Nemzetközi ÁFA elszámolások
Miről volt szó? Társasági adózás a Modellegyezmény tükrében Telephely keletkezése Üzletvezetés helye Gazdasági jelenlét Beszámítás Mentesítés
Miről lesz szó? Közvetett adók a nemzetközi adózás szemszögéből EU direktívák Teljesítés helyének megállapítása, termékértékesítés, szolgáltatás Fuvaroztatás Fordított adózás Tesztek, példák
Néhány fogalom Közösségen belüli értékesítés: kivitel (nem export EU) tagországa Közösségen belüli beszerzés:behozatal (nem import) EU tagországból 3. ország mindig EU-n kívüli Elvek: a több országot érintő ügyeket két részre bontani, mintha két országba ment volna végbe az ügylet
Közösségi adószám A közösségen belüli ÁFA-s műveletek végzésére ad lehetőséget, bevallás, levonás, visszaigénylés, összesítő jelentés A bejelentkezés szükségességét aszerint lehet eldönteni, hogy ki milyen tevékenységet végez, vagy éppen terméket elad, azt fuvaroztatja és azt milyen minőségében teszi?
Héa-irányelvek EU 2006/112 direktíva, 2008/8.EK Egységes legyen a tagországokba, és viszonylag egyszerűen számítható Termékértékesítés:belföldön, eladó kiszámítja beszedi, befizeti Beszerzés: vásárló kifizeti az eladónak és levonja Elvek: származtató ország, rendeltetési ország, területi elv Termék értékesítés: rendeltetési elv eladó nem ÁFA-s számlát állít ki Termék beszerzés: rendeltetési elv, importőr(vevő) számítja ki, és fizeti be az ÁFA-t Harmadik országba export: rendeltetési elv ( olyan cég, amelynek nincs telephelye fiókja egyetlen EU országban sem) eladó nem ÁFA-s számlát állít ki Harmadik országból import: vámhatóság az első hazai rendeltetési helyig számítja ki a szállítói ktg-et is beszámítva a vám alapját, vámot, egyéb ktg-eket, illetékeket, illetve minderre rakódik az ÁFA, amit az importőr fizet, majd levonásba helyez
Teljesítés helye-alapesetek Főszabály termékértékesítés esetén, ahol az áru az értékesítést kísérő fuvaroztatás megkezdésekor van Szolgáltatás- megrendelő székhelye, gazdasági letelepedése szerint Bérmunka-rendeltetési ország elve Ingatlan területi elv Összeszerelés- ahol összeszerlik
Kivételek Harmadik országnak nyújtott bizonyos szolgáltatások, pl tanácsadás nyújtása 3.országban lesz a teljesítés helye ÁFA mentes, akkor is, ha nem adóalany Fordítva is igaz: Harmadik országbeli szolgáltató nem ÁFA alanynak nyújt pl telekommunikációs szolgáltatást az EU-ban, ekkor az adott EU ország a teljesítés helye
Teljesítési hely meghatározása több ország esetén A teljesítés helye termékértékesítés esetén az a hely, ahol a fuvar indulásakor található. Többszereplős esetben meg kell keresni fuvarozásos értékesítést. Annak indulási helye lesz az értékesítés helye.
Termékértékesítés-fuvaroztatás Az értékesítések teljesítési helye a meghatározó az ÁFA kötelezettség szempontjából, de ha kettőnél többen szerepelnek az ügyletben, akkor egyenként kell megítélni a teljesítés helyét, A láncban csak egyetlen értékesítést lehet megítélni a fuvarozás megkezdésének helye alapján, ahol a fuvaroztatás történik
Termékértékesítés, ki fuvaroztat? B(?) Számla Számla A(?) C (?) Fuvar
Termékértékesítés
Termékértékesítés 1. 1. B vevőként fuvaroztat C-be Egy értékesítés adómentes (piros) B bejelentkezik C-ben és lesz egy közösségen belüli értékesítése (kék) B A C
Termékértékesítés 2. 1. B eladóként fuvaroztat C-be Egy értékesítés adómentes (piros) B bejelentkezik A-ban és lesz egy közösségen belüli (hazai)beszerzése (kék) A_nak hazai, országonbelüli értékesítése B C-be adómentesen szállít, C-nek lesz egy közösségen belüli beszerzése B A C
Háromszüg ügyletek A háromszögügylet lényege, hogy az egyik ("C") tagország adózója (beszerző) részére a "közbenső vevőként" megjelenő másik tagállamban adózó ("B") végez termékértékesítést úgy, hogy a terméket egy harmadik közösségi ország adózójától ("A") szerzi be. A termék azonban nem kerül be a közbenső vevő tagországába, mert azt "A" tagországból közvetlenül "C" tagországába juttatják el. A háromszögügyletnél tehát a tulajdonváltozás nem követi a termék tényleges mozgását. Míg "C" tagország adózója termékbeszerzést valósít meg a közbenső vevő "B"-től, "A" tagország adózója pedig termékértékesítést teljesít a közbenső vevő "B" részére, addig a közbenső vevő kettős szerepben jelenik meg az ügyletben. Egyrészt termékbeszerzést valósít meg "A" tagország adózójától, másrészt termékértékesítést hajt végre "C" tagország adózója felé.
Háromszögügylet-mentesség Háromszögügyletre vonatkozó speciális áfa szabály lényege, hogy "B" ország adózójának (a közbenső vevőnek) nem kell "C" országban adóalanyként bejelentkeznie - annak ellenére, hogy "C" országban értékesít -, ha az adókötelezettséget helyette "C" teljesíti a saját tagállamában.
Láncügyletek A B C D A-ból származó terméket B megvásárol, B eladóként fuvaroztat Egy üzlet lehet mentes, ez B és C közötti lesz Vagyis B bejelentkezik A-ban, ott fizet, C-nek viszont be kell jelentkeznie D-ben és ott számol el.
A B C D A-ból származó terméket B megvásárol, C vevőként fuvaroztat Egy üzlet lehet mentes, ez B és C közötti lesz Vagyis B bejelentkezik A-ban, ott fizet, C-nek viszont be kell jelentkeznie D-ben és ott számol el.
A B C D A-ból származó terméket B megvásárol, C eladóként fuvaroztat Egy üzlet lehet mentes, ez C és D közötti lesz Vagyis B bejelentkezik A-ban, ott fizet, C-nek is be kell jelentkeznie A- ben és ott számol el.
A B C D A-ból származó terméket B megvásárol, D vevőként fuvaroztat Egy üzlet lehet mentes, ez C és D közötti lesz Vagyis B bejelentkezik A-ban, ott fizet, C-nek viszont be kell jelentkeznie A-ban és ott számol el.
Szolgáltatások fordított adózás Fordított adózás esetében az adófizetési kötelezettséget a törvény a szolgáltatás nyújtójáról a szolgáltatás igénybevevőjére teszi. A fordított adózás szabályai szerint a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője állapítja meg az adót, vagyis a megrendelő számítja ki és fizeti be az adót ebben az esetben az adót viselő és az adót fizető ugyanaz!, ugyanakkor az általa vásárolt szolgáltatás után, hiszen ez beszerzésnek minősül, az általa megállapított, fizetendő adóként bevallott általános forgalmi adót levonásba helyezheti (természetes ilyen esetben feltételezzük, hogy az adólevonás minden egyéb törvényi feltétele adott.) Az adólevonási jog érvényesítése szempontjából tehát a fordított adózás szabályai szerint megállapított adóra ugyanolyan szabályok érvényesülnek, mint a másik adóalany által áthárított, előzetesen felszámított adóra.
Szolgáltatás Szolgáltatás: 2008/8/EK. Irányelv teljesítési helye 2010. január elsejétől, ahol az igénybevevő letelepedett, vagyis ahol a székhelye, telephelye található. ( korábban szolgáltatás nyújtója szerint) Ingatlan esetén az ingatlan helye határozza meg a teljesítés helyét, az ÁFA felszámítását( területi elv)
Ki számítja fel az ÁFA-t és mennyit? Az eseteket eleve két csoportba kell osztanunk, az elsőbe azok az esetek tartoznak, amikor adóalany nyújt adóalanynak szolgáltatást, a második esetben viszont a szolgáltatás igénybevevője nem adóalany
Adóalany-adókötelezett Az első esetben, vagyis amikor mindkét fél adóalany, vagy annak kellene lennie, akkor a szolgáltatást ott teljesítik általános szabály szerint, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig ott, ahol a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Abban az esetben is él ez a szabály, ha a szolgáltatást igénybevevőt az adóhatóság ÁFA nyilvántartásba vette, és közösségi adószámmal rendelkezik, függetlenül attól, hogy nem alanya az ÁFA-nak.
Mentesség 10.000 euro-ig Ha egy nem adóalany ( ez jelenthet céget is, aki nem ÁFA-alany, mert pl alanyi mentes, vagy adómentes tevékenységet végez), 10.000 eurónál kisebb értéket szerez be EUban, akkor nem fizet ÁFA-t. Efölött viszont közösségi adószámot kell kérnie és egyben ÁFA-kötelezett lesz.
Nem adóalany adókötelezett Egy magyar nem adóalany 10.000 eurónál nagyobb értékű terméket szerzett be az EU-ból, akkor már a korábbi szabályok szerint is ÁFA alannyá vált, és közösségi adószámot kellett kérnie. Ha ezek után szolgáltatást vásárol, mondjuk Ausztriából, akkor közölnie kell a 10.000 eurónál nagyobb termékbeszerzés miatt kiváltott adószámot a partnerével és önadózás keretében, és - mint a szolgáltatás igénybevevője- fogja az erre eső ÁFA-t bevallani.
Nem adóalany, nem adókötelezett Ha viszont a szolgáltatás igénybevevője nem adóalany, akkor a szolgáltatást ott teljesítik általános szabály szerint, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig ott, ahol a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.
Példa Ha tehát magyarországi adóalany vesz igénybe szolgáltatást közösségi adószámmal rendelkező külföldi cégtől, akkor a magyar cég fizeti meg az ÁFA-t. Ha külföldi adóalany vesz igénybe magyar, közösségi adószámmal rendelkező adóalanytól szolgáltatást, akkor a külföldinek kell, mint igénybevevőnek a forgalmi adót megfizetnie.
Változó főszabály A szolgáltatást igénybevevője fizeti az ÁFA-t a következő szolgáltatások esetében is: ügynöki szolgáltatás, termékfuvarozás, termékre (ingatlant kivéve) irányuló szakértői tevékenység, terméken végzett bérmunka.
Fuvarozás-termékértékesítés nélkül Termék közösségen belüli fuvarozása esetén a teljesítés helye a főszabály szerint az igénybe vevő telephelyétől függ, ugyanez igaz a személyszállításra is. Általában a fuvarozás a termékértékesítés részét képezi, azzal együtt jelenik meg a számlában, így nem szükséges ketté bontani.
Egyéb szolgáltatások Éttermi szolgáltatás esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen nyújtják. Ugyanez vonatkozott 2010. december 31-ig a kiállításokra, bemutatókra, oktatási szórakoztatási és sportszolgáltatásokra is. Változás!
Kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport és hasonló szolgáltatás nyújtásakor, amennyiben a vevő is adóalany, a teljesítés helyének ezentúl az számít, ahol a szolgáltatást igénybe vevő gazdasági céllal letelepedett. Kivétel a jegyértékesítés, ennek bevétele ott adóköteles, ahol a rendezvényt tartják. Ha a szolgáltatás igénybevevője nem adóalany, akkor a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen nyújtották.
Területi elv Az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásoknál (ebbe a körbe tartoznak a tágabb értelemben az ingatlanhoz kötődő szolgáltatások, mint az ingatlanközvetítői és ingatlanszakértői, valamint az építési munkák végzésének előkészítésére és összehangolására irányuló szolgáltatások) a teljesítés helye az a hely, ahol az ingatlan van. (Területi elv)
Nem adóalannyal kötött üzletek Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatás esetén változatlanul a szolgáltatást nyújtó letelepedési helye számít a teljesítés helyének. A fuvarozás az indulási helyen számít teljesítettnek.
Egy kiskapu becsukódik Közlekedési eszköz bérbeadása esetén ugyanis a rövid távú, 30 napot meg nem haladó bérlet esetén (vízi közlekedési eszköznél ez a határ 90 nap) a teljesítés helye az a hely, ahol az eszközt ténylegesen birtokba adták. Vagyis ebben az esetben a szolgáltatást nyújtó fizet ott, ahol az eszközt a vevő tényleges birtokába adták. Ennél hosszabb bérlet esetén az igénybe vevő fizeti az ÁFA-t. Ez éppen ellentétes a korábbi szabályozással, amikor egy hosszabb távra bérelt német gépkocsi bérleti díjára jutó ÁFA-t a német hatóság a magyar cégnek megtérítette, mert a bérlet után a szolgáltatás nyújtója fizette be az ÁFA-t. Vagyis ez forgalmi adómentes lehetőség volt a magyar cégeknek.
Mi szólhat ellene? A fordított adózás ellentétes a hozzáadott érték típúsú adózás szabályaival, amely az értékesítési láncban a terhek szétosztását mondja ki. Egy adott pillanatban - fordított számla szolgáltatás igénybevétel esetében viszont egyszerre jelenik meg a fizetendő adó és a levonandó adó.
Gyakorlati előnyök Versenysemleges, az adózó(vevő) azonos adómértékkel számolt szolgáltatást vesz -önadózás, magának kell bevallani és befizetnie Új szolgáltatások esetében internetes üzletek a szabályozások is erre épülnek Szűkíti a csalás lehetőségét
Különleges szabályok Opcionális különleges eljárási szabályok a 112/2006-os direktíva előírása szerint Kisvállalkozások helyzetének megkönnyítése elv a könnyítés nem vezethet az adóteher könnyítéséhez Adminisztrációs terhel enyhítése Regisztrációs és bevallási kötelezettségek csökkentése, átalányadózás, adómentesség
Kötelezően alkalmazott különleges szabályok Kisvállalkozások: A kisvállalkozások esetében olyan egyszerűsített adózási formákat lehet előírni, amelyek legalábbis részben biztosítják a költségvetés adóbevételeit, de a vállalkozások állandó adminisztrációs feladatait csökkentik. A tagállamoknak az ilyen rendszer bevezetésére irányuló szándékaikat közölniük kell az Áfa Bizottsággal, amely elsősorban azt vizsgálja, hogy mennyire jogos az igény, illetve hogy a speciális rendelkezések vezetnek-e az adóterhek csökkenéséhez. Ez utóbbi fennállása esetén ugyanis nincs lehetőség arra, hogy a kedvezményes elbánás az előterjesztett formában lépjen életbe.
1. Átalányadózás - A tételes nyilvántartás-vezetésre alapuló bevallások helyett lehetséges az árbevétel adott hányadának befizetését előírni. A csökkentett adóterhet ellensúlyozza, hogy az adóalany elveszíti adólevonási jogát is. Az adóalany nem jogosult az adó továbbhárítására sem, mivel ilyen esetekben az általa végzett értékesítések után olyan adólevonási jogok nyílnának meg, amellyel a költségvetésben nem áll fenn befizetett összeg. Ennek megfelelően ilyen rendszert a zömmel végső felhasználók felé teljesítők esetében célszerű bevezetni. Az átalányadó mértékét úgy kell megállapítani, hogy az így előálló fizetési kötelezettség hasonló szinten legyen a normál adózási szabályokat választókéhoz.
Példák Az EU tagállamaiban átalányadózásra csak korlátozott körben alkalmazott példákat lehet találni. Belgiumban egyes kisvállalkozások, amelyek gyakorlatilag kizárólag végső fogyasztók felé értékesítenek (újságárusok, élelmiszer-kiskereskedések, fodrászok és hasonló intézmények), típusonként kiszámított áfa-átalány fizetését választhatják. Spanyolországban szintén a zömmel magánszemélynek értékesítő kisvállalkozások vonatkozásában van érvényben egy átalányadórendszer. Franciaország a bevételek és a kiadások összesítése alapján állapít meg átalányadó-fizetési kötelezettséget, Hollandiában a különböző adókulcsok alá tartozó termékek sokfélesége esetén lehetséges átalányadót fizetni.
Adómentesség Nincs adólevonási jog Értékhatár: 10 000 euro árbevétel Ausztria 21,802 Cseh Köztársaság 35.000 Észtország 16.000 Németország 16.617 Fokozatos kedvezmények: Adóhatár fölött közvetlenül fokozatosság
További kedvezményes eljárások A már ismert eljárások Mezőgazdasági kistermelés kompenzációs felár választás alapján Utazási irodák árrés szerint adózás kötelezően alkalmazandó Használtcikk kereskedelem különbözet szerinti adózás kötelezően alkalmazandó
Tagállamban nem nyilvántartott adóalanyok Adó-visszatérítésre van lehetőség Ha sem székhellyel, sem telephellyel nem rendelkeznek egyik tagállamban sem, adóköteles tevékenységgel szembeni költség esetében, ha a cég saját országában ÁFA köteles Régebben: adminisztratív feltételek, rugalmatlan, hosszadalmas eljárás Jelenleg: saját országában is igényelheti (MOSS)
Az adóalap megállapításának különleges esetei Személyi összefonódások esetén: 1. gazdaságilag szoros kapcsolatban lévő felek: anyavállalat, leányvállalat, külföldi székhelyű cég magyar telephelye 2. személyileg összefonódott kör ( adóalany jelenlegi, vagy volt tulajdonosa, munkaviszonyban álló fél, adóalany vezető tisztségviselője) Az adófizetés időpontjában fennálló forgalmi érték ( piaci ár) a meghatározó ( több szabály, leírásuk a társasági adóban)
Magánszemélyek ÁFA EU-n belül megszűnt visszaigénylése Kivétel vámáru raktárból értékesítés, a termék igazoltan harmadik országba kerül Harmadik országból való magánszemély csak új termékvásárlás után igényelheti vissza, ha igazoltan 90 napon belül kiviszi ( szolgáltatás, használt gépkocsi után nem igényelhető vissza) Új gépkocsi: ÁFA csak továbbértékesítés esetén igényelhető vissza
Példa Horvát vevő vásárol egy használt személygépkocsit és hazaviszi. A kft 2 000 000 Ft ért vette és 3 000 000 Ft ért adta el. Mennyi az ÁFA különbözet szerinti adózásnál? Levonható-e a beszerzés ÁFA-ja? Visszaigényelheti-e a vevő az ÁFA-t? Visszahozza szervízre. Mit tartalmaz a számla és visszaigényelhetői-e a vevő az ÁFA-t?
Horvát vevő vásárol egy használt személygépkocsit és hazaviszi. A kft 2 000 000 Ft ért vette és 3 000 000 Ft ért adta el. Mennyi az ÁFA különbözet szerinti adózásnál? 27%, ami benne van az árrésben! Levonható-e a beszerzés ÁFA-ja? Nem, mert nem számították föl, hiszen különbözet szerinti adózás Visszaigényelheti-e a vevő az ÁFA-t? Nem, mert használt gépkocsira nem jár Visszahozza szervízre. Mit tartalmaz a számla és visszaigényelhetői-e a vevő az ÁFA-t? Belföldi számla, 27 % -os ÁFA, szolgáltatás után nem lehet visszaigényelni
Ki számítja fel az ÁFA-t és mennyit? Külföldi cég belfölditől rendel reklámszolgáltatást,(k) Szállítást (k) Autóbérlést (k) Mindhárom esetben a külföldi számítja, mert a megrendelő fizet, ( fordított ) Belföldi külfölditől rendel szolgáltatást (b) mert a szolgáltatást végző fizet Belföldi külfölditől rendel reklámszolgáltatást (b) fordított
ÁFA tervezés -Outsourcing Egy vállalkozás X eddig saját maga üzemeltette a konyháját. Kiszervezné azt, úgy, hogy lehetőleg a legkisebb kára, adófizetési kötelezettsége származzon belőle. Normál kiszervezés: Y vállalkozás adagonként 500 Ft + ÁFA díjért végez. A dolgozó 300Ft/ adagot fizet, vagyis beszerzés 500 Ft + ÁFA, értékesítés 300 Ft + ÁFA. 200 Ft + ÁFA-t neki kell megfizetni, mert ezzel szemben nem áll fizetés.
Szolgáltatás bontása Y csak az előkészítő munkát végzi: beszerzés 200 Ft + ÁFA áron Értékesítés: 300 Ft+ ÁFA áron. Így 100 Ft + ÁFA-val szemben nincs fizetés ez 27 Ft/ 100 Ft-ként megtakarítás.
Külföldi telephely Alapszabály: ha X vállalkozásnak van egy másik államban raktára, akkor a raktár és a telephelye közötti áruforgalom nem vált ki adófizetési kötelezettséget. Példa: X vállalat Y cégtől akar vásárolni árut, aki ugyanabban az országban tevékenykedik, vagyis ott rezidens. De Y-t arra kéri, hogy az árut a külföldi, országban, lehetőleg a határ mentén lévő telephelyére szállítsa. Van külföldi ÁFA száma, vagyis export lesz Y számára a szállítás, vagyis ÁFA mentes.
A raktárban egyszerre nyílik meg a közösségi beszerzés miatt az ÁFA felszámítás import és a levonás beszerzés miatti lehetősége. A két tételt így pénzügyileg nem kell rendezni. A telephelyről Magyarországra szállítja az áruit, EU konstrukcióban a telephelyről való szállítás ÁFA mentes és X-nek van a rezidens országában is adószáma. Vagyis adót nem kellett egyáltalán fizetni. Ez akkor előnyös, ha netán nincs adólevonási joga arra a tevékenységre, vagy azzal nem élhet.
Fordított adózás- zéró egyenleg Ez az adótervezési konstrukció a teljesítési hely meghatározására épül. A szolgáltatások esetén a teljesítés helye a megrendelőnél van. Ide tartoznak a marketing szolgáltatások, adótanácsadás, ügyvédi díj stb. Ilyen esetben a szolgáltatást megrendelő számítja föl és fizeti ki az ÁFA és ezt az ÁFA-t azonnal elvonásba helyezi, hiszen beszerzést terhelő ÁFA:
Országon belül kötelezett Ország O anyacég Ország 1 20 % Ország 2 18% Ország 3 25% Tanácsadó kp-ja Leányvállalat 1 Leányvállalat 2 Leányvállalat 3
ÁFA: O Ország O anyacég + - Tanácsadó kp-ja + - Ország 1 + - külf Ország 2 Ország 3 Leányvállalat 1 külf. Leányvállalat 2 Leányvállalat 3
On line póker adózása Az SZJA, és a TAO szerint az illetőség, az ÁFA szerint a teljesítés helye határozza meg az adókötelezettség teljesítését Probléma, hol pörög a kerék és hol tartózkodik a játékos?
A külföldi szervező által juttatott, online szerencsejátékból származó jövedelmet Magyarország akkor adóztathatja, ha a játékos magyar illetőséggel (állampolgárság, állandó lakhely, szokásos tartózkodási hely, létérdek központja alapján) bír.
Az online szerencsejátékok nem tartoznak a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá, így a szerencsejátékokra vonatkozó speciális jövedelemadó szabályok sem alkalmazhatóak. Ugyanakkor a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozik minden jövedelem, kivéve amit kifejezetten mentesít a törvény. Mivel pedig ilyen adómentességre vonatkozó szabály nem szerepel a törvényben, így az internetes szerencsejátékból származó jövedelem is adóköteles.
Abban az esetben, ha a magánszemély valamilyen hosszabb ideig folytatott tevékenységéhez kapcsolódik a nyeremény megszerzése (például az online póker), a nyeremény a magánszemély önálló tevékenységéből származó bevételének minősül.
Abban az esetben pedig, ha a nyeremény megszerzése nem függ tevékenység gyakorlásától (például internetes lottó, sportfogadás), akkor a nyeremény egyéb jövedelmet képez. Mindkét esetben csökkenti a bevételt a nyeremény megszerzése érdekében felmerült, igazolt költség, így például az esetleges regisztrációs díj, és magának a tétnek az összege.
Azonban a különböző játékalkalmakkor, illetve különböző fogadások alkalmával elszenvedett veszteséggel a nyeremény nem csökkenthető. Amennyiben a játék önálló tevékenységnek minősül, akkor a felmerült és igazolt költségek helyett a magánszemély alkalmazhatja a 10 százalékos (vélelmezett) költséghányadot is. Fizetendő:15 SZJA +14 EHO
TAO,ÁFA? Területi hatályon kívül van, ott fizet, ahol a szervert bejegyezték. Mentes az adó alól: a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték-szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is (86. (1)i)).
Adóperek-joggyakorlat az EUban Elsősorban értelmezési kérdések Fogalmi meghatározások pontosítása Római Szerződésben foglalt alapelvek ellenőrzése, értelmezése
Ki fordulhat az Európai Bírósághoz? Bíróságok, személyek, ezen belül természetes személyek is Döntése ellen nincs fellebbezés és kötelező alkalmazni az összes tagországban
ÁFA ügyek Parat-ügy C-74/08 A magyar adóhatóság szerint az adóalany az egyes termékbeszerzéseihez kapott államháztartási támogatás esetén ezen beszerzéseire kizárólag a nem támogatott hányad erejéig érvényesíthette áfa levonási jogát. PARAT áfa bevallásában levonta a kapott beruházásaihoz kapcsolódó teljes áfa összegét. Az adóhatóság megállapította, hogy a PARAT köteles a beruházás keretében beszerzett gépek tekintetében levont áfa összegét csökkenteni, tekintettel az általa kapott, vissza nem térítendő támogatásra. A PARAT az adóhatóság határozatával szemben fellebbezést nyújtott be, míg az ügy elkerült az Európai Bírósághoz.
Bírósági döntés Az akkor hatályos hatodik HÉA irányelv 17. cikke értelmében ugyanis, amennyiben az adóalany termékeket és szolgáltatásokat adóköteles tevékenységéhez használt fel, jogosult az általa fizetendő adóból levonni az olyan termékek és szolgáltatások után fizetendő, illetve megfizetett hozzáadottérték adót, amelyet részére egy másik adóalany értékesített vagy fog értékesíteni, illetve teljesített vagy teljesíteni fog. Ez a HÉA rendszer egyik alapelve, így nem korlátozható.
Az Európai Bíróság tehát arra jutott, hogy a vonatkozó nemzeti szabályozás a HÉA levonási jog olyan általános korlátozását tartalmazta, amely a hatodik irányelvben biztosított levonási jog meg nem engedett korlátozását jelenti.
Ez az Art.-be iktatott általános visszatérítési szabályt megállapító 124/C. alapján egyértelműen nem volt lehetséges, ezért az Országgyűlés 2009 májusában beiktatott a 2003. évi XCII. törvénybe egy új, 124/D. -t, amely kifejezetten az Európai Bíróság határozatának következtében keletkező levonási jog utólagos gyakorlására állapított meg a 124/C. -tól eltérő szabályokat.
Az ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében is önellenőrzést rendelt elkészíteni és benyújtani, mely önellenőrzést az adóhatóság ismételt ellenőrzésre irányuló kérelemnek tekint. A PARAT ügy következtében az adózók mintegy 40 milliárd forintnyi áfát igényeltek vissza, melynek vagy kifizetését vagy azt kérték, hogy azt már fennálló vagy későbbi áfa kötelezettségük teljesítésébe számítsák be
Bizottság kontra Magyarország ügyben hozott ítélete: C-274/10 A ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó ÁFA visszatérítését kizáró magyar szabályozás nincs összhangban az uniós joggal. A tényállás a következő volt: A cégek a befizetendő ÁFA összegéből levonhatják a beszerzéseik után megfizetett ÁFA-t, és amennyiben a levonható ÁFA összege meghaladja a befizetendő adóét, úgy a vállalkozás a különbözet visszatérítését kérheti az államtól. Abban az esetben viszont, ha a cég valamely beszerzése ellenértékét a hozzá kapcsolódó ÁFA-val együtt ténylegesen még nem fizette meg üzleti partnerének, úgy az ezen ügylet keretében felszámítandó ÁFA összegével csökkentenie kellett az államtól visszaigényelhető adó összegét.
Bíróság kimondta, hogy az irányelv főszabály szerint nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy a beszerzések ellenértékének megfizetéséhez kössék az ÁFAkülönbözet visszatérítéséhez való jog gyakorlását.
Mahagében Kft ( C-80/11) és Dávid Péter ( C 142/11 A magyar adóhatóságok mindkét esetben hasonló okokra hivatkozva tagadták meg az áfa levonási jogot a számlát befogadóknál. Az adóhatóság szerint az előzetesen felszámított áfa levonását gyakorló felek nem jártak el olyan mértékű körültekintéssel, mely alapján fényt deríthettek volna a számlakiállító vagy azok alvállalkozói tevékenységének visszáságára, csalásra utaló körülményekre (pl, hogy a számlakíállító rendelkezett-e a megvásárolni kívánt mennyiséggel vagy rendelkezett-e a tevékenység elvégzéséhez 2015/2016. szükséges II. félév eszközökkel ADÓZÁS ) II.
A Biehl ügy (EB19.C-175/88) Klaus Biehl német állampolgár Luxembourgban vállalt munkát. Bár korábban folyamatosan éveket töltött Luxembourgban, 1983-ban már csak 10 hónapig élt Luxembourgban, mert utána visszaköltözött Németországba. A luxembourgi törvény előírta, hogy ha az adóelőleg levonása során valakinél az adott évi végleges adófizetési kötelezettséghez képest túlfizetés történik, akkor a különbözet nem utalható vissza az adóalanynak többek között akkor, ha számára fizetést folyósítanak munkaviszony alapján, és luxemburgi illetősége csak az év egy részében állt fenn, mivel hogy illetőségét csak az adóév folyamán, év közben szerezte meg vagy az adóév folyamán azt elveszítette azzal, hogy elhagyta az országot.
Bírósági ítélet Az Európai Bíróság ítéletében kimondta azt, hogy a kérdéses luxembourgi törvényi rendelkezés hátrányos megkülönböztetést eredményez, és ellentétes a Római Szerződésnek a munkavállalók mozgási szabadságáról rendelkező 48. cikkével is.
H.-M. Bachmann (EB4.C- 204/90) Bachmann német állampolgár, aki Belgiumban vállalt munkát. Mivel Németországban már évek óta befizetést teljesített egészség- és nyugdíjbiztosítási pénztárba, ezért az adóalapját ahogyan korábban Németországban Belgiumban is csökkenteni akarta a pénztári befizetésekkel. Ezt azonban a belga adóhatóság megtagadta tőle azzal, hogy a külföldi pénztárba történő befizetés nem jogosít fel adóalap-csökkentésre.
Az Európai Bíróság döntésében a nemzeti adórendszer belső szilárdságának védelmére tekintettel nem találta megalapozatlannak a belga jognak azt az előírását, hogy a külföldi egészségbiztosítási és nyugdíjpénztárnak befizetett összegek után nem lehet Belgiumban igénybe venni adókedvezményt. A bíróság megállapította ugyan a munkavállalás szabadságának a megsértését, de a fiskális kohézió elvére való hivatkozással mégis elfogadhatónak találta a belga törvényt.
A bíróság által kifejtett álláspont azzal magyarázható, hogy ha a befizetések után kedvezményt lehet igénybe venni, akkor ezzel az a rendelkezés is párosul, hogy a biztosítási kifizetés viszont valamilyen értelemben adóköteles jövedelem. Az viszont méltánytalan, hogy az egyik országban csak a befizetések utáni adókedvezményt veszi egy adóalany igénybe, de nem keletkezik adóköteles jövedelem a biztosítási kifizetés miatt, mert a kifizetés időpontjában az illető már nem rendelkezik abban az országban adójogi illetőséggel. Ezért Belgium a bíróság szerint megalapozottan írta elő azt, hogy a külföldi pénztárba történő befizetés után Belgiumban nem lehet kedvezményt igénybe venni.
Werner ügy (EB20.C-112/91) Hans Werner német állampolgár volt, de évek óta holland adójogi illetőséggel rendelkezett, és nem kapott európai bírósági védelmet a német adóhatóságok megkülönböztető bánásmódjával szemben, mivel német állampolgár volt. A német adótörvények értelmében nem vehetett igénybe bizonyos adókedvezményeket az adóalap megállapítása során, mivel nem német adójogi illetőségű volt, Hollandiában viszont azért nem vehetett igénybe adókedvezményeket, mert nem volt jelentős jövedelme az adott évben, amellyel szemben kedvezményeket érvényesíthetett volna.
A hátrányos megkülönböztetés nyilvánvalóan igazolhatatlan, mert az adóalany jövedelmének túlnyomó többségét a kérdéses évben Németországban szerezte. Ennek ellenére meglepő módon nem kapott védelmet az európai bíróságtól azon az alapon, hogy egy állam a saját polgárával szemben nem képes hátrányosan megkülönböztető rendelkezéseket hozni.
Valójában mint látható a hátrányos megkülönböztetés nem az állampolgárság, hanem a külföldi adójogi illetőség okán valósult meg, ami ráadásul nem is igazán igazolható, tekintetbe véve azt, hogy az adóalany jövedelme az adóévben nagyrészt Németországból származott (ezt a döntést korrigálja a bíróság a Wielockx döntésben).
Következmények Kimondták, hogy nem lehet a hátrányos megkülönböztetést igazolni a külföldi illetőségűekkel szemben akkor, ha a külföldi természetes személy jövedelmének nagy része a forrásországban keletkezik. A döntést követően valamennyi tagállamban revízió alá kellett venni az egyéni jövedelemadózás szabályait és hozzáigazítani a bírósági gyakorlatban kifejlesztett doktrínához, amely a Római Szerződés (régi) 48. cikkének végrehajtására hivatott