SZAKKÉPZÉS 4.0 A SZAKKÉPZÉS ÉS FELNŐTTKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁNAK KÖZÉPTÁVÚ SZAKMAPOLITIKAI STRATÉGIÁJA,

Átírás

1 SZAKKÉPZÉS 4.0 A SZAKKÉPZÉS ÉS FELNŐTTKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁNAK KÖZÉPTÁVÚ SZAKMAPOLITIKAI STRATÉGIÁJA, A SZAKKÉPZÉSI RENDSZER VÁLASZA A NEGYEDIK IPARI FORRADALOM KIHÍVÁSAIRA

2 A SZAKKÉPZÉS 4.0 KÖZÉPTÁVÚ SZAKMAPOLITIKAI STRATÉGIA FEJEZETEI 1 Az IPAR 4.0 következményeként megváltozó foglalkoztatói elvárások, a szakképzést és felnőttképzést befolyásoló makrogazdasági és munkaerő-piaci tényezők 2 A jelenleg működő szakképzési és felnőttképzési rendszer bemutatása, a rendszer legnagyobb kihívásai, kulcsproblémái 3 4 SZAKKÉPZÉS 4.0 Milyen szakképzésnek és felnőttképzésnek kell működnie 2030-ban? A SZAKKÉPZÉS 4.0 fejlesztési területei és beavatkozásai 5 A szakképzés nemzetközi aspektusai 2

3 Az IPAR 4.0 következményeként megváltozó foglalkoztatói elvárások, a szakképzést és felnőttképzést befolyásoló makrogazdasági és munkaerő-piaci tényezők avagy változó környezetünk kihívásai

4 1 Az Ipar 4.0 megjelenésével minden foglalkozás átalakul Forrás: McKinsey (2018) A különböző foglalkozásokban eltérő arányban jelenik meg az automatizáció. Ezt a képzési rendszer középtávú átalakítása során is figyelembe kell venni. A termeléshez kapcsolódó munkakörök esetén ezt kiemelten szükséges felmérni ennek hatását és átalakítani a képzést. 4

5 1 Az Ipar 4.0 megjelenése megváltoztatja a kompetenciaelvárásokat Nem pusztán szakképzett munkaerőre, de a foglalkoztatók által elvárt kompetenciákkal rendelkező szakemberekre van szükség. Felértékelődik azoknak a munkaköröknek a szerepe, ahol az emberi tényező nem helyettesíthető (pl. tanár, nővér, pszichológus). Az iskolarendszerben és a felnőttképzésben is kiemelt szerepet kell kapnia a kulcskompetenciák fejlesztésének. Forrás: Future of Jobs Report, World Economic Forum 5

6 % A további gazdasági növekedés feltétele a hatékonyságnövekedés, ami feltételezi a jobban képzett munkaerő rendelkezésre állását A magyar GDP növekedése nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. 5,2 4,0 2,3 2, Európai Unió Magyaroroszág Németország V3 átlag Forrás: KSH, Eurostat 6

7 1 Nemzetközi összehasonlításban is jó a foglalkoztatási ráta csökken a munkaerő-tartalék A foglalkoztatási ráta tekintetében utolértük a többi Visegrádi országot , ,1 65,7 62,7 56,4 68,6 68,2 67,7 Európai Unió Németország Magyarország V3 -átlag Forrás: Eurostat 7

8 1 A jelenleg működő szakképzési és felnőttképzési rendszer Magyarországon szak- és felnőttképzésben már ma is közel 1 millió fő vesz részt, ami megfelelő mennyiségi alapot jelent A felnőttképzés és felnőttoktatás magas aránya arra utal, hogy nem mennyiségi, hanem minőségi probléma van az élethosszig tartó tanulás terén. 8

9 1 Alacsony a gazdaság hatékonyságát növelő képzések aránya Nemzetközi összehasonlításban alacsony a saját munkavállalóikat képző vállalatok aránya. Jelentősen növelni kell a kis- és középvállalkozások körében a saját munkavállalóikat képző vállalatok arányát A képzésben részt vevők aránya az összes foglalkoztatotthoz képest Kisvállalkozás fő Középvállalat fő Nagyvállalat 249 fő felett Az alacsony vállalati képzési szinten belül is nagyon alacsony a kisvállalkozások és a középvállalkozások munkavállalóinak körében megvalósuló képzések száma. Miközben a kis- és középvállalkozások a vállalkozási szférában foglalkoztatottak kétharmadának biztosítanak munkalehetőséget, a hozzáadott érték 43%. A hatékonyságnövelés egyik fontos eszköze a célirányos képzési programok indítása. Forrás: KSH, december A KSH 5 évente végez célirányos vizsgálatot a vállalati képzések területén 9

10 A jelenleg működő szakképzési és felnőttképzési rendszer bemutatása, a rendszer legnagyobb kihívásai és kulcsproblémái avagy oktatási helyzetkép

11 Finnország Ausztria Hollanida Franciaország Szlovákia Szlovénia Németország Csehország Portugália Belgium Olaszország OECD-átlag Lengyelország Dánia Észtország Magyarország Görögország Lettország Svédország Spanyolország Japán Dél-Korea 2 A nemzetközi összehasonlítás alapján Magyarországon az európai átlagnál kevesebben vesznek részt szakmai képzésben, és ez a tendencia a trendek szerint tovább romolhat Középfokú szakképzésben végzett diákok aránya (2014, %) Általános képzés Szakképzés és poszt-szekunder képzés A jelenleg tervezett beavatkozások képesek lesznek jelentősen javítani az arányokon. 11

12 2 A szakközépiskola létszámváltozása és várható feladatváltozása A szakközépiskola létszámváltozása között A kiugró felnőttoktatási létszám az ingyenes második szakképesítés hatása 2009/ / / / / / / / /2018 A szakképzés elmúlt időszakának egyik sikertörténete a felnőttoktatás újraindulása volt az ingyenesen megszerezhető második szakképesítés lehetőségének bevezetésével. A jelenlegi képzési szerkezet összetett, jobban a gazdasági igényeket tükrözi. A következő időszakban is meghatározó marad a felnőttkori szakmatanulás, a felnőttoktatás. Nappali oktatás Felnőttoktatás Forrás: ITM, NSZFH 12

13 2 A szakképzési rendszerünkben a műszaki területhez kapcsolódó szakmák aránya vezető helyen van Európában Szakképzésben végzettek aránya szakmacsoportonként (2016) Engineering, manufacturing and construction Business, administration and law Health and welfare Services Other

14 2 A jelenleg működő szakképzési és felnőttképzési rendszer legnagyobb kihívásai, kulcsproblémái 6. Magas a végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya. 7. A szakmai képzés struktúrája nem elég rugalmas, működése nem hatékony, irányítása lehetne professzionálisabb. 8. A középfokú szakmai képzésnek nem működik a kapcsolata a felsőoktatással az elvárt szinten, ezért (is) választják sokan a gimnáziumokat. 9. A szakmai tantárgyakat oktató pedagógusok közül kevesen vesznek részt vállalati helyszínű továbbképzéseken, így tudásuk nem tudja követni megfelelően a technológiai fejlődést. Magas a pályaelhagyó oktatók száma a gazdaság által kínált magasabb jövedelem miatt. A következő időszakban bekövetkező nyugdíjba vonulási hullám miatt tudatosabb humánerőforrás-tervezés szükséges. 10. A jelenleg működő felnőttoktatás és felnőttképzés nem kínál kellően rugalmas tanulási lehetőséget, nem kifejezetten a gazdaság igényeire fókuszált, hatékonysága nem megfelelő. 14

15 SZAKKÉPZÉS 4.0 avagy milyen szakképzésnek és felnőttképzésnek kell működnie 2030-ban? 15

16 3 SZAKKÉPZÉS 4.0 Vízió Minden munkavállaló-képes korú magyar állampolgár számára biztosítani legalább egy, a gazdaság igényein alapuló, a munkaerőpiacon elhelyezkedést biztosító, modern szaktudást nyújtó szakképesítést. Misszió A magyar emberek személyes boldogulása, jövője, a magyar gazdaság folyamatos fejlődése és munkaerőutánpótlásának fenntartása érdekében biztosítani a szakmai és kulcskompetenciák fejlesztésén alapuló modern szaktudást a Szakképzés 4.0 modernizációs program által a magyar állampolgárok számára a Kárpátmedencében. 16

17 A szakmai képzés fejlesztésének három pillére A SZAKMAI KÉPZÉS MEGERŐSÍTÉSE VONZÓ KÖRNYEZET KARRIER LEHETŐSÉG NAPRAKÉSZ TUDÁSÚ OKTATÓK 21. századi szakképző iskolák fejlesztési program Korszerű ágazati tanműhelyek az iskolában a duális képzés előkészítésére Digitális oktatási tartalmak Mindenki számára átlátható, egyszerű képzési szerkezet 5 éves technikum,, a szakmai vizsga az ötödik (emelt szintű) érettségi tárgy A technikumból egyszerűbb út a szakirányú felsőoktatásba Ösztöndíjrendszer Naprakész tudású szakemberek rugalmas feltételekkel tanítanak az iskolákban Vállalati mérnökök a munkaidejükben oktathatnak a duális iskolai partnereknél Vállalati helyszínű akkreditált pedagógustovábbképzés 17

18 3 Az új szakképzési struktúra alaprendszere évfolyam Á L T A L Á N O S I S K O L A Á T J Á R H A T Ó Á T J Á R H A T Ó Gimnázium Ágazati alapvizsga Technikum Szakképző iskola Érettségi Szakmai képzés Érettségi és technikus végzettség Szakképző iskolát végzettek érettségire felkészítő képzése OKJ vizsga Érettségi F E L S Ő O K T A T Á S M U N K A E R Ő P I A C F e l n ő t t k é p z é s OKJ vizsga Kompetencia mérés 18

19 3 Technikum Juttatás Ki fizeti? Juttatás Ki fizeti? Ösztöndíj, tanulószerződés és munkaszerződés egymásra épülő rendszere APÁCZAI ÖSZTÖNDÍJ ÁLLAM Szakképző iskola SZAKKÉPZÉSI ÖSZTÖNDÍJ APÁCZAI ÖSZTÖNDÍJ ÁLLAM SZAKKÉPZÉSI ÖSZTÖNDÍJ vagy MUNKASZERZŐDÉS APÁCZAI ÖSZTÖNDÍJ ÁLLAM SZAKKÉPZÉSI ÖSZTÖNDÍJ ÁLLAM MUNKASZERZŐDÉS VÁLLALAT 5 éves technikum SZAKKÉPZÉSI ÖSZTÖNDÍJ vagy MUNKASZERZŐDÉS APÁCZAI ÖSZTÖNDÍJ ÁLLAM SZAKKÉPZÉSI ÖSZTÖNDÍJ APÁCZAI ÖSZTÖNDÍJ ÁLLAM APÁCZAI ÖSZTÖNDÍJ ÁLLAM ÁLLAM ÁLLAM ÁLLAM vagy vagy vagy vagy MUNKASZERZŐDÉS VÁLLALAT SZAKKÉPZÉSI ÖSZTÖNDÍJ MUNKASZERZŐDÉS VÁLLALAT SZAKKÉPZÉSI ÖSZTÖNDÍJ MUNKASZERZŐDÉS VÁLLALAT 2 éve szakmai képzés gimnázium után A duális képzésben tanulói munkaszerződés van. Aki önhibáján kívül nem tud részt venni duális képzésben, az szakképzési ösztöndíjat kap. A technikumban minden évfolyamon 2000 hátrányos helyzetű tehetséges fiatal a 9. évfolyamtól Apáczai ösztöndíjat kaphat. Nincs hiányszakma, a szakképző iskolában minden diák egységes szakképzési ösztöndíjat kap a 9. évfolyamtól, az Orientációs évben és a Dobbantó programban részt vevők is. 19

20 4 SZAKKÉPZÉS 4.0 SZAKKÉPZÉS KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLET 40 BEAVATKOZÁS 40 KULCSINDIKÁTOR 20

21 4 SZAKKÉPZÉS 4.0 fejlesztési területei és beavatkozásai A negyedik ipari forradalom kihívásaira struktúrájában és tartalmában is választ adni képes szakképzési és felnőttképzési rendszer Kapcsolódó KPI Az oktatott képzések rendszere legyen átlátható, a képzések tartalma igazodjon a negyedik ipari forradalom igényeihez Ágazati Készségtanácsok és a kamarák definiálják a gazdaság szakmai igényeit. Az OKJ racionalizálása, a nemzetközi gyakorlathoz igazodó, kevesebb szakmai képesítés. Minden képzésbe be kell épülnie az Ipar 4.0 követelményeinek és a szakmában elvárt digitális tartalmaknak. Az iskolai rendszerű képzésben széles szakmai alapokon álló, ágazati alapképzés kialakítása. Az OKJ kevesebb, mint 200 szakmát tartalmaz 21

22 4 SZAKKÉPZÉS 4.0 fejlesztési területei és beavatkozásai A gazdaság igényeire fókuszáló, hatékony, rugalmasabb tanulási lehetőséget kínáló felnőttoktatás és felnőttképzés Kapcsolódó KPI Az Ipar 4.0 igényeire választ adó, rövid ciklusú vállalati képzések támogatása, A KKV-k versenyképességének megerősítése felnőttképzési programokkal A képzési idő csökkentése a felnőttoktatásban és felnőttképzésben, az előzetesen megszerzett végzettség vagy gyakorlatban szerzett tudás beszámításával Kimenetszabályozás megerősítése, akkreditált vizsgaközpontok létrehozása A kontaktképzés és a távoktatás előnyeit ötvöző (blended) képzések előtérbe helyezése a felnőttoktatásban és felnőttképzésben A felnőttképzésben részt vevők nyomon követése a Digitális Munkaerő-piaci Program (DMP) segítségével A felnőttkori tanulásban részt vevők aránya eléri a 10%-ot 22

23 Köszönöm a figyelmet!