kettıszázmillió forintot nyert az óvodai intézmény Rákóczi úti épülete felújítására, korszerősítésére, bıvítésére. A felújítás az épület egészét érintette: a régi, rossz állapotban levı lapos tetıt nyeregtetı váltotta fel, modernizálták az épület mőszak berendezéseit, nyílászáróit, bútorzatának nagy részét, az udvarra pedig új játékeszközök kerültek. Ezen kívül új szárnnyal is bıvült az óvoda épülete, melyben tornaszoba, orvosi szoba, fejlesztı szoba, nevelıi szoba kapott helyet. Megtörtént az akadálymentesítés is, a vakok és csökkentlátók részére a tájékozódást lehetıvé tevı információs táblák felszerelése. A kibıvített intézmény teljes körő akadálymentesítésével a szolgáltatások mindenki számára elérhetıvé válnak A szülık budapesti munkahelyei miatt kialakult ingázó életmód nagyfokú óvodáztatási igényt jelent a családok részérıl, illetve az is, hogy gyermekeik napközi otthonos elhelyezésére tartanak igényt. A családok többségének jövedelmi forrásai alacsony szintőek, így meglehetısen magas a szociálisan hátrányos helyzető gyermekek száma az óvodáinkban. Ezek a tények az intézményes nevelésre meglehetısen nagy feladatot rónak és bıséges tennivalót adnak, hogy az óvodai nevelés valóban a családi nevelés kiegészítıje legyen, hogy elısegítse a gyermekek személyiségének fejlıdését, egyénenként változó testi, lelki szükségleteinek kielégítését. 2.1 Nevelési intézményünk gyermeki összetételére, a HH és a HHH gyerekek arányára vonatkozó adatok Gyermekeinket (402 fıt) jelenleg 14 vegyes csoportban látjuk el. (Rákóczi út 200 fı, Kávai út 142 fı, Attila út 60 fı) 2008. októberi statisztika alapján a hátrányos helyzető és a halmozottan hátrányos helyzető gyermekekre vonatkozó létszám adatok a következık: HH HHH Rákóczi úti óvoda 21 fı 3 fı Kávai úti óvoda 61 fı 13 fı Attila úti óvoda 15 fı 4 fı Az óvodai ellátásban részesülı 402 gyermek közül 20 halmozottan hátrányos helyzető (5 %).

- 7 - Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodai ellátásba történı bevonására ezért ezen gyermekek családjait az óvónık személyesen keresik fel annak érdekében, hogy a nevelésbe esetlegesen még be nem vont gyermekek részesüljenek óvodai ellátásban. A Kávai úti óvodában megmutatkozó, a másik két óvodához viszonyítva nagyobb létszámú hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek aránybeli eltérése nem direkt szegregáció következménye, az eltolódást a lakóhelyi környezet elhelyezkedése váltja ki. A segítségre szoruló családoknak óvodánk gyermekvédelmi felelıse igyekszik tanácsot, segítséget nyújtani a felmerülı problémáik megoldásához. A jövıben az újonnan érkezık csoportba sorolásánál fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az egyes csoportokban a HH-s, ill. HHH-s gyermekek száma még kiegyenlítettebb legyen. Összességében az intézmény befogadó, illetve nem folytat direkt szegregált oktatás-szervezési gyakorlatot. 2.2 Nevelési eredményességre vonatkozó adatok vizsgálata Intézményünkben a pedagógusok száma a törvényi elıírásnak megfelelı, 7 kolléganınk szakvizsgával is rendelkezik, 2 fı pedig jelenleg folytatja ilyen irányú tanulmányait. Továbbképzési érdeklıdésük szerteágazó, a testi edzettség biztosítása mellett a népi hagyományok technikáinak megismerésére, környezeti szemléletformálásra terjed ki. Óvodapedagógusaink megértı és differenciált segítségadással támogatják a gyerekek egyéni fejlıdését, igyekeznek biztosítani azokat a lehetıségeket, melyek elsajátításával zökkenımentesen kezdhetik majd iskolai életüket. Az óvodapedagógusok helyi bemutatók vállalásával igyekeznek a székhely, ill. a tagóvodákban egymásnak megmutatni azokat az ismereteket, módszereket melyek segítik gyermekeink fejlıdését. Az Óvodai Intézmény a nevelımunka tartalmi megújulását célzó kompetencia elvő óvodai programcsomag bevezetési lehetıségét pályázat útján kívánja elnyerni. A pályázat elkészítése jelenleg folyamatban van, kedvezı elbírálás esetén a programcsomag bevezetése a kijelölt csoportokban a 2009/2010-es tanévben kezdıdhet meg. A szakmai munkavégzés vonatkozásában, a nevelési programban meghatározott egyéni fejlesztési módszerek elsajátítását elsısorban a nevelımunkát közvetle-

- 8 - nül segítı speciális végzettségő szakemberek számára tettük lehetıvé, tanfolyami képzés keretében (Sindelar fejlesztési módszer). Az intézményben folyó pedagógiai munka jelenleg is biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetőtek eredményes nevelését oktatását. 2.3 A halmozottan hátrányos helyzető gyerekek részvételi arányának vizsgálata az óvoda programjain Az óvodában és külsı helyszíneken szervezett programokon lehetıség szerint teljes létszámmal veszünk részt. A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek teljes létszámban igénybe veszik az intézmény nyújtotta szolgáltatásokat; sikeres bevonásuk az intézmény által biztosított programokba; az intézmény hozzásegíti a halmozottan hátrányos helyzető gyerekeket a számukra kínált támogatások eléréséhez, igénybevételéhez. Egyéb szolgáltatások szervezése esetén a szülık anyagi helyzetébıl fakadóan ne érhesse hátrány a gyermekeket. Az intézmény nyújtotta szolgáltatások közül szükség szerint vesznek részt a rászoruló gyerekek a fejlesztı, logopédiai foglalkozásokon, továbbá a tornatermi tornákon, foglalkozásokon is. 2.4 A nevelés feltételeinek vizsgálata Az óvodai nevelı tevékenységet segítı kötelezı eszközök, felszerelések az óvodákban csaknem teljes körően rendelkezésre állnak, beléértve a sajátos nevelési igényő gyermekek csoportközi fejlesztı foglalkozásai helyszínének (fejlesztı szoba) felszerelését is. Az óvodások 50 %-át ellátó Rákóczi úti óvodában a 2008. évben megvalósult fejlesztés révén, a mőködéshez szükséges helyiségek kialakítása a törvényi elıírásoknak megfelelıen történt meg. A többi gyermekkel együtt nevelhetı sajátos nevelési igényő gyermekek integrálási lehetıségének feltételei is adottak. Az újonnan csoportba érkezıknek differenciált segítséget biztosít minden óvodapedagógus és dadus néni, de más foglalkoztatottak is figyelnek és segítséget nyújtanak, ha erre van szüksége valakinek. A mozgásfejlesztéshez szükséges, megfelelı mérető helyiséget a tornaterem használatával, (Rákóczi út) heti rendszerességgel tudjuk biztosítani. Minden gyermek mozgásigényét kielégítjük udvarunk rendszeres használata során a szervezett mozgásos játékokkal, eszközökkel.

- 9 - Az intézményben alapvetıen rendelkezésre állnak a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek eredményes neveléséhez szükséges feltételek. 2.5 Az intézmény pedagógiai programjának, nevelési gyakorlatának vizsgálata Nevelési programunk gyermekközpontú, a testi-lelki szükségletek kielégítésére, a játék elsıdlegességére törekszünk. Ezt az egészséges életmód alakításával, érzelmi neveléssel, szocializáció biztosításával, értelmi fejlesztéssel, anyanyelvi nevelés fejlesztésével, integrált neveléssel kívánjuk megvalósítani, melyek különösen fontosak a hátrányos helyzető gyermekek eredményes továbbhaladása szempontjából. Az intézmény óvodapedagógusai között van fejlesztı pedagógus is, aki megkülönböztetett figyelmet fordít ezen gyermekek felzárkóztatására. Kiemelt feladataink közé tartozik a környezeti kultúra alakítása megóvása a komplex esztétika eszközeivel, népi kultúránk átörökítése kézmőves technikák megtanításával, hagyományırzı ünnepek megszervezésével Óvodánk adottságából adódóan kiemelt feladatunk a környezetünk védelmére, szeretetére nevelés, a környezettudatos szemléletformálás. Ezek gyakorlati megvalósulása segíti a felzárkózást, és az esélyegyenlıséget. Óvodapedagógusaink közül többen részt vettek kézmőves képzéseken, komplex esztétikai, játékos gyermektorna, környezeti nevelıi képzésen. Kiemelt céljaink: a nevelés folyamatában, az egyén önmagához való fejlesztése, részképesség lemaradásos gyermekek problémája csökkenjen 1-2 éven belül, nevelési év végén minden szülı kapjon tájékoztatást gyermeke aktuális fejlettségérıl, a másság elfogadásának képessége, az elért eredmények megırzése mellett a jövıben is kiemelt figyelmet kell fordítani a kulcskompetenciákat fejlesztı programok, illetve programelemek arányának emelésére, neveléshez kapcsolódó szolgáltatásokat valamennyi rászorult részére biztosítani tudjuk. Az elért eredmények megırzése mellett a további fejlıdési lehetıségeket kutatjuk.

- 10-2.6 A férıhelyek biztosítják-e minden gyermek számára az óvodai ellátást Ebben az évben a jelentkezı gyerekek közül csak a három évnél fiatalabbakat nem vettük fel. A ténylegesen óvodában töltött napok számában kis eltérés mutatható ki a hátrányos és nem hátrányos helyzető gyerekek között. Óvodánk külsı partnereinek segítségével igyekszünk felkutatni a halmozottan hátrányos helyzető gyerekeket és rábeszélni ıket, hogy minél elıbb, 3 évesen jelentkezzenek az óvodába, lehetıség szerint a körzeten belül biztosítunk férıhelyet. Az esélyegyenlıség óvodai végrehajtásával kapcsolatban figyelmet fordítunk arra, hogy a hátrányos helyzető gyermekeket az ellátásba bevonjuk, biztosítjuk az óvodai felvételüket. 2.7 Az SNI gyerekek ellátása Alapító Okiratunk módosításának elfogadása (53/2007. (II. 22.) sz. önk. hat.) után 2007. szeptember 1-jétıl hivatalosan is fogadhatjuk a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı integráltan nevelhetı sajátos nevelési igényő gyermekeket a szakértıi bizottság véleménye alapján. Célunk: A sajátos nevelési igényő gyermekek esélyegyenlıségét biztosító együttnevelés megvalósítása, az integrált nevelés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése. A rászoruló gyerekeknek egyéni fejlesztési terv alapján nyújt segítséget óvodánk fejlesztı munkát végzı óvodapedagógusai és logopédusa. 2.8 Az intézmény valamint szakmai és társadalmi környezete kapcsolatrendszerének vizsgálata Az IMIP-ben meghatározott partneri kapcsolatokat rendszeresen felülvizsgáljuk, törekszünk a kapcsolatok minél eredményesebb mőködtetésére. A meghatározott idıben elvégezzük az elégedettségi vizsgálatokat, eredményébıl további feladatokat határozunk meg az eredményesebb együttmőködés érdekében. A jelzırendszer mőködése folyamatosan mőködik. Intézményünk nyitott, együttmőködı készségünk hatására magas szintő partneri kapcsolatokat ápolunk, a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek támogatása érdekében.

- 11-3 AZ INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLİSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV CÉLJA A Közoktatási intézményi esélyegyenlıségi intézkedési terv alapvetı célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet, egyenlı bánásmód elvének teljes körő érvényesülését, az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlıségét. Célul tőzzük ki: az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzető gyerekek hátrányainak kompenzálása érdekében, az esélyegyenlıség elımozdítását, az intézmény minden tevékenysége során: - a beiratkozásnál, csoportba sorolásnál, - a gyerekek egyéni fejlesztésében, - az ismeretközvetítés gyakorlatában, - az óvodai programok kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, - az iskolai továbbhaladás elıkészítésében, - a humánerıforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, - a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülıkkel, segítıkkel, a szakmai és társadalmi környezettel, 4 FELELİSSÉGEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK 4.1 Felelısségek Ki? az óvoda vezetıje Miért? - az Esélyegyenlıségi terv elkészítéséért; - az errıl történı, tájékoztatásért, elérhetıségért, ismertetésért, végrehajtásáért, a dolgozók felkészítéséért, segítségnyújtásért a végrehajtáshoz, panaszkezeléshez. az óvoda vezetıje, he- - a terv megvalósításának koordinálásáért;

- 12 - lyettese, egyéb tisztségviselıje a nevelıtestület minden tagja - a terv végrehajtásának nyomon követéséért; - az esélyegyenlıség sérülésére vonatkozó panaszok kivizsgálásáért. - jogi elıírások ismeretéért; - diszkriminációmentes nevelésért; - a toleráns légkör biztosításáért; - a témával kapcsolatos képzéseken, programokon való részvételért; - az intézkedési tervben foglaltak ismeretéért; - a megvalósításában való közremőködésért; - az esélyegyenlıség sérülése esetén a jelzés megtételéért az illetékes kollégának. minden érintett fél, az intézménnyel kapcsolatban álló partnerek az intézmény esélyegyenlıségi tervének ismeretéért; a dokumentumban leírtak kötelezıként történı elfogadásáért, megvalósításáért.

4.2 Kötelezettségek A partneri kör ismeretszerzése az óvodavezetı Ki? Kit? Mirıl? Milyen módon? - az óvoda dolgozóit; - a gyerekeket; - a szülıket; - a külsı partnereket - elérhetı legyen az esélyegyenlıségi program; - ismerjék és kövessék a benne foglaltakat; - biztosítsa, hogy a dolgozók megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához -a szükséges lépések megtétele az egyenlı bánásmód elvét sértı esetekben - a kész dokumentum ismertetése a partnerekkel; - az elkészült dokumentum elhelyezése a megfelelı helyeken (nevelıi szoba, iroda, ); - testületi értekezlet tájékoztatás céljából; - továbbképzési terv módosítása; célirányos elkészítése; - panaszkezelési szabályzat/eljárás mőködtetése; - pr tevékenység alkalmazása a helyzettıl, körülményektıl, lehetıségektıl függıen. Visszacsatolás/ ellenırzés - kérdıíves módszer (az évenkénti elégedettségmérés erre a területre vonatkozó kérdései) - partneri visszajelzések az óvodavezetı, helyettese, egyéb tisztségviselıje - a közvetlen partnereket; - új dolgozókat - alapelvekrıl; - a program betartatásáról; - a továbbképzési lehetıségekrıl. - tájékoztató fórumok szervezése az érintett feleknek; - az elérhetıség biztosítása szóbeli, írásbeli formában emlékeztetı a testület minden tagja egymást a mindennapi munka során történı bevezetés eredményességérıl gyakorlati munkája során - szóban - írásban - tevékenységével Nevelési, tanítási tervekben minden az óvodával kapcsolatban álló külsı partner óvoda vezetıjét, intézmény dolgozóit, szülıket, feletteseket. a napi gyakorlat eredményérıl gyakorlati munkája során - szóban - írásban - tevékenységével faliújság, interjúk, megbeszélések során

- 14-5 AKCIÓTERV Helyzetelemzésbıl adódó fejlesztendı terület Cél Szükséges intézkedés Felelıs Határidı 5.1 A halmozottan hátrányos helyzető óvodások arányának kiegyenlítettsége Az intézkedés eredményességét mérı indikátor rövid távon (1 év) Az intézkedés eredményességét mérı indikátor közép távon (3 év) Az intézkedés eredményességét mérı indikátor hosszú távon (6 év) Kiegyenlített-e a halmozottan hátrányos helyzető óvodások aránya az óvodán belül (nem tér el több mint 25 %-ban egymástól) Az egyes csoportokban a HH/HHH-s gyerekek száma kiegyenlített legyen. Fokozott figyelem az újonnan érkezık csoportba sorolására Integrációért felelıs megbízott Folyamatos A csoportok HH-s, gyerekeinek aránya között max 30 %, HHH-s 10% különbség lehet A csoportok HH-s, gyerekeinek aránya max 20 %, HHH-s 7 % különbség lehet A csoportok HH-s, gyerekeinek aránya max 10 %, HHH-s 5 % különbség lehet 5.2 A nevelést, egyéni fejlesztést segítı és értékelı eszközrendszer Kulcskompetenciákat fejlesztı programok és programelemek Az esélyegyenlıségi tervben megjelenített kulcskompetenciákat fejlesztı módszerek minél jobban beépüljenek Eszközjellegő kompetenciák fejlesztése az óvoda pedagógiai kultúrájába A szociális kompetenciák fejlesztése Az esélyegyenlıséget segítı szabadidıs tevékenységek A nevelési programban a módszerek helye és szerepe pontosan meghatározott legyen. A programelemek nevelési programba történı beépülésének figyelemmel kísérése. A pedagógusok tevékenységében a differenciált bánásmód alkalmazásának figyelemmel kísérése. HNP-ban és esélyegyenlıségi programban megfogalmazottak szerinti alkalmazás HNP-ban és esélyegyenlıségi programban megfogalmazottak szerinti alkalmazás. Óvodapedagógusok, fejlesztı pedagógusok, IMIP csoportvezetı, munkaközösség vezetı. Óvodapedagógusok, fejlesztı pedagógus, külsı segítı szakemberek. Óvodapedagógusok, fejlesztı pedagógus, külsı szakemberek. A nevelési évre vonatkozó feladatokat a munkatervben kell meghatározni. Óvodapedagógusok, fejlesztı pedagógus. Folyamatos Folyamatos Folyamatos Folyamatos Az egyéni fejlesztést segítı fejlesztı programok alapján megtartott foglalkozásokon részt vevı HH/HHH gyerekek számától függıen változik. A megismert új módszerek, programok alapján szervezett foglalkozások száma 5%- kal nı Az egyéni fejlesztést segítı fejlesztı programok alapján megtartott foglalkozásokon részt vevı HH/HHH gyerekek számától függıen változik. Az egyéni fejlesztést segítı fejlesztı programok alapján megtartott foglalkozásokon részt vevı HH/HHH gyerekek száma 15 %-kal nı A megismert új módszerek, programok alapján szervezett foglalkozások száma 10 %-kal nı A megismert új módszerek, programok alapján szervezett foglalkozások száma 15%-kal nı

- 15 - Helyzetelemzésbıl adódó fejlesztendı terület 5.3 Óvoda-iskola átmenet Szakmai párbeszéd az iskolával Iskolaérettség vizsgálata Együttmőködés fejlesztése az iskolával 5.4 Szabadidıs programok Szabadidıs programokon való részvétel Cél Szükséges intézkedés Felelıs Határidı Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése Beiskolázás elıkészítése; minél több HHH kerüljön normál tantervő osztályba Az iskolával való együttmőködés kereteinek továbbfejlesztése A szabadidıs programokhoz való egyenlı hozzáférés biztosítása 5.5 Személyi és tárgyi feltételek biztosítása Az esélyegyenlıség alkalmazása szempontjából meghatározó tárgyi feltételek számbavétele Az esélyegyenlıség alkalmazása szempontjából meghatározó személyi feltételek számbavétele Az óvoda infrastruktúrájához való egyenlı hozzáférés biztosítása Minél több pedagógus sajátítsa el az esélyegyenlıség sikeres alkalmazásához szükséges kompetenciákat Megfelelı szakemberek biztosítása az egyéni fejlıdési szükségletek kielégítéséhez (logopédus, pszichológus, fejlesztı pedagógus) Szakmai párbeszéd (óvodapedagógus-tanító) Évi két találkozás az aktuális problémák megbeszélésére A HHH gyerekek iskolaérettségének vizsgálata (óvodai kimeneti mérés) Célmeghatározás, a kapcsolattartás ütemezése, projekt-team alakítása, helyzetelemzés A minimum eszközjegyzékben elıírt feltételek biztosítása A minimum eszközjegyzékben elıírt feltételek biztosítása Képzések szervezése Szakszolgálatok humán erıforrásigényének biztosítása Integrációért felelıs megbízott Integrációért felelıs megbízott Óvodavezetı, óvodapedagógusok. Minden 11.15. Félévente. év Nevelési év vége Minden év.nov. 30. Az intézkedés eredményességét mérı indikátor rövid távon (1 év) A képzés megtörténte. A megbeszélések megtörténnek Csökkenjen a visszamaradt gyerekek száma az for- Elkészülnek együttmőködési mák eljárásrendjei Általános helyettes. alsós igazgatóhelyettes Az intézkedés eredményességét mérı indikátor közép távon (3 év) Az intézkedés eredményességét mérı indikátor hosszú távon (6 év) A képzésen tanultak szerinti mőködés. Csökkenjen a viszszamaradt gyerekek száma Az eljárásrend szerinti mőködés Óvodában visszamaradt gyerekek aránya folyamatosan csökken Óvodavezetı Folyamatos Az óvodán kívüli programokon való részvétel az igényeknek megfelelı Óvodavezetı Integrációért felelıs megbízott Szakszolgálat, integrációért felelıs megbízott Folyamatos Folyamatos A programokban való részvétel biztosítása teljes létszámra. A programokban való részvétel biztosítása teljes létszámra. A programokban való részvétel biztosítása 100%-os Folyamatos 100%-os ellátottság 100%-os ellátottság 100-os ellátottság

- 16 - Helyzetelemzésbıl adódó fejlesztendı terület Cél Szükséges intézkedés Felelıs Határidı Az intézkedés eredményességét mérı indikátor rövid távon (1 év) Az intézkedés eredményességét mérı indikátor közép távon (3 év) Az intézkedés eredményességét mérı indikátor hosszú távon (6 év) 5.6 Fejlesztést segítı mőhelyfoglalkozások, a kompetencia alapú értékelés Az integrációt segítı módszertani elemek Mőhelymunka a pedagógiai együttmőködés formái A fejlesztést segítı mőhelyfoglalkozások megszervezése. Az óvodapedagógusok alkalmazzák a differenciálást, a kooperativitást, a projekteket. A HNP-ban a módszerek helye és szerepe pontosan meghatározott. Az értékelı esetmegbeszélések a rendszer részei, és következtetéseit a pedagógusok használják a nevelési tervek korrekcióinál. óvodapedagógusok Integrációért felelıs megbízott Folyamatos Az új módszerek, programok alapján szervezett foglalkozásokon részt vevı HH/HHH-s gyerekek száma 5%- kal nı Az új módszerek, programok alapján szervezett foglalkozásokon részt vevı HH/HHH-s gyerekek száma 10 %-kal nı Az új módszerek, programok alapján szervezett foglalkozásokon részt vevı HH/HHH-s gyerekek száma 15%-kal nı Folyamatos Nevelési év végén Félévente Igény szerint A kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei A HNP-ban a módszer helye és szerepe pontosan meghatározott. óvodapedagógusok Folyamatos HOP szerinti alkalmazás HOP szerinti alkalmazás HOP szerinti alkalmazás 5.7 Adatok győjtése a gyermekek iskolai beilleszkedésérıl Adatgyőjtés az óvodából alapfokon továbbhaladókról, nyomon követésük. Adatbázis létrehozása óvodatitkár okt. 15. 2 év adatai álljanak rendelkezésre 3 év adatai álljanak rendelkezésre 4 év adatai álljanak rendelkezésre A 6. életévben megkezdett zökkenımentes iskolai továbbhaladás feltételeinek biztosítása A HHH gyerekek közül minél többen érjék el azt a fejlettségi szintet, ami szükséges ahhoz, hogy 6 évesen megkezdhessék az iskolát Az óvoda - iskola közötti átmenet elısegítése, a lemorzsolódás megelızése, a sikeres továbbhaladás és a tanulók után-követésének megvalósítása érdekében intézményi együttmőködések (pl. mentorálás) támogatása és biztosítása. Integrációért felelıs megbízott Nevelési év vége. Az adatbázis kiépülése 2 évre visszamenıleg Az adatbázis kiépülése 3 évre visszamenıleg Az adatbázis kiegészítése az aktuális adatokkal

- 17 - Helyzetelemzésbıl adódó fejlesztendı terület Cél Szükséges intézkedés Felelıs Határidı Az intézkedés eredményességét mérı indikátor rövid távon (1 év) Az intézkedés eredményességét mérı indikátor közép távon (3 év) Az intézkedés eredményességét mérı indikátor hosszú távon (6 év) 5.8 Az SNI és részképesség zavarokkal küzdı gyerekek felismerése Az SNI és részképesség zavarokkal küzdı gyerekek minél elıbbi felismerése. A szociális okokra viszszavezethetı retardáció megelızése, hatásának csökkentése, minél elıbbi kiszőrése a veszélyeztetett gyerekeknek Kapcsolattartás a Családsegítı Szolgálattal, Védınıi Szolgálattal, a jelzırendszer tagjaival. Felvilágosító, segítı programok szervezése velük közösen a sikeres iskolakezdés érdekében. Integrációért felelıs Folyamatos A kapcsolattartás formáit rögzítjük. A dokumentumok szerinti mőködés 5.9 Együttmőködés a társadalmi-szakmai környezettel Társadalmi-szakmai környezettel való együttmőködés Az óvoda társadalmiszakmai környezetének minél szélesebb körben történı bevonása a HHH-gyerekek sikeres iskolakezdése érdekében Rendszeresen mőködı, átfogó célokat megjelölı és egyedi eseteket megbeszélı egyeztetı fórum létrehozása és mőködtetése. Óvodavezetı, integrációért felelıs megbízott Évi 1 alkalommal való fórum

- 18-6. MEGVALÓSÍTÁS Az Óvoda vállalja, hogy - biztosítja Pilis Város Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Programban a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását; - közremőködik az intézkedési terv eredményes megvalósításában, a városban élı halmozottan hátrányos helyzető gyermekek esélyegyenlıségének elısegítése érdekében; - biztosítja, és vizsgálja, hogy minden, a mőködésére, nevelıi munkájára vonatkozó iránymutatásban stratégiai dokumentumokban (kiemelten a HNP-be és az IMIP-ben) beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlı bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó kötelezettségek és célkitőzések; - értékeli, visszacsatolja és beépíti az intézkedési terv ellenırzése során szerzett információkat; - biztosítja a pedagógusok felkészítését az intézkedési tervben végrehajtandó feladatokra, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket az érintett területeken.

- 19-7 MONITORING ÉS NYILVÁNOSSÁG Az intézkedési terv megvalósulásának nyomon követése Mód Gyakoriság Értékelés Önellenırzés Évente Éves elégedettség mérés Az adatok átvizsgálása Évente Évente- október hónapban Óvodavezetı, gyermekvédelmi felelıs. Minıségügyi vezetı, munkaközösség vezetı Gyermekvédelmi felelıs, munkaközösség vezetı Ellenırzés módja Monitoring vizsgálat Év végi beszámoló Októberi statisztika Felelıs Óvodavezetı, gyermekvédelmi felelıs Óvodavezetı, minıségbiztosítási TEAM vezetı Óvodavezetı, általános vezetı helyettes, óvodatitkár Az eredményesség értékelése, ellenırzése Nyilvánossá tétel Az óvoda honlapján, faliújságján Személyes adatok védelme Eredmények ismertetése során Óvodavezetı, gyermekvédelmi felelıs, honlap kezelı Óvodába járó gyerekek szülei, óvodapedagógusok Szülıi érdekképviselet tagjai SZSZ választmányi értekezlet Testületi ülés Elért eredmények ismertetésekor Elért eredmények megbeszélésekor Gyakoriság Program fenntartói elfogadása után Nevelési év végén Évente egyszer Nevelési év végén Résztvevık Szülıi értekezletek Elért eredmények ismertetésekor Testületi tagok Felelıs Óvodavezetı, honlap kezelı Óvónık Óvodavezetı, gyermekvédelmi felelıs Óvodavezetı 8 KONZULTÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS

- 20 - Biztosítjuk az intézkedési terv kidolgozása során, az elfogadását megelızıen a konzultáció és véleményformálás lehetıségét: a fenntartó, szülık, gyerekek, a megvalósításban érintett szakmai partnerek képviselıinek bevonásával. Konzultáció Kivel? Ki? Milyen módon? Fenntartóval Óvodavezetı Elızetes egyeztetés után Szülıkkel Óvodavezetı/ Nevelési évben gyermekvédelmi felelıs szülıi értekezleten Milyen gyakorisággal? Évente egyszer Évente kétszer Gyerekekkel Szakmai partnerekkel Óvodapedagógusok, gyermekvédelmi felelıs Óvodavezetı, gyermekvédelmi felelıs Rövid, életkornak megfelelı, beszélgetés Egyeztetett idıpontban, szóban Eseti Elızetes egyeztetés után, szükség szerint Visszacsatolás

- 21 - Begyőjtés Feldolgozás Visszacsatolás Dokumentálás Korrekció Panaszkezelés Éves elégedettség mérés Évenkénti önértékelés Egyéni, eseti megbeszélés Adatok elemzése Adatok elemzése Összefoglaló készítése emlé- Írásos jegyzés Írásos koztató Írásos keztetı Szükséges kiegészítés, viszszajelzés fel- tájé- Célok és megvalósulás egybevetése Megfelelı indok esetén, az intézkedési terv módosítása. Az elégedettség-mérés után, problémásnak jelzett területeken a szükséges változtatások elvégzése. A vállalt célok módosítása vagy a végrehajtás átütemezése.

- 22-9 SZANKCIONÁLÁS Milyen esetben? Milyen módon? Évenkénti önértékelés Írásos emlékeztetı Ki? Kit? Szankció Minıségügyi vezetı Panaszkezelés Írásos feljegyzés a panasz kivizsgálásáról Óvodavezetı, gyermekvédelmi megbízott Óvodavezetı, panaszt jelzı Éves elégedettségmérés tájé- Írásos koztató Alkalmazotti közösség, szülıi közösség, fenntartó Minıségügyi vezetı, óvodavezetı Alkalmazotti közösség, szülıi közösség, fenntartó A panasz esetén a kiváltó ok megszőntetésére hozott vezetıi intézkedés. A szükséges változtatások elvégzése, az érintettek írásbeli figyelmezetése. A vállalt célok módosításában vagy végrehajtás átütemezésében érintettek írásbeli figyelmeztetése.

- 23-10 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Az esélyegyenlıségi program érvényességi ideje: Az esélyegyenlıségi programot készítette: Óvoda Nevelıtestülete Alkalmazotti közösség elfogadásának dátuma: 2009. február 27 Szülıi Szervezet elfogadásának dátuma: 2009. március 10. Fenntartóhoz benyújtás dátuma: 2009. március 12. Az esélyegyenlıségi program hatályba lépésének idıpontja: 2009. április 01. A program felülvizsgálatának idıpontja: 2014. augusztus 31. A 2013-2014. nevelési év során a nevelıtestületnek az esélyegyenlıségi terv teljes minden fejezetre kiterjedı- felülvizsgálatát, értékelését el kell végeznie, és szükség esetén ezen esélyegyenlıségi tervet módosítani kell, vagy teljesen újat kell elfogadni (készíteni), a fenntartó Képviselı-testület részére történı benyújtásával egyidejőleg. Az esélyegyenlıségi terv módosítása Az esélyegyenlıségi terv módosítására javaslatot tehetnek: az óvoda vezetıje, az alkalmazotti közösség bármely tagja, Szülıi Szervezet Választmányának tagja, az óvoda fenntartója, az intézmény közvetlen partnerei. Az esélyegyenlıségi tervet, szükséges módosítását a nevelıtestület fogadja el és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított esélyegyenlıségi programot a jóváhagyást követı nevelési év szeptember 1. napjától kell bevezetni. Az esélyegyenlıségi terv nyilvánosságra hozatala

- 24 - Az óvoda esélyegyenlıségi terve nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı az óvoda honlapján is. Az esélyegyenlıségi terv egy-egy példánya a következı személyeknél, illetve helyiségekben tekinthetı meg: az óvoda fenntartójánál; az óvoda irattárában; az óvoda nevelıi szobájában; az óvoda vezetıjénél. Szankcionálás Az esélyegyenlıségi tervben meghatározottak szerinti munkavégzés minden intézményi alkalmazottra nézve kötelezı. A meghatározott feladatok biztosításának elmulasztása, figyelmen kívül hagyása felelısségre vonással jár. Pilis, 2009. március hó 27. napján. P.H. Bársonyné Pálinkás Éva óvodavezetı