A szakképzés és a foglalkoztatás kapcsolatának aktuális kérdései Szolnok 2010. szeptember 27.
A gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek érvényesítése a szakképzésben A tervezéshez megvizsgálandó: Mekkora biztonsággal tervezhető? -Ki tervezzen? -Milyen adatok alapján? -Milyen távra? Mit mutatnak az adatok? (KSH 2010. június) -foglalkoztatási ráta: 55,5% -munkanélküliségi ráta: 11,1% (szakmunkások:12,3%; diplomások: 4,5%) -a szakképzett (ISCED 3-as szint) álláskeresők száma: 159600 fő (33,7%) -diplomás álláskeresők száma: 42900 fő (9,1%)
És még néhány érdekes adat A szakmunkás végzettségűek száma az aktív korúak körében: 1 834 100 fő Szakmunkás végzettségű foglalkoztatottak száma: 1 133 600 fő (különbség: 700 500 fő) A szakiskolák éves kapacitása mintegy 60 000 fő. Kereseti viszonyok Nemzetgazdasági bruttó átlagkereset: 204105 Ft/hó Fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete: 134532 Ft/hó Szellemi foglalkozásúak bruttó átlagkeresete: 276749 Ft/hó
Miért vannak szakképzett munkanélküliek? A tanult szakmájukra nincs szükség a munkaerőpiacon. Tudásuk elavult Alacsony bérszínvonal A rossz munkakörülmények Magas a munkába járás költsége A mobilitás hiánya Nem szeretik a szakmájukat Feketén dolgoznak Az NSZFI által kidolgozott pályakövetési rendszer e szempontokból is feltérképezheti a munkaerőpiacot.
A tervezés Hipotézis: A gazdaságnak vannak konkrét igényei, középtávú tervei. A gazdaság igénye hogyan jut el a döntéshozókhoz? - RFKB-kban részt vevő gazdasági szereplők (kamarák, munkaadók és munkavállalók) közvetítésével. RFKB - ismert a munkáltatók előtt? (pl. multik) - megkereshető kívülről? - rugalmasan tudja módosítani döntését konkrét igény esetén? - milyen erős a döntése? (szankciók?) - kikre dönt? (iskolai rendszerű szakképzés)
Döntéshozók és szempontjaik a képzés területén Iskolafenntartók (költségvetésük) Tanulók/hallgatók és családjuk (divatszakmák, presztízs, bérviszonyok, munkakörülmények, az iskola megközelíthetősége) Felnőttképzők (piac, haszon) Felsőoktatási intézmények (autonómia,erőforráslehetőségek, hallgatói igények) Cégek (vállalati képzések, belső képzések, saját igény) Hogyan jut el hozzájuk a gazdaság igénye? Motiváltak a gazdasági igények érvényre juttatásában?
Az iskolai rendszerű szakképzés a gazdaság egyetlen játszótere Itt a legkönnyebb beavatkozni (jogszabályi környezet). A leghosszabb az igény érvényre jutási ideje (2-5 év). Mi a szakképző iskolák feladata? - Nevelés, szocializáció. (életkori sajátosságok miatt) - Általános műveltség kialakítása. - Jó és széles szakmai alapok lerakása. (a vállalati specifikumokat a leendő munkahelyen lehet elsajátítani) Mindezért az iskola a felelős!
Az iskolai rendszerű szakképzés ellentmondásos elemei Szakmai viták az OKJ-ról: - A gazdaság szempontjából lassan, az iskolákéból nézve gyorsan frissül. - A moduláris vizsga túl bonyolult, (előzetes tudás beszámítása) - hosszú, (a vizsgázó számára nem hosszabb, mint régen) - költséges és - túlbürokratizált. (nem papírigényesebb, mint az érettségi, és a 3V programmal egyszerűsíthető az adminisztráció) Ugyanakkor: Az OKJ frissülését jogszabály biztosítja. A bírálók általában nem ismerik a jogszabályt vagy magát a moduláris rendszert sem. A moduláris képzés a tanuló/hallgató és a gazdaság számára is kedvező.
A duális képzés Milyen ágazatokban lehet tanulószerződést kötni? (egészségügyben, szociális területen, banki szférában, mezőgazdaságban?) Hol van értelme? (gyakorlatigényes képzések) A képzés mely szakaszában hasznos? (alapozás után) A gazdálkodó tudja-e biztosítani a teljes körű SZVK-szerinti felkészítést? (minden technológiát, munkafolyamatot be tud, be akar mutatni?, minden eszköz a rendelkezésére áll?) A gazdálkodó rendelkezik-e az oktatás/nevelés képességével, feltételeivel? A gazdálkodó felelősséget vállal-e a gyakorlatért? (Az iskola adja ki a bizonyítványt, de a gyakorlati képzésre nincs ráhatása. Kamarai ellenőrzés.)
A TISZK-rendszerű képzés Van-e létjogosultsága a duális képzésben? Mi a szerepe? (csak az alapozás vagy a teljes szakmai gyakorlat biztosítása?) Milyen erőforrásokkal rendelkezik? (emberi és eszköz) Fenntartható? Milyen típusú TISZK a jó? (vegyes profilú vagy ágazati?) Van értelmük az interregionális és országos TISZKeknek? Meg tud felelni a gazdaság elvárásainak?
Lehetőségek 1. A külső gyakorlati képzés és az SZVK-k követelményeinek összehangolása. (pl. rotációs rendszerben történő képzésszervezés) Felelősségi körök meghatározása. (bizonyítványban a gyakorlati képzőhely megnevezése) Az RFKB és a konkrét megrendelők kapcsolat-rendszerének intézményesítése. Az RFKB-döntések kereteinek meghatározása. (végrehajthatóság és ellenőrizhetőség) Az RFKB-TISZK-NSZFI-KIR kapcsolatának formálissá tétele.(adatszolgáltatás egységesítése)
Lehetőségek 2. A differenciált normatívák rendszerének kidolgozása. A szakmunkás képzettséggel rendelkező, jelenleg nem foglalkoztatottak képzése. A moduláris képzési szerkezet széleskörű megismertetése az LLL érdekében. A TÁMOP 2.2.1 program folytatása, az elért eredmények disszeminációja. (pályakövetés, minőségfejlesztés, vizsgarendszer- és tananyagfejlesztés, tanártovábbképzés)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! nagy.laszlo@nive.hu www.nive.hu