A motiváció
Ajánlott irodalmak Barkóczi, I; Séra L. Az emberi motiváció c. szöveggyűjteményből: Schacter, S. A testi funcióra gyakorolt kognitv hatások Ley, P. Az lehízás pszichológiája Pervin, L. A. Altruizmus Pervin, L. A. Az agresszió belső és külső meghatározói Comer, R. J. A lélek betegségei, 2000. Osiris kiadó. 12. fejezet.
Vázlat Fogalma Alapvető motívumok rendszere. Magasabb rendű motívumok és a motívumok hierarchiája. Arousal optimum elmélet. Flow. Extrinzik, intrinzik motiváció. Éhség jóllakottság. Drogfüggőség Teljesítménymotívumok.
Fogalma A latin movere = mozogni, motio = mozgás szavakból származik mozgat, kimozdít, aktivitásra késztet, cselekvésre ösztönöz. Motiváció (gyűjtőfogalom): viselkedésünk energetizálásáért és irányításáért felelős tényezők összessége. A motivált viselkedés: célirányos viselkedés (tárgyra és szituációra is irányulhat). Motívum (indítóok, indíték): az élőlény olyan állapota, amely befolyásolja, hogy elkezdjen vagy folytasson és befejezzen egy viselkedéssorozatot.
A motiváció kutatásának fő témái Az adaptív viselkedés magyarázata: pl. női és férfi féltékenység. Mi determinálja és mi energizálja a viselkedést? A kitartás megértése : intrinzik motiváció. Egyéni különbségek. Az önszabályozó viselkedés magyarázat.
A motivációs működés alapfogalmai a motivált viselkedés összetevői (1) Homeosztázis: a szervezet azon törekvése, hogy a változó külső környezettel szemben megőrizze belső környezetének állandóságát. Összehasonlító és vezérlő központ Ideális érték/ célérték Perifériás végrehajtók (kiigazítások) Szabályozott változó Érzékelő (perifériás/központi) Forrás: Atkinson Atkinson Smith Bem (1996): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest 277.o.
A motivációs működés alapfogalmai a motivált viselkedés összetevői (2) Szükséglet: az ideális értéktől való eltérés, az élőlény hiányállapota. Drive (késztetés): a motiváció belső oka, amely az egyénen kívül történő eseményektől független, olyan viselkedést indít el, mely csökkenti a szükségletet. A drive a szervezet általános energetizálását végzi, nem vezérli a szükséglet kielégülésére irányuló viselkedést. Szokás: a korábbi tapasztalatok összegződése (milyen viselkedés volt a múltban sikeres). Minden olyan viselkedés, amelynek során a drive csökken, szokássá válhat. (Drive + tanulási folyamat = szokás)
A motivációs működés alapfogalmai a motivált viselkedés összetevői (3) Vágy: olyan szubjektív élmény, amely előzetes tapasztalatok nyomán kialakult fogékonyságot jelent bizonyos tárgyak, helyzetek iránt, melyek korábban összekapcsolódnak valamely szükséglet kielégítésével. Incentívek: a környezet húzóingerei, amelyek befolyá- solhatják a motivációt. Incentív érték: arról tájékoztat bennünket, hogy a megjelölt tárgyak vagy események bizonyos, általunk már ismert affektív következménnyel járnak, ezért érdemes felfigyelni rájuk, esetleg szándékosan keresni őket.
A motívumok csoportosítása Elsődleges (primer) motívumok fiziológiai motívumok: a létfenntartáshoz biológiai értelemben elengedhetetlenek, az egyensúlyi állapot fenntartását célozzák, meglétük független a szocializációs hatásoktól rárakódhatnak azokra a viselkedésmintákra, amelyek kielégítésük érdekében alakultak ki, lehetnek: ellátással és elkerüléssel kapcsolatosak. Másodlagos (szekunder) motívumok szociális vagy pszichogén motívumok, humánspecifikus motívumok: tanultak, a szocializációs folyamatban teszünk rájuk szert, eredendően a primer szükségletek kielégítéséhez kapcsolódnak,de később önálló motivációs jelleget öltenek.
A motiváció kutatásának története Ösztön elméletek McDougall IRÁNYÍTÓ ÖSZTÖN a viselkedés mögött. Viselkedés célirányossága a központban. Az egyeddel veleszületett limitált számú ösztönnek köszönhető. S. Freud ÖSZTÖNÖK ENERGIAFORRÁSOK Ha az energia (libidó) vmelyik ösztönhöz társul, az egyed feszültséget él át. Ez a fesz csökkentésére késztet. Ha nem sikerül akkor v mást keres (ego fejl.), v átirányul az energia (agr.)
Woodworth drive elmélete Drive: minden cselekvésre késztető belső tényező. Ide tartozik minden biológiai késztetés és a tanulás által formált késztetések is. -éhség, szomjúság -szexualitás
Behaviorista motiváció elméletek Hull drive redukciós elmélete szerint a drive csökkentése jutalmazó erejű. Skinner a viselkedést külső és belső megerősítés irányítja. Bandura szociális tanuláselmélet szerint a modellek jutalmazása orientálja a viselkedést.
A fejlődést hangsúlyozó elméletek Piaget a környezethez történő sikeres adaptáció feszültségteremtő hatással bír. Berlyne Az újszerűség jutalmazó erejű. Explorációs tendenciák. Lewin, Tolman kognitív elméletek emberek által létrehozott mentális reprezentációk orientálják a viselkedést.
Az arousal-optimum elmélet (Hebb)
Csíkszentmihályi, FLOW
Tökéletes élmény...alapja a flow, vagyis az a jelenség, amikor annyira feloldódunk egy tevékenységben, hogy minden más eltörpül mellette, az élmény maga lesz olyan élvezetes, hogy a tevékenységet bármi áron folytatni akarjuk, pusztán saját magáért.
Humanisztikusok Maslow motivációs piramis. A fejlődés, gyarapodás szükséglete motiválja az emberi viselkedést. Murray 6 témakör köré szerveződő 27 szükségletet azonosított; témakörök: az ambíció, a tárgyakhoz való kötődés, a státus védelme, a hatalom, a társakkal való viszony és az információcsere; a motívumok megjelenhetnek nyílt módon és burkoltan egyaránt. Rogers egy motívumot feltételező elmélete (az önmegvalósítás szükséglete)
Abraham Maslow (1970) Az önmegvalósítás szükséglete Esztétikai szükségletek növekedési motívumok Kognitív szükségletek Az elismerés/megbecsülés szükséglete A gondoskodás, szeretet szükséglete A biztonság szükséglete Fiziológiai szükségletek deficit motívumok
Alapvető motívumok 1. Önfenntartási (túlélési) motívumok: éhség, szomjúság, hőszabályozás. Az alapvető motívumok modellje Forrás: Atkinson Hilgard (2005): Pszichológia. Osiris Könyvkiadó, Budapest 381.o.
Alapvető motívumok 2. Szociális (társas) motívumok: fajfenntartás, szexualitás, utódgondozás, anyai viselkedés, társas érintkezés, segítő viselkedés. Kíváncsiságmotívumok: szenzoros élménykeresés, exploráció, manipuláció.
A magasabbrendű, humánspecifikus motívumok Extrinzik ( eszköz jellegű): kívülről irányított, cél által vagy külső tényező által irányított. Intrinzik (önjutalmazó): belülről irányított, a cselekvés motivációja a cselekvésben rejlő élvezet maga. A két motivációs mechanizmus kapcsolata: (Lepper, Greene és Nisbett, 1973) Óvodásokat rajzoltattak: 1. vizsgálati csoport: rajz jutalom (csokoládé) 2. vizsgálati csoport: rajz nincs jutalom A későbbi megfigyelés: kevesebbet rajzoltak, akiket jutalmaztak elvész az intrinzik motívum szerepe.
Az intrinzik motiváció típusai (Vallerand, 1997) 1. A tudás elsajátítására irányuló intrinzik motiváció (Olyan viselkedéseket motivál, amelyek a cselekvés, a tanulás, a megértés örömét nyújtják szoros kapcsolatban van a környezet explorációjával, a tanulás belső késztetésével, a kíváncsisággal; a hangsúly a folyamaton van. kompetenciamotiváció) 2. A fejlődésre és alkotásra irányuló intrinzik motiváció (Lényege önmagunk meghaladásában és a kreatív tevékenységben van (kihívás, célorientáció, hatékonyság érzése, hatóerő érzése) a hangsúly a végeredményen van teljesítménymotiváció.) 3. Az ingerlés és élmények átélésére vonatkozó intrinzikmotiváció (Kellemes élményeket, érzéseket keresünk, melyek rendszerint érzékszervi vagy esztétikai élmények.)
Az extrinzik motiváció szintjei (pl. Ryan és Deci, 2000) (Az egyén önállóságának mértékétől, azaz attól függően, hogy a viselkedés mennyire áll közvetlenül a környezet irányítása alatt.) 1. A motiváció kívülről való szabályozása (A viselkedést közvetlenül a jutalomtól vagy a büntetéstől tesszük függővé a motivációt kizárólag a külvilág szabályozza.) 2. Az introjektált szabályozás (A jutalmak és a büntetések belsővé váltak a cselekvést a büszkeség, az önértékelés növelése/a szégyen, a szorongás elkerülése motiválja.) 3. Szabályozás az azonosuláson keresztül (A személy tudatosan értékeli az adott cselekvés fontosságát, és személyesen is fontosnak tartja.) 4. Az integrált szabályozás (A cselekvés integrált része a személy lényegének.)
Próba Tegyél E-t az extrinzik és I-t az intrinzik motivációhoz A tanár jó pontokat ad, a jó teljesítményért, és minden héten összeadja a pontokat, ami beszámít a jegybe. A diák óra után elmegy a könyvtárba, hogy utána nézzen alaposabban annak, ami érdekli. A diák keményen küzd, hogy jó eredményt érhessen el, mert akkor megkapja álmai utazását.
Jutalom és incentív motíváció Az incentív motivációt (valami akarását) egy affektus élvezet vagy irtózás kíséri Affektus a tudatosan megélt kellemes vagy kellemetlen érzések teljes skálája Élvezet alapvető pszichológiai funkció (Cabanac 1992) Személyes jólétünk és fennmaradásunk szempontjából hasznos tényezők Kellemesség érdemes megismételnünk az adott helyzetet
Akarni és szeretni A hipotalamusz egyes részeinek ingerlése elsöprő erejű jutalomértékkel bír (Olds 1956) élvezetközpontok az érintett agyi területek összeköttetését dopaminerg neuronok biztosítják (Valenstein 1976) dopamin = kellemes affektusok (Isen 2002) szeretés és akarás elkülönítése Az élvezetmozzanat fogyasztáskor jelentkezik, nem a vmi iránt való vágyakozáskor (pl.: arckifejezések, mozdulatok) (Steiner et al. 2001)
Drogfüggés és jutalom A szerfüggés a legerőteljesebb motiváció drogfüggőség kényszeres és önpusztító drogfogyasztás A drogok egy része rendkívül addiktív 1.túlaktiválják az agy incentív rendszereit 2.rendszeres szedésük elvonási tüneteket okoz (tolerancia) 3.idegi szenzitizáció sokkal tovább tart mint az elvonási tünetek
TÁPLÁLKOZÁS a táplálék kiválasztása veleszületett ízprefrencia elkerüljük a mérgező anyagokat brokkoli, kelbimbó a húsevésre való átállás elengedhetetlen volt az emberi agy kifejlődéséhez
a legtöbb motívum mélyén mindkét jelenség megtalálható (Toates 1986) jobban ízlik az étel éhesen mint jóllakottan egy pékség illatai beindítják a nyálelválasztásunkat
A legtöbb incentív cél egyben jutalmul is szolgál elsődleges megerősítők előzetes tanulás nélkül is képesek jutalomként szolgálni (pl.: édes íz) másodlagos megerősítők jutalmazó értéküket részben más eseményekhez való kapcsolásuk adja (pl.: pénz) A tanulás játssza a döntő szerepet
Elhízás Korai anya-gyerek kapcsolat anya nem differenciáltan válaszol Túlsúlyos egynek evéssel ragálnak a szorongásra Túlbecsülők (Herman, Polivy, 1983) a belső telítettségre vonatkozó gyenge jelzéseket nem észlelik, a közepes éhségjelzést túlbecsülik.
Homeosztatikus rendszerek Homeosztázis a szervezet azon törekvése, hogy a változó külső környezeti feltételek ellenében megőrizze belső környezetének állandóságát agyunk hőmérséklete szervezetünk folyadékháztartása A homeosztatikus szabályozás lehet pszichológiai élettani mechanikai egyensúlyi pont
Hőmérséklet és homeosztázis Ha agyunk hőmérséklete 10 C-kal csökken vagy nő elveszítjük az eszméletünket élettani kiigazítások izzadás (hűtés), didergés (fűtés) pszichológiai kiigazítások felöltözünk, levetkőzünk etc. Agyi hőérzékelő hipotalamusz preoptikus területén (Satinoff 1983) hőmérő és egyensúlyi pont láz megemelt egyensúlyi pont
Szomjúság és homeosztázis 1. Szomjúság a folyadékszükséglet pszichés megnyilvánulása Két alapvető folyadékraktár: 1. extracelluláris (vér, testnedvek) 2. intracelluláris (sejten belüli) 1. elégtelen folyadékbevitel vagy intenzív testmozgás miatt (verejték, lehelet, vizelet) csökken a vérnyomás nyomásérzékelők (vese, szív, vérerek) hipotalamusz agyalapi mirigy ADH szekréció vese (folyadék-visszatartásra készteti) renin szekréció angiotenzin hormon ivás utáni vágy
Az éhség szabályozása 1. Összetettebb a szomjúságénál Evolúciós alapú táplálékkiválasztás velünk született ízpreferenciák fajpecifikus tanulási mechanizmusok egyes ételek iránt Táplálékpreferencia legfontosabb tényezője a zamat (íz és illat alapján) csecsemők édes íz-preferenciája és keserű íz kerülése Az édes és a keserű íz evolúciós jelzőértéke
Az éhség szabályozása 2. Egyéni és társas tanulási mechanizmusok A zamathoz társuló emésztési tapasztalatok (klasszikus kondicionálás) (Booth 1991) Pl.: mikor egyes, kezdetben kimondottan kellemetlennek tartott ízek (kávé, alkohol) fokozatosan kellemessé válnak A folyamat ellenkező irányban is működik (kondicionált averzió)
A motiváció hiánya A motiváció hiányát magyarázó hiedelmek (Vallerand, 1997) Képesség hiánya hiedelmek (nincsenek meg a cselekvés végrehajtásához szükséges képességek) A stratégiára vonatkozó hiedelmek (a lehetséges stratégiák úgysem vezetnek a kívánt eredményhez) Az erőfeszítésre vonatkozó hiedelmek (a cél elérése túl nagy erőfeszítésbe kerül, amit az egyén nem hajlandó megtenni) Tehetetlenség hiedelmek (az erőfeszítés nem hoz eredményt, a feladat nagyságához mérten )
SZEXUALITÁS Miért van két nem? Eltérő utódnemző stratégiák a két nemnél. Befektetés nők: 9 hónap terhesség - ffi: szexuális együttlét Női választási preferencia: legjobb génállomány Férfi választási preferencia: egészséges sok utód.
Szépség kritériumai Mindkét nemnél: egészség, tisztaság, deformitás hiány, szép bőr, fogak, haj, szimmetria, arányok átlagossága
Féltékenység Az apaság bizonyossága 10% a gyerekeknek más férfitól van Nőknél a másik nővel folyatott érzelmi viszony, szerelem a veszélyeztető megosztott erőforrások. Női preferencia változások az ovulációs ciklus alatt.
Öröm vagy üröm? TELJESÍTMÉNY/SZORONGÁS AZ ISKOLÁBAN
Írjanak egy történetet a kérdéseket követve! Ki ez a személy? Mi történik? Mi történt ezelőtt? Mire gondol? Mi fog történni? Mit fog tenni?
Magas teljesítmény igényűek történetei A fsz. ambiciózus, tervezi a jövőt, megpróbál célokat elérni. Olyan célokat tűz ki, amelyek teljesíthetőek, de mégis kihívást jelentenek számára.
Alacsony teljesítmény igényűek történetei A fsz. nyomás hatására könnyen betörhető, törekvései, igyekezete abbamaradnak, menekül a felelősségtől. Olyan feladatot tűz ki, ami nem reális, így nem hibáztatható, ha nem sikerül neki.
Motivációs erő lehet: Magas telj. igényűek Siker öröme Magabiztosság Átélt és megtapasztalt sikeresség vmiben Reális célokat tűz ki TELJESÍTMÉNY MOTIVÁCIÓ Alacsony telj. igényűek A motiváló erőt a bukástól való félelem, szorongás jelenti Sokszor tapasztalta meg a kudarcot Igyekszik elkerülni a csalódást és a kudarcot KUDARCKERÜLÉSI MOTIVÁCIÓ
Szorongásos zavarok fóbiák (szociális fóbia, agorafóbia, iskolafóbia) generalizált szorongás teljesítmény szorongás pánik kényszer( mosakodási, rendrakási )
A probléma megoldás lépcsői Mi a probléma? Alternatív megoldások Lehetséges megoldások értékelése (jó, rossz oldala, következmények) Döntés Utólagos értékelés
Kommunikációs gátak utasítás, irányítás fenyegetés, figyelmeztetés hízelgés prédikálás, nyomásgyakorlás azonnali tanácsadás,gyors megoldási javaslatok kritizálás,hibáztatás,ítélkezés címkézés, megszégyenítés értelmezés, elemzés bagatellizálás, vigasztalás faggatás, kikérdezés figyelemelterelés, humorizálás
Mit tegyen a szülő? Kerítsen alkalmat meghitt beszélgetésekre! Biztosítsa gyermekét szeretetéről! Ne a gyereket, a cselekedetet minősítse! Mondja el, mit érez az adott esetben! Kérdezze meg, mit gondol gyermeke? Kutassa a dolgok hátterét! Hogyan lehetne a jövőben elkerülni a problémát?
Öröm és Üröm
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!