A tantárgy kódja: PHK_TUDMEGI A tantárgy megnevezése (magyarul): A tantárgy neve (angolul): Methodology of Scientific Understanding A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat + egyéb): 0+2 Kreditérték: 4 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága: évente, az őszi szemeszterben Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: nincs A tantárgy típusa: szeminárium Tantárgyfelelős tanszék: Összehasonlító és Intézményi Gazdaságtan Tanszék A tantárgyfelelős neve: Dr. Szabó Katalin A tantárgy szakmai tartalma: A kurzus kettős szerkezetű. A tudományelméleti problémák, illetve a közgazdaság-tudományban jelentkező tudományelméleti dilemmák irodalom alapján történő feldolgozásához csatolunk egy a kutatási eredmények formába öntésével, a kutatás és a publikálás technikai problémáival kapcsolatos gyakorlatias, "skill jellegű" blokkot is. Ez módot ad arra, hogy a hallgatók "élőben" próbálják ki, és mérjék meg azt a technikai tudást, amelyet a tudományfilozófiai-módszertani, illetve technikai blokkban való részvétellel szereztek. A tudományelméleti és technikai problémákat is feladatok formájában dolgozzuk fel. A feladatok értékelése során rögzítjük a résztvevőkben azokat a tudnivalókat, amelyek nélkülözhetetlenek a tudományos munka mindennapjaiban. Évközi tanulmányi követelmények: Aktív részvétel az órákon. Minden szemináriumra 1-2 oldalas írásbeli feladat otthoni megoldása, a tanultak alkalamazásának a tesztelésére. A hallgatók prezentációkat is tartanak a kötelező, illetve az ajánlott irodalomból Vizsgakövetelmény: A kiadott írásbeli feladatok maradéktalan és jó színvonlú megoldása, az irodalmak alapos feldolgozása Az értékelés módszere: A jegy a beadott ítrásbeli dolgozatok alapján születik. Ezek hiányos vagy nem megfeleő színvonlú megoldása esetén beszámolót tesz a hallgató a félév végén a köteletző irodalmak alapján. Tananyag leírása: Lásd az órarendi beosztást Órarendi beosztás: Hetekre bontott tematika 1. (Szept.15.) Bevezetés. Ahogy a tudósok csinálják A kutatás kezdete. Szükség van-e a tudományos módszerre? Tudomány és objektivitás a tudomány posztakadémikus stádiumában. John Ziman: "Elveszti-e objektivitását a tudomány?" Fehér Márta: "Tudományról és tudományfilozófiáról az ezredfordulón." Paul Feyerabend: "A módszer ellen." In: Replika 13-14. (1994 június) 17-21. és 33-35. o. "Why Consider a Carreer in Business Academia?" CUNY Information Competence Tutorials Feladat: Mi a legfontosabb 10 probléma, amivel a közgazdaságtannak s ezen belül a kutatási területednek/szakterületednek szembe kell néznie a következő 10-15 évben? Melyik az az öt kutatóhely, ahol a legizgalmasabb legérdekesebb problémákkal foglalkoznak a világban? 1 / 7
Prezentáció: csoportmunkában felkészülés az internetes kutatási eszközök bemutatására. Órán minden hallgató bemutat a többieknek egy-egy ilyen megoldást (Pl. Ebsco, GoogleScholar, CrossRef, EndNote) és arról egy informatív bejegyzést készít a tárgy blogjába 2.(Szept. 22.) Igazolhatók-e a tudományos elméletek? A tudományos kutatás logikája. Tudományos kutatás az internet korában. Science2.0 Karl Popper: "A társadalomtudományok logikája" In: Tény, érték, ideológia. (Papp Zsolt szerk.) Gondolat Kiadó, 1976, 279-301. o. Karl Popper: Három nézet az emberi tudásról in: Forrai-Szegedi (szerk): Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény Áron Kiadó, 1999, 499-522.o. Feladat: Keress példát tudományos elmélet falszifikációjára. Egy oldalon mutasd be, hogy milyen indokok szóltak mellette, és mi szól ellene. Milyen típusú a falszifikációja? 3. (Szept. 29.) Cáfolhatók-e a tudományos elméletek? Lakatos Imre: "A kritika és a tudományos kutatási programok metodológiája ill. A döntő kísérletek szerepe a tudományban in: Lakatos Imre tudományfilozófiai írásai Atlantisz, 1997, 19-63.o. ill. 129-154,o, Lakatos Imre: Falszifikáció és a tudományos kutatási programok metodológiája in: Forrai-Szegedi (szerk): Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény. Áron Kiadó, 1999, 187-217.o. Feladat: Keress példát olyan falszifikációra, melyet megcáfoltak. Röviden (egy-két oldalon) oldalon mutasd be az elmélet mellett és ellen szóló érveket. Részletezd, hogy a cáfolatot mivel/hogyan cáfolták meg. Ez jelenti-e azt, hogy az eredeti elmélet helyes? 4. (Okt. 6.) Empirikus kutatás. Kvalitatív és kvantitatív módszerek. Vegyes módszerek. Kemény eszközök puha élei Az esettanulmány. Yin, Robert K: Case Study Research: Design and Methods Sage, 2002 Creswell: Understanding Mixed Method Research in: by Dr. John W. Creswell (Author), Dr. Vicki L. Plano Clark (Author) Designing and Conducting Mixed Methods Research. Sage, 2006 Ch.1. pp.1-19 Qualitative versus Quantitative Research: Key Points in a Classic Debate Alan Bryman: Triangulation in: Bryman. Lewis-Beck, Futing Liao: Encyclopedia of Social Science Research Methods, Sage Reference Books Feladat: Egy további oldalban foglald össze, hogy milyen módszereket alkalmaztak a kutatás során. Az érvelő felek mennyire tartották fontosnak az eredmények értékelésében az alkalmazott módszereket? 5. (Okt. 13.) Matematikai eszközök. Modellezés teoretikus és fizikai modellek. Pozitív és normatív tudomány. A pozitív tudomány módszertana. A tudós társadalmi beágyazottsága. Milton Friedman: "A pozitív közgazdaságtan módszertana." In: Infláció, munkanélküliség, monetarizmus. (Válogatott tanulmányok. Budapest: KJK, 1986, 17-50. o.) E. Grunberg F- Modigliani: Lehetséges-e a társadalmi események előrejelzése? in: Bertalan L. (szerk): Magyarázat, megértés, előrejelzés. Tömegkommunikációs kutatóközpont, 1987 David Bloor: A tudásszociológia erős programja in: Forrai-Szegedi (szerk): Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény. Áron Kiadó, 1999, 427-445.o. Feladat: A korábbi feladatban az érvelő felek mennyire tartották fontosnak a saját vagy vitapartnereik elméleti előfeltevéseit? Ezeket támadták vagy inkább az empirikus eredményeket? Milyen egyéb tudományok eredményeire támaszkodtak a vizsgálat során a vitatkozó felek? Mi az, amit ebből minden különösebb hivatkozás nélkül tettek, sőt, esetleg anélkül, hogy belegondoltak volna? Milyen következményekkel jár - vagy járhat - mindez? 2 / 7
6. (Okt. 20.) Tapasztalat és gyakorlati tudás a tudományban. A képzés szerepe. A paradigma fogalma. Szemléletmódok, modellek, fogalmak. A tudományos tények elmélet- (ill. paradigma) függősége. A normál tudomány mint rejtvényfejtés. A tudományos forradalmak mint a világszemlélet változásai.) Thomas Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete. Gondolat kiadó, 1984 Polányi Mihály: A hallgatólagos következtetés logikája in: Forrai-Szegedi (szerk): Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény. Áron Kiadó, 1999. 153-169.o. Ajánlott irodalom Thomas Kuhn: Objektivitás, értékítélet, elméletválasztás in: Forrai-Szegedi (szerk): Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény. Áron Kiadó, 1999. 171-186.o. Polányi Mihály Filozófiai írásai I-II. Atlantisz könyvkiadó, 1992. Feladat: Milyen paradigmák vannak saját kutatási területeden? A korábbi feladatokhoz kapcsolódva válassz ki kettőt, és 3-4 oldalban jellemezd őket a Kuhn által megfogalmazott szempontok szerint! Készíts összehasonlító táblázatot! 7. (Okt. 27.) Tudományelméleti összefoglaló. Az összemérhetetlenség problémája és következményei. Módszertani sokféleség és a tudomány egysége. Irodalom Neumann János: "A módszer a fizikai tudományokban" in: Válogatott tanulmányok 74-83.o. és 100-102.o. Új pillantás egy ismert szövegre: Alfred Kieser: "Bevezetés a szervezetelmélet kritikai vizsgálatába" in: Szervezetelméletek. Aula, 1995, 1-45.o. Feyerabend: "A szakember vigasztalása" Ian Hacking: "A tudományos gondolkodás stílusai" Larry Laudan: "Az elméletektõl a kutatási hagyományokig" Feladat: Az előfeltevések, az alkalmazott módszerek, az egyéb tudásterületekhez fűződő kapcsolatok, a nyelv, a szemléletmód, stb. lehetővé teszi-e a 11-12. feladatban jellemzett elméletek, ill. a hozzájuk tartozó paradigmák szintézisét vagy más jellegű kooperációját? Milyen következményekkel jár ez a gyakorlati szakemberek számára? II. Rész 8. (Nov.3.) Új módszerek és témák a közgazdaság-tudományban. Merre tart a szakma? Merre keressünk izgalmas témákat? A témaválasztás buktatói. Reményteljes kutatás és zsákutcába vezető irányválasztások. Irodalom Gingras, Y. Schinckus, C. (2012): The Institutionalizationof Econophysics In The Shadow of Physics. Journal of the History of Economic Thought,Vol. 34. No. 1. March, pp. 109-130. Geoffrey M. Hodgson (2007): Evolutionary and Institutional Economics as the New Mainstream?* Evolut. Inst. Econ. Rev. 4(1): 7 25. Alchian, A. A. (1950): Uncertainty, Evolution and Economic Theory. Journal of Political Economy, Vol. 58. No. 3. June, pp.. pp. 211-221. Ajánott irodalom: Manuel R. Souza Luz and Paulo S. Fracalanza: From T(h)e(le)ology to Evolution: The Typological Legacy and the Darwinian Possibility of Economic Theorizing. Journal of Economic Issues, Vol. 47. No. 1. 2013. pp. 193-218. Feladat: Saját érdeklődési körében egy új irányzat bemutatása 1-2 oldalban (írásban) 9. (Nov. 10.) Új fejlemények az alkalmazható módszerekben 3 / 7
Liran Einav & Jonathan Levin (2014). The Data Revolution and Economic Analysis The National Bureau of Economic Research. Danah Boyd & Kate Crawford () Critical Questions For Big Data.Information, Communication &Society. http://www.tandfonline.com/loi/rics20 Ajánlott irodalom Hillinger, Claude (2007): Measurement in Economics and Social Science. Munich Discussion Paper No. 2007-19.Department of Economics, University of Munich,Volkswir tschaftliche Fakultat. Feladat: 1-2 oldalban prezentálni egy megoldatlan mérési problémát, amellyel kutatásai, illetve tanulmányai során találkozott 10. (Nov. 17.) Szigorúság és relevancia. A közgazdaság-tudomány kapcsolata a gazdasági gyakorlattal. Salanti, A. (2014): Rigor versus Relevance in Economic Theory. A Plea for a Different Methodological Perspective. History of Political Economy, 4 (1) 149-166. Ronald H. Coase, (2012). Saving Economics from the Economists. Harvard Business Review, November 20. Ajánlott irodalom. Csaba László ( 2015): Európai közgazdaságtan. 3. fejezet Akadémiai Kiadó, Budapest 37-82 Feladat: 3 példát keresni arra, hogy miként változtatták meg az empirikus tények a közgazdasági elmélet korábbi állításait. (Fél-fél oldalban röviden bemutatni a szóban forgó példákat.) 11. (Nov. 24) Eredetiség és normakövetés a tudományos munkában. Kire hivatkozzunk, mikor hivatkozzunk, hogyan hivatkozzunk? Hirsch index és impact factor. Etikai problémák a szakma művelésében. Mi a plágium, és mikor támaszkodunk természetesen mások munkáira? Eredményeink tesztelése. Citációk gyűjtése. Hasznos szakmai kapcsolatok. David A. Pendlebury (2008): White Paper Using Bibliometrics in Evaluating Research. A Guide to Evaluating Researces with Citation Data. Tompson Reuters. Editorial (2013): Whither research integrity? Plagiarism, self-plagiarism and coercive citation,in an age of research assessmen. Research Policy, Vol. 42. No. 5. pp. 1005-1014. Ajánlott irodalom Walter Enders Gary Hoover (2004): Whose line is it? Plagiarism in Economics. Journal of Economic Literature, Vol. 42. No. 2. pp.484-493. Feladat: Saját szakdolgozat hivatkozásainak átszerkesztése az APA-standardnak megfelelően. (1 oldalas javított Hivatkozásjegyzék beadása) 12. (Dec. 1) A dolgozat összeállítása és megszövegezése, a publikálás formai követelményei. A tanulmány struktúrája. A címadás fontossága. Címoldal és belső címoldal. Ajánlás, mottó. Előszó 4 / 7
és/vagy bevezetés, Rezümé és összefoglalás. Mellékletek, illetve függelékek Szakkifejezések magyarázata. Névmutató, tárgymutató, rövidítések jegyzéke. Gyakori stílushibák és a stílus javítása. Tipográfia, kiemelések. Helyesírás. Publikálási problémák. Idézési stílusok. APA style Ellison, Glenn (2011): Is Peer Review In Decline? Economic Inquiry. Vol. 49. No. 3. July, pp. 635 657 Walter Enders -- Gary A. Hoover: How Are the Mighty Fallen: Rejected Classic Articles by Leading Economists. The Journal of Economic Perspectives, Vol. 8, No. 1. (Winter, 1994) pp. 165-179. Ajánlott Szabó Katalin (2002]) Kommunikáció felsőfokon. Kommunikáció felsőfokon. (Második kiadás. Kossuth Kiadó, Budapest, pp. 99-148.; továbbá pp. 25-54. Feladat: Egy egy-másfél oldalas hibás szöveg javítása 13. (Dec. 8.) Alternatív közgazdasági világlátás: a rendszerparadigmától a viselkedés-gazdaságtanig Amitai Etzioni (2011). Behavioral Economics: Toward a New Paradigm. American Behavioral Scientist, 55 (8) 1099 1119. Kornai János: A rendszerparadigma. Közgazdasági Szemle, 46. évf. 7-8. sz. 585-589.o. Ajánlott irodalom: Szabó Katalin: Az új intézményi iskola, avagy összefér-e a tudományos szigor a társadalmi relevanciával? In: Bekker Zsuzsa (szerk.): Tantörténet és közgazdaság-tudomány. Aula Kiadó, Budapest, 2003. pp. 356-386. Feladat: Egy 2 oldalas összefoglaló a 2 módszertani irányzat hasonló és eltérő vonásairól a kötelező irodalom alapján Kompetencia leírása: A tárgy célja, hogy bevezesse a hallgatókat a tudományfilozófiába, erősítse érzékenységüket saját szakterületük tudományelméleti megalapozása, kutatás-módszertani háttere és a kutatás során adódó pragmatikus, "technikai" problémák iránt. Félévközi ellenőrzések: A beadott írásbeli feladatok kiértékelése A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai: Lásd az órarendi beosztásban az órákhoz kapcsolódó írásbeli feladatokat, továbbá a felsorolt kötelező, illetve ajánlott irodalomból tartandó referátumokat Szak neve: Általános és kvantitatív közgazdaságtan -- Közgazdaságtani Doktori Iskola Irodalomjegyzék: John Ziman: "Elveszti-e objektivitását a tudomány?" Fehér Márta: "Tudományról és tudományfilozófiáról az ezredfordulón." Paul Feyerabend: "A módszer ellen." In: Replika 13-14. (1994 június) 17-21. és 33-35.."Why Consider a Carreer in Business Academia?" CUNY Information Competence Tutorials Karl Popper: "A társadalomtudományok logikája" In: Tény, érték, ideológia. (Papp Zsolt szerk.) Gondolat Kiadó, 1976, 279-301. o. Karl Popper: Három nézet az emberi tudásról in: Forrai-Szegedi (szerk): Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény Áron Kiadó, 1999, 499-522.o. Lakatos Imre: "A kritika és a tudományos kutatási programok metodológiája ill. A döntő kísérletek szerepe a tudományban in: Lakatos Imre tudományfilozófiai írásai Atlantisz, 1997, 19-63.o. ill. 129-154,o, 5 / 7
Lakatos Imre: Falszifikáció és a tudományos kutatási programok metodológiája in: Forrai-Szegedi (szerk): Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény. Áron Kiadó, 1999, 187-217.o. Yin, Robert K: Case Study Research: Design and Methods Sage, 2002 Creswell: Understanding Mixed Method Research in: by Dr. John W. Creswell (Author), Dr. Vicki L. Plano Clark (Author) Designing and Conducting Mixed Methods Research. Sage, 2006 Ch.1. pp.1-19 Qualitative versus Quantitative Research: Key Points in a Classic Debate Alan Bryman: Triangulation in: Bryman. Lewis-Beck, Futing Liao: Encyclopedia of Social Science Research Methods, Sage Reference Books Milton Friedman: "A pozitív közgazdaságtan módszertana." In: Infláció, munkanélküliség, monetarizmus. (Válogatott tanulmányok. Budapest: KJK, 1986, 17-50. o.) E. Grunberg F- Modigliani: Lehetséges-e a társadalmi események előrejelzése? in: Bertalan L. (szerk): Magyarázat, megértés, előrejelzés. Tömegkommunikációs kutatóközpont, 1987 David Bloor: A tudásszociológia erős programja in: Forrai-Szegedi (szerk): Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény. Áron Kiadó, 1999, 427-445.o. Thomas Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete. Gondolat kiadó, 1984 Polányi Mihály: A hallgatólagos következtetés logikája in: Forrai-Szegedi (szerk): Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény. Áron Kiadó, 1999. 153-169.o. Neumann János: "A módszer a fizikai tudományokban" in: Válogatott tanulmányok 74-83.o. és 100-102.o. Új pillantás egy ismert szövegre: Alfred Kieser: "Bevezetés a szervezetelmélet kritikai vizsgálatába" in: Szervezetelméletek. Aula, 1995, 1-45.o. Feyerabend: "A szakember vigasztalása" Ian Hacking: "A tudományos gondolkodás stílusai" Larry Laudan: "Az elméletektõl a kutatási hagyományokig" Gingras, Y. Schinckus, C. (2012): The Institutionalizationof Econophysics In The Shadow of Physics. Journal of the History of Economic Thought,Vol. 34. No. 1. March, pp. 109-130. Geoffrey M. Hodgson (2007): Evolutionary and Institutional Economics as the New Mainstream?* Evolut. Inst. Econ. Rev. 4(1): 7 25 Editorial (2013): Whither research integrity? Plagiarism, self-plagiarism and coercive citation,in an age of research assessmen. Research Policy, Vol. 42. No. 5. pp. 1005-1014. Alchian, A. A. (1950): Uncertainty, Evolution and Economic Theory. Journal of Political Economy, Vol. 58. No. 3. June, pp.. pp. 211-221. Kornai János: A rendszerparadigma. Közgazdasági Szemle, 46. évf. 7-8. sz. Nakamura (2000): Economics and the New Economy: The Invisible Hand Meets Creative Destruction. Business Review, July/August, pp. Ellison, Glenn (2011): Is Peer Review In Decline? Economic Inquiry. Vol. 49. No. 3. July, pp. 635 657 Walter Enders Gary A. Hoover: How Are the Mighty Fallen: Rejected Classic Articles by Leading Economists. The Journal of Economic Perspectives, Vol. 8, No. 1. (Winter, 1994) pp. 165-179. Amitai Etzioni (2011). Behavioral Economics: Toward a New Paradigm. American Behavioral Scientist, 55 (8) 1099 1119. Salanti, A. (2014). Rigor versus Relevance in Economic Theory. A Plea for a Different Methodological Perspective. History of Political Economy, 4 (1) 149-166. Ronald H. Coase, (2012). Saving Economics from the Economists. Harvard Business Review, November 20. Liran Einav & Jonathan Levin (2014). The Data Revolution and Economic Analysis The National Bureau of Economic Research. Danah Boyd & Kate Crawford (2012). Critical Questions For Big Data. Information, Communication &Society. 15 (5) 662-679. http://www.tandfonline.com/loi/rics20 6 / 7
Powered by TCPDF (www.tcpdf.org) Tantárgy adatlap Ajánlott irodalom: Thomas Kuhn: Objektivitás, értékítélet, elméletválasztás in: Forrai-Szegedi (szerk): Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény. Áron Kiadó, 1999. 171-186.o. Polányi Mihály Filozófiai írásai I-II. Atlantisz könyvkiadó, 1992. Hillinger, Claude (2007-): Measurement in Economics and Social Science. Munich Discussion Paper No. 2007-19.Department of Economics, University of Munich,Volkswir tschaftliche Fakultat. Walter Enders Gary Hoover (2004): Whose line is it? Plagiarism in Economics. Journal of Economic Literature, Vol. 42. No. 2. pp.484-493. Szabó Katalin (2002]) Kommunikáció felsőfokon. (Második kiadás. Kossuth Kiadó, Budapest, pp. 99-148.; továbbá pp. 25-54. Szabó Katalin( 2003):Az új intézményi iskola, avagy összefér-e a tudományos szigor a társadalmi relevanciával? In: Bekker Zsuzsa (szerk): Tantörténet és közgazdaság-tudomány. Aula Kiadó, Budapest, 2003. pp. 356-386. A tantárgy oktatói: 7 / 7