Pedagógusok ellenőrzése értékelőlap Pedagógusjelölt neve: Belicza György Reflektáló pedagógusjelölt neve: Alimán Ildikó Mikrotanítások 3x20 percben. Líra Az óra címe: Ady Endre: Jó Csönd-herceg előtt című versének elemzése. Az óra időpontja: 2015. 03. 04. Vizsgált dokumentumok: óraterv, diasor, a pedagógusjelölt saját reflexiója, a tanításról készült videó felvétel Terület, tartalom I. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése 1. Hogyan méri fel - milyen hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz - a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? 2. Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában a tanítás, tanulás folyamatában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? 3. Milyen módon differenciál, alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát? 4. Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal? 1. nem jelent meg ezen az órán ez a szempont, így nem értékelhető. 3. A csoportmunka soránkevéssé összetett illetve magasabb szintű gondolkodást igénylő feladatok egyaránt megjelentek, amelyek egy valós osztályközösségben a gyermekeket ismerve, jól alkalmazhatóak a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelően kiosztva. 1
5. Hogyan fejleszti a kiemelkedő képességű tehetséges tanulókat? II. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése 1. Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására? 2. Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat? Amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylőket, és a hátrányos helyzetű tanulókat is? 3. Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)? 4. Hogyan működik, mint osztályfőnök? 5. Melyek azok a probléma-megoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz? III. Módszertani felkészültség 1. Milyen a módszertani felkészültsége? 2. Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? (Alkalmazza-e a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket?) 1. n.é. 3. n.é. 1.-2. Módszertanilag felkészült. Változatosan és arányosan jelent meg az óráján aszemléltetés, a tanári elbeszélés, a tanári magyarázat, és a tanulók kooperatív csoportos tevékenysége. A tanítási gyakorlat során az RJR modellt hatékonyan alkalmazta. Ráhangolódás szakaszában kellőképpen felkeltette az érdeklődést, és az asszociációk segítségével megteremtette az alapot a verselemzés kibontakoztatásához. 2
3. Hogyan méri, illetve értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában? 4. Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a tanulócsoporthoz, illetve a tananyaghoz? IV. A pedagógiai folyamat tervezése 1. Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás? (pedagógiai program, tanmenet, tematikus terv, óraterv, óravázlat, foglalkozási terv, folyamatterv) 2. Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás? A jelentésteremtés fázisában csoportmunka keretén belül pontosan megadott szempont szerinti (leginkább funkcionális jellegű) elemzést végeztetett a tanulókkal. Majd ezt követően tanári irányítással ellenőrizte és tárta fel a megoldásokat, amit egy rendszerezés követetett. Fontos momentuma volt ez az órának, mivel segítette a tanulókat a legfontosabb tudnivalók lejegyzésében és megértésében. 3. Az óra végén a reflektálás szakaszában visszajelzéseket, esetleges kritikai észrevételeket fogalmaztatott meg a diákokkal a verselemzés kapcsán, amely számára is értékes információkkal szolgált saját munkájának megítélése szempontjából. 4. Az RJR modell és annak a tananyaggal való megfelelő összehangolása hatékonynak bizonyult. Az órának megvolt a pontosan megszerkesztett menete, és íve. 1. Óraterve pontos, precíz. A pedagógusjelölt logikusan felépítette az óra egyes részeit, azok szervesen kapcsolódnak egymáshoz. (Kivéve a ráhangolódás és az azt követő keletkezési körülmények tanári magyarázat általi közlése. Ez talán túl éles váltás volt, egy kissé megtörte a ráhangolódás menetét, visszatérítette a frontális tanári munka és a passzív hallgatóság viszonyrendszerébe.) Az óraterv formai szempontból is jól szerkesztett. Az osztály rovatban azonban a saját tanári képzésének információit tüntette fel, holott szerintem ide a tanítandó osztályt (pl: 11.A) kellett volna beírni. 2. Az óra menete pontosan követte a tervezettet. Egy apróbb figyelmetlenség volt a tanárjelölt részéről, amikor a diákat elfelejtette továbbléptetni a csoport feladatok megbeszélése alatt, így azok a tanulók, akik nem ismerték a többi csoport feladatát nehezebben követhették az eseményeket. 3
3. A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti Alaptanterv fejlesztési területei nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztési kompetenciákat? 4. Az éves tervezés elemei megfelelnek-e a pedagógiai programban leírt intézményi céloknak? 5. Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire? V. A tanulás támogatása, szervezése és irányítása 1. Milyen hatásos tanulásszervezési eljárásokat alkalmaz (önálló és csoportos tanulás irányítása, differenciálás, projekt, témahét stb.) 3. Az óraterv készítése és megvalósulása során figyelembe vette a NAT által megfogalmazott valamennyi fejlesztési területet, amennyiben az óra céljai és témája ezt alkalmassá tette. 1. Beszédkészség 2. Olvasás, az írott (és hallott) szöveg megértése 6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése 5. A pedagógusjelölt a tanulók előzetes tudására is épített. A csoportban megoldandó feladatban a már tanult verselemzési és stilisztikai ismeretek alapján értelmezteti a művet a diákokkal. 1. Változatos volt a tanulási folyamat szervezése. A ráhangolódás fázisában egyéni, a keletkezési körülmények feltárásában a frontális tanári munka, míg a jelentésteremtésben a szövegelemzés csoportos munkában zajlott. A csoportok kialakítása, a feladatok megalkotása, és a megbeszélés megfelelő tanári irányítása jól szervezett és összehangolt előkészületekre utal. A csoportkialakítás és a feladat meghatározás pontos, érthető volt. Megfelelően tájékoztatta a tanulókat a munkára fordítandó időről is. A csoportos feladatokat úgy alakította ki, hogy egy-egy feladatot két csoport is megkapott, ám míg az egyik csoport általában a meghatározott verstani elemek felismerését és megnevezését végezte el, addig a másik (a kontroll) csoport ezen elemek hatására, szerepére, jelentésére kereste a választ. Ezzel a differenciálást is megvalósította, hiszen egy valódi osztályközösségben, ha már ismerni fogja a diákokat, akkor tudni fogja, mely tanulóknak adhat kissé magasabb gondolkodást igénylő feladatokat, és mely tanulók azok, akiknek egyelőre az ismeretek felidézése és alkalmazásának gyakorlása hatékony. 4
2. Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését és hogyan köti le, tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését? 3. Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességét? 4. Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási folyamatra? 5. Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információ-kommunikációs technikákra épülő eszközöket, digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információ-kommunikációs technológiák között? A csoportok munkájának megbeszélése után, összegezte a tudnivalókat, visszautal a diákok válaszaira és a saját előzetes koncepciója szerint hangsúlyozza ezeket, s így egy komplex, közösen alkotott, de mégis a tanárjelölt által terelgetett és összefogott értelmezés született meg óra végére. 2. A motiválás nem igazán jelentkezett az óra folyamán. A tanulók érdeklődését és figyelmét egyrészt a változatos óraszervezéssel, másrészt a folyamatos kérdésekkel tartotta fenn. 3. A tanulók együttműködési képességének fejlesztésére is alkalmas volt az általa megszervezett csoport munka, mert egyrészt közösen kellett dolgozniuk a feladatokon, másrészt ki kellett jelölni maguk közül egy szóvivőt, s ez a tanulók szociális érzékenységét, egymásra figyelését, illetve a demokratikus elvek gyakorlati alkalmazásának gyakorlását szintén elősegíti. (képviselők kijelölése és a bennük való bizalom, hogy helyesen tárja nyilvánosság elé a csoport munkáját) 4. Instrukciói pontosak, magyarázatai jól érthetőek és ezzel nagyban segíti a tanulók koncentrálását. A vers felolvasása előtt talán kissé szokatlan, ám hatékony meditációs módszert alkalmazott. Arra kérte a diákokat, hogy csukják be szemüket és próbáljanak belehelyezkedni a lírai én pozíciójába. Ezzel egy nyugodt és egyben nyitott befogadói környezetet teremtett a vers megismerésére. 5. Az órán használta a számítógépet és a projektort, amely segítségével diasort vetített ki. A diasor segítette a ráhangolódás szakaszában a képek segítségével történő asszociációkat, valamint a keletkezési körülmények kapcsán a legfontosabb információk rögzítését. Az egyes csoportok feladatai is láthatóak voltak. (lettek volna, ha nem felejti el) A dián szereplő információk szervesen kapcsolódtak a tanári magyarázathoz, illetve fordítva. A diák nem terhelték meg a tanulók figyelmét, hanem éppen ellenkezőleg, segítették a gondolatmenet követésében őket. 5
VI. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése 1. Milyen esetekben alkalmazza a tanulási-tanítási folyamatban a diagnosztikus, fejlesztő és szummatív értékelési formákat? 2. Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz? 3. Mennyire támogató, fejlesztő az értékelése? 4. Milyen visszajelzéseket ad a tanulóknak? Visszajelzései támogatják-e a tanulók önértékelésének fejlődését? 5. Hogyan győződik meg arról, hogy reálisan értékeli-e a tanulókat? VII. A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás 1. Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (életkornak megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? 2. Milyen a tanulókkal az osztályteremben (és azon kívül) a kommunikációja, együttműködése? 1. n.é. 3. A csoportok munkájának ellenőrzése közös megbeszélésen alapult, a jó válaszokat megerősíti, a pontatlanságokat megmagyarázza, kiegészíti. Tehát egyértelműen támogató az órai munka közben történő értékelése. 4. Visszajelzései építő jellegűek, bátorítóak, kedvező hangulatot biztosított a tanulói gondolatok megosztásának. 1. Nyelvhasználata igényes, helyesen és tudatosan használja a szakkifejezéseket, bár kissé túl bonyolultan és terjengősen fogalmaz, az életkornak nem mindig megfelelő szókészletet használ. Néha kissé tudományosabb kifejezéseket alkalmaz a kelleténél, amely zavaró lehet a diákoknak az értelmezésben. Pl: - mindenféleképpen ellentétező, kétosztatú bipoláris rendszer az, amely meghatározza - bár az ő hatása kissé, kevéssé érvényesül - szellemi princípium - az életigenlés meglehetősen erőteljesen jelen van A beszédtempó és a hangerő megfelelő, jól érthető és artikulált. 2. A kommunikációja az osztályteremben nagyon jól működött. Végig magára tudta vonni a figyelmet, abszolút irányítani tudta a helyzeteket. Eközben figyelmes és udvarias hangnemben beszélt a tanulókkal. Tudatosan és rendszeresen megköszönte a munkát és a hozzászólásokat. A csoportmunka alatt folyamatosan járkált a teremben, és érdeklődött, hogy sikerül-e a feladatot megoldani. Ha kellett segített a tanulóknak. Ezáltal személyesebbé vált a kapcsolat a diákok és a tanárjelölt között. Egy alkalommal, arra is 6
3. Milyen módon működik együtt pedagógus és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban? 4. Együttműködik-e és ha igen, milyen módon más intézmények pedagógusaival? 5. Milyen pedagógiai fejlesztésekben vesz részt (intézményen belül, kívül, jó gyakorlat stb.)? 6. Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képes-e önfejlesztésre? 7. Mennyire tud azonosulni az intézmény pedagógiai programjának céljaival, az intézmény hitvallásával? VIII. Az autonómia és a felelősségvállalás 1. Munkájában hogyan érvényesíti a PDCA szemléletet? 2. Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket? 3. Kezdeményezőképessége, felelősségvállalása mennyire fejlett? 4. Munkájában mennyire pontos, megbízható? volt példa, hogy míg éppen másokkal volt elfoglalva, illedelmesen türelmét kérte a másik tanulónak, aki szintén a segítségét kérte. 3. n.é. 6. A tanárjelölt képes az önreflexióra, reálisan látta a saját munkáját. Figyelmetlenségeit felismerte és ezen változtatni szándékozik a saját órájáról írt reflexiója szerint. 7. n.é. 1. n.é. 3. n.é. 4. Munkájában rendkívül pontos, mind az óratervet és annak megvalósítását tekintve, mind pedig az időkeret betartásában, valamint a fogalomhasználatában, és az óra menetének irányításában egyaránt. A bemutatott mikrotanítása alapján megbízhatónak, felkészülése pedig apróbb figyelmetlenségeket leszámítva alaposnak mondható. Értékelés dátuma: 2015.03.15. 7