Érdi Batthyány Sportiskolai Általános iskola

Átírás

1 Pedagógus önértékelésének területei 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli. Tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját. Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják. Pedagógusaink nyitottak minden újra, rendszeresen jelentkeznek szakmai továbbképző tanfolyamokra. A megszerzett ismereteket igyekeznek beépíteni az általuk használt pedagógiai módszerek rendszerébe. A hatékony ismeretszerzést, személyiség-, és közösségfejlesztést szakkörökkel, énekkarral, projektoktatással és az órák egy részében megjelenő kooperatív technikák alkalmazásával segítik. Az önálló ismeretszerzés folyamatába beépíti az online információkat, képessé teszi a tanulókat a feldolgozásukra. Az új pedagógia módszerek minél szélesebb körben való elterjedésének és hatékonyságának növelése érdekében megszervezésre került a belső továbbképzési rendszer. 1

2 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Ismeri és alkalmazza-e a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket? Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz. A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi. Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg az órán alkalmazott módszereket. Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz. Új kihívás a tantestület számára, hogy bővítse ismereteit és pedagógiai módszereit a differenciálás, a kooperatív technikák és a konfliktuskezelés témakörében. Szabadidős programokat, ünnepi műsorokat, versenyeket, kirándulásokat, táborokat, stb. szerveznek és rendeznek az éves munkatervben foglaltaknak megfelelően. A tanulók képességeit, értelmi, érzelmi és szociális helyzetét is szem előtt tartja. Igénybe veszik a szakszolgálatok és a szakmai szolgáltatók segítségét. A módszerek megválasztásánál figyelembe veszi a tanuló csoport életkori sajátosságait. 2

3 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában? Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a tananyaghoz? Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik. A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket a digitális anyagokat és eszközöket is ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja. Fogalomhasználata pontos, következetes. Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában Elkészítik és folyamatosan aktualizálják az iskola alapdokumentumait (pedagógiai program, tantervek, SZMSZ, házirend). Folyamatosan tartják a kapcsolatot a szülőkkel, az oktatónevelő munkát segítő szakemberekkel, támogatva ezzel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlődését. A rendelkezésre álló taneszközöket a tanulócsoport életkori sajátosságainak megfelelően választja meg, lehetőséghez mérten figyelmet fordít a digitális anyagok felhasználására. Az ismeretszerzés folyamatában a fogalomhasználatában igazodik a tanulócsoportok szintjéhez. 3

4 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt). Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással. Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására Együttműködnek értekezletek, munkaközösségi megbeszélések, stb. keretében a hatékonyabb munkavégzés érdekében. Az iskola alapdokumentumainak megfelelően tervezik, szervezik, és valósítják meg oktató-nevelő munkájukat (tanmenetek, foglalkozási tervek). Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására 4

5 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításhoz szükséges önreflexiók Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás? Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulási-tanítási (tematikus) egységekre és órákra bontva is megtervezi. Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, egyéni képességeit, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait stb. Tudatosan tervezi a tanóra/foglalkozás céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket. Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). A NAT, a Kerettanterv, az iskola helyi tanterve és az iskolai munkaterv alapján elkészíti témakörökre és órákra bontott tanmenetét, tematikus tervét. A tanmenet és a tematikus terv elkészítésekor figyelembe veszi a tanulócsoport összetételét, életkori sajátosságait és előzetes tudását, a korábbi mérési értékelési eredményeket is. Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon a tanulás tanítása. A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. 5

6 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításhoz szükséges önreflexiók Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás? A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti alaptanterv és a pedagógiai program nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat? Az órát/foglalkozást a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt. Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására Terveit az óra /foglalkozás eredményességének függvényében felülvizsgálja A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját. A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. Előzetes tervezés után vezeti le a tanítási órákat, de szükség esetén a tervezettől képes rugalmasan eltérni a tanulás eredményessége érdekében. A motiválás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon. A tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. előzetes felkészüléshez felhasználja az elért eredményeket. Az ismeretszerzés folyamat tervezéskor a helyi tanterv követelményeinek elsajátíttatását tartja szem előtt a nevelő, az általa tanított tanulók körében. 6

7 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításhoz szükséges önreflexiók Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire? Célszerűen használja a digitális, online eszközöket. Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. Alkalmazza a differenciálás elvét. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása az alkalmazott módszerek támogatják a szociális tanulás lehetőségét. A differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon. 3. A tanulás támogatása Mennyire tudatosan, az adott helyzetnek menynyire megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat? Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. 7

8 3. A tanulás támogatása Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését? Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességét? Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási folyamathoz? 8 Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket. Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra. A tanulást támogató környezetet teremt például a tanterem elrendezésével, a taneszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására Az iskolai Házirendnek és Pedagógiai Programnak megfelelően biztosítja a tanulóknak a bizalommal teli légkört és a javítási lehetőséget. Elősegíti az esztétikus környezet kialakítását, diákjai lehetőséget kapnak saját véleményük, elképzelésük, kifejtésére A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. melynek feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon.

9 3. A tanulás támogatása Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információkommunikációs technikákra épülő eszközöket, a digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információkommunikációs technológiák között? Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét. Ösztönzi a tanulókat az IKT- eszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában. Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára, például webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését,(ikt eszközök) vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon a tanulás tanítása. A lehetőségek figyelembevételével az IKT eszközök használata. 9

10 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Önértékelési szem- pontok Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony tanulómegismerési technikákat alkalmaz? Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? A tanulói személyiség(ek) sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel. Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli. A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli. A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik. A tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, a tanulói teljesítmények elemzése alapján az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók ellátásával kapcsolatos feladatokat a 2/2005.(III.1.) OM rendelet, és a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz. A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik. 10

11 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani - vagy a megfelelő szakembertől segítséget kérni. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását. Együttműködik különböző szakemberekkel, s javaslataikat beépíti a pedagógiai folyamatokba. Egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres,alkalmazkodik az eltérő képességekhez. Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát? Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására. A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk A tanórán, a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait. A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. 11

12 5.A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására? Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű tanulókat is? Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit. Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt. Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli. Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait. A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket a harmonikus légkör kialakításával. Tanórákon kívül is közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez, törekedve a nyílt, őszinte kommunikációra, egymás tiszteletére Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen legalább havonta tájékoztatja a szülőket. Az iskola különböző fórumain teret enged a különböző véleményeknek, ösztönzi a tanulókat, hogy megfelelő formában kommunikáljanak 12

13 5.A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)? Melyek azok a probléma-megoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz? Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén. Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat,figyelve arra, hogy a diákok képesek legyenek az identitáskülönbségeket kulturáltan kezelni. A tanórákon és az iskolai rendezvényeken olyan módszereket alkalmaz, melyekben az együttműködés fontos szerepet kap. Támogatásával és irányításával, folyamatos kontroll mellett alkalmazza a közösségfejlesztésben a számítógép adta lehetőségeket, szakemberek segítségét kérve felhívja a diákok figyelmét azok veszélyeire. A konfliktusok megelőzésére, illetve a kialakult konfliktusok megoldására hatékony módszereket alkalmaz: közösen kialakított szabályrendszer, azok erősítése, a reflexiók során feltárt hibák javítása, korrigálása. A kialakult konfliktusokat időben felismeri, és a kialakított, a tanulók számára is ismert szabályrendszer szerint kezeli. 13

14 6.A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz? Jól ismeri a szaktárgy tantervi követelményeit, és képes saját követelményeit ezek figyelembevételével és saját tanulócsoportjának ismeretében pontosan körülhatárolni, következetesen alkalmazni. A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket) készít. Céljainak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott fejlődött-e vagy hanyatlott az előző értékeléshez képest. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Ennek érdekében tudásszint felmérő feladatlapokat állít össze. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Értékeléseinél figyelembe veszi az értékelés egységességét, s azt a közösen kialakított értékelési rendszerrel biztosítja. 14

15 6.A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése? Milyen visszajelzéseket ad a tanulóknak? Viszszajelzései támogatjáke a tanulók önértékelésének fejlődését? A tanulás támogatása érdekében az órákon törekszik a folyamatos viszszajelzésre. Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti. Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését. Az írásbeli számonkérés, beszámoltatás célja információ nyerése az iskolai követelményrendszernek való tanulói megfelelés pillanatnyi állapotáról a tanuló, a szülő és a pedagógus számára egyaránt. Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani Értékelésében és jutalmazásában fejlesztően hat a tanulókra. A beszámoltatáson alapuló tanári értékelés pozitív vagy negatív megerősítési mechanizmusain keresztül kitüntetett módon segíti a tanulót reális önismerete és önértékelése kibontakoztatásában. 15

16 7.Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (a tanulók életkorának megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? Milyen a tanulókkal az osztályteremben (és azon kívül) a kommunikációja, együttműködése? Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakít ki. Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, kommunikációját a tanulók életkorához igazítja. Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak, szülők és a diákok felé. A nevelő figyelembe veszi tanulók véleményét az őket is érintő iskolai döntésekben. 16

17 7.Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Milyen módon működik együtt pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban? 17 A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. Az eredményes testi nevelés és sportmunka érdekében az iskola endszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi sportági szakszövetségekkel: Magyar Kézilabda Szövetség, Magyar Úszó Szövetség, Magyar Labdarúgó Szövetség, Magyar Birkózó Szövetség, Magyar Tollaslabda Szövetség, továbbá a következő négy sportegyesülettel Érd Városi Sportegyesület Első Érdi Úszóegylet, Érdi Spartacus SC, Érdi Sport Kft. A sportiskolai képzés eredményes működése érdekében folyamatos együttműködés szükséges a Magyar Olimpiai Bizottság sportiskolai programigazgatóságával. (infokommunikácios eszközök használatával). Az eredményes nevelő oktató munka fontos feltétele a szülőkkel, különböző szakmai szervezetekkel való kapcsolattartás. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében.

18 7.Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képes-e önfejlesztésre? A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. Az oktatás folyamatában résztvevőkkel nyitott, őszinteségen alapuló kommunikáció jellemzi. A munkájába beépíti a saját észrevételeit és a kapott jelzéseket. A munkatervben megjelölt feladatait az iskola elvárásai szerint oldja meg. 18

19 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét? Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket? Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti. Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat. Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása, azokon aktív részvétel. A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel (lehetőség). Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása a digitális eszközözök segítségével. Nyitott az online szakmai együttműködésre. 19 Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. Oktatói munkájában felhasználja a külső szakmai csoportok tapasztalatait.

20 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában? Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket. Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban Tájékozódás szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban). Részt vesz szakmai pályázatokon, ösztönzi és segíti ebben kollegáit is. 20